Délmagyarország, 1967. október (57. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-17 / 245. szám

é A pályaválasztást segítve Mozgalom és vetélkedő Még nem dőlt el, ki lesz múltú, rendszeres jelenléte az ország legjobb ifjú gép­lakatos szakmunkása, de a szakmunkásképzésben. A Szakma Kiváló Tanuló­annyi már bizonyos, ismét ja iskolai versenyforma szer­vezett tanulási mozgalom, mely addig foglalkozik a közönségsikert aratott egy népszerű vetélkedősorozat Egyúttal a pályaválasztás fiatalokkal, míg sikerrel le nem egyszerű dilemmájában nem tették a szakmunkás­segített a maga sajátos, nagyközönséghez szóló esz­vizsgát. Az 1961—65-ös tan­év óta valamennyi iparita­közeivel a televízió. Az nuló intézetre kiterjed, s egész vetélkedórendszer meg- évente Csongrád megye kö­hirdetésével a munka sze- rülbelül 7 ezer ipari tanuló­retetét, a szakma megbecsü- jából mintegy 5 ezren vesz­lését prttlongálja. Ha a gyá- nek részt benne — iskolai. rakban, üzemekben jól hasz­nosítják a versenyek ta­pasztalatait, tudatosítják a résztvevők sikereit, eredmé­megyei szinten. A legutóbbi verseny országos döntőjét — ahová csak végzős tanulók kerülnek — áprilisban köz­nyeit, megmutatják a vetél- vetítette a televízió, sarészt­kedő témakörének és az vevők három hónappal ko­üzem munkakörülményeinek rábban kaptak szakmunkás­összefüggéseit: a verseny bizonyítványt társaiknál. A életrehívásának szándéka célba talál. Népszerűsíti a Szakma Ifjú Mestere a KISZ termelési versenyei­szakmunkásképzést. Ám je- nek egyike: olyan végzett lenleg az is fontos, hogy szakmunkásokat mozgósít, egy-egy üzem adottságaival, tulajdonságaival, munkájá­val a „kívülállók" ismer­kedjenek. Ezért hasznos a televízió fóruma. akik valamilyen okból tá­vol maradtak a továbbkép­zés egyéb lehetőségeitől. (A korábbi technikumi mini­mumvizsga jogutóda De kínálkoznak más mód- munkaverseny formájában.) szerek is. Így például a ver­senyzők elmehetnének álta­lános és középiskolákba él­ménybeszámolót tartani, Feladata szerint az üzemen belüli szakmai oktatás szer­ves része, s ilyen funkcióját elsősorban a MÁV-nál. a konkrét tapasztalataikkal fi- postánál, a kiskereskedelmi gyeimet kelteni szakmájuk vállalatoknál tölti be. Saj­iránt. Vagy fordítva: az egyes tanintézetek üzemi lá­togatásokkal segítenék kö­nos, a nagyvállalatok több­ségénél hiányzik — mint például a konzervgyárban — zelebb tanulóikat a munka- ahol pedig megszervezése padokhoz, mellettük dolgozó igencsak indokolt lenne. A szakmunkásokhoz. Mindez textilművekben például leg­csupán egyfajta lehetősége, utóbb 74-en tettek eredmé­megnyilvánulása annak a folyamatnak, ami ma ki­mondatlanul is kortünet: in- 224-en. nyes vizsgát. Tavaly a me gyében 473-an, idén eddig tenzivebbé vált a fiatalok közvéleményének érdeklődő hozzáfordulása a műszaki- állnak kamerák elé a selej­technikai pályákhoz. S en­nek szentesítője. egyedi mu­tatója a tv-vetélkedő. Amo­lyan reprezentatív módja a tezők, elő- és középdöntők legjobbjai. A sorozat most a Nagy Októberi " Szocialista Forradalom évfordulójának szakmunkás-hivatás népsze- tiszteletére indult szocialista rűsítésének, melynek moz­galmi alapja a Szakma Ki­váló Tanulója és a Szakma Ifjú Mestere közel évtizedes munkaverseny egyik ciklusa. Kíváncsian várjuk a folyta tást... Nikolényi István Halálos és súlyos balesetek Szegeden, a Lúgos utcában szerencsére nem történt, az figyelmetlenül, féktávolságon anyagi kár 3500 forint, belül egy tehergépkocsi elé lépett Csűri Mihály szegedi Szabálytalanul, későn jel­lakos és a gépkocsi elütötte. lezte balra kanyarodási szan­Csúri Mihálvt súlyos, életve- dekát. kerekpáron kozleked­szélves sérülésekkel szállí- ve s- Piroska domaszeki la­tották a mentők a kórházba, kos és egy motorkerékpáros ahol azonban a gyors orvosi elütötte. A kislány szerencse­beavatkozás sem tudott se- re csak könnyebb seruleseket giteni rajta és meghalt. szenvedett. A szőregi úton Török Ilo- Hódmezővásárhely és na szegedi (Kállay fasor 82.) Maroslele között halálos ki­lakos gyakorlatlanul, illetve menetelű baleset történt, figyelmetlenül vezette sze- perecz István algyői (Rákóczi­mélvgépkocsiját és egy őt telep 33.) lakos szabálytala­előző csuklós autóbusznak nu( előzött egy motorkerék­iitközött. Személyi sérülés párost és összeütközött egy nem történt, az anyagi kár Vele szemben közlekedő mo­azonban 2500 forint. torkerékpárral, amelyet Sza­Figyelmetlenül hajtott fel bő Dezső algyői (Berek sor egy földútról az E 5-ös fő- 33.) lakos ittasan vezetett. A közlekedési útra Cvetko Pa- baleset következtében Szabó hov Grigolov bolgár állam- Dezső a kórházba szállitás polgár személygépkocsival, közben, a mentőautóban és ott összeütközött egy sza- meghalt. Vele pótutasként balyosan közlekedő teher- utazó felesége súlyos sérülé­gépkocsival. Személyi sérülés seket szenvedett. „Olajos" iskola Szegeden Az alföldön két év alatt Közgazdasági Szakk'özépis- legszükségesebb igényeket jelentős olajipar teremtő- kólában dött. Egyre másra érkeztek nek részt. A szakmai és érkeznek a több milliós gyakat — kőolaj és berendezések — de az irá­konzultáción vesz- kielégíti. Nemrég a kőolaj­tar­föld­tant, geofizikát — a szegedi fúrási üzemegységtől újabb huszonnyolc tagú csoport in­dult a szolnoki tanfolyamra. A múlt évben nem sike­rült megszervezni a politi­kai oktatást a. kőolajfűrási nyitó, velük dolgozó ember kőolaj fúrási és termelő sokszor hiányzik. A Dunán- üzemegységek mérnökei, Ko­túlról. a régebbi lelőhelyek- csts József és Somfai Attila ről idejönnek szakmunka- tanítják. Az „olajos'; iskola üzemegységben. A rendkívül sok, technikusok; mindez azonban kevés a szegedi me­dence első osztályba jelenleg 26- nehéz körülmények miatt a an járnak — kivétel nélkül vezetők és munkások csak kutatási-termelcsi a két üzemegység dolgozói a kutatási programmal fog­közül. A kihelyezett első év- lalkozhattak. Az- idén már programjához. A munkaerő-helyzet még­is sokat javul a közeljövő­ben: az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt megszervez­te a helybeli középszintű keznek. szakemberképzést Szegeden. olyamra csak azok iratkoz­hatnak be, akik az olaiipa-­kitűnő eerdménvek szület­tek, s így jut idő a politikai ban dolgoznak és megfelelő előadásokra is. A szakszer­szakmai gyakorlattal rendel- vezeti bizottság tanfolyama­in közel 700 dolgozó hama­Tanulnak az olajbányászat rosan huszonhat csoportban Megnyílt a nagykanizsai szakmunkásai Ls, igaz hogy ismerkedik, meg az idősze­Zsigmondi Vilmos Kőolajba- Szegeden még mindig nincs rű társadalmi-politikai kcr­nyászati és Mélyfúróipari megoldva képzésük. A gon Technikum kihelyezett első désekkel. Többek között az új dókat nem szünteti meg tel- gazdasági mechanizmus rend­évfolyama. A tanítás leve- jesen a jelenlegi módszer — szeréről, a Szovjetunió öt­lező rendszerű, a hallgatók az oktatás három hónapig -— *— hetente egyszer a szegedi Szolnokon történik — de a venéves fejlődéséről tarta­nak majd előadásokat. A fegyelmezetlen munka nem lehet „szokás" Az ország legjobb gépla­katosa elméért még kétszer Az is előfordulhat, hogy hetően ellenszolgáltatásért, valaki több mint egy évtize- Ezért is figyelmeztették, s de dolgozik a munkahelyén, akkor azt mondta, szíves­s ezalatt szinte nap mint ségből teszi, nap megszegi a munkaren- Eközben az is kiderült, det, megsérti a fegyelmet, hogy — vidékről való ké­Ennek az lehet a magyará- sői beérkezésre hivatkozva zata, hogy „ügyesen" követi — nem piac kezdetén, ha­el a szabálytalanságokat, nem általában fél órával ké­esetleges felületes az ellen- sőbb kezdi a munkáját. De őrzés. De az is megesik, azt a legritkább esetben hogy a fegyelmezetlenségek mulasztja el, hogy munka­megszokottá válnak az elkö- kezdés előtt lehajtson egy vetőnél, s a munkatársak féldeci pálinkát az útjába előtt is. eső boltban. Igaz, ő maga A szegedi városi tanács elismerte, hogy ha erre ko­szolgáltatóüzeménél az egyik ra reggel mégsincs ideje, kerékpármegőrző dolgozó fe- akkor evés előtt, hat óra gyelmi ügye jó példa ezek­re a következtetésekre. A vállalatnak tudvalevőleg egyik fontos bevételi forrá­sa, hogy a város különböző részein kerékpármegőrző­ket létesít, s az ott alkal­mazott dolgozó kerékpáron­ként egy forintért vigyáz a becses járműre. A lakosság érdekében is fontos ez a szolgáltatás, hiszen különö­sen az utóbbi időben sok kerékpár vész el. Az őrzőhelyen a forint el­lenében sorszámozott cédu­lát ragasztanak a kerékpár­ra, s ugyanilyen számozású szelvényt adnak a kerékpár tulajdonosának, amivel majd ki lehet váltani a ke­rékpárt. Nos, a szóban levő őr úgy egyszerűsített, hogy a ragasztásra alkalmas cé­dulákat a küllők közé dug­ta — feltételezhetően, hogy többször is használhassa — az ellenőrzőszelvényt pe­dig a tömbben hagyta. Nem minden esetben, de elég gyakran cselekedett így. El­lenőrzéskor többször rajta­kapták. figyelmeztették szó­ban, írásban, mindez mit sem ért. Más szabálytalanságot is elkövetett. A piacon, ahol szolgálati helye volt, s a má­zsát is kezelte, tiltó rendel­kezés ellenére önkéntes cso­magmegőrzést vállalt. Felte­tájban otthagyja munkahe­lyét pálinkabeszerzés céljá­ból. Kijelentette, ezt cse­lekszi 11 éve, mióta ezen a helyen van alkalmazás­ban, ugyanis szerinte ez „egészségi okokból nélkülöz­hetetlen". A többszőri figyelmezte­tés eredménytelensége mi­att a vállalatnál fegyelmi vizsgálatot folytattak elle­ne, aminek áthelyezés és fi­zetéscsökkentés lett a követ­kezménye. A vállalat első­sorban a kerékpármegőrző­jegyekkel való manipuláció­kat vette figyelembe, hi­szen ezekből az apró téte­lekből Szegeden évenként 200 ezer forint bevételt ter­veznek. A dolgozó továbbra is vélt igazát hangoztatta, a fegyel­mi határozat miatt a többi dolgozó előtt minősíthetet­len hangon háborgott, s megfellebbezte a határoza­tot. Ugyanakkor széltében, hosszában híresztelte, hogy „fúrják" őt, hivatkozott múltjára és múltbeli isme­rőseire, akik „majd intéz­kednek" az ő ügyében. A vállalati munkaügyi döntőbizottság szintén meg­hallgatta a tanúkat, S a dol­gozó védekezését, ennek alapján helybenhagyta a fegyelmi határozatot. Üjabb fellebbezés és széles körű hírverés után a területi munkaügyi döntőbizottság elé került az ügy. A tények, a bizonyítékok itt is meg­döntötték a silány védeke­zést, s így az eredeti fegyel­mi határozat maradt ér­vényben. Az ügy ezzel lezárult. De tanulságai sokak számára megszívlelendők. K. J. \ KÉPERNYŐ Úton A művészi és sikeres tv­játékok között fogják majd bizonyára följegyezni az új­ságíró Cserhalmi Imre al­kotását, az Útónt. A megté­vesztő cím egy munkáját szerető, de kissé nyers mo­dorú gyárigazgató kálváriá­ját takarja. Az új vezető­nek meg kell küzdenie a korábbi vezetés átkos ha­gyományaival, a vidéki, pa­rasztból lett gyárimunkások szakmai képzetlenségével, s az újtól rettegő emberek bi­zalmatlanságával. Lakatos Kálmán igazgató azonban olyan ember, aki nem szo­kott megfutamodni — bár, legjobb barátai, sértett mun­katársai egymás után cser­ben hagyják —: a végső győzelemig, vagy a végső bukásig vívja harcát. Mi­közben az író ügyesen elke­rüli a buktatókat, Lakatos megvívja belső harcát is, s mindent megtisztító könnyei­vel és zokogásával oldja fel a drámai feszültséget. Zsurzs Éva rendező kitű­nően ismerte fel a darab­ban rejlő lehetőségeket, a kicsit hosszúra sikerült elő­készítést, tereprajzot, kör-í nyezetbemutatást a helyszí­nek gyors és váltakozó be­mutatásával igyekezett rit­musossá tenni. Cserhalmi darabjának legfőbb értékét, az emberi tragédiá környe­zetből való kibontását, de a környezetbe való elhelyezé­sét is egyben, azzal mutatta be leghívebben, hogy az egész cselekményt az új igazgató köré építette. Gábor Miklós mély átélés­sel, a maga sokoldalúságá­ban formálta meg Lakatos Kálmán életteli alakját. A népes szereplőgárdából Mol­nár Tibor és György László alakítása volt még figyelem­reméltó. A darab szépséghibája, hogy néhány színész nem tudott elszakadni a szokvá­nyos munkásábrázolástól. Egészében azonban kelleme­sen szórakoztató, művészi előadást nyújtott a tv va­sárnap estére nézőinek. Cs. Farkas István a Forog majd dorozsmai szélmalom RÁDIÓMŰSOR Kossuth Kádió 10,45 Ecsetvonás a Walesi bár­dok költőiének arcképéhez. Krl­„ _ . „... , . 7.-án László írása. 11.00 Zenekari RlDO"„ T „ Könnyűzenei muzsika. 11.40 Erezd iől magad. 4.50 Hírek, időjárás. 4.32 Hal- ^Jgg1*' „Vfm !«*• 'L5P Verbunkosok ás haltól reggelig... Zenes műsor, "^mkk ?9 29 Hallgató nk fl- !JI!EVa/ n6R,&A Fal,l',rf; Allnndó nrnzai adások 5 1)0 Hí- , . „ , " dió műsora. 13.00 Tánczene. 13.17 a uanao prózai aaasoK. o.uo ni Eye]mebe 19.30 A Szabó család. T otth. ,<.„<. HSrr-ötőc 1747 Fírtúrádtó. Xd S^kefr^22mai^rert^ W Kel^I 6.45 Hallgatóink ügyeimébe. 7.00 Rettvénvműsor 20 5? Hírek 20 57 llatig' • • A Pelöfi rvá<Ji« Reggeli krónika.11 7.15 Körzeti ^íST muzsikusok223)0 HL Hírek. Jd«1áréS. időjárás. 7.30 Üj könyvek. 8.03 rp)f sr-ort 22 20 A madarász 1810 Dvorzsntalál Praeában. Ba­Hirek. 8.05 Műsorismertetés. 8.22 Rí •-letek ' ZellLr nnercttiéhói rát Endre írása. 18.30 A Biológus Grieg: Zongoraverseny. 8.30 Va- fj so Mokov- in szlmfór^ 2313 Napok programjából. 18.35 A dászüton Afrikóban. Előadás. Kfimv.b™. m"no Htrékni'iv— sárga Rolls-Royce. Részletek Or­om. A Gyermek-rádió műsora. 0 25 Pal^érinn kórésnk íolanl filmzenéiéből. 10.10 Bf>­0.40 Házv Erzsébet és Jlosfalvy „ ,1, " leitzene. 10.40 .16 éjszakát. gye­Róbert énekel. 10.00 Hírek. 10.10 Petőfi Rádió rekek. 20.00 Es'l krónika II. 20.30 Fiatalok stúdiója. 10.30 Schu- 4.30—7.57 Azonos a Kossuth \ Budapesti Fúvósötös játszik, mami: d-moll trió. '1.00 Iskola- Kádió műsorával. 10.00 Bárdos 20..85 Nagy, mesterek nyomában, rádió. 11.35 Tánczene. 12.00 Hí- Lajos kórusmű veiből. 10.15 Bun- 21.55 Bordalok, csárdások- 22.10 vek. Időjárás. 12.15 Charlsta bury úl ruháia. Részletek Gerd Gaspar Cassado gordonka/,ik Luöwtg és Wslter Berry énekel. Nat.sehlnskl— Helmut. Bez—Jörgen 23.50 a Jnzz kedvelőinek. 23.00— 13.00 A budapesti színházak mű- Degenhardt zenés Játékából. 23.20 Hirek. Sport, sora. 13.02 Erdei ösvényekéi-.. , , w Versek. 13.21 Színes népi mu- TC I FV I 7 I OM I ICf) R ;..siko. 13.57 Marian Anderson 1 CL u f 1 i 1 ui 1 v jw n reeraáriákat énekel 14,15 Ke- „ , , ... , ,, ress. kutass! Múzeumbarát gye- Magyar televizió Jugoszláv televízió rckek Játéka. 14.46 Filleniő. M6- 17.58 Hirek. 18 05 Ifjúság. Fia- 9.40 Iskola-tv. 14 50 Iskola-tv. rtez Zsigmond meséle. 15.00 Hl- tal költök versel. 18.25 Műszaki 17.30 Heti szemle albánul. 18.00 rek. 15.13 Az I. Muslci dl Roma fejlesztés, egyéni érdek. Riport- Hírek. 18.30 A nagyvilág a kép­kamaraegyüttes Játszik. 15.59 műsor. 18.55 Ül könyvek. 19.00 ernyőn. 19.10 Szemafor 19 54 Jó Sokféle Olaszország Csapó Utazás a Föld körül Laosz. 19.30 éjszakát, gyerekek! 20.00 Tv-hír­Ovörgv írása. 16.00 Poi-beat. Esti mese. 19.40 Húsz perc adó. 20.40 Dokumentumfilm. 20.53 16.18 Gazdasági újságíróké a dzsessz. Részletek a székesfehér- Játékfilm. 22.25 Hírek szó. 16.24 Rádióiskola. 16.57 vári dzsesszfesztivál műsorából. , • Hallgatóink rigyelmébe. 17.00 20.00 Tv-híradó 20.20 Dr Sehlü- Román televízió Hírek. 17.03 Ül tendenciák a ter. Magyarul beszélő NDK tv- 17.30 Gyermekműsor. 18.05 If­kneti—nyugati kereskedelemben. film 4. A sziget. (10 éven felü- Jósági műsor. 18.30 Tv-hírado. Előadás 17.70 Kovács Dénes hc- beknek!) 21.15 Shovv-hivatal. A 19.00 Tarzan kalandjai Sorozat­p.-diil Bacher Mihály zongora- könnvűműfai rivaldája. 22.05 Tv- film. 19.20 Színházi közvetítés zlk. 17.46 Vállalatvezetők klub- híradó, II. kiadás. 21.40 Tv-híradó. Barátaim, ismerőseim méltatlankodásán felbuz­dulva azzal a határozott szándékkal látogattam meg a dorozsmai szélmalmot, hogy ha tényleg olyan rozo­ga és ápolatlan megint,... hát akkor én dörgedelmes írást teszek közzé a védel­mére ... De már a kis ház közti kanyarból láttam, hogy „úszni fog" a téma. Barát­ságos homokhalmok, me­szesgödrök és piros téglák tarkították a valóban meg­kopott malom környékét. Munkások, emberek sehol. Aztán fejkendőben, csíkos barhent pongyolában öreg néni jelent meg a színen, ba­rátságosan ecsetelve a té­nyeket, vagyis az omladozó malom felkarolását. Ilonka néni. azaz Arany Imréné egyike a malom örö­köseinek, tízen vannak test­vérek. Édesapjuk, Faragó György testálta rájuk a Dankó-nótában megörökí­tett, műemlékké vált épít­ményt. Elbeszélésében el­sikkadnak az évszámok, ne­hezen bogozom ki a neveze­tes malom történetét. 1821­ben építtette vásárhelyi mesteremberekkel Czékus Andor községi bíró, majd az 1900-as években vette meg Faragó György. A kis malom szorgalmasan dol­gozott: 1950-ig őrölte a köz­ségi embereknek a kenyér­nek valót. A malom nem­csak a Dankó-nótában emel­kedett hírnévre és műemlé­ki rangra: masszív vaskos­sága, formája, sajátos szer­kezete a népi építészet egyik tipikus darabjává teszi. Amíg működött, gazdája kétévenként tapasztotta, s mostani felújításánál félő, hogy elvész eredetisége, jel­legzetessége. — Nem vész el — nyug­tatnak meg a szegedi járási tanács építési csoportjánál. Nem téglafallal, hanem új­fajta eljárással — okratá­lással védjük meg a fala­kat, és a tetőszerkezetet, a berendezést is eredeti álla­potába állítjuk vissza — mondja dr. Mari Péter épí­tésügyi csoportvezető. — Most tudtunk csak hozzá­fogni a javításokhoz, hiszen most került a malom álla­mi tulajdonba. Az országos Műemlék Felügyelőségtől kaptunk a javításokra 50 ezer forintot, a többi költ­séget mi pótoljuk. — És mikorra .fejezik be a munkálatokat? — Pontos dátumot mon­dani nehéz, de reméljük, nemsokára. Tehát, ha a nótában nem is, a valóságban nemsokára forog a dorozsmai szélma­lom .., S ezzel vége lesz az évek óta tartó „szélmalomharc­fiak". Jakab Ágnes Új feltételek a magánlakás­' ». z • I " I •• •• • f I epitesi kölcsönöknél Az utóbbi években rend­kívüli mértékben megnöve­kedtek a lakosság lakásépí­tési hiteligényei. Erre tekin­tettel a Minisztertanács a magánlakás építési kölcsö­nök feltételeit új határozat­ban szabályozta. A rendel­kezés a Magyar Közlöny mai, keddi számában jele­nik meg. A határozat értelmében az Országos Takarékpénztár évi 2 százalékos kamattal csalá­di ház építésére 20 000 fo­rint, társasház-lakás építésé­re 40 000 forint összegű alapkölcsönt nyújthat. A to­vábbi kiegészítő kölcsön ka­mata évi 6 százalék. A határozat rendelkezése­it 1968. január 1-től kell al­kalmazni. A január 1. előtt megsza­vazott és részben, vagy egészben folyósított építési kölcsönökre az új feltételek nem vonatkoznak. (MTI) Kedd, 1967, október a DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom