Délmagyarország, 1967. október (57. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-17 / 245. szám

a pártoktatás Tegnap, hétfőn Szegeden megkezdődött az 1967,68-as pártoktatási év. A város üzemeiben, hivatalokban, intéz­ményekben több mint 12 ezren a pártoktatás keretében tanulmányozzák a marxizmus—leninizmust, ezen kívül mintegy 6 ezer pártonkívüli dolgozó iratkozott be a Tár­sadalmunk időszerű kérdései elnevezésű szakszervezeti tanfolyamokra. A most kezdődő politikai oktatási évad egyik jellem­zője, hogy megnőtt a magasabb fokú tanfolyamok iránti érdeklődés. A gazdaságpolitikai tanfolyam ipari tagoza­tán például körülbelül 2 ezer hallgató kezdte meg tanul­mányait, s ez a létszám a tavalyinak majdnem kétszerese. Szegedi párttitkárok továbbképző tanfolyama Az MSZMP Szeged városi bizottságának továbbképző tanfolyama a szegedi párt­alapszervezetek, az üzemi, vállalati, intézményi csúcs­pártvezetőségek és pártbi­zottságok titkárai számára tegnap, hétfőn délelőtt kez­dődött a városi pártbizott­ság Kálvin téri székházának nagytermében. Megnyitó be­szédet Perjési László, a vá­rosi pártbizottság első tit­kára mondott. A tanfolyam közvetlen se­gítséget nyújt az 1968. janu­ár elsején éleibe lépő űj gazdasági mechanizmus elő­készítéséhez. majd végrehaj­tásához a politikai munka eszközeivel. A párttitkárok az új gazdasági mechaniz­mus témáiról előadásokat hallgatnak, és utána a kér­déseket szemináriumokban beszélik meg. A továbbképző tanfolyam, amelyen egész napos a fog­lalkozás, szombaton fejező­dik be. Saját normarendszer a vállalatoknál Irányelvek a munkanormákról A Munka Törvénykönyvé­nek végrehajtási utasítása — a vállalatok nagyobb ön­állóságát figyelembe véve — nem írja elő részletesen a munkanormák rendszerét, csupán keretet ad ahhoz, hogy a vállalatok, sajátossá­gaiknak megfelelően, kol­lektív szerződéseikben meg­szabják saját normarendsze­rüket E feladat végrehaj­tásának elősegítésére a Munkaügyi Minisztérium és a SZOT irányelveket dolgo­zott ki. Az irányelvek megállapít­ják, hogy a munkanorma a tervgaz­dálkodásnak, a vállalati tervezésnek, a korszerű üzemvezetésnek és -szer­vezésnek nélkülözhetetlen eleme, a teljesítménybére­zés egyik alapja. Á normában is kifejezésre kell jutnia az állandó fej­lődésnek. Célszerű, ha ál­landóan figyelemmel kísérik a vállalatok a munka fel­tételeiben és körülményei­ben végbe menő változáso­kat továbbá a normák al­kalmazása során szerzett tapasztalatokat A normák megszabásához vagy azok felülvizsgálásához nagy körültekintés szüksé­ges. Fel kell mérni a ter­melőberendezés kapacitását, meg kell teremteni leggaz­daságosabb kihasználásának feltételeit. Célszerű, ha a normák megszabása előtt munkatanulmányokat, mun­kanap-felvételeket készíte­nek, s elengedhetetlen, hogy szervezetten gondoskodjanak anyagról, szerszámról, bi­zonylatokról. Vizsgálni kell az átlagos és a szélsőséges teljesítményeket: vállalaton belüli, üzemek közötti, sőt, ha lehetséges, nemzetközi összehasonlító elemzéseket kell végezni a teljesítmé­nyekről. A normákat indokolt meg­változtatni, ha új gépeket helyeznek üzembe, ha megváltozik a munka jel­lege, a gyártás technoló­giája. Szükségessé tehetik a telje­sítménykövetelmények mó­dosítását az újítások, mun­kakörülményekben bekövet­kezett változások, s meg kell változtatni a normá­kat, ha kitűnik, hogy azt tévesen állapították meg. Gondoskodni kell arról, hogy ha valamely dolgozó önként magas teljesítményt vállal, ez keresetét tekint­ve előnyös legyen számára. Ennek érdekében a vállalat megállapodást is köthet a dolgozóval. Az irányelvek ezután ki­mondják, hogy a normá­ban előirt követelményeket nem szabad fokozni, ha ez a dolgozó testi épségét, biz­tonságát veszélyezteti, és nem szabad olyan normát sem megállapítani, amely­nek túlteljesítésére csak a különleges adottságú dol­gozó képes. Veled vagyunk, Vietnam! A munkásgárda egy emberként segít Orlova és Alekszandrov hazánkban Hétfőn a Magyar Sajtó Házában újságírókkal talál­kozott két Állami-díjas szov­jet filmművész — Ljuba Orlova és Grigorij Alek­szandrov —, akik „Cirkusz" című filmjük felújítására ér­keztek Budapestre. A film 1936-ban készült, s a forga­tás „kulisszatitkairól" — vá­laszolva az újságírók kérdé­seire — számos érdekessé­get mondott el G. Alek­szandrov. Alekszandrov kiemelte, hogy bár a film több mint harminc éve készült, ma sem érzi elavultnak, mert alapgondolata — az ember értékét nem a bőr színe ha­tározza meg — ma is idő­szerű kérdés. A film egyéb­ként 1937-ben a párizsi vi­lágkiállításon nagydíjat nyeri. Elmondotta, hogy a Niagy Októberi Szocialista Forra­dalom tiszteletére három fil­met fejezett be. Televíziós dokumentumfilmet készített Lenin forradalmat megelőző napjairól, svájci emigráció­járól. Másik filmjének címe Tíz nap, amely megrengette a világot. Harmadik filmje­nek története: az Október című produkciót Ejzenstein­nel közösen forgatták negy­ven évvel ezelőtt. Bemuta­tása elmaradt. A még ösz­szevágatlan filmből egy sor epizód hiányzott. Olyan rész­letek is, amelyeket akkori­ban politikai okokból kivá­gattak. Ezeket a cenzúrázott kockákat most sikerült meg­találni állami és magánar­chivumokban. Alekszandrov a filmet eredeti formájában állította vissza. Szolidaritási nagygyűlés Makón Az Országos Béketanács vietnami szolidaritási felhí­vásához csatlakoztak Csong­rád megye KISZ-szervezetei. A rendezvénysorozat tegnap este kezdődött Makón. A József Attila Művelődési Ház zsúfolásig megtelt nagytermében rendezett for­ró hangulatú ifjúsági nagy­gyűlésen dr. Koncz János, a KISZ Csongrád megyei bizottságának titkára éles szavakkal ítélte el az ame­rikai agresszorok terrorcse­lekményeit. Felszólalt a nagygyűlésen Doan Thanh Lam, hazánk­ban tanuló vietnami diák. Neki nyújtotta át a szolida­ritási plakettet Vass József, aki a BMG gyáregységének KISZ-istái nevében ítélte el a Vietnamot sújtó amerikai agressziót. A makói közép­iskolások közéi 10 ezer fo­rint adománnyal támogatják a szabadságáért, harcoló vi­etnami népet. Diákok kezdeményezése A Tömörkény gimnázium KISZ szervezete elhatározta, hétfőn viatnami műszakot tart a paprikafeldolgozó vál­lalatnál, ahol a diákok ter­melési gyakorlatukat végez­ték a múlt héten. A tegnapi nap tehát ráadás volt: a tel­jesítményükért kapott össze­get teljes egészében a vietna­miak megsegítésére ajánlot­ták fel a fiatalok. Reggel 7-től délután 5-ig két műszakban dolgoztak, öt osztály a paprika tisztogatá­sát végezte, öt másik pedig ládákat rakott, udvart ren­dezett. Osztályonként páron­ként versenyeztek egymással, s természetesen megvolt az egészséges rivalizálás is — lányok, fiúk között. Nem „férfi munka" a paprika csu­mázása, de nagyon igyek­szünk — mondták a fiúk. A Schütz Zoltán—Szabó And­rás kettős a műszak felénél már 120 kiló paprikát meg­tisztított, s hogy milyen jól dolgoztak, bizonyítja: a leg­ügyesebb leánypáros, Kiss Marta és Gyenge Jusztina is csak 10 kilóval „főzte le" őket. Fiatalokhoz illően tempó­san, vidám hangulatban dol­goztak. Elégedett volt a szakember, Karnis János mű­vezető is, hiszen egy-egy műszak teljesítménye két és fél — három vagonra nőtt. Ez átszámítva 15 ezer forint termelési érték! Szép ered­mény, és méginkább dicsér­hető, hogy a tanulók önálló kezdeményezésére 1 született. Szövelkezeli gazdák segítsége Lapunkban vasárnap hírül adtuk, hogy a szentesi Ár­pád Termelőszövetkezet tag­sága október 21-én vietnami műszakot tart, s e munka értékét a hős vietnami nép megsegítésére ajánlotta fel. A mihályteleki Üj Élet Ter­melőszövetkezet tagsága csat­lakozott a szentesiek felhí­vásához. Nagy István, a közös gaz­daság elnöke tájékoztatása szerint brigádmegbeszélése­ken határozta el a tagság a csatlakozást. Így például a fuvarozó részleg tagjai sze­mélyenként 50 forintot aján­lottak fel a vietnami szám­lára. A gépcsoport és a szol­gáltató részleg tagjai is meg­beszélték, miben segíthetné­nek. Elhatározták, hogy szombaton és vasárnap, 21­én és 22-én ünnepi műsza­kot tartanak, s a háromórás műszak bevételét a vietnami csekkszámlára fizetik be. A növénytermesztési és az ál­lattenyésztési brigádok is tegnap határozták el csatla­kozásukat Tegnap reggel pontban 8 órakor megálltak az eszter­gapadok, marógépek és a süvítő pneumatikus szerszá­mok. Az autójavító vállalat munkásai az egyik szerelő­műhelyben gyülekeztek, hogy hitet tegyenek a viet­nami nép iwellett. Nem kel­lett senkire sem várakozni, percek alatt vagy kétszázan vették körül Kiss Mihály művezetőt: — Mi az autójavítóban régóta figyelemmel kísérjük az amerikaiak szennyes há­borúját, és egyre nagyobb aggodalommal látjuk a nap­ról napra fokozódó bombá­zásokat; a kegyetlenkedés­ről, a békés falvak, városok megtámadásáról hozzánk ér­kezett dokumentumokat Ügy érezzük, ez az imperia­lista háború már az egész emberiség békéjét fenyege­ti. Elítéljük a háborús bű­nöket és bűnösöket, tiltako­zunk a népirtás ellen. Csat­lakozunk a vietnami szoli­daritási hét gondolatához, a béketanács, a Hazafias Nép­front felhívásához. Az au­tójavító vállalat dolgozói a tiltakozás mellett, mint ed­dig, anyagilag is támogat­ják a vietnami nép igazsá­gos küzdelmét. S ahogy elhangzott a rö­vid heszéd, bizonyságul szó­lásra emelkedtek az embe­rek. Elsőnek Csikós Tibor a fődarabszerelő műhely dol­gozói nevében javasolta: terven felül, társadalmi munkában javítsanak ki négy gépkocsit, s az ezért járó dijat küldjék el a vi­etnamiak megsegítésére; eh­hez a fődarabszerelő műhely a maga részét elvégzi. Fehéi Kálmán a karosszéria-laka­tosok, Simonovics István a famegmunkáló-mühely, Ma­sir Antal a szétszerelő bri­gád, Csókási János a vil­lanyszerelők, Száraz János a hűtőjavítók, Gárdián Ferenc a kárpitosok, Kuruncsai An­tal az alvázszerelők és Ba­kacti József a platólakato­sok nevében vállalta a fel­ajánlást. A szervizműhely ígéretét Mihaleczki András tolmácsolta. Berger Sándor felvétele Tiltakozó gyűlés az autójavító vállalat szerelőcsarnoká­ban. Kiss Mihály művezető beszél is meghaladó ígéret alig Az autójavító vállalat KISZ­néhány perc alatt született, fiataljai az év elejei hason­Értékes felajánlás, amelynek ló vállalásukat határidőre megbízható garanciája van. teljesítették. Vietnami forintok Nem olyan régen az új­szegedi Haladás Tsz-ben gyűjtést rendeztek a vietna­mi nép megsegítésére. A szövetkezetiek szívesen ad­tak. A háborúra gondoltak és a békére. A háborúra, ahol percenként halnak meg az emberek, beteggé, nyomorékká válnak, leégett, rombadöntött házak és termé­ketlen mezők kiáltanak az áldott békéért. S a békére is gondoltak, ahol alkotó kedvük kivirágzik, nyugodt álmokat hozhatnak az esték. Akkor Kármán Káinián tehenész 100 forintot adott. Fiatalember. Családos. — Szívesen segítünk, ha így segíthetünk — mondotta. Az újszegedi Haladás Tsz­ből 8500 forintot fizettek be a szolidaritási csekkszámlá­ra. emelték tiltakozó szavukat az amerikai agresszió ellen. Az ebédidőben, a kózös gaz­daság kultúrtermében gyűl­tek össze mintegy 150-en. A fiatalok már korábban zöld növényekkel díszítették a termet. Képes híradón mu­tatták be a harcoló Vietna­mot. A szövetkezetiek meg­álltak a képek előtt. Néze­gették sokáig. Komolyan, meghatódva álltak a képek előtt, elszoruló szívvel. Az­után táviratot fogalmaztak. Fszieró Lajos, a szövetkezet KISZ szervezetének titkára olvasta fel a tiltakozó táv­irat szövegét. Az újszegedi Haladás Tsz tagsága minden erővel, anyagiakkal is támogatja a vietnami nép igazságos har­cát. Miképpen az egesz-ma­A százötvenezer forintot Tegnap délben ismét fel- gyar nép. flz agresszornak távoznia kell! Walter Lipmann, a híres amerikai pub­licista legutóbbi cikkében többek között arról ír, hogy a Gallup közvéleménykuta­tások eredménye a legutóbbi időben nem kellemes olvasmány a Fehér Házban. Nincs okunk kételkedni: állítása nagyon is megalapozott. Az Egyesült Államokban is csak úgy, mint világszerte, egyre több és súlyosabb bírálat éri a Johnson-kor­mányzatot a vietnami háború miatt. Az Egyesült Államok gyilkos kalandja Dél-Vietnamban idestova nyolc éve, a Vi­etnami Demokratikus Köztársaság ellen három éve folyik. A B—52-es amerikai bombázók napról napra pusztítják a vi­etnami nép alkotta ipari berendezéseket, lakónegyedeket, hidakat, nem kímélnek nőket, gyermekeket sem. „Stratégiai célpont" lett a falusi parasztház éppúgy, mint a kórház, az iskola és a templom. S az eredmény? A vietnami agressziót 50 ezer főnyi hadsereggel kezdték. Ma több mint félmillió, a modern fegyverek minden fajtájával, így stratégiai bombá­zókkal is felszerelt — amerikai katona tartózkodik Vietnamban. A négyezer éves történelmi múltú kis ázsiai nép pedig vitézül állja a harcot. A Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front katonái a terület négyötödét, a la­kosság kétharmadát szabadították fel. Amikor az Egyesült Államok 1965-ben megkezdte a VDK terrorbombázását, a nyugati lapok azt írták, hogy a modern amerikai harci repülőgépek nyomása alatt Észak-Vietnam öt hónap alatt kapi­tulál. Ennek három éve. Az US News-t idézzük: „Az Észak-Vietnam felett vívott költséges légiháború az amerikai lökhaj­tásos gépek repülői számára ma már nem csupán veszélyes, hanem halálos is. Az észak-vietnami légvédelem a világ leg­komolyabb légvédelmévé fejlődött". Személyesen is tanúsíthatom, hogy az állítás megfelel a valóságnak. Néhány hónapja Hanoiban jártam. Május 5-én óriási légitámadást élt át a város. Sok szenvedést, háborús borzalmat láttam. De arról is meggyőződtem, hogy a szovjet gyártmányú rakéták május 5-én, egyetlen nap alatt kilenc amerikai gépiét lőttek le. Jártam egy kis faluban. Hanoitól ti­zenöt kilométerre. A lakosok futóárko­kat, bunkereket ástak. A banánfák ros­kadoztak az érő gyümölcstől, virágzott a bab, gondosan megkapáltak minden tő édes krumplit. Megnéztem a falu kis múzeumát, amelynek minden kiállított tárgya a kegyetlen gyilkolásról vallott. A rózsaszín selyem menyasszonyi ruha. me­lyet tulajdonosa sohasem ölthetett magá­ra: esküvője előtti napon ölte meg a golyósbomba. Az egyik polcon apró, fá­ból faragott tarka szárnyú lepke gubbasz­tott, kis gazdája éppen a függőágyban aludt, amikor a halálos repeszdarab el­találta. A falu főterén egyszerű fehér si emlék, rajta a következő felirat: ..Gyű­löljük az amerikai támadókat, akik meg­ölték Phu-Xa lakóit. 1965. március 5." Egy kétszázmilliós szuperhatalom — egy harmincegymilliós kis ázsiai ország ellen. Eddig nem tudták, s nem is fog­ják őket térdre kényszeríteni. Az ameri­kaiaknak távozniuk kell Vietnamból! Pe­dig az amerikaiak az atomfegyvereket ki­véve már minden eszközt kipróbáltak, hogy az általuk hirdetett „szabad világ" győzelmét kiharcolják Vietnamban. Az ideológiai indoklás: a vietnami szabad­ságharc veszélyezteti az USA biztonságát. Az amerikai partoktól tízezer mérföld­re... " Nincs olyan epeiméjű ember a földön, aki ezt komolyan venné. • Nyolc év alatt nem tudták megsem­misíteni a Dél-vietnami Felszabadítási Frontot. Ez a szervezet ma erősebb, mint valaha. E szövetség katonái otthon van­nak, testvéreikért, országukért harcolnak a betolakodók, s az őket kiszolgálók el­len. E hazafias front ma olyan helyzet­ben van, hogy új, szélesebb összefogásra alapozott építő programot adhat ki az­zal a célkitűzéssel: „... felépíteni a füg­getlen, demokratikus, békés, semleges és virágzó Dél-Vietnamot, egyengetni a ha­za újraegyesítéséhez vezető utat." Nem kétséges, hogy egyre többen van­nak és lesznek Dél-Vietnamban, akik lel­kesedéssel csatlakoznak e programhoz, hiszen az amerikaiak csordultig öntötték már a szenvedés poharát. És a harci elszántságét is, hogy ilyen hősies, áldozatos honvédő háború után létre jöjjön az igazságos béke. melynek megszületéséért vívott küzdelmében a vietnami nép nincs egyedül. Ezt fejezi ki a világ ezekben a napokban is, a Viet­nammal való szolidaritás hetén. NÉMETI IRÉN r vasárnap, 1967. október 18. DÉL-M AGYARORSZÁG 99

Next

/
Oldalképek
Tartalom