Délmagyarország, 1967. november (57. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-30 / 283. szám

Hazán'í&a látogat Burgfba e'nök Habib Burgiba, a Tunéziai Köztársaság elnöke novem­ber 29-én fogadta Mátyás Lászlót, hazánk tunéziai nagykövetét, aki Losonczi Pálnál;, az Elnöki Tanács elnökének nevében magyar­országi látogatásra szóló meghívást nyújtott át neki. Habib Burgiba a meghívást elfogadta. A tunéziai elnök magyar­országi látogatása időpont­iának egyeztetésére diplo­máciai úton kerül sor. Szegedi Ruhagyár, 1968... Losonczi Pál fogadta a távozó izlandi nagykövetet Losonczi Pál, a Népköz­társaság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán búcsúlátoga­táson fogadta dr. Kristinn Gudmundssont. az Izlandi Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetét, aki szer­dán végleg elutazott Ma­gyarországról. Nem várnak, bizonytaBankodnak A Szegedi Ruhagyár üze­meiben mintegy 3300 ember talál munkaalkalmat. A ru­haipar — sajátosságainál fogva — nem tartozik aleg­stabilabbak közé. A textíliák sokrétűsége, a divat állandó változása befolyásolja tevé­kenységüket. Ügyesebbnek kell lenni ebben az iparág­ban, mint például egy vas­gyárban, vagy a szénbányá­szatban. Nein vitás, hogy az új gazdasági mechanizmus is sokkal többet, mindennapos rugalmasságot követel a kon­fekcióipar vezetőitől és dol­gozóitól. Ezért is érdekes közelebb­ről megnézni, hogy miként, milyen tervekkel készülnek a ruhagyár vezetői a követke­ző esztendőre. A gyár vezetői már isme­rik a következő esztendő anyagi lehetőségeit. Eldön­tötték, hogy milyen forrás­ból mennyi pénzt használ­nak fel a technikai fejlesz­Tc&nácsfcag választói körében Siklós János elvtárs kétnapos megbeszélései Dorossmán Siklós János elvtárs, az foSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Do­1 ozsma község megyei ta­nácstagja két napot töltött üorozsmán választói köré­ben. Kedden délelőtt fogadóna­pot tartott, délután a József Attila Tsz vezetőivel folyta­tott megbeszélést a szövetke­zet idei munkájáról, eredmé­n veiről, s a következő évi feladatokról, tennivalókról az új gazdaságirányítási tendszer viszonyai között. A megbeszélésen részt vett Szi­tás Ágoston, a szövetkezet elnöke. Domonkos Ferenc Párttitkár, Seres Ferenc fő­usronómus, Nagy Sándor és Farkas Sándor brigádveze­tők. Az esti órákban ellá­togatott a dorozsmai tantes­tület nevelési értekezletére, ahol a tanulók gondolkodá­sának fejlesztése volt napi­renden. Siklós János a 67 Pedagógust informálta idő­szerű művelődéspolitikai és közoktatási kérdésekről. Szerdán a község ipari és kereskedelmi szerveinek ve­zetőivel tanácskozott. Na­pirenden szerepelt e szer­vek felkészülése és munká­ja az új irányítási viszonyok között. Az értékes, hasznos beszélgetésen részt vett Fa­zekas János, a körzeti gép­javító állomás igazgatója. Dómján József, a földműves­szövetkezet ügyvezető elnö­ke, Timkó Zoltán, a textil­művek dorozsmai egységé­nek vezetője, Losonczi Je­nő, a gépjavító állomás fő­könyvelője, Tóth László, a gépjavító állomás párttit­kára, Fodor János, a földmű­vesszövetkezet párttitkára. Fekete István, a textilmű­vek dorozsmai egységének párttitkára, Nagyiváni Má­tyás, a KIOSZ elnöke és má­sok. Délután a község párt-, állami és tömegszervezeti vezetőinek közös megbeszé­lésén Ambrus Péter, a köz­ségi pártbizottság titkára, Olasz Imre, a községi ta­nács vb elnöke, Link Mihály általános iskolai igazgató és mások jelenlétében a köz­ségpolitika időszerű kérdése­it vitatták meg. tésre. Elküldték megrendelé­seiket a hazai és külföldi gépgyárakhoz. A baráti or­szágokból történő gépvásár­lásokra hitelt vesznek fel, a belföldi és a nyugati gyá­raktól saját pénzforrásaik­ból vásárolnak. Vállalják a versenyt Pontosan kiszámították, hogy 1970-ig az állóeszközök dinamikus szinttartására évente körülbelül 3—3.5 mil­lió forintot kell költeniök. Csak így tudnak lépést tar­tani a ruhaiparban várható mindennapos fejlődéssel. Nem akarnak várni és nem szeretnének bizonytalankod­ni, mert az megbosszulja magát. Tudatában vannak, hogy a piaci versenyben a jobb, az erősebb marad fe­lül, az a vállalat, amely ké­pes gyorsan követni a ke­reslet változását, s ki tudja elégíteni a fogyasztói igé­nyeket. Automata és félautomata gépeket vásárolnak a jövő évben. Olyan masinákat, amelyek elsősorban a minő­séget javítják és mérséklik a nehéz fizikai munkát. A szentesi üzem tovább fejlődik Gépekre közel 2 millió fo­rintot költenek. A hazai ipartól 600 ezer forint ér­tékben, a szocialista orszá­gokból 700 ezer, a tőkés or­j szágokból 500 ezer forint ér­tékű modem gépeket sze­reznek be. Nem azért költe­nek gépekre, mert a jelen­legi géppark elavult lenne, hanem, mert számítanak a textíliák terén várható vál­tozásokra, arra, hogy elő­térbe kerülnek a műszálas szövetek. Ezért van szükség arra, hogy szentesi gyárukat fej­lesszék. Most építik 3—400 ezer forintos ráfordítással a kazánházat berendezéseivel együtt, hogy ott is rendel­kezzenek technológiai gőzzel, így a vasalást modernizál­hatják. magas nyomású gőz­zel működő vasalógépet he­lyezhetnek üzembe. A bővítés és a műszaki j fejlesztés következménye: nem kell félni senkinek a ruhagyárban attól, hogy nem lesz biztos munkaalkalma, 1 inkább fordítva igaz: újabb Hatvanhét kérdés hangzott el... A Tisza Szálló nagyterme előtt hárman állnak. Rózsa István, a megyei pártbizott­í;ág titkára. Csizmás Sándor. ® járási pártbizottság titkára es Bódi János, a Szegedi •térási-Városi Termelőszövet­kezetek és Termel őszdvetke­zeti Csoportok Területi Szö­vetségénck titkára. Beszél­getnek. pár perc múlva ki­>ene. , — Mindjárt kezdhetjük , — Pontosan jönnek az em­berek... — Pontosan. Hol vagyunk "ter. a kezdeti időktől... Rúzsa István beszél. A szépen díszített teremben termelőszövetkezeti vezetők a termelőszövetkezeti cso­portok vezetői ülnek. Há­0llanapos tanfolyamot ren­f-zett számukra a szegedi terasi pártbizottság ós a tpr­"e 1 öszöve tkezetek területi ^vétsége. Ez az utolsó nap. A vitaindító előadás há­otn nagyobb témakört érint; " Párt vezető, irányító sze­, Ite, a termelöszövetkeze­3 új gazdasági mecha­'"zmusban és a pártszer ve­tetek konkrét fele'őssége, ui gazdasági helyzetben, kan jegyzetelnek. Az amortizációs alapok a közelmúltban végrehajtott árrendezés, ami összességében 19 százalékos­nak mondható, már sokat könnyített a szövetkezeti ter­melérá-n. Az elkövetkezendő időben még különböző ked­vezményekkel lehet számol­ni. Persze a vállalatszerű gazdálkodás, a szövetkezeti demokrácia kiszélesítése na­gyobb felelősséggel jár. na­gyobb kockázatvállalással — sorolja Bózsa István. Világos, gördülékeny az előad/tó. A teremben min­denki figyel. Még nincs dél sem. Dr. Paczuk István, a Csongrád megyei tanács vb elnökhelyettese az állami irányításról, a tanácsok és a termelőszövetkezetek kap­csoltáról beszél. Hiszen vál­tozás lesz, alapvető változás ezen a téren. — Az állami irányítás, a különböző gazdaságpolitikai eszközökön át érvényesül a termelőszövetkezetekben. A jövőben az állami szervek nem hozhatnak rész-utasítá­sokat és nem foglalkoznak a gazdálkodással, ám ha mégis hoznának határozatot annak végrehajtása nem kötelező. Hat igen. Néhány évvel ezelőtt minden héten leg­alább 4—5 statisztikát, ki­mutatást kellett készíteni a szövetkezetekben. Csengeti a telefon reggel, csengett délben és este. Hív'.ák az elnököt. Mondjon valamit az őszi munkákról. Mondott. Hasára ütött és mondott. Megváltozik az Ilyen tá­jékoztató jellegű beszúrnotok készítésének a módja, mód­szere is. Nem arról van szó, hogy ezentúl a terme­lőszöv e( kezetekben nem lesz állami irányítás, hanem ar­ról, hogv az eddigi tartha­tatlan módszert felváltja a korszerűbb, rugalmasabb, jobb. Szó esik a tervkészítésről, a zárszámadás készítéséről, önállóan oldják meg a kö­zös gazdaságok. Igaz, a gyen­ge termelőszövetkezetek ter­vezését. zárszámadását felül­vizsgálják. Sok a hozzászóló, érdekesek a kérdések. A pártoló tagságról, a külön­böző hitelekről, háztáji föl­dekről érdeklődnek. Az elő­adó mindre válaszol. Lódí János a területi szö­vetség munkáiéról ad szá­mot a jelenlévőknek. Majd a haroranapos tanfolyam ta­pasztalatait e'emezi. Van miről beszélnie, összesen 67 kérdés hangzott eL. SLUI. munkalehetőséget biztosíta­nak a szentesi és a környék­beli asszonyoknak és lá­nyoknak. Többet termelnek Az említett beruházások­kal jelentősen emelkedik majd a termelés mennyisége is. Előzetes becslések szerint 46 millió forinttal képesek többet termelni 1968-ban, mint az idén. Ennek a nö­vekedésnek minden feltéte­lét tisztázták: a gépi és a szervezési szükségleteket egyaránt. Befutottak a meg­rendelések is. Sőt attól sem tartanak, hogy esetleges le­mondások történnek majd menet közben, mert erre az eshetőségre is készen a „ha­diterv": azonnal új árucik­kel jelentkeznek. Ennek érdekében több mint 1 millió forintért bőví­tették és megteremtették a gyártáselőkészítő osztályt, azaz új mintakészítő üzem­részt alakítottak ki, modell­szabászatot létesítettek. Eb­ben a „miniüzemben" a leg­fejlettebb technológiát al­kalmazzák, éppen olyan spe­ciális gépekkel dolgoznak, mint amilyenekkel később a szalagok mellett is találkoz­ni. A „nullszéria" elkészíté­sénél lényegében nagyüzemi paraméterek dominálnak, te­hát a szalagszerű termelés­ben már nem lehet semmi­féle zökkenő. Az előkészítő két és félszer több modell előállítására alkalmas, mint a régebbi. Keresik a vevő „kegyeit" Nagyon fontos és előrelátó elvet vallanak a ruhagyár vezetői. Fordítani kívánnak a piac eddigi gyakorlatán, a vevőt engedik „felülre". El­határozták, hogy a jövőben meghívják a kereskedelem szakembereit és a vásárlók képviselőit is a gyárba, hogy bemutassák termékeiket, di­vatparádéval egybekötve. Persze, ha mást kíván a ve­vő. akkor készen állnak a válasszal: lehet. Lassan eltűnik a különb­ség a kül- és a belföldi piac igényei között A szegedi vállalat a Hungarotex-szel közösen bonyolítja le ex­port- és importügyleteit. A bizományosi és az améta formát alkalmazzák kapcso­lataikban. Nem ragaszkod­nak a nagy tömegű szériák­hoz. ha a vásárló úgy kí­vánja. vállal iák az exkluzív öltönyök evártását is, akár a legkisebb mennyiségben Friss információk Az eddig vázolt törekvé­sek csak úgy válhatnak va­lóra, ha a vállalat rendel­kezik minden olyan infor­mációval, amely bármilyen módon is, de befolyásolhatja céljaik megvalósulását A piaci hangulattól kezdve az iparág esetleges technológiai, műszaki fejlődésének pontos és előrelátó ismerete szük­séges. E területet sem hagyták ki számításaikból. A műszaki fejlesztési osztály kötelessé­gévé tették, hogy végezzenek rendszeres „műszaki" piac­kutatást. Kötelesek állan­dóan figyelemmel kísérni a ruhaipar technológiai, gépé­szeti fejlődését. Fel kell ku­tatniuk és ki kell dolgoz­niuk gyáruk körülményeire minden várható újat. A mű­szakiak rendelkezésére áll számottevő információs for­rás: 17 féle folyóirat és mű­szaki szaklap, valamint a niackutatásokról készült je­lentések. A jövő évi tervek most készülnek, s a Szegedi Ru­hagyárban olyan érzése tá­mad az embernek, hogy min­den idegszálukban érzik a jövő követelményeit Gazdagít István fiz új párttagsági könyv kötelez Ünnepi események lesznek a kommunisták számára a december 1 és 31 között megtartandó új tagkönvvkioszto taggyűlések. A tíz évvel ezelőtt kiadott piros tagsági köny­vecskék ez év utolsó napjáig érvényesek, az újak pedig — benne a IX. kongresszus által elfogadott szervezeti sza­bályzattal — 1968. január 1-től 12 évig igazolják a párthoz tartozást. A tagkönyvcsere alkalmával büszkén gondolunk arra, hogy pártunk ismét olyan hatalmas utat tett meg,, amely­ről tíz évvel ezelőtt álmodni sem mertünk volna. Pártunk a lenini tanítások útján halad. A pártmunka eredményes­sége azzal is lemérhető, hogy az eltelt tíz év alatt újabb tízezrek csatlakoztak a kommunistákhoz. A helyes pártpo­litika, a megjelölt célokkal való egyetértés, az igaz ügy szolgálata vonzotta közénk azokat, akik 1957. decembere óta lettek a párt tagjai. A kommunisták nagy érdeklődéssel várják a tag­könyvkiosztó taggyűléseket, tudják, hogy ez az alkalom is nagyon fontos eseménye a párt belső életének. A tagsági könyv is kapocs, amely egybeköt bennünket a párttal, ör­vendetes a Központi Bizottságnak az a döntése, hogy a most betelt tagkönyvek tulajdonosaik birtokában marad­nak. A taggyűlések nem csupán a tagkönyvek átadására korlátozódnak. A pártvezetöségek értékeljék a kommunis­ták által végzett munkát, s különösen azokat az elvtársakat állítsák példaképül, akik önzetlenül, lelkesen, fáradtságot nem ismerve mindig eleget tettek pártmegbízatásuknak. Bátorítsák, biztassák azokat, akik valamilyen oknál fogva eddig kevésbé aktívan dolgoztak. Helyes, ha számvetést ké­szítünk, mit tettünk a pártért az elmúlt évek során. A kommunisták nagy többsége időt, fáradtságot nem sajnál­va rendszeresen és értékes pártmunkát végez, némelyek azonban húzódoznak attól, pedig képességeik ezt lehetővé tennék. Mások szívesen végeznének pártmunkást, de egyes pártvezetők nem bízzák meg őket. Ideje változtatni ezen a helyzeten. Az új tagsági könyv pártunk valamennyi tagját még többre kötelezi. A párt-alapszervezetekben most és a jövőben is egyre inkább szükség van az úgyne­vezett apró munkára. Különösen javítani kell a propagan­dát és az agitációt, hiszen számosan vannak a pártban, akik erre a fontos munkára megfelelnek. A pártpropagan­da iránti igény állandóan növekszik és ez egyre több propagandistát, jó előadót igényel. Sokan vagyunk a pártban olyanok, akikben az 1957. decemberi taggyűlések felejthetetlen emlékként maradtak meg. Akkor még élénken emlékeztünk az egy évvel koráb­ban levert ellenforradalom szörnyű tetteire. Emlékszünk, hogy az akkori ünnepélyes tagkönyvkiosztó taggyűlések legfőbb mondanivalója a kommunisták számára a széles dolgozó tömegek bizalmának megnyerése volt, elvi alapja pedig a jobb és baloldali elhajlásoktól mentes kétfrontos harc következetes érvényre juttatása. A kitűzött célokat, a tömegek megnyerését, a sikereket, a szocializmus építésé­nek nagy munkáját a kétfrontos harc alkalmazása nélkül nem érhettük volna el. Azt a bizalmat és tiszteletet, amelyet most pártunk él­vez. céljaink valóraváltásával .szereztük meg. Az ellenfor­radalom szétzúzása után a mezőgazdaság szocialista át­szervezése legnagyobb és legkiemelkedőbb forradalmi si­kere volt pártunk politikájának. Amit pártunk kezdemé­nyezett, mindenki szemeláttára valóság lett. Tegyünk számvetést a taggyűléseken, gondoljuk at tetteinket, hogy mit végeztünk, s méltóképpen szolgáltuk-e pártunk ügyét. Érdemes volt hinni, bizni és törhetetlen lel­kesedéssel harcolni, s amit valóra váltottunk, nem kell szégyenkeznünk miatta. Felemelő érzés ma a párt tagjának lenni. A kommunisták és a pártonkívüliek együttes erőfe­szítésének eredményeképpen érhettük el azt, hogy népünk jobban, szebben él. mint történelmünk során bármikor. Műveltebbek, kúltúráltabbak és egészségesebbek lettünk mint bármikor. Az utóbbi évtizedben iparunk magas szín­vonalat ért el. s ez is elősegítette a szocializmus győzelmét a mezőgazdaságban. A fejlett ipar és a szocialista mezőgaz­daság biztosítja az egyre növekvő igények kielégítését. Pártunk politikájának egyik legfőbb eleme, hogy tudato­san, marxista-leninista tudományossággal formálja és ala­kítja népünk nemzeti egységét. Már jelentős az az út, ame­lyet a szövetkezeti parasztság megtett az egységes szocia­lista osztály alakulásában. A párt politikájának az ered­ménye, hogy megszilárdult a munkás-paraszt szövetség, s hogy ez a testvéri szövetség szocialista államunk szilárd alapját képezi. A szocializmus teljes felépítésének megvalósításán dolgozunk. A kommunistáknak még nagyobb erőfeszítésre van szükségük ahhoz, hogy a bonyolultabb, nehezebb és még nagyobb felelősséggel járó feladatokat valóra váltsuk. Sikereink titka abban van, hogy a helyesen kidolgozott, tudományosan megalapozott pártpolitika végrehajtásával erősítjük pártunk és a dolgozó tömegek kapcsolatát. Űj tagsági könyvünk átvételével egyidőben nagy poli­tikai, társadalmi, gazdasági feladatok megvalósításához fo­gunk: az új gazdasági mechanizmus bevezetése és megva­lósítása igényli valamennyi kommunista határozott, meg­győződéses támogatását. A gazdasági mechanizmus reform­ját a párt kezdeményezte és dolgozta ki, tehát a párt vezetésével, útmutatásával is fog megvalósulni. Most sen­kinek sem lehet kényelmeskedni, szemlélni és rosszindu­latúan kritizálni a párt és a kormány intézkedéseit. A párt most is mozgósítja tagjait, hiszen a gazdasági mechaniz­mus reformja nagy forradalmi feladat. A cselekvés, az egy nvelven beszélés, a célok és tettek világos értelmezése azonban biztosítéka a sikernek. A tagkönyvkiosztó taggyűléseken fogadjuk meg, hogy a jövőben még jobban fogunk dolgozni, úgy, ahogyan az új piros színű pártigazolvány kötelez bennünket. CSAPENSZKI ISTVÁN, az MSZMP szegedi járási bizottságának első titkára CMtArtftk. 1967. ROvember DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom