Délmagyarország, 1967. november (57. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-11 / 267. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 57. évfolyam, 267. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1967. november 11. \ II közel-keleti kériás a Biztonsági Tanács előtt Kuznyecov: Szuez térségében izzó a helyzet Az ENSZ Biztonsági Taná­csa csütörtökön este az EAK kérésére a közel-keleti hely. zet megvitatása végett rend­kívüli ülésre ült össze. A Biztonsági Tanács elé két határozati javaslatot terjesztettek. Az egyiket India, Mali és Nigéria indítványozta. E ja­vaslat követeli az izraeli csa­patok kivonását és elismeri a közel-keleti országoknak azt a jogát, hogy békében és biztonságban éljenek. Az Egyesült Államok által elő­terjesztett másik határozati javaslat nem követeli egy­értelműen az izraeli meg­szálló csapatok kivonását és lényegében megengedi Izrael számára, hogy folytassa az arab területek megszállását. Az ülésen elsőként Mah­mud Riad, az EAK külügy­minisztere emelkedett szó­lásra. Hangsúlyozta, az arab országok ellen végrehajtott Izraeli agresszió egyúttal ki­hívás az ENSZ ellen ls. Az arab területek megszállása folytatódik, holott az ENSZ tagállamainak többsége úgy véli, hogy a közel-keleti kér­dés megoldásának kulcs­problémája az izraeli csapa­tok kivonása a megszállt arab területekről. Riad kijelentette, az izraeli agresszió követ­kezményeinek fenntartása az ENSZ történetének leg­súlyosabb válságát váltot­ta ki. Ha az ENSZ képtelennek bi­zonyul a válság megoldásá­ra. ez kétkedést kelthet az iránt, hogy az ENSZ megfe­lelőképpen teljesítheti-e a nemzetközi béke és bizton­ság megőrzésével kapcsola­tos szerepét. Az egyiptomi külügymi­niszter kijelentette, a Biz­tonsági Tanácsnak minimá­lis intézkedésként követel­nie kell az izraeli megszálló csapatok visszavonását A rendkívüli ülésen fel­szólalt Kuznyecov szovjet külügyminiszter-helyettes is. A szónok hangoztatta, az ag­resszor most arra törekszik, hogy a megszállt területeken megerősítse helyzetét. Va­lamennyien tudjuk — foly­tatta Kuznyecov —, hogy a Szuezi-csatorna térségé­ben mennyire izzó a hely­zet Izrael fegyveres erői egymás után követnek el provoká­ciós cselekményeket, s a csa­torna nyugati partján fekvő arab városok ellen repülőgé­peket. ás tüzérséget vetnek be. Mind több adat érkezik arról, hogy izraeli csapato­kat vonultatnak fel a csator­na irányában. Kuznyecov rámutatott, hogy az így kialakult helyzetben nem lehet kizárni annak le­hetőségét, hogy az Izrael által provokált fegyveres összetűzések szé­lesebb katonai konfliktus­sá változhatnak. A szovjet külügyminiszter­helyettes emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok bátorítja Izrael hódító törek­véseit, majd támogatásáról biztosította az India. Bali és Nigéria képviselője által elő­terjesztett határozati javas­latot. A Biztonsági Tanács ülé­sén felszólaló Armand Be­rard, Franciaország képvise­lője hangsúlyozta, Francia­ország véleménye szerint a közel-keleti helyzet meg­nyugtató rendezése érdeké­ben Rádiótelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat Mahmud Riad. az EAK külügyminisztere (felső képen Jobbról) a Biztonsági Tanács ülésén követelte, hogy Izraelt kényszerít­sék, vonja vissza csapatait a megszállt arab területekről. A kö­zépső képen Arthur Goldberg, az Egyesült Államok állandó" képviselője az ENSZ-ben. Az alsó képen középen VasziliJ V Kuznyecov szovjet külügyminiszter-helyettes, balról Fedorénko a Szovjetunió állandó képviselője az ENSZ-ben vissza kell vonni a meg- A Biztonsági Tanács rend­szálló izraeli csapatokat kfvüli mése pénteken reggel és biztosítani kell valameny- , .. .. , .... _, nyi közel-keleti állam szá- félbeszakította munkáját. El­mára azt a jogot, hogy biz- határozták hogy az ülést tonságban élhessen. hétfőn délután folytatják. Hazaérkezett Moszkvából a magyar párt­és kormányküldöttség A M4GY4R SZOCIÁLIS! 4 M l !\ K A S P A R ! LAPJA Pénteken este visszaérkezett Budapest­re a magyar párt- és kormányküldöttség, amely a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának elnöksége és a szovjet kormány meghívására Moszkvában részt vett a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 50. évfordulójának ünnepségein. A küldöttséget Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára vezette. A delegáció tagjai voltak Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Ko­mócsin Zoltán, a Központi Bizottság tit­kára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. A küldöttség tagjaként részt vett az ünnepségeken Szipka József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagy­követe is. A párt- és kormányküldöttség fogadá­sára a Nyugati pályaudvaron megjelent Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Nemes Dezső, Nyers Rezső, Szir­mai István, a Politikai Bizottság tagjai; dr. Ajtai Miklós, Czinege Lajos, Ilku Pál, Németh Károly, a Politikai Bizottság pót­tagjai, Aczél György és Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkárai, Kisházi ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Tímár Mátyás, a kormány elnökhe­lyettese, a kormány tagjai, a Központi Bizottság osztályvezetői és a politikai élet több más vezető személyisége. Jelen volt a fogadásnál F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete és a nagykövetség több tagja. (MTI) Az újítómozgalom és az új mechanizmus Készülnek a vállalati újítási szabályzatok Az új gazdaságirányítási rendszerben az újítómozga­lom is közelebb kerül az önálló vállalathoz, s foko­zottabb szerepet kap a dol­gozók kezdeményezése a technikai fejlesztés terüle­tén. A SZOT nemrégiben tárgyalta meg az Országos Találmányi Hivatal rendelet tervezetét, amely az újítá­sokról és a találmányokról szól, s a következő év ele­jén lép majd hatályba. A kollektív szerződéshez kapcsolódik E tervezet azonban csak a leglényegesebb rendelke­zéseket tartalmazza. az egyéb kérdéseket a vállalati újítási szabályzat határozza majd meg, amelyet minden vállalatnál elkészítenek és az új kollektív szerződés mellékleteként kezelnek. A Kenderfonó és Szövő­ipari Vállalatnál már ké­szen van a „nyers" sza­bályzat. Joó György, a vál­lalat újítási előadója el­mondja, hogy a szabályzat alapvető feladata az lesz, hogy lehetővé tegye a moz­galom szélesebb kiterjesz­tését és hatásos anyagi és erkölcsi elismerést nyújtson minden olyan dolgozónak, akik többet tesznek a gyárt­mányfejlesztésért, a techni­kai előrehaladásért. Más vonása is lesz az újí­tási szabályzatnak: elsősor­ban az, hogy a vállalat nyereségét, hasznát segítse elő minden egyes javaslat, amelyet benyújtanak és el­fogadnak. Az újítások fi­fi kettészakított Korea népének áldozatos harca Pénteken a Frankéi Leó művelődési házban — tilta­kozásul a Japánban élő ko­reai állampolgárok hazate­lepítésének megakadályozá­sa miatt — békenagygyűlést tartottak Budapest—Óbuda lakói, — a III. kerületi üze­mek, vállalatok, intézmé­nyek dolgozói. Harmati Sándor, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának titkára méltatta a kettészakított Korea népé­nek áldozatos harcát El­mondotta, hogy 19 évvel ezelőtt, 1948. szeptemberé­ben kiáltotta ki a koreai nép az ország északi felé­ben az önálló népi demok­ratikus köztársaságot,* az or­szág déli része azonban még ma is gyarmati rabság­ban él, az elűzött japán gyarmatosítóik helyét az amerikai agresszorok foglal­ták el. A szónok hangsúlyozta: az amerikai mesterkedés eredményeként a japán kormány nem akarja to­vább érvényesnek tekinteni azt a reapatriálási szerző­dést, amely az elmúlt nyolc év során lehetővé tette több mint nyolcvanezer Japán­ban élő koreai állampolgár hazatelepedését. A Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára végezetül rámu­tatott: ahhoz, hogy a koreai nép maga intézhesse ügyeit, haladéktalanul ki kell von­ni az ország déli részéből az amerikai megszálló csa­patokat s késedelem nélkül rendezni kell a koreai ha­zatelepülők ügyét. Ezután An Minh Szu, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagy­követségének ideiglenes ügy­vivője emelkedett szólásra. Utalt arra, hogy az ameri­kaiak mesterkedései egyik eredményeként a japán kor­mány 1967. november 12-i hatállyal egyoldalúan és Béke­nagygyűlés Budapesten jogtalanul felmondta a nyolc évvel ezelőtt megkö­tött repatriálási szerződést. Végezetül kiemelte: a ko­reai nép soha nem engedi meg jogainak megtiprását, s a leghatározottabban kö­veteli alapvető, törvényes jogainak tiszteletben tartá­sát A rendezés egyetlen le­hetséges módja: a megszál­ló csapatok kivonása, a két országrész egyesítése. A békenagygyűlés rész­vevői a japán kormánynak címzett táviratban követel­ték a koreaiak hazatelepíté­sének folytatását — mind­addig, amíg egyetlen haza­térni szándékozó koreai ál­lampolgár is tartózkodik Ja­pánban. (MTI) nanszírozása ls közvetlenül a haszonhoz kötődik, a ré­szesedési alapból kell fe­dezni. Kik újíthatnak? Az új rendelkezés szerint módosul az újítás fogalma: újításnak számít az olyan műszaki, illetve az üzem­szervezéssel kapcsolatos megoldás, amely viszonylag új. hasznosítása a vállalat számára eredménnyel jár és nem tartozik előterjesztőié­nek munkaköri kötelezett­ségei közé. vagy munkaköri feladatán belül jelentős al­kotói tevékenységnek mi­nősül. A legjobban vitatott kér­dés mindig is ez volt: med­dig tart a munkaköri köte­lesség? Most kimondják, hogy azok a dolgozók nem újíthatnak, akik a műszáki fejlesztéssel hivatásszerűen foglalkoznak, akiknek fel­adata a vállalat, a gyár műszaki színvonalának eme­lése. Működési területükön csak akkor nyújthatnak be újítást, ha a vállalat veze­tői által megszabott, az át­lagosnál magasabb mércé­nek is eleget téve. tevékeny­ségük jelentős alkotói mun­kának minősíthető. Bővül az újítási tevékeny­ség anyagi elismerésének hetősége az új gazdasági mechanizmusban. A hagyo­mányos újítási díjazás mel­lett a régi értelemben vett közreműködők, valamint a fejlesztési munkakörben dolgozók munkájukért ju­talmat, prémiumot és egyéb pályadíjakat kaphatnak, sőt. mód lesz arra is, hogy az anyagi elismerés már eleve a dolgozó alapbérében jus­son kifejezésre. A pályadíjak kitűzése és azok odaítélése nem esik személyi vagy munkaköri korlátozás alá. Lényeges új­donság lesz, hogy az újítási díjak kifizetésének fedezetét a vállalat részesedési alapja képezi. Valószínű, hogy csak olyan újítások kerülhetnek majd előtérbe, amelyek be­vezetése lényegesen javítja a vállalati nyereséget. Elsőség! jog A beérkezett újítási javas­latokat addig nem hozzák nyilvánosságra, amíg arról érdemben nem döntöttek, s ez az Idő legfeljebb 60 nap lehet. Az olyan újítási ja­vaslatokat, amelyek érintik a vállalat tevékenységi kö­rét, más vállalathoz csak előzetes engedély alapján le­het eljuttatni. Az újítónak tehát javaslatát minden esetben először saját válla­latéhoz kell benyújtani, amikor természetesen kérhe­ti a más üzemhez való be­jelentés engedélyezését is. Az újítóval minden eset­ben szerződést kell kötni, amelyben meghatározzák a műszaki megvalósítás mód­ját. határidejét, az elérendő célt és a díjazás mértékét. A vállalatnak joga lesz a szerződésben kikötni a kizá­rólagosságot, az elsőségi jo­got. Azt is rögzíteni kell a szerződésben, hogy az újító milyen díjazásban részesül, ha a vállalat más üzemnél értékesíti az újítást. Az újí­tással lényegében a vállalat rendelkezik, mert kizáróla­gos jogot szerez és értéke­sítheti is a műszaki alko­tást. Továbbra ls megmarad a Kiváló újító kitüntetés, amely azokat az újítókat il­leti meg, akik 250 ezer, 500 ezer, vagy 1 millió forint eredményt hozó újítási te­vékenységet végeztek. En­nek megfelelően a bronz, az ezüst, illetve az arany fo­kozatban részesülnek. Gazdagh István Megyei tanácselnökök értekezlete a Parlamentben A tanácsok építésügyi és városfejlesztési feladatairól tanácskoztak pénteken dr. Dallos Ferencnek, a Minisz­tertanács tanácsszervek osz­tálya vezetőjének elnökleté­vel a Parlamentben a fő­városi. a megyei és a me­gyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei. Az értekezleten, amelyen részt vett Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese is, dr. Traumann Rezső építésügyi és városfejlesztési miniszter tartott vitaindító referátu­mot. Eigyebek között beszá­molt arról, hogy a közeljö­vőben 50 község önálló épí­tésügyi hatósági jogkört kap. Elmondta, hogy több új, a városrendezést és az ezzel kapcsolatos hatósági jogköröket átfogó jogsza­bály kiadását készítik elő. Ezek közül az országos épí­tésügyi szabályzat átdolgo­zása a legjelentősebb. A már elavult előírások kor­szerűsítésén kívül gondot fordítanak arra, hogy a szabályzat tartalmazza az egészségügyi, a biztonsági, a természetvédelmi és az egyéb általános jellegű elő­írásokat is. A hatósági munkát könnyíti majd meg a telekalakítási eljárást részletesen megállapító új jogszabály is. A közeljövő­ben megjelenik a beruházá­sokkal összefüggő hatásági engedélyezési eljárások egy­szerűsítéséről szóló kor­mányhatározat, — jelentet­te be a miniszter. (MTI) P

Next

/
Oldalképek
Tartalom