Délmagyarország, 1967. szeptember (57. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-01 / 206. szám

Három levél — három észrevétel Gyenes Ágnes és Csókási Edit, Szent László utca 10/b­ből írja: „A szegedi ifjúság egyik legnépszerűbb szórakozó­helye a Móra Művelődési Otthon, amely rövidesen megkezdi idényszerű műkö­dését. Mivel ide többnyire csak diákok járnak, megle­hetősen soknak tartják a 6 forintos belépődíjat. Tudjuk, hogy a zenekar tartása költ­séges, de egy kevésbé is­mert, tehetséges fiatalokból álló együttes nem ugyanezt a célt szolgálná?" Ágoston Sándor, Gém ut­ca 11/b szám alatt lakó ol­vasónk írja: ..A gőzfürdőben járva hallottam egy embert mél­tatlankodni, hogy az életbe többé nem szólhat a váro­si tanácsház harangja, mert ha működtetnék, a torony összedőlne. Hogy másokban is eloszlassam az esetleges tévhitet: ha a harangot vil­lamos úton működtetnék, akár 100 évig is szólhatna". Székesfehérvárról a Ba­latoni utca. 3-ból küldte el észrevételét Lőrincz Ernő­nél „Augusztus 12-én svájci vendégünkkel Szegeden, szü­lővárosomban jártujik. Töb­bek között a híd újszegedi oldalán levő disznótoros csárdába is betértünk. Kí­vánságunkat, hogy meleg disznotoro6 vacsorát kérünk, a felszolgálónő nem teljesí­tette, s negyvenperces hiá­bavaló várakozás után tár voztunk a vendéglőből. Az ilyen esetek bizony nem öregítik a szegedi vendéglá­tás hírnevét". Templom és műemlék Az Olvasóink írják ro­vatban adtuk közre nemré­giben két budapesti termé­szetjáró panaszát az alsóvá­rosi Mátyás-templomban szerzett tapasztalatairól. Ez­zel kapcsolatban kaptunk le­velet a templom plébánosá­tól, Pozsgay Páltól. Levelé­ben egyebek között a kö­vetkezőket írja: „A szegedi ünnepi hetek véget értek, a turistaforga­lom igen nagy volt Szeged város vezetősége és lakói most is szépen helytálltak. A turistapanaszok írásban, szóban gyakran előjönnek. Szeretnének bármikor fel­menni a Dóm tornyának ko­sarába; szeretnének a Dóm orgonáján bármikor játsza­ni; jó lenne a szerb temp­lom műkincses kapuján bár­mikor bemenni. Miért nincs a mozarab stílusú zsidó templomban naponta orgo­nahangverseny nyáron? Az alsóvárosi műemlék temp­lomban minek a vasrács? Miért nem lehet Maulberts festményeihez bármikor be­benni? Az ötvös műkincsek miért nincsenek a kapu kö­zelében? A fa-reliefes sek­restye miért nincs mindig nyitva? Műemlék és templom két fogalom. A templom műem­lék, műkincs, kulturális ér­ték és istentiszteleti kultusz helye egyben. A műemlék nemzeti kincsek, állami köz­értékek, kulturális és stí­lusművek. Egy műemlék templom évi fenntartása, karbantartása, meglehetősen drága. A turistapanaszokra egy­háztanácsunk, gondnoki hi­vatalunk, püspöki hivata­lunk, szolgálati személyek szerény válaszát közlöm. Éppúgy, mint más intézmé­nyeknek, a műemlék temp­lomoknak is van rendje, nyitvatartási ideje. A múze­umokban belépőjegy bizto­sítja a megfelelő viselkedés vállalását is, máshol a por­tás őrködése és felelőssé­ge. A szegedi műemlék templomok anyagi viszonyai nem teszik '.ehetővé őrsze­mélyzet alkalmazását A fentebb említett 20 százalék turista anyagi kárt is okoz. Például az alsóvárosi temp­lom áldoztató tálcái az idén eltűntek, mikrofonjai elvesz­tek. Emberi fekáliát találtak sötétebb helyeken. A zsidó­templom mártírtermében táskarádió slágerzenéje mel­lett cigarettáztak; fiatalem­berek a Dómba ing nélkül mentek be; a szerb templom ikonosztáziájának párká­nyán égő cigarettát hagytak, mely a faragott fafüggöny­be beleégett stb. Az idegenforgalmi hivatal, a műemléki felügyelőség, a püspöki hivatal, az egyház­tanácsok. a templomgond­nokságok a vezető lelkészek keresik a módját, hogy össz­hangot teremtsenek a város templomainak műemléki és szakrális, hitéleti és turista összhangja között A jövő­ben talán ez majd jobban sikerül". Szerkesztői üzenetek K. L. nyugdíjas: Köszön­jük szíves figyelmeztetését A Szeged a hazai lapokban című összeállításunk azon­ban csak a szegedi tárgyú és vonatkozású cikkeket tartal­mazza. A levelében említett írások pedig azon túl, hogy ÍTVM Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat Szeged, Bocskai u. itt—12. felajánl megvételre 47 db 1760x1670 mm méretű U-acéitokos, KOFEM 1016 J. alu. Üvegszorítós kétrétegű fix ablakot, üvegezésre alkalmas kivitelben. Ara: 1523 Ft/db. Ügyintéző: Teslérl János, Tóleíon: 12-060/187, H. K. 340 szegedi írok tollából valók, nem szegedi vonatkozásúak. Pálinkás János építész, Da­ni János utca 7.: Észrevétele egyezik a mi tapasztaltaink­kal is, éppen ezért ezúton hívjuk fel a Víz- és Csator­naművek figyelmét, hogy az utcai illemhelyek ajtajainak csukódását mielőbb meg kellene oldani. Üveges An­tal, Párizsi körút 39.: Itt adjuk közre panaszát: há­zukba 12 lakó számára fel­szerelték a postaszekrénye­ket, csupán önnek nem ju­tott. Bizonyára a posta ha­marosan 6egít a bajon. Ko­vács György, Párizsi körút 39.: A levélben felvetett igen érdekes várospolitikai kérdésekre lapunkban feltét­lenül viaszatérünk. A Tolbu­hin sugárút korszerűsítéséről már olvashatott a Dél-Ma­gyarországban: mivel a vil­lamosforgalom kicsi, elejtet­ték a második vágány le­fektetésének tervét. Közöljük kedv® vendégeinkkel, hogy a partfürdő szeptember l<től hápogta 10—18 óráig tart nyitva. A Tiszavirág mikróvízibusz csak szombaton és vasárnap közlekedik 10—18 óráig. Szegedi Fürdők és Hőforrás Vállalat 4 DK. Válaszolnak az illetékesek Nagyobb lesz a rend A partfürdőről tett észre­vételeket a közelmúltban Sopronyi Piroska, Malom utaa 15. szám alatt lakó ol­vasónk. Levelét megküldtük a Fürdők és Hőforrás Válla­latnak, ahonnan Bárdos Miklós igazgató válaszolt: „Megvizsgáltuk a levél tartalmát és megállapítot­tuk, hogy a panaszok jogo­sak. Megszüntetésükre vál­lalatunk az 1968-as strand­szezonban több intézkedést hoz. A beömlő részen hálót feszitünk ki, hogy az ülő­medencében a beömlő vizet ne tudják felfogni egyes vendégek. Bevezetjük a strandra az újszegedi hévi­zét, mellyel elérjük, hogy a vízhozam lényegesen meg­nő. A szükséges hűtőtornyot már meg is vásároltuk. Szi­gorúbban lépünk fel a ren­detlenkedő gyerekek ellen, de ki nem tilthatjuk őket a medencéből, hiszen a fiata­labb korosztálynak is szük­sége van a gyógyvíz igény­bevételére". A vizes ügyekről Lapunk augusztus 6-i szá­mában közöltük Vizes ügyek című cikkünket, melyben többek közt szó volt a sze­gedi szökőkutakról is. Ezzel kapcsolatban Tóth József, a Szeged m. j. városi tanács vb építési és közlekedési osztályának vezetője vála­szolt „A városi szökőkutak problémáját osztályom meg­vizsgálta. A Móra parkban levő szökőkútnál a vízköpők más módon való lezárására nincs mód. Az esztétikai lát­ványt igyekeztünk javítani a nagyobb szelvényű köpeny­cső beépítésével és a csővé­gek befektetésével. Műanyag csővég nem kapható, de nem is tartjuk célszerűnek a mű­anyagos csővéglezárást, azért sem, mert esztétikailag nem kedvezőbb, és hamarább el is használódna Az Anna-kú­ti csobogón a csővégre szű­kítőfej felszerelése lehetsé­ges, így a jelenleg csak túl­folyó víz ezen a nyomáson a szelvényszűkítés hatására szökővé változik. Ezen leve­lünk egy példányát .meg­küldtük a Szeged I. kerületi tanács vb építési és közle­kedési csoportjának is, hogy a fentj elveket figyelembe véve a szükséges intézkedést szeptember 30-i határidővel megtegye". utolsó rúzsai bőrdudás A rúzsai Ruki II. számú iskolában Egri Zoltánt, az is­kola vezetőjét a méhesben találjuk. Tőle kérdezem: — Hol találhatnánk Csóti Antalt, az utolsó bőrdudást? — Ittlakik a soron talán éppen a másodvetést kapál­ja. A tanyavilág íratlan törvé­nyei szerint kivárjuk a déli pihenőt, hogy ne zavarjuk a munkát. Délben aztán Csóti Antal bácsit az akácfák alatt érjük, miközben hevenyészett ebédjét fogyasztja. A bőrdu­da irányában érdeklődöm. Szívesen emlékezik, és ha­mar előkerül a hangszer a közeli tanyából. Hangja be­tölti az elcsendesült vidéket. Sóós János az üllesi műve­lődési otthon honismereti szakkörvezetője fedezte fel és hívta fel rá a figyelmet. Azóta az Akadémia népzene­kutató csoportja is készített hangfelvételeket Már fény­képek is vannak a híres ze­neszerszámról és Antal bácsi híressé kezd válni múzeum­ba illő hangszerével, egye­dülálló tudományával. Hatvanhét éves, de jól em­lékezik. Nagyapja juhász ] volt a csorvai járáson és a ! birkák után kullogva 10 lyu­1 kú nádfurulyával ütötte el az időt Könnyíteni akart ma­gán, amikor az egyik elhul­lott állat bőréből tömlőt ké­szített. így könnyebben te­kinthetett szét a nyájon és a tüdejét is kímélte. Aztán a fújtatóval gyarapította a kéz­séget majd a bőgőjét a réz­művessel csináltatta meg. Három éves lehetett ami­kor először látta a tutajház­ban, ahol édesapjáék laktak, amikor a disznótoron a nagy­apa ezzel muzsikált. Tányé­ricaszárból, répából és haris­nyaszárból próbálta megszer­keszteni a bőrdudát. Huszonhat éves volt, ami­kor az első igazi bőrdudát készítette, amilyen most is a kezében van. A sípszár sár­gabarackfából, a bordópipa szilvafából, a feje diófából készült. A bőgőjét irányítás­sal a rézműves készítette. A tömlőnek bárány, nyúl vagy kutyabőr a legjobb. A fújta­tót irhabőrből kell csinálni. — Olyan a hangja, hogy a hegedű útol nem érheti. Al­kalmasint hangolni kell és aki nem tudja, ne is próbál­kozzon se a muzsikával, se a hangolással. Az a fontos, hogy a kontra és a príma passzoljon. öregapjától tanult meg a bőrdudán játszani, ő azon­ban már nem tudta tovább adni. Sok disznótort, lakodalmat kiszolgált egymaga. Díjat so­hasem kért előre, a jókedvű mulatozók dobálták össze a bérét. Ha akárcsak egy tíz forintost a zsebebe dugtak mindent kimuzsikált a bőr­duda, a mulatósat és a fris­set is. Nem is a pénzért, ha­nem a megbecsülésért, amit az kifizetett. Legutoljára 1963-ban szol­gált ki egy lakodalmat. Ek­kor sem alkudott ki előre bért, mégis 350 forint jött össze. Nagyon elégedett volt, hiszen sokáig kell aratni vagy fordítani ennyi pén­zért. A harmonika és a rezes hangszerek nagy konkuren­ciát jelentenek. Antal bácsinak jól esik az emlékezés a régebbi időkre, jól esik a bőrduda iránti ér­deklődés. Szinte simogatva takargatja a kockás kenyeres ruhába. Senki sem nyúlhat hozzá, még a fia sem. Tízezer forintért sem eladó. — De Antal bácsi! A nép­művészek találkozóján csak muzsikál majd valamit! — Ha mögérjük! Búcsúzásul megszólaltatja népünk találékonyságát rep­rezentáló, öreg zeneszerszá­mát: „Belefújja búját a birka [bőrébe, Szélnek ereszti belőle..." Börcsök Vincc A múmia közbeszól Elsőfilmes rendező — mentették fel az eddig meg­jelent kritikák Oláh Gábort, A múmia közbeszól író-ren­dezőjét. Valahol ez a bizta­tásnak felérő kritikusi szó erős válaszvonalat . tett a forgatókönyv-szerző és ren­dező Oláh Gábor közé, di­csérve előző, elmarasztalva utóbbi tevékenységét. Per­sze az írott szövegre apellál­ni amolyan szerecsenmosda­tás, a közönség számára lát­hatatlan marad a szándék, csupán a végeredmény kerül mérlegre. S ez a mérleg ép­penhogy kileng, serpenyőjé­ben alig érzékelhető film­gyártásunk legújabb termé­se. Szükségszerűen magán viseli az útkeresés tétova­j tanácstalan meditációját, alig tud szabadulni félévszá­zados krimielődei polipcsáp­jainak bűvköréböl, jóllehet tisztességesen igyekszik ma­gának valamiféle modort ki­alakítani. Pusztán ez a ma még pirrhuszinak tűnő igyekezet rokonszenves ben­ne — a biztató Ígéret, ami RÁDIÓM ŰSOR Kossuth Rádió 1.30 Hirek. Időjárás. 4.32 Hai­naitól reggeliz . . . Zenés műsor. 4.46 Falurádió. 5.0.1 Hfrek. Idő­járás. 5.38 Reggeli krónika. 6.00 Hírek. Időjárás. Í.30 Hírek. Idő­járás. 7.00 Reggeli krónika II. 7.15 Körzeti időjárás. 7.30 Üj könyvek 8.00 Hírek. Időjárás. 8.05 Müsorinmorietéfs. 8.22 Titok a „Világ Tetején". Fantasztikus Já'.ék folytatásokban. III. rész. 8.47 Az aranykakas. Részletek rtlmpzkt.1-Konsr rkov operájából. 9.21 Edes anyanyelvünk. 9.26 Kedvelt régi melódiák. 10.00 Hí­rek. Hazat lapszemle. 10.10 A Gyermekrádió műsora. 10.30 Ze­nekari muzBika. 10.59 Lottóered­mények. 11.00 Családi körben. 12.00 Hírek. Időjárás. 12.15 Tánc­zenei koktél. 13.00 A budapesti színházak műsora 13.03 Beszél­jük meg! 1967 Idegenforgalmi év. Orbán Attila írása. 13.00 Mindenki kedvire. 14.20 Rűka Mok* bábszínháza. A Gyermek­rádió műsora. 15.00 Hirek. Idő­járás. 15.15 Üzenetek. 15.55 Vá­laszolunk hallgatóinknak. 16.10 Rost- Bnmnton és Hüm Porg enekel. 16.37 Szovjet népek da­lét. 16.57 Hallgatóink fiaveimébe. 17.fKl Hfrek. Nemzetköz.} lap­szemle. 17.15 Hangverseny a stúdióban. 17.45 Negyedóra Haj­dúböszörményben. KaDUsl Rózsa riportja. 18.00 Üj zenei újság 18..10 HóZ2firt rgy dalt Buda­pestre I 13.35 Közált Gábor Jó­zsef nepi zenekara játszik. 19.00 Esti krónika. 19.25 Sporthíradó. 10-35 Operettrészletek. 20.05 A kontaktus. Kemény Degsó rá­diójátéka. 21.05 Hirek. Időjárás ai.to Rudolf Serkin zongorázik. 21.34 Charles Aznavour új félve­teleiből. 2J.OO Hírek Időjárás. 22.30 J'tjeeini: Giann.1 schjrchl. Egyfelvonásos opera. 23.22—0.21 Zenés Játékokból. Közben 24.00 —C.ltt Hirek. Időjárás. Petőfi Rádió 4.30—7.57 Azonos a Kossuth Rádió műsorával. 10.00—12.30 Ze­ne,-: műsor üdülőknek. 12.30 Ka­marazene. 13.10 A szovjet Iro­dalom Magyarországon Urbán Nagy Rozália előadása. I. rés/.. 13.25 Rácz Béta népi zenekara játszik. 13.47 Vízállásjelentés. 11.00 Kettőtől hatig. A Petőfi Rá­dió zenés délutánja. 18.00 Hírek. Időjárás. 18.05 Csárdások. 18.15 Szocialista bérezés az ül mecha­nizmusban. Dr. Garam József közgadász iráea. 18.30 Köz/ctí'és Rómából. A Római Rádió szim­fonikus zenekarának hangver­senye. 19.53 Jó estét, gyerekek! 2(i.oo lüsti krónika II. 20.25 Sport, híradó. 20.35 Bing Crosby éne­ke!. 21.(15 Országjárás. Szerkeszti. Holakovszky István. 22.0B Hol­nap közvetítjük. A BBC szimfo­nikus zenekarának Sztravtnjvzkit­hangversaive. 22.20 Láttuk, hal­lottuk 22.40 Verbunkosok, kato­nadalolc. 23.00—23.15 Hirek. Idő­járás. holnap izmosabb, értékesebb munka lehet. Mert a magyar múmia semmivel sem több a iran­cia fantom-filmek sápadt sziluettjénél, importált kri­miötlet. Legfontosabb hibá­ja, hogy szétszórt, mozaik­szerű, hóbortosán kapkodó, excentrikus. Két nyugati kémfőnökség igyekszik meg­szerezni valamely fontos magyar találmány mikro­filmre rögzített tervét, ami­ről annyit tudni: ha megva­lósul, milliók védelmét szol­gálja. A találmány eléggé misztikus, legalábbis ember­öltővel későbbi generációra sejtet, ám a banda egyik tagja a királyságot álmodja vissza, amiből rendszerelle­nes ízt sejt a néző az egész akcióról. Mondanom sem kell, szó sincs róla. A mú­mia, aki időnként közbeszól, aligha befolyásolja generáli­san a dolgok menetét, CSJ­pán a végkifejletben kap je­lentősebb szerepet. Határo­zottan krimiszerű viszont, hogy olykor, gyakran és nagy általánosságban az egész kavarodás indítékaiból keveset érteni, s mikor a szalak valamelyest összeáli­nának, ismét akad valami disszonancia. Hogy ezt a bi­zonyos valamit csak ritkán okozza a múmia, bízvást el­hanyagolható. Hanem hogy a paródia önmagába ütközik, s voltaképpen érthetetlenné válik, mi minek a görbe­tükre, hol szorít a cipő, vagy bizonyos jelzesek mö­gött mi bújik — meglehető­sen nehézkesse teszi az egész filmet. A bűnügyi izgalmak­ból pusztán a statikus lövöl­dözést, szüntelen és hellyel­közzel értelmetlen üldözge­tést örökíti át, s ezeket nincs mihez kötni, nem ér­teni a kilőtt golyók irányát, az üldözök és üldözöttek vi­szonyát — az egésznek ke­vés az értelme. Ha irodalomból kérnék kölcsönkifejezést a film jel­lemzésére, habozás nélkül az izmusok valamelyikéhez for­dulnék. Talán a dadaizmus­hoz, ahol halomra zsúfolt szavak zsákból hozott spon­tán sorrendisege jelenti az alkotás egeszét. Énnek a magyar múmiafilmnek kép­sorai néha kísértetiesen em­lékeztettek a dadaizmus mesterkéltségére. S ha fel­mentést keresnék számára, a kémelháritó főnök szobájá­ban találnám meg, a hatal­mas fümtablókon. Mintha ez jelezné, a filmben minden lehetséges. Bar alaposabbal meggondolva, könnyen lehet, hogy tévedek.-.. N. 1­Szüzet a hercegnek! TELiVÍZIÓMŰSOR Ügy látszik Machiavelli szerelmi témájú kiapadha­tatlan leleménye megbabo­názta Festa Campanile, a Szüzet a hercegnek! című olasz—francia film rendező­jét. Így a Mandragóra után ismét kosztümös filmet lát­hatunk, ezúttal egy igaznak kikiáltott történelmi legen­da megelevenítésével. A történet hőse a daliás, kakaskodó és éppen szegé­nyedni készülő Don Vincen­zo Gonzaga herceg, a cse­lekmény pedig — hogy is mondjuk — férfiassága kö­rül bonyolódik. Rendkívül szellemesen, mulattatóan. De hogy ne csak nevessünk ta­nuljunk is, a forgatókönyv ügyesen epitgette a „konflik­tus" köre a korabeli társa­M»RY»R TAUVIFIÓ W.ítt Üvegfal. MAGYAFÜ! heré­lő am«rlkai film. (Ism.) (te éven felülieknek:) tl.15 Első napok. Magyar kisfilm. 11.30 Telesport. (Ism.) Jugoszláv televízió 17.35 Híreit. 17.30 Rejtvénymü­sor. 18.00 Tv-üj donságok. 18.15 Ifjúsági műsor 19.65 Panoráma. 19Ó4 Jp éiswtoit. gyerekek! ?c.oo TVITWÁDÓ. 20 IO HIRDETÉSEK. 20.40 Játékfilm. 22.10 Tv-Wra<jó. 22.30 Dubrovniki Nyári Játékok. Román televízió 16.30 Birkózó VB. 18.30 Tv-hlr­adó. 19.80 Zenés stúdió. 19.30 Ri­portmusor. 20.00 Reflektor. 24.15 Ma p, var játékfilm. 21.35 Peno­rama. 21.50 Tv-híradó Áramszünet Az Áramszolgáltató Válla­lát közli, hogy 1967. szep­tember 3-án 6—16 óráig Repülőtéren és a Fonó­gyári út, Gyári út men­tén, továbbá Szabó János U.. Gera Sándor u.. Új­vidéki u.. Moholi u.. Apa­tin u„ Zombori u.. Sza­badkai u. által határolt területen áramszünet lesz. dalom kritikáját: a pénzért, aranyért mindenre kész uralkodókat, hercegeket, az alázatos, erkölcsöt hirdető egyház íejethajtó amoralitá­sát — s a pénzzel nehezeb­ben kormányozható „embe­ri-biológiai" törvényeket. A jól szerkesztett, termé­szetes hangvételű rendezés, s nem utolsó sorban a szí­nészi játék, kikerülte a téma adta sikamlós buktatókat. A herceg, Vittorio Gassman „testreszabott" alakítása; a címben szereplő hölgy — aki a Mediciekkel való gazdag házasság közbeeső és igen­csak jelentős állomása — Virna Lisi. Sót, hogy na­gyobb bizodalmunk legyen az ügy iránt, még a Mandra­góra hasonló cipókben jáfó hőse, Philippe Leroy is lat­ható a fUrpben Ippolite, a hercegi barát szerepében. J. A­Áramszünet Az Ari'.mszogáltatő Vállalat közli, hogy 1967. szeptem­ber 3-án 7—16 óráig Béke­telepen ós a Rókusi pn. területén áramszünet lesz. k. 24 543 Péntek, 1967. szeptember 1. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom