Délmagyarország, 1967. november (57. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-09 / 265. szám

asafefe sxíiiY©nalf nagyobb érdeklődés Állandó szervező bizottságot kap a szegedi ipari vásár és kiállítás A Szeged városi tanács végrehajtó bizottsága tegna­pi ülésén egyéb témák kö­zött megtárgyalta az idei ipari kiállítás és vásár ta­pasztalatait, gazdasági és közönségsikerét, s a rendez­vény színvonalának további emelése érdekében határoza­tokat hozott. Több mint száz kiállító Az idei kiállításon az üze­mek, vállalatok érdeklődése jóval meghaladta a koráb­bit Legutóbb 70 vállalat mutatta be Szegeden leg­szebb, legjobb termékeit, az idén viszont már 98. Tágult a kiállítók földrajzi elhelyez­kedésének köre is. Számos vállalat küldte el termékeit a szomszédos megyékből és Budapestről, s első ízben Szeged jugoszláv testvérvá­rosából, Szabadkáról is részt vett 17 vállalat. A külföldi vállalatokkal együtt számol­va 115 volt a résztvevők száma. Könnyűipari és élelmiszer­ipari jellegét tovább erősí­tette a szegedi ipari bemuta­tó: textil, ruházati, bőrruhá­zati, nyomdaipari, üveg­porcelán, majolika, vas-, fém- és elektromosipari, épí­tő- és háziipari és élemiszer­ipari cikkek voltak túlsúly­ban, a nehézipart gumi, mű­anyag és vegyi üzemek kép­viselték. Kevés a hely Több Jelentkező ls lett volna, de helyhiány miatt nem tudták őket elhelyezni. Ezért számos vállalat már előre bejelentette részvételi szándékát az újabb szezon­ra. S minthogy az érdeklő­dés növekedése ezután is várható, 1968-ban több pavi­lon építése válik szükségsze­rűvé. Az 1967. évi kiállítás lehetőségei között is mód nyílt azonban a termékek ízléses elrendezésére, szak­szerű bemutatására, ami az érdeklődés növekedésében is meghozta kamatát. Az idén, a kiállítás 9 napja alatt 61 ezer nézője volt, 16 ezerrel több, mint a megelőzőnek. Gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok szempontjából is gazdagabb volt az idei vá­sár: a KONSUMEX külke­reskedelmi vállalaton keresz­tül üzletkötési tárgyalások folytak külföldi vevőkkel is. A végrehajtó bizottság az ipari kiállítás még zavarta­lanabb lebonyolítása érdeké­ben úgy határozott, hogy az ideiglenes rendező testület helyébe létrehozzák a kiállí­tással hivatásszerűen és fo­lyamatosan foglalkozó appa­rátust. Ezentúl az Idegen­forgalmi Hivatal lesz a kiál­lítás gazdája és szervezője, ennek keretében kéttagú cso­port intézi a kiállítás ügyeit Ez a csoport 1968 január 1­től kezdi meg működését. A kiállítás sikeres megrende­zése érdekében pedig bizott­ságot hívnak életre, a váro­si tanács ipari és kereske­delmi osztályának vezetőiből és az Idegenforgalmi Hiva­tal vezetőjéből. | M rr Jovore: július 19—28 Döntöttek a jövő évi ipa­ri vásár és kiállítás terminu­sának kitűzésében is. Esze­rint hagyományos helyén jú­lius 19—28-ig lesznek nyitva jövőre a kiállítás kapui. A ktsz-ekben megkétszereződött a szocialista címért dolgozó brigádok száma Október 15-e óta kiemel­kedő teljesítmények, kezde­ményezések jelzik a szegedi és Csongrád megyei szövet­kezetekben azt az akciót, amelyet „forradalmi műsza­kok" néven indítottak a kö­zös műhelyek dolgozói, öt­venkét ktsz-ben tartottak ilyen műszakokat a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 50. évfordulójának tiszteletére. A jubileumi verseny során idén megkét­szereződött a szocialista cí­mért küzdő brigádok száma, 60 új munkacsapat alakult. A konkrét termelési cél­kitűzésekkel indított mozga­lomban jeleskedtek a sze­gedi szövetkezetek; különö­sen kitűnt a Szegedi Tömeg­cikk Ktsz. a Felszabadulás Asztalos, Kárpitos és Lakbe­rendező Ktsz, a Bőrdíszmű Ktsz és az Univerzál Vegvi-, Kultűrcikk- és Szolgáltató Ktsz kollektívája. Csillagosok, katonák Ui FILM Amikor néhány héttel ez­előtt a pécsi filmszemlét az első szovjet—magyar ko­produkcióé filmmel, Jancsó Miklós új alkotásával, a Csillagosok, katonákkal meg­nyitották beszámoltunk ar­ról, milyen visszhangot vál­tott ki ez az izgalmasan új­szerű film a fesztivál közön­ségéből. Most a szegedi be­mutató szükségessé teszi, hogy részletesebben foglal­kozzunk magával a filmmel, méghozzá, mindenekelőtt o közönség szempontjából. A Csillagosok, katonák szak­mai vitája ugyanis nem tár­gyalt olyan problémákat, mint például az új film kap­csolódása Jancsó korábbi al­kotásához, a világhírűvé vált Szegénylegényekhez, holott, mint tapasztaltuk, a közönség elsősorban . ebből az összefüggésből nézve vi­tatja, értékeli ezt az új ma­gyar filmet. Természetesen nem vélet­lenül. A Csillagosok, kato­nák sok eleme, motívuma valóban felidézi a Szegény­legényeket. Az új film kolostora például a régebbi film sáncát, fekete-fehér kontrasztjai a korábbi szín­szimbolikát, a cselekmény­alakítás és a kemény, szi­gorú hangvétel a Szegényle­gények I szerkesztésmódját. Főképpen azonban az jelenti a közönség számára a két film rokonságát, hogy mind­kettőnek a középpontjában az erőszak. az elnyomás problematikája áll. Egészen biztos, hogy azok a túlzó vélemények, melyek szerint az új film. a Csillagosok, katonák tulajdonképpen nem más, mint a Szegénylegé­nyek variációja, mindenek­előtt erre a hasonlóságra épül. Senki sem akarja tagadni, hogy bizonyos rokonság csakugyan van a két film között. A Csillagosok, kato­nák értékelésében azonban mégsem ez a leglényegesebb, hanem az. hogy ez a film önálló, eredeti alkotás, még­hozzá éppen abban, amiben a Szegénylegényekkel ösz­szevetve a legkevésbé lát­szik önállónak: az erőszak ábrázolásában. Felületesen nézve úgy tűnik, az erő­szak arca mindkét filmben azonos: kegyetlen, kímélet­len, szenvtelen. Azt azonban még ez a felületes és fel­színes összevetés sem tagad­hatja, hogy amíg a Sze­génylegények csak egyfajta erőszak bemutatására vállal­kozott, a Csillagosokban kétfélével találkozunk. az elnyomó fehérekén kívül a vörösökével is. Kétségtelen erőszak ez mindkettő: nem szabad csodálkoznunk, ha valaki első pillantásra azo­nosnak tekinti őket. Valójában azonban egyál­talán nem azonosak. Jan­csó új filmjének ere­detisége éppen ebben a különbségtételben jelent­kezik. Az erőszakkal és a hatalommal kapcsolatban a modern művészet bizonyos alkotói és alkotásai sa­játos elutasító álláspontot alakítottak kí. Ezek sze­rint mindenféle erő­szak és hatalom erkölcste­len. Bizonyos erőltetett be­lemagyarázással a Szegény­legényeket még úgy lehetett tekinteni, mint olyan filmet, amely végső fokon ezt az álláspontot hordozza. A Csillagosokból azonban az derül ki, hogy az erő­szaknak legalábbis két faj­Budapesti gyárahat telepítenek vidékre A Gazdasági Bizottság ha­tározata alapján a harmadik ötéves terv időszakában több fővárosi üzemet vidékre te­lepítenek, olyan üzemekről van szó, amelyek a főváros­ban már nem fejleszthetők. A költöző üzemek közül az egyik legjelentősebb az Au­tóalkatrészgyártó és Felújító Vállalat, a Népstadion szom­szédságából Sopronba teszi át székhelyét. Petőfibányán 35 millió fo­rintos költséggel megkezdték annak az üzemnek az építé­sét, amely a Bányászati Épí­tő Vállalat jelenleg Rákos­keresztúron működő részle­gét fogadja. A bányából fel­szabaduló munkások közül mintegy kétszázötvenen kap­csolódhatnak be a vállalat asztalos-, lakatos és gépja­vító munkáiba. A Budapesti Bútoripari Vállalat Hungária körúti üzeme Gyulára költözik. A vállalatnak néhány év óta Gyulán már működik egy kisebb telepe. Most ezt az egykori tanácsi vállalatot bővítik. Közúti viadukt egy nap alatt Hamarosan Budapesten is sor kerül olyan közúti felül­járók építésére, melyeknek felállítása és összeszerelése — előregyártott acélszerke­zetekből — mindössze egy napot vesz igénybe. A Ganz-MÁVAG-ban, egy nyugatnémet részvénytársa­ságtól vásárolt licenc alap­ján. már megkezdték az el­ső ilyen hídszerkezeti elemek gyártását. Az első kétnyom­sávú közúti felüljáró hidat a jövő nyáron, egy nap alatt szerelik fel a Szentendrei úton. A HÉV pályája felett építik, s 180 méter hosszú lesz. Szeged Rekordok a munkában tája létezik. A kettő közötti különbséget a filmben leg­szemléletesebben talán az a jelenet képviseli, amelyik­ben — miután a fehérek kivégzik a beteg vörös kato­nákat — megérkezik a fel­mentő forradalmi csoport, ök sem hirdetnek általános megbocsátást, hanem ki­végzik a bűnösöket. De csak a vétkeseket, az embe­rek elpusztításában bűnös­nek találtakat, s nem min­denkit, aki szembenállt ve­lük. Mit jelent ez? Mit mond ezzel a film? Kissé elvon­tan fogalmazva azt mondja ezekben a jelenetekben — s nemcsak ezekben — Jan­csó, hogy a fehérek erő­szaka egy humanista erköl­csi világrendet rombol ösz­sze, a vörösöké viszont en­nek a humanista rendnek az egységét igyekszik meg­teremteni. Ez a mondanivaló a Csil­lagosok, katonák sajátja. Jancsó korábbi filmjében, a Szegénylegényekben ez a gondolat még nem szerepelt. Szó sincs tehát arról, hogy az új film a réginek vala­miféle variációja lenne. Sőt. Gondolatilag, tartalmilag ha­tározott előrelépés ez a film Jancsó pályáján. Ö. L. A szegedi nehézipari üze­mek több ezres munkásse­rege is méltón köszöntötte a nagy ünnepet, november 7-ét. Az év elején megfo­galmazott ígéretek, a rendre megnövelt vállalások valóra váltak. Az egész esztendőt átfogó versenymozgalom em­lékezetes sikereket hozott. Segített a mindennapi és a rendkívüli feladatok megol­dásánál. fellendítette a ter­melést. De futotta erejéből az új gazdasági mechaniz­mus előfeltételeinek ered­ményes megteremtésére is. Több autót javítottak Az autókarbantartással fog­lalkozó 18 üzem között or­szágos verseny indult az idén. A szegedi XI. számú Autójavító Vállalat kima­gasló eredményt ért el, má­sodik negyedévben az első, a harmadik negyedévben pedig a második helyet sze­rezte meg. Augusztusban, szeptember­ben, októberben a tervezett 284 helyett 324 szovjet gyárt­mányú GAZ tehergépkocsi főjavítását végezték el a dolgozók, összesen 403 mo­tort felújítottak. Az üzem kitűnően megoldotta fontos, kiegészítő feladatait is: az előirányzottnál 1200-zal több gépkocsi szervizét, futójavi­tását is elvégezték a szege­di, hódmezővásárhelyi és békéscsabai egységekben. Javult a minőség, az úgy­nevezett garanciális utójaví­tások száma a múlt évi mennyiséghez képest felére csökkent. A túlteljesítés ér­téke a harmadik negyedév­ben meghaladta a 400 ezer forintot. Milliós megtakarítások A Szegedi Kábelgyár kor­szerű termékeit ma mái­Európa határain kívül is jól ismerik. A termelés — ezen belül az export — évről év­re növekszik. Az üzem dol­gozóinak felajánlásai a gaz­daságosabb és minőségileg jobb munkát szolgálják: 1066 hasonló időszakához viszo­nyítva selejtcsökkentésből 1 millió forint megtakarítást értek el, a műanyag üzem­rész 180 000 kilogramm im­port pvc szigetelőanyagot ta­karított meg. Csökken az igazolatlan hiányzások, ké­sések, valamint a balesetek száma is. Október 31-től jubileumi munkahetet rendeztek a ká­belgyárban. Az eredmények biztatóak, valószínű, hogy az újabb vállalásokkal decem­ber 10-re elkészülnek az exporttermékek. A szegedi szénhidrogén­bányászat történetében is ki­magasló eredmény született november hetedike tisztele­tére: a kőolaj termelő és kő­olajfúrási üzem egyaránt tel­jesítette 1967. évj feladatait. Az Alföldi Kőolajíúró Vál­lalat szegedi üzemegységé­nek összesen 141 ezer 300 méternyi fúrási munkát kel­lett elvégeznie december 31-ig. A kutatóberendezések kollektívái kitűnően dolgoz­tak, s ezt a nagy munkát már november 6-án befejez­ték. Összesen 34 fúrási pon­ton olajat, 10-en gázt talál­tak, 9 berendezést megfi­gyelőfúrásnak képeztek ki. Megerősödtek a brigádok, javult a műszaki színvonal; sikerült megtalálni az al­földi viszonyokhoz legmeg­felelőbb technológiát. Az üzemegység ebben az évben előreláthatólag még 15 ezer méternyi fúrási munkát vé­gez el terven felül. Jeles az olaj mezőn A Nagy-alföldi Kőolajter­melő Vállalat szegedi üzeme is kitűnően, jelesen dolgo­zik. Az olajmunkások szép sikert értek el, november 6-án felszínre hozták a 158 ezredik tonna olajat. Ezzel teljesítették ez évi tervüket, s így lehetővé válik, hogy az év végéig mintegy 40 ezer tonna olajat termelje­nek. Algyőről, Üllésről mintegv 17 millió köbméter földgáz került a csővezetékekbe ed­dig; októberben a napi gáz. mennyiség meghaladta a 100 ezer köbmétert. Az üzem dolgozóit dicséri, hogy a ter­melés mellett elvégezték az építési feladatokat is, hozzá­vetőleg 150 millió forint ér­tékű beruházást valósítottak meg. A termelővállalat mun­kásait jó teljesítményükért több mint 150 ezer forinttal jutalmazták ünnepségükön; a legjobb brigádoknak emlék­lapokat adományoztak. Építés-termelés egyszerre A Szegedi Vasöntödében nem mindennapi erőfeszítés­sel dolgoznak a munkások. Az üzemben több mint öt­venmillió forintos beruhá­zást hajtanak végre, s eköz­ben a termelési feladatok­nak is eleget tesznek. Szinte naponta kell egyik helyről a másikra költözniök a for­mázóknak, öntőknek; előfor­dul, hogy az udvaron is dol­goznak a munkások. A rendkívüli feltételek mellett is kitűnő eredmény született a jubileumi ver­senyben. Januártól szeptem­ber végéig 94,6 tonna önt­vény készült el, javult a termelékenység is. Tizenegy új munkabrigád alakult, megszilárdult a munkafegye­lem. Ez is közrejátszott ab­ban, hogy balesetek az el­múlt év hasonló időszakai­hoz képest csaknem a felér re csökkentek. A dolgozók társadalmi munkával is segítették üze­mük újjáépítését: összesen 337 órában rendezték az ön­töde területét, átszervezése­ket hajtottak végre. A mű­szaki dolgozók — műveze­tők. technológusok a fizikai munkában is részt vettek, több mint négy tonna kü­lönféle öntvényt készítettek. Az öntöde nyeresége ma már meghaladja az egymil­lió forintot. M. I. Munkában az óriás daru Komplexműsor a forradalomról Alkalomra készült: a Vö­rös Október méltó ünneplése verbuválta közös színpadra a Juhász Gyula Művelődési Otthonban működő amatőr együttesek jubileumi műso­rát — mégis a program nyújtotta élmény meghalad­ta az alkalmi fellépés mér­tékét. A Juhász Gyula Mű­velődési Otthonban vasárnap és hétfő este elhangzott mű­sor alig terjedt túl a bő fél­óránál, ám egészében sikeres makettjét retusálta a művé­szet és forradalom kölcsön­hatásának. Tóth Béla gondos ízlés­sel, bő impulzussal állított össze programot, mely ré­szint kitűnő lehetőségét kí­nálta a rendezvényszerű, ün­nepségre szabott előadásnak, ugyanakkor szinte iskolapél­dáját az úgynevezett komp­'lex kis formák egyfajta megoldásának. A műsorszá­mok kontaktusát két narrá­tor biztosította, s a fő tartó­pilléreket a Kerpely Judit vezette Modern Színpad vers- és prózamondói, vala­mint a dr. Mihállca György és Joó Ete dirigálásával köz­reműködő, a napokban Ki­váló Együttes címet elnyert Szegedi Szakszervezeti Álta­lános Munkáskórus számai jelentették. Hozzájuk kap­csolódott az ÉDASZ „Sze­ged" együttes férfi szólistái­nak grúz tánca, a művelődé­si otthon balettiskolájának Aszafjev zenéjére bemutatott forradalmi tematikájú etűd­je — Lutor Gyula, illetve M. Kádár Andrea koreográ­fiájával, s a műsor gondolati tartalmát falra kivetített reprodukciók szemléltették. Az est szép sikert aratott, s bizonyára hasznos tapasz­talatszerzésre nyújtana lehe­tőséget. ha több helyen be­mutatnák. N. I. Szeged jelenlegi lrgthngasanb építőipari daruja a Budapesti út melletti, új tejüzem építésé nél dolgozik. Nemrég érkezett Lengyelországból. A hatalmas, negyven méter magas daruval kényelmesen emelik helyükre a többtonnás, előregyártón be­toneleme ket is Csütörtök, 1967. november 9. DÉL-MAGYARORSZÁG $

Next

/
Oldalképek
Tartalom