Délmagyarország, 1967. október (57. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-20 / 248. szám

Világraszóló tudományos eredmény Magyar államférfiak távirata A Venus—4 tudományos sikeréhez táviratban gratuláltak magyar államférfiak. Kádár János, Losonczi Pál és Fock Jenő az alábbi táviratot küldte L. I. Brezsnyevnek, N. V. Podgomijnak és A. N. Kosziginnek: „A Venus—4 szovjet űrállomásnak a Venus-bolygó felületére történt sikeres leszállása alkalmából kérjük, fogadják a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának és kormányának, egész népünknek gratulációját, őszinte jókívánságait. A Venus—4 sikeres leszállása új távlatokat nyit a világűr és a naprendszer meghódításában. A Venus—4 űrállomás célbaérkezése, a szovjet tudomány és technika e nagyszerű eredménye a Nagy Október ötvenedik évfordulójának előestéjén, örömmel és büszkeséggel tölti el az egész haladó emberiséget." Üdvözletek és kommentálások nek látszik, hogy a Venuson az élet magasabbrendű formái nem létezhetnek. A Venus—4 műszerei néhány perces lebegés, gyors fékeződés után minden valószínűség szerint szilárd talajt értek. Ez a körülmény már önmagában kizárt két régi feltevést, nevezetesen azt, hogy a Venusnak nem lenne szilárd kérge, vagy felszínét valami olyan ősóceán borítja, mint a Földet évmilliárdokkal ezelőtt. A leszállt műszertartály 90 perces működése ellentmond ezeknek a régi feltevéseknek. Rendkívüli módon meglepte a tudományos világot a Venus légkörének kémiai összetétele. A Venuson észlelt rendkívüli mennyiségű széndioxid a bolygók légköréről szóló elméleteket alaposan megingatta. Megdőlt az a régi feltevés is (Wildt német csillagász híres elmélete), amely szerint a Venus légkörét formaldehyd alkotja, s légkörében formalinfelhők úsznak. A légkör túlnyomó többségét alkotó széndioxid jelenlétére és főként keletkezésére előzetesen csak egy választ adhatunk: sok olyan ismeretlen fizikai folyamat lehetséges, amely széndioxidot eredményez, így ennek jelenléte a Venuson nem jelenthet valami rendkívüli élővilágot © New York (MTI) U Thant ENSZ főtitkár Koszigin szovjet miniszterelnökhöz intézett üzenetében szívből jövő jókívánságait fejezte ki a Venus—4 automata űrállomással végrehajtott sikeres kísérlethez, amelyet a szovjet űrkütatás legújabb nagyszerű eredményének nevezett. © Belgrád (MTI) Tito jugoszláv elnök csütörtökön üdvözlőtáviratot küldött a Szovjetunió vehetőinek a Venus—4 automata űrállomással végrehajtott kísérlet sikere alkalmából. © New* York (MTI) A New York Times csütörtöki vezércikkében — amelynek „Hírek a Venusrór' címet adta — megállapítja, hogy az űrállomásnak a Venuson való sima leszállása történelmi jelentőségű esemény a naprendszer kutatásában. © Párizs (MTI) A francia televízió mindkét láncának műsorában részletesen foglalkozott az eseménnyel. Tudományos kommentátora rámutatott: szovjet űrkutatás ismét megelőzte az amerikaiakat, akiknek több évre lesz szükségtik ahhoz, hogy ugyanezt a lépést megtehessék. Könnyebb egy legyet eltalálni Ahol a Venus—4 készült © Moszkva (MTI) A Venus—4 szovjet űrállomás a Szovjetunió arany címerével megérkezett a titokzatos bolygóra. A figyelem most nemcsak a világraszóló tudományos eredmény, hanem annak létrehozói felé ls fordul. Néhány szovjet újságíró járt a „Venus gyárban" s az ott látottakról érdekfeszítő tudósításban számol be. Az üzemben, ahol a Venus—4 készül, számtalan próbának vetették alá a felbocsátásra kerülő bonyolult űrlaboratóriumot. Centrifugára helyezték és olyan gyorsan forgott körbe, hogy súlya százszorosára nőtt, minden egyes csavarjára, vezetékére félelmetes megterhelés zúdult Az űrlaboratóriumot sötét kiégetett kenőanyaggal — szublimált réteggel vonták be. Ennek célja az volt, hogy a laboratórium kibírja azt a pokoli tüzet, amely a Venus légkörébe való behatoláskor jelentkezik. A kenőréteg meggyullad és maga is elég, de egyúttal megóvja a tudományos laboratóriumot attól, hogy az elégjen. ,Keljfeljancsi" és cukor Egész sereg mérnök törte a fejét, miképpen lehetne a laboratóriumot úgy megszerkeszteni, hogy amikor leereszkedik a Venusra, parabolikus antennái mindig a Föld irányába forduljanak. Mi történjék akkor, ha süvítő szelek feldöntenék? Hogyan álltísák „talpra" ezt az egész bonyolult alkotmányt, ha oldalra dőlne. Tervezőknek eszükbe jutott a „keljfeljamesi" gyermekjáték, amely mindig visszatér eredeti helyzetébe. A mérnökök a Venus—4 ürlaboralóriumát Ilyen „kelj feljancsivá" alakították ki. A Venus—4-nek még cukorra is szüksége volt. Az űrlaboratórium nem sülylyed a vízben, sőt még a benzinben sem. Különleges mégis, valamilyen nagyon úszószerkezete van, de ha könnyű folyékony közegbe jutna, akkor működésbe lép a cukorból készült zár. Ez a zár elolvad és a cukorfinomítvány által eddig erőteljesen összenyomott rúgó kiugrik, és az antennákat a folyadékfelszín fölé löki. Az, űrállomáshoz új ultrakönnyű és ultraszilárd fémeket, új optikai műszereket és új logikai elektronikus blokkokat használtak fel. A dublőz is átélte Az űrberendezés részlegeiben szigorúan meghatározott hőmérsékletnek kell uralkodnia. Ezt megoldani rendkívül nehéz feladat volt. ugyanis az űrállomás egyik fele ki van téve a Nap sugárzásának, a másik fele pedig a „kozmikus hideggel" érintkezik. Olyan hűtőberendezést kellett szerkeszteni, amely egyszerűen és ugyanakkor végtelenül megbízhatóan biztosítja a fülkék kellő hőmérsékletét Ezt a feladatot is, megoldotta az üzem tervező kollektívája. Mind a mai napig csupán a szakértők szűk körében volt Ismeretes, hogy tulajdonképpen két Venus—4 űrállomás létezik. Az egyik most már a Venuson van, a másik pedig még mindig a Földön. A tervezők ugyanis elkészítették a Venus—4 tökéletes mását A dublőzt cellába helyezték, ahol olyan kozmikus viszonyokat teremtettek, amilyenekkel az igazi Venus—4-nek kellett találkoznia, útban a titokzatos bolygó felé. A dublőz átélte az egész „kilövést" és az egész „repülést". Ilyen formán sikerült az űrállomás berendezését ellenőrizni. Sőt bizonyos hiányosságokat kiigazítani, még mielőtt az igazi Venus—4 felbocsátására került volna sor. A szakemberek azt ls közölték, hogy a Venus—4 űrlaboratóriuma kisebbfajta könyvnagyságú rádióadójának jelzései a szakértők asztalára számokkal teli szalagok alakjában jutnak. A tudósok azután ezeket a számokat fejtik meg, belőlük szűrik le a tudományos megállapításaikat és következtéteseiket. Megdőlt régi feltevések Causer Károly magyar űr- kizárttá teszik, hogy földi hajózási szakértő írja töb- űrhajósok egy pillanatra is bek között; az eddigi légkö- levessék majd speciális űrri adatok már önmagában ruhájukat, s igen valószínű2 DÉL-magyarqmzA* Pentck- 1967- októbct 30A TASZSZ tudományos szemleírója rámutat arra, hogy a Venus bolygó vezető útvonalának pontos kiszámítása és megvalósítása rendkívül nagy nehézségeket rejtett magában. Egy céllövésznek, aki egy robogó autó ablakából el akar találni egy legyet, könnyebb a dolga, mint azoké volt akik a Venus—4. pályáját úgy tervezték meg és számították ki, hogy az űrállomás simár leszálljon a bolygó felületére. Mindenesetre segítségükre voltak az űrkutatás területén eddig felgyülemlett tapasztalatok. A Ven uson csak elemi élet A Venus—4 automatikus űrállomás konstruktőrei a Komszomolszkaja Pravda tudósítójával folytatott beszélgetésük során kifejtették véleményüket arra vonatkozólag, van-e élet a Venus bolygón. A Venuson van élet, de más formák között, mint aminőket mi a földön ismerünk — mondotta a konstruktőrgárda egyik nőtagja. Egy másik vélemény szerint van élet a bolygón, de a legelemibb formák között, valamiféle egysejtű lények lehetnek ott Viszont szó sem lehet a Venuson civilizációról. A tervezőgárda egy harmadik tagjának az a véleménye, hogy más naprendszereken kétségtelenül van élet, „de a mi naprendszerünkön belül csak nálunk, a földön van". Az egyik újságírónak arra a kérdésére, hogy mikor fog ember leszállni a Venuson, a kozmikus szakemberek különböző időpontokkal válaszoltak. Egyesek 1980-ra, mások csak 2007-re jósolják 'az ember Venusra repülésének dátumát fiz évszázad riportja folyíaiéilik Ma 80 éve, 1887. október 20-án született John Reed amerikai újságíró, a „Tíz nap, amely megrengette a világot" című riportkönyv írója. A száguldó időnek varár zsa van. Nagymúltú világlapok — mint a New York Herald Tribüné örökébe lépett International Herald-Tribune is — naponta visszapergetik: miről írtak ma 25, 50, sőt 75 esztendeje. Az élet gyakran Igazságtalan: John Reed, aki, ha élne, az idén lenne nyolcvanéves, már soha nem írhatja meg riportkönyvének második kötetét: a szemtanú vallomását arról az ötven esztendőről, amely az emlékezetes tíz nap nyomán átgyúrta a világot. Az amerikai John Reednek még a sokkal rövidebb távlat sem adatott meg. 1920-ban elragadta a halál: alig egy-két esztendővel azután, hogy — lobogóhajú fiatalemberként — megírta az évszázad riportját; a szemtanú vallomását arról a „Tíz nap"-ról, amely 1917ben, a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal „megrengette a világot". De az élet nemcsak igazságtalan: néha egészen különös véletleneket, sorsfordulókat is produkál. John Reed, az orosz forradalom amerikai katonája és krónikása, az évszázad első évtizedében a Harvard egyete> men diáktársa volt annak a Atlanta Lewis W. Walt tábornok a Vietnamban harcoló amerikai tengerészgyalogosok volt parancsnoka, aki jelenleg a tengerészgyalogosok helyettes vezérkari főnöke, szerdán egy gyűlésen a következőket mondotta: „Azt hiszem, hogy még hosszúhosszú időn át — akár 15 évig is — ölhetjük a Vietcong-harcosokat és az északvietnamiakat, anélkül, hogy megnyernénk a háborút... Washington Az amerikai külügyminisztérium bejelentette; Rusk külügyminiszter magához kérette Dobrinyin szovjet nagykövetet, hogy „egv sor. a két országot kölcsönösen érintő kérdésről" tárgyaljon vele. Genf Genfben a tizenhéthatalmi leszerelési értekezleten folytatódott a tervezett atomsorompó-szerződés vitája. Madrid Husszein jordániai k'rály csütörtökön délben Algírból négynapos látogatásra Spanyolországba érkezett Huszszein maga vezette repülőgépét az algíri—madridi útszakaszon. Lagos A nigériai szövetségi fegyveres erők elfoglalták Calabar kikötővárost, amely földrajzi helyzeténél fogva fontos közlekedési csomópont, amelyen át a biafrai hadsereg az utánpótlást kapta. Brazzaville Mobutu elnök engedélyt adott arra, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt közreműködésével eltávozzanak Kongóból azok a fehér zsoldosok, és volt katangal csendőrök, akiket a kongói nemzeti hadsereg alakulatai kö. • rttlzártak. Nyugat-Berlin A nyugat-berlini szenátus csütörtökön Klaus Scbütz bonni külügyi államtitkár személyében megválasztotta ez új nyugat-berlini főpol• gármesleri. Mariner-5 elszáguldott a Venus mellett # Pasadena (MTI) Az amerikai tudósok által felbocsátott Mariner—5. űrlaboratórium csütörtökön, magyar idő szerint 18.43 órakor, megközelítette a Venust. és rádió útján adatokat közölt a bolygó gAzburkáról. A Mariner—5. négyhónapos utazás után ért a Venus közelébe, s csaknem négyezer kilométeres távolságban száguldott el a Venus mellett. A rádiójelek mindössze két percig voltak észlelhetők, rövidebb ideig, mint ahogy tervezték, de tisztán, zavarmentesen. Irodalmi Nobel-díj © Stockholm (AFP) A Svéd Tudományos Akadémia irodalmi Nobel-díj bizottsága az 1967-es irodalmi Nobel-díjat Miguel Angel Asturias guatemalai költőnek, regény- és drámaírónak ítélte oda. Asturias ez idő szerint Guatemala párizsi nagykövete. A díjat „a nemzeti sajátosságokban és az indián hagyományokban gyökerező színpompás műveiért" kapta. Dr. Anders Osterling, a Nobel-díj bizottság vezetője a bizottság vezetője a bizottság választását kisérő hagyományos kommentárjában rámutatott, hogy „Asturias a gazdag latin-amerikai irodaiom egyik kiemelkedő képviselője. Müve:ben levetkőzte a régies mintájú elbeszélő technika rutinját. Robbanékony stílusa sok rokonságot mutatott a szürrealizmussal. Műveit saját élményei alapján írta meg." A Budapesti Kőolajipari Gépgyár, Budapest XVIII. Gyömrői út 79'83. fo^Séjpésre keres központi telephelyre lemez konstrukciók szerkesztésében, kivitelezésében, valamint forgácsolási munkában jártas gépésztechnikusokat, szaktechnikusokat, huzalozási munkában, vezérléstechnikai tervezésben jártas elektrotechnikusokat, szaktechnikusokat és műszer-automatikatechnikusokat, szaktechnikusokat, esztergályos, köszörűs, marós, géplakatos, csőszerelő-hegesztő, hőszigetelő, hegesztő, elektroműszerész szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. Vidéki dolgozók részére központi telephelyünkön szükség esetén munkásszállást is biztosítunk. Műszer és technológiai szerelési munkahelyekre k|ülszolgálatos munkakörbe esőszerelő hegesztő, központi fűtésszerelő, villanyszerelő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. Vidéki munkahelyen 5 napos munkahét van, munkásszállás, étkezés biztosítva. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. HL. 61 Walter Lippmann-nak, akinek nevét az Egyesült Államok talán legtágabb látókörű publicistájaként a magyar újságolvasó közönség is Ismeri. Mindketten egy-egy diákcsoport vezetői voltak: John Reed, a későbbi szocialista forradalmár a Cosmopolitan Club elnöke, Walter Lippmann, a későbbi felvilágosult világpolgár viszont a Socialist Clubé. Bármilyen izgalmas is a gondolat, mi lenne, ha John Reed ma megírhatná könyvének második kötetét, igazság szerint érdemben tudjuk a tartalmát Tudjuk, fél évszázad alatt mekkorát lépett a Szovjetunió a cári Oroszország elmaradottságából — a modern világ élvonalába. Ha az októberi forradalom csupán annyit tett volna, hogy egy már-már földrésznyi ország elnyomott lakosságát az emberibb létbe, az igazságos társadalmi rend magasába emelte — jelentősége akkor is csak történelmi mércével volna mérhető. Am a forradalom krónikáját épp azért tekintjük az évszázad riportjának mert az a tíz nap olyan arányú világfolyamatot indított el, amely végső soron meghatározta a XX. század arculatát. A statisztika ugyan száraz dolog, de vannak adatok, amelyek önmagukért beszélnek — s amelyek nélkül nem lenne teljes az évszázad nagyon is tényszerű riportjának folytatása. Az egyik adat így hangzik: ötven éve 138 millió ember élt a világ első szocialista országában — ma csaknem tízszer annyi, egymilliárd 190 ezer ember, a Föld lakosságának több mint a harmada él az időközben világrendszerré nőtt szocializmus országaiban. A másik adat pedig fgy szól: fél évszázada az emberiség nagyobbik fele, szám szerint 1 milliárd 235 millió ember, a Föld akkori lakosságának 69 százaléka élt gyarmatokon, és félgyarmatokon — ma e „jog szerint** is kisemmizettek száma csupán 37 millió, ami a hárommilliárdos emberiségnek nem sokkal több, mint egy százaléka. Igen, az a tíz nap, amelynek John Reed a szemtanúja volt — valóban megrengette a világot. Az imperializmus alatt megmozdult a talaj, s a szocialista rend térhódításával a kapitalista világ — stílszerűen szólva — olyan „konkurrenciát" kapott, amellyel mind külpolitikájában, mind belpolitikájában számolnia koll, s amely éppen ezért így is támasza a nemzeti függetlensági harcnak a harmadik világban, a dolgozók szociális küzdelmeinek a „második", a tőkés világban. Ha ma valaki fgy, ötven év távlatából olvassa el John Reed új magyar fordításban megjelent „Tíz nap"-ját, akkor érzékeli csak igazán, hogy a száguldó időnek milyen történelmi varázsa van... Serény Péter