Délmagyarország, 1967. szeptember (57. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-30 / 231. szám

Befejezte ülésszakát az országgyűlés (Folytatás as t. oldalról.) tagoknak nemcsak Jogai, ha­nem kötelezettségei is van­nak. E kötelességek közé nemcsak u rendszeres mun­kavégzés tartozik, hanem az is, ho©* a tag vegyen részt rendszeresen a szövetkezet életében. A gazdaságirányítási re­form fontos vonása, hogy nagyban előmozdítja az ön­álló vállalati gazdálkodás kibontakozását nemcsak • az iparban, hanem a mezőgaz­daságban is. Milyen köve­telményekkel Jár a tsz-ek vállalatszerű gazdálkodásá­nak fejlesztése, miben áll az önálló vállalati gazdálkodás lényege? A fő követelmény. ho© a vállalatok képesek legyenek a termelésük ered­ményeként keletkező bevéte­leikből fedezni ráfordításai­kat, s a termeléshez szüksé­ges eszközöket. A kormány a felvásárlási áraknak két lépcsőben végrehajtott, illet­ve végrehajtandó minte© 17 százalékos felemelésével, az egyszeri hitelrendezéssel, to­vábbá a termelőszövetkezeti jövedelemszabályozásról, az adózásról és az állami ta* mogatási rendszer megrefor­málásáról a közelmúltban hozott határozatával lénye­gében a termelőszövetkeze­tek na©obb részében meg­teremtette az önálló gazdál­kodás legfontosabb pénzű©! feltételeit. Á munkadíj: termelési költség Az elkövetkezendő élek­ben fokozatosan megnyílik a lehetőség a részesedési alap, ezen belül a munkadíjalap képzésére, ennek nyomán az évközi, rendszeres garantált munkadíjazásra, i A garantált munkadíjazás bevezetésével kapcsolatban szeretném felhasználni az al­kalmat két közkeletű felre­értés eloszlatására: Először: elvi kérdést je­lent az, ho© nem az állam garantálja a tsz-tagságnak a munkadíjak évközi rendsze­res kifizetését, hanem maga a termelőszövetkezet.. Az ál­lam a garantált munkadíja­zásnak csak a pénzügyi fel­tételeit i©ekszik megterem­teni, mint aho© az általam előbb felsorolt Intézkedések­kel nagyjában-egészében meg is teremtette ezeket. Másod­szor: maga a termelőszövet­kezet sem garantálja tagjai­nak a várható teljes évi jö­vedelmet, csupán a beterve­zett részesedésnek legfeljebb 80 százaiékát. Az ezen fe­lüli rész a kiegészítő része­sedés — ha úgy tetszik, a ..mozgó bérrész" va© „nye­reség" — n valóságban in­gadozó Jövedelemrész lesz amely függ a gazdálkodás jövedelmezőségétől, s rész­ben a piaci helyzet alakulá­sától ts. Üj elvként került be a törvénytervezetbe az a meg­határozás. amely szakít a tsz-jövedelemeloaztás eddig érvényben levő ú©nevezett ..maradék'" elvének gyakor­latával és kimondja, hogv a munkudíjnt a jövőben ter­melési költségként kell el­számolni. Ha abból indu­lunk ki. ho©* a földből új értéket előállító legfőbb ter­melőerő az élő munkaerő, akkor közgazdasági lényegét tekintve nem is lehet más következtetésre jutnunk. A megélhetés biztonsága, a munkaerő falun maradása pedig azt követeli meg, hogy a termelési költségkent elszámolt pénzbeli munka­díját rendszeresen, lehetőleg havonta garantáltan fizessék ki a szövetkezet tagjainak. A IX. pártkongresszus ál­lásfoglalása alapján a Ter­melőszövetkezetek Országos Kongresszusa ez év tavuszán elindította a termelőszövet­kezetek demokratikusan ki­alakított társadalmi szerve­zeteinek létrehozását. A kongresszus megválasztotta a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsát a nyárutó­ján pedig elkezdődött a te­rületi szövetségek gazdasági körzetenként történő meg­alakítása. Ezek lényegében önkormányzati testületek, csakúgy mint az őket létre­hozo termelőszövetkezetek, t/étrehozósuk és működésük a szövetkezeti demokrácia újszerű továbbfejlesztését je­lenti. Eddig 33 gazdasági körzet­ben alakult rhár meg a ter­melőszövetkezetek területi szövetsége. Az ősz folyamán a többiben is megalakulnak az. országban, tehát összesen 48 területi szövetség lesz. Szeretném felhasználni az alkalmat, ho© erről a hely­réi tisztelettel és nagyrabe­csüléssel köszöntsem a ter­melőszövetkezetek már meg­alakult demokratikus képvi­seleti szerveit, mint szocia­lizmust építő társadalmunk újszülötteit! Á szövetkezeti tulajdon: szocialista tulajdon A termelőszövetkezeti tör­vény mellett egy másik ter­vezet is fekszik önök előtt, amely perspektivikusan is rendezni kívánja a földtulaj­don és földhasználat tovább­fejlésztését. Népi demokratikus fejlődé­sünk sajátosságainak megfe­lelően hazánkban a termelő­szövetkezetek gyakorlatúban a földtulajdon es földhasz­nálat nem esik egybe: u tarmelószövetkezetbe beho­zott földeknek csak a hasz­nálata közös, tulajdonjogi­lag azonbun a tagok ma­gántulajdonában maradtak. Ebből a kettősségből ered és ma is érvenyes az n jogsza­bályban előírt ©-akorlnt, hogy a behozott paraszti föl­dek használatáért a terme­lőszövetkezet intézményesen meghatározott összegű föld­járadékot fizet tagjainak. A földtulajdon és földhasz­nálat kettősségében kétség­telenül meglevő ellentmon­dás mindazonáltal nem Igen zavarta a termelőszövetkeze­teket nbbari, hogy vezetői és tagjai minden fi©elmüket a közös gazdaság kiépítésére, megerősítésért* fordítsák. S a mozgalom egésze történel­mileg és a népgazdaság fej­lődése szempontjából is na© eredményeket ért el. A problémák és zavarok akkor kezdtek jelentkezni, amikor a nagyszámú idős parasztember kiöregedése és elhalálozása nyomán az örö­kösök jelentkeztek, s tul.i1­dpnosl címen különböző igé­nyekkel álltak elő. Hasonló igényekkel léptek fel a gyors ütemű iparosodás vonzo 'ta­tására a városba költöző volt termelőszövetkezeti ta­gok tiz- es tízezrei. A tulaj­donjog kifelé áramlása a jelenlegi jogszabályok mel­lett feltartóztathatatlan. Je­lenleg már a termelőszövet­kezetek használatában levő földeknek mintegy egyötöde van kívülálló személyek tu­lujdonuban. Ez anyagilag is egyre nagyobb terheket ró a termelőszövetkezetekre. Az öröklés és elvándorlás folytán egyre szaporodó jog­viták ma már zavarják a szövetkezeti földhasználat, s általában a szövetkezeti gaz­dálkodás biztonságát. Ezért kellett és kell napirendre tűzni a kérdés perspekti­vikus rendezését. Az előt­tünk fekvő törvényjavaslat­nak az a célja és feladata, ho© — elfogadasa esetén — u rendezéshez megadja az elvi és törvényes jogi kere­tet A földtulujdon és -hasz­nálat egységének ily módon való rendezését lehetővé te­szi szövetkezeteink nagy többségének megszilárdulá­sa. A szövetkezeti földtu­lajdon fokozatos bevezeté­se és majdan általánossá té­tele megfelel a népi demok­ratikus úton haladó szocia­lista forradalom továbbvite­lének is: a szocializmus tel­jes felépítésének végső so­ron elengedhetetlen felté­tele. A szocialista földtulajdon törvénybe iktatásával elvi­leg is leszögezzük, hogy a szövetkezeti tulajdon szocia­lista tulajdon, annak egyik formája. Ha szabad meg­jegyeznem, most természe­tesen pont kerül annak az iskolás Vitának a végére is, amelyben azt állították, hogy a szocialista tulajdon állami-össznépi formája a „következetes" szocialista tulajdon, a szövetkezeti pe­dig a „nem következetes" vagy „kevésbé következetes" kategóriába tartozik. Ü© vélem, a kérdés ily módon való felvetése idejétmúlt, s a hozza hasonló dogmatikus filozófálgatást — ha még itt-ott felbukkan — a tőr­vény elfogadása után sürgő­sen a lomtárba kell vetni. A szövetkezeti földtulaj­don biztosítása és térhódí­tása mindenesetre hosszabb időt vesz igénybe; azt foko­zatosan ós gazdasági eszkö­zökkel kell megvalósítani. A törvényes rendelkezés szem előtt tartja a termelőszövet­kezetek és az érintett föld­tulajdohosok érdekeit ts. to­vábbá a kívülállók esetében a méltányosságot, a terme­lőszövetkezeti tagok eseté­ben pedig a legszigorúbb ön­kéntesség érvényesítését. Az utóbbival kapcsolatban szük­ségesnek tartom ez alka­lommal is hangsúlyozni, ho© a me©alósítás sorén mindenféle erőltetés és kam­pány szigorúan tilos. Meggyőződésem, ho©* a szövetkezeti földtulajdon be­vezetése és térhódítása szi­lárd alapot teremt a szövet­kezeti gazdálkodás számára! Kedves elvtársak! Meg va©ok ©őződve ar­ról, ho© a vitára bocsátott törvénytervezetek elfogadása és életbe léptetése na© visszhangra talál és na© al­kotókedvet szabadít fel a szövetkezeti parasztság tábo­rában. Ez magával hozza majd az egész termelőszö­vetkezeti mozgalom, az egész mezőgazdasági termelés to­vábbi fellendítését. A továbbiakban Fehér La­jos a nemzetközi helyzet né­hány időszerű kérdését ele­mezte. hangsúlyozva közben az NDK-val kötött szerződé­sünk jelentőségét és fontos­ságát. majd e szavakkal zárta beszédét: — Népünk békés épitő­munkával van elfoglalva. Jól demonstrálja ezt a je­lenlegi ország©űlés ls, amely az új törvények elfo­gadásával tovább erősíti szo­cialista építésünk alapjait. Befejezésül kérem pártunk Központi Bizottsága és a kormány nevében a tisztelt országgyűlést, ho© a mező­gazdasági termelőszövetkeze­tekről, továbbá a földtulaj­don és földhasználat tovább­fejlesztéséről benyújtott tör­vénytervezeteket fogadja el. Dr. Dimény Imre: Egységes értelmezést és végrehajtást Bevezetőben a miniszter megállapította, hogy a me­zőgazdasági termelőszövet­kezetekről, továbbá a föld­tulajdon es a i'öldhaszn ílat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslatok együttes tárgyalásában 32 hozzászó'ás hangzott el, s az igen szé­les körű és alapos vitában mezőgazdaságunk, főleg pe­dig a termelőszövetkezetek számos időszerű kérdése ke­rült szóba. Fontos és igen fi©elemre méltó alapvonása volt a vi­tának. hogy több' felszólaló nyomatékosan felhívta a fi­gyelmet a törvények e©sé­ges értelmezésének, végre­hajtásuk gondos megszerve­zésének fontosságára. Éppen ezért gondoskodni kívánunk arról, hogy a végrehajtási jogszabályok pontosak ós egyértelműek le©enek. A miniszter ezután rész­letesen válaszolt a törvény­javaslatokkal kapcsolatban elhangzott indítványokra. Azzal kapcsolatban, ho© a tervezetben jó lenne pon­tosabban meghatározni a szakképzettség fogalmát a miniszter rámutatott: ez nem ennek a tőrvénynek a fel­adata. E© másik javaslat szerint a termelőszövetkezeti tagok nyilvántartásából való törlést a köz©úlés hatáskö­rébe kellene utalni. A mi­niszter rámutatott: beveze­tésére azért tettek javasla­tot, hogy a tsz-ek bonyolul­tabb eljárás nélkül rendez­hessék azoknak a tagjaiknak a helyzetét, akik hosszabb idő óta nem vesznek részt a közös munkában. Vála­szolt a miniszter arra a ja­vaslatra is, ho© a termelő­szövetkezeti közgyűlés hatá­rozatképességéhez legyen ele­gendő a tagság felének je­lenléte. Ez a probléma már a javaslat előkészítése során több oldalról felmerült, s az ott elhangzott észrevéte­lek alapján alakult ki a tör­vényjavaslat szerinti megol­dás. Eszerint a közgyűlés ha­tározatképesség eddigi prob­lémája ú© oldódik meg, ho© törölni kell a hosszabb idő óta saját hibájukból nem dolgozó tagokat; s az öregeket és a munkaképte­leneket, valamint az igazol­tan távollevőket sem kell a határozatképesség szempont­jából a tagokhoz számítani. A termelőszövetkezetek ve­zetőinek hatáskörét érintő problémákkal kapcsolatban is több módosító javaslat Barcs Sándor: hangzott el. A miniszter kö­zölté: e©etéi*t azzal az in­dítvánnyal, hogy a törvény végső szövegezésében ú© intézkedjék: a termelőszö­vetkezetek szakvezetőit u termelőszövetkezet vezetősé­ge bízza meg. Hasonlókép­pen e©etértett azokkal a Ja­vaslatokkal, amelyek az egyes szakvezetők hatáskö­rét meghatározó 31.,, 32. és 33. paragrafus törlésére vo­natkoztak. E törlés réven u©anis erősödik a törvény keretjellege, s az említett problémák rendezésére sok­kal jobb lehetőséget kínál­nak a végrehajtási utasítá­sok. — Módosító javaslat hang­zott el a beviteli kötelezett­séggel, a munkaidő-megálla­pftással és az alkalmazottak helyzetével kapcsolatban is. Ezek — véleményem szerint — nem igényelnek változta­tásokat a törvény szövegé­ben, mert a jogszabály más fejezetei, illetve a végrehaj­tási utasítás kielégíti a ja­vaslatban szereplő kívánal­makat — mondta dr. Di­mény Imre. E©'etértett vi­szont az országgyűlés mező­gazdasági bizottságának azon javaslatával, ho© a fe©el­mi büntetésekről Intézkedő 78. paragrafus megfelelő bő­kezdését módosítsák oly mó­don, hogy az első fokú fe-, ©*elml büntetés írásbeli megrovás, a második fokú pedig kedvezményelvonás le­©*en. Az eredeti megfogal­mazáshoz képest tehát a fe­gyelmi büntetések köre a kedvezménymegvonással bő­vül. A szövetkezetek belső rendjét érintő több kérdés után az alapszabállyal kap­csolatos javaslatokra ezt vá­laszolta: az adottsáagoktól függően sor kerülhet meg­levő alapszabály módosításá­ra és kiegészítésére, de ter­mészetesen új alapszabály készítésére ls. Ezután a földtulajdon és a földhasználat továbbfej­lesztéséről szóló törvényja­vaslattal kapcsolatban felve­tődött észrevételekre, indít­ványokra válaszolt. Hangsú­lyozta: fölösleges, ho© a kényszerhasznosításba vett földekkel is kiegészítsék azoknak a földeknek a fel­sorolását, amelyeken a me­zőgazdasági termelőszövet­kezetek gazdálkodnak. Az 1985. évi 19-es számú tör­vényerejű rendelet ugyanis megszüntette a kényszer­hasznosítást és elrendelte: a műveletlenül maradt földe­ket kártalanítás nélkül ál­lami tulajdonba kell venni. A korábban kényszerhaszno­sításba adott földek haszná­lati ideje pedig rövidesen lejár, igy ezek amú©*is a termelőszövetkezetek tulaj­donúba kerülnek. Szükségtelennek ítélte Di­rneny Imre a törvény alap­ján a termelőszövetkezet tu­lajdonába kerülő erdő, ter­mő szőlő és gyümölcsös meg­váltási áráról intézkedő ren­delkezések módosítását is. Rámutatott: a törvényjavas­lat e©értelmúen kimondja, ho©- a tsz a tulajdonába kerülő földért a volt tulaj­donosnak a Minisztertanács által meghatározott mérték­ben és módon köteles térí­tést fizetni. Válasza során e©ebek kö­zött rámutatott: nincs szük­ség arra, ho© a törvényben határozzák meg az e© közös háztartáshoz tartozók összes személyi földtulajdonának mértékét, mert készül az ez­zel kapcsolatos kormányren­delet, amely kizárja majd a spekulációs lehetőségeket. — A törvényjavaslat ren­det kíván teremteni az il­letményföldek kérdésében — hangsúlyozta ezután Dimény Imre. Az illetményföld-hasz­nálat lényegében bérkiegé­szítés, ennek megfelelően in­©enes, Ezért csak olyart munkakörökben és csak olyan mértékben lehet illet­ményföldet adni, ahol és amennyiben az feltétlenül indokolt. Az alkalmazottak körében általában nem vol­na helyes lényeges különb­séget tenni, ezért e©ségeser» 800 né©szögölben állapítja meg a törvényjavaslat az il­letményföld felső hatarát. Es alól csak az állami gazdasá­gok dolgozói, Illetve a falu­si és a tanyai pedagógusok képeznek kivételt. A tsz-al­kalmazottakat pedig a javas­lat az Illetményföld korláto­zásával ls ösztönözni kíván­ja arra. hogy termelőszövet­kezeti tagokká váljanak. Ezért kérem az ország©ű­lést, ho© a benyújtott ter­vezet eredeti szövegét fo­gadja el —• mondta a mi­niszter, majd bejelentettet nincs akadálya annak, ho© a képviselők indítványainak megfelelően 200—400 né©­szögöl személyi tulajdonú földet a termelőszövetkezeti tagok is szerezhessenek. A barátsági szerződés mindkét állam érdeke Ezután az országgyűlés külügyi bizottságának nevé­ben Barcs Sándor budapes­ti képviselő, a külügyi bi­zottság tagja terjesztette elő a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köz­társaság között Budapesten 1967. május 18-án aláírt ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés törvénybe iktatá­sáról szóló törvényjavaslatot. Hangsúlyozta, hogy a szerző­dés szervesen illeszkedik azoknuk a barátsági és e©üttmúködési megállapo­dásoknak a rendszerébe, amelyeket az európai szocia­lista országok a legutóbbi időben egymással kötöttek, illetve meghosszabbítottak. — A Német Demokratikus Köztársaság — mondotta többek között Barcs Sándor — ma az imperializmus, kü­lönösképpen a nyugatnémet imperializmus elleni harc első frontvonalában áll. Na©ra értékeljük német ba­rátainknak ezt a megalkuvás nélküli helytállását. A Né­met Demokratikus Köztár­saságnak az Elba partján és a Brandenburgi Kapunál ál­ló kalon&l a ml nemzeti függetlenségünket is védel­mezik. — Az előttünk fekvő szer­ződés törvénybe iktatása mindkét állam népének köz­vetlen érdeke. A magyar kormány és a magyar nép a Német De­mokratikus Köztársaságot és annak népét hűséges barát­jának és szövetségesének tekinti és benne látja az egész néniét nép jobb, békés jövendőjének letéte­ményesét is. Annál is in­kább, mert a Németország másik, nyugati felében meg­alakult állam, a Német 'Szö­vetségi Köztársaság nem kö­veti a német történelem ha­ladó hagyományait, hanem ellenkezőleg, a revanslzmus útját járja és ezért ma az európai béke és biztonság megteremtésének legfőbb akadálya. . — Most, amikor Európa lakosságának többsége már szocialista államokban él és Nyugat-Európában is nö­vekszenek a fasisztaellenes és békeszerető erők, alkalom kínálkozik az európai kol­lektív biztonság megterem­tésére. Ehhez persze az szük­séges, ho© megfékezzük az ugresszív imperialista erőket, köztük nem utolsó sorban a nyugatnémet militaristákat. Ezeknek az erőknek a meg­zabolázásúhoz — hangsúlyoz­ta befejezésül Barcs Sándor — nagy hozzájárulást jelent annuk az NDK-nak a létezé­se es elszánt harca, amellyel kapcsolatainkat már eddig is az együvé tartozás tuda­ta jellemezte, mostani meg­állapodásunk pedig új ki­indulópont országaink és né­peink még szorosabb össze­fogásának megteremtéséhez. A külügyi bizottság nevé­ben javaslom, ho© az or­szággyűlés a törvényjavasla­tot szavazza meg. 2 QtL-M*GYARORiZAi. Szombat. 1987. «7,eptember 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom