Délmagyarország, 1967. november (57. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-17 / 272. szám

2S korszerű műveltség •j^r agy gondot fordítunk dolgozó népünk műveltségé­ből nek gyarapítására. A szocialista állam művelődési politikájának az a célja, hogy minél több ember legyen magas fokú műveltség birtokosa. Ez érvényes — differenciáltan ugyan — valamennyi korosztályra. A fel­nőtt lakosság műveltségigényét sokoldalúan kielégítik a kulturális szervek. A könyv ma már a munkás vagy pa­raszt családoknál is természtes tárgya a lakásnak, s any­nyira életigény, mint a legfontosabb közszükségleti cikk. Szinte minden családban megtalálható a rádió, és mint kiderült, műsorából a híreket, színdarabokat élvezik leg­inkább az előfizetők. A televízió erőteljes térhódításával pedig szinte az egész föld érzékelhetővé vált egy-egy mun­káslakásban vagy parasztházban. Nagyhatású tényezőnek bizonyul a televízió még a színházkultúra fejlesztésében is, mert a színházi előadásainknak ma már többnyire igen jól kell sikerülnie ahhoz, hogy kiváltsa a közönség érdek­lődését (A televízióban igen rangos együttesekkel bemu­tatott színdarabokat láthat a tv-előfizető.) Az utóbbi évek­ben tartalmas, magas művészi értéket hordozó filmek ke­rültek bemutatásra, s mint a statisztikákból kiderül, növe­kedett is filmszínházaink látogatottsága. Különböző szak­mai, művelődéspolitikai, irodalmi folyóirataink úgyszól­ván behálózzák az országot A napilapok pedig csaknem minden családban megtalálhatók. Széles körűvé vált a felnőtt lakosság művelésének az a formája, amelyet tudományos ismeretterjesztésként ke­zelünk. Az előadássorozatok, akadémiák megtalálhatók most már nagyon sok üzemben, termelőszövetkezetben. Erőteljes igény nyilvánul meg a komoly, tudományos, szak­szerű előadások iránt Az ezzel foglalkozó szakemberek dicsérik a hallgatóság figyelmét és igényességét Általános és középiskoláinkban az újabb tantervek különösen nagy figyelmet szentelnek a korszerű művelt­ség megalapozásának. A humán-tárgyak és a természet­tudományos, műszaki, közgazdasági ismeretek lassacskán megfelelő arányt képeznek iskoláinkban. Persze az ará­nyok kialakításának folyamatáról van szó még itt is, és nem befejezett állapotról. A korszerű műveltség fogalma nemcsak a szakem­bereket, hanem a kultúrmunkásokat is foglalkoztatja. Egész művelődéspolitikánknak egyik sarkalatos vonása, hogy népművelő munkánkban meghonosítsuk a korszerű műveltségre Irányuló törekvést. Az eddig felsorolt nagy­hatású művelődési szellemet terjesztő eszközeink eredmé­nyei örömünkre szolgálnak, de nem homályosíthatják el azt, hogy ezekben a szervekben — különösen a felnőtt la­kosság művelődéével foglalkozó szervekről van most szó — nincsen mindenütt eléggé egyértelmű törekvés a kor­szerű műveltség kifejlesztésére. Ma a világ a korszerű mű­veltségen mindenütt azt érti, hogy a természettudományos, technikai, közgazdasági ismeretek után következik a klasz­szikue humán műveltség. Ez a felfogás az ezredforduló felé menetelő társadalom szükségleteinek és igényeinek pontos megfogalmazása. A technika, a gép, a mechanika olyan erőteljes fejlődési pályát futott be, hogy életünk minden percében jelen van. Nemcsak a rádió, televizió, telefon, hanem elsősorban az ipar és mezőgazdaság gépe­sítése, automatizálása; a kibernetika, az asztronómia első­rangú szerepe mind azt bizonyítja, hogy az ezredforduló emberének korszerű műveltsége technikai ismeret nélkül nem teljes. Ugyanakkor a technikai ismereteket nem lehet önmagában kezelni, mert a technika nagyarányú fejlődé­sének alapját a természettudományos ismeretek, felfede zések adják. Matematika, kémia, fizika, biológia nélkül nem képzelhető el semmilyon technikai fejlődés. Ezért állítja első helyre művelődéspolitikánk a korszerű mű­veltség kritériumának megfogalmazásánál a természettudo­mányos és technikai ismereteket A szocialista társadalmi rendben' rendkívül nagy je­lentőségű a közgazdaság. Ennélfogva a közgazdasági is­meretek is. A munkáshatalom viszonyai között a gazdál­kodást nem lehet néhány elméleti és gyakorlati közgaz­dász tevékenységére korlátozni. A gazdasági élet minden vonatkozásban összefügg a munkásosztály politikájával. E kölcsönhatás magában hordozza o politika elsődleges­ségét de a politikát jól megérteni csak közgazdasági alap­ismeretek útján lehet A politikáért és a gazdálkodásért a munkásosztály, a dolgozó ember is felelős, vezetőként és vezetettként is, mert hiszen a gazdálkodás eredménye, vagy eredménytelensége személy szerint mindenkit érint. Arról szó sincs, hogy mindenkit közgazdásszá képezzünk, de arról igen, hogy a közgazdasági alapfogalmak megértése nem az egyes emberek különleges igénye, hanem jogos tár­sadalmi igény. Ezért indokolt hangsúlyozni, hogy a korsze­rű műveltség elsődleges vonásai közé tartozik a közgazda­sági ismeretek birtoklása is. Természetes fejlődési folyamat következménye, hogy a korszerű műveltséget az említett kritériumok alapján ha­tározzuk meg. A korábbi évtizedekben erre nem volt szük­ség. A természettudományos és technikai kérdések az utób­bi évtizedekben éppen e területek eredményei, felfedezései alapján léptek elő meghatározó jellegűvé. A klasszikus műveltség régen humán ismereteket jelentett; ma már a modern kor emberének ez nem ad teljességet, mert a kö­rülötte levő világ alaposan megváltozott. Csak azáltal ért­heti meg a mai világot, ha az új Vonások jegyeit ismeri és felfogja. nmaguktól nem oldódnak meg ezek a kérdések. Elég II nagymértékben jelentkezik számos visszahúzó erő, nézet is. Eziek hordozói többnyire megragadtak egy lezárult korszak műveltségbeli állapotában és mindazt, ami ma történik, valahogyan kívül helyezik a műveltség kate­góriáján. Anélkül, iiogy tagadnánk a társadalomtudomá­nyok, az Irodalom és a művészetek erejét, hatását, mégis­csak koncentráltabban kell törekednünk arra, hogy a ma embere, a ma és holnap igénye alapián szerezzen alapos, mély műveltséget. A korszerű műveltség persze nem ta­golható, és nem elválasztható természettudományos, tech­nilMi és humán ismeretekre, mert korszerű műveltség hu­mán ismeretek nélkül szintén nem a teljesség. (Ellenkező előjelű egyoldalúság.) Ebből a szempontból szükséges általános ismeretter­jesztő tevékenységünket, hírközlő szerveink munkáját to­vább tökéltesiteni és nagyobb szerepet biztosítani minde­nütt a természettudományos, technikai, közgazdasági Isme­réteknek. Művelődéspolitikánk formálói, gyakorlati végre­hajtói igen sokat tehetnek azért, hogy a korszerű művelt­ség irányába ható kezdeményezés és társadalmi igény egészségesen találkozzék az iskolai munkában, az ismeret­terjesztésben, hírközlő szerveink munkájában. Sürget az idő, van elég sok pótolnivalónk. Tisztázzuk e kérdéseket a gyakorlat számára, hogy cselekvésünk egyirányúbb és erőteljesebb lehessen. KOVÁCS ANDRA8 KW0 x^ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! BHHHMM A Al 4 G VAR SZOCIALISTA Ml/IMKASPA Rí LAPJA 57. évfolyam, 272. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1967. november 17. • m Ülést tartott a Minisztertanács Napirendjén az új forgalmi adórendszer, a beruházások engedélyezésének egyszerűsítése, az új kereskedelmi vámtarifa A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Jóváhagyólag tudomásul vette a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnep­ségen résztvett párt- és kormányküldött­ség útjáról szóló tájékoztatót. A pénzügyminiszter előterjesztése alap­ján a kormány határozatot hozott új forgalmi adórendszer 1968. január 1-ével történő bevezetésére. A külkereskedelmi miniszter javaslatá­ra a Minisztertanács rendeletet hozott az új kereskedelmi vámtarifáról. A Minisztertanács tanácsszervek osztá­lyának vezetője, az építésügyi és város­fejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és az Országos Tervhivatal elnöke javas­latot tett a beruházásokkal összefüggő hatósági engedélyezések rendszerének egyszerűsítésére. A Minisztertanács a ja­vaslatokat megtárgyalta és elfogadta. A honvédelmi miniszter előterjesztése alapján a kormány rendeletett fogadott el a fegyveres erők, a fegyveres testüle­tek és a rendészeti szervek tagjai életé­nek, testi épségének, vagy egészségének sérelméből eredő károk megtérítéséről. A Minisztertanács ezután egyéb ügye­ket tárgyalt. (A Minisztertanács határozatait lapunk 3. oldalán ismertetjük.) Fontos feladat Ar- és belvízvédelem, öntözés, ivóvízellátás, csatornázás Vízgazdálkodási tanácskozás Szegeden fejlődésnek. Megszüntetni az elmaradást! A Csongrád megyei to- a felgyülemlő csapadékvizek, Rókus főgyűjtő csatornája nács és az Alsótíszaviriéki s ezen a területen él az 123 millió forint beruházás­Vízügyi Igazgatóság közös összlakosság igen jelentős sal hamarosan elkészül. Fel­rerdezésében nagyjelentősé- része. E tény alapvetően tétlenül indokolt hasonló gü vízgazdálkodási tanács- meghatározza az igazgatóság csatornarendszer építése a kozást tartottak tegnap Sze- legfontosabb teendőit a kö- város más részeiben is. geden. Célja volt feltárni vetkező években. A harma- Dr. Forgó István, a makói mindazokat a gondokat, me. d;k ötéves terv hátralevő városi tanács vb elnöke Ma. lyek a vízügyi munkában éveiben több száz kilométe- ko vízgazdálkodási problé­jelentkeztek eddig, s társa- ren építenek új csatornákat, máit tárta a tanácskozás elé. dalmi összefogás szükséges A Kurca vízrendszerében 22 Dezső Sándor, a szentesi já­megoldásukhoz. Küiönben millió, a Körösér rendszeré- rási pártbizottság titkára ar­egész sor területen — a me- ben 29 millió forintot költe- rol is szólt, hogy a káros zógazdaságj termelésben, az nek most csatornákra, a belvizek jelentős részétől élelmiszeriparban, a külke- Sámsoni vízrendszer fejlesz- szabadulhatnánk meg akkor, reskedelemben. a város- és tésére pedig 14 millió forin- ha következetesen növel­községfejlesztésben stb. — tot fordítanak 1970-ig. A nénk a talajok vízfelvevó­útját állják e problémák a csatornahálózat fejlesztését képességét mélyműveléssel a negyedik ötéves tervben és altalajlazitással. Szabó is teljes erővel folytatja az József, a Csongrád megyei igazgatóság. tanács építési és közlekedési Az öntözőgazdálkodás fej. osztályának vezetője utár. lesztésének program iában a KaIman János, a Tsz-ek következő években újabb 21 Szegedi Járási Városi Terü­ezer 500 holdon válik majd letl Szövetségének munka­Dr. Paczuk Istvánnak, a lehetővé az öntözéses nö- tarsa arról beszelt, hogy megyei tanács vb elnökhe- vénytermesztés. Az árvizvé- &2eged kornyékén közel 22 lyettesének megnyitója után delem témájánál kiemelte ezer kataszter> hold tetüle­c-zekkel a gondolatokkal fcg. Forgo László, hogy a vód- ten vólt lehetetlenné az i'Jén lalkozott előadásában Rózsa tölteseink állapota jónak 13 a mezőgazdasági termelés. István, az MSZMP Csongrád tekinthető, sok helyen azen- £zcj\t a területi szovetseg is megyei bizottságának titká- ban indokolttá vált a teljes muldent elkövet a belviz­ra. Helyeselte az Országos biztonság érdekében a töl- Prot>lemák megnyugtató ren­Vízügyi Főigazgatóság kez- téstestek 50—70 centiméter. d-zes<frt- Szilagyi Dezső, a demenyezését, hogy mosta- rel való magasítása. Frre ??egcdl Felszabadulás Tsz nabun megyei fórumokon különösen az algyői kőolaj- foagronomusa közölte, hogy v; tolják meg a vízgazdáiko- mező, valamint a szegedi a Felszabadulás Tsz-ben dás helyzetét, - a legsürgő- nyugati ipari körzet bizton- e^ente egy-két millió forint sebb teendőket. A továb. ságos védelme szempontjA- kár keletkezik a belvizek biakban rámutatott, vízkin- bői volna szükség. miatt Felszólalt a tanécs­cseinkkel úgy kell bánnunk Nagyon sok a tennivaló a *°zason Szászhelyi Pál, az a jövőben, mint az ország lakosság ivóvízellátásának OVF he'yettes vezetője is. egyik legfontosabb nyers- altalános javításában A Ismertette azokat a központi anyag-vagyonával. Vízgaz- nagy erőfeszítések eredmé- intézkedéseket, melyeket dálkodásunk fejlesztésében nyeként eddig 135 ezer 200 kormányunk mostanában szép eredményeket értünk falusi lakos ellátását sike- foganatosított a vfzgazdál­el eddig, de mégis több év- rült vezetékes ivóvízzel biz. kocas }avitasa erdekében, tizedes elmaradottságot kell tosítani. örvendetesen sza- Megemlítette, hogy megyénk még rövid idő alatt meg. porodnak a megyében a őrseget, köztük a Fe­szűntetnünk. Többek között törpe vízművek. A törne víz- hértó környékét és a Tisza­fontos feladatként. jelölte mű rendszerek kiépítésemu- Maro,s Szo,ge; maris kiemel­meg a hévízkincs feltárásé- tatkoz.ik jelenleg a legjobb ten k?fHlk a bc'v^tondok nak gyorsítását, az öntöző- megoldásnak a községi víz- megoldását illetően, A ta­gazdá'kotíás minőségi fej- ellátás fejlesztésébea nácskozus dr. Paczuk István losztéset Kiemelten foglal- zarszavával ért véget hozott az évente óriás küro- Vjtfl kat okozó belvíztémával s a rendezés ügyéveL A DÍVSZ a görög hazafiakért A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség irodája ntn­latkozatban bélyegezte meg a görög hatóságok legutóbbi terrorintézkedéseit. A nyilatkozat egyebek kö­zött rámutat, hogy a DÍVSZ több alkalommal elitélte a fasiszta junta rendszerét. Felhívással fordult a világ fiataljaihoz, hogy tiltakozza­nak a Mikisz Theodorakisz, a világhírű zeneszerző, és társai meghurcolása, a kato­nai törvényszékek ítéletei ellen, s követeljék a hazafi­ak szabadonbocsátását. A DÍVSZ irodája most tijro felemeli szavát az erőszak, az elnyomás ellen, s megerő­síti véleményét: a görög nép és ifjúság a haladó em­beriség támogatásával, szo­lidaritásával megdönti a tá­bornokok uralmát. A szerdán megnyílt athé­ni per fordította a figyelmet Theodorakisz állapotára. A katonai rendszer megdönté­sére irányuló szervezkedés vádjával perbefogott 31 sze­mély a vád állítása szerint Theodorakisz vezetése alatt állt. A védelem bejelentet­te, hogy Theodorakisz túl gvenge ahhoz, hogy a bíró­ság előtt megjelenhetne. A védőügyvédek közölték, hogy a rendőri kihallgatás során, noha az több héten át tartott, csak két ízben si­került a végsőkig elgyötört Theodorakiszt szóra bírni. KGST-ülés A KGST fémkohászati ál­landó bizottsága dr. Lévár­di Ferenc nehézipari mi­niszter elnökletével novem­ber 15-én megkezdte 27. ülését Budapesten. Az ülé­sen többek között megvitat­ják az 1971—1975-ös tervek koordinálásának előkészítő munkáit. Szén helyett földgáz Ezekben a napokban a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat újszegedi szövőgyá­rának kazánjában is a sze­gedi szénhidrogén medence földgáza ég már szén he­lyett. Ez a tizedik szegedi nagyüzem, amelyet bekap­csolt a földgázellátásba a Dél-Alföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat. A sze­gedi földgázvezetékre az idén még néhány üzemet rá­kapcsolnak, s akkor együtte­sen mintegy negyvenmillió köbméter gázt használnak majd fel évente. Ezzel évi tízezer vagon jóminőségű szén Szegedre szállítása válik feleslegessé. Ez hozzávetőleges számítás szerint 10—15 millió lapát szenet jelent, ennyivel csökken a kazánfűtők fizikai munkája. Legalább negyven fűtő munkája vált, vagy vá­lik feleslegessé. Egyébként egy részük átképeztette ma­gát a szinte új szakmának megfelelően, s így sienesla­pát helyett — logarléc a munkaeszközük. A többi kö­zött ugyanis ez szükséges a gázfogyasztás és gőztermelés viszonyának, illetve a hatás­foknak időnkénti gyors ki­számításához. Munkájukban tehát minőségi változás kö­vetkezett be, emellett egyes üzemekben máris szinte la­boratóriumi körülményeket teremtettek az egykor szén­poros kazánházak helyén. Ujabb milliók A vitában elsőként Szillé­rí László, a Szegedi Víz- cs Csatornaművek főmérnöke szolalt fel. Mint mondotta, Forgó Iászló, az Ahótisza- Szeged ivó- és ipari vízellá­vidék' Vízügyi Igazgatóság tottsága jelenleg kielégítő­vezetője beszámolt a megye nek tekinthető. Számolnunk vízgazdálkodásának helyze- kel! azonban azzal, hogy ha­térői. Belvízgondjainkról marosan kevésnek biconyúl­szólva megállapította — töt>- nak majd a város alatt fel­bek között —, hogy me- tárható közfogyasztásra al­gyénkben évente 390 ezer kalmas vízkészletek. Beje­bold földet veszélyeztetnek lentette, hogy Móraváros és Fiatal magyar munkások utaztak az NDK-ba A Magyar Népköztársaság Jelentkezett fiatalok három és a Német Demokratikus éven át dolgoznak, termeié­Köztársaság közötti együtt- si tapasztalatot, szakmai működés keretében csütörtö- gyakorlatot szereznek az kön mintegy két és félezer NDK szocialista nagytlze­fiatal magyar munkás uta- melben. Munkafeltételük és zott a Német Demokrtikus fizetésük azonos lesz a né­Köztársaságba. Az önként met fiatalokéval.

Next

/
Oldalképek
Tartalom