Délmagyarország, 1967. november (57. évfolyam, 258-283. szám)

1967-11-24 / 278. szám

Ingyen cirkusz Máskor is előfordult már, hogy villamos karambolozott személygépkocsival, vagy fordítva. Tegnap is ez történt a Lenin körúton, a benzinkút szomszédságában, körülbelül délután háromnegyed 2-kor. A kis karambol miatt valósággal felfordult a villamosok közlekedésének rendje a 2-es vonalon. A Mérey-kitérőben pedig már ott gyülekeztek a kalauzok és kocsivezetők, hogy az új műszakba lépjenek 2 órától. A közlekedési rend felfordulása úgy látszik, őket is felbolygatta, keresték kocsijukat, amelyet nem találtak. Csoportba verődve hangoskodtak — nyomdafestéket nem tűrő kifejezésekkel is. Mindenki a másikat akarta irányítani, s ebből hosszú vita kerekedett. A kocsi közben állt, s az utasok csak nézték a hangos civódást, amelynek közepette egy kocsivezetönő a járdára csapta a kezében levő Indítókart Aztán valahogy mégiscsak megegyeztek, s a villamos elindult Másképpen nem mehetett, csak ingyen cirkusszal ?.». L. F. Egyetemista néptáncosok Magányosok Szorongással, Izgalommal, egészséges lámpalázzal simogatták a lépéseket, egyengették kecsessé a mozdulatot függöny mögött, fellépés előtt az egyetemista népitáncosok. Szerda este a szegedi egyetemi napok programfüzetének útbaigazító tanácsára mentem a Móra Ferenc Művelődési Otthonba, s mikor az együttes vezetőjét, Cseh Istvánt sikerült kibogozni a keskeny öltözőfolyosó zsivalyából, első kérdésem mindjárt az volt, melyik egyetem táncegyüttese készül a bemutatóra. — A József Attila Tudományegyetemé — hangzott a meggyóző válasz, s mielőtt elbizonytalanodtam volna, mindjárt hozzátette: — Az egy esztendeje újjáalakult tánccsoportunké, melyhez ének- és zenekart sikerült verbuválni a zenekedvelő fiatalok élén gyakran ott lobogó Szécsi József tanár, valamint Vida János másodéves jogász vezetésével. Táncosaink mestere, irányító koreokráfusa, betanítója és szólistája Llpták Mária, közvetlen egyetemi Szilágyi Mózes felvétele Az egyetemi tánccsoport párostánca fogai művelődő időtöltésbe mázott népművelés. A termet lelkes egyetemisták, a szereplők évfolyamtársai, kollegista-kollegái töltötték be, szinte valamennyi produkciót harsány tetszéssel, izgalmas szurkoszellemes tirolit, peröcsényi verbunkot mutattak be, s a program végén Vasárnapi tanyázás Kecseten címmel egy kihalt népszokás frappánsan tematikus formába komponált variációjával ls megbirkóztak — sikerrel. (A szólisták: Józsa ErzséPf^r: akL„J^i* „°xU iift^.^ bet, Süli István). A látottak szorított a készülődők között) Vörös László bölcsészkari tanársegéd. Műsorunkkal egy esztendeje járjuk a környéket, nyáron Űjvldé- lánytáncot, sándorfalvi és székely legényest (szólista Király Zoltán), szerb kólót, ról lekacslntó táncosok va- , .. , , ... lóban kitettek magukért. alapján semmi kétség: érKalocsai és csongrádi pá- demes volt felújítani az rost, apátfalvi és szlovák egyetemi néptánccsoportot. ken is felléptünk, s célunk: a játékos-vidám, tanulvaNyár a hegyen [új FILMEK Bacsó Péternek, a Nyáron egyszerű és a Szerelmes biciklisták író-rendezőjének ez a harmadik és azt hiszem, legjelentősebb filmje. A Nyár a hegyen azért jobb, mert izgalmasabb, elgondolkodtatóbb. bonyolultabb. Ha a szokványos kategóriák felöl közeledünk hozzá, először is akkor jövünk zavarba, ha azt kell eldöntenünk, politikai drámát látunk-e. A film ugyanis nagy politikai konfliktusokat villant fel. Három ember, egy fiatal festőművész, egy fiatal tanárnő, és egy öregedő orvos a badacsonyi tanácstól megvesz egy elhagyatott barakképületet, amely annakidején internálótábor volt; foglyai a közeli kőbányában dolgoztak. Később kiderül, hogy a doktor valaha ennek az internálótábornak a foglya volt, sőt aztán találkozik Veszelivel, a tábor volt parancsnokával. A két férfi a felszabadulás előtt együtt dolgozott az illegális kommunista mozgalomban. A találkozás izgalmas, nagy lehetőségeket rejtő szakasz a filmben. A rendező azonban nem bontja ki a cselekményeknek ezt a szálát, hanem más irányba vezeti és — a szokványos kategóriák szemszögéből folytatva az elemzést — a film második részében a „szerelmi drámát" állítja a középpontba. A lány ugyanis egyre jobban csodálja a doktort, és egyszer, a film vége felé, egy születésnapi mulatság után, éjszaka bekopog a szobájába. A A férfi, akit^HÉ Ha őszinték akarunk lenni: nehezen lehetett kideríteni, ki az a férfi, akit szeretnek, s emiatt a film okozta csalódás az utolsó képkockáig tart. Mert miről is szól ez a színes, szélesvásznú szovjet film? Egy apáról, ket fiáról és a fiúk két hölgyismerőséről. A „férfit" tehát közöttük kellene keresni. Persze azért meg is találjuk, illetve a szóbanforgó hölgyek egyike találja meg, de olyan konfliktusmentes cselekménybonyolítással, hogy — szerelmi tematikáról lévén szó — az izgalmasabb helyzetekhez szokott nézőt sóhajtozva szögezi a székhez az elkeseredés. doktor azonban józan szo- záródó képsora — a festó, a morúsággal elküldi a lányt, lány és a doktor élete a Mit láttunk hát? Politikai megszokott mederben folyik vagy szerelmi drámát, vagy a tovább — valójában ás vakettó ötvözetét? A kérdésben lahogyan azt mondja, hogy rejlő kudarcnak, azt hiszem amiképpen annakidején az nem a film az oka, hanem internálótábor, most «z a szokványos kategóriáink m#- furcsa üdülő zárja el a doktor revsége. Elhangzik a ben egy mondat, a film- előtt az emberi kiteljesedés festő útját. A film igazi tárgya: vágja a doktor szemébe: az erőszak, a jogtalan be„Menjen el! Maga minden- avatkozás kártevése. kit megbolondít! Nem lehet kibírni ezt az állandó feA film nem sokat törődik a szereplők hagyományos szültséget!" Ez kulcsmon- jellemzésével. A színészek dat. A mondanivalót e körül mégis meghatározott körvokell keresni. A doktor, aki az nalú karaktereket mutatnak internálótábor után egyedül be Elsősorban Mensarrs marad, — felesége elválik László (a doktor), Gyúntőle — találkozik egy sze- gvössy Katalin (a lány), Torelemmel, vagy annak leg- manek Nándor (Veszel!) és alább a lehetőségével, tehát pecSenke József (a festő), az egy teljesebb élet reményé- amatőr filmszínész, aki a vei. A doktor azonban szem- valóságban is, akárcsak a bekerül a festó személyéljen szerepében, festőművész. megjelenő erőszakkal, aki féltékeny. A film idillikusán Ö. L. Az algíri csata „Nem propagandisztikus, 1968-c*; velencei fesztivál vagy franciaellenes filmet nagydíját, akartam csinálni. Félig ma. A íilmet méltató Kritikák gam is francia vagyok, fele- elmondják: híradó stílusú, ségem egészen az, és sokáig dokumentációs hitelességet, éltem Franciaországban Aa naturalisztikus azonosulást algíri csata egy nemzet szü- keltő rendezésben van legleiését mondja el, mint ami. főbb ereje, hatása. Ezúttal kor egy föld alatti folyam csak két jellegzetességét em. végül kitör a napvilágra; ütjük. Az egyik, hogy Pon. azt a megszállottságot, tecorvo filmje bizonyos éramelyben több millió ember telemben rókon alkotás Janosztozik, akik számára min- csó Miklós közelmúltban beden eszköz jó, ha a szabad- mutatott filmjével, a Cslllasaghoz vezet" — nyilatkozott gosok, katonák-kal. A vérkeaz olasz Gillo Pontecorvo ringés azonos bennük. Mindfilmjéről, mely elnyerte az kettő a harc nyers, nyitott eszközű vállalását, a félelmet nem ismerő, a beleszületettséget annak objektív voltában elfogadó, vele pillanatra sem perelő elszántsággal ragadja meg. A másik jellegzetesség a kettős szimbólum — ami a film cselekményvonalát végigkíséri. A nézőt egy arab férfi, Ali La Pointe, az FLN utolsó szabadon maradt vezetője történetén keresztül vezeti a film az események közelébe. Bestiális elpusztítása előtti pillanatoktól kezdődik, s emlékezésszemen pergeti vissza a históriát, miként vált az egykori rongyos tolvajfiúból a nemzeti felszabadító szervezet vezetője. A film során a fiatalember sorsénak alakulása jelképezi a forradalmat, s viszont: mikor elhagyja őt a kamera, az eseméA táncok — ha nélkülözték is a magasabb fokú, kombinált lépésformákat — szemnek kellemes, tetszetősen ritmikus, gondosan átgyakorolt formában színpadképesek, közönséglgényesek. Ami az ének- és zenekart illeti — még érezhetően az útkeresés stádiumánál tartanak. Az egyszólamú kórus most mutatkozott be — magyar népdalokkal (melyekből Fülöp Sára szólót is énekelt), s a 12 tagú zenész együttes kamara- és népizenekar egyszerre: Mozart Divertimentot éppoly ambícióval játszottak, mint népdalfeldolgozásokat. Nikolényi István r Uj rendtartás A dolgozók gimnáziumának többsége korábban a nappali tagozatok mellett működött; az utóbbi időben azonban növekedett a dolgozók önálló gimnáziumainak száma. Ez is szükségessé tette, hogy a jelenleg érvényes, s a kis létszámú tagozatokra vonatkozó rendtartást újjal cseréljék fel. A dokumentum tervezete már elkészült és 1968 elején szakmai körökben vitára bocsátják. „Házasoknak belépni tilos" címmel érdekes cikk jelent meg a Népszava 1967. szeptember 24-1 számában. Arról ad hírt, hogy Csepelen megalakították a magányosok klubját. De ezt megelőzően, s követően is számos lap hasábjain vetődött fel a kérdés; hogyan közvetíthet a társadalom lélektől-lélekig, hogyan kellene társasághoz, közösséghez, társhoz-párhoz segíteni az egyedülálló, egyedül élő embereket? A fájó pontoknak ez a gyógyító szándékú kitapintása, a rákérdezés és felelet-keresés adhatta a tollat egyik levélírónk kezébe. Levele névtelen ugyan, mégis a szándék tisztasága és embersége messze emeli a névtelen levelek ismert kategóriájából. S mert sokak nevében szól, érdemes, sőt szükséges teret adni a felvetett gondolatoknak, érdemes, sőt szükséges vitára bocsátani javaslatait. Sokan vannak Szegeden is, akik már nem tartozhatnak az ifjúsági összejövetelek résztvevői közé, kinőttek vagy „kiöregedtek" a bálák, ötórai teák, klubestek szórakozásaiból, s ugyanakkor nem értek családi révbe.- Magányosok. Egyedüllétük sokféle eredetű; vannak köztük pártában maradt leányok, agglegények, elváltak, özvegyek, s bizony csak kis részük tudja magányát feloldani baráti társaságban. Vannak köztük, akik egyszál magukban nevelnek gyermeket, vagy gyerekeket, s úgy érzik, már reményük sincs, hogy megfelelő társat találjanak. Még jóval innen a nyugdíjas éveken, de már jóval túl az ifjúságon; esetleg néhány nagy tévedésen, csalódással végződött házasságon is túl — ezek az emberek várnak, várnak és legtöbbjük hiába. Mert a talán éppen egymásra várakozóknak az útjai messze ágaznak egymástól. Még a nagyobb üzemekben — fejtegette levélírónk — nagyobb az egymásra találás lehetősége ls. A kisebb munkahelyen dolgozók azonban még nehezebb helyzetben vannak, Az egyedüllét zárkózottságot eredményez, kisebbségi érzés, keserűség, dac jár vele; újabb meg újabb sorompók, amelyek csak növelik a kirekesztettség érzését. Persze látunk olyanokat, akik hősiesen viselik el a nagy egyéni problémát, jó kedélyükkel, humorukkal enyhítve a gondot, beilleszkedve a munkatársak közé. De ez csak a hétköznapokra vonatkozik. S még akkor is ott vannak az egyedüllét estéi. Családosok társasága? Más világ. Egyedül szórakozni; rádió, színház, presszó? Ha örömük telnék is valamiben, ott az üröm: nincs kivel megosztani. S a másik probléma: érzékenységük kevésbé tud megbirkózni az ódivatú előítéletekkel (lásd: magányos nő a presszóban), mint mondjuk egy mai fiatal. Ide kívánkozik néhány sor a levélből: „Aki kiegyensúlyozottan, családi kötelékben él, talán nem is tudja elképzelni, hogy a munkaszünet, a vasárnap délutánja milyen üres, sivár annak, aki egyedül él; hogy — elletétben másokkal — nemhogy nem várja, de szinte retteg a hétvégétől, amely az egyedüllétet jelenti számára." Ezeknek a hasonló sorsú középkorú szegedi nőknek, férfiaknak lehetne szombati, vasárnapi otthona az a klub, amelyek megalakítását levélírónk szorgalmazza. Sokféle javaslatot vet fel; azt, hogy kötött szabályzata lehetne, mint a csepelinek, s ide is kizárólag magános .„családi állapotúak" járhatnának el; azt, hogy klubszerű keretek közt ismeretterjesztő előadásokra is sor kerülhetne, lehetne közös színház-, mozilátogatást, kirándulást szervezni; azt, hogy az üzemekből a bizalmiak javasolhatnák, kiknek küldjön meghívót a szervezőbizottság. Legfőképpen pedig, hogy minél több társadalmi szervezetnek — élen a Haza lilás Népfronttal, a nőtanáccsal — kellene bábáskodni a klub létrejöttén; azon, hogy megfelelő helyiségben, a legalkalmasabb keretek között működhessen. Társadalmunk az egyén boldogulását munkálja ki évről évre hatékonyabban; az anyagi igények kielégítésén túl a teljes, szép emberi élet feltételeit is meg akarja teremteni. A magányosok sorsa persze elsősorban önmaguktól függ (nehéz hinni valamiféle „boldogságfelelősben") egy azonban bizonyos: aki az egyedülállókat közlebb hozza egymáshoz, közelebb juttatja őket a magány feloldásához is. Az újságból már ismerős prágai példa, a diszkrét ismerkedési „szolgálat" és a csepeli klub megalakulása, működése nyomán joggal vetődik fel a gondolat: hasznos lenne Szegeden ls útat-módot találni ilyen klub létrehozására. Baráti szálak, új emberi kapcsolatok szövődhetnének Itt, s már az is társadalmi nyereség volna, ha a magányosok egyrészének szívéről leolvadhatna így az elhagyatottság érzése. Ezért is bocsátjuk vitára a kérdést: hogyan gondolkodnak róla a többi magányosan élők: érdemes-e, és ha igen, milyen keretek között érdemes megalakítani Szegeden a magányosok klubját? SIMÁI MIHÁLY De nemcsak a film tempója lassú, hanem a szereplők alkata, jelleme is sematikus, bár tipikussá igyekeztek megformálni a szerzők a családjáért lemondásra, önfeláldozásra kész atya és hideg, céltudatos orvos-, valamint kamaszba alakját. Ami erénye lehet a filmnek, az a cinema verite közvetlenségével ábrázolt emberi kapcsolatok, a hitelesen megrajzolt otthoni környezet, a humoros, könnyed párbeszédek, a filmben szereplő kamaszok, suta bakíis-szerelem ábrázolása, s a ... .. „ nyek menetéből mindig viszfoszereplők, Gngorlj Zstnov 8zaseJt< a néző az 6 helyét és Tamara Szjomina jateka. életútjának alakulását is J. A. N. I. A Zeneművészeti Főiskola kamaraest" jubileumi koncertsorozatából A Nagy Októberi Szocia- vonását Az 1949-ból való levegőjét árasztó Prokoíjev lista Forradalom 50. évfor- C-dúr gordonka-zongoraszo- gordonka-zongoraszonátaját. dulója alkalmából a Liszt náta elmélyült hangvétele, a Kirobbanó sikerük annak a Ferenc Zeneművészeti Főis- puha és rikoltó témák ke- felismerésnek tudható be, kola szegedi tagozata ünnepi resése, egy sokszor íelbuk- hogy ez a mű a legegyséhangversenysorozattal emlé- kanó ironikus fintor tovább gesebben képviseli a maga kezik a világtörténelmi ese- bővíti a zeneszerzői sajátos- korát A Bartók-rapszódia ményről. Az első tanári ka- ságokat, amelyek együttes ugyanennek a két fiatal műmaraest a főiskolai tanárok hatását még fokozzák bizo- vésznek előadásában mélyen bemutatkozása volt, bár a nyos zenekari ötletek, átül- bevilágított a zeneköltő lírát közreműködők szegedi szak- tetések, elsősorban a II. té- és drámát egybekapcsoló iskolai szereplésük révén tel sziporkázó lezárása. Ez a koncepciójába. Delley József már évek óta népszerűség- neoklasszikus Prokofjev, mi- kitűnő manuális készségű nek örvendenek. A műsoron ként Bartók, a zenei jövőbe zongoraművész, aki játszi két Prokofjev-mű, az orosz mutat A mai fül számára könnyedseggel muzsikálta az ötök szervezöjenek, Balaki- Balakize.r Islameny című vlr- egyetlen tételbe tömörített revnek két darabja és Bar- tuóz zongorafantáziája el- Prokofjev zongoraszonátát. A tök I. Rapszódiája dokumen- halványodott, s értékben nem finom impresszionista hantálta a szovjet és XIX. szá- hasonlítható a XX. századi gúlátok és markáns szenvezadi orosz muzsika, vala- mesterekhez. délyhullámzások egyforma mint a nagy magyar zene- Dicséretes a műsor min- átéléssel bontakoztak ki ujköltő folklór indítékú rokon- . számának kivitelezése a *ai a101- Ban Sándor stílusa sását. Szergej Prokofjev a den szama"ak kivitelezése, a a romantika vlH^b(M n6tt ml századunk vezető egyé- zenel és technikai elemek ki B sokíéle ékítmény, adlniségei közé tartozik és III. összehangoltsága. magas namikai kifejezés magival zongoraszonátájával már ^„^^ ragadó heve megérdemelt megcsillantotta későbbi alko- ^^^yogo'Uzja^ tapsokat aratott. tusainak néhány jellegzetes kú> az igazi kamaramuzsika Szatmári Géza Tcntek, 1907. november ti DCL-MAGYARORSZAG