Délmagyarország, 1967. október (57. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-17 / 245. szám
a pártoktatás Tegnap, hétfőn Szegeden megkezdődött az 1967,68-as pártoktatási év. A város üzemeiben, hivatalokban, intézményekben több mint 12 ezren a pártoktatás keretében tanulmányozzák a marxizmus—leninizmust, ezen kívül mintegy 6 ezer pártonkívüli dolgozó iratkozott be a Társadalmunk időszerű kérdései elnevezésű szakszervezeti tanfolyamokra. A most kezdődő politikai oktatási évad egyik jellemzője, hogy megnőtt a magasabb fokú tanfolyamok iránti érdeklődés. A gazdaságpolitikai tanfolyam ipari tagozatán például körülbelül 2 ezer hallgató kezdte meg tanulmányait, s ez a létszám a tavalyinak majdnem kétszerese. Szegedi párttitkárok továbbképző tanfolyama Az MSZMP Szeged városi bizottságának továbbképző tanfolyama a szegedi pártalapszervezetek, az üzemi, vállalati, intézményi csúcspártvezetőségek és pártbizottságok titkárai számára tegnap, hétfőn délelőtt kezdődött a városi pártbizottság Kálvin téri székházának nagytermében. Megnyitó beszédet Perjési László, a városi pártbizottság első titkára mondott. A tanfolyam közvetlen segítséget nyújt az 1968. január elsején éleibe lépő űj gazdasági mechanizmus előkészítéséhez. majd végrehajtásához a politikai munka eszközeivel. A párttitkárok az új gazdasági mechanizmus témáiról előadásokat hallgatnak, és utána a kérdéseket szemináriumokban beszélik meg. A továbbképző tanfolyam, amelyen egész napos a foglalkozás, szombaton fejeződik be. Saját normarendszer a vállalatoknál Irányelvek a munkanormákról A Munka Törvénykönyvének végrehajtási utasítása — a vállalatok nagyobb önállóságát figyelembe véve — nem írja elő részletesen a munkanormák rendszerét, csupán keretet ad ahhoz, hogy a vállalatok, sajátosságaiknak megfelelően, kollektív szerződéseikben megszabják saját normarendszerüket E feladat végrehajtásának elősegítésére a Munkaügyi Minisztérium és a SZOT irányelveket dolgozott ki. Az irányelvek megállapítják, hogy a munkanorma a tervgazdálkodásnak, a vállalati tervezésnek, a korszerű üzemvezetésnek és -szervezésnek nélkülözhetetlen eleme, a teljesítménybérezés egyik alapja. Á normában is kifejezésre kell jutnia az állandó fejlődésnek. Célszerű, ha állandóan figyelemmel kísérik a vállalatok a munka feltételeiben és körülményeiben végbe menő változásokat továbbá a normák alkalmazása során szerzett tapasztalatokat A normák megszabásához vagy azok felülvizsgálásához nagy körültekintés szükséges. Fel kell mérni a termelőberendezés kapacitását, meg kell teremteni leggazdaságosabb kihasználásának feltételeit. Célszerű, ha a normák megszabása előtt munkatanulmányokat, munkanap-felvételeket készítenek, s elengedhetetlen, hogy szervezetten gondoskodjanak anyagról, szerszámról, bizonylatokról. Vizsgálni kell az átlagos és a szélsőséges teljesítményeket: vállalaton belüli, üzemek közötti, sőt, ha lehetséges, nemzetközi összehasonlító elemzéseket kell végezni a teljesítményekről. A normákat indokolt megváltoztatni, ha új gépeket helyeznek üzembe, ha megváltozik a munka jellege, a gyártás technológiája. Szükségessé tehetik a teljesítménykövetelmények módosítását az újítások, munkakörülményekben bekövetkezett változások, s meg kell változtatni a normákat, ha kitűnik, hogy azt tévesen állapították meg. Gondoskodni kell arról, hogy ha valamely dolgozó önként magas teljesítményt vállal, ez keresetét tekintve előnyös legyen számára. Ennek érdekében a vállalat megállapodást is köthet a dolgozóval. Az irányelvek ezután kimondják, hogy a normában előirt követelményeket nem szabad fokozni, ha ez a dolgozó testi épségét, biztonságát veszélyezteti, és nem szabad olyan normát sem megállapítani, amelynek túlteljesítésére csak a különleges adottságú dolgozó képes. Veled vagyunk, Vietnam! A munkásgárda egy emberként segít Orlova és Alekszandrov hazánkban Hétfőn a Magyar Sajtó Házában újságírókkal találkozott két Állami-díjas szovjet filmművész — Ljuba Orlova és Grigorij Alekszandrov —, akik „Cirkusz" című filmjük felújítására érkeztek Budapestre. A film 1936-ban készült, s a forgatás „kulisszatitkairól" — válaszolva az újságírók kérdéseire — számos érdekességet mondott el G. Alekszandrov. Alekszandrov kiemelte, hogy bár a film több mint harminc éve készült, ma sem érzi elavultnak, mert alapgondolata — az ember értékét nem a bőr színe határozza meg — ma is időszerű kérdés. A film egyébként 1937-ben a párizsi világkiállításon nagydíjat nyeri. Elmondotta, hogy a Niagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére három filmet fejezett be. Televíziós dokumentumfilmet készített Lenin forradalmat megelőző napjairól, svájci emigrációjáról. Másik filmjének címe Tíz nap, amely megrengette a világot. Harmadik filmjenek története: az Október című produkciót Ejzensteinnel közösen forgatták negyven évvel ezelőtt. Bemutatása elmaradt. A még öszszevágatlan filmből egy sor epizód hiányzott. Olyan részletek is, amelyeket akkoriban politikai okokból kivágattak. Ezeket a cenzúrázott kockákat most sikerült megtalálni állami és magánarchivumokban. Alekszandrov a filmet eredeti formájában állította vissza. Szolidaritási nagygyűlés Makón Az Országos Béketanács vietnami szolidaritási felhívásához csatlakoztak Csongrád megye KISZ-szervezetei. A rendezvénysorozat tegnap este kezdődött Makón. A József Attila Művelődési Ház zsúfolásig megtelt nagytermében rendezett forró hangulatú ifjúsági nagygyűlésen dr. Koncz János, a KISZ Csongrád megyei bizottságának titkára éles szavakkal ítélte el az amerikai agresszorok terrorcselekményeit. Felszólalt a nagygyűlésen Doan Thanh Lam, hazánkban tanuló vietnami diák. Neki nyújtotta át a szolidaritási plakettet Vass József, aki a BMG gyáregységének KISZ-istái nevében ítélte el a Vietnamot sújtó amerikai agressziót. A makói középiskolások közéi 10 ezer forint adománnyal támogatják a szabadságáért, harcoló vietnami népet. Diákok kezdeményezése A Tömörkény gimnázium KISZ szervezete elhatározta, hétfőn viatnami műszakot tart a paprikafeldolgozó vállalatnál, ahol a diákok termelési gyakorlatukat végezték a múlt héten. A tegnapi nap tehát ráadás volt: a teljesítményükért kapott összeget teljes egészében a vietnamiak megsegítésére ajánlották fel a fiatalok. Reggel 7-től délután 5-ig két műszakban dolgoztak, öt osztály a paprika tisztogatását végezte, öt másik pedig ládákat rakott, udvart rendezett. Osztályonként páronként versenyeztek egymással, s természetesen megvolt az egészséges rivalizálás is — lányok, fiúk között. Nem „férfi munka" a paprika csumázása, de nagyon igyekszünk — mondták a fiúk. A Schütz Zoltán—Szabó András kettős a műszak felénél már 120 kiló paprikát megtisztított, s hogy milyen jól dolgoztak, bizonyítja: a legügyesebb leánypáros, Kiss Marta és Gyenge Jusztina is csak 10 kilóval „főzte le" őket. Fiatalokhoz illően tempósan, vidám hangulatban dolgoztak. Elégedett volt a szakember, Karnis János művezető is, hiszen egy-egy műszak teljesítménye két és fél — három vagonra nőtt. Ez átszámítva 15 ezer forint termelési érték! Szép eredmény, és méginkább dicsérhető, hogy a tanulók önálló kezdeményezésére 1 született. Szövelkezeli gazdák segítsége Lapunkban vasárnap hírül adtuk, hogy a szentesi Árpád Termelőszövetkezet tagsága október 21-én vietnami műszakot tart, s e munka értékét a hős vietnami nép megsegítésére ajánlotta fel. A mihályteleki Üj Élet Termelőszövetkezet tagsága csatlakozott a szentesiek felhívásához. Nagy István, a közös gazdaság elnöke tájékoztatása szerint brigádmegbeszéléseken határozta el a tagság a csatlakozást. Így például a fuvarozó részleg tagjai személyenként 50 forintot ajánlottak fel a vietnami számlára. A gépcsoport és a szolgáltató részleg tagjai is megbeszélték, miben segíthetnének. Elhatározták, hogy szombaton és vasárnap, 21én és 22-én ünnepi műszakot tartanak, s a háromórás műszak bevételét a vietnami csekkszámlára fizetik be. A növénytermesztési és az állattenyésztési brigádok is tegnap határozták el csatlakozásukat Tegnap reggel pontban 8 órakor megálltak az esztergapadok, marógépek és a süvítő pneumatikus szerszámok. Az autójavító vállalat munkásai az egyik szerelőműhelyben gyülekeztek, hogy hitet tegyenek a vietnami nép iwellett. Nem kellett senkire sem várakozni, percek alatt vagy kétszázan vették körül Kiss Mihály művezetőt: — Mi az autójavítóban régóta figyelemmel kísérjük az amerikaiak szennyes háborúját, és egyre nagyobb aggodalommal látjuk a napról napra fokozódó bombázásokat; a kegyetlenkedésről, a békés falvak, városok megtámadásáról hozzánk érkezett dokumentumokat Ügy érezzük, ez az imperialista háború már az egész emberiség békéjét fenyegeti. Elítéljük a háborús bűnöket és bűnösöket, tiltakozunk a népirtás ellen. Csatlakozunk a vietnami szolidaritási hét gondolatához, a béketanács, a Hazafias Népfront felhívásához. Az autójavító vállalat dolgozói a tiltakozás mellett, mint eddig, anyagilag is támogatják a vietnami nép igazságos küzdelmét. S ahogy elhangzott a rövid heszéd, bizonyságul szólásra emelkedtek az emberek. Elsőnek Csikós Tibor a fődarabszerelő műhely dolgozói nevében javasolta: terven felül, társadalmi munkában javítsanak ki négy gépkocsit, s az ezért járó dijat küldjék el a vietnamiak megsegítésére; ehhez a fődarabszerelő műhely a maga részét elvégzi. Fehéi Kálmán a karosszéria-lakatosok, Simonovics István a famegmunkáló-mühely, Masir Antal a szétszerelő brigád, Csókási János a villanyszerelők, Száraz János a hűtőjavítók, Gárdián Ferenc a kárpitosok, Kuruncsai Antal az alvázszerelők és Bakacti József a platólakatosok nevében vállalta a felajánlást. A szervizműhely ígéretét Mihaleczki András tolmácsolta. Berger Sándor felvétele Tiltakozó gyűlés az autójavító vállalat szerelőcsarnokában. Kiss Mihály művezető beszél is meghaladó ígéret alig Az autójavító vállalat KISZnéhány perc alatt született, fiataljai az év elejei hasonÉrtékes felajánlás, amelynek ló vállalásukat határidőre megbízható garanciája van. teljesítették. Vietnami forintok Nem olyan régen az újszegedi Haladás Tsz-ben gyűjtést rendeztek a vietnami nép megsegítésére. A szövetkezetiek szívesen adtak. A háborúra gondoltak és a békére. A háborúra, ahol percenként halnak meg az emberek, beteggé, nyomorékká válnak, leégett, rombadöntött házak és terméketlen mezők kiáltanak az áldott békéért. S a békére is gondoltak, ahol alkotó kedvük kivirágzik, nyugodt álmokat hozhatnak az esték. Akkor Kármán Káinián tehenész 100 forintot adott. Fiatalember. Családos. — Szívesen segítünk, ha így segíthetünk — mondotta. Az újszegedi Haladás Tszből 8500 forintot fizettek be a szolidaritási csekkszámlára. emelték tiltakozó szavukat az amerikai agresszió ellen. Az ebédidőben, a kózös gazdaság kultúrtermében gyűltek össze mintegy 150-en. A fiatalok már korábban zöld növényekkel díszítették a termet. Képes híradón mutatták be a harcoló Vietnamot. A szövetkezetiek megálltak a képek előtt. Nézegették sokáig. Komolyan, meghatódva álltak a képek előtt, elszoruló szívvel. Azután táviratot fogalmaztak. Fszieró Lajos, a szövetkezet KISZ szervezetének titkára olvasta fel a tiltakozó távirat szövegét. Az újszegedi Haladás Tsz tagsága minden erővel, anyagiakkal is támogatja a vietnami nép igazságos harcát. Miképpen az egesz-maA százötvenezer forintot Tegnap délben ismét fel- gyar nép. flz agresszornak távoznia kell! Walter Lipmann, a híres amerikai publicista legutóbbi cikkében többek között arról ír, hogy a Gallup közvéleménykutatások eredménye a legutóbbi időben nem kellemes olvasmány a Fehér Házban. Nincs okunk kételkedni: állítása nagyon is megalapozott. Az Egyesült Államokban is csak úgy, mint világszerte, egyre több és súlyosabb bírálat éri a Johnson-kormányzatot a vietnami háború miatt. Az Egyesült Államok gyilkos kalandja Dél-Vietnamban idestova nyolc éve, a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen három éve folyik. A B—52-es amerikai bombázók napról napra pusztítják a vietnami nép alkotta ipari berendezéseket, lakónegyedeket, hidakat, nem kímélnek nőket, gyermekeket sem. „Stratégiai célpont" lett a falusi parasztház éppúgy, mint a kórház, az iskola és a templom. S az eredmény? A vietnami agressziót 50 ezer főnyi hadsereggel kezdték. Ma több mint félmillió, a modern fegyverek minden fajtájával, így stratégiai bombázókkal is felszerelt — amerikai katona tartózkodik Vietnamban. A négyezer éves történelmi múltú kis ázsiai nép pedig vitézül állja a harcot. A Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front katonái a terület négyötödét, a lakosság kétharmadát szabadították fel. Amikor az Egyesült Államok 1965-ben megkezdte a VDK terrorbombázását, a nyugati lapok azt írták, hogy a modern amerikai harci repülőgépek nyomása alatt Észak-Vietnam öt hónap alatt kapitulál. Ennek három éve. Az US News-t idézzük: „Az Észak-Vietnam felett vívott költséges légiháború az amerikai lökhajtásos gépek repülői számára ma már nem csupán veszélyes, hanem halálos is. Az észak-vietnami légvédelem a világ legkomolyabb légvédelmévé fejlődött". Személyesen is tanúsíthatom, hogy az állítás megfelel a valóságnak. Néhány hónapja Hanoiban jártam. Május 5-én óriási légitámadást élt át a város. Sok szenvedést, háborús borzalmat láttam. De arról is meggyőződtem, hogy a szovjet gyártmányú rakéták május 5-én, egyetlen nap alatt kilenc amerikai gépiét lőttek le. Jártam egy kis faluban. Hanoitól tizenöt kilométerre. A lakosok futóárkokat, bunkereket ástak. A banánfák roskadoztak az érő gyümölcstől, virágzott a bab, gondosan megkapáltak minden tő édes krumplit. Megnéztem a falu kis múzeumát, amelynek minden kiállított tárgya a kegyetlen gyilkolásról vallott. A rózsaszín selyem menyasszonyi ruha. melyet tulajdonosa sohasem ölthetett magára: esküvője előtti napon ölte meg a golyósbomba. Az egyik polcon apró, fából faragott tarka szárnyú lepke gubbasztott, kis gazdája éppen a függőágyban aludt, amikor a halálos repeszdarab eltalálta. A falu főterén egyszerű fehér si emlék, rajta a következő felirat: ..Gyűlöljük az amerikai támadókat, akik megölték Phu-Xa lakóit. 1965. március 5." Egy kétszázmilliós szuperhatalom — egy harmincegymilliós kis ázsiai ország ellen. Eddig nem tudták, s nem is fogják őket térdre kényszeríteni. Az amerikaiaknak távozniuk kell Vietnamból! Pedig az amerikaiak az atomfegyvereket kivéve már minden eszközt kipróbáltak, hogy az általuk hirdetett „szabad világ" győzelmét kiharcolják Vietnamban. Az ideológiai indoklás: a vietnami szabadságharc veszélyezteti az USA biztonságát. Az amerikai partoktól tízezer mérföldre... " Nincs olyan epeiméjű ember a földön, aki ezt komolyan venné. • Nyolc év alatt nem tudták megsemmisíteni a Dél-vietnami Felszabadítási Frontot. Ez a szervezet ma erősebb, mint valaha. E szövetség katonái otthon vannak, testvéreikért, országukért harcolnak a betolakodók, s az őket kiszolgálók ellen. E hazafias front ma olyan helyzetben van, hogy új, szélesebb összefogásra alapozott építő programot adhat ki azzal a célkitűzéssel: „... felépíteni a független, demokratikus, békés, semleges és virágzó Dél-Vietnamot, egyengetni a haza újraegyesítéséhez vezető utat." Nem kétséges, hogy egyre többen vannak és lesznek Dél-Vietnamban, akik lelkesedéssel csatlakoznak e programhoz, hiszen az amerikaiak csordultig öntötték már a szenvedés poharát. És a harci elszántságét is, hogy ilyen hősies, áldozatos honvédő háború után létre jöjjön az igazságos béke. melynek megszületéséért vívott küzdelmében a vietnami nép nincs egyedül. Ezt fejezi ki a világ ezekben a napokban is, a Vietnammal való szolidaritás hetén. NÉMETI IRÉN r vasárnap, 1967. október 18. DÉL-M AGYARORSZÁG 99