Délmagyarország, 1967. november (57. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-26 / 280. szám

Kollégiummá avatták a Móra Ferenc diákotthont Az egyetemi napok záró­eseményeként szombaton délelőtt került sor a József Attila Tudományegyetem Móra Ferenc kollégiumának avatóünnepségére. Szeged, legújabb, diákotthonból lett egyetemi kollégiumát tehát mostantól kezdve — jelle­gének megfelelően — a di­ákbizottság az állami veze­téssel egyenrangú szervként irányítja. (A diákotthonokat, mint ismeretes, az . állami szervek, az igazgató és a nevelőtanárok vezetik, a kollégiumokban ez a szerep megoszlik a diákság önkor­mányzati szervei és az álla­mi vezetés között.) A megjelent vendégeket, közöttük Deák Bélát, az MSZMP Szeged városi vég­rehajtó bizottság tag­ját, a pártbizottság osztály­vezetőjét, dr. Koncz Jánost, a KlgZ Csongrád megyei bi­zottságának titkárát, vala­mint az egyetem és a mű­velődésügyi szervek vezető képviselőit, az egyetem hall­gatóit, dr. Kemenes Béla egyetemi tanár, oktatási rektorhelyettes köszöntötte. Ünnepi beszédet dr. Márta Ferenc, a József Attila Tu­dományegyetem rektora mondott. Beszédében egye­bek közt kiemelte a diák­bizottság, a nevelők és a patronáló tanárok tevékeny­ségét, jó munkáját a kollé­giumi követelmények meg­valósításában, majd sok si­kert kívánt a további mim­kához Dr. SzécH Andrásné, a Művelődésügyi Minisztéri­um munkatársa a miniszté­rium «és az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatói­nak üdvözletét tolmácsolta, s átadta dr. Márta Ferenc­nek a Művelődésügyi Mi­nisztérium oklevelét, a kol­légium „működési engedé­lyét". Szűcs Istvánná, a KISZ Központi Bizottságának munkatársa is meleg sza­vakkal köszöntötte az új kollégistákat, s a KISZ Köz­ponti Bizottsága ajándéka­ként vörös selyemzászlót adott át a kollégium diákbi­zottságának. A bensőséges hangulatú kollégiumi avatóra budapes­ti kollégisták is elküldték üdvözletüket, amelyet Szö­rényi Zsolt, az Eötvös Jó­zsef kollégium dtákbizottsá­gi titkára ismertetett. Az ünnepség végén dr. Szántó TJbor, a kollégium igazga­tója többek között elmon­dotta, hogy a kollégiumi élet a tanulás, a szórakozás és a KISZ-munka jobb bá­zisául is szolgál. A kollégiumavatás prog­ramjában délután az igaz­gató 34 kiválóan dolgozó kollégistának jutalmat adott át, majd a kollégium lakói ünnepségeken emlékeztek névadójukra. Móra Ferenc munkásságát Farkas Gabri­ella, V. éves hallgató is­mertette, az író műveiből Mávai Anikó, Horváth Ju­dit, Főidényi Vera, Fábián Éva, Dobos Illangó és Győrffy Zsuzsa mutatott be részleteket. Az ünnepélyes program és az egyetemi na­pok rendezvénysorozata kol­légiumavató esttel ért véget. veteránok Fehér Lajosnál Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a kormány elnökhelyet­tese — a Magyar Partizán Szövetség országos elnöke — szombaton a Parlamentben, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­ga, s a forradalmi munkás­paraszt kormány nevében fogadta a Szovjetunióban élő ás jelenleg hazánkban tartózkodó magyar szárma­zású internacionalista vete­ránokat. A szívélyes hangú, baráti találkozón jelen volt Gábor István, a Partizán Szövetség főtitkára, vala­mint F. J. Tyitov, a Szov­jetunió budapesti nagyköve­te is. (MTI) Az ország „telefonja" Tizenkétezer igénylő Mindenütt tesz segélykérő vonal Városainkban — nem szá- Jelenleg a postahivatallal mitva Budapestet — még nem rendelkező községekben mindig 16 ezer 686 igénylő és külterületi helyeken 577 várja a telefon bekapcsolá- községi és 146 tanyai tele­sát Miskolcon már ebben az fon működik. Ma még 460 evben 400. Kecskeméten 350, olyan külterületi lakott hely Tatabányán 400, Székesfe- is van, amely rrem rendel­hérvárott 264, Lentiben 240, kezik telefonállomással, és Aszófőn 30 és Selypen 25 ál- ezek bekapcsolása a nagy lomást befogadó központot távolságok miatt rendkívül szereltek fel, és bővítették a költséges. Ezért a posta az­dunaújvárosi, badacsonyi, zal a tervvel foglalkozik,­zalaszentgrótl, kazincbarci- j^a kai, pécs-uránvárosi. kisko- pokra távbeszélő áramkört rösi, balassagyarmati és a létesít — kellő biztonsági oe­kiskunmajsai központokat is. rendezések alkalmazásával. Mit kell néha megérnünk! Itt a disznóölések ideje, a piacokon adják-ve­szik már a kövér ár­tányokat, de most meg nincs fokhagy­ma. Nincs, amivel Ez év őszén 1200 állomás befogadóképességgel bővült a győri gépi kapcsolású köz­pont, s gz év végéig 500 új állomással bővítik a békés­csabai központot. Székesfe­hérvárott ugyanakkor még 300, Zalaegerszegen pedig 3000 állomás befogadóképes­ségű központot helyeznek üzembe. A jövő évben a nagykani­zsai gépkapcsolású közpon­tot 1600, a székesfehérvárit 2000, a szombathelyit 2000 új állomással bővítik. Mis­kolc központjai is 4000 állo­mással többet szolgálnak ki a jövő esztendőben, mint az idén. A posta a jövő esztendő­ben biztosítja a legkisebb helység segélykérés telefon­szolgáltatását is, legtöbb esetben úgy, hogv ) posta­hivatal előtt az utcán távbe­szélő-állomást szerel fel, s azt a posta zárása után át­kapcsolja valamelyik éjjei­nappal működő távbeszélő­központhoz. Ezeken e men­tők, a rendőrség, a tűzoltó­ság hívását lehet i égezni. _____ valamint a hívott fél költ- | nak, hiszen ségére kért úgynevezett .,R"­beszélgetést lehet kezdemé­nyezni. Még ebben az évDcn felszerelik ezeket a fontos készülékeket, és az év vé­Kéig 160 ilyen teieíon mű­ködik az ország különböző részein. Az eddig üzembe helyezett készülékeken ha­vonként átlagban csak 5—10 segélvtkérő beszélgetés tör fent. Zs. L. Magyar kormány­küldöttség Brazíliában A Rio de Janeiróban tar­tózkodó magyar kormány, küldöttséget szombaton Jósé Magalhaes Pinto brazil kül­ügyminiszter ebéden látta vendégül, A szívélyes lég­körben lefolyt találkozón Pinto külügyminiszter po­hárköszöntőt mondott a Szurdi István belkereskedel­mi miniszter vezette kor­mányküldöttség tárgyalásai, nak befejezte alkalmából. Szurdi István ugyancsak po­hárköszöntőben méltatta a két ország kapcsolataínak fejlesztése érdekében folyta­tott tárgyalások jelentőségét A késő délutáni órákban Szurdi István tisztelgő láto­gatást tett Arturo Costa e Silva tábornoknál, a Brazí­liai Egyesült Államok elnö­kénél. Az Elnöki látogatáson részt vett Szarka Károly küiügyminiszterhelyettes és Kovács Zoltán, hazánk rioi követe. A magyar kormánykül­döttség egy része Szurdi Ist­ván vezetésével szombaton este indult vissza többhetes latin-amerikai útjáról. Szarka Károly külügymi­niszterhelyettes vezetésével a delegáció másik része jó­szolgálati küldöttségként vasárnap indul el Rio de Ja­neiróból Limába. (MTI) Nem nőnek a hegyek... Még hazánk legújabb gazdaságpolitikai térképén sem lehet fellelni, hogy fenyőfá­ban gazdag ország lennénk. Hiába, a fe­nyő csak a magas hegyek oldalán nő, de hegyeink sehogyansem akarnak nagyobb­ra nőni. Ezek után mi sem természete­sebb, minthogy igyekszünk minél több fenyőfát felhasználni. Különösen az üzlet­helyiségek belső burkolatának vált anya­gává. Emlékszem, a háború után, amikor a bőr a valutánál is nagyobb kincs volt, divatba jött a bőrkabát meg a jó erős du­rábelből készült csizima... A fa persze nemes anyag, szépen deko­rál. Az IBUSZ helyiségének kialakítása­kor például mértéktartó ízléssel hasz­nálta fel a tervezőművész. De jaj, mi lett belőle a közelmúltban átalakított Kárász utcai Adám konfekció üzletben! Fenyő borit mindent, mégsem mutat különbül, mint valami nagykereskedelmi ruharak­tár. Annak idején sem állt mindenkinek jól/a bilgeri, még ha felesleges pénze is volt rá! Kenyérvadászat... Könnyű volt Vörösmarty vadászának, csak ült, hosszú méla lesben. De aki ke­nyérre vadászik, annak olykor rohangász­nia kell üzletről üzletre. Nem mintha nem lenne kapható elegendő mennyiségű és elegendő féle kenyér. Sem erre, sem arra nem panaszkodhatunk. Csupán a keres­kedelemre. amely még mindig nem képes az üzleteket megfelelően ellátni. A leg­kritikusabb időpont szombaton és hétfőn este van. Nyilvánvaló, hogy miért: akkor vásárol a legtöbb család legtöbb kenye­ret. De előfordulnak egészen váratlan ku­darcok is. Mondjuk, szerdán délután fogy el a 3,60-as kenyér valamelyik boltból. Pontos, konkrét megjelölést ez egyszer ne várjon senki: lehetetlen fejben tartani, mikor melyik üzletben éppen melyik ke­nyér hiányzik a polcról. öreg panasz ez, de talán mégsem kel­lene vele együtt megvénülnünk. Ha egy­szer nemcsak tárgyalnának róla, hanem intézkednének is az illetékesek, örömünk­ben megfiatalodnánk! Helyik ér többet?... Az egész várost sajnos nem ismerem annyira, mint azokat a tájakat, ahol már magam is laktam. A Hajnóczi utcában, a zsinagóga mellett levő lámpák sosem ér­ték meg életük első hetét: miután új kör­téket csavartak a foglalatokba, három na­pon belül „kilőtték'' őket az ismeretlen tettesek. Mostanában, mivel a Torontál tér felé járok, ott tapasztalom ugyanezt. A napokban tanácsülésen hangzott el a panasz: az újszegedi állomást és a Tisza­partot összekötő gyalogút közvilágítási lámpái ellen indítottak hadjáratot a sö­tétség kedvelői. Szegény szerelmesek, vagy szerény fantáziájú huligánok teszik az iylesmit, nehéz volna eldönteni. Tény, hagy a város minden részén üldözik, rombolják a lámpákat. De elhangzott már a megoldást hozó javaslat is, ha a villanykörték védelmére dróthálót szerelnének a lámpákra, fele­annyi lenne a bosszankodás és kétszeres a haszon. Nem kerülne annyival többe a drótháló, mint amennyit a rendes világí­tással járó nyugalom, biztonság ér! Fehér Kálmán amiért a megrendelt munka késik Egy interpelláció nyomában Sok interpelláció és köz­érdekű bejelentés hangzott el a Szeged megyei jogú városi tanács legutóbbi ülé­sén is. Többek között Kiss Kálmán tanácstag választó­körzete, móravárosi lakosok panaszát tette szóvá. Azt, hogy a Kolozsvári tér és a Vértanúk tere között fekvő Csendes utca vízellátásával kapcsolatos problémák mi­kor oldódnak meg: mikor kap ez az utca is magas­nyomású vizet? Mint ahogy valamennyi felszólalást, köz­érdekű bejelentést, ezt a kér­dést is jegyezte munkatár­sunk, hogy majd választ is kaphasson rá. Nem is egyszerű Markos Károly, a szegedi III. kerületi tanács vb tit­kára a városrész térképén mutatta meg, hogy a kér­„Attól orrod fokhagymás... mert egyszerűen nincs mit elültetni. Várhatóan jövőre sem lesz több 5—600 holdnál fokhagymá­ból Csongrád me­gyében. A szakembe­A baj a két évvel mert merőben új rek véleménye sze­magvar ízlés szerint ezelőtti rekord fok- volt — sokan nem rint 3—4 esztendő megzamatosíthat- hagyma termésben bíztak, annyira nem. szükséges ahhoz, juk a kolbászt, a saj- fogant. 1965-ben 1500 hogy a gyártó válla- hogy valamelyest tot és az abált sza- hold fokhagymára latokat is 18 százaié- helyreálljon a ter­lonnát. Mintha azért kötöttek termelési kos kamatfizetésre melési egyensúly. S kellene dideregnünk szerződést megyénk- kötelezték a fok- most ls a Szovjet­a rakott kályha mel- ben. Sok szövetke- hagymában lekötött unió segít: mégis lett, mert nincs gyu- zeti major bűzlött pénz és anyagi esz- jusson pár gerezd fa. amivel alágyújt- akkor a fokhagyma- közök után. A nép- fokhagyma a disznó­sunk... A fogyasz- tói, mert az áru egy gazdaság tehát alap- toros kolbászunkba, tót elönti a méreg, része a termelők vetően nem szenve- Ezekben a napokban amikor az ötven fo- nyakán maradt, dett kárt. de a terme- 50 vagon szovjet rintja mellett is pro- Külkereskedelmi lők veszteségeit már fokhagyma érkezik tekció kell egy kiló okok játszottak köz- senki sem enyhítette, folyamatosan az or­fokhagyma vásárié- re. Az olaszok el- tgy aztán az említett szágba. Az első va­előlünk a 1500 holdról tavaly gonok már megjöt­piacokat 500 holdra esett visz- tek. de hogy a hagy­mégis jóra sza a megyénkben a ma hazájába. Csong­minden, de fokhagyma-ültet- rád megyébe jut-e hatása már vények területe. Ez majd a szovjet fok­idén 1 vagyonából, még két­csök- séges. nekik szellemű üzemek a kent. A nyári száz- A tanulság: egv­abban telne legna- felesleg jó részét napos aszály még gyei több okunk gyobb örömük, ha megszárították, po- ennek a kevés ter- van arra, hogy bíz­leune árumk ' rítot.ták. S az új mésnek is „betette zunk a gazda-ságirá­A Csongrád me- gyártmánnyal szem- a kaput". nyitás új rendszeré­gyei MÉK-nél keres- ben az olaszok sem Jelenleg 16 forint ben. Amikor a tér­tük n választ a kér- versenyeztek. Olyan 50 fillérért kötik ki- melőknek nemcsak désre- hogyan eshe- kereslet született a logrammonként a addig lesz közük az tett meg ez a furcsa magyar porított fok- termelési szerződé- áruhoz, amíg előál­dolog hogy drágább hagyma iránt, hogy seket fokhagymára, lítják. hanem végig­a fokhagvma minta ki sem lehetett az Csakhogy még Ilyen kísérhetik útját a hús"' A vezetők kész- Igényeket elégíteni, ár mellett sem vél- fogyasztókig, séggel válaszoltak: A vállalkozásban — lalkoznek a tsz-ek, Cs. J. sához. Mi juthat fogták eszébe: mái' megint nyugati a mezőgazdaság! Ha- Később ragjában nem is fordult gondolhat arra, hogy déssel kapcsolatos probléma megoldása nem is olyan egy­szerű, s egyéb teendőkkel összefüggőéin adott választ. — Mi tagadás — mondot­ta —, csatornázásban, kor­szerű vízellátásban a III. kerület Alsóvárost és Móra­várost magában foglaló vá­rosrésznek van a legtöbb pótolnivalója a múlttal szemben. Amit ebben a vo­natkozásban is fejlőd-tünk, azt mind a szocialista társa­dalom javára kell írni. Az elmúlt években is milliókat fordítottunk csatornázásra, vízhálózat építésére. A jö­vőben is szép számmal lesz­nek ilyen feladataink, ame­lyeket lépésről lépésre vég­zünk eL Utcák, egymás után — Dél-Alsóváros — foly­tatta —, a Szabadság tér és környéke vízhálózatának ki­építése félmilliós költséggel lefektetett gerincvezetékkel valósult meg. Ezzel a vízel­látásban legszegényebb te­rület jutott jobb közszolgál­tatáshoz. Másik nagy terü­letre hat ki a Szivárvány és a Szél utcán végigfutó, ma­gasnyomású vizet vivő ge­rincvezeték lefektetése ls. Leágazások bekötésével eb­ből kap majd vizet a szóban forgó Csendes utca. De to­vább megyek: ugyanígy, az előbbivel szomszédos Gólya utca is. Továbbá a Kato­na József utca, valamint a város szélére eső Kaszás és Hernvó6 utcák is így jutnak majd magasnyomású víz­hez. Ha csak a bekötésen műi lik, akkor nem kell sokáig várni a magasnyomású víz­re a Csendes utcai lakók­nak. Terven felül — Nemcsak egy, hanem 12 bekötést rendeltünk meg — hangsúlyozta — a Szege­di Víz- és Csatornaművek Vállalatnál. Ebben szerepel a Csendes utcai is. S ezt a megrendelést terven felül azért tehettük, mert a III. kerület lakói tényleges munkájukkal Is hozzájárul­tak. Ismeretes, hogy a ke­rületi tanácsok között folyó társadalmi munka verseny­ben az elsőbbeéget, 200 ezer forintot mi nyertük meg ta­valy is. Ennek felhasználá­sáról a községfejlesztési alapban úgy döntött ez év szeptemberében a tanács­ülés, hogy további nyomó­csőhálózat kiépítésére keH fordítani. Az anyagi alap tehát megvan, a kivitelezés­nek azonban technikai aka­dályát jelentette be a víz­és csatornaművek vállalat. Csőhiány miatt a soros munkák részben elhúzódnak a jövő év első negyedére, fe­lére. Az interpellációt vi­szont számon tartjuk, mint a Csendes utcai lakók jogos kérését. L. F. ­Irodahelyiségnek 2—4 szobát (épületet. házat) bérelne sürKösen oudnpesU nagyvállalat (vállalattól, közülettél is) „015" Jeligére a Sajtóházba. ennek parasztemberek nem jutott el a ter- a terület az áppúgy bosszankod- melókig. Vállalkozó még tovább Lakosság, figyelem! A Szegedi Járási Tsz-ek Építési önálló Közös Vállalkozása parkettázást munkálatokat vállal az építtető által biztosított anyagból 40 százalékos egységár kedvezménnyel. Ragasztott parketta egységára: PL: 60,— Ft'rn2 helyett 36,— Ft/m5 Szegezett parketta egységára: PL: 41,10 Ft/m2 helyett 24,66 Ft/m5 Munka írásbeli megrendelése: Szeged. Szent László u. 8/a. Terv. Csop. vezetőnél. Telefon: 13-175 S. 101 516 Vasárnap, 1967. oovemher tt Ofl M*«r**Oft*VJ« $

Next

/
Oldalképek
Tartalom