Délmagyarország, 1967. október (57. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-15 / 244. szám

MOST EVE A flotta kész a felkelésre "Z A Október első felében mintegy készülve a szovjetek II. kongresszusára, az ország különböző vidékein, váro­si területi konferenciák, kongresszusok voltak. A helyi szovjet konferenciák határozataikban szembefordultak a kormány politikájával és egyöntetűen követelték a hatalom átvételét. Fontos szerepet játszott a fegyveres felkelés előkészí­tésében az Északi Terület munkás és katona szovjetjeinek október 11—13 között a Szmolnijban megtartott kongresz­szusa. A tanácskozás megnyitása előtt az 51 bolsevik kül­dött megismerkedett a KB október 10-i határozatával, Le­ninnek a fegyveres felkelésről szóló leveleivel. Ezek szel­leme határozta meg a kongresszus munkáját, amelyet a Bolsevik Párt katonai bizottságának három kiemelkedő vezetője: Antonov-Ovszejenko, Dibenko és Krilenko veze­tett. Krilenko beszédében nemcsak az ideiglenes kormány, hancnt a meg eszer—mensevik vezetésű szovjet központi végrehajtóbizottság tevékenységét is ellenforradalminak ér­tékelte és biztosította a petrográdi proletariátust, hogy a forradalmi hadsereg teljesíteni fogja feladatát. Dibenko, mint a Balti Flotta VB elnöke bejelentette, hogy a flotta a kormány valamennyi rendeletét, parancsát visszautasít­ja, s a flotta bármely pillanatban kész a felkelésre. A mensevik vezetők azt gondolták, hogy a munkásgyű­léseken a bolsevikok majd vereséget szenvednek. Dibenko az egyik fővárosi üzem ezer fős hallgatósága előtt beszélt az eppen lefolyt tanácskozás eredményerői és megkérdezte a jelenlevőket, vajon támogatják-e a flotta matrózait. A munkásoktól igenlő választ kapott. A gyűlés után a men­sevik Cereteli letartóztatással fenyegette meg a bolsevik vezetőt. A felkelés gyakorlati előkészítésében fontos szerepet játszott a bolsevik sajtó. Az októberi felkelés előtt a párt­nak több mint 75 újságja, folyóirata volt, s csak a fővá­rosban és környékén 13. A bolsevik sajtó állandó harcot folytatott a Petrográdban megjelenő több mint 150 polgári, kispolgári bulvárlappal szemben. A párt sajtóorgánumai a szovjetek hatalmát magyarázták olvasóiknak. Lenin, aki októberben még kénytelen volt illegalitás­ban lenni, október 10—Ifi (23—29) között (a KB két nagy fontosságú ülése között) fogadta a párt katonai szerveze­tének vezetőit. Lenint különösen örömmel töltötte el ezen a megbeszélésen, hogy a munkások, a vörös gárda tagjai­nak katonai kiképzése az üzemekben, vagy a gyakorlóte­reken naponta, rendszeresen folyik. A legapróbb részletek is érdekelték. A pártsejtek milyen kapcsolatban állnak az egves századokkal; a parancsnok mennyire képzett kato­nailag? Tisztába van-e az utcai harc stratégiájával? Tud-e autót, vezetni? Meg lehet-e bízni a volt cári tisztekben? A jelenlevők nem minden kérdésére tudtak megnyugtató vá­laszt adni. Lenin mégis elégedett volt az előkészületekkel. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a forradadalmi odaadás ugyan csodákat művelhet, de ennek párosulnia kell a szakismeretekkel. Lenin javasolta, hogy a fegyver­raktárak elére azonnal megbizottakat küldjenek, hisz Ke­renszkijék is fegyverkezni fognak. A leglényegesebb azon­ban: létrehozni a Petrográdi Szovjet mellett működő For­radalmi Katonai Bizottságot, mint legális szervet, mely az operatív munkát irányítja. A Bolsevik Párt Központi Bizottságának október 16-i (29.) kibővített ülésen 19 szavazattal — Kamanyev, Zinov­jev két szavazatával ellentétben — elfogadták azt, a hatá­rozatot, amely valamennyi pártszervezet legfontosabb fel­adatát. a felkelés előkészületeinek meggyorsításában és a felkeles központjainak mindenoldalú támogatásában jelölte meg. Magyar szakemberek szovjet kitüntetése A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége rend­jelekkel és érdemérmekkel tüntett^ ki azokat a ma­gyar szakembereket, akik aktívan részt vettek a ,,Ba­rátság"-kőolajyezeték épí­tésében és üzembe helyezé­sében. A kitüntettek a kö­vetkezők: A „Munka Vörös Zászla­ja" rendjel: Bcse Vilmos, a Magyar Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt vezérigazga­tója; Vask László, a Sió­foki Kőoh.. . ezeték Vállalat üzemvezetője. A „Becsület Jele" rendjel: Antal György, a MASPED Külkereskedelmi Vállalat igazgatója; Dobán Imre, a Siófoki Kőolajvezeték Válla­lat igazgatója; Landler Er­zsébet, az Országos Tervhi­vatal nehézipari főosztályá­nak helyettes vezetője. A „Hősi Munkáért" ér­demérem: Aixinger István, a Magyar Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt főmérnöke, Tóth József, a Siófoki Kő­olajvezeték Vállalat brigád­vezetője. A „kiváló munkáért" ér­demérem: Asztalos István, a Siófoki Kőolajvezeték Válla­lat traktorosa; Környei Já­nos, a Magyar Országos Kő­olaj és Gázipari Tröszt be­ruházási osztályának veze­tője; Puni István, a Siófo­ki Kőolajvezeték Vállalat üzemvezetője. Az 1967. október 14-i kel­tezésű rendeletet Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa elnökségének elnöke és Georgadze. a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségé­nek titkára írta alá. (MTI) Dz MSZBT elnökségének ünnepi ülése A Magyar—Szovjet Bará­ti Társaság országos elnök­sége szombaton ünnepi ülést tartott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmából. Mihályfi Ernő, az MSZBT elnöke megnyitójában mél­tatta a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom világtör­ténelmi jelentőségét, majd a társaság idei munkájáról Kristóf István főtitkár szá­molt be. A Kálvin téri bú­torüzlet eladógárdá­ja szocialista brigá­dot alkot, A szocia­lista brigád tagja Remzső Ferenc is, az áruda fiatal vezető­je. Szívesen- megmu­tatja a brigádnaplót, amelyben a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. év­fordulójának tiszte­letére több pontban rögzítették vállalá­Szocialista brfnád - a jé kereskedelemért alapjai is kereske- naplójukba, hogy a delmünk sikerének': Szatymazi utcában az ipari vállalatok- épülő raktárkombi­kal közvetlent kiépí­tett kereskedelmi kapcsolat, a gazdag bútorválaszték biz­tosítása, a vevők saikat. Olyan felada- gyors, precíz, udva­tok megoldását túz- rias kiszolgálása, ga­ték ki célul, ame­lyek biztos, de egy­ben nélkülözhetetlen rantáltan hibátlan bútorok kiadása. Azt is bejegyezték nátot november 7-e előtt átveszik az épí­tőipartól. Érdekes tervet sze­retnének megvalósí­tani a brigád tagjai: saját maguk egy olyan mágneses tal­pú bútormakettet készítenek, amelyek segítségével — kicsi­nyített alapterületen — lakberendezési tanáccsal szolgálnak majd a bolt vásár­lóinak. A kisszámú, de lelkes szocialista bri­gád — Tari József, Domonkos Istvánné, Orosz Sándor, Papp Dezső, Gánicz Pál, Tasnádi Béláné, és az üzletvezető — jó munkáját dicsérik, eddigi eredményeik, s vállalásaik lelkiis­meretes és szigorú betartása. L. E, Munkásarcok a jubileumi versenyben mester Mihályné és Vékony János. Mig beszédbe elegyedünk a háromtagú brigád vezetőjé­vel, addig Vékony János veszi át a rönkhasító keze­lését. Szakértelemmel te­szi, jól kitanulta a mester mellett. S nem ő az első, akiből — mint az üzemvezető is elmondja — szakember lett Szendrei József keze alatt. Egy kicsit pedagógus mun­ka is, amit csinál: legalább 10 szakmunkást nevelt ki ezideig magának. Magának? Hiszen éppen ez az, hogy nem magának, hanem végsősoron a gyár­nak. Mert az annak a sorja, hogy amikor már megáll­nak a lábukon, akkor el is kerülnek mellőle, önálló gépmunkásnak. A vezetők örülnek ennek, mert kell a szakértelem. Szendrei Jó­zsef tanítványai nem hoz­nak szégyent mesterükre. Pedig ugyancsak kell szorgoskodnunk azért, hogy ehhez a szorgalmas ember­hez hasonlóan dolgozzanak. A 140 százalékos teljesít­mény sem fehér holló a rönkvágónál. — Mi a titka? — Az időt maximálisan kihasználjuk, megállás nél­kül megy nálunk a mun­ka —, meg aztán a gya­korlat, például a fűrészek ismerete is nagyon fontos. Tudni kell, melyik milyen fához való, mást adunk a bükknek, a nyárnak, a fe­nyőnek. S nemcsak ehhez ért; a gyárban valamennyi gé­pén dolgozott már, s a kita­nult masinákon bármikor helytáll, ha helyettesíteni kell valakit. A jubileumi versenyben harmadmagával nemcsak jelentős vállalásokat tett és teljesített; mint kezdemé­nyező is nevezetes a trió. Áprilistól az ö versenykihí­vásukhoz csatlakoztak a többi ládagyári brigádok is. Mint munkásőr is elisme­résre méltó tevékenységet fejt ki Szendrei József. Párttag; régi kommunista s ennek a fogalomnak példa­mutatásával újra meg újra tekintélyt szerez munkahe­lyén. S. M. Nagy hangú gépek a lá­dagyári fűrészüzemben, a levegőben felhőző por. Egyik gép — a rönkhasító — melletti szikár, boros­tás, kis bajuszú férfi; fe­jén kissé hátracsúszott a svájci sapka. — Ö Szendrei József — mondja jó hangosan a fű­részüzem vezetője, Török György. Ketten dolgoznak még a gép mellett: Gazsó November 6-án jubileumi kiállítás nyílik A Csongrád megyei * leg- vember 6-án nyíló jubileu­újabbkori történeti bizottság rni kiállítás anyagát. A sok beküldött darab közt érdekes és eredeti do­kumentumok is találhatók. Például egy 1917-es bolsevik zászló, amit egy szegedi zsá­koló munkás, Horváth Mi­hály hozott haza annakide­jén Ukrajnából. Az ő aján­dékaként került most a ki­tésére. Ez a dokumentum- állítás tárgyai közé. S ugyan­és a Csongrád megyei ta­nács művelődésügyi osztá­lya még a tavasszal pályá­zatot hirdetett a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lommal kapcsolatos emlé­kek, dokumentumok gyűj­anyag képezi majd a no­Az örök lűz városa: Volgográd. Talán még is­mertebb, korábbi neve, amelyen a háború legdi­csőbb lapjain szerepel: Sztá­lingrád. Aztán a még ko­rábbi történelemben Cári­cin néven ismert. Csodála­tosan szép varas és még cso­dálatosabb a történelme. Ott jártam, emlékeimet, ottani tapasztalataimat, érzéseimet szeretném leírni. Az idén minden évforduló jelentőségét növeli, hogy Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójá­nak megünneplésére készül­nek világszerte. Itt, Vol­gográdban azonban még egy világraszóló esemény évfor­dulóját is ünneplik: huszon­öt éve dúlt itt a második Riportsorozatunk az 50 éves Szovjetunióról A Pavlov-ház mítottak is vendéglátóim a kérdésre. — Tessék, kérdezze meg tőle! Mint a tündérmesékben, úgy történt minden. Eljött a kis Zina is. Illetve... Zi­najda Petrovna Andrejeva. Hiszen már asszony! világháború sorsfordulóját jelentő sztálingrádi csata. Ennek a kettős nagy ünnep­re készülődésnek a jegyében történik most Volgográdban minden. A hősökre, a hősi időkre emlékezés áthatja az emberek gondolatait, árad az emlékművek sokaságából, a történelem légkörét sugá­rozza minden épület. A volgográdi múzeum ter­meit háromszor jártam vé­gig. Legtöbbet mindig ab­ban a teremben időztem, jelképe az egésznek. Mégis, a ház történetét nálunk ke­vesen ismerik. Pedig Jakor F. Pavlov, vagy ahogy ott mondják: a „Pavlov-ház gaz­dája" tavaly nálunk járt és a Veszprémi Fémfeldolgozó egy kiváló brigádja akkor fel is vette a nevét. Pavlov elvtársat Volgog­rádban hiába kerestem, ő most Novgoradban él. De találkoztam a ház akkori parancsnokával, Ivan Fili­povics Afanaszjev gárda­ahol a nagy csata tárgyi hadnaggyal. Papírt, ceruzát emlékeit őrzik. A sztálingrá- vett elő, és rajzolt. Pavlov gárdaőrmester huszonöt evvel ezelőtt, a lerombolt Pavlov ház előtt és Afanaszjev elvtárs A halottnak bili eseesemö. Zlna. Illetve: Z.lnalria Petrovna Anrtre­Jevna di csata kezdetét 1942. jú­lius második felétől szá­mítják. Most 25 éve, no­vember 19-én fordult a harc helyzete. Ettől a nap­tól kezdve a németek véde­keztek és a szovjetek tá­madtak. Reggel, 8 óra 50 perckor kezdődött a nagv támadás ... Harc folyt, el­keseredett harc, minden há­zért, minden romért. A Pavlov-ház — a hősi harcok szimbóluma. Nem­csak Volgográdban, ahol áll. nem csupán a Szovjet­unióban, hanem világszerte. A házért vívott 58 napos hősi küzdelem nemcsak úgy él a mai sztálingrádiak, a volgogrúdiuk tudatában, .Mint a háború része, mint a sztálingrádi csata része, ha­nem szinte összefoglalása, — Nos, nézze: ez itt a ma­lom. Az az épület, amelyet emlékeztetőül meghagytak leromboltan. Akkor még nem volt ilyen. Ez itt mö­volt. Veszélyes vállalkozás, mégis így kellett dönteni: el kell hagyniuk a házat, átkúszni a malomig, és on­nan tutajon észrevétlenül át­götte a Volga, előtte egy evezni a Volgán. Ott már raktár — és a ház, amelyet mi védtünk. Ezek a házak itt, amelyeket jelölök, már a németek kezén voltak. És aztán elbeszélése nyomán megelevenednek a 25 évvel ezelőtti napok . .. A pincében civilekkel is találkoztak. — Harmincketten vannak — jelentette Pavlov őrmes­ter. öregek is, gyerekek is. Van egy csöppség, talán két­hónapos. Nagyon rossz álla­potban .. . Az ellátás azonban egy­re nagyobb sondot okozott. Különösen af civileké. A cse­csemő állapota válságos biztonságban lesznek. November 3-an este össze­csomagolták, amit kúszva, a hátukra kötve elvihettek. Az indulásra átjött a malomból Zsukov főhadnagy, a zász­lóalj parancsnoka is. Egyen­ként indultak, külön-külön a gyerekek is. A gyerek sá­padt volt és gyenge. Nem kellett tartani tőle, hogy fel- zaért, teljesen megvakult. — Tudom, természetesen tudom, mi történt, anyáin sokszor elmesélte. Anyja és a férje a trak­tor-alkatrészgyárban dol­goznak, ő a Komszomol-bi­zottságon ... A Pavlov-ház hősei, Afanaszjev hadnagy a győ­zelem után hazánkon át in­dult vissza Sztálingrádba, de abból már nem sokat ló­tott A légnyomástól kapott betegség miatt állandóan romlott a látása és mire ha­sír az úton. Tudom, ha az újság ha­sábjain beszélgetni lehetne, önök most megkérdeznék: — És a kislánnyal mi lett? Életben maradt? Nem mulasztottam el én sem megkérdezni. De 6zá­Szgmét megoperálták, azóta ismét lat. És most tábla hirdeti a ház előtt a dicsőséget: a Pavlov-házba egv fasiszta sem tette be a lábát! CSABA IMRE csak egy hadifogoly sapka­simléderében érkezett haza egy röplap, amelyet Szöré­nyi Erzsébet nyugalmazott tanítónő küldött a múzeum­ba. De láthatók lesznek a kiállításon korabeli fegyve­rek, jelvények, sapkák, ame­lyeket a múzeum munkatár­sai kerítettek elő a megyei múzeumokból, levéltárak­ból, sőt, a Szovjetunióból, Odesszából. Készül a város makettje is a pétervári ese­mények jelzéseivel. De nemcsak a hősi korszak orosz emlékei láthatók majd, hanem a forradalom hazai, sőt, szegedi jelzései is: lát­hatjuk, hogy valójában ho­gyan érződik a forradalom a hivatalos helyek aktáin és a helyi sajtóban. A Szovjetunió fejlődését bemutató könyvtermésen, művészi reprodukciókon kí­vül diavetítéssel is bővül a látnivaló, sőt, Lenin hang­ját, beszédeit is hallhatják az érdeklődők. A kiállítás egyik érdekessége lesz a pénzkióllitás, amelynek da­rabjai a cári időktől kezd­ve híven tükrözik a nagy átalakulás eseményeit. Sze­gedi hősökről sem feledkez­tek meg a kiállítás rendezői — a szegedi nemzetközi har­cosoknak, többek között az ismert és kiváló hősnek, Zarecsnviknak is emléket állítanak. A múzeum a Horváth Mi­hálv utcai képtárában nyíló kiállítás „tematikailag" egyébként három részre ta­golódik: a Nagy Októberi Forradalom eseményeit mu­tatja be a gazdag fénykép­es dokumentációs anyaggal, külön teremben kap helyet a Szovjetunió 50 éve című, valamint Szeged testvérvá­rosát, Odessza törtenetét be­mutató kiállítás. 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 19«7. október 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom