Délmagyarország, 1967. szeptember (57. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-15 / 218. szám

Szövetségre lépő termelőszövetkezetek A

szegedi járás és a város szövetkezeti gazdaközösségeinek választott képviselői a mai napon a Tisza Szálló nagytermében megalakítják a Szeged Járási-Városi Termelőszövetkezetek és Termelőszövetkezeti Csoportok Területi Szövetségét, s megválasztják a szövetség vezetőit. Ez a nap igen jelentős a szegedi táj szövetkezeti mozgalmának életében. Üj, az eddigieknél hatékonyabb érdekképviselethez jutnak a termelőszövetkezeti gazdák. A szövetség feladata, hogy az állam érdekeivel összhangban elősegítse a tsz-ek jobb együttműködését. A szövetség a tagszövetkezetek hatékonyabb gazdálkodásával, érdekvédelmével összefüggő kérdésekben a jövőben javaslatokat tesz az • illetékes állami és társadalmi szerveknek. A négy évre választott küldöttgyűlés döntése értelmében a szövetség megvitatja az üzemi termelési tervek teljesítéséből és a népgazdaság igényeiből származó feladatokat. Ezek eredményes végrehajtása céljából javaslatokat dolgoz ki a tagszövetkezetek számára. Rendszeresen értékeli a különféle gazdasági ösztönzők, jövedelemelosztási formák hatékonyságát. Üj módszereket ad a munka megszervezésére, díjazására, a különféle termelési folyamatok specializálására. Szükség szerint koordinálja az egyes termelési ágazatokat. A területi szövetség másik nagy munkaterülete a szövetkezetek rendszeres tájékoztatása az áruértékesítés és beszerzés lehetőségeiről. Kezdeményező szerepet folytat a hazai és a külföldi árukapcsolatok létrehozására. Közreműködik a felmerülő vitás kérdések rendezésében, teljes jogvédelmet biztosít tagszövetkezetei számára. A területi szövetségre fontos feladat hárul a háztáji gazdaságok termelésének további fellendítésében is. Gondoskodik például a háztáji áruk összegyűjtéséről, megfelelő elhelyezéséről, piacról. Arról, hogy a háztáji gazdaságok is mindenekelőtt olyan árucikkeket állítsanak elő, melyekre feltétlenül szüksége van az államháztartásnak. E célbői mind a közös, mind pedig a háztáji -és csoportgazdaságok számára rendszeres piackutatást végez. A területi szövetség sokoldalú feladatai közé tartozik továbbá a mezőgazdasági szakmunkásképzés hatékonyabb szervezése, különféle szaktanfolyamok, tapasztalatcsere-találkozók létrehozása, s még sok egyéb. Tömören: a párt IX. kongresszusának szellemében elősegíti a termelőszövetkezetekben a vállalati rendszerű gazdálkodás kialakítását. A IX. pártkongresszus lezárta a magyar mezőgazdaság szocialista építésének első szakaszát Azt a periódust, melyben a több millió apró parcella helyén kialakultak a modern árutermelő mezőgazdasági nagyüzemek keretei. S egyben új szakaszt nyitott meg, melyben semmivel sem kevesebb a tennivaló, mint az elsőben volt Szocialista tartalommal kell megtölteni a kialakult, egészségesen fejlődő formákat. E nagy társadalmi feladat egyik eszköze a tsz-ek területi szövetsége. Ezek megalakulása azt is bizonyítja: a paraszti gazdaközösségek már elég érettek az igazi nagykorúsításra, s hogy mint a szocializmus leghatalmasabb falusi politikai, gazdasági bázisai vegyenek rész a társadalom életében. A párt IX. kongresszusa az összes feltételeket biztosította ahhoz, hogy meggyorsuljon a földművelő emberek egységes paraszti osztályba való tömörülése, s végleg eltűnjenek az erőt, tudást megosztó korlátok utolsó maradványai is; mindenki munkája, képessége szerint részesüljön a társadalmi javakból. Az új nyugdíjtörvény áldásait máris élvezi szövetkezeti parasztságunk. Hamarosan napvilágra kerül az új föld jogi törvény is, mely egyszer s mindenkorra megerősíti a szövetkezeti parasztságot a föld közös birtoklásában. Várhatóan még az év végéig megjelenik az új termelőszövetkezeti törvény is. Ez a törvény az eddigieknél sokkal kedvezőbb alapokra helyezi a szövetkezeti tagság jogait és kötelességeit. Messzemenően gondoskodik a munkában megfáradt idős, beteg szövetkezeti gazdákróL Érdekeltséget teremt a fiatalok számára abban, hogy minél többen válasszák élethivatásul a nagyüzemi mezőgazdasági munkát. Ilyen feltételek közepette kerül most sor Szegeden is a tsz-ek és a tsz-csoportok területi szövetségének megalakulására. Ha csak csupán a szegedi kistáj jelenlegi gazdasági problémáit tekintjük, akkor is art kell mondani: bőven lesz munkája a szövetségnek. A táj évente visszatérő nagy problémája például a kora tavaszi belvíz és az ezt követő rendszeres aszály. Bár sokat tettünk már eddig is a belvizek pusztításai ellen, megnyugtató eredményt még nem sikerült elérnünk. A szövetségbe tömörülő hatalmas gazdasági egység ereje sokkal hatékonyabb eszköz lesz ebben az ügyben is, éppúgy, mint az öntözéses gazdálkodás fejlesztésében. A szövetség munkája minden bizonnyal áldásos májusi esőként hat majd a táj speciális kultúrájára, a szőlő- és gyümölcstermesztés korszerű fejlesztésére. Igen sok szőlőt, gyümölcsöst telepítettünk eddig is, azonban még mindig alacsonyak a terméshozamok! Hiányoznak a legjobb, leghatékonyabb nagyüzemi módszerek. Kicsi és nem megfelelő a különféle fajták választéka. E problémák megoldásában ís nagy szükség van az egyesült erőre, arra a széles körű gazdasági, politikai tisztánlátásra, melyet a szövetség biztosít tagszövetkezetei számára. A tsz-ekben már évekkel ezelőtt megkezdődött a termelés specializálódásának folyamata. Korunk ésszerű követelménye, hogy egy-egy adott gazdaságban elsősorban azt kell termelni, ami az állam és a termelőközösség szempontjából egyaránt a legjobban kifizetődő. Külön-külön azonban a specializálás területén sem juthattak még messzire a közös gazdaságok. Gyakran keresztezték eddig 'egymás érdekeit is. A termelési egyensúly feletti őrködés ennek elősegítése ugyancsak a területi szövetségek feladata lesz. Az állattenyésztés számos területén küzdenek a tsz-ek nehézségekkel, melyek megoldására eddig alig mutatkozott lehetőség. Például az állam minden segítő igyekezete ellenére is tovább csökkentek a sertéstenyésztés hozamai. Nem terjedtek el tájunkban a legfejlettebb tenyésztési, hizlalási módszerek, mert nem volt olyan erő, egyesület, mely kielégítő segítséggel, megbízható szaktanácsokkal szolgálhatott volna. S nem utolsósorban a területi szövetségben minden bizonnyal lelkiismeretes, jó gazdára talál majd a szocialista brigádmozgalom és a szocialista munkaverseny is. S

okat várnak a járás és a város közös gazdaságai új egyesületüktől. Azzal bírták meg küldötteiket: a mai tanácskozáson olyan vezetőket válasszanak a szövetség élére, akik a mozgalomban való jártasságukkal, széles körű politikai, gazdasági áttekintő, szervezőképességükkel alkalmasak a munka irányítására. Ilyen szakemberek tömegesen nevelkedtek fel az elmúlt évtizedek során a szegedi tájban is. Tehát a termelőszövetkezeti gazdák számíthatnak a mai küldöttértekezlet eredményes jó munkájára. CSÉPI JÓZSEF VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! viLiSÍU- trnuucji /ÍÍCJ/ÍI, TLRIMI/WÜIŰR m-Hmmm A MAGYAR SZOCIALISTA M V N K A'S P A'R T LAPJA 57. évfolyam, 218. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1967. szeptember 15. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt a szovjet párt- és kormányküldöttséggel folytatott tárgyalásokról. Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a szocialista országok kormányküldöttségeinek belgrádi megbeszéléseiről. A kormány a beszámolókat jóváhagyólag tudomásul vette. A külkereskedelmi, az igazságügy- és a pénzügyminiszter előterjesztése alapján a Minisztertanács rendeletet hozott a külkereskedelmi vállalatoknak a belföldi termelőkkel — illetve import esetén a felhasználókkal — kötendő szerződéseiről. A rendelet szerint az eddig saját számlára történő bonyolítás helyébe túlnyomó részben a közös érdekeltségen alapuló társasági szerződés különböző fajtái és a bizományi szerződések lépnek. A rendelet 1968. január 1-ével lép életbe. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztése alapján a kormány meg; tárgyalta a nyugat-dunántúli üdülőterület regionális rendezési tervét és határozatom kat hozott. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A Nagy Október tiszteletére Húszmilliós túlteljesítés a céljuk Új szalagoksikeres versenyformák a ruhagyárban A munkaverseny idei tapasztalatai azt mutatják, hogy ez a hasznos mozgalom végre megleli igazi pozícióját üzemeinkben. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére indított jubileumi versenyben új és jó vonások tapasztalhatók. Konkrétabb, célratörőbb lett, a szervezés, a kezdeményezés és a megvalósítás vonatkozásában egyaránt fejlődés mutatkozik. Egymást segítve A Szegedi Ruhagyárban is az új vonások jellemzik az idei versenymozgalmat, s teszik a dolgozók aktivitásának hatékony eszközévé. A vállalások alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez: a csoportbérezés bevezetése óta főként a szalag kollektív tervteljesítését célzó felajánlásokat tesznek a szocialista brigádok tagjai. Érthető, hogy a közösség számára nem közömbös, ki hogyan látja el feladatát, hogyan győzi erővel-idővel. Aki épp rendelkezik mindkettővel, az segít szalagbeli társának, s ha valaki hiányzik, akkor is így látják el a távollevők munkáját. Tulajdonképp mindenki magán is segít ezzel a „besegítési" rendszerrel, hisz a nagyobb fizetésben is kifejeződik a közösen elért eredmény. A célkitűzések között szerepel a minőség javítása is. Ez a törekvés a belső, úgynevezett társadalmi ellenőrzésben tükröződik. Nem kerülhet tovább a hibás munka, visszaadják vagy segítenek kijavítani. Ezt a fajta önkéntes „meózást" szeretnék minél szélesebb körben elterjeszteni a szocialista brigádok tagjai. Az év folyamán több olyan szakasz is van, amikor egy megoldást sürgető feladat nagyobb odaadást, több erőfeszítést igényel. A vezetők feltárták a problémákat, céljutalmakat tűztek ki, s a közös erőfeszítés meghozta, amit vártak. A férfiöltönygyártó részlegben á minőséget kellett javítani; a nyersáruraktárban helyszűke miatt meg kellett reformálni az elhelyezés egész rendszerét — derekasan meg is oldották a feladatokat. Mostanában az exportöltönyöket gyártók serénykednek; a kivitel igénye megnőtt, ötezer darabos ráadást kér a kereskedelem. Ezekben a kampányokban az is magától értetődő, hogy az emberek tudják, sosem marad el a megérdemelt jutalom; a sürgős feladat elvégzése, egy-egy sikeres átállás, vagy túlteljesítés, egyszóval bármiféle „hajtás" kifizetődő dolog. Több divatcikk, nagyobb nyereség A számok, tények azt tanúsítják a ruhagyárban is: érdemes a versennyel aktívan foglalkozni, kaput nyitni a kezdeményezésnek, serkenteni a vállalkozó kedvet. Jelentősen — 7 százalékkal — nőtt a termelékenység az eltelt nyolc hónapban. Szép túlteljesítés: több mint 7 százalékkal haladták meg a vállalati tervet, megtoldották a belkereskedelmi szállítás előirányzatát is, és túlteljesítik az exportot, 31 százalékkal. A munkakedvnek, akarásnak, a jubileumi verseny lendületének is nagy szerepe van a ruhagyár eddigi sikereiben. S bizonyára a továbbiakban is betölti ezt a szerepét. Szükség is lesz rá. A kereslet ösztönzésére ugyanis nagy fába vágott fejszét a vállalat: a belkereskedelmi terv 20 milliós túlteljesítésére törekszenek. Az orkánkabátok, divatköpenyek és más ruházati cikkek tömegesebb gyártásához már biztosították' az anyagot, a munkafeltételeket. Lényegében a jövőre tervezett kapacitásbővítést hajtják végre már most. A bácsalmási részlegben két új szalag kezdi meg a termelőmunkát szeptember 18-án; köpenyeket fognak készíteni. A 68 új dolgozó ezekben a hetekben tanulta a gyári varrás fortélyait. A jutalmak, célprémiumok mellett az is ösztönzi a munkakedvet, hogy az üzemben tudják: idén nyereségrészesedési rekord várható. Már eddig is rászolgáltak mintegy 16 napi fizetésre a ruhagyáriak és bizonyosra vehető, hogy szorgalmukkal még tovább gyarapítják ezt az összeget. Simái Mihály Befejeződött az afrikai csúcstalálkozó Az Afrikai Egységszervezet negyedik csúcstalálkozóján a 38 tagországból jelenlevő 37 küldöttség szerdán délután sikeresen befejezte báromnapos tanácskozását és elfogadta azt a 35 határozatet, amelyet a múlt héten készítettek elő a tagországok külügyminiszterei. E határozatok a kolomalizmus teljes felszámolására, a tagországok közötti szorosabb gazdasági együttműködésre hívnak fel és az AESZ szervezeti kérdéseivel foglalkoznak. Egy ötpontos határozat felszólítja a Kongó keleti határa mentén garázdálkodó zsoldosokat, azonnal hagyják el az országot. A határozat felhívja az ENSZ-et. tegyen lépéseket „a zsoldosok erkölcstelen és illegális akciói" ellen. Az értekezleten úgy döntöttek, hogy az AESZ államés kormányfőinek következő ülését Algírban tartják 1968 szeptemberében. U Thant ENSZ-főtitkár jelenlétében tartották meg a csúcsértekezlet záróülését Kinshasában. Az ENSZ fő. titkára a záróülésen hangsúlyozta a regionális nemzetközi szervezetek, körtük az AESZ jelentőségét. Felhívta az afrikai államfőket, használják fel e szervezetet az afrikai vitás kérdések rendezésére. U Thant óvta az afrikai vezetőket a nacionalizmus és a regionalizmus veszélyeitől. Hansúlyozta, napjainkban nincs helye a nacionalizmusnak. s annak az elképzelésnek, hogy valamely nemzet más nemzetek érdekeire és jogaira való tekintet nélkül megvalósíthatja törekvéseit. A hinshasai csúcs résztvevőinek. többsége elégedett a találkozó szerény eredményével. Sokan abban a reményben távoznak Kongóból, hogy az elmúlt évben elszenvedett kudarcok és visszaesések ellenére a független Afrika újra magára talál. Indokolt az a haladó afrikai körökben általános vélemény, hogy a jelen helyzetben az AESZ és vele együtt Afrika egyszerűen nem tud többet nyújtani. Az a tény. hogy az AESZ mindezek ellenére túlélte az Afrikát ért megrázkódtatásokat ékesen bizonyítja a szervezet életképességét és az afrikai népek szttárd hitét az egységben és a haladásban. Orvosság a gondra A szabászaton munkálkodó Dózsa György brigád, amely a Nagy Október tiszteletére alakult és dolgozik a szocialista címért, azt jánlotta fel, hogy a szabványellátást tovább javítják, rövidítik az átfutási időt. Most már a szabászat valamennyi munkacsapata a kitüntető címért szorgoskodik, s ha teljesítik vállalásaikat, a szocialista üzemrész címet is magukénak mondhatják. Vetik a triticalet és az öszi takarmánykeveréket Az Alföld déli része, Szeged és környéke szenvedett legtöbbet a szárazságtól. A napokban hullott változó mennyiségű csapadék enyhítette az aszályt. Bár kevés volt az eső, mégis könnyebbé váltak a talajmunkák és helyenként megkezdődött az őszi kalászosok vetése. A szegedi Űj Élet Termelőszövetkezetben az őszi takarmánykeverék magját vetik, .s rövidesen sor kerül az őszi árpára is. A takarmánykeverék szakaszosan kerül a földbe, hogy fokozatosan jussanak majd friss takarmányhoz. A szegedi járásban a pusztaszeri Petőfi Termelőszövetkezetben kezdték legkorábban az őszi munkákat s eddig már harminc holdon vetették el a triticalet. A szövetkezet vezető szakemberei egy csengelei tapasztalatcsere után döntöttek úgy, hogy kipróbálják a homokföldek újfajta kenyérgabonáját, amely a szomszédos Bács megyében is kitűnőre „vizsgázott". A tsz-ben nyújtott műszakban dolgoznak a gépek, s naponta átlagosan tizenöt-húsz holdon teszik földbe a magot. Ahol még nem kezdődött meg a vetés, ott az előkészületek, a csávázások folynak. A Hódmezővásárhelyi Növényvédő Állomás tizenhárom gépe dolgozik megyeszerte. Több mint ezer vagon vetőmagot fertőtlenítenek úgy, hogy sorra járják a gazdaságokat. Arra törekszenek, hogy minden tsz-nek idejében legyen annyi vetőmagja, hogy megindulhassanak a vetéssel, ezért kétszeri ütemezésben látogatnak el a gazdaságokba. A tsz-ek érdeke is úgy kívánja, hogy várakozás nélkül munkába állítsák a csávázó berendezéseket és teljes kapacitással dolgoztassák. Ennek előfeltétele az is, hogy elegendő személyzet álljon készenlétben a gép kiszolgálására. T. R.