Délmagyarország, 1967. november (57. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-25 / 279. szám

Azon a késő őszi napon • •• ötven éve. isi:, november tak és szerveztek a munkáÍS-en, százezer budapesti „ . _ .. . munkás éltette a lenini for- sok soraiban. Ebben az eszradalmat és követelte a bé- tendőben, tavasztól őszig, köt az Iparcsarnoknál. háromszorosára emelkedett A

századfordulót követő a szakszervezetek taglétszáidők harcos nemze- m?> és naponta új csopordékét 1917 végére tok csatlakoztak a leendő megtizedelte az első világ- forradalom fiaihoz. Sok háború Akik itthon marad- °r?sz- olasz és szerb fogoly tak. azokat a háborús ren- dolgozott akkoriban a hadideletek százainak drákói üzemekben, ezek mind tászigora, a nyomor és a jár- mogatták a magyar munványok sújtották. „Ebben az kások ügyét, kik kifejezték időben" — jegyezte fel a valamennyi dolgozó érdekét rendőri krónika — „az árak _ . ... . , felszöktek és egyre nehezebb ~ a Parasztokét es a fronvolt a megélhetés". Szipo- ton vérző milliós katonatölyozták a népet az árdrógí- megekét is. a lantok, a feketézők u előzmények után Megnőtt „a hadiüzemekből ' v önkényüleg eltávozott mun- 1917- november 25-en, vakások száma" — panaszko- sárnap délelőtt, százezer dott az akkori rendőrkapi- munkás szállta meg a várostány. „Sok a bérmozgalom... ligeti Iparcsarnokot és körNövekedlk a háborúellenes nyékét. Demonstrációjukat a és hadseregellenes akciók hatalom nem merte már száma..." És a hírhedt pa- megakadályozni, de készenpírtalpú bakancsok és posz- létben tartotta a csendőrségtócsalások botrányát újabb gel megerősített rendőrséget, félmilliós bőrszállítási pana- a rendészeti bevetésre kima követte. Rendszeresen képze" katonaságot és a megdézsámálták a katonák- Várban elhelyezett bosnyák nak küldött postacsomago- ezredet Azon a zúzmarás, kat. Katonaruhába öltözött k»dös késő őszi napon elbanditák kirabolták a vona- néptelenedtek a hadiüzemek, tokát. Nyolcvanezernél több amelyekben vasárnaponként szökött frontharcos bújkált sem szünetelt efcffnt 8 a városban. Maga a buda- munka. Budapest dolgozói pesti rendőrfőkapitány álla- készülődtek erre a napra, pitotta meg: „Elszaporodtak Benn, az óriási hodályban a nyílt mozgalmak a háború Bokányi beszélt. A munkábefejezéséért ... Az általá- sok köszöntötték a lenini nos nyomor és a reményte- forradalmat a békét, az ellen jövő rémképe felizgatta nyomatást és kizsákmányoaz elcsigázott és leromlott lást megszüntető új társaszervezetü népet". dalmat Szükségképpen aktivizáló- E nap délutánján az SZDP dott a munkásság. Legjobb rendkívüli kongresszust tarfial fokozatosan megszaba- tott. Ámde a napirenden dúltak a II. Internacionálé csak a gyülekezés szabadsámegalkuvó vezetőinek befő- ga, a választójog és a nyolyásától. Kezdték létrehoz- mor kérdései szerepeltek, nl a gyárközi bizottságokat csakhogy a forradalom szelés sorra-rendre megfogal- ieme bírálatok és követelémazták politikai és gazdasá- sek formájában mégis betört gi követeléseiket. Felfokozta a terembe és szerteáradt az akaraterejüket a lenini tor- ország minden nagyobb váradalom győzelmének híre. rosába. Magyarország szervezett munkássága követeléseinek első helyére állította a békét. Orosz testvéreik Következtetések a „nemzeti" étlapról Tarján Róbert professzor, élelmezési anyag a keméaz Országos Élelmezési és nyitón, tehát a saénhidráTáplálkozástudományi In- ton kívül fehérjét is tartaltézet igazgatója a napokban maz. A szénhidrát-fogyaszvédte meg a tudományok tás jelentős része a megnödoktora cím elnyeréséért be- vekedett cukorfelhasználásnyújtott disszertációját ból adódik. A vitaminNemzetközi nevű tudósunk ásványisó-ellátást javítja ebben a munkájában a magyar néptáplálkozásra vonatkozó két évtizedes vizsgálatait foglalta össze. A professzor arra is felhívja a figyelmet hogy különösen a táplálkozási szokások szorulnak változtatásra. Elgondolkoztató például az az adat hogy naés gyobb iskolás gyermek csoa portból minden ötödik gyeEgy kis túltápláltság nem megnövekedett gyümölcs- rek reggeli nélkül megy'el fogyasztás. hazulról, minden negyedik Változatlanul probléma, legfeljebb üres kenyeret hogy kevés tejet és tejter- vagy süteményt eszik a teáméket fogyasztunk, pedig a hoz, és csak mintegy 30 szátej és származékai nemcsak zalék reggelizik kielégítően kitűnő fehérjeforrások, ha- Mivel a délelőtti koszt is nem olyan anyagokat is tar- többnyire gyenge, a követtalmaznak, amelyek más kezmény a túlzásba vitt for- ebéd. Húszéves egyetemista fiatalok körében folytatott megfigyelés szerint többnyire édességekkel, péksüteményekek] húzták ki a nap I HU ^ ......., jelentős részét, és osak nar°tápSfmTnősÍge ^ k-és tejet fogyasztotnyeSntöbb• d«S eSdeta Kávét, kakaót tízszer any- tak A korábbi időkből isterméket fogyasztunk, mint nylt iszunk> ndrú korábban, mert táplálkozási hiánybekorábban. A fehérjefogyasz- a„ teafogyasztás is többszö- tegségek megszűntek. Ezzel tásban, amely a kalórlafo- r™** emelkedett bár ko- szemben a2 orvosok . tíri gyasztással arányosan nö- ránteem ilyen aranyban. A az®5v<JSO,t' • «Pvekedett és ma már kielégí- "íegnovekedett kakaófel- lalkozástudósok figyelme tőnek mondható, az állati használás azért örvendetes, egyre inkább a túltápláltság eredetű fehérje részaránya mert tejfogyasztással járt egészségügyi problémái, a az 'deálisnak tartott 30 szá- Az £"éffiSJSS Cukorba^ az az érzalékkal szemben ma már g"8^ SÍffESS elmeszesedés, élelmiszerekben A magyar nép táplálkozás dúlnak elő. alapvetően megváltozott — állapította meg. Kalóriafo- A Vnhnl • gyasztásunk 3000 fölött van, ami már a túltápláltság Jfl o-tA-mIÁIs i fel Javult OAUAUICIK a 40 százalékot is eléri. To- övezeti cikkekre fordított vábbi növelése legfeljebb ^szegnek több mint 20 szá- nyomás, munkás és katona-tanácsokat akartak, általános sztrájkot s ennek folytatását: forradalmat. Sajnos, forradalmi iparcsarnoki nevezetes demonstráció _ || I után fokozódott a for"néirttiára radalmi erjedés. Egy év p J múltán győzött az „őszirózsa" és a rákövetkező év márciusában a proletárforradalom. De ekkor már volt marxista-leninista párt is. Ennek a történelmi fejlődéspárt nek kiemelkedő állomása még nem ls létezett. Ezért volt az 1917-es íparcsarnoki csupán különféle baloldali tömegfelvonulás, csoportok és egyének agitál- Földes Mihály költségessé, de nem egészségesebbé tenné táplálkozásunkat. Zsiradékfogyasztásunk is lényegesen nőtt, de összetételével nincsenek olyan nagy bajok, mint sokan hiszik. A sertészsír-fogyasztás kétségtelenül túlnyomó, de a professzor megfigyelései és. kísérletei nem igazolták az állati zsír egészségkárosító hatását. Ezért nem is látja indokoltnak, hogy a zsiradékfogyasztás szerkezeti arányait megváltoztassák, legfeljebb a teljes zsiradékmennyiséget lehetne mérsékelten csökkenteni. Kevesebb, de még sok kenyér A magas szénhidrátfogyasztást általában az elégtelen, vagy korszerűtlen táplálkozás ismérvének tekintik. Ezen a téren ls sokat javult a helyzet, a korábbi 60 —70 százalék helyett manapság 50 százaléknál is kisebb a kalóriafogyasztásban a szénhidrátok aránya. Ez a csökkenés több tényezőből adódik. A korábbinál kevesebb, bár még mindig sok kenyeret fogyasztunk, csaknem kizárólag búzalisztből. Nagyon visszaesett a rozs felhasználása, viszont növekedett a rizsé. Sajnálatos a burgonyafogyasztás csökkenése, mivel ez a fontos zalékára emelkedett. a magas vérszívizomelfajulás felé Irányul. (MTI) A Tiszatáj kiskönyvtár új kötete Néhány évvel ezelőtt a! szegedi Somogyi Könyvtárban bukkantak nyomára két csongrádi parasztasszonynak a felszabadulás előtt irt önéletrajzi regényeire. Túriné Cseh Viktória és Keakenyné Kovács Veron írásait a felszabadulás előtti szociáldemokrata sajtó jelentette meg. A két parasztasszonynak a földmunkások egykori nehéz sorsát tükröző írásait a szegedi Tiszatáj— Magvető kiskönyvtár-sorozatban most ismételten megjelentették. A több mint 400 oldalas, kis formátumú kötet első része az 1962-ben elhunyt Túriné visszaemlékezéseit, a második resz pedig Keskenynének először 1940-ben megjelent, „Dohányföldről indultam el" című írásáit tartalmazza. úgy olvasott soronként megélőszóval „toldotBecsüljük meg parkjainkat! Kovács Albertné gimnáziumi tanár, szegedi olvasónk szerkesztőségünkhöz küldött levelében arról az öröméről ír, hogy a Bécsi körüti lakótelep környéke OCü<MCH4vk, IhfClk Üres mentőláda Zsindely Ottó nyugdíjas, Szeged, mennyire megszépült. „Nap- szám alatti olvasónk szerkesztőségünknek küldött levelé- gyakran van áramszünet. ról napra gyönyörködtem abban a céltudatos, körülben a többi között írja: azon szegedlek közé tartozik, akik „Ez történt vasárnap, nonemcsak nyáron, hanem az őszi-téli hónapokban is sű- vember I9-én is. FurcsáKortárs-est Szegeden Dr. Kemenes Béla tan- téj fővárosi matinéja alkalszékvezető egyetemi ta- mából a dél-alföldi lírikunar, a József Attila Tudo- sokkal vállalt közösséget — mányegyetem rektorhelyet- „viszonylag új verseiből" tese megnyitójával, dr. Csu- olvasott fel; legnagyobb siIcás István tanszékvezető kert a Nyílt szó. födetlen KtanAr« arc "'mű költeményével ertekelő bevezető eloadásá- aratva. Veres Péter Kosval kezdődött csütörtökön suth-díjas író este a jubileumi Kortárs- fel, hogy est az egyetemi épület aulá- megállva jában. Az idén már tizedik ta kardját", magyarázta évfolyamában megjelenő. 13 mondatait, sőt időnként azt ezer példányszámú népszerű is jelezte, hogy mit gondol folyóirat kritikai jellemzésé- arról, amit még hozzáfűzben a bevezető referátum hetett volna. Mindenesetre mindenekelőtt azt a szerep- az értelem éberségével hoszvállalást hangsúlyozta, me- szasan kacérkodó szilloglzlyet a Kortárs alkotóköre musai, az „értől az óceánig"végzett 1956 uténi irodalom- -tflm ,, . politikánk elméleti tisztázá- JT j°n Verespetcn sában. Egyúttal figyelmet V\haros sikert ara" keltett, ráhangolt arra az Nem kevésbé az ugyanirőnikusan polemizáló vita- ,Sak Kossuth-díjas Simon kedvre, mely éppen a Kor- f!^ Jatékos szóhasználatára jelenlevő szerzői gár- (VirdOos pad, Egy öreg éjdájának sajátja. feliőrre), vagy a nemzedékváltás témaköréből merítő S az irodalmi est neves (A juss) versei. Moldova kolto-iró vendégei éltek az György József Attila-díjas alkalommal, felolvasásra fró Üdüljön Bábelben groa taszk kulcsnovellája jobbéHi ra ugyanazt mondta el prőraktarabol választották. zában, amit Váci Mihály Benjámin László Kossuth- Kossuth-díjas költő Utazás díjas költő — aki a Tisza- Bürokronéziában sorozatának a Tintaóceán mélyéről helyszíni tudósítást fogalmazó paródiája — versben. Az irodalmi estnek előadóművész közreműködői nem voltak, közönségsikere azonban megerősítette az Ilyen műsorok szerkesztésének alapvető Igazságát: a jó írás a hatás első garanciája. fi. L szánt műveiket jobbára társadalmi szatíra irodalmi Sűrű áramszünet Tápén Sándor Ferdinándné, Tápé, Sziklai Sándor utca 2. szám alatt lakó olvasónk szerkesztőségünkhöz küldött panaszlevelében azt teszi Hétvezér utca 26/a szóvá, hogy Tápén igen tekintő, gondosságban, ahogy rűn vendégei u sportuszoda termálvizes medencéinek, nak tartom a DAV részéről, alakult a környezet. Padok, virágágyak, díszített pihehök, a kicsiknek homokozó, s külön a serdülő Ifjúság részére egy futballozó pálya. „Legutóbb azonban — mint írja — majdnem végzetes hogy vasárnap, amikor mtnbaleset ért u fürdőben, mert a falépcső egyik deszkája denki otthon van, és különhiányzott, amit nem vettem észre, és a lépcsőfokok kö- féle házimunkáit végezné, zött a medencébe zuhantam és megsérültem. A fürdő egész napon áramszünetet alkalmazottai nem részesítettek elsősegélyben egyszerűen tart. Mi dolgozó emberek, a A kis park zöldült, virág- azért, mert ahhoz való felszerelésük nincs, a mentőláda házimunkák túlnyomó részét "-ott, az elültelett fácskák hajladoztak megtervezett so'"Ukban. Az Ifjúság birtokba vette a kulturált kis i»rkot. •""iajnos, az örömbe üröm is vegyült, a 12 kis fából álló fasort szinte tönkretették. A futballpálya helyett a kisüres volt" vasárnap végezzük el, nagyon sok házban vlllanygé....... , , u D. , ., Pek segítségével. Ha csak Különleges bolt-e a Bizományi: egyszer fordult voina elő ez a jelenség, nem ls szólnék, Dr. Párducz Gyuláné, Sze- hölgy diagonál szövésű, Igen de igen gyakori, ged, Hunyadi János sugárút jó állapotban levó felöltőt 59. szám alatti olvasónk tett a becsüs elé. A döntés Honnan ered a betegség? Ankét a baleseti határesetekről Az Állami Biztosító Csongrád megyei Igazgatósága és a Szeged m. j. városi tanács vb. egészségügyi osztálya ankétot rendezett tegnap, pénteken Szegeden, a Tisza Szállóban a balesetekből származó betegségekről, az úgynevezett baleseti határesetekről. A meghívott mintegy 80 egészségügyi szakember hét előadást hallgatott a különböző gyógyítási szakterületek baleseti eredetű megbetegedéseiről. Dr. Zoltán László, az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet professzora, dr. Moll Károly, a Hévízi Állami Gyógyintézet főorvosa, dr. Csínk Lóránt, a Szegedi I. Sebészeti Klinika adjunktusa, dr. Simon Lajos, az ORFI kandidátusa, dr. Bíró Tibor, az Országos Traumatológiai Intézet docense, dr. Oláh Miklós, a Szegedi Szemészeti Klinika adjunktusa és dr. Domokos József, a Szegedi Kórház rendelőintézetének szakfőorvosa tartott előadást. A baleseti határesetekről tárgyaló ankét igen hasznos kezdeményezés a lakosság 70 százalékát érintő balesetek alapos vizsgálatában és a betegségek eredetének megállapításában. Dr. Zoltán László professzor kérésünkre elmondotta, a balesetek után számos esetben nem állapítható meg könynyen, hogy a sérülés a balesetből származik-e vagy sem? Sem a betegnek, sem az Állami Biztositónak nem közömbös ennek kiderítése. — A mi intézetünkben például az agysérüléssel bekerülő betegek Javarésze baleset áldozata — mondotta dr. Zoltán László professzor —, de ennek kiderítését néha már bírósági ügyek és perek követelik. Az ankét segítségével most igyekszünk egységes véleményt kialakítani az egyes balesetekből eredő sérülésekről. gyerekek muszókájánál fut- hozzánk küldött levelében a hasonló volt; ki hord ma Szerkesztői Üzenetek halloznak, a díszcserjék között. Írtam már a III. ketflletl vezetői gazgatóságá"sk és a tanárképző főiskogyakorló iskolaja igazgafőnöki órákon beszelgessenek a gyermekekkel a kör"yezet kultúrájáról és tegyék az úttörők feladatává a Parkok védelmét'' kővetkezőket trja: „Takaré- Ilyen szövés, szabású felöl kos háziasszony lévén, nem tőt? Az eladó szomorúan s/osaoyák László, sze«ed: Pagyűjtöm otthonomban a fe- motyogta, hogy még 50 fo- ^'fSíffif kréSS lesleges holmikat Leá- rintért ls odaadna Elgondol- U^YBER. Király Antal: A hír. nyom kinőtt kifogástalan, koztam: mióta lett a Blzo- a*-iesek szövegét nem a szerjó minőségű rakott szoknya- mányi Áruház különleges ^íS^JLei ™ losaganak, hogy az osztály- ját gondosan átvasaltam és bolt, ahol csak a divatos hirdetést feladja. íia egy-egy bevittem a Bizományi Aru- dolgok cserélnek gazdát? Ed- hirdetés nem világosan mforházba. A becsüs két ujja dig abban a hiszemben ólközé fogta, s fitymálva fél- tem, hogy a Bizományi Aru- pus/.taszer: B»kuid*.u v erse nem re tolla, mondván, ki hord ház a kis fizetésű, meg- ütötte meg a közölhetőség mérma rakott szoknyát? Más ls szorult emberek segítségére ^^.^"zintékí 3£££ hasonlóképpen járt. Egy idős létesült" lásuk nem eleg művészi. Népességtudományi kutatócsoport alakult Népességtudományi csoport megvizsgálja Szeged éa alakult a napokban — első- Csongrád megye sajátos reként a vidéki városok kö- glonális népesedési kérdézül — Szegeden, a TIT ke- seit A jövőben megtartandó retében. Elnökéül dr. Hor- előadások között szerepel váth Róbert tanszékvezető például a születésszám és egyetemi tanárt, titkárául dr. népességnövekedés alakulása Kovács Zoltán főiskolai ad- Magyarországon és világvijunktust választottak meg. szonylatban; miért csökkenA csoport életre hívását a tek a születések Magyarorvilágviszonylatban is legala- szágon; a családtervezés és csenyabb magyar születési eszközei, hatásuk; halandóarányszám, demográfiai sági viszonyaink javulása és helyzetünk vizsgálata tette következményei; Szeged váindokolttá. A TIT szegedi ros távlati tervel és a nénépessegtudományl csoportja pesség. Szó esik meg a váa jövőben összefogja azokat, lásokról, a társadalmi moakik munkájuk, érdeklődési bilitásról, ez öngyilkosságokkörük alapján a népesedés ról, ezek okairól és hatásakérdésével foglalkoznak, s róL Szombat, 1967. november tS. OÍL-MAGTAftOftSlA* 5