Délmagyarország, 1967. szeptember (57. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-08 / 212. szám

Leonyid Brezsnyev elvtárs beszéde (Folytatás a 3. oldalról.) metarszágra ', az európai ha­tárok módosítására vonatko­zó makacs igénye Manapság az imperializmus erőszakos jellege különösen világossá feszi azt. hogy az imperia­lizmus történelmileg halálra van ítélve. Az imperializmus lénye­gesen meggyengült, de még mindig elég erős ahhoz, hogy komolyan veszélyeztesse a világbékét, a népek bizton­ságát A szocialista országok né­pei elsőrendű kötelességük­nek tartják, hogy megfelel­jenek: barátaik bizalmának szerte a világon és osztály­ellenségeik cselszövéseire vá­laszolva. újabb sikereket ér­jenek el a szocializmus és a kommunizmus építésében. A béke és szocializmus érdekei, minden ország dol­gozóinak érdekei a szocia­lista országoktól, a mai fel­tételek között állhatatosan azt követelik, hogy ez orszá­gok mindegyike az egész kö­zösség érdekében tömörítse sarait Mo6t minden eddiginél fontosabb, hogy erősítsük a szocializmus országainak szövetségét a nemzeti-fel­szabadító mozgalommal, mindenkivel, aki az impe­' ríalizmus ellen harcol. Az imperializmus kalan­ríorpolitikája megköveteli, hogy mindannyian megőriz­zük fokozott éberségünket és szüntelenül erősítsük a szocialista országok védel­mét Annakidején V. I. Le­nin azt mondotta, hogy az előző forradalmak azért szenvedtek vereséget, mert nem tudtak védekezni. De mi nem fogunk vereséget szenvedni — hangsúlyozta — mert tudjuk, hogy ho­gyan védekezzünk. Mi ál­landóan emlékezetünkben tartjuk nagy vezérünknek ezt a tanítását is. A Szovjetunió és Magyar­ország sikeresen együttmű­ködik a közös védelem erő­sítéséért Ezt tükrözi a ma aláirt új szerződés is. Együtt­működésünk — mint vala­mennyiem tudják — nem csak kétoldali, hanem kol­lektív alapon is megvalósul, a Varsói Szerződés szerve­zetének keretében. A szocialista allamok kol­lektív vedelmének minden­oldalú megerősítését egyik legfontosabb feladatunknak tekintjük elvtársak, biztosí­tom önöket arról, hogy a szovjet emberek továbbra is méltóan hozzájárulnak e fel­adat megoldásához. Szoros együttműködésben barátainkkal és szövetsége­seinkkel mindent megte­szünk annak érdekében, hogy fegyvereink műszaki tökéletessége és ereje, fegy­veres erőink harci készenlé­te, elvegye az imperialisták kedvét még annak a gondo­latától is, hogy kezet emel­Magyar—szovjet barátsági nagygyűlés jenek népeink szocialista vívmányaira. (Nagy taps.) Külpolitikánkban továbbra is keményen kitartunk amel­lett az elv mellett, amely szerint az államok függet­lenségének. szuverenitásá­nak és területi sérthetetlen­ségének tiszteletben tartásá­val valóban lehetséges a szocialista és kapitalista ál­lamok békés egymás mellett élése. És minél erősebbek lesznek a szocialista orszá­gok pozíciói, annál több le­hetőség lesz arra, hogy ez az elv győzedelmeskedjék a nemzetközi kapcsolatokban. Az imperializmus és reak­ció erőinek cselszövéseire, mi, kommunisták azzal vá­laszolunk, hogy még aktí­vabban törekszünk a kom­munista világmozgalom tö­mörítésére, még határozot­tabban szembeszállunk min­den olyan kísérlettel, amely megbonthatná soraink egysé­gét. Az élet nap nap után bizonyítja: nem lehet kom­munista az. aki félredobja mozgalmunk legerősebb fegyverét — a proletár inter­nacionalizmust; aki a forra­dalmi erők nemzetközi egy­ségét és harci szolidaritását korlátolt. Ideológiánk szá­mára idegen nacionalizmus­sal cseréli fel; aki szakadár­politikát szít és ezzel osztály­ellenségünk kezére játszik. Ezért vált ki az egész vi­lág marxista—leninistái kö­rében olyan felháborodást Mao Ce-tung és csoportjának kalandor tevékenykedése. Ma már az egész világ számára világossá vált e csoport nagyhatalmi, soviniszta irányvonalának igazi célja. A tények arról tanúskodnak, hogy ez a csoport valójában nem az imperializmus ellen, hanem a szocialista orszá­gok, a kommunista mozga­lom ellen harcol. Mint ezt az utóbbi kínai események mutatják, Mao Ce-tung és cinkosai veszé­lyeztetik a kínai nép forra­dalmi vívmányait. Amit Mao Ce-tung csoportja „kul­turális forradalomnak" ne­vez, helyesebb lenne ellen­forradalomnak nevezni. Lé­nyegében véve Kínában ma csapást mérnek a népi de­mokratikus hatalomra. Gyakorlatilag beszüntették tevékenységüket a párt alap­szabályzatában feltüntetett szervei és az államhatalom alkotmányosan előírt szervei, szétkergették a szakszerveze­teket, a kommunista ifjúsági, társadalmi szervezeteket. A párt és állam sok kiváló és nagy érdemeket szerzett dolgozóját, a kínai forrada­lom sok ismert funkcionáriu­sát, több kimagasló katonai vezetőt, a tudomány és kul­túra jeles képviselőit becs­mérlik, embertelen repres­szióknak vetik alá. Megsemmisítik a dolgozók szociális vívmányait és joga­it Fegyveres megtorlásnak vetik alá azokat a kínai munkásokat és parasztokat ekik az ország különböző ré­szein fellépnek Mao Ce-tung és kreatúráinak önkényural­ma ellen. A kínai események nem­csak a Mao Ce-tung-csopor­tosulás eszmei-politikai ha­nyatlásáról tanúskodnak, ha­nem arról az erős ellenállás­ról is, amelybe e csoporto­sulás politikája a dolgozók széles rétegei, számos párt­ós állami beosztásban levő személy, a fegyveres erők legjobb képviselői körében ütközik. Kín* kommunista pártja és népe most történelmének kritikus szakaszát éli át De bármennyire bonyolult is legyen ez a harc, biztosak vagyunk abban, hogy vég­eredményben találni fognak erőt ahhoz, hogy megvédjék a forradalom vívmányait és nagy országukat a helyes Útra vezessék. Meggyőződésünk, hogy Kí­nában végeredményben győzni fog a szocializmus Ügye. Ezt az SZKP és az egész szovjet nép, amelynek érzelmeit Kína kommunis­tái és népe iránt a testvéri barátság és a proletár inter­nacionalizmus szelleme hat­ja át közö6 nagy ügyünk fontos győzelmekent fogja üdvözölni. (Nagy taps.) Huszonnégy európai or­szág kommunistáinak ez év tavaszán Karlovy Varyban megtartott konferenciája a testvérpártok kollektív egy­gyüttműködésének jó példá­ját mutatta. Ügy látszik, itt az ideje, hogy fokozzuk ilyen­irányú közös erőfeszítésein­ket. Ilyen álláspontot foglal el sok párt és ezzel mi is teljesen egyetértünk. Az egyseg harci jelsza­vunk volt, ma is az és az marad a jövőben ls. Biztosí­tani szeretnénk Önöket, ked­ves elvtársak, arról, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja minden tőle telhetőt megtesz és a jövőben is meg fog tenni annak érde­kében. hogy a kommunista mozgalom egységesen lépjen fel, a legteljesebben és a leghatékonyabban teljesítse történelmi feladatát — be­töltse a békéért, nemzeti függetlenségért, demokráciá­ért és szocializmusért vívott világméretű harc ihletőjé­nek és vezérének szerepéti (Nagy taps.) Szovjet tudós szegedi előadása a számító-technikáról A szegedi szovjet műsza­ki—tudományos előadássoro­zat harmadik rangos vendé­ge G. I. Marcsuk professzor, a Szovjet Tudományos Aka­démia levelező tagja, a szi­bériai számítástechnikai in­tézet igazgatója volt. A Sze­gedi Akadémiai Bizottság, a József Attila Tudomány­egyetem és a MTESZ ren­dezésében tegnap délelőtt tartotta meg előadását A számítástechnika és a mű­szaki tudományos fejlődés címmel az Akadémiai Bi­zottság székházában. A, szovjet tudóst — akit elkí­sért szegedi programja so­rán Csakmag György, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezető­je és Balog István, az MSZME szegedi párt-végre­hajtó bizottságának tagja, a városi pártbizottság osztály­vezetője is — Budé Ágoston tanszékvezető egyetemi ta­nár, a Szegedi Akadémiai Bízottság elnöke köszöntöt­te, majd a témával foglal­kozó, az iránt érdeklődő egyetemi oktatók, hallgatók nagy figyelemmel kísérték Marcsuk professzor előadá­sát. Az előadó a téma tudo­mányos részletein túl tájé­koztatást adott a szibériai (Somogylné felv.) Marcsuk professzor (baloldalt) * szegedi kibernetikai laboratóriumban. Muszka Dániellel számítástechnikai központ szervezeti felépítéséről, gé­peiről és kutatási témáiról is, majd a kérdésekre vála­szolt. Szegedi tartózkodása ide­jén G. 1. Marcsukot fogad­ta Márta Ferenc tanszékve­zető egyetemi tanár, a JATE rektora. Jelen volt a foga­dáson Tóth Károly, a Sze­gedi Orvostudományi Egye­tem rektora, s a két egye­tem számós professzora. A délután további répzebef pedig a szegedi kibernetikai laboratóriumba látogatott a szovjet vendég, ahol Musz­ka Dániel tudományos osz­tályvezető tájékoztatta az ott folyó munkáról. Marcsuk professzor város­nézéssel fejezt® be szegedi programját, majd visszauta­zott Budapestre. A Nagy Október jubileumának köszöntése Újabb találkozás nagy szovjet filmekkel A Szovjetunió félévszáza­dos történelme alig két év­tizeddel fiatalabb a film pályafutásánál. S minthogy a moeivászon térhódítása éppúgy a természetes gyer­mekcipőknél, első lépések sete-suta botlásaitól indult — miként az új művészetek születése —, az orosz film történetét nagyjából és egé­szében azonosíthattuk a szovjet film történetével. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalomtól ihletett, Mindenre üj filmek emlékszem, Richárd Elvtársak! Az Októberi Forradalom 50. évfordulóját nemcsak a szovjet nép fogja megünne­pelni, hanem az egész kom­munista és felszabadító moz­galom, az egész haladó em­beriség. Jól tudjuk, hogy a magyar kommunisták és a szocialista Magyarország egész népe olyan aktivitás­sal készül a Nagy Október jubileumának köszöntésére, mint saját, nagy nemzeti ün­nepére. Ezért hálával tarto­zunk Önöknek, drága bará­taim. Képünkön — balról jobbra — Kadar János. A. Koszigin és L. I. Brezsnyev az Országházban N. Soha nem felejtjük el, hogy a magyar dolgozó nép fiainak tízezrei aktívan vet. tek részt az oroszországi Októberi Forradalomban és harcolt népünk, a szocializ­mus ügyének védelmében. E derék internacionalista har­cosok közül sokan ma is él­nek. A szovjet em térek testvérüknek tekintik őket, s nagy ünnepük óráiban tisz­telettel adóznak nekik, mint Október minden hősének. (Nagy taps.) Október 50. év­fordulója lehetőséget ad arra, hogy valóban történel­mi méretekben értékeljük annak a nagy tettnek a je­lentőségét, amelyet 1917-ben Oroszország munkásai és parasztjai véghez vittek, Leninnel és a bolsevik párt­tal az élen. Éljen 4 magyar és 4 szov­jet nép erük, megbonthatat­lan b4rátsága! (Hó(if?ánt4jr, tó, nagy t*pa.) Éljen a M*gyar Szociálist* Munkáspárt -r- a magvar dolgozók kipróbált vezetője! (.Hosszantartói nagy taps.) Fejlődjék ós arassón új győzelmeket a béke. a <Je­mokrácia, a nemzeti függet­lenség és a szocializmus nagy ügye! (Hosszantartó, nagy taps.) (MTIV Ismét egy történet arról, hogy hányféle módon szólt az emberek életébe a hábo­rú. A rendezőnek R. Kol­nisnak nem volt könnyű dolga, de sikerült megtolda­nia újabb izgalmas két órával a szovjet háborús filmek sorát. A Mindenre emlékszem, Richárd című film hősei: az SS-ekhez erőtszakkal besorolt lett „önkéntesek", akik 20 évvel a háború után újra találkoznak. Érzelmi és mo­rális kérdések — élet-halál zsákutcája ez a találkozás. A visszavágott smitteken megelevenedik a múlt min­den szörnyűsége; cselekede­tek, amelykre talán akkor sem volt és ma sincs ma­gyarázati Felborultak az ér­tékítéletek, minden hétköz­napi, megszokott emberi kapcsolat — egyetlenegy maradt meg ezek közül: él­ni! A rendező differenciált, árnyalt jellemeket terem­tett, még a legrosszabb, legabszurdabb szituációk­nak is adott ellenpólust. A poko). a háború borzalma, mocsara, hogyan alakítja az emberi, alakítja-e annyi­ra, hogy ember maradhas­son? A múltat és a jelent tech­nikailag is ügyes ritmusba ho­zó rendező elültetett a né­zőben egy morális, helyre­tevő és valamiképpen igaz­ságot szolgáltató tépelődést. Hogy az emberekben a há­borúnak nincs és talán nem is szabad vége lenni —­hogy valójában ne lehes­sen. J. A. eszmét, világnézetet kapott szovjet filmgyártás olyan kiemelkedő egyéniségeket adott az egyetemes filmkul­túrának, mint Dziga Vertov, Kulesov, Pudovkin, Dov­zsenko és Eisenstein. A nagy on*z október után olyan alkotások születtek, mint Eizenstetn Patyomkin páncélosa, Dovzsenko A föld című drámai filmkölte­ménye és mások, melyeket ha fakult bádogdobozokban is. ma is az egyetemes film­művészet pbanteomjában őriznek. Belőlük és a szovjet klasz­szjkusok iskoláján nevelke­dett generációk legkiválóob alkotásaiból mutat be néhá­nyat a forradalom jubileu­mára a Csongrád megyei Moziüzemi Vállalat Szege­den, a Vörö6 Csillag Mozi­ban. Tegnap és ma a Pa­tyomkin páncélos szerepel műsoron, szeptember 14— 15-ém a Kronstadti tengeré­szek, 21—"2-én a Jégmezők­lovagja. Október 3—8-lg a Rettegett Iván, 12—13-án A negyvenegyedik, 19—22-én a Feltámadás. 26—27-én peui„ az Elmentem a nap után kerül közönség elé. Ezekkel a filmekkel ismét találkozni több mint emberközeli film­történeti dokumentum: művészetük — noha a fel­vételek hellyel-közzel ko­pottak. fáradt színűek — ma is hatalmas, erős, nagy mű­vészeti Egymilliárd a biliárdasztalban Alkalmi szójátékon kívül aligha kapcsolhatta más össze a milliárdot egy bi­liárdasztallal. Miként kalan­dos kriminél ilyen okozati összefúggessket számonkérni, merő unaloműzésből is, ti­los. A milliárd ékszerek ára, a biliárdasztal rejtekhelye, ahová végeredményben ke­rül. es ahonnan íegesleg­Utoljára eltűnik 4 corpus delieti Kézben pedig két aranyigazság igyekszik (el­hívni magápa 4 nagybecsű publikum FIGYÉMMPTI A* egyík: hogy ügyes tp)vajoké 4 .szerencse, övék 4 gazdag­Ság- A másik: ügyesebb tolvajoké a nagyobb szeren­cse, övék 4 nagyobb gazdag­Ság. Csupán tudni keli bán­ni vele. Mindez poíon-egy­szerű. Most már lefordítva ennek a -szenes francia filmnek nyelvére, Nicolas Gessner — forgatókönyvíró és rendező — arról nyilatko­zik, hogy tulajdonképpen a leggrandiózusabb, legagya­fúrtabb, leggazdagabb lopá­sokért kell a legcsekélyebb munkát végezni. Mindössze elcsenni az árut az érzékeny lelkű és idegzetű tolvajok­tó!. Bagatell. Ezt teszi a film egyébiránt rokonszen­ves, melegszívű íérfihóse, egy jobb sorsra érdemes jorvális fiatalember, aki mel­lesleg amolyan banktisztvi­selő. Annyi sok vére*, eltökélt szándékunk ellenére ls W molyan vett, brutális izgal­mat keltő krími után végre francia jótevőink megszán-1 tak. Jámbor színek a mozi­vásznon. sikló nők, futó csó- ; kok, kedélyes gengszterek. Egy jól sikerült teadélután végére — a la carte — ! ajánljuk. N. I. Megnyílt a zágrábi vásár Csütörtök reggel — a ha­gyományoknak megfelelően — Tito jugoszláv elnök meg­nyitotta a 73. Zágrábi Nem­zetközi Vásárt Az idei vá­sáron 57 ország vesz részt. A több mint 180 ezer négyzet­méteres vásárterületan csak­nem ötezer külföldi és több mlrtt 1200 jugoszláv vállalat állítja ki a termékelt. Az ünnepély®* megnyitón ott voltak 4 szocialista or­szágok kormányéinak kép­viselői ia, akik szeptember 4—6 lfötótt Belgrádban ta­nácskozást folytattak 47 arab országokkal való gaz­dasági együttműködés kérdé­seiről. Így részt vett a meg­nyitón és megtekintette a többi között a magyar pavi­lont — a magyar delegáció is, élén dr. Tímár Mátyással, a minisztertanács elnökhe­lyettesével. Fentek, 1967 wepUmbee 8- tUMAAGY i*9tU1A9 f

Next

/
Oldalképek
Tartalom