Délmagyarország, 1967. szeptember (57. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-28 / 229. szám
Fontos törvényjavaslatok az országgyűlés előtt készülnek az 1968. évi vál- szerződéseket és egyre több lalati tervek, a közeljövő- vállalatnál készítik elő a ben megkötik a kollektív munkaidő csökkentését. Aki többet ad — többet kapjon! Kovács István: Azt hiszem, ma már mindenki számára felismert tény, hogy a dolgozók alkotják a vezetés legfontosabb elemét. Az uralkodó osztályban, a munkásosztályban évtizedek alatt felhalmozott tapasztalatok igénylése, feltárása és hasznosítása elsőrendű kötelessége minden üzemi, munkahelyi vezetőnek. A dolgozóknak ismerniük kell munkahelyük összes gondját és baját, a gazdasági vezetés elképzeléseit, döntéseit. így közvetlenül érvényesül a szocialista demokrácia, tovább erősödik a magyar munkásosztály vezető szerepe, növekszik aktivitása és történelmi felelőssége. A dolgozók igazságérzetével találkozik az a törekvésünk, hogy többet kapjon a társadalomtól és nagyobb megbecsülésben részesüljön az, aki munkája révén többet ad a közösségnek. Többször kifejtettük: nem vagyunk hívei az egyenlősdinek, ez a szocialista rendszer természetével nem fér össze. Nem szabad, hogy a dolgozók keresetének alakulása szubjektív tényezőktől függjön. Ez ma még előfordul. A meghatározó tényező a dolgozónak a termelésben elfoglalt helye és feleiőssége, illetve a végzett munka mennyisége és minősége legyen, a Munka Törvénykönyv tartalmazza a differenciáltabb anyagi ösztönzés lehetőségeit. Ezt kell majd a kollektív szerződésekben pontosan, a helyi viszonyokat figyelembe véve meghatározni. Az üzemi demokrácia fejlesztése nem csupán az üzemi vezetésre ró feladatokat. Fontos szerep és felelősség hárul ebben a területi pártszervekre, a szakszervezetek központi vezetőségeire, a minisztériumokra, főhatóságokra, tanácsokra. Segíteniük kell az üzemi szerveket, hogy jobban éljenek az adott lehetőségekkel. Elvtársak! Most együttesen keressük, kutassuk az újat, a jobbat, a célravezetőt, mert az élet nem tűri a megcsontosodott. elavult módszereket, dogmákat. Legyen bátorságunk. hogy megfelelő érzékkel időben reagáljunk az élet által támasztott követelményekre. Számoljuk fel a mezőgazdasági dolgozók hátrányos helyzetét Kovács István Békés megyei képviselő, a MEDOSZ főtitkára hangoztatta: Az állami mezőgazdasági üzemek dolgozóit — mint az a tervezet vitája során felszínre került — nagymértékben foglalkoztatja a tervezett munkaidő-csökkentés. Erre ugyanis a törvénykönyv tervezete megadja a felhatalmazást. A cél az, hogy a mezőgazdaság állami szektoraiban a feltételek megteremtésétől függően 1970-ig fokozatosan megvalósítsuk a munkaidő-csökkentést. Jelenleg a nyári és az őszi munka torlódások idején a nyolcórás munkaidő betartására a legtöbb helyen gondolni sem lehet. Helyes volna, azonban olyan munkaidő-kereTóth Anna: tet megállapítani, amelyben a napi munkaidő éves átlaga nem haladja meg a nyolc órát. Az állami mezőgazdasági üzemek dolgozói a tervezet vitája során azt is szóvá tették, hogy a jelenlegi rendelkezések szerint néhány vonatkozásban hátrányosabb helyzetben vannak, mint az ipari dolgozók. Túlmunka esetén csupán alapbért kapnak, túlórapótlékot nem, a heti pihenőnapon végzett munka pótléka 100 százalék helyett csupán 50 százalék stb. Kérem a munkaügyi minisztert, hogy az anyagi feltételek megteremtődésével párhuzamosan — a következő években — segítse elő e hátrányos helyzet fokozatos felszámolását. A jogok bővítése Tisztelt országgyűlés! Hogy az új Munka Törvénykönyv mennyire társadalmi igényeket elégít ki, ezt bizonyítja a tervezet országos vitája. A vita tapasztalatai szerint a dolgozók egyetértenek a beterjesztett törvény-tervezettel. Minthogy új dologról van ezó, természetesen felmerülnek jogos aggályok is, amelyeket nem tudtunk a szövegezésnél figyelembe venni, de politikai természetűek, és ezért ezekkel" itt kívánunk foglalkozni. Mivel a törvény mindent nem részletez, sokan úgy vélik, hogy helyi alkalmazása önkényeskedéshez vezethet, csorbíthatja a dolgozók szerzett jogait. Értjük ezeket az aggályokat, a félelem nem alaptalan. Hangsúlyozzuk azonban, minden lehetőségünk megvan arra, hogy valamennyi üzemben és munkahelyen teljes határozottsággal érvényt szerezzünk a Munka Törvénykönyve szellemének. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a forradalmi munkásparaszt kormányának és a Szakszervezetek Országos Tanácsának ez elhatározott szándéka. Azt mindenkinek tudnia kell, hogy az új Munka Törvénykönyvben nem a jogok csorbításáról, hanem azok bővítéséről van szó, az öszszes alapvető munkaügyi, munkajogi kérdésekben. Ez kiderül a Munka Törvénykönyv tervezetéből, de még inkább nyilvánvaló lesz az alkalmazása során, a kollektív szerződések megkötéséné!. Törvényben biztosított módon növekedett a szakszervezetek hatásköre. Ennek megfelelően az üzemi demokrácia fejlesztésével együtt szélesedik és egyre nő a dolgozók beleszólási joga a vállalatok, üzemek vezetésébe, az ügyek intézésébe. Ez jelenti együttesen a jogkörök bővítését, és minden szinten a megnövekedett felelősséget is. A szakszervezetek együtt dolgoznak a gazdasági vezetéssel. együtt oldják meg a feladatokat, de a közös teendők mellett a szakszervezeteknek megvannak a sajátos feladataik is. A törvény pontosan meghatározza, hogy a gazdasági vezetők a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő kérdésekben csak a szakszervezetekkel egyetértésben, illetve azok meghallgatásával dönthetnek. Ez nagy lehetőséget, tág teret biztosít a dolgozók egyéni érdek- és jogvédelmére. A szakszervezetek élni fognak azzal a jogukkal, hogy a hibás döntések ellen kifogást emeljenek. Nálunk senki sem hozhat olyan döntéseket, amelyek sértik a törvényeket, a dolgozók igazságérzetét, amelyek szemben állnak azzal az elvvel, hogy minden döntésnek osztálycélja legyen: a szocializmus erősítése. A szakszervezetek fel fognak lépni a hibás módszerek ellen és ha kell, a rosszul dolgozó, a jogaikkal visszaélő gazdasági vezetőkkel szemben is. A szakszervezetek élni fognak véleménynyilvánítási jogkörükkel a vezetők megítélését, előléptetését, leváltását illetően is. Az új Munka Törvénykönyve jelentős intézkedése az úgynevezett vétójog (kifogásolási jog) biztosítása a szakszervezetek számára. Ennek aj a célja, hogy meg tudják akadályozni a pártunk és kormányunk politikájával nem egyező, azt nem segítő helyi döntések végrehajtását, hogy megelőzzük a konfliktusokat olyan esetben, amikor a helyi szakszervezeti és gazdasági vezetők nem tudnak megegyezni. Harmincötezer vélemény a textiliparból Tóth Anna budapesti képviselő, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára a törvénytervezettel kapcsolatban elmondta, hogy a textilipar szinte valamenynyi üzemében megvitatták a dolgozók a javaslatot, s körülbelül 35 000-en fejtették ki véleményüket a tervezett intézkedésekről. Altalános volt a vélemény, hogy szükség van az új Munka TörBalogh László: A közvélemény kristályosodott ki a törvénytervezetben Összhangban a kötelességekkel Az elmondottakból természetszerűleg következik, hogy az üzemi önállósággal, a szakszervezetek hatáskörének bővülésével megnő az üzemi pártszervezetek szerepe, felelőssége is. A Munka Törvénykönyve a teljes jogegyenlőségen alapszik, nem diszkriminál. Ez így természetes és így helyes. De azt is'tudni kell, hogy joga csak annak van, aki a kötelezettségét teljesíti. A törvény szigorával és a munkásközvélemeny erejével kell fellépni azokkal szemben, akik a közösség rovására akarnak élősködni, indokolatlan anyagi előnyökre szert tenni, akik munkájukat felelőtlenül, hanyagul végzik. A törvény 1968. január 1én, az új gazdasági mechanizmus bevezetésével egyidejűleg lép életbe. Tisztelt országgyűlés! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevévében kérem a tisztelt országgyűlést a törvényjavaslat elfogadására — fejezte be felszólalását Gáspár Sándor. A törvénytervezet és a végrehajtási rendelet is jól tükrözi a fejlődést, valamint azokat a politikai elveket, amelyekben — a vállalati önállóság növelésére és a dolgozók jogainak kiszélesítésére — az MSZMP IX. kongresszusa is kifejtette álláspontját. A most tárgyalt törvényjavaslat a szocialista demokrácia kiszélesítését és sok bürokratikus jelenség kiküszöbölését is jelenti. Olyan szabályozás, amellyel megfelelően befolyásolhatjuk fejlődésünket. A Munka Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat és a végrehajtási rendelet tervezete a jelenleginél lényegesen szélesebb körben teszi lehetővé egyes kérdések vállalati szintű önálló szabályozását. A törvénykönyv csak meghatározó jellegű rendelkezéseket, általános elveket tartalmaz, s a dolgozók és a vállalatok alapvető jogait, illetve kötelességeit rögzíti. Terjedelme is lényegesen kisebb, mint a régi, aprólékos törvényé. Hadd tegyem hozzá: helyes és jó módszer, hogy a törvény tervezetével egyidejűleg megismerhettük a készülő végrehajtási rendeletet is. Ezt a jövőben is alkalmazni kell. Az új szabályozás sok jó vonást tartalmaz. A vállalati önállóság növelése mellett nagyobb érdekeltséget biztosít a dolgozóknak azzal, hogy az eredmények alapján részesedhetnek a vállalat jövedelméből. A koJelentős előrelépésnek tartom a törvénytervezetnek azt a részét is, amely a munkaviszony megszüntetését mind a vállalat, mind a dolgozó részéről nagymértékben megkönnyíti. Biztosítja a vállalat jogát a dolgozók szabad felvételére, de lehetőséget ad arra is, hogy bárki korlátozás nélkül felmondhasson és a képzettségének jobban megfelelő munkakörben más vállalatnál helyezkedjen el. Az új gazdasági mechanizmus is akkor működik majd jól, ha a dolgozó ember a helyén áll, tudja mi a joga, mi a kötelessége és kedvvel végzi a munkát. Így az üzemekben szervezettebbé és fegyelmezettebbé válik a munka. Mindehhez a most tárgyalt Munka Törvénykönyv nagy hozzájárulást jelent. A Munka Törvénykönyvre vonatkozó törvényjavaslatban és a végrehajtási rendelet tervezetében is a széles körű közvélemény kristályosodott ki. Az ipari bizottság tagjaként is erről győződtem meg. Jóleső érzéssel vettük tudomásul, hogy a törvénytervezet vitájában elhangzott észrevételeink. javaslataink jó része helyet kapott a törvényjavaslatban. Jól tudjuk, hogy a törvényben nem lehet minden kérdésre választ adni, a részletesebb magyarázat a végrehajtási rendeletben szerepel. Az azonban fontos, hogy a törvény szövege világos, egyértelmű, olyan legyen, amelyet nem lehet félre magyarázni. Épp ezért a törvényjavaslat további tökéletesítésére szeretnék én is egy-két észrevételt tenni, gondolatot elmondani. A törvénytervezet 35. paragrafusának 1. bekezdése szerint a dolgozó — indokolt esetben — munkakörébe nem tartozó munkát is köteles ellátni átmenetileg. Ez az „átmenetileg" meghatározás állandó munkaügyi vitának lehet a forrása. Véleményem szerint helyes lenne, ha a törvény szabályozná a munkakörtől átmenetileg eltérő foglalkoztatás terjedelmét, illetve felső határát. Ha egy naptári évben nem határozzuk meg, hogy azon belül menynyi lehet az ideiglenes foglalkoztatás, akkor az „átmerábban központilag rende- netileg" hosszú időt is jezett kérdések jelentős ré- lenthet. szét alsóbb szintre utalta. A törvénytervezet 37. pavénykönyve megalkotására. Hangsúlyozta a képviselő, hogy a Munka Törvénykönyve nagyrészt csak kereteket határoz meg, a részleteket a kollektív szerződésekben kell rögzíteni. Ez kedvezően befolyásolja mind a gazdasági vezetők, mind a dolgozó kollektívák munkáját. Ezt a kollektív szerződéskötések eddigi tapasztalatai is alátámasztják. ragrafusának 3. bekezdése alapján a dolgozó munkaidőn felül is köteles munkát végezni — erre azonban a végrehajtási rendelettervezet sem tér ki bővebben. Nincs tehát konkrétan meghatározva, hogy ki jogosult, és milyen mértékben a túlóra elrendelésére, és ennek mennyi lehet a felső határa. Az sem tisztázott, hogy a túlmunkáért milyen díjazás jár. Ezt is szabályozni kellene. A családvédelem szempontjából kifogásolható a törvény 38. paragrafusa 3. bekezdésében felsorolt rendelkezés, amely szerint a kisgyermekes családanyákat gyermekük egyéves kora után már az általános, és mindenkire kiterjedő rendelkezések szerint lehet túlmunkára igénybe venni. Ez a gyakorlatban sokszor sérelmesebb, mint az éjszakai munka, mert a gyermeknevelés és a család ellátása megkívánja, hogy az anya napi nyolc óránál többet ne dolgozzék munkahelyén. Ezért az egy évet feltétlenül meg kellene hosszabbítani a törvényben. Nem tartom megnyugtatónak a törvénytervezet 56. paragrafusa 2. bekezdésének azt a rendelkezését, hogy fegyelmi eljárás nélkül is fegyelmi büntetés szabható ki. Ez szerintem nem biztosítja a dolgozók jogainak védelmét, de gyakorlatilag sem indokolt és nincs is szükség rá. Jogi értelemben az eljárás alá vont dolgozó meghallgatása, vagy ennek a lehetőségnek biztosítása nélkül a vitatott ügyeket nem lehet tisztázni. Ezért indokoltnak és szükségesnek tartom, hogy minden fegyelmi ügyben személyesen meghallgassák az érdekelteket. Az új Munka Törvénykönyvével és annak végrehajtási rendeletével párhuzamosan összefoglalva, egységes szerkezetben ki kellene adni a még érvényben maradó korábbi munkaügyi vonatkozású rendelkezéseket. Az utóbbi években új vállalatok alakultak, gyáregységek. üzemek jöttek létre, amelyeknek már eddig is gondot okozott ezek beszerzése. A Munka Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot jónak és időszerűnek tartom, s ezért — a javasolt módosításokkal — a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. Négyhatalmi külügyi találkozó Döntés a szovjet indítványokról — Az ENSZ-közgyűlés szerdai vitája U Thant, az ENSZ főtitkára kedden este New Yorkban munkavacsorán látta vendégül a négy nagyhatalom külügyminiszterét, Gromiko szovjet, Rusk amerikai, Brown angol és Couve de Murville fráncia külügyminisztert. A tanácskozásokon — tekintettel a megbeszélések bizalmas jellegére — tolmácsok nem voltak jelen. A főtitkár szóvivője a munkavacsora uláa újságíróknak adott nyilatkozatában kijelentette „a kis csúcson" szóba került a közelkeleti helyzet, Ciprus és külügyminiszteri szinten tartandó Biztonsági Tanács üléseinek kérdése. A megbeszélések őszinték és bará• tiak voltak. Az ENSZ-közgyűlés általános ügyrendi bizottságának keddi ülésén szavazás nélkül határozatot hoztak arról, hogy a Szovjetunió javaslatát, amely szerint meg kell vitatni az atomfegyverek alkalmazásának megtiltásáról szóló egyezmény megkötését, az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága elé utalják. Ugyanakkor az amerikai küldöttség nyomására a közgyűlés általános ügyrendi bizottsága 13 szavazattöbbséggel, öt szavazat ellenében és öt tartózkodás mellett úgy döntött, hogy a jogi bizottság elé utalja a (Folytatás a 4. oldalon.) (Rédlótelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) A képen: — balról jobbra — Couve de Murville francia, Grr.miko szovjet külügyminiszter, U Thant, Rusk, az Egyesült Államok és Brown, Anglia külügyminisztere Csütörtök, 1967. szeptember 28. DÉL-MAGYARORSZÁG 3