Délmagyarország, 1967. október (57. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-28 / 255. szám

> CÖYÜS a szffvst Kezetek tevékenysége Pénteken a SZÖVOSZ Szabadság téri székházában ülést tartott az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek Országos Tanacsa. Az ülést Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyettese nyitotta meg, majd Szirmai Jenő, a SZÖVOSZ elnöke ismertette a SZÖVOSZ és a hozzátartozó szövetkezetek társadalmi és gazdasági feladatait, amelyek hosszú időre meghatározzák a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek és szövetségeinek munkáját, tevékenységük fő irányát. A SZÖVOSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a gazdaságirányítás üj rendszere lehetőséget ad a szövetkezetek feladatkörének további bővítésére, amennyiben az ipari és szolgáltatási tevékenység az árubeszerzés és forgalmazás, valamint az export egyaránt lehet feladata a szövetkezeteknek. A szövetkezet emberek, csoportok önkéntes tömörülése, összefogása. Ennek megfelelően a szövetkezetek tagjai — bizonyos általános szabályok figyelembevételével — maguk döntik el, hogy milyen tevékenységgel foglalkozzanak. A gazdasági tevékenységet tehát nem felülről határozzák el, a határozathozó nem a vállalati szervezet, hanem maga a szövetkezeti tagság lesz. B vízrendezés állami támogatása A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetőjével közösen rendelkezést adott lq a helyi jelentőségű és közcélú vízrendezési munkákhoz a vízügyi alapból nyújtható állami támogatás módjáról, szabályairól. A vízrendezés fejlesztéséről szóló korábbi kormányhatározat végrehajtását segíti elő az új rendelkezés. Ezek szerint a vízügyi alapból a korábbinál több és egyúttal szélesebb körben kaphatnak támogatást a helyi vízrendezési műveket, belvízcsatornákat kezelő és fejlesztő vízgazdálkodási társulatok Illetve tanácsok. Az eddigitől eltérően nemcsak a termelőszövetkezetek, hanem valamennyi mezőgazdasági nagyüzem közös érdekű vízrendezési munkája költségeinek tetemes részét fedezik a vízügyi alapból. Országos átlagban a tervezett költségek 70 százaléka lehet a támogatás összege, de helyileg a munkák fajlagos költségének és az érdekelt teherbírási képességnek megfelelően 50—70 százalék között változhat ez az állami hozzájárulás. Korábban az állami támogatás összege országos átlagban csak a költségek 48 százalékát érhette el. (MTI) DDT és Élelmiszerek és vegyszerek l Pécsi filmszemle, 67 Fej fás PáI mii vésze fc Hullámpalacsavar beszerezhető a Vasért Vállalatnál Budapest, VII/., Üllői út 32 A mezőgazdaság kemizálásával, különösen a második világháború után, a vegyszeres növényvédelem szerte a világban nagyságrendben felülmúlta az előbbi éveket A növényvédő szerek alkalmazása társadalmilag szükségszerű követelmény, mert 50 éven belül az emberiség megkétszereződik. Ennek következménye, hogy a mezőgazdasági termelést fokozni kell a szinte ugyanannyi területen, kivéve olyan országokat, ahol még lehet újabb területeket művelés alá fogni. A FAO (az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete) számításai szerint, a jelenlegi táplálkozási színvonalat véve figyelembe, 1975-ig, az élelmiszerek termelésének 35 százalékos növelését kell elérni. „Hosszú életű" vegyszerek A növénytermesztők figyelmét, a korábbi és az újabb felmérések egyaránt, a vegyszeres növényvédelem felé irányították, mert csakis így lehet a kultúrnövények ezernyi ellensége ellen eredményesen fellépni. A különböző vegyi anyagok nemcsak a termőföldön, hanem a raktárakban is érintkezhetnek élelmiszereinkkel, a kártevők okozta veszteségek a raktárakban is igen jelentősek. A FAO felmérése szerint csak a raktári kártevők évente 33 millió tonna rizst és gabonát pusztítanak el. Ez a mennyiség 150 millió ember évi szükséglete. Ilyen és hasonló jelenségek hozták azt a nem kívánatos körülményt, hogy élelmiszereinkben található mesterséges vegyi anyagok világszerte egyre súlyosabb problémát jelentenek táplálékaink minősítésének és fogyaszthatóságának megítélésében. Különösen vonatkozik ez azokra a növényvédő és féregirtó szerekre, amelyek hosszú ideig megmaradnak mind a szántóföldön, mind a termékekben. Ilyenek az ún. perzisztens klórozott-szénhidrogén hatóanyagú vegyi anyagok, mint "pl. a heptaklór, dieldrin, DDT, HCH stb. Ezek a vegyületek egyik amerikai kutató szerint a termőföldben még 6—12 évig ls megtalálhatók. A kicsi sem hatástalan A klórozott-szénhidrogének — a hazánkban széles körűen alkalmazott DDT és HCH is — zsírokban jól oldódnak, így az állati és emberi zsírszövetekben nagymértékben felszaporodnak. Az agrotechnikában felhasznált klórozott származékok növények útján bekerülnek az állati szervezetbe. s onnan élelmiszereinkkel az ember zsírszöveteibe. A különböző szakkönyvek ugyan úgy tájékoztatnak, hogy a DDT halálos adagja: 30 mg/70 kg testsúly, ez azonban nem jelenti azt, hogy az élelmiszerekkel naponta a szervezetbe kerülő kis mennyiségek hatástalanok lennének. A zsírszövetekben felhalmozódott növényvédő szer a szervezet leromlásakor átkerül a vérbe, s így bárhol roncsoló hatást fejt ki. Vannak olyan eredmények, amelyek DDTvel kezelt egereken leukémiáról (fehérvérűségről), továbbá rosszindulatú daganatokról számolnak be. Az Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet adatai szerint a DDT felszaporodása a budapesti lakosság zsírszövetében már 1964-ben elérte vagy meghaladta a külföldön észlelt szinteket. A halban is... Hazai vizsgálati eredmények szerint a burgonya, főzelékfélék, gyümölcsök, étolaj DDT-tartalma 0,01—4,0 milligramm kilogrammonként. A tej, vaj, sajt és egyéb tejtermékek esetében ez az érték eléri a 0,3—3,4 mg/kg-ot. Tartalmaznak továbbá DDT-t a zsír, a konzervek és a húsipari termékek is. Hasonló eredményekről számolnak be a külföldi szaklapokban közölt tanulmányok is. Érdekes volt az a megfigyelés is, amely azt állítja, hogy a DDT még olyan édesvízi halak húsában is kimutatható, amelyektől mindenkor távoltartották a különböző klórozott származékokat. A növényvédő szer nyomai a DDT-vel szennyezett halakból készült konzervekben is megtalálhatók. Hazai vizsgálatokra hivatkozva, az élő halhús DDT-tartalma eléri a 0,06—0,14 mg/kg értéket, ami konzerválás után 0,05—0,09 mg/kg mennyiségre csökken. Az igaz, hogy a konzerválás alatt a DDT-tartalom csökken, de a mi halkonzerveinknél ez még mindig kb. tízszerese annak az értéknek, amit külföldi halkonzervekben találtak. Elgondolkoztatóak erek az adatok, amelyek csökkentése, de még Inkább teljes kizárása életünk, egészségünk megóvása szempontjából nagyon fontos. Ezt célozzák azok a nemrégiben megjelent rendeletek, amelyek korlátok közé szorítják a különböző klórozott származékok agrotechnikai és raktározási alkalmazását- A mezőgazdaság a jövőben a klórozott szénhidrogéneket tartalmazó növényvédő szereket nagyobb gonddal, csak a legszükségesebb esetekben és mennyiségekben használhat. Sőt, előtérbe kerülnek olyan kémiai anyagok, amelyek gyorsabban bomlanak, s a kártevőkre is hatásosabbak. A Nobel-díjas Paul Müller a báseli Geigy-cég igazgatójának találmányát (a DDT-t) újabb növényvédő szerek fogják felváltani, de a DDT esete egyben figyelmeztető is az újak igen kritikus alkalmazására. Más ez a kémia... Napjainkban — és itt nagyon fontos a mai kor emberét ls figyelembe venni, akit a modern élet ezerarcú ártalma ér — nem lehet a mezőgazdaság vagy a raktározás ilyen irányú kérdéseit az élelmiszer- és táplálkozástudomány hozzászólása nélkül megoldani. Minden egyes kicsinynek látszó problémakör a kérdés felvetődésekor talán nem látható bonyolult eredményekhez vezet., A műszaki forradalom jelenlegi szakaszában hajlamosak vagyunk a kémiától csodákat várni. A legtöbb, a vegyészet eredményeit alkalmazó szakember türelmetlen, saját eredményeinek hatványozott sikereit sürgeti. Igaz, hogy a modern vegyipar eredményeivel a legtöbb iparág rohamosan fejlődik, de talán a mezőgazdaság és az élelmiszeripar kemizálása mégsem bír el olyan ütemet, mint más iparágak. Meg kellene azt is gondolni, hogy a közfogyasztású zsírba adagolt mesterséges antioxidáns (avasodásgátló), nálunk a propilgallát nem idéz-e elő, akár csak egyes személyeknél is, káros elváltozást. Több ország élelmiszertörvénye tiltja a propilgallát élelmiszeripari felhasználását. Aztán, elegendő-e az élelmiszerek csomagolására használt műanyagok alkalmazhatóságára egyedül az a kikötés, hogy éterben oldható anyag-tartalmuk 1%-nál több nem lehet. De vehetnénk még példákat a boripar, a konzervipar területéről is. A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban az irányi, tó és alkalmazó szakemberekre, de a tudományos kutatásra is a jövőben egyre nagyobb feladatok várnak, hogy csak a teljes tájékozottság és tájékoztatottság, a legnagyobb hozzáértés ós lelkiismeretes munka eredményeképpen kemizáljuk tovább az élelmiszeripart és a mezőgazdaságot Dr. BÁTYAI JENŐ ÉS MINDSZENTY LÁSZLÓ (Kiküldött munkatársunk telefonjelentése.) A magyar színművészetnek gyakran szemére vetik, hogy nincsenek más művészetek klaszszikusaival mérhető, haladó hagyományai. Ez a kétségkívül eléggé elterjedt és általános vélemény cáfolandó, a pécsi filmszemle rendezői idén először — bővítve a szemlének elmúlt két évben kialakult hagyományos programját — Filmtörténeti arcképcsarnok címmel új vállalkozást kezdeményeztek. Ennek célja, hogy egy-egy nagy alkotóművész munkásságának bemutatásával a magyar film tradícióinak értékeit dokumentálják. A szemle vendégei most, az első alkalommal, a Filmtörténeti arcképcsarnokban első világhírű rendezőnk, az 1963-ban elhunyt Fejős Pál művészetével ismerkedtek Késő esti bemutatókon majdnem tíz jellegzetes filmjét vetítették. Az idősebb filmbarátok és a filmmúzeumok előadásainak látogatói bizonyára ismerik Fejős Pál nevét és munkásságát. A Tanácsköztársaság után Bécsbe emigrált, majd Berlinbe, később az Egyesült Államokba került. ott bontakozott kl rendezői tevékenysége, amellyel világhírűvé vált. Mint a pécsi szemlén látott fimjel — többek között a Tavaszi zápor, az Utolsó előadás, az Egy marék rizs és az Emberek a rács mögött — bizonyítják: Fejős valóban jelentékeny művész volt. Realista törekvése, filmjeinek humanista szelleme, együttérzése a dolgozó kisemberekkel olyan vonásai, amelyek szembenálltak az amerikai film üzleti mohóságával. Fejős művészi nagysága tehát vitathatatlan. Az viszont nagyonis kétséges ós vitatható, hogy munkássága valóban magyar hagyomány-e. Nem mintha nem lennének magyar tárgyú művei is, mint egy kis falusi cselédlány kálváriáját bemutató Tavaszi zápor és a falusi kiskirályokat leleplező ítél a Balaton. Számomra azonban mégis úgy tűnik. Fejős munkásságának egésze valójában nem tartozik nemzeti hagyományainkhoz. Szellemében, lényegében nem tartozik hozzánk. Fejős jellegzetesen amerikai rendező volt, s munkássága — gondolom — lehet az amerikai és az egész nemzetközi filmművészet értékes hagyománya, sajátosan a magyaré aligha. Egyszerűen azért, mert Fejős filmjeinek szelleme, problémavilága — az említett két filmet leszámítva — nem magyar. Hogy Fejős nemzetisége szerint magyar volt és annak tartotta magát, azt ebben a tekintetben magától értetődőleg nem lehet lényegesnek tekinteni. Munkásságában mindenképpen az amerikai, vagy ha tetszik, nemzetközi jelleg az elsődleges. Ilymódon Fejős Pál munkásságának pécsi bemutatása nagyon érdekes órákat nyújtott a szemle vendégeinek. Azt azonban, amiért tulajdonképpen műsorra tű?ték filmjeit — hogy a magyar filmművészet haladó hagyományait dokumentálják —, a bemutatósorozat nem tudta meggyőzően bizonyítani. ökrös László töltött esték a foivakban A Hazafias Népfront szegedi járási bizottságának kezdeményezéseiről Meghívjuk kedves vendégeinket az Őszi Vendéglátó Napok alkalmából október 28-án, szombaton az alábbi rendezvényeinkre: Délelőtt 11 órakor a Boszorkánykonyhában: PALACSINTABEMUTATÓ. Étlapon: kecskeméti almás, káposztás, burgonyás, túrós palacsinta. Este 8 órakor a Hágl Étteremben SÁRGULÓ RECEPTEK — REGI MAGVAR ÉTELEK. Magyar nótákat énekel: ÜRMÖS ICA és SZITA MELINDA. S 100 900 Tegnap délelőtt Szegeden ülésezett a Hazafias Népfront szegedi járási bizottsága. Sajó Gyulának, a népfront járási bizottsága elnökének megnyitója után Kalapos István, a népfront járási bizottságának titkára beszámolójában a népfront járási feladatairól, különösen az új gazdasági mechanizmussal összefüggően szólt. Utalt arra, hogy a tanácsok és a népfront bizottságok együttműködésének a jövőben még tökéletesebbnek kell lennie. Az őszi munkák után igen hasznosak lehetnek a téli esték a járás községeiben. Előadás-sorozatokban beszélik meg a közelmúltban megjelent termelőszövetkezeti törvény, földvédelmi törvény végrehajtási utasításait, s az ezzel kapcsolatos tudnivalókat, felmerült problémákat. A helyi népfront bizottságok igen sok segítséget nyújthatnak ehhez. A továbbiakban az 1970-ig elkészült hároméves KÖFA tervekről szólt. örvendetes, hogy igen nagy az érdeklődés a novemberben megrendezésre kerülő társadalmi munkanapok iránt. November végéig mind a községekben megszervezik a tanácsok irányításával a társadalmi munkanapokat. Ezt a népfront is segíti. Végül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának méltó megünneplésének szegedi járási előkészületeit vázolta. Boros József, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság Csongrád megyei titkára a társadalmi munkanapok jelentőségéről, valamint a gazdasági mechanizmus előkészületeiről és fontosságáról beszélt. Virág János, a balástyai népfront bizottság titkára arról szólt, hogy az új gazdasági mechanizmus mennyire érdekli a falubeli embereket. Igen fontos problémát vetett fel, ami Balástyán is érezhető. A VIII. osztályt elvégzett fiatalok nem tudnak zökkenőmentesen beilleszkedni a társadalomba, nem tudnak tovább tanulni, vagy megfelelően elhelyezkedni, és közülük igen sok „elkallódik". Honti Dezső, a forráskúti népfront bizottság titkára a társadalmi munka eredményéről, valamint a községi könyvtár elavult állományáról tett említést. A bordányi Mihályi i Lajos szóvá te(te a könyvbarát mozgalom fogyatékosságait és az Ifjúság nevelése érdekében olvasmányos, s egyben tanulságos könyveket kért. Dr. Ábrahám Antal, a szegedi járási tanács vb elnökhelyettese igen részletesen beszélt arról? hogy az új gazdasági mechanizmus felkészítésének időszakában milyen tapasztalatokkal találkoztak eddig. Ezután a január 1-én életbelépő új rendelkezések várható hatásáról is részletesen tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit. Ezt követően még Bökényi János (Gyálarét) és Hegedűs József (Balástya) mondott véleményt Tízéves a pedagógusok nyugdíjas csoportja Tíz éve, 1957 októberében alakult, s 95 pedagógusról 47l-re növekedett a Szeged városi pedagógus szakszervezet nyugdíjas csoportjának létszáma. Tegnap délután, a Ságvári gimnázium dísztermében megtartott jubileumi ünnepségen Borsos László, a Pedagógus Szakszervezet városi bizottságának titkára köszöntötte a megjelent nyugdíjas peda(Royal azállóval szemben) Hanglemez vásár! tiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiciiiitiiiiiiiiiiiiciiifiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiritiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiii Még 10 napig: november 11-ig vásárolhat 50 százalékos kedvezménnyel a HANGLEMEZBOLTBAN Telefon : 15—297 gógusokat. A csoport eredményeit — szociális és egyéb gondoskodás módozatalt — Gulácsi Zoltán, a Pedagógus Szakszervezet városi bizottságának elnöke ismertette. A Pedagógus Szakszervezet Központi Vezetősége nevében ökrös János, a pedagógus szakszervezet megyei bizottságának titkára, a Közr pcmti vezetőség tagja köszöntötte a nyugdíjasokat, majd nevükben Szakáll László, a nyugdíjas csoport titkára válaszolt. Az ünnepség műsorában a zeneművészeti szakiskola és főiskola tanárai, hallgatói szerepeltek: Bádás Péter, Bodó Árpád zongorán. Sin Katalin gordonkán játszott, Sólymos Györgyi énekelt. Vasarnap, 1967. oktober 29. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 /