Délmagyarország, 1967. szeptember (57. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-10 / 214. szám

erőművek A szovjet tudomány és Már a szovjet atomerő' technika 50 éve című buda- művek teljesítménye ls megpesti jubileumi kiállítás szá- Haladja az , mjlH. . mos érdekessége — az ur- , hajózás, az atomkutatás stb. ^ es ujabb llyen eromu" . — mellett rendkívül nagy vek építése is folyik. figyelmet érdemel az energetika fejlődését bemutató makettek és modellek sokasága. Jól szemléltetik azt a folyamatot, hogv a villamosenergia termelésben, sereghajtó eárt Oroszországból a forradalom után huszonöt évvel a szovjetek országa már nyolcadik lett a világtermelésben, ma pedig 1 első Európában és második a világon. 19fi3-tól évente 10 millió kW-nyi új kapaci• tást helyeznek üzembe. És ez a hatalmas iltemü fejlődés tovább tart, mivel gazclasagosabb és modernebb erömútipusokat terveznek. Már 1 millió kW-nál nagyobb teljesítőképességű gépegységek tervezésével is foglalkoznak a szovjet szakemberek. | 0 FORRADALOM LOVAGID A kiállítás gazdag energetikai anyagából mutatnak be képeinken néhány, modellt. Fentről, sorrendben: ' 1. Típusterv szerint épült 50—300 MW teljesítményű ipari hőszolgáltató erőmű, univerzális épület-s zerkezetekkel. Szénnel, földgázzal vagy pakurával egyaránt üzemeltethető. A háttérben egy távfűtési gőzturbina. 2. Háromfázisú hidrogénés vízhűtéses turbógenerátor szerkezete. A kép középpontjában egy naperőműveknél használatos tükör modellje. 3. A kis telj esit mén vú atomerőmüvek között az elsófchöz soroJhaiö a TESZ—3. lípusú. lánctalpakon mozgó •römű. Nehezen mcgközelítie.tő körzetek ellátására al•límas. Oniaró. de szétszeelve más jármüvekkel is önnyen szállítható. Teljesitnénye 1500 kW vtllamos vagy 3800 kW hőenergia. 17 kg Urán—235-ös töltéssel 250 napig üzemel. Az eletben gyakran találkozunk olyan emberekkel, akiket nem tudunk elfelejleni. Ilyennek marad meg emlékezetemben Félix Edmundoyics Dzerzsinszkij. a rendíthetetlen leninista, aki életét a párt és a nép szolgálatának szentelte. Eszembe jut 1921 egy rideg téli reggele, amikor Alekszandr Pravgvinnal beléptünk Dzerzsenszklj szerény dolgozoszobájaba a közlekedésügyi népbiztosságon. Az asztal fölé hajolt és belemélyedt valami okirat olvasásába. Hirtelen felkapta a fejét és figyelmesen ránk nézett... Még most is magam előtt latom tiszta tekintetű szürke szemét, vékony arcát, amelyet mintha szobrász mintázott volna meg, és világos színű szakállát. — Félix, meséld csak el Borisz Barkov munkaslevelezónknek — fordult kertelés nélkül Pravgyin- Dzerzsinszkijhez —, mit beszéltetek Iljiccsel közvetlenül közlekedésügyi népbiztosnak történt kinevezésed előtt. — Aztán mi célból? — kérdezte a népbiztos, kissé gunyorosan hunyorítva a szemevei. — Tudod — felelte Pravgyin —, Barkós elhatározta, hogy színdarabot ir a forradalomról, Leninről. Elbeszélésed a segítségére lesz a darab megírásában. — Színdarab a forradalomról? Nem rossz ötlet.... Aztán megbirkózol-e vele? — fordult hozzám, Dzerzsinszkij. — Megpróbálok — vágtam ki. s éreztem, hogy elvörösödök. Dzerzsinszkij felállt az asztal mellől, rágyújtott és elgondolkozva nézegetett ki a jégvirágos ablakon ... Csend volt. esupán egy óra ketyegett valahol. Kilencre* Sí t. IMI. ixeoteraber 11-en született FélU Edmundortes bzerrainszklj klemclkfde fnrrsdnünir, Lenin közeli munkatársa. Csáknem 11 évet teltott börtönben, és »s l»ll-e« februári forradalom szábáditottá kl. Októberben tatIá lett á fegyveres felkelést elökésrltö bizottságnak, ma|d Lenin Javaslatára rábízták a szovjet állam védelmei. A békés építés kezdeten pedig aa 6 irnnyltá•aval állították helvre a szovjet vasutakat l»?t elejetol a Népt*zdaaári Tanáé* elnöke lest és vezetésével Indultak me* a szovjet Ipar elsó hatalmat építkezéséi. Dzerzsinszkij eloltotta cigarettaját. végigsétált a szobán. a mesélni kezdett találkozásairól Vlagyimir Iljics Leninnel. Halkan beszélt. s nyugodtan, rendkívül kepszerüen, utánozhatatlan humorral. Beszélt új kinevezéséről és találkozásairól Iljiccsel a szesztrorecki sátorban, ahol a Központi Bizottság megbízásából járt, s arról, hogy Iljics utasítására az összes felelős munkatársaknak orvosi vizsgálaton kellett keresztülesni, ami ellen, 6 Dzerzsinszkij hevesen tiltakozott, a hogy milyen szellemesen és meggyőzőén kigúnyolta őt Lenin ... Dzerzsinszkij az emiékezestől felélénkült és jóízűen felnevetett. Az Idó gyorsan telt. s mi rádöbbentünk, hogy máris túl sok idejét vettük el a népbiztosnak. Búcsúzóul így szolt hozzam: okos darabot írjon, de ne legyen unalmas, mert a nep elveri magán a port... Aztán többször is találkoztam Dzerzsinszkiijel, a ó mindig sok figyelmet szentelt nekem, s nemcsak Leninről beszélt, hanem a többi forradal marról ls. A Dzerzsinszkijjel való találkozásaim aorán rájöttem, hogy a „vaskezű Félix", a „forradalom rettegett lovagja" — ahogy annak idején nevezték ót — igen tapintatos, kristálytiszta lelkű, lángoló szívű ember. S micsoda csodalatos munkaképességű ember volt! Mint közlekedésügyi népbiztosnak és egyúttal az állambiztonsági szervek irányítójának még arra is volt ideje, hogv nagy tarsadalmi tevekenységet fejtsen ki az összoroszorszagi Központi Végrehajtó Bizottság Gyermekbizottsága elnökének posztján. Hány kis egykori csavargó — ma tisztességes ember — emlegeti még ma is Félix Dzerzsinszkijt, aki oly nagy szeretettel gondoskodott róluk. S a szovjet közlekedes hány dolgozóját vedte meg az érdemtelen támadásoktói. Dzerzsinszkij mindig hitt a forradalmi munkásosztályban és bátran emelte ki az egyszerű embereket vezető allasba. Alekszandr Pravgyint, a kommunista munkást 6 nevezte ki a közlekedésügyi népbiztos első helyettesévé. Egy másik munkást. Sz. Kovilkint nemcsak megvédett a bíróság igaztalan vád alá helyezésétől, hanem még felelősségteljesebb muakaval bízta meg. S hogy megvedte Dzerzsinszkij a munkaslevelezőket, akiket el akartak intézni bátor hangú újságcikkeikért! Félix Edmundovies Dzerzsinszkij a nép nagy barátja volt. Alakja az igaz kommunistának. az új világ emberének. főképpen az ifjú nemzedeknek a példaképé. Róla szüntelenül kell beszélni es írni. BORISZ BARKOV EVE Qktier lényei Szegeden A Somogyi-könyvtár űj ajánló bibliográfiá/a Rendkívül hasznos .szolgálatot tesz a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileumi előkészületeihez a Somogyi-könyvtár kiadványsorozatának legújabban megjelent füzete Október fényei Szegeden címmel. Ebben a sorozat szerkesztőjének, Péter Lászlónak összeállitásáoan a forradalom szegedi cisszhangjáhak dokumentumait, mint bibliográfiai téte.eket találjuk. Az évforduló alkalmaval rendezendő ünnepségekhez, kiállításokhoz nyújt ezekből a történelmi emlékekből hő választékot a füzet iskoláknak, intézményeknek, -tömegszervezeteknek, a grárak dolgozóinak és mindazoknak, akik e témakörrel ebben az időszakban behatóbban is • foglalkoznak majd. Jubileumi emlékezők és kutatók számára egyaránt hasznos ez a bibliográfia, amely külön megjelöli a szemléltető kiállítás céljaira is alkalmas művekety A most megjelent bibliográfia tartalmi értékein túl kitűnő áttekinthetőségét kell megemlítenünk. Felépítése, kezelhetősége á praktikus célok szolgálaiában áll. Az általános tájékoztató részt követően a bibliográfiával párhuzamosan időrendben közli az összeállítás a forradalmi események legfontosabb mozzanatait is, amelyek voltaképpen tükröződnek a bibliográfia tételei berf. A korabeli lapok. köztük többnyire a Dél-Magyarors ag egykori vezércikkeinek, riportjainak, tudósításainak részletei teszik érdekes olvasmánnyá is az ügyes kiadványt A Kornyilov-lázadás bukása I A tábornoki összesküvés nyilvánosságra hozatala " után augusztus 27-én (szept. 8.) a Szovjetek Központi Végrehajtó Bizottsága — együtt a paraszt szovjetek megbízott-aival — a kialakuló politikai helyzetet vitatta meg. A szenvedélyes hangulatú, hajnalig tartó ülés elhatározta az ellenforradalom elleni népi harc bizottságának felállítását. A mensevik eszer szónokok felszólalásaikban a Kerenszkij vezette kormányt igyekeztek a forradalommal azonosítani és követeltek a kormány feltétel nélküli támogatását, \-alamint. Kerenszkijnek teljhatalommal való felruházását. A bolsevik frakció elvetette « mensevikek javaslatát nem szavazta meg a kormány iránti bizalmat. A bolsevikok, követelték a legszélesebb forradalmi demokratikus intézkedések valóraváltását. Lunaesarszkij rámutatott arra, hogy csak a szovjetek képviselhetik a forradalmi hatalmat. Ugynakkor a Bolsevik Párt elhatározta, hogy reszt vesz az ellenforradalmárok elleni bizottság munkájábn (hasonloan mas pártokhoz, e bizottságba a bolsevikok is három tagot delegáltak). megőrizve politikai tevékenységének teljes önállóságát. A kadetok és más ellenforradalmi körök rémhírekkel árasztották el a fővárost. Százezres hadsereg hírét terjesztették, röpirataikban Kornyilov támogatására hívtak fel. Kerenszkij augusztus 28-án hajlandó volt leköszönni a kormányelnöki posztról. Miljukov kérésere Alexejey tábornok átmenetileg már el is vállalta a kormány vezetését... de a forradalmi Petrográd e terveket keresztül húzta. A Bolsevik Part Központi Bizottsaga augusztus 27én ülést tartott. Petrográd munkásaihoz és katonáihoz szóló felhívásában.mozgósította a főváros forradalmi lakosságát a kornyilovisták elleni harcra. A felhívás megállapította, hogy az Ideigenes Kormány képtelen megbirkózni az ellenforradalmi erőkkel. „Munkások, Katonák! Testvéri szövetségben mutassátok meg a kornyilovistaknak, hogy nem ók fojtják el a forradalmat, hanem a forradalom söpri el A földröl A burzsoá ellentorradalom bármilyen törekvesét." A 40 ezer tagot számláló Bolsevik Párt szervezetek. a kerületi szovjetek, a gyári üzemi bizottságok, a katona szovjetek óriási aktivitásáról tettek tanúbizonyságot. Elsőrendű feladatnak tekintették a fegyveres erők megszervezését. A mar auguszu* elején 15 ezer főt számláló vörös garda augusztus végére 40 ezer főre nőtt. Egyedül a Putyilov-gyárból R ezer munkás iratkozott be. A szervezessel egyidőben történt a munkások felfegyverzése, egyreszt a raktárak megnyitásával. másrészt a fegyverek előállításával. Az üzemekben ágyúkat. gépfegyvereket páncélautókat javítanak ki, illetve állítanak elő. A vörös gárda tágjai rendszeres katonai kiképzésben részesültek. A párt katonai szervezete kaszárnyákban gyűléseken ismertette a politikai helyzetet, s a helyőrség a torradalom védelme mellett szállt síkra. A Balti Flotta Szovjetje, a Kronstadti Szovjet (több mint 40 hadihajó. 8 cirkáló), nemcsak Kornyilovot helyezte törvényen kívül, hanem kifejezte a kormány iránti teljes bizalmatlanságát is, s követelte a szovjetek hatalmát. Kornyilov erejét főleg az ügynevezett vad hadosztályra alapozta. Ez főleg a politikailag is elmaradott kaukazusi egysegekből és kozákokból állt. akik oroszul alig tudtak beszélni. Mégis amikor Kornyilov csapatai előtt elvonult üdvözlésre, főleg a tiszti különítményesek válaszoltak, s több egysége néma hallgatással felelt „tábornoka" szavaira. Az ellenforradalmi csapatok összevonását nagymertékben hátráltatták a vasutasok. Számos helyen felszedtek a síneket, vagy nem biztosítottak mozdonyokat. A párt fontos feladatának tekintette s vérontás elkerülését. A párt agitatorat — akik közül többet az elsó időbe* a kornyilovisták kivégeztek — a komyilovista egységek körében szakadatlan felvilágosító munkát végeztek. Kirov javaslatára külön muzulmán bizottságot alapítottak, melynek tagiai elsősorban a ..vad hadosztályban" végezték nagyon felelőssegteljes munkájukat. Az agitáció eredményességét bizonyította. hogy mar augusztus 30-án nem voltak hajlandók Petrográd ellen vonulni. A fővárost, körülövező lövészárkokban több mint. 80 ezer felfegyverzett munkás volt. Krimov tábornok nem tudott Pétervarra jutni, s látva a puccs sikertelenségét, főbelőtte magát. A kornjdlovista tábornokok a letartóztatás sorsara jutottak. A forradalmi hadsereg szovjetje Kornyilovot is fogságba ejtette. A Kornyilov lazadas bukással végződött. A tömegek es a különböző forradalmi szervezetek allasfogialasaikban új helyzet alakult ki. 4 DÉL-MAGYARORSZÁG VaMman. HM *Z«TTEMBER IA.