Délmagyarország, 1967. november (57. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-28 / 281. szám

Konlrázésok helyett - egyetértést! Jogosnak mondjuk, hogy a termeléshez feltétlenül szükség van anyagra, emberekre és gépekre. Ha valamilyen alkatrész, vagy anyag hiányzik, akkor zökkenők keletkeznek, zavar támad a termelés mentében. Igy igaz. De ne lepődjenek meg, éppen ilyen fontos „kellék" a gazdálkodás menetében a megértő légkör, a normális üzemi hangulat. Olyan közeg, amelyben az emberek minden idegszálukkal, akaratukkal és energiájukkal a feladatok egyre, jobb megoldására képesek koncentrálni. Alkotó légkört Gyakran hangoztatjuk, hogy a vezetők tértemtsenek alkotó légkört. Ügy bánjanak a beosztottakkal, hogy kölcsönös legyen a bizalom és a tisztelet, mert így és fsakis így képesek egy irányba húzni, egyfelé haladni. De önmagában eleRéodő-e a vezetők és a beosztottak közötti jó kapcsolat, a kölcsönös megbecsülés? Nem. Sőt, az előbbinek lantos feltétele: az egymás közötti megértés. Mind a két oldalon, a vezetők és a beosztottak oldalán egyaránt. Ha e.z a feltétel nincs meg, a játékszabályok felborulnak. Ezzel elérkeztem a monbandomhoz: a vezetők között. is elengedhetetlen az összhang, a kölcsönös megbecsülés és tisztelet. Ha a vezetői „garnitúrában" támadnak folytonossági hiányok, sokkal nagyobb károk keletkezhetnek, mintha például egy műhelybeli brigád torzsalkodik. Egy szegedi vállalatnál tapasztaltam, hogy — ki tudja mi okból hiányzik a vezetők közötti alkotó együttműködés, ®s e hiány a vállalat minden pórusán érezteti hatását. Négy helyett — senki Aprónak tűnő, mégis még tea is beszédtémát jelentő dolog hívta fel erre a figyelmet. November hetedike megünneplésére a vállalat központjában is készültek. Á vezetők előzetesen megállapodtak, hogy néhány kiválóan dolgozó embernek kitüntetést adnak az ünnep alkalmával. A személyzeti vezető előterjesztette javasltát: négy embernek adományozzanak Kiváló dolgozó Jelvényt, illetve oklevelet. A Pártszervezet titkára és a szakszervezeti tanács titkára ket személynek nem javasolta a kitüntetést Maradt a kettő, akinek munkaJát elismerésre méltónak tátották. Ki is függesztették a "eveket, hogy mindenki lásEkkor jött a kontra. Az Htozgató kijelentette: mind a ?®«y kapjon, vagy egy se! végül senki sem kapott kitüntetést A vezetők közötti egyetértés hiányának a beosztottak látták a kárát. Gondolom, hogy nem ez eset a legfontosabb. De menjünk tovább Ez a válthat jgen fontos cikket termel, amely krónikusan hiányzik. Az iránta megnyilanuló kereslet kétszerese a termelésnek. Mit várhatná2 a fogyasztók? Azt, hogy vállalat gyárai évről évre jmvelik termelésüket és eny' pnek a mindennapi gonp„ ?"• Erre ösztökéli őket egyébként államunk iá, ami, r jelentős pénzösszeget mttatott a vállalatnak, hogy nitse kapacitását. Jelenleg ftentos beruházás folyik, épin keretében újjá1 egyik üzem is. Az ellentétek fékje Lehet-e azonban jó ütemzilt etorehalndni, ha hiany1* a vezetők közötti blzam és együttműködés? NemA vezetők közötti ellentétek csak fékeznek, hátráltatják az eredményes gazdálkodást. Már előre látható, sőt tény, hogy az idei tervüket nein tudják teljesíteni. Ez viszont nagy kár, mert termékük közérdekből is nagyon fontos. Vannak objektív okok — hangoztatják most, amikor a bizonyítványt kell magyarázni. Biztosan vannak ilyenek is. Különösen a munkaerő hiánya látszik annak. De arra gondoltak-e vajon, hogy a munkaerő nem áramlik oda, ahol valami nem stimmel, ahol a vezetők sem értik meg teljesen egymást. Az elmúlt időszakban szinte kicserélődött a központban dolgozó műszaki állomány. Sokan kijelentették, hogy azért mennek el, mert nem érzik jól magukat, ideges a hangulat, és ilyen hangulatban nehéz „élni". Ezt a tényt a főmérnök is elismerte. Ezt a hangulati tényezőt is, meg azt is, hogy néhány embert sajnál, amiért elment. Objektív okok közé sorolják azt is, hogy egyik gyárukban nem volt megfelelő a gépek nagyjavítása, karbantartása, s emiatt kevesebbet termelnek ebben az esztendőben. Vagy azt, hogy egy népgazdaságilag fontos beruházás késedelmesen, lassan valósul meg. Nehéz ezeket az okokat elf^eadni, s besorolni az elhárithatatlanok közé. Ha minden vezető arra „pazarolta" volna energiáját, hogy a termelés menete gördülékenyebb legyen, aligha zárnák hiánnyal az idei esztendőt. Elfecsérelt energia A személyeskedések soha- \ sem vezettek jóra. Különö- i sen nem egy vállalat irányító kollektívájában. Nem is mindig a megtörtént precedensek okoznak problémát, sokszor károsabb az elfojtott indulát, az a rengeteg elfecsérelt gondolat, amelynek iránya semmiképpen sem vezet eredményre, s nem szolgálja azt a célt, amely kívánatos volna az egyén és a közösség érdekében egyaránt Szinte minden vezető elismerte, hogy a jobb együttműködés nagyobb eredményeket szülhetett volna vállalatuknál. Nem tudom, miért nem változtattak már az önmaguk körül kialakult ideges hangulaton, ha külön-külön látják annak hátrányos hatását Talán addig akarnak várni, amíg vezetőjük nyugdíjba megy? A mindennapi munkában nem lehet várakozni sem annak, aki Indulóban. sem annak, aki „maradóban" van. Az együttműködés kulcsát nem egy ember hordja magánál — legyen az igazgató, vagy főmérnök —, hanem közösen az egész vezető testület A vezetői együttműködés nyitja olyan, mint a bankok páncélszobáié. Egy kulccsal nem lehet nyitni, csak közös elhatározással. A vezetőtársak felelőssége igen nagy, mert moráljuk, tevékenységük saját asztalukon túlra is hat Ahogy mondani szokták, vertikálisan is, és horizontálisan is akad javítanivaló a vezetők munkájában. Vita és vita A vezetői együttműködés egyébként sem lehet csak egy irányú, felfelé haladó. Egymással is állandó kapcsolatban vannak a különböző szintek, s a mindennapi munkavégzés során éppen ezek a „keresztbe" egyeztetések, munkakapcsolatok jelentik a legfontosabb hajtóerőt. A közös célokért végzett munka nem szenvedhet csorbát azért, mert hiányzik a megértés. Sajnos, gyakoriak az úgynevezett féltékenykedések a vezetői posztokon. A felső hármas vagy négyes közötti tusakodás. Végezetül pedig szeretném eloszlatni a kételyeket, s nem hiszem, hogy bárki is félreértene. Egy szóval sem támogatja az ember a vezetők közötti elvtelen hajbókolást, amikor mindenki hajszálpontosan egy véleményen van. A becsületes és nyílt vita, a vitatkozás mindig is előrevivő volt a munka során. Az ilyen légkör a legtermékenyebb lehet, mert ebben a közegben a vezető emberek energiája, tudása nem vész kárba. De vita és vita között akad különbség. Gazdagh István Új magyarosztrák árucsereforgalmi megállapodás Hétfőn délelőtt a Külkereskedelmi Minisztériumban dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és dr. Fritz Bock osztrák alkancellár, kereskedelem- és iparügyi miniszter aláírta az 1968. január 1-én életbe lépő új, ötéves magyar—osztrák árucsere-forgalmi megállapodást Az aláírásnál jelen volt Beck István nagykövet, a Külügyminisztérium főosztály-vezetője és dr. Kurt Enderl, Ausztria magyarországi nagykövete is. Az 1972. december 31-ig szóló új egyezmény mindkét fél számára évi 42 millió dollár értékű árucseréről Intézkedik. T1968 ban: Többen Üdülnek, mint az idén A Szakszervezetek Orszá- Hajdúszoboszlón, Párádon gos Tanácsának Üdültetési és Balatonfüreden 50 ezer Főigazgatósága elkészítette a dolgozóra számítanak, kezdvezményes szakszerveze- Jövő évben a bérelt szálti üdültetés tervét. Az el- lókban, nevezetesen az egri múlt esztendőben 222 ezer Park-szállóban, a soproni felnőtt és 50 ezer gyermek Fenyves-szállóban, az esznyaralt az ország különböző tergomi Fürdő-szállóban, a részein. Az 1968-as szezon- balatonfüredi Arany Csilban az ideinél 11 ezer fel- lagban, a debreceni Aranynőttel és 4 ezer gyermekkel bikában, a jósfafői Tengertöbben élvezik majd aked- szem-szállóban és a budavezményes üdülés lehetősé- pesti Ifjúság-szállóban 15 geit A Balaton mellett 65 ezer felnőtt kap kéthetes elhelyezést. A magaslati helyeken, elsősorban a Mátra, Bükk, Sopron, Pécs és a Duna-kaezer üdülővendéget helyeznek el. Ezeken kívül a SZOTszanatóriumokban is 10 ezer dolgozó számára van hely. Gondolnak azokra is, akik A nagy út Vasárnap egész napos látogatást tett Szegeden Kertész Ferenc, aki az MSZMP Központi Bizottsága és a Honvédelmi Minisztérium meghívására a Szovjetunióban élő magyar veterán internacionalisták 12 tagú csoportja tagjaként tartózkodik hazánkban. A kedves vendéget — akit a Honvédelmi Minisztérium képviseletében elkísért útjára Göndör Tibor főtiszt — Szegeden Ozvald Imre. a városi párt-végrehajtóbizottság tagja, a városi pártbizottság osztályvezetője, Szórád János, a szegedi helyőrség parancsnoka, Tóth Gyula, a helyőrségi pártbizottság titkára és Kajos Vilmos főtisztek, Fülöp János, az MSZBT városi titkára fogadtál;, kalauzolták. A meleg, testvéri szeretettel fogadott vendég látogatást tett a helyőrség egyik alegységénél, találkozott a katonákkal, KISZ-istákkaL Délután sétát tett a városban, ismerkedett nevezetességeivel. Ezt követően a Fegyveres Erők Klubjában beszélgetést folytatott a fegyveres testületek, a munkásőrség képviselőivel, valamint Katona István és Sós Károly szegedi veterán internacionalistákkal. A megkapó találkozások után öreg este volt, amikor Kertész Ferenc visszautazott a fővárosba. Kicsoda Kertész Ferenc, ez a 76 esztendős, hatalmas termetű ember, aki most is frissen mozog, minden érdekli, s a kérdésekre szellemesen válaszol? Egyike azoknak a magyaroknak, akik ötven esztendővel ezelőtt Oroszországban, a fiatal szovjethatalom védelmében orosz testvéreik oldalán fegyvert fogtak, harcoltak — és győztek. Szovjet földön alapított családot, és most, fél évszázad múltán jött el ismét — így mondja — az óhazába. Miért a Tisza partjára? Hogy miért éppen Szegedet kereste fel? Érthető érzelmi oka van. Édesapja itt született, itt élt és maga is e tájról indult eL A Tiszapart, a város, ha halványulóan is, de megmaradt emlékezetében. A körséta során meg-megáll, kitör belőle: — Mennyi, de mennyi változás itt is, akár az egész óhazában. Egy új Szeged ez... És lemegy a Tisza partjára. Paskol a vízben, mint egy kisgyerek. Nedves a szeme. Juhász Gyula verssora szökik közénk: „A Tiszaparton halkan ballagok, és hallgatom, mit sírnak a habok ..." Értjük érzéseit! Aztán később, még mindig a folyó portján dúdoljuk: Túl o Tiszán faragnak az ácsok.., A népdal, a magyar nóta — ez is szenvedélye. S hogy • • • Távol-Kelet, Moszkva, Szeged magyar népdallal, nótával. Mindennap énekelek. Hát így... „Tettem, amit kellett" nyar vidékén 63 ezer dolgozó családosan akarnak nyaraielhelyezésére van lehetőség, ni: 17 ezer családot tudnak Gyógyhelyeinken, a Hévízen, vendégül látni; ez 32 ezer felnőtt és 21 ezer gyermek elhelyezését jelenti. A SZOT 14 napos turnusokban 27 ezer gyermek nyaralását biztosítja. A külföldi üdültetésben 19 ezer felnőtt részesül. Egyelőre két hajója van a SZOTnak, a „Budapest" és a 200 személyes „Szocialista Forradalom". Mindkét hajó az Alsó- és a Felső-Duna szakaszára jár majd. Ezeken kívül a SZOT a MAHARTtól is bérel hajókat. A SZOT az üdülők tatarozására és modernizálására 1968-ban 40 millió forintot fordít, amelyből nemcsak az épületeket, hanem a parkokat és a nyári sportszereket is felújítja. A SZOT hatékony programot dolgozott ki a Csepel Vasművekkel való együttműködésre is. Az ország legnagyobb vasipari vállalata számára Siófokon épül egy 200 személy befogadására alkalmas új üdülő és ehhez épít a SZOT még egy 1500 személy étkeztetésére alkalmas konyhát és éttermet. A harmadik ötéves terv ideje alatt a budapesti Rózsa-dombon elkészül még az 500 személyes gyógyüdülő. Gyulán a SZOT és a MEDOSZ beruházásában a 400 férőhelyes gyógyszálló és Balatonszéplakon az „Ezüstparton" a 600 személyes családos üdülő, amely a SZOT és a Vasas Szakszervezet közös beruházása lesz. Épül majd Sátoraljaújhelyen egy 500 személyes és Fonyódon ugyancsak egy 500 személyes gyermeküdülő. Zsolnai László (Ltebmann Béla felvétele) Kertész Ferenc az alegység KISZ-istáival beszélget, s átnyújtja a szovjet jelvényeket Nagy Andrásnak, az alegység KISZ-szervezete titkárának ötven év múltán olyan szé- szen rövid az idő. Ha az ötpen beszél magyarul, abban ven év minden esztendejéről a dal nagyon lényeges. csupán 2 percet szólnék, — Sok hanglemezem van már az is száz perc. Nagy az ötvenéves út, benne TávolKelet, Moszkva és Szeged is. Amikor abbahagyja emlékezeseit, feláll a deszki Nagy András őrvezető, az alegység KlSZ-szervezetének titkára, és azt mondja: — Kedves, szeretett Feri bácsif^Mi, KISZ-isták kér„ ... „ jük, járuljon hozzá, hogy -Hogy hol harcoltam? - JKIéz' ' ismétli a kérdést, aztán ízes magyarsággal szövi a mondatokat, csak nagy ritkán keveri orosz szóval, mert nem jut eszébe a magyar megfelelője. — A Távol-Keleten fogtam fegyvert. Három éven át kellett harcolnunk az ellenforradalmi bandákkal. Én páncélvonat parancsnoka voltam, meg is sebesültem. Egyébként nem csináltam semmi különöset, azt tettem, amit kellett. Megpróbáltatások. véres harcok, nagyszerű helytállás van mondatai mögött. AmiKlSZ-szervezetünk felvegye a nevét. Mert mi, fiatalok példaképünknek tartjuk a veterán internacionalistákat és az őrséget átvesszük tőlük. Nagy taps. utána csend. Feri bácsi szemüvegét törülgeti, majd megszólal: — Nem is tudom, mit mondjak ezért a tisztességért. Köszönöm, köszönöm!. .. Nem találok szavakat ... Kedveseim: korszeJanuárban próbanépszámlálás Vi 1 ágnépesség-szám) álást ajanl az ENSZ a tagországoknak. hogy megszerezze a ltgfrisebb nemzetközi össze, hasonlító adatokat. Több országban már jö\őre. rruísok- ... . , , , ban 1909-ben és 1970-ben * a LtT, tartják n népszámlálást, m relés, forgassátok mindig jól, becsülettel. Én büszke vagyok rátok. Odalép Nagy1 Bandihoz, rooo iJfíV0^ 'u1CSÍíUlU!l- megölelik egymást: a két 1922-ben Moszkvaba került, rt€m2edéfc {gJTlg találkozik. azóta ott él. — A mesterségem — mondja — gépész, és gépészmérnökké lettem. Fia, Endre, aki 45 éves, szintén gépészmérnök. Iván. a 20 éves unoka ugyancsak gépészmérnök lesz. ,„4 géAztán Feri bácsi öt jelvényt nyújt át: — Fiaim, adjátok a jelvényeket azoknak a katonáknak, akik feladataikat példása végzik. Később Szórád János, a pészség — mosolyog — ná- helyőrség parancsnoka nélünk családi hagyomány". pi hímzésű albumot nyújt A második világháború át Kertész Ferencnek. Az kerül szóba. Véres, nehéz egység életének egy-egy évek, küzdött az egész szov- mozzanatát mutatják a főjét nép — és megint győx tók, de már benne megörözött. Akkor Kertész Ferenc kftve Feri bácsi szegedi lámint mérnök, Moszkva tér- togatása is. ségének védelmében vett — Megint nem találok részt, a vasúti közlekedés szavakat — szólal meg Feri zavartalanságáért dolgozott, bácsi. — Valami olyat szeretnék mondani, ami tükrözi érzéseimet. Köszönöm, testvérem! — és megölelik egymást. Az idő elröppen, menni, búcsúzni kell. Az egység, a KISZ-isták jövő nyán-a hívják és várják Feri bácsit Szegedre. S katonai tiszteletadással is elköszönnek az öreg harcostól, nagy idők részesétől, tanújától. • Morvay Sándor Átvett őrség Az egység klubjában a katonák. KISZ-isták kérésére életéről, az ötven évvel ezelőtti harcokról meséL A magyar—szovjet testvéri barátságról, együttműködésről — Kedveseim — így szólítja a fiúkat — csak egyegy epizódot mondhatok, himegelőzően pedig — az 1968 január 1-i adatoknak megfe. lelően — január 3. és 15. között próbaszámlálást végeznek. — A prőbaszámlálás — mondót'ák a Központi Statisztikai Hivatalban — a lakosság 2 százalékára, mintegy 200 ezer emberre terjed ki. Az ötezernél nagyobb lélekszámú településeken általában minden 50-ik háztartást nézik meg uz összeírok. Az 1968. januári próbaszámlálás adatait a KSH csak statisztikai célra használja fel. A kiválasztottaktól megkérdezik a lal.ás adatait, az egyes helyiségek 'ilnpter'iloiét, felszerelesét, tűtéw, leheiőségét. A személyi adatok között az is szerepel majd, hogy az összeírt személy hányszor váttoztatta lakóhelyét összeírják azt is, hogy a megkérdezett mennyi lakbért fizet, mennyi a lakbérpótléka és milyen a rádiója, televíziója, van-e magnetofonja. motorkei ékpárja, gépkocsija, telefonja és háztartási gépe? Feltesznek majd az összefrók a foglalkozással és munkaidővel kapcsolatos kérdéseket is. Kedd. lift november 28. DeL-MAGYA*OAilAG 3