Délmagyarország, 1967. november (57. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-30 / 283. szám

Hazán'í&a látogat Burgfba e'nök Habib Burgiba, a Tunéziai Köztársaság elnöke november 29-én fogadta Mátyás Lászlót, hazánk tunéziai nagykövetét, aki Losonczi Pálnál;, az Elnöki Tanács elnökének nevében magyarországi látogatásra szóló meghívást nyújtott át neki. Habib Burgiba a meghívást elfogadta. A tunéziai elnök magyarországi látogatása időpontiának egyeztetésére diplomáciai úton kerül sor. Szegedi Ruhagyár, 1968... Losonczi Pál fogadta a távozó izlandi nagykövetet Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke szerdán búcsúlátogatáson fogadta dr. Kristinn Gudmundssont. az Izlandi Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki szerdán végleg elutazott Magyarországról. Nem várnak, bizonytaBankodnak A Szegedi Ruhagyár üzemeiben mintegy 3300 ember talál munkaalkalmat. A ruhaipar — sajátosságainál fogva — nem tartozik alegstabilabbak közé. A textíliák sokrétűsége, a divat állandó változása befolyásolja tevékenységüket. Ügyesebbnek kell lenni ebben az iparágban, mint például egy vasgyárban, vagy a szénbányászatban. Nein vitás, hogy az új gazdasági mechanizmus is sokkal többet, mindennapos rugalmasságot követel a konfekcióipar vezetőitől és dolgozóitól. Ezért is érdekes közelebbről megnézni, hogy miként, milyen tervekkel készülnek a ruhagyár vezetői a következő esztendőre. A gyár vezetői már ismerik a következő esztendő anyagi lehetőségeit. Eldöntötték, hogy milyen forrásból mennyi pénzt használnak fel a technikai fejleszTc&nácsfcag választói körében Siklós János elvtárs kétnapos megbeszélései Dorossmán Siklós János elvtárs, az foSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Do1 ozsma község megyei tanácstagja két napot töltött üorozsmán választói körében. Kedden délelőtt fogadónapot tartott, délután a József Attila Tsz vezetőivel folytatott megbeszélést a szövetkezet idei munkájáról, eredmén veiről, s a következő évi feladatokról, tennivalókról az új gazdaságirányítási tendszer viszonyai között. A megbeszélésen részt vett Szitás Ágoston, a szövetkezet elnöke. Domonkos Ferenc Párttitkár, Seres Ferenc főusronómus, Nagy Sándor és Farkas Sándor brigádvezetők. Az esti órákban ellátogatott a dorozsmai tantestület nevelési értekezletére, ahol a tanulók gondolkodásának fejlesztése volt napirenden. Siklós János a 67 Pedagógust informálta időszerű művelődéspolitikai és közoktatási kérdésekről. Szerdán a község ipari és kereskedelmi szerveinek vezetőivel tanácskozott. Napirenden szerepelt e szervek felkészülése és munkája az új irányítási viszonyok között. Az értékes, hasznos beszélgetésen részt vett Fazekas János, a körzeti gépjavító állomás igazgatója. Dómján József, a földművesszövetkezet ügyvezető elnöke, Timkó Zoltán, a textilművek dorozsmai egységének vezetője, Losonczi Jenő, a gépjavító állomás főkönyvelője, Tóth László, a gépjavító állomás párttitkára, Fodor János, a földművesszövetkezet párttitkára. Fekete István, a textilművek dorozsmai egységének párttitkára, Nagyiváni Mátyás, a KIOSZ elnöke és mások. Délután a község párt-, állami és tömegszervezeti vezetőinek közös megbeszélésén Ambrus Péter, a községi pártbizottság titkára, Olasz Imre, a községi tanács vb elnöke, Link Mihály általános iskolai igazgató és mások jelenlétében a községpolitika időszerű kérdéseit vitatták meg. tésre. Elküldték megrendeléseiket a hazai és külföldi gépgyárakhoz. A baráti országokból történő gépvásárlásokra hitelt vesznek fel, a belföldi és a nyugati gyáraktól saját pénzforrásaikból vásárolnak. Vállalják a versenyt Pontosan kiszámították, hogy 1970-ig az állóeszközök dinamikus szinttartására évente körülbelül 3—3.5 millió forintot kell költeniök. Csak így tudnak lépést tartani a ruhaiparban várható mindennapos fejlődéssel. Nem akarnak várni és nem szeretnének bizonytalankodni, mert az megbosszulja magát. Tudatában vannak, hogy a piaci versenyben a jobb, az erősebb marad felül, az a vállalat, amely képes gyorsan követni a kereslet változását, s ki tudja elégíteni a fogyasztói igényeket. Automata és félautomata gépeket vásárolnak a jövő évben. Olyan masinákat, amelyek elsősorban a minőséget javítják és mérséklik a nehéz fizikai munkát. A szentesi üzem tovább fejlődik Gépekre közel 2 millió forintot költenek. A hazai ipartól 600 ezer forint értékben, a szocialista országokból 700 ezer, a tőkés orj szágokból 500 ezer forint értékű modem gépeket szereznek be. Nem azért költenek gépekre, mert a jelenlegi géppark elavult lenne, hanem, mert számítanak a textíliák terén várható változásokra, arra, hogy előtérbe kerülnek a műszálas szövetek. Ezért van szükség arra, hogy szentesi gyárukat fejlesszék. Most építik 3—400 ezer forintos ráfordítással a kazánházat berendezéseivel együtt, hogy ott is rendelkezzenek technológiai gőzzel, így a vasalást modernizálhatják. magas nyomású gőzzel működő vasalógépet helyezhetnek üzembe. A bővítés és a műszaki j fejlesztés következménye: nem kell félni senkinek a ruhagyárban attól, hogy nem lesz biztos munkaalkalma, 1 inkább fordítva igaz: újabb Hatvanhét kérdés hangzott el... A Tisza Szálló nagyterme előtt hárman állnak. Rózsa István, a megyei pártbizottí;ág titkára. Csizmás Sándor. ® járási pártbizottság titkára es Bódi János, a Szegedi •térási-Városi Termelőszövetkezetek és Termel őszdvetkezeti Csoportok Területi Szövetségénck titkára. Beszélgetnek. pár perc múlva ki>ene. , — Mindjárt kezdhetjük , — Pontosan jönnek az emberek... — Pontosan. Hol vagyunk "ter. a kezdeti időktől... Rúzsa István beszél. A szépen díszített teremben termelőszövetkezeti vezetők a termelőszövetkezeti csoportok vezetői ülnek. Há0llanapos tanfolyamot renf-zett számukra a szegedi terasi pártbizottság ós a tpr"e 1 öszöve tkezetek területi ^vétsége. Ez az utolsó nap. A vitaindító előadás háotn nagyobb témakört érint; " Párt vezető, irányító sze, Ite, a termelöszövetkeze3 új gazdasági mecha'"zmusban és a pártszer vetetek konkrét fele'őssége, ui gazdasági helyzetben, kan jegyzetelnek. Az amortizációs alapok a közelmúltban végrehajtott árrendezés, ami összességében 19 százalékosnak mondható, már sokat könnyített a szövetkezeti termelérá-n. Az elkövetkezendő időben még különböző kedvezményekkel lehet számolni. Persze a vállalatszerű gazdálkodás, a szövetkezeti demokrácia kiszélesítése nagyobb felelősséggel jár. nagyobb kockázatvállalással — sorolja Bózsa István. Világos, gördülékeny az előad/tó. A teremben mindenki figyel. Még nincs dél sem. Dr. Paczuk István, a Csongrád megyei tanács vb elnökhelyettese az állami irányításról, a tanácsok és a termelőszövetkezetek kapcsoltáról beszél. Hiszen változás lesz, alapvető változás ezen a téren. — Az állami irányítás, a különböző gazdaságpolitikai eszközökön át érvényesül a termelőszövetkezetekben. A jövőben az állami szervek nem hozhatnak rész-utasításokat és nem foglalkoznak a gazdálkodással, ám ha mégis hoznának határozatot annak végrehajtása nem kötelező. Hat igen. Néhány évvel ezelőtt minden héten legalább 4—5 statisztikát, kimutatást kellett készíteni a szövetkezetekben. Csengeti a telefon reggel, csengett délben és este. Hív'.ák az elnököt. Mondjon valamit az őszi munkákról. Mondott. Hasára ütött és mondott. Megváltozik az Ilyen tájékoztató jellegű beszúrnotok készítésének a módja, módszere is. Nem arról van szó, hogy ezentúl a termelőszöv e( kezetekben nem lesz állami irányítás, hanem arról, hogv az eddigi tarthatatlan módszert felváltja a korszerűbb, rugalmasabb, jobb. Szó esik a tervkészítésről, a zárszámadás készítéséről, önállóan oldják meg a közös gazdaságok. Igaz, a gyenge termelőszövetkezetek tervezését. zárszámadását felülvizsgálják. Sok a hozzászóló, érdekesek a kérdések. A pártoló tagságról, a különböző hitelekről, háztáji földekről érdeklődnek. Az előadó mindre válaszol. Lódí János a területi szövetség munkáiéról ad számot a jelenlévőknek. Majd a haroranapos tanfolyam tapasztalatait e'emezi. Van miről beszélnie, összesen 67 kérdés hangzott eL. SLUI. munkalehetőséget biztosítanak a szentesi és a környékbeli asszonyoknak és lányoknak. Többet termelnek Az említett beruházásokkal jelentősen emelkedik majd a termelés mennyisége is. Előzetes becslések szerint 46 millió forinttal képesek többet termelni 1968-ban, mint az idén. Ennek a növekedésnek minden feltételét tisztázták: a gépi és a szervezési szükségleteket egyaránt. Befutottak a megrendelések is. Sőt attól sem tartanak, hogy esetleges lemondások történnek majd menet közben, mert erre az eshetőségre is készen a „haditerv": azonnal új árucikkel jelentkeznek. Ennek érdekében több mint 1 millió forintért bővítették és megteremtették a gyártáselőkészítő osztályt, azaz új mintakészítő üzemrészt alakítottak ki, modellszabászatot létesítettek. Ebben a „miniüzemben" a legfejlettebb technológiát alkalmazzák, éppen olyan speciális gépekkel dolgoznak, mint amilyenekkel később a szalagok mellett is találkozni. A „nullszéria" elkészítésénél lényegében nagyüzemi paraméterek dominálnak, tehát a szalagszerű termelésben már nem lehet semmiféle zökkenő. Az előkészítő két és félszer több modell előállítására alkalmas, mint a régebbi. Keresik a vevő „kegyeit" Nagyon fontos és előrelátó elvet vallanak a ruhagyár vezetői. Fordítani kívánnak a piac eddigi gyakorlatán, a vevőt engedik „felülre". Elhatározták, hogy a jövőben meghívják a kereskedelem szakembereit és a vásárlók képviselőit is a gyárba, hogy bemutassák termékeiket, divatparádéval egybekötve. Persze, ha mást kíván a vevő. akkor készen állnak a válasszal: lehet. Lassan eltűnik a különbség a kül- és a belföldi piac igényei között A szegedi vállalat a Hungarotex-szel közösen bonyolítja le export- és importügyleteit. A bizományosi és az améta formát alkalmazzák kapcsolataikban. Nem ragaszkodnak a nagy tömegű szériákhoz. ha a vásárló úgy kívánja. vállal iák az exkluzív öltönyök evártását is, akár a legkisebb mennyiségben Friss információk Az eddig vázolt törekvések csak úgy válhatnak valóra, ha a vállalat rendelkezik minden olyan információval, amely bármilyen módon is, de befolyásolhatja céljaik megvalósulását A piaci hangulattól kezdve az iparág esetleges technológiai, műszaki fejlődésének pontos és előrelátó ismerete szükséges. E területet sem hagyták ki számításaikból. A műszaki fejlesztési osztály kötelességévé tették, hogy végezzenek rendszeres „műszaki" piackutatást. Kötelesek állandóan figyelemmel kísérni a ruhaipar technológiai, gépészeti fejlődését. Fel kell kutatniuk és ki kell dolgozniuk gyáruk körülményeire minden várható újat. A műszakiak rendelkezésére áll számottevő információs forrás: 17 féle folyóirat és műszaki szaklap, valamint a niackutatásokról készült jelentések. A jövő évi tervek most készülnek, s a Szegedi Ruhagyárban olyan érzése támad az embernek, hogy minden idegszálukban érzik a jövő követelményeit Gazdagít István fiz új párttagsági könyv kötelez Ünnepi események lesznek a kommunisták számára a december 1 és 31 között megtartandó új tagkönvvkioszto taggyűlések. A tíz évvel ezelőtt kiadott piros tagsági könyvecskék ez év utolsó napjáig érvényesek, az újak pedig — benne a IX. kongresszus által elfogadott szervezeti szabályzattal — 1968. január 1-től 12 évig igazolják a párthoz tartozást. A tagkönyvcsere alkalmával büszkén gondolunk arra, hogy pártunk ismét olyan hatalmas utat tett meg,, amelyről tíz évvel ezelőtt álmodni sem mertünk volna. Pártunk a lenini tanítások útján halad. A pártmunka eredményessége azzal is lemérhető, hogy az eltelt tíz év alatt újabb tízezrek csatlakoztak a kommunistákhoz. A helyes pártpolitika, a megjelölt célokkal való egyetértés, az igaz ügy szolgálata vonzotta közénk azokat, akik 1957. decembere óta lettek a párt tagjai. A kommunisták nagy érdeklődéssel várják a tagkönyvkiosztó taggyűléseket, tudják, hogy ez az alkalom is nagyon fontos eseménye a párt belső életének. A tagsági könyv is kapocs, amely egybeköt bennünket a párttal, örvendetes a Központi Bizottságnak az a döntése, hogy a most betelt tagkönyvek tulajdonosaik birtokában maradnak. A taggyűlések nem csupán a tagkönyvek átadására korlátozódnak. A pártvezetöségek értékeljék a kommunisták által végzett munkát, s különösen azokat az elvtársakat állítsák példaképül, akik önzetlenül, lelkesen, fáradtságot nem ismerve mindig eleget tettek pártmegbízatásuknak. Bátorítsák, biztassák azokat, akik valamilyen oknál fogva eddig kevésbé aktívan dolgoztak. Helyes, ha számvetést készítünk, mit tettünk a pártért az elmúlt évek során. A kommunisták nagy többsége időt, fáradtságot nem sajnálva rendszeresen és értékes pártmunkát végez, némelyek azonban húzódoznak attól, pedig képességeik ezt lehetővé tennék. Mások szívesen végeznének pártmunkást, de egyes pártvezetők nem bízzák meg őket. Ideje változtatni ezen a helyzeten. Az új tagsági könyv pártunk valamennyi tagját még többre kötelezi. A párt-alapszervezetekben most és a jövőben is egyre inkább szükség van az úgynevezett apró munkára. Különösen javítani kell a propagandát és az agitációt, hiszen számosan vannak a pártban, akik erre a fontos munkára megfelelnek. A pártpropaganda iránti igény állandóan növekszik és ez egyre több propagandistát, jó előadót igényel. Sokan vagyunk a pártban olyanok, akikben az 1957. decemberi taggyűlések felejthetetlen emlékként maradtak meg. Akkor még élénken emlékeztünk az egy évvel korábban levert ellenforradalom szörnyű tetteire. Emlékszünk, hogy az akkori ünnepélyes tagkönyvkiosztó taggyűlések legfőbb mondanivalója a kommunisták számára a széles dolgozó tömegek bizalmának megnyerése volt, elvi alapja pedig a jobb és baloldali elhajlásoktól mentes kétfrontos harc következetes érvényre juttatása. A kitűzött célokat, a tömegek megnyerését, a sikereket, a szocializmus építésének nagy munkáját a kétfrontos harc alkalmazása nélkül nem érhettük volna el. Azt a bizalmat és tiszteletet, amelyet most pártunk élvez. céljaink valóraváltásával .szereztük meg. Az ellenforradalom szétzúzása után a mezőgazdaság szocialista átszervezése legnagyobb és legkiemelkedőbb forradalmi sikere volt pártunk politikájának. Amit pártunk kezdeményezett, mindenki szemeláttára valóság lett. Tegyünk számvetést a taggyűléseken, gondoljuk at tetteinket, hogy mit végeztünk, s méltóképpen szolgáltuk-e pártunk ügyét. Érdemes volt hinni, bizni és törhetetlen lelkesedéssel harcolni, s amit valóra váltottunk, nem kell szégyenkeznünk miatta. Felemelő érzés ma a párt tagjának lenni. A kommunisták és a pártonkívüliek együttes erőfeszítésének eredményeképpen érhettük el azt, hogy népünk jobban, szebben él. mint történelmünk során bármikor. Műveltebbek, kúltúráltabbak és egészségesebbek lettünk mint bármikor. Az utóbbi évtizedben iparunk magas színvonalat ért el. s ez is elősegítette a szocializmus győzelmét a mezőgazdaságban. A fejlett ipar és a szocialista mezőgazdaság biztosítja az egyre növekvő igények kielégítését. Pártunk politikájának egyik legfőbb eleme, hogy tudatosan, marxista-leninista tudományossággal formálja és alakítja népünk nemzeti egységét. Már jelentős az az út, amelyet a szövetkezeti parasztság megtett az egységes szocialista osztály alakulásában. A párt politikájának az eredménye, hogy megszilárdult a munkás-paraszt szövetség, s hogy ez a testvéri szövetség szocialista államunk szilárd alapját képezi. A szocializmus teljes felépítésének megvalósításán dolgozunk. A kommunistáknak még nagyobb erőfeszítésre van szükségük ahhoz, hogy a bonyolultabb, nehezebb és még nagyobb felelősséggel járó feladatokat valóra váltsuk. Sikereink titka abban van, hogy a helyesen kidolgozott, tudományosan megalapozott pártpolitika végrehajtásával erősítjük pártunk és a dolgozó tömegek kapcsolatát. Űj tagsági könyvünk átvételével egyidőben nagy politikai, társadalmi, gazdasági feladatok megvalósításához fogunk: az új gazdasági mechanizmus bevezetése és megvalósítása igényli valamennyi kommunista határozott, meggyőződéses támogatását. A gazdasági mechanizmus reformját a párt kezdeményezte és dolgozta ki, tehát a párt vezetésével, útmutatásával is fog megvalósulni. Most senkinek sem lehet kényelmeskedni, szemlélni és rosszindulatúan kritizálni a párt és a kormány intézkedéseit. A párt most is mozgósítja tagjait, hiszen a gazdasági mechanizmus reformja nagy forradalmi feladat. A cselekvés, az egy nvelven beszélés, a célok és tettek világos értelmezése azonban biztosítéka a sikernek. A tagkönyvkiosztó taggyűléseken fogadjuk meg, hogy a jövőben még jobban fogunk dolgozni, úgy, ahogyan az új piros színű pártigazolvány kötelez bennünket. CSAPENSZKI ISTVÁN, az MSZMP szegedi járási bizottságának első titkára CMtArtftk. 1967. ROvember DÉL-MAGYARORSZÁG 3