Délmagyarország, 1967. október (57. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-08 / 238. szám

Gyula kapta, hogy aztán rövid né. hány hét múlva áttelepedve a miniszterelnöki bársonyszékbe elirányítsa az ország szekerét a katasztrófa felé. Károlyi Gyula kormányának még Klebelsberg Kur.ó Volt a kultuszminisztere, csak Gömbös váltotta fel Hóman Bálinttal. Klebelsberg. mint kultuszminiszter és m'nt Szeged egyik országgyűlési képvise. lője fölfigyelt a szegedi kezdeményezésre. nyilván úgy találta, hogy lehet benne valami íantazta. A mozgalmat országossá - kívánta tenni, és ebből a célból Nyíregyházára hívta képviselőit. 1932 szeptember legelején volt a nevezetes találkozó, amelyre Szegedről Móra Ferenc és, mint kezdeményező, én kaptam meghívást. Nagy meglepetéssel láttuk Nyíregyházán, hogy egyesek a mozgalmat mindenáron a jobboldali érdekek szolgálatába szeretnék állítani. Kimondották, hogy megalakítjuk a Kulturális Egyesületek Országos Szövetségét, amely majd. idővel, alkalomadtán, csetteg a könvvkiadás' is programjába iktatja. Minden szahndkozásn ellenére Móra Ferencet választották elnökké, és elhatározták. hogy az. ország nagyobb városaiban vándorgyűléseket tartanak. Móra akkor már megkezdte utolsó regénye. Az aranykoporsó írását. A nyíregyházi kirándulás után a csöndes Budai Rellevue szállóba rejtőzött el, hogy zavartalanul dolgozhassek. Az új aiakutal nagy lendülettel fogoit munkához. Elhatározta, hogv az első vándorgyűlést Baján rendezi meg ünnep' előadóul Móra Ferencet szemelve ki. Mivel rejtekhelyét nem ismertek, engem tiszteltek meg azGTÖEGT FERENC Vén cipész Tetszik nekem e kis cipész, ki elvéért élni, halni kész. E kis zug neki a világ, de ágért innen messzi lát! Körötte száz rongyos cipó, de „az Igazságban" hisz ö. S mig megpödri a fonalat, így szól: „A világ hogy /halad!" .Túlságos már az emberész, lehet, saját müvébe vész! Meztéláb születtem biz én. de meztéláb manap ki mén? Lám, van cipő, száz meg ezer! S megél az itt, ki nem hever. S ön azt hiszi, uram, hogy a feje magántuladona? Költó ön? Világé e fej! Na mit szól? Engem érdekel. Erdekei, hogt/ bánik vele, gondolatot hogy termel-e, miként év cipőt termelek? Erre várok feleletet! Tetszik nekem e kis cipész, ki elvéért élni, halni kész. Mint tudjAk, május 35 és Í9 kérött rendeztek meg a nemretkuzl knmifesztivált. A részvétel leitétele szerint a jelentkező országoknak azonos alapszituációt kellett feldolgozni. F szerint egv hölgy éjjel, egyedül fi 1 otthon. Ekkor betört hozzá egv férfi . . . A többi a filmgyártók dolga . . Az alábbiakban isirertetem néhány ország filmjének rövid kivonatát. Az angol fesztiválfilm Sötét éj. Sehol egy csillag, sehol egy hold, sehol egy hektár. Az egen néhány szovjet szputnyik köröz, de ezt egy angol lady nem veszi észre, nehogy bedőljön a propagandának. A kertben csend. Évszázados fák, évtizedes virágok és hónapos retkek. Lady Bird ült 40o szobás kastélyának 517-ik termében. A kert felől léptek zaja hallatszott. A Lady riadtan lesett ki az ablakon. Egy alak körvonalai bontakoztak ki a sötétben. A Lady elvesztette angol hidegvérét. Sokáig kereste, de nem találta. Ezalatt az éjszakai támadó behatolt a szobába. Ráfogta a kését a Lady-rc, összekötözte a kezét, a fehérnemüsszekrénvből kivett egy zsebkendőt és ezzel betömte a száját. Aztán fúrni kezdte a páncélszekrényt, melyben a családi ékszerek Krimifesztivál zálogcedulái és a Lady öszszes esküvőjének mirtuszkoszorúi voltak, A betörő fúrt. Furton fúrt. Ekkor megszólalt a manchesteri öreg templom nagyharangja. — Tea-time — szűrte a szót a zsebkendőn keresztül a Lady. — Valóban! Teaidő van — mondta a betörő és letette szerszómait. Kioldozta a Lad.v-t. aki illatos ceyloni teát szolgált fel. A férfi két kockacukrott tett a teájába. Ekkor a Lady pisztolyt rántott és kiutasította a szobájából. Egy angol úr nem issza cukorral a teát . .. A francia versenyfilm A Szajna csendesen folydogált és menteben kis lak állt. A Louvre-ban Mona Lisa. a Miloi Vénusz és Belfegor. De Gaulle a közös MARRT IMRE Szer szerelnie Szeressük Szert!. i 1 Oldott sarukkal járjuk ezt a pusztát, Szerelmetes magyar testvéreim ... Hány förgeteg dörgő danája fújt át E hallgató sík termő téréin. Ó, hány emlék virágzik és viharzik E róna mélyén porló sír alatt .. . Lelkünk elszárnyal az alpári harcig S ünnepre hív a bűvös pillanat. Szeressük Szert!..'; Döngő harcoknak döbbentő haragja Lesújtott bátran, mint a bősz elem — S a krónikás hű emlékül faragja: Alpár nem volt alpári győzelem. Alpár az eldöntött honfoglalás volt; Utána tábor, törvény, táltosok... Itt máglya, ott őrtűz lobogva. lángolt — Az áldozókkal együtt áldozok. Szeressük Szert!..; Szelid árnyékában vadkörtefáknak (A krónikákon gyorsan átesek), Csapást csapásra sorserdönkbe vágnak Vének, vitézek és a váteszek. Higgadtra hűlnek és tanácsot ülnek: A bölcsesség-lé mézesen csorog: Szerzett javak oszlott jogán hevülnek S helyeslést zúg rá százezer torok. Szeressük Szert!... Reges elöidök mesés ködébül Az ősi nemzetgyűlés célja zeng; Üj alkotmányon új évezred épül, (Ki megmásítná: cudar, céda, cenk.) Nyomát, mely őrzi honszerző seregnek ÍE síkon ezredéves kincs hever;) E sik fölött szent szellemek lebegnek. E sik alatt egy ország szive ver. Szeressük Szert — R Szer hősét, délceg Árpád ős apánkat, Zalántzúzót, Marótot markolót, Ki megszerezte fűnk, vizünk s a fákat; Hegyek közt erdőt, sikon meg folyót.. Hosszú időkre nem sokai haladtunk; iBus, balga, balsorsos büszkeség!) Köröttünk és fölöttünk és alattunk Parázslott olykor tűzvész üszke még. Szeressük Szert!... Szilaj szavaknak harsány harsonáján Riadva zúgjon minden táj felé: Megbűnhődött múlt vétkeibe gyáván Nem nyugszunk, mert nem n\inghatunk [belé! Szerben s a mában annyi biztató van: Amit a sors szőtt, nem lett szemfedél; Hirünk, nevünk is szerte hallhatóan „De gestis Hungarorum ..." zengve él. Szeressük Szert!.. Létünk fölött hiven s hittel vigyáznak Kotrónján kémlő Árpád sasszeme, S ami elűzi rémét éji gyásznak A szeri csillagok nyá jas szeme ... 0, jaj. kik mást jobban szeretni mernekÖ. jaj. szerelmében ki csüggedez. . . A legszebb szerelem: szerelme Szernek, Minden szerelmek legszentebbje ez. piaéra ment. Madamme Spongya csüggedten oltotta el a magányos ház lámpáját. A lányokat most vitte el egy nagy autó kötelező tüdőszűrő vizsgálatra. A Madamme ifjúságára gondolt, elmúlt csókokra, tovatűnt szerelmekre. Ma már nem öleli senki, pedig most is szeretne keresni, ha nem is frankot, de néhány keltát, gallt, vagy germánt. Ekkor az ablakon belendült egy férfi és kést szegezett az asszony mellének. Madamme Spongya ettől tűzbe jött és a férfi hiába hívta a tűzoltókat, a vonal állandóan foglalt volt. A Madamme ügyes mozdulattal lökte félre a kést és karja szorosan tapadt a férfi derekára. A támadó segítségért kiáltozott. — Nem kell segítség! — mondta Madamme Spongya, és befogta a férfi száját. Már a nap sugarai elérték a párizsi háztetőket, amikor az éjszakai támadó kívánszorgott a magányos há2 kapuján ... A magyar versenyfilm özvegy Kartonné született Burda Terus fáradtan ült liliomos, tulipános, alma- és gezarolillatú kis szobájában. Kitekintett az akáclombos Dob utcára, és eszébe jutott. fiatalsága. Ettől könnybelábadt a szeme. De lehet, hogy attól, hogy a fölötte lakó Klofákné kirázta a porrongyot. Ekkor elhatározta, hogy elteszi magát holnapra. Hátha eláll még. Ekkor' nyílt az ajtó. Egv férfi jött. Mint komor bikáé, olyan a járása nekije. — Jézu.smáriaszentjózsef! Rendőrség! — kiáltotta Terus. De a férfi csak jött. — Ez a Frankeinstein és fia — sikoltozta eszelősen, A férfi felkapta, bekötötte szemét, szóját, így vitte végig a gangon. A házból .sokan nézték és azt mondták: — Nicsak, már megint filmeznek. így a férfi akadálytalanul dobta be Terust. a ház előtt várakozó Volgába és meg sem állt vele Pusztatöhönyéig, ahol a tsz-iroda előtt éppen osztották a munkát. Szerencsére még Terusnak is jutott. Terus a kukoricaföldön megfiatalodott, mert 38 évével bakfisnak számított. Aztán kérő is akadt még és a szüret előtt megtartották az esküvőt, majd a tanácstól egyenesen nyugdíjba mentek. A fesztivál zsűrije az első, második és harmadik díjat nem adta ki. ÖSZ FERENC Móra Ferenc ezerkeltedik élete a pesti báslyakat, áitórni rajtuk a lehetetlenseggel volt határos. Akkortájt történi, hogy túl a gránicon. a román impérium alatt gyönyörű élőfává terebélyesedett a kisebbségi magyar irooalom, az Erdélyi Helikon köré tömörült magyar írok és költök Szépmives Céh-ükbe csoportosulva kiiktatták az író és az olvasó közé ékelődött közvetítő szerveket, és megtalálták a módját annak, hogy a könyv az írótól közvetlenül jusson el az olvasó kezelje. A Céh védőszárnyai alatt, igen sok új, nagy tehetség bontakozott ki. Az erdélyi példa hatására született meg a gondolat, hogy Magyarországon is öleire kellene hívni egv ilyenféle írói valíalkozást. Igv alakult meg 1932-ben & Magyar Téka, a Szegedan élő fiatal írók kiadóvállalata azzal a programmal, hogy évente öt-hat kötetes sorozatot ad ki. főleg listai írók munkáit, és azokat Közvetlenül juttatja el az olvasóhoz, még pedig úgy, hogy pártoló tagokat toboroz, akik tagilletményként kapjak meg igen olcsó aron. kötelenként, három pengőért a kiadványokat. Abban az. időben már nem Bethlen István volt a gazda a magyar politikában. a miniszterelnöki széket a nála is konzervatívabb Károlyi Gyula foglalta el. akinek a kabinetjében a honvedelmi tárcát Gömbös Szeusdíek kiállítása a képtárban Mint már jelentettük, a múzeumi hónap alkalmából reprezentatív kiállítás nyílt a Horváth Mihály utcai képtárban a szegedi képzőmű részek alkotásaiból. Az alábbiakba ti a tárlat négy darab iát mutat ju.Jc h* Pintér József Krumplivetők Dór István Házvég Pontos Sándor Karácsonyfa 6 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap. 13«7. október 8, Vlasícs Károly * • Önarckép Móra Ferenc ezeregy élete című rr.egkapóan kedves es mélységes igaz írásával ünnepelte hűséges barátját és örök fegyvertársát Juhász Gyula, a költő, fölvetve azt. a soha el nem dönthető kérdést, hogy miben is volt hót nagyobb, irásművészetében-e, publicisztikában, zsurnalisztikában, regényírásban, nyelvészetben, vagy a régészeti, történeti és néprajzi tudományokban. esetleg az előadás, az élő beszéd múvészeleben? Üjabban egyre-másra kerülnek nyilvánosságra eddig ismeretlen levelei, és azokból lassanként, cie igen határozott vonalakkal rajzolódik ki ezerkettedik élete: a levélíróé. Az én fiókomban is lappang néhány Móra-level, drága személyes emlék valamennyi, de van közöttük egy, amelynek politikai, irodalomtörténeti és életrajzi vonatkozásai arra késztetnek, hogy küzdésével kiegészítsem levélíró Móra Ferenc portréját. Előbb azonban el kell mondanom egyet-mást az előzményekről is. A húszas évek végen és a. harmincasok legelején a vidéken kallódó fiatal írók. költök — de az idősebbek is — egyre elviselhetetlenebbnek éreztek a fővárosba centralizált írói j klikkek es a kaoitalists kiadóválla| latok üzletes diktatúraját. Alkotál saikkal igencsak hiaba ostromolták t