Délmagyarország, 1967. október (57. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-18 / 246. szám

Átalakuló gondolkodás Most már igazán nem sok idő választ el attól, hogy nekikezdjünk a felszabadulás utáni egyik legfontosabb lépéshez. Abban ugyanis, ezt bízvást állíthatjuk, már nincs vita, hogy milyen hatalmas vállalkozás a gazdasági irányításnak új rendszere. Ez olyan feladat, amit csak megfelelő akarattal, megértéssel, ha úgy tetszik, a gazda­sági reformhoz illő átalakuló gondolkodással lehet meg­valósítani. A reformot emberek határozták el, emberek hajtják majd végre. Ha valaha így volt, akkor most van igazán szükség a dolgozók kedvező „hozzáállására", belátó és cselekvő együttműködésére. Az új gazdaságirányítási rend épít is erre, egyfelől a fokozott önállóságra, vállal­kozókedvre, okos kockázatvállalásra, ötletekre, bátor tet­tek sokaságára a vezetésben, másfelől a közvélemény szüntelen kontrolljára, jelzéseire, legyenek azok helyeslő megjegyzések, vagy riadót verő, egészséges türelmetlen­ség. Megelégedéssel regisztrálhatjuk, hogy ugyan még te­mérdek teendő van hátra a január 1-i „startig", azonban már jelenleg is, a „finis" idejében látszik: az új mecha­nizmus nem egy tekintetben, nem egy helyen már kézzel­fogható valóság, a már említett átalakuló, megélénkülő, a felelősségérzet mércéjét magasra emelő szemlélet. Kü­lönösen örvendetes, hogy ez a józan gondolkodás nem tűri az üres frázisokat, meg azt, amit annakidején úgy nevez­tünk, hogy „hurráoptimizmus". S ha mind többször is hallani egy-egy kirívó jelenség, bosszantó hiba láttán, hogy „no majd az új gazdasági mechanizmusban másként leszi" — ez tulajdonképpen csak jelzés, senki sem szánja varázsigének. Miben áll, hol tapasztalható az örvendetes megválto­zó, átalakuló gondolkodás? Mindenekelőtt a minisztériu­mokban, a gyárakban, intézményekben, mindenütt, ahol a gazdasági élet zajlik. A gazdasági emberek egy kicsit versenyt futnak most az idővel, s a felkészülés hónapjai­ban azon vannak, hogy az új követelmények szerinti vezetés minél több csínját-bínját tanulják meg, magyarán: ne kelljen nagy tanulópénzt fizetni, ha majd teljes felelős­séggel, s ami ezzel együtt jár, teljes kockázattal vágnak neki az új dolgoknak. Most, a csendesebb hetek egyene­sen kínálják a lehetőséget, hogy még egyszer alaposan végiggondolják, mit lehet már most megtenni, mi az, amihez aztán igazán nem kell központi útbaigazítás. Sok ilyen vezetőnk van: nem sopánkodnak egy-egy baj láttán, hanem amennyire lehet, bátran megkezdik eltávolítani az önállóság előtt tornyosuló aka.dályokat. S a szemlélet átalakulásának színhelye nemcsak a vezetők párnázott ajtajú szobája, de még nem is csak a munkaterületek szabják meg a határt. Az új mechaniz­mus közeledte lassan kezdi átalakítani az „utca emberé­nek" a gondolkodását is, s ez is elsőrendű tényező. Az ér­deklődés már a reform meghirdetésekor tapasztalható volt, s azóta is mind több szó esik róla. Valószínűleg ré­sze van ebben, hogy az ország vezetői a nyilvános fóru­mokon gyakran foglalkoznak vele, a lapok rendszeresen írnak a bevezetés előjeleiről, egy-egy új rendelkezésről. De aligha tévedünk, ha úgy látjuk, hogy az embereket azért is foglalkoztatja annyira az új gazdasági irányítás közelgő ideje, mert érzik, tudják, hogy a gazdasági élet­ben végbemenő változások csaknem valamennyi állam­polgár testközelségében mennek végbe. A kedvező válto­zások reménye sok embernél keveredik aggodalmakkal is, amelyeket éppen úgy táplálnak a ma még meglevő negatív tünetek, mint az ismeretlennel szembeni bizal­matlanság. Nem kétséges, hogy az utóbbi időben gyakoribbak az illetékes helyek nyilatkozatai, amelyek kategorikusan visszautasítanak minden jogtalan próbálkozást, a társa­dalmi és vállalati érdekek önző szembeállítását, mégis az aggodalom nem tűnik el könnyen. Megvan ennek a maga jó oldala. Az átalakuló gondolkodást az is jellemzi, hogy a lakosság éberebbé vált, eltűnőben van a közönyös­ség, az emberek nem rejtik véka alá véleményüket, nyíl­tan ostorozzák a bajokat, s sürgetik a közgazdasági és termelési visszásságok megváltoztatását. A dolgozók a maguk védelmében nem egyedül a kritika fegyveréhez nyúlnak. A minisztériumok, más hatóságok, a szerkesztő­ségek levelesládái bizonyíthatják, hogy az emberek elő­állnak észrevételeikkel, ötleteikkel, néha még személyes jellegű javaslatokkal is, hogy jobban menjenek a dolgok. Körülbelül abban lehet összefoglalni az érlelődő változásokat, az emberek gondolkodásának változását, hogy bealkonyul az óvatoskodóknak, akár a kezdeménye­zésektől irtózó gazdasági vezetőkről van szó, akár a min­denbe belenyugvó, ne szólj szám, nem fáj fejem — elmé­let követőiről. A párt és a kormány politikájából követ­kező, bátorításra mindig számot tartó, önálló, merész, tet­tekre sarkalló gondolkodás hozzájárul ahhoz, hogy a kez­deti, várható nehézségeken, az új gazdasági reform buk­tatóin biztosan túljussunk, anélkül, hogy értetlenségből, rövidlátásból, vagy számításból jelentkező pillanatnyi elő­nyök veszélyeztessék az ország nemes céljait, további felvirágzását. VETŐ JÓZSEF VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MVNKASPART LAPJA 57. évfolyam, 246. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1967. október 18. Mai szamunkból: AMERIKA TERVE — AZ EAK VÁLASZA FORGALOM, ARAK, TISZTASÁG A PIACON II fogyasztók kedvét keresik Újdonságok a szegedi gyárakban A VIETNAMI SEGÍTSÉGET MÉG OKTÓBERBEN ÁTADJUK gazdasági mecha- ben már az első sorozatok masabb és biztonságosabb — a háztartási gépekhez hasz­nálható — kábelekkel is kí­sérleteznek. Az új készítmé­nyekkel kényelmesebbé vá­lik majd a porszívók, pad­lókefélők, kávéőrlő gépek és villanyborotvák használata. Az új nizmusra való felkészülés futnak a gépeken, igen sokoldalú tevékenysé- f get jelent az iparvállalatok SzineS számára. Egy új kabát, cipő vagy tartós fogyasztási cikk munkakőöenvek elkészítésekor a szakembe- ' ' rek egyre inkább alkalmaz- Más aiakü, fazonú köpeny kodnak a fogyasztók igé- kell a boltosnak, a fodrász­nyeihez. A kelendőség, a nak^ Más körülmények kö­KÖNNYÜIPAR TELEPHELYEI VIDÉKEN ÜJ KÖZGYŰLÉS A SZEAC-NÁL minőség válik Divatos, kényelmes cipők modellek, sőt néhány üzem­Űj tnoÉavédelmi szabályzatok készülnek A vállalatok szakszerveze- Ugyancsak a vállalati ti bizottságai napokon belül munkavédelmi szabályzat­megkapják azt az útmutatót, ban kell felsorolni az egyes amelyet a SZOT munkavé- munkahelyeken használandó delmi osztálya állított össze, védőberendezéseket, egyéni hogy segítséget nyújtson a védőeszközöket és felszerelé­vállalati munkavédelmi sza- seket, a dolgozók rendelke­bályzatok elkészítéséhez. zésére bocsátandó tiszlító­A vállalati szabályzatnak szereket és eszközöket, va­meg kell szabnia többek lamint azokat a munkakórö­közt, hogy a sokféle lehető- ket, amelyekben a dolgö­ség közül a helyi adottsá- zóknak védőétel, illetve vé­gok figyelembevételével mi- riöital jár. Végül a szabály­lyen módon kell olyan zatban biztosítani kell a ..kénv szer kapcsolatot" te- szakszervezeti bizottság kép­remteni a veszélyes gépek viselőjének, Illetve a inunka­és védőberendezések között, védelmi felügyelőknek a amely eleve megakadályozza részvételét a munkavédelmi a balesetek bekövetkezését szemléken a balesetek ki­A vállalati sajátosságok vizsgálásában, stb. egyes esetekben szükségessé tehetnek az általános óvó- A szabalyzatoknak 1968. rendszabályoktól eltérő sza- január 1-én kell életbelép­bályozást is. niök. (MTI) Francié lopok külkereskedelmi miniszterünk párizsi tárgyalásairól A francia lapok beszá- latainak mérlegét. A cikk­molnak dr. Bíró József kül- író emlékeztet Couve de kereskedelmi miniszter Pá- Murville francia külügymi­rizsba érkezéséről, arról, niszter budapesti és Péter hogy megérkezését követő- János magyar külügymi­en élőbb Couve de Mur- niszter párizsi látogatására, ville francia külügyminisz- valamint Roland Nungesser ter, majd Roland Nunges- államtitkár legutóbbi ma­ser gazdasági és pénzügyi gyarországi utazására. Min­államtitkár fogadta a ma- dennek ellenére azonban a gyar külkereskedelmi mi- két ország egymással foly­nisztert. tátott kereskedelmének „ .. ,, színvonala még nem kielé­A Nation, a gaulleistak gít6 Franciaország az euró­lapja a magyar miniszter pai országok között a 10. latogatasa alkalmából meg- helyen áll Magyarország vonja a két ország kapcso- importiában, és a 12. he­elsőrendű zött dolSozik az orvosnő, ,. mint a tervezőintézet mér­szempontta; a divat, a piac nöknője. A szegedi Ruha­diktálta ütemre dolgozik az gyár tervezői ebből indul- A Minőségi Cipőgyár sze­ipar. tak ki, s a különböző mun- gedj üzemében 1969-et ír­A szegedi üzemekben kaköröknek megfelelő alakú nak, a modelltervező az , . , , ... ., ,' és színű köpenyeket készí- 1969-es év slágerein dolgo­ktsz-ekben az uj termekek- tettek A mintapéldányok zik. Ennek a „jövőbelátás­kel, szolgaitatásokkai a fo- megszülettek: az új, szinte- nak" a nők már 1968-ban is gyasztók kedvét keresik. El- tikus anyagból varrt sárga, örülhetnek. A szegedi gyár­készültek a legújabb, 1968-as halványzöld, kék köpenyek egységben összesen 70 na­ízlésesek, szépek. gyon szép, új minta készült. Átadták már a kereske- amelyből 60 százalék stra­delemnek a legújabb típusú pára, azaz hétköznapra való. orkán kabátokat; megváltoz- Az új cipők majdnem kivé­tették az eddigi szabásmin- tel nélkül alacsony, úgyneve­tákat. Az új orkánok rövi- zett botsarokkal és kényel­debbek, nagy zsebbel ké- mes, gömbölyú orrkiképzés­szülnek — férfi és női vál- sel készülnek. Az új cipődi­tozatban egyaránt. Eddig a vat a kényelmet hivatott ruhagyár 20 ezret gyártott, szolgálni: megtört a tűsarok az igények azonban azt mu- egyeduralma. A szegedi ci­tatják, ennél jóval többre pőgyár új termékei között lesz szükség. A tervezők válogathatnak majd a nők: gondoltak a hűvösebb idő- a pasztell valamennyi szí­járásra is, elkészítették abé- neiben készülnek a könnyű lelt orkánkabát modelljét is. pums cipők. Akad különle­A Szegedi Ruhagyár egyéb- gesség is. Megjelenik az ként felkészült 1968-ra; a úgynevezett orchidea-lila, s gyárban mintegy 1 millió ennek világosabb változata, forintos költséggel új min- a fuxia színű cipő. Juhos ta- és kísérleti sorozatgyártó Márton modellőr nemrég egy részleget hoznak létre. Itt a újítást is kidolgozott: a di­kereskedelem külön kérésé- vatcipőkhöz különböző cse­re kis sorozatban is készí- rélhető masnikat kíván al­tenek majd árucikkeket, kí- kalmazni. sérleteznek új eljárásokkal, Tartósabb vezetékek Mikor Jut az ember a Holdra? Sajtóértekezlet a szovjet tudományról Kedden a Szovjetunió Tu- eredményei gyakoroljak a törését a világűrbe. Az em­dornányos Akadémiájának legnagyobb hatást korunk ber Holdra szállása, sőt fel­dísztermében tartott sajtcér- tudományos-műszaki hala- tételezéseink szerint a tekezleten Msztyiszlav Kel- dására. _ Mars vagy a Vénusz eléré­dis, a Szovjetunió Tudomá- A sajtóértekezleten szá- se is. a mi nemzedékünk nyos Akadémiájának elnöke mos tudósító fordult Kel- feladata, hangsúlyozta: az emoeriség- dishez azzal a kérdéssel: A Vénusz—4 szovjet auto­nek az Októberi Forrada- mikor fog ember a Holdra matikus űráUomásra vonat­lom által eletrehivott hala- jutni? , . . , , „ , dása el fog vezetni annak a - Ennek időpontját — kozo kerdesre felelve Kel­veszélynek a megszűnteié- hangsúlyozta Keldis — na. dis elmondotta, hogy az űr. séhez, hogy a tudomány gyon nehéz megmondani, állomás berendezése kifo­nagyszerű eredményeit a Az ember Holdra repülése gástalanul működik. Azok rombolás és a pusztítás nagy nehézségekbe ütközik, az információk, amelyeket eszközeiként használják fel. A lényeg azonban nem az, szerdán kapunk a Vénusz Rámutatott arra, hogy a hogy az ember hány év légköréről, nagyon fontosak: világszerte ismert szovjet múlva jut el a Holdra. A további lépést jelentenek a tudománynak a fizika leg- fődolog az. hogy nem lehet jövendő kozmikus repülések fontosabb területein elért megállítani az ember előre- megvalósításához. lyen az exportban. Az áru­cserét az egyensúly hiánya jellemzi Magyarország ro­vására. Csak ennek a defi­citnek a felszámolása teszi lehetővé a forgalom gyors növelését. A deficitnek több oka van — állapítja meg a lap. — A magyar export háromnegyed részben me­zőgazdasági cikkekből áll, amelyeknek franciaországi behozatalát nehezítik a kö­zös piac rendszabályai. Ezenkívül sok iparcikk be­hozatalát sem tették még francia részről szabaddá, s a megállapított kontingen­seket sem használták ki. Ezeket a problémákat kí­vánják dr. Bíró József lá­togatása során megoldani, és továbbfejlesztető a meg­kezdett ipari együttműkö­dés (a Renault, az Alst­homneypric) első eredmé­nyeit (MTI) technológiával. Az új üzem- F YbrPS$7 ínvítn? rész december közepétől JUVILCJ5 működik. A gyorsan fejl6dő szegedi Gépjármű Ktsz nemrég szer­ződést kötött az Állami Biz­tosítóval. A Csongrád me­gye területén balesetet szen­vedett hazai és külföldi gép­Új módszerrel kísérletezik kocsikat — amelyek javítá­az építőipar: a hagyomá- sat 32 AIIami Biztosító té­nyos megoldástól eltérően ntl ~ rendszeresen, felelős­falra ragasztható villanyve- segge! javítják'- A szerződés­zetékekkel próbálkozik. Az k6" a kar mértékéhez meg­újfajta, fehér színű mű- Jelolbék a Javítási időt is. anyaggal szigetelt vezetéket A szerviz az utóbbi időszak­a szegedi kábelművekben mar húsz személyautót készítik. Ezzel az új szer- ~~ Wartburgokat, Skodákat, kezet! elemmel bizonyos kö- Volkswageneket, Trabanto­rülmények között sokkal kat — varázsolt újjá. gyorsabban lehet dolgozni, a A Kzerzodeses szolgalat be­kábelt nem kell a falba vált- s ezert a következet a vésni, süllyeszteni közeljövőben továbbfejleszti A kábelművek a harma- szolgáltatásait. Megkezdő­dik negyedévben már 80 ezer méter ilyen falra ra­gasztható vezetéket készí­tett. s 1967 végéig előrelát­hatólag még 80—100 ezer métert adnak át a megren­delőknek. A gyárban a szak­emberek tartósabb, rugal­dött a szerviz bővítése, amely jövő év közepére el­készül. Az új műhelyekkel, berendezésekkel a ktsz az eddigieknél is gyorsabban és jobb minőséggel végezheti majd munkáját. Matkó István Hz NSZK magatartása zavarja az atomsorosnpó-szerzödés kidolgozását A genfi tizennyolchatalmi A Szovjetunió képviselője leszerelési tárgyalásokon rámutatott, hogy a terve­kedden felszólalt Alekszej zet harmadik cikkelye (az Roscsin, a Szovjetunió kép- ellenőrzés) egyelőre kidol­viselője. Kijelentette, hogy gozatlan, az a fő nehézség, az atomsorompó-szerződés- hogy az NSZK befolvásos ről folyó tárgyalások rend- körei mindenképpen igye­kívül felelős szakaszba lép- keznek megakadályozni e tek. A bizottságnak most az cikkely elfogadását és ez­a feladata, hogy befejezze zel megtorpedózni az atom­a szerződéstervezet kidolgo- sorompó-szerződés zását és ezzel mozdítsa elő Roscsin leszögezte: egy olyan nagy probléma szabad hozzájárulni, megoldását, — amelyről hosszú idő óta folynak tár­gyalások mind Genfben, egészét, nem hogy az EURATOM szervezeté­hez tartozó országok kivon­mind pedig az ENSZ-köz- Ják magukat a nemzetközi gyűlés ülésszakán. ellenőrzés rendszere alól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom