Délmagyarország, 1967. november (57. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-29 / 282. szám

A Balázs Béla Színpad új műsora Kétségtelen: a Balázs Bé­la Színpad vállalkozásaiban van bizonyosfajta műsorpo­litikai igényesség és bátor­ság, az együttes tagjai lát­hatólag élvezik és szeretik az újszerű feladatokat, iz­gatják, lelkesítik őket a kí­sérletezések. Tavaly például előadták a nálunk akkor még teljesen ismeretlen amerikai író, M. Schisgal Gépírók-ját; a darabot nem­régiben a televízióban az egész ország láthatta. fjét fő este ismét egy ná­lunk ismeretlen író ismeret­len egyfelvonásosának Be­mutatására vállalkozott az együttes. Kamaraszínházi műsoruk első felében az olasz Ezio Dericco A pad cimű darabját adták elő, ha ném túlzás ez egy műked­velő színpaddal kapcsolat­ban: szintén magyarországi ősbemutatóként. A darab címszereplője, a pad, egy ligeti parkban áll, s itt találkoznak az író fi­gurái. A csinqs Fiatalember, a Lány, akinek diplomája van, dolgozik és férjet ke­res. Körzetekre osztja fel a várost, s vasárnaponként módszeresen bejárja — férj­nek alkalmas férfit keres­ve — a kerületeit. A padon ül az öreg, ald éjjeliőr és anarchista, s egy 15 éves el­mebajos kislány apja. Ide jön melegedni az Emberke is, aki 10 évet töltött bör­tönben, s közben állandóan feneketlen kosarakat font, mert a szabályzat nem en­gedte, hogy fenekeket is csináljon. Aztán itt a padon pihen meg többek között az elegáns Vak, aki szereti a nőket A darab tulajdonképpen alig.több, mint ezeknek a tragikus, kilátástalan sorsú, tönkrement embereknek a bemutatása. S éppen mert ilyen jellegzetes karakte­rek, a darab előadását ez a markáns jellemrajz egyaránt könnyíti és nehezíti. A Ba­lázs Béla Színpad színját­szói, bór többségükben bi­zonyos műkedvelői átlag­színvonalon játszottak es nem hatoltak a jellemek mélyére, kétségtelenül ízlé­sesen látták el feladataikat. Az elmebajos kislány alakí­tója, Pesti P. Gizella azon­ban átlagon fplülit nyújtott. A többiek a szereppel való azonosulásnak különböző fo­kán, de mindenképpen di­csérendő igyekezettel mű­ködtek közre: Kálló Gá­bor (öreg), Petheö Zsombor (Fiátalember), Horváth Ka­talin (Lány), Vida András (Emberke), Lovászi József (Vak) és Berecki Mária (Öreg nő). Az előadást Szilágyi János rendezte, ízléssel, mérték­tartással. Nagy kár viszont, hogy a darab olasz ' színeit nemhogy nem hangsúlyozta, de tudatosan kilúgozta a produkcióból, s ezzel bi­zonytalanná tette a cselek­mény színhelyét. Szünet utón, a műsor má­sodik felében, Turmix cím­mel Hidy Péter és Szívós József ügyes válogatásában irodalmi paródiákat adtak elő az együttes tagjai, Ka­rinthy Frigyes, Benjámin László, Bárány Tamás és Darvas Szilárd műveiből. A közreműködők közül különösen Hegyi Zoltán ha­tározott szatirikus képessé­ge tetszett, de a többiek is—ott voltak köztük A pad szerep­lői — elfogadható színvona­lát képviselték az irodalmi humornak, paródiának. Bo­tos Mária, Draganov Anna, Hofgesang Péter, Kovács Ibolya, Kulcsár Péter, Ma­técz Ilona, Nóvák Zoltán, Sándor Klára, Szelle Zsu­zsanna és Zádori F. Mária lépett fel a népes szereplő­gárdában. A zeneszolgáltatás felada­tait a zongoránál Marik Er­zsébet és Kerek Ferenc lát­ta el ö. L. Összerakható ház és garázs A Betonelemgyórtó Válla­lat mintegy tízezer dolgozó­jának ez évi jelentős ered­ményeiről számolt be — a kedden rendezett sajtótájé­koztatón — dr. Piros István vezérigazgató. Bejelentette, hogy hétfőn elkészült az idei egymilliomodik köb­méter vasbetontermék. A nagyvállalat kedden, hajnal­ra mór egész évi tervét tel­jesítette. A vállalat a követ­kező években szómos új ter­mék gyártására készül fel. Most fejezték be az előre­gyártott elemekből össze­rakható vikendház tervezé­sét, s jövőre megkezdik a sorozatgyártást. A tavasszal sor kerül az előregyártott gépkocsigarázs nagyüzemi termelésére h. A következő évben pedig berendezkednek a panelekből összerakható családi ház, valamint a teljesen berendezett fürdő­szobával, beépített konyha­bútorral és kamrával ellá­tott előregyórtott lakás­mag gyártására. A lakás-mag egyetlen térelem, vagyis épületrész, amelyhez több­féle variációban csatlakoz­hatnak majd a szobák és az egyéb helyiségek. Ez új lehetőségek új munkastílust felelnek Feljegyzések egy vállalati párt­végrehajtóbizottság ülésén Kijátszották a vámot Kiterjedt, nagyszabású de­vizagazdálkodást sértő bűn­cselekmény miatt Indított el­járást a Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság Mis­kolczi Dezsőné 49 éves se­gédmunkás (Szeged, Vaska­pu utca 36.) Kovács Sándor 27 éves MÁV-alkalmazott (Szeged, Párizsi körút 45.), dr. Bánsági Ferencné 47 éves kisiparos és férje (Sze­ged. Római körút 33.), Gelcz Miklósné 62 éves kisiparos (Szeged, Kölcsey utca 5.), Polgár Istvánná 48 éves fod­rász (Szeged, Pipacs utca 12.), Miskolczi Márta 26 éves asszisztens (Szeged, Vaska­pu utca 36.) és Miklós Mi­hályné 26 éves hivatalsegéd (Szeged, Kárász utca 16. szám) ellen. Miskolcziné férje még 1956-ban disszidált, majd Nyugat-Németországbain te­lepedett le. Itthon maradt feleségével és leányával to­vábbra is kapcsolatot tar­tott fenn és anyagilag támo­Ivott, gázolt, tovább ba'toit A tényt ügy lehet summáz­ni, hogy dr. Czéh János 37 éves állatorvos, Baks, Fel­szabadulás utca 68. szám alatti lakos szinte estétől hajnalig ivott kisebb meg­szakításokkal Bakson, majd Szegeden, később Szőregen. Szeged és Szőreg között előzött egy autóbuszt, s amikor visszatért a jobb ol­dalra, 60—70 kilométeres se­bességgel haladt továbbra is. Előtte közlekedett szabályo­san kivilágított kerékpáron Csóti Szilveszter 21 éves, szőregi lakos, akit elütött. £>r. Czéh ezt követően meg­állt, s utasai kiszálltak, se­gíteni próbáltak az eszmé­letlenül fekvő, súlyos sérü­lést szenvedt fiatalemberen. Az állatorvos nem győződött meg a fiú állapotáról. Uta­saitól azzal vált el, hogy ér­tesíti a mentőket és a rend­őrséget. Egyiket sem tette. Elhajtott a Hungária bárba, amely mór zárva volt, on­nan tovább ment a restibe. Egy korán nyitó fűszerüzlet­ben rumot vásárolt, amely­ből ivott, majd ismét vo­lánhoz ült és Baks felé haj­tott. Útközben megállították és Ittasságát észlelve intézked­tek vele szemben. Jogosítvá­nyát és forgalmi engedélyét "Ivették, s átadták a Szeged, Külterületen lakó Sólya Im­rénének, s ugyanide tolták b® dr. Czéh kocsiját 's. Koviddel utána az állatorvos erőnek erejével vissza akar­ta szerezni elvett okmányait, s a lakásban dulakodott Só­lya Imrénével és egy ott tartózkodó asszonnyal. A két asszony bátorságról tett tanúságot, lefogták az állat­orvost, összekötözték, s azt követően értesítették a rend­őrséget, amely dr. Czéh Já­noct letartóztatta. Foglalko­zás körében elkövetett sú­lyos testisértés és segítség­nyújtás elmulasztása miatt Indítottak ellene eljárási gatta őket, bűnös úton. Jdls­kolcziné megadta férje cí­mét azoknak, akik Szeged­iül Nyugatra utaztak. Mis­kolczitól márkát kaptak Nyugat-Németországban, s annak ellenértékét az isme­rősök itthon forintban fizet­ték ki a feleségének. Dr. Bánsági és felesége több al­kalommal is jártak Miskol­czinál. A tőle kapott márka elelnértékeként idehaza 30 ezer 800 forintot fizettek ki az asszonynak. Dr. Bónsági­né, mint kisiparos, kötőgé­pet akart vásárolni ugyan­csak Miskolczi Dezső révén, s ezért további 15 ezer fo­rintot fizetett ki az itthon élő asszonynak. Az ügyben szereplő Ko­vács Sándor egy Opel-Kadet személygépkocsit vásárolt Miskolczi révén Nyugat-Né­metországban, s erről fiktív ajándékozási levelet kapott, amellyel a kocsit behozta az országba. A vám kijátszá­sával így 52 ezer forintba került volna neki a gépkocsi, amelyből 20 ezer forintot törlesztett. A becsempészett kocsit zár alá vették. Polgár Istvánné Miskolczinénak 10 ezer forintot adott azzal, hogy az férje révén juttas­son márkát Belgiumban élő testvérének. Gelcz Miklósné és Miklós Mihályné 2 ezer, Illetve 1500 forintot fizet­tek azért a mórkáért, amely­hez Miskolczi révén jutot­tak. Valamennyien túlfizet­ték a márka magyarországi beváltási árát. Miskolczi Márta segített anyjának a kiterjedt ügylet lebonyolítá­sában. A rendőrség a nyo­mozást befejezte, s vala­mennyiük ügyét vádemelés­re átadta a fővárosi fő­ügyészségnek. A pártmunkának minden körülmények között van egy állandó feladata: megértetni az emberekkel a párt törek­véseit, céljait A módszer, a munkastílus azonban alkal­mazkodik a feltételekhez, a lehetőségekhez. A Kenderfo­nó- és Szövőipari Vállalat pórt-végrehaj főbizottságának ülésére is azért mentem el, hogy választ kapjak a mun­kastílussal kapcsolatos né­hány fontos kérdésre. A vb-ülés témája Ügynevezett mai témákat beszéltek meg: az új gazda­sági mechanizmusra való fel­készülés helyzetét, amelynek előadója Tóth László, a vál­lalat vezérigazgatója volt; a párt-végrehajtóbizottság jö­vő esztendőre szóló gazda­ságpolitikai irányelveit, dr. Takács Antal párt-vb tag előterjesztésében; a már el­készült kollektív szerződés tervezetének néhány kérdé­sét — ezt Marosi János vb­tag ismertette. Látszatra talán úgy tűnik, hogy egyoldalúan gazdasági kérdésekkel foglalkoztak, hi­szen a tárgyalt témák „tisz­tán" ilyenek 'voltak. A gaz­daság azonban egyben poli­tika is. A politika fogalmá­nak máig is legtömörebb marxista megfogalmazása va­lahogy így hangzik: „sűrí­tett gazdaság". t Kérdések • a vezérigazgató­hoz A pórt-végrehajtóbizottság tagjai hozzáértéssel vitatták a gazdasági vezetőség felké­szülését az új mechanizmus­ra. Általában egyetértettek a tervekkel és az elképzelé­sekkel. Elhangzott több kér­dés, vélemény és javasat is. Joó György részéről például: — Milyen intézkedésekkel kívánja a vállalat vezetősé­ge befolyásolni, illetve meg­szüntetni a ma még előfor­duló nemtörődömségei la­zaságot és fegyelemsértést? A napirend előadója, Tóth László elvtárs válaszolt: — Még nincs meg a konk­rét intézkedési tervünk, de mór készül — megfontoltan és csak a reális lehetőségek­re támaszkodva. Ügy vélem, a munkafegyelem január el­sejével nem változik meg egycsapásra. Talán a na­gyobb anyagi ösztönzés hoz­hat fokozatos eredményeket. Lényeg az, hogy vonzó ösz­tönzési rendszert kell beve­zetnünk. Ezután Bárkányi Ferencné vb-tag kérdezett. — A felosztható nyereség felének kifizetése a tervezet szerint bérarányosán törté­nik, a többi része pedig utó­lagosan. Milyen feltételek alapján fizetik ki a másik felét? — Ennek több feltétele lesz — szólt a válasz. — így például a bérfegyelem, az anyaggazdálkodás, a szállí­tási pontosság, a minőség ja­vulása, a technológiai fegye­Kubai karmester Szegeden Enrique Gonzales Mantici kubai karmester-zeneszerző vezetésével mutatta be a Szegedi Bartók Béla Zene­kar Hindemith: Mathis, a festő című operájának ze­nekari adaptációját és a di­rigens Mantici Nyitányát hétfő este filharmóniai hangversenyen a színházban. Brahms: D-dúr hegedűver­senyét fiatal előadóművész Kóté László játszotta. Mantici vezénylését a póz­mentes, szinte eszköztelen gondolati azonosulásra-tö­rekvés jellemzi a mű szelle­mével. Mondanivalóját si­mán, elegánsan tudatja a zenekarral, s pillanatra sem hagyja magára a kisebb-na­gyobb szólószerephez jutott hangszeresekel Apró „mi­mikus-mozd ulatai" olykor kísértetiesen emlékeztettek Gaukra, akinek rendkívül koncentrált dirigálását évek­kel ezelőtt Szegeden is cso­dálhattuk, s aki a kubai karmester egyik tanára volt Manticiről mint zeneszerző­ről a Kuba-nyitány alap­ján aligha kaphatunk teljes képet. Ez a kifejező erejű muzsika nem annyira zene­esztétikai igénnyel készüli hanem körülbelül azonos funkciót tölt be az eddig hozzánk érkezett propagan­disztikus Indítékú kubai fil­mekkel. A Hindemlth-szimfónia kicsit ismeretterjcsztési-ér­deklődéstkeltő célzatú mű­sorratúzése nem volt ha­szontalan, s ha majd az ope­ra annyit vált be az előleg­ből, mint az Igor herceg a korábbi filharmóniai kon­certen hallott Poloveci tán­cokból — bizonyára ritka ze­nei élményt nyújt a Mathis, a festő szegedi operapremi­erje. Kóté László Bramhs nép­szerű hegedűversenyének tiszta eszközű, technikailag határozott interpretálásával szép sikert aratott. A szegedi filharmonikus zenekar tisz­teletre méltó igyekezettel pótolta az immár króniku­san vissza-visszatérő túl­játszottsag. fáradtság, pró­bahiány okozta réseket, me­lyek Időnként ugyancsak tá­togtak a Hindemith- és Brahms-mű előadásában. N. L lem megszilárdítása és Így tovább. Érdekes volt a továbbiak­ban Bárkányi Ferencné ja­vaslata: kísérletezni kell, hogy a jövőben tisztán ken­derből készítsenek zsákokat. Ennek érdekében új kártoló­gépet vásárolnak egy szov­jet cégtől, de szükségük len­ne vágógépre is, amelyet könnyűszerrel elkészíthetné­nek a központi gépműhely­ben. — Nem jó várni sokáig — hangoztatta —, mert akkor könnyen lemaradunk, hiszen versenyre kelt velünk a Kender-Juta. Ha sikerül megoldani kenderből a gyár­tást, akkor valutánk szaba­dul fel, amelyet más anya­gok vásárlására fordítha­tunk. Mások — Sponner Jenő és dr. Takács Antal — a vál­lalat gyárainak növekvő fe­lelősségéről mondtak el megszívlelendő gondolatokat. Sponner Jenő javasolta, hogy a munkaidő csökkentését ne egy gyárban vezessék be kí­sérletezés, tapasztalatszerzés céljából hanem minden gyá­ruk egy-egy üzemrészében, hogy a helyszínen szerezze­nek tapasztalatokat. Munkastílus, módszerek A párt-vb által előterjesz­tett gazdaságpolitikai irány­elvek lényegében fedték a vezérigazgató beszámolóját. Ez persze magától értetődő és természetes is. A gazda­sági koncepciókkal kapcsola­tos elemzés után egy igen egyszerűnek látszó kérdés került „terítékre", amely kö­rülbelül így hangzott: mi­ként határozza meg munka­stílusát a pártszervezet az új gazdasági mechanizmus körülményei között. Hogyan vesz részt a távlati tervek kimunkálásában, milyen módszerekkel alakítja a vál­lalat politikai arculatát. Va­laki így mondta: „Milyen lesz a pártmunka svádája'' A kérdés azonban csak látszatra egyszerű. A beszél­getés során kiderült, hogy nagyon is bonyolull s amel­lett izgalmas. Nem a köny­nyebbség, inkább a hűség kedvéért írom le a párt-vb tagjainak véleményét külön­külön. Elsőnek Balassy Sán­dor, a vállalat pártbizottsá­gának titkára mondta el gondolatait. — A munkastílus kialakí­tása során előtérbe kerültek a gazdasági tényezők. Most formáljuk elképzeléseinket, új, jobb és a körülmények­nek megfelelőbb módszere­ket próbálgatunk. Közelebb­ről: nem kívánunk minden apró ügybe beavatkozni, ha­nem olyan politikai légkör kialakításán munkálkodunk, amelyben ellenőrző, segítő szándékunk eredményekre vezethet. * Értsék meg a párt gazdaság­politikáját Mások is elemezték a pártmunka követendő mód­szereit a vállalat életében. Marosi János folytatta az előbbi gondolatmenetet: — Munkastílus? Nem könnyű dolog. Beavatkoz­zon-e a konkrét ügymenetbe a pártszervezet? Régi nosz­talgia: „ha belenyúlhatnánk, másképp lenne..." Ez sze­rintem nem helyes, mert ugyanaz a szerep kettőssé­get okozna. Én ketté bonta­nám a pártmunkával kap­csolatos területet: felsőbb szintűre és alsóbb szintűre a pártellenőrzés szempontjából. — Ha Jó az Informáltság a gazdasági és a pártveze­tők közötl akkor nincs kü­lönösebb probléma. Jelenleg jó az információ, csak érte­ni kell a műnkét a párt­szervezetekben. Akkor a stí­lus, a módszer is kialakul A végrehajtó bizottság ösz­szetétele például jó, olyan emberek is tagjai, akik egyébként jelentős gazda­sági funkciót töltenek be. Ok eleve a párt gazdaság­politikájának megfelelően végzik mindennapi irányító tevékenységüket. Alsóbb szinten viszont már a vb munkájának a hatékonysága is mérhető. Arra kell ebben törekedni, hogy a lehető legtöbben és legjobban ért­sék is meg gazdaságpoliti­kánkat. Az új lehetőségek új módszereket igényelnek, de vigyázni kell arra is, ne­hogy elsodorjon bennünket a megváltozott körülmény. Én azt tanácsolom a vállalatve­zetőinek, hogy ne kösse le őket a jövőben az a gondo­lat, hogy mit lehet vásárol­ni. A jó* munkának nem egyedüli alapja az állandó gépcsere. A tartalékokat kell felkutatni és munkaszerve­zéssel javítani a gazdálko­dás hatékonyságán. Az embereket érdeklő' közelségből A vállalat vezérigazgatójaj — Tudatosító módszere­inkben lenne szükség vál­toztatásra. Az alapszerveze­tek taggyűlésein a gazdasági kérdésekről is pontosan tá­jékoztatni kell a tagságot, a vállalat feladatairól megbíz­ható képet adni. Üzemi új­ságunkban nagyobb teret kellene adni az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatos kérdéseknek. Megszólaltatni gyárvezetőket, gazdasági ve­zetőket és beosztott munká­sokat. Mondják el elképzelé­seikel hogy ne címke le­gyen az új gazdasági mecha­nizmus, ne csupán annyit jelentsen az embereknek, hogy várunk valamit. Itt cselekedni, tenni kell, mert csakis akkor lesz jobb, ha azt mi megteremtjük saját magunknak. A párt-végre­hajtóbizottság tagjai vegye­nek részt a nekik legjob­ban ismerős terület gazda­ságvezetőinek tanácskozá­sain, hogy közelebbről bete­kinthessenek a vállalat sor­sát érintő szakmai kérdések körébe is. Medgyesi Mihály és dr. Takács Antal arról beszéli hogy valójában mi foglal­koztatja a munkásokat az új gazdasági mechanizmussal kapcsolatban, s ezekre a kér­désekre mindennap választ kell adniok a prátszerveze­teknek. — Az embereket gyakran nem is az átfogó koncep­ciók érdeklik, hanem az ő személyüket, családjukat közvetlenül érintő apróbb dolgok: a munkahelye, a részesedés, saját jogai és kö­telességei, tennivalói és a helyzet változása, alakulása. Ezekre ilyen közelségből kell válaszolni. Ez egyben a pártmunka stílusának vál­toztatását is jelenti - fejte, gette dr. Takács Antal. Változó módszerek A Kenderfonó- és Szövő­ipart Vállalat párt-végrehaj­tóbizottsága máris olyan módszereket igyekszik kö­vetni munkájában, amelyele hatékonyabbak a régebbi­nél. Ezen az ülésen alkotó vita zajlott le, még eltérő vélemenyek is akadtak. Nem fogadták el például Sponner Jenőnek azt a javaslatát, bogy rtunden gyárban kísér­letezzenek a munkaidő-csök­kentés bevezetesével. Ugyan­akkor sok jó példát aján­lottak a gazdasági vezető­ségnek és önmaguknak. Az egész tanácskozás bi­zonyította- változtak már a módszerek, alakul a Követel­ményeknek. a körülmények, nek legjobban megfelelő munkastílus. Gazdngh István Szerda, 1967. november 29. DÉL-MAGYARORSZAG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom