Délmagyarország, 1967. október (57. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-26 / 253. szám

A Tanárképző Főiskolán Megkezdődött ca nemzetközi tudományos ülésszak Tegnap, csütörtök délelőtt a Szegedi Tanárképző Főiskola dísztermében megkezdte munkáját az általános iskolai tanárképzés módszertani kérdéseiről négy napig tanácskozó nemzetközi tudományos ülésszak. Dr. Szendrei János, a főiskola igazgatója megnyitó beszéde után Drien Károlynak, a szegedi főiskola tanszékvezető docensének Az értelmi és érzelmi kultúra fejlesztésének problémái a pedagógusképzésben című előadásával megkezdődött a plenáris ülés. A tudományos ülésszakra meghívott külföldi vendégek közül tegnap dr. Karel Gállá nak, a prágai Károly Egyetem professzorának referátuma, dr. H. Lehmannnak a berlini Humboldt Egyetem tanszékvezető docensének, R. I. Chmeljuknak, az odesszai Pedagógiai Intézet docensének, valamint dr. Benno Katsernak, a potsdami Neveléstudományi Intézet tudományos dolgozójának korreferátumai hangzottak el. A továbbiakban az ülésszak vendégei közül egyebek között dr. G. Jungháhnel professzor, a potsdami Pedagógiai Főiskola rektora és dr. Walter Friedrich, a lipcsei Központi Ifjúságkutató Intézet igazgatója tart előadást. Az előadások szövege előre elkészült, a Imagyar és idegen nyelvűeket fordításban kapták meg a külföldi, illetve hazai résztvevők. Érdekesség, hogy a mostani ülésszaknak, valamint a szegedi főiskola korábbi tudományos tanácskozásainak teljes anyaga hamarosan nyomtatásban is megjelenik. Szocialista világhatalom Somogyi Károlyné felvétele Az ülésszak résztvevőinek egy csoportja. Elöl a külföldi vendégek. Az új gazdaságirányítási rendszer közelségében Q A vevőkre figyelnek A Széchenyi tér sarkán levő kirakatban ott lehetett látni a szegedi kenderfeldolgozó ipar újfajta termékeit. Egyik sem kenderből készült, hanem műanyagból: polipropilénből és polietilénből. A járókelők megcsodálták: — Ez magyar gyártmány? — kérdezgették egymástól a nézők. — Az. A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat termékei. Oda van írva a táblára — mondta egy szövőgyári munkás. aki a kirakat nézői között álldogált. — Kár, hogy nem lehet kapni — szólt a viszontválasz. Nyugágyvásznak, kötelek, zsákok, szőnyegek, táskák, noi kalapok, különböző színű szettek és más használati dolgokat láthattunk ebben a k irattatban. A vevőkre figyel a gyár. A vevőket ugyanis eddig „nem látták" a gyáriak. Ok csak termeltek, ez volt a kizárólagos feladatuk. Mindössze egy gondolat foglalkoztatta őket: hogyan' alakul a termelés százaléka. A kereskedelmi ügyleteket, a vásárlókkal való kapcsolatot egy közbeiktatott szerv, a Textért intézte, és természetesein a külkereskedelmi vállalat. 0 A gyártmányfejlesztési osztály miniatűr üzem. Azt mondják, hogy ezt a kis mintázó üzemet már a mechanizmus szele „fújta" ösz. sze. Faragó László birodalma a gyártmányfejlesztéssel foglalkozik. Eredményesen. — öt szövőgépünk van — mondta Faragó László —. s így minden komplikált áru „kimintázásra" kerülhet. A múltkor ott jártam, amikor külkereskedelmi szakemberek látogattak a eyártmánvfejleszt.ésre. Az egyik férfi sokáig nézegette a polietilén fóliából készített hálóféleséget, maid kért e«»v darabot Faragó Lászlótól. — Milyen célra? — kérdeztem akkor. — Az USÁ-ban és Kanadában van egy apró. szúnyoghoz hasonló rovar, amely zavarja a kempingező embereket. Ezért kénytelenek a sátrak ablakait teljesen befedni, de így nem szellőzik a sátor belseje. Ez a háló megfelelne, majd ajánlani fogjuk. Most Faragó László mondja: — A vevőkkel való kapcsolat megteremtésébe a Hungarotex ma már bevonja a vállalat szakembereit is* Jelenleg éppen egy osztrák cégnek mintázunk műszaki szövetet. A vállalatunk főmérnöke a napokban utazik hozzájuk tárgyalni és bemutatni termékünket. — Önöknek milyen kapcsolatuk van a vásárlókkal? — Mi is folytatunk tárgyalásokat, amelynek a jellege elsősorban műszaki vonatkozású. Meghívnak bennünket és véleményt kérnek termékeink felhasználásának ottani lehetőségeiről. Példát mond Faragó László. A gumigyárban eddig a hevedereknél öt réteget raktak a pamutvászonból. Most magas szilárdságú viszkóz műselyem kerül a hevederekbe, de csak három rétegben. A heveder azonos paraméterekkel rendelkezik. A példák sokasága következik: a Palm a gyárban gumi motorcsónakokat készítenek. Az alapszövetet külföldről vásárolják. Az újszegedi gyár jelentkezett a Palma üzemnél, hogy ők is gyártanak ilyen szövetet, s csak a fonalat kell külföldről behoznL * _ A kapcsolatok persze kétoldalúak. A fogyasztó is közelebb1 kerül a termelő vállalathoz Nemrégen járt a gvárban egy építőinari küldöttség. Olyan szakemberek voltak, akik a lakóházak redőnveit szerelik az új építkezéseknél. Ezeket a vás'onredőnvöket jól ismerjük: különféle színekben gyártják. De könnyen piszkolódik, gyakran kell mosni. A napfény hatására kifakul, csíkos lesz, s nem is olyan tartós. A gyártmányfejlesztési osztályon arra kérték Faragó Lászlóékat, hogy műanyagból készítsenek vásaonredőnyöket. — Fél éve folyik a kísérletezés — mutatott az udvaron levő vászonredőnyökre Faragó László. — Napfény- és időjáráspróbák ezek, de kéthetenként szaki, tópróbákat is végzünk. Az eredmény jó. 0 Harc a vevőért. Űj fogalom és új feladat ez egy termelő vállalat számára. Csak van ebben a harcban egy kis „becsúszó szerelés" is néha. A régi szervezés következménye. A Textért is „szaladozik" a vevő után az újszegediek termékeivel és néha keresztezik egymást. Az egyébként nem rossz, ha többen is keresik a vevő „kegyeit", de ebben az esetben az összhang nem ártana. Kell a koordinálás. Felkerestem a vállalat vezérigazgatóját. Tóth Lászlót is. Elnézést kért, hogy kevés az ideje, mert éppen csomagol a bőröndjébe. Utazik. Üti cél: Svájc, Belgium, Hollandia és Anglia. Meglepődtem, amikor a bőrönd fedelét kinyitotta. A legújabb termékek mintadarabjait csomagolta útipoggyászként a vezérigazgató. A Covema gépsor polietilén és polipropilén műanyagból készült produktumát viszi magával négy országba. — Keressük a vevőt — mondta. Ez is új dolog. Régebben nem voltak ilyen gondjai egy vállalati igazgatónak. Nem is ösztökélte erre senki és semmi, ök csak termeltek. Termékeik útját nem követték. Nem volt feladatuk. Most már ez is feladat lesz. Gazdagh István H

a ma azt mondjuk: „világhatalom" — két ország nevét társítjuk a gondolathoz: a Szovjetunióét és az Egyesült Államokét. Magát a szót újkeletűnek vélnénk, pedig már Jókai használta — nyelvünk értelmező szótára épp tőle idéz a „világhatalom"-ra példamondatot. Csakhogy Jókai óta A jövő század regényéből — a jelen század valósága lett, s a megannyi megálmodott és nem is álmodott csoda úgy átgyúrta a világot, hogy napjainkban bizony már nem csupán egyszerűen ..nagy hatalmat", hanem a szó szoros értelmében az egész világ sorsát — ió vagy rossz irányban — befolyásoló hatalmat jelöl a régi fogalom. Ha ma azt mondjuk: „világhatalom" — olyan természetességgel társítjuk a gondolathoz a Szovjetunió nevét, mintha legalábbis évszázados igazságról lenne szó, mintha alig ötven esztendeje nem fogott volna össze — 14 ország intervenciójában — a fél világ, hogy megakadályozza ennek az új hatalomnak a kibontakozását. Pedig talán nem is sejtette még, hogy annak az ínséggel, pusztulással viaskodó, háborúban és forradalomban született új államnak milyen jövője van. S ha ma azt mondjuk: „világhatalom", és a Szovjetunióra gondolunk — abba beletartozik az is, hogy a hajdani tizennégy intervenciós hatalom ma nagykövetséget tart fenn Moszkvában, ahol időnként államférfiai vendégeskednek, mint ahogyan a szovjet vezető politikusok is felkeresik az ő fővárosaikat. A

z Intervenciótól a megkésett diplomáciai elismerésen át a szuperhatalom helyzetéig: roppant út az, amit a Szovjetunió fennállásának első fél évszázadában bejárt. S hadd személyesítsük meg itt az elvont földrajzi fogalmat, hiszen a szovjet emberek erőfeszítése, munkája, küzdelme tette azzá az országot, amivé lett. Naggyá és erőssé olyan korban, amikor a hatalom mércéje nem a kard vagy a kovás puska, hanem az atomfegyver és a rakéta, amely viszont elképzelhetetlen a legfejlettebb ipar és tudományos kutatás nélkül. Világhatalom: ennek a státusnak vannak — gyakran a lényegre utaló — külsőségei. A „forró drót" például, amely Moszkvát a fontosabb hatalmak fővárosával összeköti. A nyugati kancelláriák napi penzuma, amelynek alapkérdésére — „És mit szól ehhez a Szovjetunió?" — a Pravda vezércikkétől a Kremlszakértők jelentéseiig a legváltozatosabb forrásokból keresik a választ. Az évente megtartott és most újra esedékes — díszszemle a Vörös téren, ahol a katonai attasék lemérhetik, hogy a józan érvek mellett — szükség esetén — még egyéb is akad a Szovjetunió tarsolyában ... S itt érkeztünk el ahhoz a pillanathoz, amikor különös nyomatékkal kell hangsúlyozni azt a jelzőt, amely a Szovjetuniót alapvetően megkülönbözteti az Egyesült Államoktól azt tudniillik, hogy a Szovjetunió — szocialista világhatalom. Ez pedig nepi kisebb dolgot jelent, mint azt, hogy az októberi forradalom szülötteként kialakult a nagyhatalomnak az az új típusa, amely senkit sem fenyeget, legkevésbé a kis népeket, s külpolitikájának lényege — a szocializmus elveiből következően — a béke, a békés egymás mellett élés ügyének szolgálata. Nemzetközi válságoktól terhes korunkban nem kell messzire menni a példákért, hogy emlékeztessünk arra: a Szovjetunió a legnehezebb pillanatokban, felelősségét átérezve, egész tekintélyét mindenkor latbavetette, hogy megakadályozza egyegy konfliktus elmérgesedését vagy éppen láncreakciószerű tovaterjedését. Ugyanakkor — szocialista elveihez híven — mindenütt kiáll a szabadságukat és függetlenségüket védelmező népek mellett, s cselekvő támogatást nyújt harcukhoz a világ bármely pontján, Délkelet-Ázsiától a Közel-Keletig. Szocialista világhatalom — ízlelgetjük az októberi forradalom századának új fogalmát. S nem játék csupán a szavakkal, ha nyomban ezt írjuk mellé: „a szocialista világ hatalma". Mert a világrendszerré terebélyesedett szocializmusnak is biztos támasza a Szovjetunió katonai ereje és tekintélye a nemzetközi arénában. K

ét ország nevét társítjuk a gondolathoz, ha azt mondjuk „világhatalom": a Szovjetunióét és az Egyesült Államokét. E két óriásban két eszmeáramlat, két világrendszer testesül meg. S ha most visszapillantunk fél évszázad történetére, nem nehéz a válasz, hogy a kettő közül melyik hozott nagyobb változásokat a fizikai es gazdasági béklyóitól szabaduló emberiség életében. A szocializmus — sáép utópiából és kínokban született forradalomból — három kontinens: Európa, Ázsia, Latin-Amerika valósága lett. A politika nyelvén szólva: korunk meghatározó tényezője. S abban, hogy ezzel a ténnyel — ha kénytelenkelletlen is — a szocializmus ellenfelei is számotvetnek, oroszlánrésze van az idén fennállásának második fél évszázadába lépő szocialista világhatalomnak: a Szovjetuniónak. K. S. Belkereskedelmi tudományos tanácskozás A belkereskedelem tudományos és felsőoktatási > intézményei — a szovjet társintézetek szakembereivel együtt — tudományos ülésszakot rendeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom félévszádos jubileumának tiszteletére. A kétnapos tanácskozást szerdán reggel Szurdi István miniszter nyitotta meg a KPVDSZ Jókai utcai székházában. Az ünnepi megnyitó után a szovjet kereskedelmi viszonyokról, a piackutatás és előrejelzés helyzetéről, lehetőségeiről J. Hrekin, a Szovjet Konjuktura- és Piackutató Intézet igazgatója tartott előadást. F. Metelszkij, a Szovjet Kereskedelmi és Közétkeztetési Tudományos Intézet igazgatója az irányítás, a szervezés és az anyagi ösztönzés módszereit ismertette. Az előadásokat több magyar közgaztjász, tudományos kutató korreferátuma követte. Szovjet hetek az áruházakban Árubemutató Szegeden Az Országos Áruházi Vállalat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom fél évszázados évfordulója tiszteletére két budapesti és öt vidéki áruházában október 25—november 7. között szovjet heteket rendez. Az ünnepi heteket szerdán az Otthon Áruházban nyílt reprezentatív kiállítás vezette be. A Csepel Áruházban, Tatabányán, Salgótarjánban, Veszprémben, Debrecenben és Szegeden ugyancsak szerdán nyitották meg a szovjet heteket a szovjet fogyasztási cikkek ünnepi árubemutatójával. A szovjet hetek idején a kiállításokat rendező áruházakban „szovjet osztályok" is működnek, ahol a legkelendőbb szovjet cikkek — például Rakéta porszívó, Selga tranzisztoros rádió, Szaratov hűtőszekrény, s újdonságként az 50 köbcentiméteres Riga motorkerékpár — is kapható. w Uj típusú kapcsolatok a szövetkezeti A gazdaságirányítás új módszerei sok vonatkozásban érintik a szövetkezeti ipart is. A kisipari szövetkezetek új gazdálkodási módszereiről és az ennek megfelelő újszerű kapcsolatok kialakításáról Kelenhegyi Emil, az OKISZ elnökhelyettese a Magyar Távirati Iroda munkatársának a következő tájékoztatást adta: — A szövetkezeti iparban is alapvető változás, hogy néhány eddig központilag szabályozott és a termékforgalmazással összefüggő döntés a szövetkezetek hatáskörébe kerül. A jogszabályok adta keretek között a szövetkezetek a jövőben maguk dönthetnek a foglaliparban koztatott létszámról, a műszaki fejlesztésről és a beruházásokról. A szövetkezetek maguk választják meg kereskedelmi partnereiket és eldönthetik, hogy termékeiket közvetlenül a felhasználóknak, belföldi kereskedelmi vállalatoknak adják át, esetleg saját mintaboltjaikban hozzák forgalomba, vagy az előírt szabályozások szerint külföldön értékesítik. " Annak érdekében, hogy a termékforgalmazás új rendjében a kisipari szövetkezeteket sajátos helyzetük — a széttagoltság, a kisebb sorozatú / termelés, a széles áruösszetétel és más tényezők — miatt ne érjék hátrányok, az OKISZ vezetősége célszerűnek tartja a termékek értékesítését előmozdító közös vállalkozások létrehozását. — Amennyiben az egyszerűbb társulási formák nem elégítik ki a közös vállalkozással szemben támasztott igényeket, az érdekelt szövetkezetek társaságot, egyesülést is létrehozhatnak. — Az OKISZ alapíthat szövetkezeti vállalatokat is. Lehetőség van arra is, hogy egy vagy több szövetkezet állami vállalatokkal, vagy más szövetkezeti szervvel alapítson társulásokat. Csütörtök, 1967. október 26.p£ji -MAGYARORSZÁG 3