Délmagyarország, 1967. október (57. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-15 / 244. szám

vóiasioinok |nkább száz jogosítvány! az illetékesek TAVASSZAL RENDEZIK A TÖ UTCÁT Október 6-i lapunk Ol­vasóink írják rovatában Ro­zóki István levelét közöltük a Tó utcai lakók panaszáról. Pántya József, a szegedi II. kerületi tanács vb elnöke ezzel kapcsolatban a követ­kezőkről értesítette szerkesz­tőségünket. „A Tó utca gya­logjárdájának és útjának ál­lapotát a nyár végen meg­vizsgáltuk. Ott volt az érde­kelt tanácstag és a lakóbi­zottság elnöke, sőt, az utca több lakója is. A helyszíni vizsgálaton megállapodás született, hogy az utca ren­dezését a kerületi tanács építési és közlekedési cso­portja 1968. tavaszán saját építőbrigádjával soronkivül elvégezteti. Az utca alácsa­tornázását a nag+ költség miatt nem lehet megoldani, de a tavaszi építéssel, a vízhálózattal kapcsolatos problémák is elintéződnek." MEGSZÜNTETIK AZ ÁLLATTARTÁST Szintén október 6-i la­punkban közöltük Szabad István levelét, amelyben kifogásolta olvasónk, hogy többszöri intézkedés és ha­tározat ellenére is tartanak sertést és más állatot lakó­házukban. Dr. Vitos György, a III. kerületi tanács egészségügyi csoportjának főorvosa ezzel kapcsolatban közölte levelé­ben, hogy az előző határozat ellen benyújtott fellebezés után vizsgálat folyt. Ennek eredményeként a megyei jo­gú városi tanács vb elnöke 1967. december 31. után nem engedélyezi az állattartást a Rigó utca 14. számú ház je­lenlegi állattartójának. Vasútról közútra A vasút és közúti fuvaro­zási vállalatok között létre­jött megállapodás szerint az idei őszi forgalomban leg­feljebb 1967. december 31-ig néhány áru szállítását a vas­útról a közútra terelik át. Az átmeneti intézkedés csak az úgynevezett rövidtávú fu­varozásokra, elsősorban a legfeljebb 50 km-es távol­ságra történő szállításokra vonatkozik. A rendelkezés szerint ide tartoznak az ál­lati tápszerek, cukor, ce­ment, gabona, továbbá a hü­velyes szállítmányok, a kon­zerv, műtrágya — a cukor­gyári mésziszap kivételével —, a szövőgyárak termékei és a nyomóipari vállalatok kooperációs szállításai, to­vábbá a papíripari üzemek gyártmányai és azok gön­gyölegei. Ez a rendelkezés vonatkozik a bútorküldemé­nyekre is. A rendelet szá­mos kivételt tartalmaz. Alig van olyan nap mosta­nában, hogy ne olvasnánk az újságokban, vagy ne hallanánk a rádió híradásai­ban különböző közúti bal­esetekről. S a közúti bal­esetek kivizsgálásának ered­ményei csaknem mindig azt tükrözik, hogy a karambo­lozó gépjárművezető vala­milyen okból uralmát vesz­tette a kormánykerék, a fék­berendezés felett, illetve fi­gyelmének koncentrálását valami végzetesen befolyá­solta. S vajon hogyan, mi­kor és talán nem is utolsó­sorban mitől áll be az olyan állapot a vezető idegrend­szerében, amikor az emlí­tett másodperc-töredéknyi idő „kihagyás" miatt bekö­vetkezik a karambolozás? A fáradt vekker A kérdésre a válasz alap­jában véve sokkal egysze­rűbb, mintsem hinnénk — helyesebben: hinnék éppen azok. akiket gyakorlatilag közvetlenül érint. A gépko­csivezetőket, a motorosokat, s általában mindenkit, aki valamilyen gépjárművel részt vesz a közúti forga­lomban. Mert először is: akár fizikailag, akár szelle­mileg fáradtan ül . a volán mellé, vagy motorjának kor­mánya mögé, a balesetve­szély mindkét esetben meg­hatványozódik. Az alkoholt fogyasztott gépjárművezetőt — légyen az hivatásos, magánautó-tulajdonos, il­letve -motoros — minden­képpen az ön- és közveszé­lyesek kategóriájába kell so­rolni. Egész idegrendszere egy sűrű, fáradt gépolajjal megkent vekker szerkezeté­re hasonlít. Felelősségtudata egyelő a nullával. Csak nemrég olvastam az egyik napilapban, hogy egyetlen hét végén — te­hát nem is egy teljes hét leforgása alatt! — 176 sú­lyos (ebből kilenc halálos) közlekedési baleset történt. ..Szinte az az érzése az em­bernek — írja a többi kö­zött a cikk szerzője —, va­lami rossz szenvedély száll­ta meg a volán mögött ülő­ket. Eszeveszetten szágul­doznak az utakon, megfe­ledkezve józanságról, szabá­lyokról stb." — majd a vé­gén határozottan kimondja: „Inkább száz jogosítvány (valószínűleg vesszen), mint egy emberélet!" Igen, ezzel egyetérthetünk, s azzal csak még jobban, — amúgy.~istenigazából hogy — „hatásos ellenszerre szedné is áldozatát? van szükség ... Szigorúbb intézkedésekre azok ellen, akik megfeledkeznek a köz­lekedés és a társas együtt­élés legelemibb szabályai­ról!" Sokkal célszerűbb lenne a bírságok, a büntetések ki­szabásának megelőzése, vagyis: a hatásos ellenszere­ket, a szigorúbb intézkedé­seket, ha megszülettek és hatályba is léptek, már jó­val a jogosítvány kiadása előtt kell alkalmazni. Kiben mi lakik ? Tegyük fel az első kér­dést: milyen mérvű lehet az értelmi, a lelki korlátoltsá­ga olyan valakinek, aki a maga és mások testi épsé­gét veszélyezteti, életét könnyelműen a halálba vi­szi? Vajon ki a mégmond­hatója? Hiszen sem a gép­járművezetői tanfolyamok elméleti és gyakorlati ok­tatói, sem a közlekedésren­dészet részéről a tanfolya­mokon és azok befejeztével a már így is szigorú, s egy­re szigorúbb vizsgákon, va­lamint a jogosítványok ki­adásában közreműködő szer­vek, ám még maga a gép­járművezetésre való alkal­masságot megállapító orvos sem tudhatja, hogy — ki­ben mi lakik? Ki mennyire képes felfogni a felelősséget a maga és embertársai tes­ti épségének megóvásában majd később, amikor már jogosítvánnyal a zsebében, önállóan vezeti jármúvét? Ezekben a kérdésekben, sajnos, eddig még mindig holtpontra jutottunk. Cső­döt mondott minden olyan tudományos, pszichológiai kutatás, vagy azon innen a köznapibb értelembe vett megoldást kereső igyeke­zet, amely a leendő gép­járművezetőről megállapíta­ná a tőle várható felelős­ségtudat mértékét. És mégis: hol van hát ak­kor az a határ, amelyen túl már nem lehet számítani senkinél som arra, hogy az embertársai és a maga irán­ti felelősséggel még józan ésszel képes tettének eset­leg végzetes következmé­nyeivel is számolni? És va­jon ki merné vállalni a fe­lelősséget, hogy a szigorúbb intézkedéseket, a hatásos el­lenszert igazságosan alkal­mazza, ha egyszer nem tud­ja. nem tudhatja: kiben mi lakik? Senki. Sem gépjár­műtanfolyam-vezető, sem gyakorlati oktató, sem a közlekedésrendészet illeté­kes szervei, de még a szak­orvos sem, a pszichiáter serit — mivel emberek vagyunk és tévedhetünk. Talán mégis meg kellene próbálni az „Inkább száz jogosítvány, mint egy em­berélet" elvén alapuló ja­vaslat gyakorlati alkalma­zását? Még akkor is, ha az Nem elég a becsvágy Próbáljuk megvizsgálni a jellemét, a műveltségét, ala­posan is szigorúan, kivétel nélkül mindenkinek, aki bármilyen gépjárművel is kíván részt venni a közúti forgalomban. És senkinek se tegyünk kivételt! Találjuk meg a módját, a lehetőségét annak, hogy már a gépjár­művezetői tanfolyamokon kitűnjön: vajon alkalmas-e az illető a gépjárműveze­tésre, illetve kiadható-e szá­mára a jogosítvány, vagy sem. Mert a hiába való szép szó, a betétlap elvétele, a súlyosabbnál súlyosabb pénzbírság, a jogosítvány végérvényes bevonása és a szabadságvesztés után már csak ez az egyetlen „szank­ció" következhet. Bevezeté­sével talán remélhetjük, hogy csökkennek a közúti balesetek — kevesebb ál­dozatot követel a modern közlekedés —, s az az érzé­sünk is megszűnik, hogy „valami rossz szenvedély szállta meg a volán mögött ülőket, akik (ma még) esze­Veszetten száguldoznak az utakon, megfeledkez've jó­zanságról, szabályokról ..." Nem elég csupán a becs­vágy ahhoz, hogy valaki a szükséges anyagi eszközök birtokában megszerezhesse magának az áhított autót, vagy motort — és persze a hozzávaló vezetői jogosít­ványt —. hanem az is. hogv minden körülmények között ura és parancsolója lehes­sen gépének, önmagának pedig szigorú bírája; önfe­gyelme, felelősségtudata so­hasem engedje meg, hogy vezetés közben, vagy még mielőtt kocsijába, motorjára ül, csak egyetlen pillanatra is megfeledkezzék a KRESZ írott és íratlan, ám minden­képpen szigorú törvényei­ről, amelyek életet, vagy ha­lált, az utóbbinál szerencsé­sebb esetben szabadságot, vagy börtönt jelentenek. Vass István Központi szabályozás A gazdaságpolitikai programok nem valósulnak meg automatikusan. A központi szabalyozás rendszerének jut az a szerepe, hogy a népgazdasági tervekben kifejezésre jutó „központi akaratot" átvigye a gazdasági valóságba. A megvalósítás eszközei alapvetően két csoportra oszthatók: közvetlen szabályozási eszközökre (ilyenek pl.: a kötelező tervelőírások, hatósági döntések, utasítások, engedélyezé­sek stb.), és közvetett szabályozási eszközökre (ilyen pl.j az ár, az adó, a vám, a hitel, a szubvenció). A szocializ­mus viszonyai között — függetlenül a gazdaság működé­sének konkrét mechanizmusától — mind a két típusú sza­bályozási eszközre szükség van. A közvetlen szabályozási eszközök lehetősége és szükségessége a szocialista állam tulajdonosi pozíciójából fakad, mig a közvetett eszközölt felhasználása alapvetően az árviszonyok jelenlétének függ­vénye. Népgazdaságunk működési mechanizmusát eddig a közvetlen szabályozási eszközök túlsúlya, a direkt módon való szabályozás jellemezte. Ez összefüggött a döntési jo­gok centralizációjával, a termelőerők viszonylagos fejlet­lenségével, a népgazdaság rendelkezésére álló anyagi esz­közök szűkösségével, a magasan kvalifikált gazdasági szak­emberek kis számával stb. Ezért szoktunk centrális gazda­ságirányítási rendszerről, vagy direkt gazdálkodási típus­ról beszélni. Természetesen a közvetlen szabályozási esz­közök nem lehetnek egyedüliek, hiszen az áru- és pénz­viszonyok a szocializmus építésének különböző szakaszai­ban mindig — leszűkített vágy teljesebb formában — je­len vannak. Ezért szükség van közvetett szabályozási esz­közökre is. Az új gazdasági mechanizmusban a központi szabá­lyozás alapvető eszköze a közvetett (közgazdasági) eszkö­zökkel történő, indirekt módon való szabályozás. A köz­vetett szabályozási eszközök dominálása a központi sza­bályozás rendszerében szükségszerű következménye a dön. tcsi jogkörök decentralizálásának, a gazdaság differenciál­tabbá és bonyolultabbá, az áru- és pénzviszonyok telje­sebbé válásának. Ezért szoktunk deccntrális gazdasági irá­nyítási Rendszerről, vagy indirekt gazdálkodási típusról beszélni. Természetesen a közvetett eszközök sem lehet­nek egyedüliek, hiszen a szocialista állam tulajdonosi po­zíciója lehetővé, a gazdasági programok megvalósítása pe­dig szükségessé teszi a közvetlen szabályozási eszközöli felhasználását. Bármilyen is tehát a gazdaság működésé­nek konkrét mechanizmusa, a szocialista állam mindig felhasználhatja az adminisztratív eszközökkel való sza­bályozást. Gazdasági mechanizmusunk reformjánál éppen arról van szó, hogy a szocialista állam_ ..lemondott" a közvetlen adminisztratív eszközökkel történő szabályozás­ról, a gazdasági növekedés meggyorsítása, az életszínvo­nal további emelkedése céljából. rr Osz az idegenforgalomban Még most is sok vendég jön Szegedre Ebben az évben annyi tu- látogattak Szegedre és vár- is. Igénybeveszik őket tu­rista fordult meg 'az or- nak külföldieket ezutánra vábbra is, de a jövő nyáron szagban, mint eddig még is. Szeptember, október pe- szeretnék; ha ezek a szálló­egyszer sem. Számuk há- dig — az iskolai kirándu­rommillióra tehető, s kö- lások hónapjai — sok diá­z.ülük nagyon sokan Szege- kot is hoznak a városba, det is meglátogatták. Annyi- Jönnek az egész országból, a an, hogy Szeged „túlteljesí- sportoló egyetemistákkal ti évi tervét", mert bár az együtt. idegenforgalmi főszezonnak A röszkei határforgalom hivatalosan szeptember ele- kisebb ugyan, mint a nyá­jén vége van, ezután sem ron Volt, de még most' is csappant meg a Szegedre jönnek szép számmal, hogy erkezo turisták szama. Ked- ... ..... , ... vező az időjárás és a város ltt öltsenek nehany napot, most ősszel is tud mit nyúj­tani vendégeinek. a Postakocsiban A múlt hetekben lengyel, szovjet és német csoportok Emlékeztető az öregekre Október 9—15 között van az öregek hete. Ezen a héten társadalmunk a leg­különbözőbb formában fejezi ki tisz­teletét és megbecsülését az öregekkel szemben. Valamikor az öregek tisztelete val­lási parancson alapult. Nem lehetett tudni mi volt benne több: félelem, megtévesztés, képmutatás? Ezzel szemben nemrég óriási fejlő­désről adhattunk számot: Nyoma se volt félelemnek, megtévesztésnek, képmutatásnak... néha tiszteletnek sem. Ez volt még nem ls olyan régen. Most ez a ..hivatalos" megemléke­zés sok mindent kárpótol és sok min­dent felejtet. Az utóbbi két évtizedben nem volt alkalmunk az öregekkel szemben gyakorolni a jó modort, kell a jövőre legalább utólag valami útmutatót ad­ni. Legalább annyit, hogyan nem kell viselkedni az öregek heteben. Felesleges állandóan emlegetni azt, hogy öreg ember nem vén ember. Egyáltalán nem feltétlenül szükséges az állandó fölényes vállveregeté.s. Gondoljunk arra, hogy az öregek vállát már olyan sok teher viselte meg, hogy a legkisebb vállveregetés­töl is összeomlanak. Nem adunk határozott szöveget ar­ra, hogyan kell felköszönteni az öre­geket, de lehetőleg mellőzzük az „öreg lány, az „antik jampec" és a „vén huligán" kifejezéseket. Gyakorlati példa: Pistike 18 éves és ereje teljében van, de elmegy délután pecázni, mert nagyon felidegesítette, hogy pont ma hozták azt a 20 mázsa iszapszenet, amikor neki este súlyemelő tréningje van. Mindenki beláthatja, hogy nem vehet részt a majréban. Mire „holtfá­radtan" hazaér, egy nyurga keszeg nélkül, látja, hogy 74 éves dédapja az utolsó vödörrel viszi befelé. Mar a sarkon felrikolt: — Mindig mondtam, hogy jó az öreg a háznál! De mostmár hagyjuk abba nagyi a termelést, és gyorsan segíts megcsinálni a mateket! Azelőtt, ha valakinek a korát meg­határozatlanul ki akarták nyújtani, azt mondták rá: — öreg. mint az országút. Napjainkban az országutak együtt fiatalodnak az öregekkel. Valamikor a háborúban és a há­zasságban letöltött időt duplán szá­mították. Tehát hamarabb lehetett el­érni az öregséget. Ma a visszafiatalodás terjed. Ha valakinek kocsija van, az egy­ből levesz tíz évet a korából. Minél szebb és nagyobb a kocsi, annál töb­bet lehet a tulajdonos javára leírni. Aki kocsin jár, nem öregszik. Mi­nél szebb kocsin jár, annál kevésbé. Időnként felmerülnek hírek 137 éves és 148 éves emberekről. Ezek az öregek rendszerint el szok­ták mondani, hogy minek köszönhe­tik magas korukat. A napokban én is meghallgattam egy ilyen 101 évesnek mondott pász­tort. Miközben a pipáját szurkálta és a táskarádiót piszkálta (amelyen a Csak fiataloknak című műsort vinnyogtat­ta) napbHnéző, hunyorgó, huncut szemmel ezt mondta: — Aztán szeretné tűnni mért nem vitt el az ördög még mindig ... Meg­mondom én . . . hagy okuljanak belüle a népek ... Nem sajnálom tőlek ... Hát tudja, én nem törődtem semmi­vel ... Ettem is, ittam is, ha vót, meg éheztem, szomjaztam, ha nem vót. .. Fáztam sokat, beteg is vótam, de egyre mindig nagyon vigyáztam ... — Egyre? ... Oszt mi volt az az egy? — Hát arra az egyre vigyáztam na­gyon, hogy meg ne haljak ... Ez hat a hosszú élet titka. MAGYARKA FERENC vendégek étkezését is bizto­sítanák már. Többet a megyéből! Sokat gondolkoznak azon, hogyan lehetne jobban be­esetles a hét vécét vasv kaPcsolr|i a megyét Szeged esetleg a net veget, vagy iciegenforgalmába. Ha a mint nemregiben például, vendég több helyre mehet, . érettségi bankettet rendez- többet láthat — tovább ma­banKett zenek a Postakocsi csárdá- rad. Vásárhely, Mártély ég ban. a Holt-Tisza-vidéke, Fehér­Az újszegedi kempingben tó, Csongrád meglátogatása, minden hely foglalt, s egy- kirándulás a Tiszán, mind más után futnak be meg- egy-egy élmény lehet a lá­rendelések már a jövő év togatók számára. Természe­május—júniusára is az ide- tesen csak akkor, ha a meg­genforgalmi hivatalba. Még- levő látnivalókat megfelelő­is a hivatalban az őszi hó- en „tálalják", s npok elsősorban a követke­ző évre való felkészüléssel telnek el. ez az, ami egyelőre fejtörést okoz. Az sem mindegy, hogy az emberek hogyan viselkednek az ideérkező idegennel szem­M il/nr :arln:aLf h*"' akiktöl az is füR8 egv dU',dK kicsit, miként vélekednek aztán rólunk külföldön. Ép­pen ezért az idegenforgalmi A jövő nyár programja, a hivatal a télen olyan elő­rendezvények tervezete már adásokat rendezdez majd, elkészült. A prospektusok melyeken az érdeklődők el­pedig^ melyek elviszik majd sajátíthatják a vendéglátás sok apróbb nagyobb íratlan szabályát. reggelit? Szeged hírét az egész or­szágba, s külföldre is, elő­készületben vannak. Meg­kezdték már a januártól márciusig tartó továbbképző tanfolyam szervezését, amely kötelező lesz minden idegen­vezető számára. Nagyon szeretnék megoldani végre azt is. hogy a fizetővendég­szolgálatot igénybevevők, ahol csak lehet, kapjanak reggelit is házigazdájuktól. Külföldön ez teljesen ter­mészetes dolog, s ha sike­rül megvalósítani, örömmel fogadják a turisták itt Sze­geden is. ahol eléggé körül­ményes megreggelizni a ke­vésszámú és zsúfolt tejivó­ban. A kollégiumok jól be­váltak mint szállodák eddig Halmai Zsuzsa Kosa Canina nagy tatéiban es rózsatő eladó Délalföldi Kísérleti Inté­zetnél. Szeged. Alsókikötő sor 7. szárit. XS. 110 1«. r vasárnap, 1967. október 18. DÉL-M AGYARORSZÁG 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom