Délmagyarország, 1967. október (57. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-21 / 249. szám

Öntözés - de milyen áron? Kárba veszett berendezések, használhatatlan telepek A Központi Népi Ellenőreési Bizottság kezdeményezésére korábban országos vizsgálat kezdődött annak megállapítására: milyen eredményeket hozott eddig az öntözőgazdálkodás fejlesztése hazánkban? Várható-e, hogy a beruházásra fordított milliárdok időben megtérülnek? A Céongrád megyei Nepi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban készítette el a megye tsz-eire, állami gazdaságaira vonatkozó ezzel kapcsolatos zárójelentését. melyet a napokban testületi ülésen tárgyaltak meg. A mélyreható, elemző munka bebizonyította: eddig korántsem használtuk ki az öntözésben rejlő lehetőségeket. Pedig érdemes lett volna. Legbeszédesebben bizonyítja ezt többek között a szegvári Puskin Termelőszövetkezet példája. Az öntözött területek 305 mázsa holdankénti átlagtermést adtak itt tavaly cukorrépából, míg korábban szárazföldi viszonyok között 163 mázsát érhettek el. A lucerna hozama 41,6 mázsáig emelkedett, a 20 mázsás száraz művelésű területek átlagával szemben. Az öntözött szemes kukorica pedig 7,7 mázsával növelte hozamait. A tsz átlagában holdanként 2 ezer forint a tiszta nyereség, a közvetlen haszon évente az öntözés javára. Üj telepek, mégis kisebb terület Eddig mintegy 300 millió forintot fordítottak a megye tsz-ei, állami gazdaságai az öntözés fejlesztésére. A nagy beruházások révén a hét évvel ezelőtt 20 ezer 214 hold öntözhető terület 62 ezer 514 holdra gyarapodott. Időközben, 1965-ig azonban már 7 ezer 345 holdon — mert ráfizetésesnek bizonyult a munka — beszüntették az öntözést, selejtezték a draga berendezéseket. 1966-ban újabb 4 ezer 500 holdat rendeztek be öntözésre, mégis, ebben az évben már 900 holddal csökkent az öntözött terület, ugyanis további 5 ezer 400 holdat kellett kikapcsolni, s visszarendezni szárazföldi művelésre. A jelenleg rendelkezésre álló kapacitást sem használják ki kellő mértékben a gazdaságok. Tavaly például a berendezett területeknek ténylegesen csak a 34 százalékát öntözték. Az idei súlyos aszály ellenére is az öntözhető földeknek csak 41.3 százaléka kapott vizet. Különösen a két legnagyobb volument jelentő ágazatban — a szántóföldi növénytermesztésben és a rét-, legelőgazdálkodásban csökkent érzékenyen az öntözés mértéke. 1964-ben 31 ezer 673 holdon öntöztek megyénkben szántóföldi növényeket, ket évvel később már csak 14 ezer 101 holdra jutott el a szántóföldi kultúrán belül az öntözővíz. A rét- és legeinöntözésre ugyanez idő alatt 2 ezer 665 holdról 1 ezer 179 holdra zsugorodott. Sú lyos veszteségek A népi ellenőrzés kimutatta, hogy a gazdaságok nagy többségében jelenleg — a rossz módszerek és sok egyéb ok miatt — ma még rendkívül súlyos veszteségek árán működnek az öntözötelepek és gépi berendezések. Az összes gazdasági veszteségek — viszonyítva a szárazföldi művelés eredményeihez —, 1966 végéig elérték az 53,6 millió forintot. Pedig számos gyenge tszben — nem alaptalanul — éppen az öntözéstől várták a gazdasági megerősödést. S a rosszul tervezett és szervezett beruházások ellenkező hatást eredményeztek. Az öntözéssel nyert szerény terméstöbbleteket jócskán felülmúlják a kiadások. íme, ezt mutatja a mélyreható elemzés: több év átlagában 22 mázsa száraz kukoricaszemtermést takarítottak be megyénkben az öntözött területről. Ugyanakkor a szárazföldi kukoricák átlag szemtermése 16,9 mázsáig emelkedett. 1 ezer 71 forint „nyereséget" jelent a különbözet az öntözés javára, viszont ugyanezt a többletet 1 ezer 592 forint pluszkiadás terhelte. Több növény összefüggésében vizsgálva az öntözés problémáit, holdanként évente 304 forint a veszteség átmenetileg megyénk öntözéses növénytermesztésében. A bajok forrását azonban korántsem a tsz-ekben és az állami gazdaságokban kell elsőként keresnünk. Sokkal inkább a felső szakirányításban, s tervezésben, mert ide vezethető vissza, hogy a drága beruházások jó része ténylegesen használhatatlan, pontosabban a rossz földrajzi elhelyezés, az elavult konstrukció miatt valóban drágán és veszteséggel üzemeltethető. Ezért kellett már eddig is számos új telepet, anélkül. hogy egyáltalán használhatták volna, selejtezni. Nem vizsgálták kellő alapossággal, hol érdemes feltétlenül öntözni, van-e megfelelő üzemi háttér stb. Ma már sokan tudják: öntözőtelepeket, fürtöket olyan körzetekben lehet igazán jól hasznosítani, ahol a szárazföldi művelésben rejlő lehetőségeket már kiaknázták, s az így elérhető termésátlagokban a felső határ körül mozognak. Megyénk tsz-einek többsége — sőt az állami gazdaságok is — azonban még messze van ettől. A népi ellenőrzés rávilágított: hibás az öntözéssel kapcsolatos általános gazdasági szemlélet is. Az öntözővíznek nemcsak aszályban van felbecsülhetetlen értéke, amikor menteni kell a termést a pusztulástól. Mindenekelőtt termésnöveló szerepe van. Kevés a szakember Ezután szinte logikusan következik, hogy a gazdaságokban — hiába kaptak milliókat az öntözés fejlesztésére — általában nem gondoskodnak a szakemberek rendszeres képzéséről sem. A népi ellenőrök zárójelentése különös hibaként értékeli, hogy a meglevő 264 permetező-öntöző berendezéshez csak 155 képesített gépkezelő áll rendelkezésre. Az öntözésben foglalkoztatott dolgozók 40 százalékának van csupán szakmunkás-bizonyítványa. A 80 öntözéssel foglalkozó nagyüzem kilenc szakmérnököt (!), negyvenhárom szaktechnikust alkalmaz csupán. Furcsa helyzet: egy öntözési szakmérnök bármikor elhelyezkedhet főagronómusként. Ha szakterületén marad, kevesebb fizetésért, alig megbecsült szakemberként alkalmazzák. öntözés esetén intenzivebb talajerő-visszapótlás szükséges. Mégiscsak éppen annyi műtrágyát, szerves trágyát használnak az öntözött területen is, mint a szárazföldi művelésben. A talajgyengeség miatt nem alkalmazhatják a növények tőszám-növelésének eszközét. Előfordulhat, hogy a gyenge talajerő-állapot mellett nagyobb tőszámok esetén alacsonyabb lesz a termés, mint szárazművelé.sben. Sok helyen, miközben megalapozatlanul törekedtek az öntözés fejlesztésére, megfeledkeztek a belvízvédelemről. A visszatérő belvízveszélyek miatt lehetetlen a mély fekvésű területeket időben rendesen megművelni. Többen ls arra az álláspontra helyezkedtek mostanában, hogy az öntözés fejlesztésében végzett rossz munkát valamiféle kísérletnek kell tekinteni, s nem kell vitatni a személyi felelősséget Ezzel nem érthetünk egyet. Milyen biztosítékunk lenne különben arra, hogy soha többé nem követünk el megyénkben ilyen képtelenül drága kísérleteket? A népi ellenőrzési bizottság javasolja: az elrontott öntözőtelepeket — ahol érdemes — mihamarabb rendbe kell hozni. Biztosítani kell a gazdaságos termelés feltételeit. Becsületet, rangot kell teremteni ennek a nagyon fontos munkának. S amíg nem jutunk idáig, egyetlen lépést sem tehetünk újabb beruházások dolgában. Az állam kölcsön adott millióiért személyileg is tartoznak felelősséggel a tervezők, az építők, a gazdaságok vezetői és szakemberei! Csépi József Veled vagyunk, Vietnam! Az amerikai fegyver visszafelé sül eí... Az Egyesült Államokban divatos dolog a tetszetős közvéleménykutatás. Ezt főként a Gallup-intézet végzi, s — mint már írtam — a Fehér Házban egyre kellemetlenebb olvasmányok ennek az intézetnek a jelentései . Miért is? Az U. S. News and World Report című lap így fogalmaz: „ ... fokozatosan minden a kormány ellen játszik. Johnson most azt látja, hogy politikai irányvonalai nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket sem Vietnamban, sem a városokban, sem a nemzetgazdaságban." Pedig arról is tudósít az újság, hogy az elnök munkaidejének hetvenöt százalékában a vietnami háborúval foglalkozik... Egyre több olyan vélemény lát napvilágot az USA-ban, hogy o kormány ázsiai politikájával „csapdába esett". Róbert Kennedy, aki egyáltalán nem vádolható a kommunisták iránti szimpátiával, így beszél: „Az antikommunizmus retorikájára építettük fel külpolitikánkat, ezért keveredett bele az Egyesült Államok a vietnami háborúba, ahol óránként hárommillió dollárt adunk ki és félmillió embert küldünk harcba." Es Westmoreland tábornok ismét katonát kér... Meg újabb bombázókat, ami meglehetősen sokba kerül az amerikai adófizetőknek; minden bombázógép kétmillió dollárba, s egyre több berepülő pilóta életébe. Ráadásul hiába hozták létre Dél-Vietnamban a korrupt, az amerikaiakat kiszolgáló bábkormányokat, hiába rendeztek választási komédiákat A fegyver visszafelé sül el. A dél-vietnamiak torkig vannak a hazaárulókkal épp úgy, mint a betolakodókkal. S miért intéznek az amerikaiak terrortámadást a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen? Szeretnék megakadályozni a déli testvéreikkel vállalt szolidaritásukat. Ezt sohasem érik el. Szét akarják rombolni a szocialista rendszer alkotásait ipari létesítményeit, hídjait Ezt megteheYietnami szakemberek képzése A Vietnami Demokratikus Köztársaság népének nyújtott baráti segítség egyik formája, hogy kormányunk több száz vietnami szakember képzését vállalta. Jelenleg 280-an tartózkodnak hazánkban. Egy részük már végzett mérnök vagy technikus, és itt kapnak továbbképzést, a Magyarországra érkezett vietnami fiatalok többsége pedig szakmát tanul. A minisztérium és a hozzá tartozó intézmények felkészültek újabb vietnami fiatalok fogadására. tik. Meg is tették. De egyet — ami fő céljuk — sohasem valósíthatnak meg: megtörni a vietnami nép harci kedvét, hogy kiűzze hazájából a megszálló amerikai hadsereget. Vietnam az évszázados gyarmati megszállás miatt elmaradott ország. Az elmaradottság nem jó dolog, de ez most objektíve nekik kedvez. Az észak-vietnami helyzetet ugyanis nem szabad összehasonlítani sem az európai, sem az amerikai viszonyokkal. Észak-Vietnam nagy városainak lakosságát kitelepítették. Ez például New-Yorkban lehetetlen volna. Ha ott lebombáznák az elektromos erőműveket, megszűnne az élet. Az emberek bentrekednének a liftben, a metróban. A vietnami emberek viszont elmennek a falvakba, a dzsungelbe, petróleummal vagy olajjal világítanak. S ha kell, az őserdőből folytatják tovább a felszabadító harcot. Nem egy olyan észak-vietnami emberrel beszéltem — többek között orvosokkal, mérnökökkel — akik két-három évig gyalogoltak annak idején az őserdőben, s mégis döntő csapást mértek a francia hadseregre Diem Bien Phunal. S a hátország? Ott jártamkor többen kifejtették: „A •mi hátországunk a szocialista tábor, azt nem tudják megsemmisíteni". A Die Welt című nyugatnémet újság nem véletlenül idézi Pham Van Dong nak, a VDK miniszterelnökének nyilatkozatát, aki teljes meggyőződéssel állítja, hogy a vietnamiak megnyerik a háborút, mivel: „... az Egyesült Államok nem érte el két legfontosabb célját: nem tudta elpusztítani a Nemzeti Felszabadítása Frontot és Dél-Vietnamban nem tudta kiterjeszteni a pacifikált területeket" A Die Welt nem szívesen idéz ilyen nyilatkozatot, de a tények makacs dolgok. Ezért is olyan kellemetlen olvasmányok az utóbbi időben a Gallup közvéleménykutató intézet jelentései a Fehér Házban. NÉMETI IRÉN Jogászok tiltakozó gyűlése A József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán tegnap délben tiltakozó gyűlést rendeztek. Dr. Both Ödön tanszékvezető egyetemi docens mondott beszédet. Ezután a gyűlés résztvevői táviratot küldtek az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére, melyben rámutatnak: „Ez a háború a nemzetközi jog szabályainak, az ENSZ alapokmányának és a genfi egyezményeknek durva semmibevételén, a Vietnami Demokratikus Köztársaság szuverenitásának megsértésén túlmenően alapvetően veszélyezteti m világbéke fennmaradását.''. Korszerűsitik idegenforgalmunk szervezetéi Kormányhatározat az átszervezésről — Bőrül az Országos idegenforgalmi Tanács hatásköre — Az OlT új elnöke: Szurdi István belkereskedelmi miniszter A kormány határozatot hozott az idegenforgalom szervezetének korszerűsítéséről. A határozat értelmében az Országos Idegenforgalmi Hivatal 1967. december 31én megszűnik, ugyanakkor bővül az Országos Idegenforgalmi Tanács hatásköre. Az OIT dolgozza majd ki a terveket a turisztika országos fejlesztésére, az idegenforgalomból származó bevételek fokozására, az idegenforgalom népgazdasági hatékonyságának növelésére. Egyezteti és összehangolja az idegenforgalommal kapcsolatos — a különböző népgazdasági ágazatokat érintő — feladatokat, véleményezi az idegenforgalom fejlesztését szolgáló távlati programokat, beruházási javaslatokat. Ellenőrzi az idegenforgalmi politikj érvényesítésére vonatkozó állami határozatok, programok végrehajtását, szervezi a jelentősebb nemzetközi idegenforgalmi találkozásokat és tanácskozásokat, irányítja és ellenőrzi az idegenforgalmi propagandát, A OlT osztja fel az idegenforgalmi fejlesztési alapot, s ellátja a tájegységi bizottságok felügyeletét. A Minisztertanács az Országos Idegenforgalmi Tanács elnökét és tagjait e tisztségük alól — eddigi jó munkájuk elismerése mellett — felmentette, s egyben Szurdi István belkereskedelmi minisztert nevezte ki a tanács elnökévé. A Minisztertanács az Országos Idegenforgalmi Tanács új tagjait is kinevezte, akik között ott vannak különböző tárcák és főhatóságok vezetői, a SZOT, a KISZ, a Duna-kanyar, és a Balatoni Intéző Bizottság, az IBUSZ képviselői. A tanács ügyviteli teendőinek ellátására a Minisztertanács határozata értelmében kisebb létszámú apparátust kell szervezni. Az idegeforgalom szervezetét azért kellett korszerűsíteni, hogv az eddiginél egyszerűbben és rugalmasabban készülhessenek fel az arra illetékesek a hazánkba látogató külföldiek fogadására, megfelelő ellátására. Az idegenforgalom javításának kérdése a parlament legutóbbi ülésén interpelláció formájában is elhangzott, s Szurdi István belkereskedelmi miniszter válaszában utalt a most megjelent határozatra. A hazánkat felkereső külföldiek megfelelő fogadása, kulturált ellátása mindenekelőtt a belkereskedelem munkáján, múlik. A mostani kormányhatározat nyomán a belkereskedelem• sokkal közvetlenebbül foglalkozhat az idegenforgalommal, többet kezdeményezhet, tervszerűbben készülhet fel teendőinek elvégzésére. Ez a célja annak, hogy az Országos Idegenforgalmi Tanács elnökévé a belkereskedelmi minisztert nevezték ki. Az idegenforgalmi tevékenység általában a belkereskedelmi ágazathoz tartozik a jövőben, s a belkereskedelmi miniszter hatáskörébe utalták az IBUSZ-t is. A kormányszintű nemzetközi idegenforgalmi megállapodások előkészítése ugyancsak a belkereskedelmi miniszter feladata lesz. (MTI) Az amerikai agresszorok nem tud ják megbénítani az életet. A termelés — az ezernyi nehézség ellenére — folyik tovább. A Tuy Hoa Üzem munkásai — akik mező* gazdasági gépalkatrészeket gyártanak — az egyik dzsungelben építettek fel üzemüket és a termelés megy tovább Király Ferenc lefvÉWM Az amerikai betolakodók nagy árat fizetnek. I.tiong Var Tin főtiszt egységének katonái és a többi légvédelm alakulatok harcosai mind több támadó gépet semmisítem nek meg. Képünk: a tüzelés előtti pillanatot ábrázolji Szombat, 1967. október 21. DÉL-MAGYARORSZÁG 3