Délmagyarország, 1967. november (57. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-12 / 268. szám

Kristálypalota Európa egyik legszebb középülete ragyog fel magasan, karcsún, zöldeskék csillogással Moszkva házrengetegéből. A gigászi kristályhasáb, amelyet nem is építők, hanem ékszerészek csiszoltak ilyen szemkápráztató szépséggé. Mihail Poszohin, Julij Rackievics, Vlagyimir Szvirhszkij tervezők szerencsés pillanatban álmodhatták meg ezt a palotát. A hatalmas, lenyűgöző kristálypalota ad majd otthont a KGST-nek, s miként rendeltetése lesz a szocialista országok együttműködését szolgálni, úgy születését is a nemzetközi összefogásnak ködzönheti. Ezerkétszáz építője közül 274 külföldi, közülük 149 magyar. Képünkön: A KGST befejezés előtt álló székháza Moszkvában. Új típusú kapcsolatok A

vállalatok és a bankok sülnek, s ennek megfelelően zök bővítésére, hosszú lejá— a Magyar Nemzeti növekszik a hitel és a ka- ratú hiteleket a jelentősebb Bank és a Magyar Be- mat szerepe a gazdaság) vállalati beruházásokra. A ruházási Bank — kapcsola- életben. A bankok ezután közép- és hosszú lejaratu hitát a régi mechanizmusban nem „finanszíroznak", ha- teleket a fejlesztési alapból a bankok ellenőri és ható- nem a kormány által elfő- kell visszafizetni — ezek a gadott hitelpolitikai sági jogköre jellemezte. A bankok mindemellett pénz- figyelembevételével, intézeti teendőket is ellát- gelve a vállalatok tak. A Magyar Nemzeti Bank pességét, például rövid lejáratú bank- hosszú hitelekkel vállalatok rövid, lejáratú finanszírozta a nyújtanak, forgóeszköz-szük- A hitelpolitikai elvek — elvek hitelek tulajdonképpen a fejmérle- lesztési alap megelőlegezéhitelké- sét jelentik —. a hitelképesközép- és ség fő kritériuma ezúttal hiteleket már a várható nyereségtömeg, hisz annak arányában képződik a fejlesztési alap is. ségleteit; a Magyar Beruhá- ezeket a Hitelpolitikai Tazási Bank az állami költség- nács a szakminiszterek részvetés beruházási előirányza- vételével dolgozza ki — artait osztotta szét és ellen- ról tájékoztatnak, hogy a K őrizte a rendeltetésszerű fel- kormány használást, esetenként kisebb szakában volumenű, kamattal terhelt kívánja és visszafizetendő hiteleket részesíteni, fokozottabban táegy-egy tervidőmely ágazatokat hitelekkel előnybe csoiata amelv i.í f/\lr f o K K o rí tó • » ls folyósított önköltség-csökkentésre, az anyagmozgatási mogatni, vagy esetenként hitelszűkítéssel korlátozni. A ét pillére a hitelezésnek tehát a hitelpolitikai irányelvek és a vállalatok hitelképessége; erre a két pillérre épül a bank és a vállalat jövőbeni kapjellegét teA kintve üzleti kapcsolat, bank és a vállalat hitel- és kölcsönszerződést köt egyA különféle hitelformák kö- talmazni fogják az alapka- A wt^ft^f3:^ " matlábat, amelynek reteben a bank rovld le|ararendszerek korszerűsítésére, hitelpolitikai irányelvek tarzül azonban csak a vissza fizetendő beruházási hitel volt valódi hitel, a többi a tervmechanizmushoz és a lekentése vagy növelése kűri tú. állandó hitelkeretet bo! csát partnere rendelkezésére, s annak terhére a vállalat —. a megkötött szerződés feltéhogy a kormány a termelés és a konjunktúra élénkítését bontott tervekhez kapcsoló- vagy fékezését tartja kivá- szerin - fora^szközl rtnH- a telel Szerint — IOlgoeSZKQZdott. A vállalatok és a bankok jövőbeni kapcsolatát az új natosnak. A hitelpolitikai é likviditási hiteleket vehet irányelvekben hirdeti meg a fei/^ tnk^fvaíilatok elszámolásaiban kormány az előnyben része- kölcsönös mechanizmussal összefüggő és a korlátozó kamatlá- csaknem minden adminisztkét alapvető változás alakítja ki. Az egyik a vállalatok nagyobb pénzügyi önál bakat is. (Az előnyben ré- ratív szesítő kamatláb alacsonyabb, a korlátozó pedig mamegkötöttség megszűnik. (Pl. a házipénztár és a készpénzfizetés felső határa.) tíí?' í 'Sí•TSIttKjYMSSSK , bank Legfejlettebb községünk Dorozsma Adatgyűjtemény Csongrád megye községeiről során a vállalatok saját pénzforrásai jelentősen emel A bankok a hitelpolitikai irányelvek keretében a hiés a vállalatok üzleti kapcsolatainak: a hitel- és kölkednek, a jövőben a forgó- Jelképes vállalatoknak sző- csöns^ődés feltételeit eszköz-szükséglet átlagosan mintegy 70—80 százalékát saját pénzeszközeikből vjtkezeteknek nyűjtanak hi feIek kölcsönös egyetértéssé B„1Z?*S,á-g állapítják meg. s azok mind mind a vállalatot tud- döntése szerint az a válla- a bankot ják biztosítani, tehát az ed- lat tekinthető hitelképesnek. kötelezik' digiekhez képest kisebb mér. amely a piac igényei szerint tékben szorulnak rövid lejá- termel és termékeit rendsze- A közép- és hosszú lejáresen értékesíti, jövedelme- rat,d beruházási hitelek fozően működik, minden fize- lyósításában döntő szerepe tési kötelezettségének eleget lesz az állami preferenciákratú forgóeszköz-hitelekre. A vállalatok nagyobb pénzügyi önállóságának másik vetíileA felszabadulás óta eltelt első ízben kerül meghatáro- tikai Hivatal Csongrád me22 év alatt gyökeres váltó- zásra a megye községeinek gyei igazgatóságán, zások következtek be a ma- fejlettségi sorrendje. Az adagyar falvak életében. Külö- tok szerint Csongrád megye legfejlettebb községe Kiskundorozsma, némileg megelőzve Kisteleket, míg a te: a nyereségből képződő tesz. A hitelképesség döntő nak (gazdaságpolitikai előny. fejlesztési alap, amelyből egyrészt kiegészíthetik a vál kritériumai azonban hitel- ben részesítéseknek) — amefajtánként eltérőek. A rövid lyek az átlagosnál alacsonösen fontos volt e tekintetben az elmúlt 7—10 esztendő, amely felöleli a mezőgazdaság kollektivizálását és a megyében is megvalósított iparfejlesztést. A Központi Statisztikai Hivatal Csongrád megyei igazgatóságának sai megkísérlik adatok felhasználásával beA kiadvány igen hasznos ismeretanyagot nyújt a területi vizsgálódásokhoz. a gazdasági-társadalmi vezerangsor végén Magyartés és tésh irányításhoz. Később Cserebokeny all. A számitá- , 7. . , , , .,„ sok eredményeként a szín- hasonl° tarta'ommal Ma" számsze- gyarorszag mmden megyejéről közreadnak ilyen adatvonalkülönbségek rűen is kifejezésre kerülmunkatár- nek. statisztikai A kiadvány sokoldalú csoportosítással keres választ lalati forgóalapot másrészt lejáratú forgóeszközhitelt nyabb kamat.labbal a fejsrinttartó, korszerűsítő és a ugyanis az árbevételből kell Jesztes kivanatos irányait visszafizetni; ebben az eset- batarozzák meg — és a terben a hitelképesség mégha- vezett beruházások gazdasátározó tényezője a várható gostógának, megtérülési ide_ _ árbevétel, a vállalat termé- íének- A versenytárgyalásjövőbeni" kap Jolatának mái keinek értékesítési, piaci ff^'jj^ szerződéri ^ ^ormák sik meghatározó az új gazdasági musban nemcsak termelést kisebb mértékben visszafizetni; ebben az eset bővítő beruházásokat végezhetnek. A bankok és a vállalatok összeállítást. G. I. tényezője- helyzete. A bankok azonban ugyan,s a legkedvezőbb mechaniz- közép- és hosszú lejáratú hi. ajánlattevőt részesítik előnyteleket' is nyújtanak — kö- 1x31 ,es hitelben. Vagyis azt a vállalatot, amelynek nyereségtömegét a hitel és a beaz aru-. I hanem a pénzviszonyok is zéplejáratú kölcsönöket a 'szélesebb körben érvénye- forgóalapok és az állóeszkömutatni ezen időszak főbb azokra a kérdésekre, hogy a változásait és a változások községeknek a népességszám összefüggéseit, megjelenik egy vány. A kiadvány Hamarosan alakulásában, a lakásépítkeilyen kiad- zés ütemében, a különböző célja ellátottsági mutatók váltoCsongrád megye községeinek zásában megnyilvánuló gyasokoldalú ismertetése, sz egyes községek ellátottságában, fejlődésében mutatrapodása, stagnálása visszafejlődése hogyan függ össze vagy kozó különbségek bemuta- 0 település nagyságával, a tása, a községek környeze- község iparával, a mezőgaztükben és a megyében be- dasági kultúra fejlettségétöltött. szerepének vizsgálata. vel> az egészségügyi, kultuA kiadványban megtalálrális ellátás színvonalával. hatók a megye egészére, és Megtudhatjuk például, hogy ezen belül járásonkénti és községenkénti részletezésben a főbb területi, népességi, népmozgalmi, ipari, mezőa kis községekből a lakosság számához viszonyítva tízszer annyian vándoroltak el, mint a nagy községekből. gazdasági, kereskedelmi, köz- Ugyanakkor kitűnik, nagységgazdálkodási, egészség ügyi és művelődésügyi adatok. Településenként közlésre kerül a legfontosabb hivatalokkal, intézményekkel való ellátottság, illetve a legközelebbi hivataltól, intézménytől való távolság. A települések kommunális, kereskedelmi, egészségügyi és művelődésügyi ellátottságának, népesedésnagyságára és központi szerepkörére vonatkozó legfontosabb 47 adat alapján elektronikus segítségévei mértékben csökkenő népességű községekben legnagyobb a népszaporodás; hogy azokban a községekben nőtt jelentősebben a népesség száma. ahol a lakásoknak közel 90 százaléka villannyal is el van látva. Ugyanakkor ott csökkent nagymértékben a népesség, ahol mindössze csak 30 százalékát kapcsolták be a lakásoknak az elektromos hálózatba. A kiadvány Adatok Csongrád megye községeiről címszámológép mel jelenik meg, s megrendelhető a Központi StatiszVan-e jövője a fűrészüzemnek ? Az új gazdasági mechanizmus előestéjén a kis és nagy vállalatok nagyító alatt vizsgálják munkájukat. A legapróbb lehetőségeket is számbaveszik, hiszen 1968 januárjától hatványozottabban a latba esnek a rejtett tartalékok, forintok. Van, ahol az előjelek jók, s van ahol nem. A Szegedi Falemezgyár 2. sz. j-q f/ZCtéS telepe — a fűrészüzem — ' sok nehézséggel küzd, i emiatt nem termel gazdasá gosan. — Elavult az üzem. évek jára számítanak, most és az óta nem korszerűsítették, elkövetkezendő években. Olyan gépeink is vannak, UJyan gepeinx is vannax, • • i •• j.i amelyek 30 évvel ezelőtt ké- f\ tKOItOZKOOIK szültek. .. Köbméterenként 60 - 80 forint Néhány esztendeje felve tődött a gondolat, hogy Sze- mes korszerűsíteni, ged új ipari körzetében fa- János, a falemezgyár Dolgoznak a területi tanácstagi csoportok A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottságának határozata szerint megalakultak a megyei tanács területi csoportjai Hódmezővásárhelyen, Szentesen, a makói és a szentesi járásban. Ezek a csoportok már megtartották alakuló ülésüket is, megválasztották vezetőiket és kidolgozták az év hátralevő részére vonatkozó munkaprogramjukat. A működési területükön tapasztalható társadalmi és egyéb problémák közül többet megtárgyaltak vitaülésükön. Működésük eredményeként a megyei tanácstagok segítségnyútjása gyakorlatiasabbá és hatékonyabbá válik, közelebb kerülnek lakóterületük gondjaihoz, problémáihoz. A megyei tanácstagok területi csoportját megszervezik a szegedi járásban, Csongrádon és Makón is. Elmaradt a fejlesztés A Tiszán és a vasúton egy év alatt 50 ezer köbméter faanyag érkezik a szegedi fűrészüzembe. A rönkökből 17 féle árucikk — például deszkák, pallók, hordódongák. lécek, bányafák készülnek. A minőség kifogástalan, ezért szívesen vásárolnak belőlük a nyugati országokban is. Az ipari kombinátot létesítenek. Erre más fontos ipari beruházások miatt nem került sor: a fűrészüzem maradt eredeti helyén, a SZEACpálva mellett. Ügy tűnik, mintha ítéletet mondtak volna ki a régi telep fölött, azóta nem történt számottevő korszerűsítés, az anyagmozgatás 80 százalékát ma is nehéz fizikai munkával végzik. Jellemző a színvonalra, hogy a budapesti Soroksári úti fűrészüzemben egy új gépet két dolgozó kezel, a szegedihez az üzem Az. átgondolt műszaki fejlesztés ma már nélkülözhetetlen. A túlzott óvatoskodás, vagy határozatlanság egyenesen káros. Tény, hogy az elmúlt tíz évben nem történt fejlesztés, de az sem vitás, hogy az üzemet érdeDani igazgatója elmondotta, hogy a tervek szerint a fűrészüzemet a falemezgyár területére telepítik maid át a következő esztendőkben. Itt a lehetőségekhez mérten elvégzik a megfelelő műszaki fejlesztést. A régi eljárásokat korszerű technológiával cserélik fel. De míg ez megvalósul, addig az átmeneti lehetősége ket is ki kell használni. Jelenleg — a kiutalásos rendszer miatt — a fűrészüzem termékmennyiségének csak 30 százaléka marad SzegeNSZK-ban, Ausztriában. Gö- hasonló feladatot betöltő ré- den és Csongrád megyében. rögországban, Olaszországban, Hollandiában és a Közel-Keleten. A fűrésztelep termelésének egynegyed részét exportálja, de a gyártmányok itthon maradó részét sem kell különösképp kínálni. Az üzem az ország valamennyi tájára szállít, a vásárlók közé tartoznak az 7zítése 60 országos nagyvállalatok. így be kei.dl a Ganz és a Csepel autógyár is. Nincs baj a kollektívával sem: kipróbált munkások kezelik a gépeket, akik közül jónéhánvan 15—20 évnél is régebb óta dolgoznak az üzemrészben. Lakó Ferenc telepvezető a következőket mondja a drágább termelés okairól: gebbi típust 7—9 munkásnak kell irányítani. A telep sáros útjain ma is ló Vontatja a csillét. Eredmény: a kéri munka rendkívül drágítja a termelést. Például egy köbméter fenyőfűrészáruért 1800 forintot kap az üzem. viszont ennek elké-80 forinttal töbaz eladási árnál. Nyilvánvaló. hogy ilyen adottságok között a szegedi üzem nem veheti fel a versenyt riválisaival. Felmerül a kérdés, nincs tehát jövője a falemezgyár fűrésztelepének? A felelet egyértelmű: de van. hiszen termékeik kelendők, munkáSajnos a fűrészüzem lehetőségei november 30-ával tovább romlanak: nem engedélyezték tovább — helyesen — a városon keresztül történő villamos vontatású teherszállítást. A szállítási költségek tehát tovább növekednek majd. Jövőre a költségek csökkentése érdekében a vállalat termelésének zömét igyekszik a helyi megrendelőknél értékesíteni. Erre van lehetőség, hiszen a megyei vállalatok a fűrészüzem termelésének 80 százalékát fel tudják venni — ha nem Budapestről. vagy máshonnan fedezik szükségleteiket. Matkó István ruházás a legnagyobb mértékben növeli. Bár a hitelfolyósítás alapja a hitelképesség lesz, a bank a hitelképesség helyreállításához is nyújt kölcsönt. Éspedig, ha az üzletfél bonitása — hitelképessé, ge — várhatóan egy éven belül helyreáll, a bank saját hatáskörében folyósítja a rövid lejáratú hitelt, ha viszont hosszabb időre van szükség, a további hitelekhez a szakminisztérium és a Pénzügyminisztérium engedélye szükséges. Ha ez sem segít, a bank megtagadja a hitelfolyósítást, a vállalatot szanálni kell. S

a vállalatok .iemcsak adósai, hanem betétesei is lehetnek a banknak. A különböző vállalati alapok — fejlesztési, tartalék-, részesedési alapok — folyamatosan képződnek. Egy-egy jelentősebb vállalati korszerűsítéshez nagyobb öszszegű fejlesztési alapra lesz szükség, esetleg hitel felvételére is. A vállalati alapok azonban közben kamatoznak, mert a bank a lekötés időtartamától függően betéti kamatot fizet a vállalatoknak. A jövőben belföldi vállalatok is igényelhetnek a Magyar Nemzeti Banktól, vagy a Külkereskedelmi Banktól devizahitelt a fizetési mérleg javítását szolgáló gépi beruházásokhoz. Különösképp sokoldalú pénzügyi kapcsolatok fűzik maid 'a bankokhoz az önállóan külkereskedő iparvállalatokat, amelyek egyidejűleg devizát vásárolnak a banktól, az exportból származó devizát viszont eladják a banknak, adott esetben leszámítoltatiák a banknál devizaköveteléseiket, exporthiteleket vesznek fel a banktól, hogv azokkal — célhitel formájában — kiszélesítsék a beruházási javak, a komplett berendezések exportját. GARAM VÖLGYI ISTVÁN Vasárnap, 1967. november 12. ^ÉL-MAGYARORSZÁG 3