Délmagyarország, 1967. szeptember (57. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-09 / 213. szám

Csongrád megyei gyümölcs­és szőlőtermesztők a mezőgazdasági kiállítás szakmai napján Az Országos Mezőgazdasá- éves tervben például a gyü­gi Kiállítás es Vásár szak- möicstermelés 955 300 tonná­mai napjai során ezen a he­ten Csongrád megyéből is ról 1 440 000 tonnára, a sző­lőtermelés 646 ezer tonnáról kerek egymillió tonnára népes küldöttség gyűlt össze. A csoport tagjai — ki vonat­tal. ki menetrendszerű busz­szal, vagy személygépkocsi­val jött Szentes. Hódmező­vásárhely, Szeged környéké­ről — lévén a kertészeti üzemág szakemberei, főleg ^'ümolcsterület 170 ezer István fiatal mérnökjelölt, a gépcsoport vezetője. Lévén többszázholdnyi szőlőjük, gyümölcsösük, s hozzá ke­vés dolgos kéz, őket elsősor­ban a gépek érdeklik. Meg növekszik. A jövőt ismertető is tetszett nekik a 1 homokos adatokból tűnik ki az is, talajra is ajánlott hazai hogy a tavalyi 346 ezer hol- gyártmányú UE—50-es trak­das szőlő termőterület 1970- tor, amelyből vesznek kettőt ig 400 ezer holdra, míg a jövőre. Két korszerű szállí­gyümölcs- és szőlő termesz­tők, az őket érintő és érdek­lő programot választották maguknak. A kiállítás főte­rén — a programot jelző táblák mögött — hamar ösz­szeismerkedtek a Csongrád megyeiek, akik külön szak­holdról 263 ezer holdra bő­vül. Az adatokat olvasva Lász­ló Mihály, az öttömösi Ma­gyar László Tsz főmezőgazdá­sza megjegyezte. hogy sze­rény lehetőségeikkel, ered­tanacsadó kíséretével járták menyeikkel ők is hozzájá­végig a részükre javasolt be­mutatókat Segítő gépek A kiállítás rendezői me­netrendszerűen dolgozták ki a szakmai napok programját útvonalát nehogy a külön­böző csoportok zavarják egy­mást. Így a csongrádiak első útja a nemzetközi kemizálási rulnak ennek a célnak a megvalósításához. tólevegős permetezőgép vá­sárlását is elhatározták, el­sorban abból a meggondo­lásból, hogy külön kezelő nélkül is kitűnően működik, sok ember munkáját helyet­tesíti. Elmondották, hogy a termelőszövetkezetnek nem ezek lesznek az egyedüli na­gyobb beruházásai, hiszen ötvenöt most tervezik a nagyteljesít­ményű szőlőfeldolgozó tele­holdnyi őszibarackosuk ugyanis az idén hoz először , ,, , ... termést - s nem is rosszat, P* építenek egy ötven va­— jövőre pedig termőre for­dul gyönyörű újtelepífcésű 100 holdas olaszrizling és 50 holdas kadarka szőlőjük. Tapasztalatcsere pavilonba vezetett, ahol dr. A közbeszólás alkalmar Uttal tudomásul, hogy Barna István, az Országos adott az egyébként is szinte . * CvAlűcröti óc Rcirác7Qti TCuia. családias jellegű csoportnak megyejus. „nagj uijasan , ei­gonos almatárolót, és egy szeszfőzdét. S mert az egész telep a szeged—bajai műút mentén fekszik, nyitnak egy borkóstolót is. A hivatalos programot folytatván a csoport sajná­Szőlészeti és Borászati Kuta­tó Intézet tudományos fő­munkatársa tartott rövid is­mertetőt a szőlő növényvé­delmének korszerű vegysze­reiről. A csoportközi beszélgetés­családias jellegű csoportnak és vezetőjének egy kis rög­tönzött tapasztalatcserére, beszélgetésre. Az öttömösi tsz-ből ugyan­is heten jöttek együtt a szakmai napra — köztük ból kiderült, hogy a megye Illés szőlészeti brigádvezető, Kathencz Vince gyümölcsé­termelőszövetkezeteiben nem egy helyen alkalmazzák is a már ismertetett korszerű módszerek egy részét. A program következő állomá­sa, a szabadtéri gépbemutató volt, itt Treffán László, a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium növény­védelmi szolgálatának fő­mérnöke mutatta be a szőlő és gyümölcstermesztés leg­újabb gépeit A látogatók kérésére részletesen ismer­tette egyebek között a magas-, nyomású és a szállítólevegős permetező berendezéseket azok előnyeit, gazdaságos használatát A kérdésekre válaszolva beszélt hátrányairól is, egye­bek között a berendezés energiaigényességéről. Töb­ben — elsősorban természe­tesen — az új szőlőt telepí­tők — töviről-hegyire meg­vizsgálták a hydrofúrót, amelynek segítségével órán­ként 250—370 szőlő venyigé­nek tudnak könnyen „ágyat" készíteni. Újdonságként mu­tatták be a szakembereknek a pneumatikus nyeső be ren­dezést amely láttán az egyik főkertész félig tréfásan meg­jegyezte, hogy nem a pneu­matikán múlik, a jó szak­embertől függ a metszés mi­nősége — bár a masina két­ségkívül könnyít az ollómoz­gatás" fáradságos munkáján. Hogyan tovább? A program összeállítói gondoskodtak pihenésről ts. Az első másfél órás séta után a szakmai nap egyetlen nem kötelező „műsora" a kö­zeli földművesszövetkezeti lacikonyha volt amit persze senki sem hagyott ki, s a jóízű lalatozás után megkós­tolták a „konkurrencia", a hegyvidék borát is. A kertészeti pavilonban Pékó József, a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Minisz­térium kertészeti osztályá­nak előadója „vette át" a csoportot, s adott részletes tájékoztatást 700 éves kert­kultúránk újjászületéséről, a mezőgazdaság leggyorsabban fejlődő ágazatának eredmé­nyeiről, jövőjéről, s főleg a szőlő- és gyümölcstermesztés legújabb módszereiről, az ezzel kapcsolatos kutatási eredményekről, kísérletekről. A látogatók egyébként a pavilon gazdag anyagából útmutatás nélkül is tájéko­zódhattak arról, hogyan fej­lődik tovább a nagyüzemi kertészet. A harmadik öt­ismerést szerzett termékeit nem tekinthetik meg, mert éppen aznap rendezték át az újabb zsűrizéshez a kerté­szeti pavilont. A szakmai program első napja a szabadtéri szőlő- és gyümölcsbemutató megtekin­szeti brigádvezető és Kutasi tésével ért véget. Az új gazdasági mechanizmus előkészületeiről tárgyalt a SZOT Az ÉDOSZ-székházban pétv a Minisztertanács elé ter- kulturális és jövedelemeiosz­teken ülést tartott a Szak- jeszti. A határozattervezet tási kérdésében szervezetek Országos Taná- csak a legátfogóbb kérdése­csa. Blaha Béla, a SZOT el- ket szabályozza és nagy ön- »««a» foglal, nöke tájékoztatta az ülés állóságot biztosít a vállala- ameiyet országos szinten résztvevőit arról a munká- tok gazdasági vezetőinek, keíl meghatározni Bizonyo­ról, amelyet az elnökség szakszervezeti bizottságai- ^ vagyunk abban"— mon. végzett a legutóbbi tanács- nak. Módosítani kell a fel- dotta hogy e javaslatok ülés óta. sőbb gazdasági és mozgalmi realizálódnak a népgazdasá­Gál László, a SZOT tit- vezetőtestűletek munkamód- ^ tervekben, a politikai es kára beszámolt az új gaz- szeret . MeJlozal kf11 . a ideológiai célokat szolgáló dasági mechanizmus élőké- flif^f*!-.?^" intézkedésekben." szítésének munkálatairól. tű munka verseny-felhíváso- Bzután utaU arraj hogy j6. kat. Igy a jovoben a terve- lentősen növekszik a szak­ciális, kulturális és munka- f? Javaslatainak megfele- mai szakszervezetek köz­K—itó./,„„i, —loen naár tobb évre ponti vezetőségének önálló­ágazatonként jelölik meg a sága- ~ Fel keU készülniök munkaa^eny legfonte- ^ ffi^6^ X sabb céljait. feladataikat Az előadó hang­szakmai súlyozte> h°sy Hangsúlyozta, hogy a szó­védelmi beruházások megva­lósításában a korábbinál fokozottabb és felelősségteljesebb fel­adatok hárulnak a szak- A miniszterek és a zott érvényesítésével segít­sék a dolgozók élet- és mun­kakörülményeinek javítását, A gazdaságirányítás rendjének megfelelően a szakszervezetek és a mi­nisztériumok között nincs semmiféle függő viszony. a szakszer­vezetek központi vezetőségei problémáikat, sőt reális kö­UJ Január l-től: szervezetekre. szakszervezetek elnökségei pedig versenyfelhívás he­A SZOT, a szakmai szakszer- iyett majd az ágazati és vezetek és a szakszervezetek szakmai feladatok legcélsze­megyei tanácsai a népgazda- rűbb megoldására irányelve­sági es területfejlesztési ter- ket adnak a vállalatoknak. g S vek kialakításakor követke- . „,,.„ , , „ retesen, az igények határa a^ áC T vS zott érvényesítésévei segít- mindig az adott vetéléseiket az illetékes gaz. kollektíva előtt álló felada- dasági szervek elé terjesz­tők határozzák meg. Nincs szék, s fellépjenek, harcolja­szükség a vállalaton kívüli nak a problémák megoldásá­versenyösszesítésekre, nyíl- ért. Ha az intézkedések el­vántartásokra, amelyek ko- húzódnak vagy elmaradnak, a szocialista mnnkaver- rabban meglehetősen forrná- bátran bírálják is a gazda­seny-mozgaloin szervező- Hsak voltak. Az anyagi és sági vezetést. Ehhez a mun­sét és irányítását össze erkölcsi ösztönzés során vi- kastílushoz természetesen el­keli hangolni a gazdálko- szont engedhetetlen az önálló, ala­dás új formáival, módsze- meg kel, szüntetni az A szaki egyenlősdit, szervezetek központi vezető­A verseny szervezésének és a jutalmak elanrózárét a "f8* több olyan hatáskört iránvitásának legfontosabb ? , , elaprózását, a átvesznek, ami eddig a irányításának legf^tosabb helytelen sorrendiségi gya- SZOT hatáskörébe tartozott. korlatot és az indokolatlan Hangsúlyozta, hogy a szak. szűkmarkúságot. Az anyagi szervezeti mozgalomnak min. ösztönzés biztosítsa a társa- den figyelmét az alapszerve­dalmi megbecsülést, s ezzel aetekre kell fordítani, együtt a nagyobb jövedel­met a munka legjobbjainak. változásairól kidolgozott ter­vezetet a SZOT Elnöksége már megvitatta és rövidesen Bővül a biztosítási védelem Több mezőgazdasági biztosítás közül választhatnak a tsz-ek Az Állami Biztosító sajtótájékoztatója (Kiküldött munkatársunktól.) A hatodik mezőgazdasági kiállítás és vásár központi fogadótermében tegnap délelőtt Fehér Sándor, az Állami Biztosító vezérigazgatója sajtótájékoztató keretében ismertette az 1968. január elsejével be­vezetésre kerülő új mezőgazdasági bizto­sítási rendszert. Az új összevont vagyonbiztosítás há­rom összetevőből: a növény-, az állat-, valamint az egyéb vagyontárgyak biztosí­tásából áll. Az új biztosítás keretében szélesebb a kockázatviselés köre, a fagy­károkat pl. eddig csak kiegészítő biztosí­tás alapján térítették meg. A jövőben a tsz?ek kártérítést kapnak, ha a kipusztu­lás a tél folyamán bármilyen elemi kár miatt meghaladja az 50 százalékot. 0 SOK VITAT KIKÜSZÖBÖL A termelőszövetkezetek régi óhaja, hogy a termésben keletkező viharkárokat is té­rítse meg a biztosító. Ezt most az új biz­tosítási rendszer megoldja. Kiterjed a biztosítás az olyan homokverés által oko­zott károkra is, amelyek következtében ki kell szántani, vagy újra kell palántázni a növényt Az új vagyonbiztosítás a zöld­ségnövények tavaszi fagykáraira is vonat­kozik. Sok vitát küszöböl ki az új bizto­sítás azzal, hogy a jövőben kártérítést fizetnek a hullámterek őszi vetésében ke­letkezett árvízkárokért is. Az állatbiztosítás az eddiginél jobban alkalmazkodik a termelőszövetkezetek el­térő adottságaihoz, gazdálkodási színvo­nalához. Jövő évtől az összevont vagyon­biztosításon belül három változat az ál­latbetegségek teljes körére vonatkozik, és néhány új vonással bővítve lényegében azonos a jelenlegi állatbiztosítás feltéte­leivel. A második kizárja a kártérítésből a felnevelés, a tartás hibáiból eredő állat­elhullásokat. A harmadik változat ugyan kiterjed minden állatbetegségre, vagy bal­esetre, mégis viszonylag szűkebb fedeze­tet jelent alacsonyabb díjért az előző ket­tőnél. Ennek a biztosításnak az alapján csak az előre meghatározott üzemi vesztesége­ken felüli károkat térítik meg. » AMIT TELJES EGÉSZÉBEN TÉRÍTENEK Mindegyik állatbiztosítási változatnál bővül a kockázat köre is, a sertésnél és a juhnál megtérítik a veszteségeket, ha a tsz kiselejtezi és a felvásárló vállalatnak átadja azokat a növendékállatokat, ame­lyeknek tartása nem gazdaságos. További bővítést jelent, hogy az eddigi 50 száza­lék helyett a jövőben teljes egészében megtérítik az állatkórház kezelésének költ­ségeit és a vágóhídi elkobzással kapcso­latos kártérítést valamennyi szarvasmar­hára kiterjesztik. A kártérítés módszeré­ben jelentós változás lesz, hogy a kárté­rítést az elhullott, illetve kényszervágott állat élősúlya szerint fizetik. 0 KIEGÉSZÍTŐ VIZKARBIZTOSITAS A jövő év elejétől kezdve a kényszer­vágott állat vágóhídi árát nem vonják le a kártérítésből, így a tenyésztők lényegé­ben a tényleges forgalmi értéket megkö­zelítő összeget kapnak kézhez. Az új rend­szer érdekeltté teszi a közös gazdaságo­kat abban, hogy vágóhídra vigyék azokat az állatokat, amelyeknek húsa a közfo­gyasztás céljaira megmenthető. A belvizek ebben az évben is több száz­millió forint kárt okoztak a közös gazda­ságoknak. A jövő évtől a termelőszövet­kezetek kiegészítő vízkárbiztosítást köt­hetnek. Ennek alapján nemcsak az élő­vizek kiáradásából származó károk 50 szá­zalékát térítik meg, hanem mindazoknak a károknak a felét, amelyeket a belvíz, buzgár előtörése, a csatornák kiöntése a növényállomány kipusztulása folytán a termésben okoz Érdekes új kísérlet lesz januártól a ke­nyérgabona termésbiztosítása. Ez a ter­mésben bekövetkező minden elháríthatat­lan veszteséget fedez, ha a gazdaság össz­üzemi termése nem éri el a biztosított mennyiséget. Ez nem lehet magasabb, mint az ötéves átlag 90 százaléka, egy­formán érvényes az aszály, az árvíz és a belvíz, a jég. a vihar, a fagy a növény­betegségek okozta károkra, csupán az ag­rotechnikai hibák és az állatkártevők mi­atti veszteségeket zárja ki. Lényegében az átlagos terméshozam garantálását je­lenti. 0 15 NAPON BELÜL... Ezután Somoskői Gábor, a SZOT titkára a gazdaságirá­nyítási rendszer reformjának előkészítésével kapcsolatban Figyelembe kell venni, hogy a tagság kezdemé­nyezései, javaslatai lénye­gében magának az életnek a követelményeit tükrözik. a XXI. szakszervezeti kong- A. bizottsá­& goknak minden fontos don­resszus határozatainak vég- tés előtt kollektív vitában rehajtásáról számolt be. kell kialakítaniok vélemé­Részletesen elemezte a szak- nyüket, eldönteniök. hogy szervezetek különböző szer- ™:ly .javaslatokat támogat­. , , .... nak, es melyeket nem. veinek teendőit, jogaikat, kötelességeiket. Elmondotta, . A "tkára , hangsúlyozta, hogy a jovo­hogy a SZOT, mint a ma- ^ az eddiginél is fonto­gyar szakszervezeti mozga- sabb lesz a meggyőző, felvi­Iom irányító szerve a bér- lágosító szó. bői és fizetésből élő dolgo- A beszámolókat széles kö­zóik minden olyan szociális, rű vita követte. (MTI) Határozat a műszaki tervezésről A kormány egyik legutób- körre terjedhet ki. A kor­bi ülésén foglalkozott a mű- mányhatározat a többi kö­szaki tervezéssel, s mégha- zott kimondja tározta annak új szabálya- lyázatokat is it, amelyek 1968. január 1- amelyek hogy tervpá­lehet kiírni, a tervezési ver­Az új termelőszövetkezeti biztosításnál megváltozik a díjszámítás módszere is. A jövőben a növénytermesztésnél az előző öt év, az állattenyésztésnél az előző két év átlagos kárait veszik figyelembe. A ká­rok szakszerű felmérésének előfeltétele, hogy azokat azonnal bejelentsék. A biz­tosító viszont kötelezettséget vállal arra, hogy a kár rendezését 15 napon belül megkezdi. A következő hetekben, hónapokban a biztosító szakemberei minden közös gaz­daságot felkeresnek és ismertetik az új biztosítás különböző formáit én lépnek életbe. A gazda- senyt és a színvonal emelke­ságirányítás új rendszerében dést szolgálják, ugyanis a tervező munkákat A Gazdasági Bizottság a általában nem központilag kormányhatározat kiegészi­osztják el. hanem az azokra téseként szintén több. a mű­igényt tartók általában sza- szaki tervezést érintő kér­badon adják, a tervezők pe- désről döntött. Kimondotta, dig szabadon vállalhatják a hogy a tervezési megbízást megbízásokat. A kormány a adó és az azt vállaló szer­tervezői munka megbízható- vek között a gazdasági kap­sága érdekében a többi kö- csolatok létrehozásának új­zött azt szabályozta, hogy a szerű eszközeként széles különböző vállalatok terve- körben be kell vezetni az zői tevékenysége milyen ajánlati rendszert. (MTI) Fül-orr-gége szakorvosok vándorgyűlése Szegeden Tegnap délelőtt kezdődött 55 előadása. Ezek felölelik a a Szegedi Orvostudományi szakterület valamennyi prob­Egyetemen a Magyar Fül-, lémáját, kutatási eredmé­Orr-, Gégeorvosok Egyesü- nyét, a modern gyógyászati letének kétnapos vándorgyú- ismereteket. A fő referátu­lése. ©>••; Tóth Károly egye- mokat dr. Szabón József temi' .anártiak, az orvostu- docens, dr. Turáy Aladár dományi egyetem rektorá- adjunktus és dr. ifj. Gőtze nak megnyitója után a részt- Árpád adjunktus tartották, vevőket, a 160 meghívott A vándorgyűlésen a hazai vendéget dr. Alföldy Jenő professzorok mellett a szak­pécsi egyetemi tanár, az ma neves „veteránjai", „töb­egyesület elnöke köszöntöt- bek között a nyugalmazott te. dr. Erdélyi Jenő, dr. Réthy Három fő referátum köré Aurél, dr. Varga Gyula, dr. csoportosult a vándorgyűlés Krepuska Géza is résztvesz. BIMM, 1967. szeptember 9. DÍL-MAGYAMOIUIÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom