Délmagyarország, 1967. november (57. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-26 / 280. szám

V As fij gazdasági mechanizmus — mely átfogja a népgazdaságot és hatása az egész társadalmi életre kiterjed — rendkívül bonyoA reform várható hatása az életszínvonalra kedtek — noha nem min- viszonylag széles körében is másoljuk senkinek a konMég egyszer a iélieértésekről Életkörülményeink alakú- vi 2000 forint a fizetése, aklásában az alapvető szerepet kor a 15 százalék alapján a termelés fejlesztése és 3600 forintot kap. s ezt áteredményessége játssza. Ez számolják nyereségrészesemagában foglalja azt is, hogy bérezési kérdésekben sehol sem lehet elhatárolódni a tényleges érték terme léstől. Másként szólva: egyetlen üzemben sincs termeléstől dési napokra. Így valótlan kép alakulna ki. Azért is valótlan lenne ez a kép, mert ahhoz, hogy a 80—50—15 százalék elérhető legyen, -szinte valamenynyi üzemünkben meg kell den kategóriában és nem — történik árváltozás: egyes cepciójat. ezért nem is vár- függp,ien bérga-dálkodás egyforma módon - a kere- árak emelkednek mások halok ^azonos következn-.é- százalékos ' szá- sokszorozni az értektermesetek, s a kormány további csökkennek. Azonban az a nye*. Hazankban 1067 eleien mok _ ame]yek ^veKiZg- lést, ez pedig nem meny •íokra ad lehető- fogyasztoiar-mozgas az ar- a munkakepes férfiak 06.6, npLr „ „„m Zi. 1 - másikra. bérkorrekciókra lakosság ságban dolgozó foglalkozta- hctősége stb. Többek között f-í? iztói cik- tottak száma további 200— a7 „ „ Eltenni, hogy ban minden vállalat csak tósági árak körében fogana- tatások körének kiterjesztő- ]a]at bérgazdálkodása bér- közben engedhetetlenül szükséges sajat részesedési alapja ter- tosítandó árcsökkentések se révén a nem mezőgazda- fejlesztése premizálási le- . , .' . fontos politikai feladat. Ez hére emelheti a dolgozók egvüttes hatása a lakosság sagban dolgozó foglalkozta- w/Urá.. .öv, TCK^I, . .A kérdést ugv sem lehet a munka hosszabb ideje eredményesen is folyik. A legszélesebb tömegeket viszont kétségtelenül érdekli, mi lesz az életszínvonallal, hogyan hat majd a reform keresetét. A részesedési alap által vásárolt fogyasztói cik- loxtas szama TSVODUI az a célunk a gazdaság új nagysága viszont attól függ, kek és egyes szolgáltatások 250 ezerrel nő Tehát teljes irányítási rendszerével, hogy milyen nyereséget ér el árszínvonalát 1—2 százalék- foglalkoztatottságot a reform „ béreséi jobban kifeje-ze 1968-ban az adott vállalat, kai emelhetik oly módon, keretei között is biztosítani maid „ tényleges munkát és Lesz, ahol emelkednek, má- hogy a reáljövedelem terve- akarjuk Kétségtelen azon- értékét. Ezáltal lehetnek és ..... . _ ,, sutt viszont változatlanok zett 3—4 százalékos emel- bah. hogy az edrliginel na- lesznek is jelentősebb bérmegelhetesre, könnyebb maradnak az átlagbérek. Az kedése 1968-ban megváló- svobb lesz a munkaerő moz. különbségek a végzett mun lesz-e az élet? S ezek a kérdések teljesen joigosak, » ismert 4 százalék az átlag- suljon. A fogyasztói ár- Basa, egyik vállalatból a má- ka ériékének aránvában. .,...._.. bérek emelkedésének meg- reform különösképpen nem síkba, egyik nepgazdnsagi (Persze 1968-ban az általáéi!? wa *zahott felső határa, átme- érinti 1968. január elsején az ágból a marikba Ennek bérfejlesztési foglalkoztató úgynevezett neH kor]áto7Ó inté7.kedés, alapvető fogyasztói árakat - szabadabb és demokratiku- npf,y jzáaalék. E szabályo„kényes" kérdésre felelős párt- és kormányvezetők már nem egy alkalommal — gyűléseken, cikkekben — világos választ adtak, nem hogy az életszínvonal stabil köztük a sertéshús és zsír, sabb jogi feltételeit az uj 7asnak az is oka. hogv az maradjon, a munkabérként a marhahús, a cukori a liszt, Munka Törvénykönyv te- állam most az úi irányítási kifizetett jövedelmek ne ha- a kenyér, a vaj. a tojás, a rémtette meg. a munkaerő rendszer indulásánál különöladják meg a várható áru- tej. a sajt, az étolaj árát, átcsoportosítása goran vi- »en szigorúan szabályozza a 1 ^ZLT,I^T^AKT*r"' „Í-ŐKJ alapok színvonalát. Szó sincs *mit nem emelnek. Viszont f7'011' ',rkodn' ken a sz<>C'd" f°gyasztári alap és a vásárárt azonban néhány prob- ^ mlndenütt automat,kua a reform előírásának meg- ll»t« humanizmus es terve lóerő egyensúlyát.) 4 százalékos béremelési le- felelően már a jövő évben nyesseg Detartasa ^ felett. A A másik gyakori téma magas a vezetők százalékos részesedése. Nem magas, de a vezetők egyébként is éppen úgy nem érik el a plafont, mint a 15 százalékos kategóriába tartozók. Azt figyelembe kell venni, hogy a vezetők felelőssége, kockázatvál„ lalása nem azonos a munfif— kásókéval. Ezt a felelősségben különbséget, kockázatvállalást. irányító tevékenységet — tehát a munka ilven összetett kvalifikációját juttatja kifejezésre a mozgóbérrésztiől jelzett ré^ szesedési arány százalékhln^őiDe^T* wv hetóségrőr"a vállalatok* gáz- iövelik azon " áruk körét; Csongrád megyeieket ezzel üzemekben "a 'mozgóbérrész t^8" A* * kdz^mert hangsúlyozni. hogy ^^groL a vaumatOK gaz kereslet-kiná- összefüggésben külön fog- elosztási aránya, a 80-50^ k . *m nB""nk JS 0 yZ te ad majdVa szükségletének lalkoztatja, hogy megtör- ,5 százalékos megasztas fél- ^TÁtíl-vT* Vf • mmm t í Ü • értett magyarázata. Ez a n'^lv^"?, százalékolás a mozgóbérrész a .'®teobb szervelosztási aránvát E „, Tk logaban a" a vezetőnél ,o f lt Jt-/.i ki eIvonast ,s alkalmazni az álnyereséghányadból tevődik ben ezen áruk körét 20 szá- ságpolitikájának változatla- egyszerre" Átvezető állásúak tagT^ÍL^í^^ta " nyeresegnanyadból tevőd* kívánjuk növelni. «?Vk "m,t részesedése nem haladhatja Vagy mulasztós tőén függ majd a v'éUaTat A mechanizmusról szólóba- ^T^JlTJC J* minden dolgozója együttes tározatból világosán kitűnik munkájának hatékonyságú- azonban, hogy a " ~ lémára mégis visszatérni. • Nem árt mindenek előtt azt mindaz, amit egész népünk viszonylatában a felszabaduígi helyzete ad majd vá laszt, hol, mennyivel lehet lat. a piac ^J ^"ótoTz"életvisron7ok^ja-" előrelépni, vagy megmarad- megfelelően szabadon ala- , a vitása szemoontiából eddig ni az 1967-es színvonalon. A kul. Jelenleg a fogyasztói parosii^w. Az o • «lértü n k ^toívan tör t én el dolgozók egyéni jövedelme áraknak ma alig 10 száza- ,lag elmaradottabb vidék elosztási arányát és az elT^&S^vSXi azonban - amely bérből él léka ilyen szabadár, a jövő- osztás plafonját fejez, kell tekintenünk, amelyre — ilyen rövid idő alatt — még nem volt példa nemzetünk történelmében. A magyar dolgozók életviszonyaiban a felszabadulás óta eltelt esztendők gyökeres változást idéztek elő. A muritól. Az emelkedés azonban zat. a fogyasztói árak terű csak abban az esetben reá- 'eté lis, ha egyben az adott egy- v kások és alkalmazottak re- ségben tovább javul a mun- re •ljövedlelme 1966-ban 115 ka termelékenysége és a je- emelkedéseket árcsökkenészázolékkal, reálbérük 75 lenleginél gazdaságosabban sok- ületve béremelések köízázalékknl, a parasztság termelnek. Hiszen talán nem vessék, hogy a fogyasztói fogyasztásának reálértéke szükséges külön hangsúlvoz- áraknak ez a nagyobb mozpedlg 92 százalékkal volt ni, hogy az irányítási rend- £asa se eredményezze széles szer változása csupán a tömegek in KiiuniK ben részesítik beruházások jövedelmük 80 százalékát, a . A kérdÁs lényege tehát az, kormánv- ^orán rz iparilag elmaradót- középgarnitúráé az 50 szá- hogy ne a százalékarányokra ' 1-91, „ixi—x x. _ , . , , fordítsunk figyelmet. tabb vidékeket, hitelpoliti- zalékot és a munká.soké Ne jnagasabb, mint 1949-ben. Társadalmi gondoskodás Világos válasz Az mrsráeevűlé* áltei törrénvre emelt harmadik ntei-es tervünk — amit a IX. pártkongresszus is megerősített — szintén világos válaeat ad aiTa. hogvan alakul a tervnek megfelelően a jövőben az 1965—70 közötti időszakban az életszínvonal. Mint legfőbb tényezőként a terv megszabja, hogy a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelmét ezen időszak végére az 1965. érthez képest 16 százalékkal. az egy keresőre jutó reálbért 9—10 százalékkal, a parasztság figya.sztásának reálértékét pedig 18 százalékkal kell növelni. A tervidőszak eddigi eredménvei azt igazolják, hogy ezt a célkitűzést maradéktalanul teljesíteni fogjuk, megvalósítjuk pártunk politikájának azt az alapelvét, amely szerint a szocialista építés előrehaladásával törvényszerűen emelkednie kell a dolgozók életszínvonalának. A számítások szerint az egy főre jutó ért reáljövedelem 1970-re 2000 forinttal lesz több, mint 1065-ben. De ha 1967 eddigi eredményeit vizsgáljuk, arra szá kedvezőbb feltételeket teremti meg a gyorsabb haladáshoz, ténylegesen csak a jobb, a gazdaságosabb munka hozhat létre több új értéket. Az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi ülése elfogadta az 1968. évre tervezett életszínvonal-emelkedésről és a fogyasztói árreformról szóló előterjesztést. Megállapította, hogy a tervezett ár-, bér- és jövedelempoli- ne | életviszonyainak romlását. A kormány kemény kézzel megakadályoz Mindezen kérdések minden „fekete" áremelést az életszínvonalnak fonés jogtRlan nyereséget. \z tos tartozékát képezik a szoezzel kapcsolatos rendelet c'élis juttatások. A jövőben Nyereségrészesedés i-t, de függ. hogy 1968 végére a kűebből a bérkategóriából ke- '"'nhöző kategóriákban m(rülnek kifizetésre például 'kcn részesedési lehetőséget étkezési hozzájárulások, jut- teremtenek meg a vezetők tatások, segélyek. Ezért nem a munkások önmaguk lehet úgy számolni, hogy számára. meL egy munkásnak: például ha- k. A. már napvilágot is -látott. Munkaidő és foglalkoztatottság ez is differenciálódik. A társadalmi gondoskodás körébe tartozó szociális juttatások (nyugdíj, családi pót. lék, betegségbizt./sítás, ok. tatás) rendszerét, anyagi erőnk növekedésének aráKözgazdasági kislexikonunk A vállalati szociális juttatásokról A munkálok rá alkalmazottak tarozxa. Ennek álapján a v»llrá .. , ., .. , életszínvonalában tekintélye, latok a kollektív szerződésben nvaoan tejlesztiuk A nem helyei foglalnak el a szociális rögzítik a vedoruhaellatas rráeAz életszínvonalról szólva társadalmi gondoskodás kö. Jutt«»«sok: családi pótlék, szüle- ieteS szabályait. iiavancsak a feledkezzünk meg az rébe tartozó szociális jutta í étkereai e. Utazási kollektív szerzodenben kell meg. Hkai intézkedések megfelel- olyan nagy horderejű dön- fások fenntartása, bővítése fék*' l'Soírá,"íeeéiyTtóL^Í: b^tiy;„h°^na?áh:unk"k<,r" nek a korábbi párthatáro- tésekről sem, amelyeket viszont — a vállalati anyagi lor"biztositási hálózat útján, más és annak mennyi zatoknak és a népgazdaság nemrég léptetett életbe a érdekeltség részeként — vál- vrá'metevek"kA^u„a^sl„zud" ld!)e„„„lí -,, , adott lehetőségeinek. A nem- kormány. Többek között a lalatok hatáskörébekerül. A latokon keresztül de aszocláirt Jelmtős rráze népgazdaság nemrég léptetett életbe t nem- kormány. Többek között zett jövedelem jövő évben családi pótlék ismert eme- tállalatoknak adható kihordási „,.. -- * ^ vállalati költ. jövőben 1, r" ""SV része a vállalatok aégek között kerül elszámolásra 5-6, az ipari termelés 6-7, lésére, a Uz-tagok öregségi módjuk lesz arra. hogy ön. '^sWmát s.ZT^Ssox"XÜn**^. a mezőgazdasagi termeles 3— biztositasanak bevezetesere, állóan döntsek el — a nye. sok nagyságrendjét j„i érzékel, digi kedvezményt továbbra i* 4, a kiskereskedelmi forga- az alacsony nyugdíjak sze- rescgből képzett, részesedési teti. hogv minden 100 forint bér. megkapjak, A koziekedesi vállalom 5 százalékkal növeke- rény emelésére, vagy a szü- alap terhére - a juttatások Í^Jn^s 't^énlk MMTi^és^T^Ltx dik. A lakosság egy főre lesi szabadság meghosszab- (uzeiní étkeztetés. üdülés juttatások a szocialista < Pftés- kedve/.mcntt adnak, A vaiiaiajutó reáljövedelmét 3—4. az bítására, az ismert gver- stb.) fenntartását bővítését, ff' ^Byíltt a'aáiut.nk ki és fej. tokát (intézményeken terheit a egy keresőre jutó reálbért mekgondoz.ási segély beveze- vagy ezek megszüntetéséi és l^a '^r^nM^o^ SÍST^IffiékS kül 1.5—2, a lakosság fogvasztá- tésére gondoljunk, amelyek az összegnek bérkiegészítesre ütemben nőttek. Mivel a gaz- lönbözet. sát pedig 5—6 százalékkal mind-mind újabb szúzmilli- való felhasználását. t2ik"í!iLr<',diei A munkásszsnás fenntartásákell növelni a KB irányéi- ókkal terhelik meg az ál- Az MSZMP TX. kongres*. k^ZeXeJTi^^: Usok^t^cTrái tA^kteí^ vei szerint. lamháztartást. A következő szusa az életszínvonallal ben kaP,;ik az. emberek. években ezen a téren is le- kapcsolatos álláspontját így he.yf köte?mRény^Cmí^é.é* hetnek további változások, fogalmazta meg: „Az alap- re nem került sor. ha ennek gazdasági alapját vető gazdaságpolitikai elv- KA7 gazdasági meehsnizmus. munkával megtermtjük. Ez nek megfelelően, a lakosság J£ rá^szÓÍttüé^"^^, 'wh^Jt vonatkozik a munkaidő életszínvonala a népgazda- ségekkci összhangban n«vekedcsökkentésére is, ami szintén ság fejlődésében elért ered. r«T,n"lí A Tc"han(zmushoz A részesedési alap terhére r . tartozéka az életszínvonal- mények alapján a jövőben taaz^f'ila^T^Ttií A másik kérdés, ami »o- nak. Már a jövő évtől kezd- is rendszeresen emelekdik." tások köre és finanszírozást kakat foglalkoztat, s ami az ve országosan mintegy 100 Ez a kormány számára pa- válik, hogy életszínvonal fontos tényező- ezer dolgozó csökkentett rancs. Az új gazdaságttánví- _ "s ™ je: hogyan alakulnak 1968 munkaidő szerint termel. S tási rendszer egyik legfóbb a jövőben is segíu » Árak, árrendszer rülnek elszámolásra. A dolgn. zók a szállásé.-t C1K< renelált té. ritést fizetnek A szállások korponti kategorizáláfii rendszere fe.nnmarad. a térítési dijak s sz.álláskategóriákhoz Igazodnak elég nagy alsó és felső határok közxítt. lékának megfelelő összeget, segélyekre kifizetett pénzt. az üzemi étkeztetéshez, rá a válta, lati gyermekintézmények fenntartásához nyúított támogatás összegeit 1967 évi szinten az állam az új mechanizmusban akkor Is garantálja ha a vállalat veszteséges. Tehát ezekkel „__„_ _, januárjától a fogyasztói a IX. pártkongresszus hatá- célja, hogy megvorsitsa a ^^ nagycsaládosokat. míthatunk, hogy a lakosság árak, hiszen n mechanizmus- rozs tónak megfelelően 1970- nemzeti jövedelem növeke- 'apékln Aök™nt "mtmkíké! összbevétele 8 százalékkal, a ról szóló határozatból min- ig fokozatosan heti 48 órá- dését. A nemzeti jövedelem pesse-nekrt. Kzért ezekké IV^ kiskereskedelmi forgalom 10 denki olvashatta, hogy je- ról 44 órára csökken általa- viszont eevedüli forrása az összefüggő juttatások - családi vé"teségek növelhetők tesznek, százalékkal, a reálbér 2, a lenleg nemcsak a termelói, nosan az összes ipari dolgo- életszínvonal emelésének. A ^XZnXXlTvXn,^ köz" vetett"Jrt,°aVásnkn'n"CeCtő\W'h, reáljövedelem mintegy 4 szá- de a fogyasztói árrendsze- zó munkaideje, amennyiben r, rrize(i jövedelem növelte- ponti pénzeszközökből flnanszi. tphát a vállalatok credménve. zalékkal emelkedik ebben az rünk sem megfelelő, nem ér- műszaki-szervezési intézke- (lésének üteme nagyban függ roződnnk. évben. Ez az ütem a harma- vénvesül az az alapelv, hogy désekkel megteremtik a fel- a Gazdálkodás hatékonysádik ötéves terv előirányza- a fogyasztó értékének meg- tételeit mindenütt annak, Sa1ól. a munka termelékeny. tának megfelel és a további felelő árat fizessen minden hogv ne csökkenjen, hanem segelol. Ehhez is kedvezőbb portba tartoznak eredményeket az új gazda- cikkért és szolgáltatásért. A növekedjen a termelés, hogv ülieto'eket teremt az új irá- a> a termeié., sági mechanizmus az eddigi fogyasztói árreform azonban a munkaidő-csökkentést a n>'í1á.si rendszer, az anyagi feltételeknél jobban meg- — éppen az életszínvonalra keresetek változatlan fenn- érdekeltség kiterjesztése. De alapozza. Az új gazdasági történő döntő kihatása miatt tartásával vezethessék he. mechanizmus irányelvei — a termelői árrendezéshez A foglalkoztatottság \áralapján azonban az eddigi- hasonlóan 1968. január 1-étől ható alakulása is izgatja a nél jobban kifejezésre jut egycsapásra nem oldható közvéleményt. E kérdés kömajd a fizetésekben a több meg. A fogyasztói árrofor- rül a munkáshatalommal és jobb munka elismerése, mot csak fokozatosan, több nem szimpatizáló elemek háttérbe szorul az egyen- év alatt tudjuk megvnlósíta- megkísérelnek zavart is kelaz nagy emelő lehet az öntudatosan végzett fegyelmezett munka a szocialista morál és az a tudat, az a nolitikai bizalom, hogy az elmúlt több mint tíz óv alatt népünk a párt vezetésével sok nagy sebben gazdálkodnak, mec lráz HfflP n lehetőségük arra. hogv A vállalatok (Intrámé- tett juttatásokban ls többet nyekt révén nyújtott szo- nyújtsanak dolgozóiknak mint ehUls juttatások két cso- eddig. Ül elemként irienik meg n konvertálhatóság Ncvc/etesen az. hogy a vállalat dolgozót dönthetnek arról, hogv empllk-e az üzemi ctke7éshec az üdüléshez adott támpeat ásókat vagv esetleg csökkentIV és az (gv felszabaduló összegeket nénzfermában — részesedésként — feloszt iák. A gyermektntézménvek léssel közvetlenebb összefüggésben felmerülő rá ezért termelési költségként elszámolható juttatásokra: a védő. és munka, ruhára, a munkásszállásokra és munkás-szállításokra fordított kiadások: u, . .. Kreriu , zmenvpK 11 szociális juttntá- működéséhez biztosított össze. lősdi bérezésünk hívebben ni. mert - ismételjük! - ttni. hivatkozva az egyik fc'adalot oldott meg az ortükrözt ..mindenkinek mun- feltétlenül érvényesíti a párt szocialista ország reform- Ja\aya- ezcr ' Itala szerint" szocialista el- az. életszínvonal rendszeres okozta munkanélküliségi nvesen oldia majd meg a osztási elvet Az életszínvo- emeléséről szóló ismert ál- problémájára Ml termésre ^ ^^ na érintő bérezési kérdé- láspontját. Teljes fogyasztói tesen minden okos tanácsot legnagyobb feladatá , sekre még egvszer visszatér- árreform január elsején még rá tapasztalatot felhasrná. l^lrá , é,etazínvonal ve hangsúlyoznunk szüksé- nem lesz, de már 1968 Ja- hmk a magyar népg^zdasá. '""W• hogy 1967-ben is emel- nuárjától a fogyasztói arak jobb Irányításához, de nem RACZ LAJOS sokra rá ezért a részesedési alnp terhére elszámolható: üzemi étkeztetés és üdültetés támogatására üzemi bölcsőde óvod.a rá napköz int! hon fenntartására fordított kiadások nz egyéb szociális, kulturális és sporttámogatás költségei. A védőruha és felszerelések fajtáit ártalmak szerinti esoporHJMtMpan ax Egeszsegúgvi Minisztérium rá a Szakszera*eretek Országoa Tanáeea tijra megb gekre ez a konvertálhatóság nem érvényes. Vagyis h.n ilven efmen érnek el megtakarítást Szt más Juttatásokra fordítani Z-. személyi jövedelemmé átváltoztatni nem lehet hanem zírn'ni ke'l A rés/esednl.anbót ftnanszf/ ro-andó s/.ietátts knlturálls iut. tntások felhasználásáról a- 1g»rga(ó véleményének meghallgatása mellett a vállalati * / ka-er. vezeti szervek döntenek F.z egv. ben biztosítékot ad arra bog*/ ezek valóban a dnign-ók érde. keinek mpgfelelősn ,a|ak«'í«nak Yasanup, 1967. nu\ ember 26. DiL-MAGYARQMZAQ 9