Délmagyarország, 1967. szeptember (57. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-01 / 206. szám

Könyvtár és klub együtt Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes sajtótájékoztatója (Kiküldött munkatársunk telefonjelentése.) A mezőgazdasági kiállításon és vásáron igen szép és előkelő helyet kapott a falusi közművelődés is. A Művelődésügyi Minisztérium és a Népművelési Intézet pavilonjában eddig már 35 ezer néző tekintette meg a falusi művelődési házak egyik típusát, az úgynevezett klubkönyvtárat, amely a kisebb községek művelődésügyében példaadó, korszerű szolgálatot tehet. Helyesebben nemcsak tehet: 30, főként Zala és Borsod megyei községben máris funkcionál ilyen művelődési intézmény, s a tapasztalatok szerint igen alkalmas arra, hogy tovább terjedjen. Tegnap a kiállításon Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes tartott sajtótájékoztatót ebben a pavilonban. Elmondta a miniszterhelyettes, hogy az országban őszesen 3400 művelődési otthon működik, s ezekben évente körülbelül ötvenmillió a látogató. Behálózzák ezek a művelődésügyi intézmények az egész országot, s bár az utóbbi években korszerűsítették berendezésüket, működésüket, munkájuk tartalmát, ma is sok még az ellentmondás tevékenységükben, valamint a velük szemben támasztott igények és az ott nyíló lehetőségek között. Jórészük ugyanis nem felel meg az igényeknek, szerények az anyagi és felszerelési eszközeik, helyiségeik száma kevés. Az eddigi kísérletezések tapasztalatai alapján három típus kínálkozik leghasznosabbnak a közművelődés szolgálatában: a klubkönyvtár, a művelődési ház és a művelődési központ, illetve ezek célszerű kombinációja. Korszerűsítésüket tovább folytatják és 1970-ig valamennyit ellátják a működésükhöz szükséges korszerű eszközökkel és felszerelésekkel. A községek népessége szerint választják ki mindenütt az alkalmas formát. A klubkönyvtár leginkább kisközségeknek, 1000—1500 lakosú falvaknak ideális forma. De megfelel nagyobb üzemeknek vagy nagyobb községek, városok egy-egy kisebb településének is. Előnye, hogy magába foglalja a közművelődés komplex lehetőségeit: könyvtár és klub, tv, rádió és lemezjátszó, filmvetítő és szakköri berendezések állnak a látogatók rendelkezésére. 80—200 személy befogadására alkalmas, s méretei szerint 400—600 ezer, illetve 700 ezer—1 millió forintba kerül a felépítése a típustervek alapján. Berendezése körülbelül 100—120, illetve 150— 180 ezer forintba kerül. Ezúttal olyan bemutatót láttunk, amelynek ipari előállítására nem is kell várni: bejelentette a miniszterhelyettes, hogy a berendezések máris kaphatók. A pavilon bútorzatának és berendezésének sikerére pedig jellemző, hogy az első napokban elkelt. A bemutatott klubkönyvtár természetesen nemcsak új épületekben rendezhető be, hanem a meglévőkhöz is idomítható. A sajtótájékoztatón bemutatott klubkönyvtár rendkívül ízléses, kényelmes, praktikus. Valóban egyesíti a művelődés és a kulturált szórakozás valamennyi feltételét. Azok a községek, üzemek, amelyeknek lélekszámához alkalmas, nagy segítséget nyerhetnek vele a falusi közművelődéshez. Sz. S. I. Szeptemberi csengetés az iskolákban Ma reggel iskolások ezrei veszik fel a sötétkék ünneplőt — napsütötten s kicsit izgatottan várva a megint „nagy lehetőségeket" rejtő új tanév megnyitóját. Kisiskolás állampolgárok kíváncsiskodnak a tinta- és mészszagú falak közé, s mindenki megkezdheti a „felsőbb osztályban" a tiszta lappal indított 1967—68-as iskolaévet. őket köszöntjük ma, sok sikert kívánva — és a pedagógusokat; mindazokat, akik hozzásegítették a tanulókat a zavartalan munkakezdéshez. I Közel 14 ezer elsős Szegeden A szegedi középiskolákban í— gimnáziumokban, technikumokban, szakközépiskolákban — az idén 1673 elsős kezdi meg tanulmányait. A diákoknak körülbelül fele vidéki; 814-en a járás, a megye, az ország különböző részeiből érkeznek Szegedre megismerkedni a „középfokú" tananyaggal. Az általános iskolákban 12 ezer körül mozog a „kezdők" arányszáma — pontos statisztikák a közeli napokban készülnek el. A demogSzázezrek tankönyvekért A tanítás megkezdésére valamennyi iskolába megérkeztek a tankönyvek. Biz majdhogynem rendkívüli esemény: ekkora „pontosságra" évekig nem volt példa. A mai napig a szegedi középiskolákba 1 millió 200 ezer forint értékű könyvet és segédeszközöket szállított a szegedi Móra Ferenc könyvesbolt, ugyanakkor az egyetemi, főiskolai jegyzetek árusítására szintén felkészült. A Tömörkény könyvüzlet 27 szegedi általános iskolába félmillió forint értékben mintegy 72 ezer darab tankönyvet juttatott A járás 145 iskolájába és három gimnáziumába — a Szövetkezeti Könyvszolgálat útján — pontosan megérkezett a „tanulnivaló" — mintegy 700 ezer forint értékben. Az illetékes könyvesboltok a tankönyvek árusítását csupán az iskolai vásárlások után kezdik meg. Új tantárgy a dolgozók iskolájában ráfiai hullám mutatói szerint ez az arány valószínűleg nem éri el a tavalyi 12 ezer 151-es létszámot, s csupán két év múlva várható bizonyos fokú emelkedés. Ugyancsak nem közömbös az újonnan felvettek arányához a tanulószobai s a napközis férőhelyek száma. Sajnos az idén is a konyhakapacitástól függ a befogadóképesség, s az összes igényt az idén sem tudják kielégíteni. A központi konyha felépítésével ez a gond majd lényegesen javul. A konyha építésén kívül a szokásos nyári karbantartások mellett. — jelentős anyagi befektetéssel javítási munkák folynak a Majakovszkij lánykollégiumban, a Juhász Gyula iskolában és a Szilléri úti iskolában. EGY TÖRTÉNT • • B Munkakönyvében — amelyben az utolsó beírás 1929. november 16. volt, ami azt jelenti, hogy immáron tizedik hónapja nem dolgozik —, így festi le a hatóság: „Arca: rendes, haja: barna, szája: rendes, szeme: barna, foga: szabályos, termete: közepes". Már ekkor, a könyv kiállításakor — ellopták mosolyát, mely legényes, keskeny bajsza körül bujkált, ellopták csokoládébarna arcának kedves, ravaszkás tekintetét, amelyet talán kisfiúsán oldalra választott haja kölcsönzött neki. Utolsó estéjéről a lapok csak ennyit írtak: „Darnyik János, 28 éves galgahévízi állványozó már a forró szeptember 1-ét megelőző este elindult a fővárosba". Erős sodrú folyam Ez is hogy történt? Tíz órakor keltette az asszony. Aludt már a család, a három gyerek. Csak Mihók Róza virrasztott, hogy a csillagok feljöttével keltse urát, útnak indulni az erdőkön át, gyalogosan Pestnek, munkáért kenyérért. Nem vitt magával mást, csak a tarisznyáját. Üresen. Nekivágott a feketedő estének — nagy törzsű tölgyek kísérték Gödöllőig —, onnan már az érkező hajnal világította meg fehéren az utat a város felé. Reggelre ért be Pestre. Régi pallérját, Gazsó Mihályt kereste, talán ő valahogy be tudná szerezni munkába. De nem találta se otthon, se az épületeknél. Üresek az állványok, amerre ment, mintha ünnep, komoly vasárnap lenne. Gazsót keresed? — mondják neki a sétáló, ismerős kőművesek, állványozók —, akkor csak gyere velünk, ő is kint van most a Ligetben ... S már viszi őt is a hullám, csepp a bizakodó, erős sodrú folyamban. Aréna út... Hősök tere ... Kiáltja ő is: „Munkát, kenyeret!", s lóbálja magasba — mintha zászlaja lenne — a tarisznyáját Kétoldalt rendőrcsapat sorakozik arc • vonalba. Az Andrássy útról már éles karddal vagdalkozó lovasrendőrök vágtattak feléjük. A rendőrgyűrű a Vajdahunyad vára felé szorítja a tömeget. Eldördülnek a fegyverek Mikor a karcsú, kis hídon áthaladnak, ezt mondja a szomszédjának, Deszpoda Mihály kőművesnek: „Tizenegy éve jártam itt utol1930. szeptember elsején zajlott le a Horthyfasizmus korának legnagyobb munkástüntetésc Budapesten. jára... Itt kértem meg egy vasárnap Rozim kezét, akkor építettük együtt a papírgyár kéményeit". Ekkor dördültek el a rendőrök fegyverei. Itt, a Vajdahunyad vára tövében halt hősi halált Darnyik János állványozó, Deszpoda Mihálynak ideje sem volt, hogy elbúcsúzzék, lefogja pajtása szemét: menekült az éles kardok elől. Aztán, mikor tiszta lett a tér, jött a rendőri bizottság és hivatalosan megállapította: „Egy állványozót, Darnyik Jánost, megölt a tüntetők egy eltévedt golyója" Megállapította, hogy munkakönyvében az utolsó bejegyzés 1929. november 16. Megállapította még — hivatalosan —, hogy az elhunytnál egy üres tarisznya volt, pénztárcájában 4, azaz négy fillér. Szurony és gyász Csak vasárnap reggel tudták meg Galgahévízen a vasutasoktól, hogy a község lakossága egy emberrel kevesebb lett. Mihók Rozália fekete kendőt kötött, és sógorával beutazott a városba, megnézni a férjét. De nem engedték, hogy lássa: ehhez rendőri engedély kell. Elmentek a főkapitányságra. Mikor temetni vitték a szülőfalujába, Budapestről Galgahévízig, az út tele csendőrrel. Pedig a koporsót nem is a főúton hozták; kora hajnalban, titokban indult el a hullaszállító a mellékutakon — talán éppen arra, amerre néhány nappal ezelőtt szegény Darnyik János a városba indult. Még a határból is bejöttek a kint dolgozó parasztok a temetésre. Szuronyok gyűrűje fogta körül a gyászoló tömeget. Mikor az utolsó rög is a sírdombon pihent, ment az özvegy a bérelt „lakásba", összecsomagolt, mindenüket hátára vette, s maga előtt engedve a gyerekeket, elindult a szomszéd községbe, anyjához. Hévízgyörkre. Mert ott kellett hagyniok a házat, amelyben laktak, most már egy percig sem hiteleztek nékik. Közös kívánság Másnap este fogta Mihók Rozál a férje tarisznyáját — s akárcsak az ura —, a csillagok feljöttével megindult az erdőnek, Pestnek. Ment, keresni azt a Gazsó Mihály pallért, akitől Darnyik János is munkát remélt. Végigment a Kerepesi úton, s ahol csak állványok nyúltak a magasba, kérdezte az embereket: merre találhatja meg Gazsó Mihály pallért, aki őnéki bizton munkát szerez. A kőművesek — az Aréna út végén — nem engedték, hogy tovább menjen: felvétették téglahordozónak. Közös kívánság volt ez; fel kellett Mihók Rózáit venni. Kicsi volt a munkahely — az élet —, összébb húzódtak hát a szegények, helyet szorítottak az özvegynek. Kőbányai György Ái új típusú gazdasági társulásokról A gazdaságirányítás új rendszerében az állami vállalatok, szövetkezetek között az együttműködés új jogi formáiként egyesülések és közös vállalatok alakulnak. Az e társulásokat érintő rendelkezések helyes értelmezése és az egységes gyakorlat kialakítása érdekében közleményt adott ki a Pénzügyminisztérium más illetékes szervekkel egyetértésben. Az egyesüés — fejti ki a közlemény — a szocialista gazdálkodó szerveknek áltaÉrdekesen alakult a gimnáziumok gyakorlati foglalkozásainak tematikája. Közel 14 féle foglalkozásokon — többek között: műszaki rajz, idegenvezetői tanfolyam, gyors- és gépírás, üvegtechnika, kísérleti jellegű biológia—kémiai laboratóriumi gyakorlat. gépjárművezetés. szabás-varrás, könyvkötés, szőnyegszövési —. órarendi órákon vesznek részt a diákok. Nyelvtanulásban az orosz mellett továbbra is angol—németfrancia—latin között választhatnak. Az általános és középiskolák tantervében jelentős módosulás csak a dolgozók iskolája órarendi tematikájában lesz. A gimnáziumok esti, levelező tagozatán a magyar—történelem tanítása új tanterv szerint történik. A dolgozók általános^ iskolájában a nyolcadik osztályos magyar, történelem kivételével minden osztály anyagát új tankönyvekből, új tanterv alapján oktatják. Üj tárgyként vezetik be a Szakmai ismeretek, illetve gyakorlati ismeretek elnevezésű tantárgyakat. Ez utóbbi jogi, egészségvédelmi, családi nevelés és műszaki rajz alapismereteket tartalmaz. s a hetedik, nyolcadik osztály második félevében 50—50 óra anyagát képezi. II lakásépítések feltételeiről tárgyalt a III. kerületi tanács Éva és Marika A kereskedelem a lehetőségekhez képest felkészülve várja a mamák és diákok iskolaköpeny-invázióját Pillanatnyilag csupán kétféle választék — 12 éves korig Éva, „idősebb" lányok részére Marika köpeny áll rendelkezésre. Eddig összesen 5 ezer került, s további 2 ezer jut még a szegedi üzletekbe, mintegy 600 ezer forint értékben. Ezen kívül 1500 perionszálas, 3500 kínai tréning-ruha között lehet válogatni. A tornacipő-rakományt most szállítja ki a Ruházai Kiskereskedelmi Vállalat. A szegedi III. kerületi tanács tegnap, csütörtökön délelőtt Sziládi Sándor tanácstag elnökletével megtartott ülésén többek között megtárgyalta a kerületben folyó és tervbevett állami-, családi-, szövetkezeti és társasházépités helyzetét. Az erről szóló jelentést Kúszó József, a kerületi tanács építési és közlekedési állandó bizottságának elnöke terjesztette elő. A kerület lakásépítési programja szoros tartozéka az általános városfejlesztési tervnek s a III. kerületben is a jóváhagyott ötéves terv előírásai szerint folyik a munka. Az állami és szövetkezeti lakásépítést a megyei jogú városi tanács vb szakigazgatási szervei irányítják. Eredményeként befejeződött a Bécsi körúti második ütem keretében 240 állami és 32 szövetkezeti lakás építése. A Tolbuhin sugárúton az úgynevezett Szikra házak mögött még idén várható 201 szövetkezeti lakás építésének befejezése. A kerület gazdáinak fontos feladata, hogy a magánlakásépítés előfeltételeinek biztosításaként gondoskodjanak családi és társasházakhoz szükséges házhelyekről. A KISZ-lakásépítési akció végrehajtásához nyújtottak segítséget azzal, hogy a Hunyadi János sugárúti tömbben 191 lakás megépítéséhez biztosítottak telket. Idén 88 családiház építéséhez elegendő területet adtak át értékesítésre Hattyas telepen az Országos Takarékpénztárnál;. Még az idén 18 házhelyet alakítanak ki Miháiyteleken s a kerületben, levő üres házhelyek kisajátításával szintén 20—25 telket tudnak értékesíttetni. A magánlakás építési előirányzat. megvalósításához jelenleg kevés a kivitelező kapacitás. Helyénvalónak látszik a KIOSZ megyei titkárságának az a kezdeményezése, hogy a városszéli lakótelepek családiház építésének lebonyolításához a kőműves kisiparosok alkalmi munkaközösségeit hozzák létre. Ehhez az érvényben levő rendeletek lehetőséget biztosítanak. A mag r.sok építési szándékát jelentősen korlátozza az utóbbi időben, hogy a TÜZÉP megközelítően sem tudja kielégíteni az építési anyag igényeket. A meglevő anyagkeretek nagy részét ugyanis a megye belvíz sújtotta vidékein a gyors építkezésekhez kellett kiutalni. A beszámolóhoz hozzászóltak : Finta Kálmán, Nyitrai Antal, 'Teleki Ferenc, Rózsa István, Szécsi Imre, Horváth Jenő, Bors István tanácstagok és Markos Károly vb titkár. Kószó József válaszadása után a tanács az előterjesztést és a határozati javaslatokat — melyek a legsürgősebb konkrét intézkedéseket írják elő — elfogadta. Végül előterjesztésekre, közérdekű bejelentésekre került sor. Felszólaltak: Teleki Ferenc, Répák János, Bors István, Rajcsányi András és Horváth Jenő tanácstagok. Vincze Antal vb elnök válaszadása után a tanácsülés véget ért. Iában önkéntes társulása közös gazdasági érdekeik előmozdítására, tevékenységük összehangolására. Célját a társasági szerződésben kell meghatározni. A résztvevők jogi önállóságát az egyesülés nem korlátozza, gazdasági tevékenységükben azonban a szerződésben vállalt kötelezettségeiknek megfelelően kell eljárniok. E kötelezettségek teljesítését a polgári jog eszközeivel ki is lehet kényszeríteni. Az egyesülés munkáját a résztvevő szervek, vállalatok vezetői vagy azok megbízottai például igazgató tanácsot alkotva irányítják. A közlemény utal arra, hogy egyesülés létrehozását — legfeljebb öt évi időtartamra — az illetékes miniszter is elrendelheti. Ilyenkor az egyesülés vezetőjét a miniszter nevezi ki. A miniszter megjelöli az egyesülés lényegesebb céljait, de a szerzódest kizárólag a résztvevő vállalatok vagy szervek írják alá. Az egyesülesek működése felett minden esetben felügyeletet gyakorol az illetékes miniszter. Ha azt észleli, hogy az egyesülés a közérdekkel vagy a népgazdaság érdekeivel ellentétesen működik, úgy köteles az egyesülés munkájának ellenőrzésére megbízottat kijelölni. Ha valamely egyesülés káros működése másképpen nem orvosolható, a miniszter elrendeli az egyesülés megszűntetését. A közlemény a közös vállalatokról szólva megállapítja, hogy ezek szocialista gazdálkodó szervek társulásai korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság formájában. A részvénytársaságról és a korlátolt felelősségű társaságokról a felszabadulás előtt alkotott jogszabályok ma is hatályban vannak, helyettük azonban új, korszerű szabáyozás készül. Péntek, 1967. szeptember 1. DÉL-MAGYARORSZÁG 3