Délmagyarország, 1967. szeptember (57. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-30 / 231. szám

Befejezte ülésszakát az országgyűlés (Folytatás as t. oldalról.) tagoknak nemcsak Jogai, hanem kötelezettségei is vannak. E kötelességek közé nemcsak u rendszeres munkavégzés tartozik, hanem az is, ho©* a tag vegyen részt rendszeresen a szövetkezet életében. A gazdaságirányítási reform fontos vonása, hogy nagyban előmozdítja az önálló vállalati gazdálkodás kibontakozását nemcsak • az iparban, hanem a mezőgazdaságban is. Milyen követelményekkel Jár a tsz-ek vállalatszerű gazdálkodásának fejlesztése, miben áll az önálló vállalati gazdálkodás lényege? A fő követelmény. ho© a vállalatok képesek legyenek a termelésük eredményeként keletkező bevételeikből fedezni ráfordításaikat, s a termeléshez szükséges eszközöket. A kormány a felvásárlási áraknak két lépcsőben végrehajtott, illetve végrehajtandó minte© 17 százalékos felemelésével, az egyszeri hitelrendezéssel, továbbá a termelőszövetkezeti jövedelemszabályozásról, az adózásról és az állami ta* mogatási rendszer megreformálásáról a közelmúltban hozott határozatával lényegében a termelőszövetkezetek na©obb részében megteremtette az önálló gazdálkodás legfontosabb pénzű©! feltételeit. Á munkadíj: termelési költség Az elkövetkezendő élekben fokozatosan megnyílik a lehetőség a részesedési alap, ezen belül a munkadíjalap képzésére, ennek nyomán az évközi, rendszeres garantált munkadíjazásra, i A garantált munkadíjazás bevezetésével kapcsolatban szeretném felhasználni az alkalmat két közkeletű felreértés eloszlatására: Először: elvi kérdést jelent az, ho© nem az állam garantálja a tsz-tagságnak a munkadíjak évközi rendszeres kifizetését, hanem maga a termelőszövetkezet.. Az állam a garantált munkadíjazásnak csak a pénzügyi feltételeit i©ekszik megteremteni, mint aho© az általam előbb felsorolt Intézkedésekkel nagyjában-egészében meg is teremtette ezeket. Másodszor: maga a termelőszövetkezet sem garantálja tagjainak a várható teljes évi jövedelmet, csupán a betervezett részesedésnek legfeljebb 80 százaiékát. Az ezen felüli rész a kiegészítő részesedés — ha úgy tetszik, a ..mozgó bérrész" va© „nyereség" — n valóságban ingadozó Jövedelemrész lesz amely függ a gazdálkodás jövedelmezőségétől, s részben a piaci helyzet alakulásától ts. Üj elvként került be a törvénytervezetbe az a meghatározás. amely szakít a tsz-jövedelemeloaztás eddig érvényben levő ú©nevezett ..maradék'" elvének gyakorlatával és kimondja, hogv a munkudíjnt a jövőben termelési költségként kell elszámolni. Ha abból indulunk ki. ho©* a földből új értéket előállító legfőbb termelőerő az élő munkaerő, akkor közgazdasági lényegét tekintve nem is lehet más következtetésre jutnunk. A megélhetés biztonsága, a munkaerő falun maradása pedig azt követeli meg, hogy a termelési költségkent elszámolt pénzbeli munkadíját rendszeresen, lehetőleg havonta garantáltan fizessék ki a szövetkezet tagjainak. A IX. pártkongresszus állásfoglalása alapján a Termelőszövetkezetek Országos Kongresszusa ez év tavuszán elindította a termelőszövetkezetek demokratikusan kialakított társadalmi szervezeteinek létrehozását. A kongresszus megválasztotta a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát a nyárutóján pedig elkezdődött a területi szövetségek gazdasági körzetenként történő megalakítása. Ezek lényegében önkormányzati testületek, csakúgy mint az őket létrehozo termelőszövetkezetek, t/étrehozósuk és működésük a szövetkezeti demokrácia újszerű továbbfejlesztését jelenti. Eddig 33 gazdasági körzetben alakult rhár meg a termelőszövetkezetek területi szövetsége. Az ősz folyamán a többiben is megalakulnak az. országban, tehát összesen 48 területi szövetség lesz. Szeretném felhasználni az alkalmat, ho© erről a helyréi tisztelettel és nagyrabecsüléssel köszöntsem a termelőszövetkezetek már megalakult demokratikus képviseleti szerveit, mint szocializmust építő társadalmunk újszülötteit! Á szövetkezeti tulajdon: szocialista tulajdon A termelőszövetkezeti törvény mellett egy másik tervezet is fekszik önök előtt, amely perspektivikusan is rendezni kívánja a földtulajdon és földhasználat továbbfejlésztését. Népi demokratikus fejlődésünk sajátosságainak megfelelően hazánkban a termelőszövetkezetek gyakorlatúban a földtulajdon es földhasználat nem esik egybe: u tarmelószövetkezetbe behozott földeknek csak a használata közös, tulajdonjogilag azonbun a tagok magántulajdonában maradtak. Ebből a kettősségből ered és ma is érvenyes az n jogszabályban előírt ©-akorlnt, hogy a behozott paraszti földek használatáért a termelőszövetkezet intézményesen meghatározott összegű földjáradékot fizet tagjainak. A földtulajdon és földhasználat kettősségében kétségtelenül meglevő ellentmondás mindazonáltal nem Igen zavarta a termelőszövetkezeteket nbbari, hogy vezetői és tagjai minden fi©elmüket a közös gazdaság kiépítésére, megerősítésért* fordítsák. S a mozgalom egésze történelmileg és a népgazdaság fejlődése szempontjából is na© eredményeket ért el. A problémák és zavarok akkor kezdtek jelentkezni, amikor a nagyszámú idős parasztember kiöregedése és elhalálozása nyomán az örökösök jelentkeztek, s tul.i1dpnosl címen különböző igényekkel álltak elő. Hasonló igényekkel léptek fel a gyors ütemű iparosodás vonzo 'tatására a városba költöző volt termelőszövetkezeti tagok tiz- es tízezrei. A tulajdonjog kifelé áramlása a jelenlegi jogszabályok mellett feltartóztathatatlan. Jelenleg már a termelőszövetkezetek használatában levő földeknek mintegy egyötöde van kívülálló személyek tulujdonuban. Ez anyagilag is egyre nagyobb terheket ró a termelőszövetkezetekre. Az öröklés és elvándorlás folytán egyre szaporodó jogviták ma már zavarják a szövetkezeti földhasználat, s általában a szövetkezeti gazdálkodás biztonságát. Ezért kellett és kell napirendre tűzni a kérdés perspektivikus rendezését. Az előttünk fekvő törvényjavaslatnak az a célja és feladata, ho© — elfogadasa esetén — u rendezéshez megadja az elvi és törvényes jogi keretet A földtulujdon és -használat egységének ily módon való rendezését lehetővé teszi szövetkezeteink nagy többségének megszilárdulása. A szövetkezeti földtulajdon fokozatos bevezetése és majdan általánossá tétele megfelel a népi demokratikus úton haladó szocialista forradalom továbbvitelének is: a szocializmus teljes felépítésének végső soron elengedhetetlen feltétele. A szocialista földtulajdon törvénybe iktatásával elvileg is leszögezzük, hogy a szövetkezeti tulajdon szocialista tulajdon, annak egyik formája. Ha szabad megjegyeznem, most természetesen pont kerül annak az iskolás Vitának a végére is, amelyben azt állították, hogy a szocialista tulajdon állami-össznépi formája a „következetes" szocialista tulajdon, a szövetkezeti pedig a „nem következetes" vagy „kevésbé következetes" kategóriába tartozik. Ü© vélem, a kérdés ily módon való felvetése idejétmúlt, s a hozza hasonló dogmatikus filozófálgatást — ha még itt-ott felbukkan — a tőrvény elfogadása után sürgősen a lomtárba kell vetni. A szövetkezeti földtulajdon biztosítása és térhódítása mindenesetre hosszabb időt vesz igénybe; azt fokozatosan ós gazdasági eszközökkel kell megvalósítani. A törvényes rendelkezés szem előtt tartja a termelőszövetkezetek és az érintett földtulajdohosok érdekeit ts. továbbá a kívülállók esetében a méltányosságot, a termelőszövetkezeti tagok esetében pedig a legszigorúbb önkéntesség érvényesítését. Az utóbbival kapcsolatban szükségesnek tartom ez alkalommal is hangsúlyozni, ho© a me©alósítás sorén mindenféle erőltetés és kampány szigorúan tilos. Meggyőződésem, ho©* a szövetkezeti földtulajdon bevezetése és térhódítása szilárd alapot teremt a szövetkezeti gazdálkodás számára! Kedves elvtársak! Meg va©ok ©őződve arról, ho© a vitára bocsátott törvénytervezetek elfogadása és életbe léptetése na© visszhangra talál és na© alkotókedvet szabadít fel a szövetkezeti parasztság táborában. Ez magával hozza majd az egész termelőszövetkezeti mozgalom, az egész mezőgazdasági termelés további fellendítését. A továbbiakban Fehér Lajos a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdését elemezte. hangsúlyozva közben az NDK-val kötött szerződésünk jelentőségét és fontosságát. majd e szavakkal zárta beszédét: — Népünk békés épitőmunkával van elfoglalva. Jól demonstrálja ezt a jelenlegi ország©űlés ls, amely az új törvények elfogadásával tovább erősíti szocialista építésünk alapjait. Befejezésül kérem pártunk Központi Bizottsága és a kormány nevében a tisztelt országgyűlést, ho© a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, továbbá a földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztéséről benyújtott törvénytervezeteket fogadja el. Dr. Dimény Imre: Egységes értelmezést és végrehajtást Bevezetőben a miniszter megállapította, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, továbbá a földtulajdon es a i'öldhaszn ílat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslatok együttes tárgyalásában 32 hozzászó'ás hangzott el, s az igen széles körű és alapos vitában mezőgazdaságunk, főleg pedig a termelőszövetkezetek számos időszerű kérdése került szóba. Fontos és igen fi©elemre méltó alapvonása volt a vitának. hogy több' felszólaló nyomatékosan felhívta a figyelmet a törvények e©séges értelmezésének, végrehajtásuk gondos megszervezésének fontosságára. Éppen ezért gondoskodni kívánunk arról, hogy a végrehajtási jogszabályok pontosak ós egyértelműek le©enek. A miniszter ezután részletesen válaszolt a törvényjavaslatokkal kapcsolatban elhangzott indítványokra. Azzal kapcsolatban, ho© a tervezetben jó lenne pontosabban meghatározni a szakképzettség fogalmát a miniszter rámutatott: ez nem ennek a tőrvénynek a feladata. E© másik javaslat szerint a termelőszövetkezeti tagok nyilvántartásából való törlést a köz©úlés hatáskörébe kellene utalni. A miniszter rámutatott: bevezetésére azért tettek javaslatot, hogy a tsz-ek bonyolultabb eljárás nélkül rendezhessék azoknak a tagjaiknak a helyzetét, akik hosszabb idő óta nem vesznek részt a közös munkában. Válaszolt a miniszter arra a javaslatra is, ho© a termelőszövetkezeti közgyűlés határozatképességéhez legyen elegendő a tagság felének jelenléte. Ez a probléma már a javaslat előkészítése során több oldalról felmerült, s az ott elhangzott észrevételek alapján alakult ki a törvényjavaslat szerinti megoldás. Eszerint a közgyűlés határozatképesség eddigi problémája ú© oldódik meg, ho© törölni kell a hosszabb idő óta saját hibájukból nem dolgozó tagokat; s az öregeket és a munkaképteleneket, valamint az igazoltan távollevőket sem kell a határozatképesség szempontjából a tagokhoz számítani. A termelőszövetkezetek vezetőinek hatáskörét érintő problémákkal kapcsolatban is több módosító javaslat Barcs Sándor: hangzott el. A miniszter közölté: e©etéi*t azzal az indítvánnyal, hogy a törvény végső szövegezésében ú© intézkedjék: a termelőszövetkezetek szakvezetőit u termelőszövetkezet vezetősége bízza meg. Hasonlóképpen e©etértett azokkal a Javaslatokkal, amelyek az egyes szakvezetők hatáskörét meghatározó 31.,, 32. és 33. paragrafus törlésére vonatkoztak. E törlés réven u©anis erősödik a törvény keretjellege, s az említett problémák rendezésére sokkal jobb lehetőséget kínálnak a végrehajtási utasítások. — Módosító javaslat hangzott el a beviteli kötelezettséggel, a munkaidő-megállapftással és az alkalmazottak helyzetével kapcsolatban is. Ezek — véleményem szerint — nem igényelnek változtatásokat a törvény szövegében, mert a jogszabály más fejezetei, illetve a végrehajtási utasítás kielégíti a javaslatban szereplő kívánalmakat — mondta dr. Dimény Imre. E©'etértett viszont az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának azon javaslatával, ho© a fe©elmi büntetésekről Intézkedő 78. paragrafus megfelelő bőkezdését módosítsák oly módon, hogy az első fokú fe-, ©*elml büntetés írásbeli megrovás, a második fokú pedig kedvezményelvonás le©*en. Az eredeti megfogalmazáshoz képest tehát a fegyelmi büntetések köre a kedvezménymegvonással bővül. A szövetkezetek belső rendjét érintő több kérdés után az alapszabállyal kapcsolatos javaslatokra ezt válaszolta: az adottsáagoktól függően sor kerülhet meglevő alapszabály módosítására és kiegészítésére, de természetesen új alapszabály készítésére ls. Ezután a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban felvetődött észrevételekre, indítványokra válaszolt. Hangsúlyozta: fölösleges, ho© a kényszerhasznosításba vett földekkel is kiegészítsék azoknak a földeknek a felsorolását, amelyeken a mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdálkodnak. Az 1985. évi 19-es számú törvényerejű rendelet ugyanis megszüntette a kényszerhasznosítást és elrendelte: a műveletlenül maradt földeket kártalanítás nélkül állami tulajdonba kell venni. A korábban kényszerhasznosításba adott földek használati ideje pedig rövidesen lejár, igy ezek amú©*is a termelőszövetkezetek tulajdonúba kerülnek. Szükségtelennek ítélte Dirneny Imre a törvény alapján a termelőszövetkezet tulajdonába kerülő erdő, termő szőlő és gyümölcsös megváltási áráról intézkedő rendelkezések módosítását is. Rámutatott: a törvényjavaslat e©értelmúen kimondja, ho©- a tsz a tulajdonába kerülő földért a volt tulajdonosnak a Minisztertanács által meghatározott mértékben és módon köteles térítést fizetni. Válasza során e©ebek között rámutatott: nincs szükség arra, ho© a törvényben határozzák meg az e© közös háztartáshoz tartozók összes személyi földtulajdonának mértékét, mert készül az ezzel kapcsolatos kormányrendelet, amely kizárja majd a spekulációs lehetőségeket. — A törvényjavaslat rendet kíván teremteni az illetményföldek kérdésében — hangsúlyozta ezután Dimény Imre. Az illetményföld-használat lényegében bérkiegészítés, ennek megfelelően in©enes, Ezért csak olyart munkakörökben és csak olyan mértékben lehet illetményföldet adni, ahol és amennyiben az feltétlenül indokolt. Az alkalmazottak körében általában nem volna helyes lényeges különbséget tenni, ezért e©ségeser» 800 né©szögölben állapítja meg a törvényjavaslat az illetményföld felső hatarát. Es alól csak az állami gazdaságok dolgozói, Illetve a falusi és a tanyai pedagógusok képeznek kivételt. A tsz-alkalmazottakat pedig a javaslat az Illetményföld korlátozásával ls ösztönözni kívánja arra. hogy termelőszövetkezeti tagokká váljanak. Ezért kérem az ország©űlést, ho© a benyújtott tervezet eredeti szövegét fogadja el —• mondta a miniszter, majd bejelentettet nincs akadálya annak, ho© a képviselők indítványainak megfelelően 200—400 né©szögöl személyi tulajdonú földet a termelőszövetkezeti tagok is szerezhessenek. A barátsági szerződés mindkét állam érdeke Ezután az országgyűlés külügyi bizottságának nevében Barcs Sándor budapesti képviselő, a külügyi bizottság tagja terjesztette elő a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között Budapesten 1967. május 18-án aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot. Hangsúlyozta, hogy a szerződés szervesen illeszkedik azoknuk a barátsági és e©üttmúködési megállapodásoknak a rendszerébe, amelyeket az európai szocialista országok a legutóbbi időben egymással kötöttek, illetve meghosszabbítottak. — A Német Demokratikus Köztársaság — mondotta többek között Barcs Sándor — ma az imperializmus, különösképpen a nyugatnémet imperializmus elleni harc első frontvonalában áll. Na©ra értékeljük német barátainknak ezt a megalkuvás nélküli helytállását. A Német Demokratikus Köztársaságnak az Elba partján és a Brandenburgi Kapunál álló kalon&l a ml nemzeti függetlenségünket is védelmezik. — Az előttünk fekvő szerződés törvénybe iktatása mindkét állam népének közvetlen érdeke. A magyar kormány és a magyar nép a Német Demokratikus Köztársaságot és annak népét hűséges barátjának és szövetségesének tekinti és benne látja az egész néniét nép jobb, békés jövendőjének letéteményesét is. Annál is inkább, mert a Németország másik, nyugati felében megalakult állam, a Német 'Szövetségi Köztársaság nem követi a német történelem haladó hagyományait, hanem ellenkezőleg, a revanslzmus útját járja és ezért ma az európai béke és biztonság megteremtésének legfőbb akadálya. . — Most, amikor Európa lakosságának többsége már szocialista államokban él és Nyugat-Európában is növekszenek a fasisztaellenes és békeszerető erők, alkalom kínálkozik az európai kollektív biztonság megteremtésére. Ehhez persze az szükséges, ho© megfékezzük az ugresszív imperialista erőket, köztük nem utolsó sorban a nyugatnémet militaristákat. Ezeknek az erőknek a megzabolázásúhoz — hangsúlyozta befejezésül Barcs Sándor — nagy hozzájárulást jelent annuk az NDK-nak a létezése es elszánt harca, amellyel kapcsolatainkat már eddig is az együvé tartozás tudata jellemezte, mostani megállapodásunk pedig új kiindulópont országaink és népeink még szorosabb összefogásának megteremtéséhez. A külügyi bizottság nevében javaslom, ho© az országgyűlés a törvényjavaslatot szavazza meg. 2 QtL-M*GYARORiZAi. Szombat. 1987. «7,eptember 30