Délmagyarország, 1967. szeptember (57. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-23 / 225. szám

Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Pénteken ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága. Részt vett és felszólalt a tanácskozáson Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. Az ülésen Nádasdi Józsefnek, a KISZ Központi Bizottsága titkárának referátuma alapján megvitatták a Kommunista Ifjúsági Szövetség nemzetközi kapcsolatainak időszerű kérdéseit és feladatait, majd egyhangúlag elfogadták a KISZ vezető szerveinek munkaprogramját, amelyet Szabó János, a Központi Bizottság titkára terjesztett elő. (MTI) MSZMP-küldöltség Guineában Szeptember 25-én kezdődik a Guineai Demokrata Párt 8. kongresszusa, amelyen a guineai párt meghívására az MSZMP kéttagú küldöttségével képviselteti magát. Az MSZMP küldöttségét Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára vezeti. Gogolyák Gusztáv guineai nagykövetünk Conakryban csatlakozik a delegációhoz. Pullai Árpád csütörtökön elutazott Conakryba. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. (MTI) Szirmai István látogatása Vas megyében Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja kétnapos látogatást tett Vas megyében. Csütörtökön délelőtt Szombathelyen, a megyei pártbizottságon Vas megye párt-, állami és társadalmi szervezeteinek vezetőivel találkozott és tanácskozott. Délután az egyik határőrsön tett látogatást, ismerkedett a katonák életével, beszélgetett a tisztekkel és a határőrökkel. Pénteken délelőtt Szirmai István megtekintette a LATEX kőszegi és szombathelyi üzemeit. Szirmai István délután Szombathelyen, az Ifjúság Házában megyei kommunista aktívaülésen tartott előadást az időszerű politikai kérdésekről. (MTI) Tanácskozóit az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága Három törvényjavaslatról tanácskozott pénteken a Parlament Gobelin-termében dr. Gonda György elnökletével az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, továbbá a földhasználat és a földtulajdon továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslat és a Munka Törvénykönyve tervezetének előterjesztése után vita következett. Felszólalt: Hegyi Jánosné, Imre Gyula, dr. Jókai Lóránd, dr. Mátay Pál, Sümegi János, dr. Szokola Károlyné, Tóth Szilveszterné Csongrád megyei, Varga B. István, Varga Illés és Varga Péter képviselő, valamint dr. Szép György, az Igazságügyminisztérium főosztályvezetőhelyettese. Az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága a törvényjavaslatokat egyhangúlag elfogadta és úgy határozott, hogy az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. Rendelefrosta a tanácsoknál Az Elnöki Tanács határozata alapján felülvizsgálják a tanácsi rendeleteket Az elmúlt években a me- vetniük, hiszen minden időgyekben csaknem 300, a já- szak új törvényeket, korrásokban 51, a városokban mányhatározatokat, minisz340, a községekben pedig teri utasításokat és tanácsi több mint 5000 rendeletet rendeleteket igényel. Helyes alkottak a tanácsok. Egy tehát, ha szükség szerint, de részük fölött azonban már legalábbis 10 évenként az eljárt az idő, ezért az El- államhatalom helyi szervei nöki Tanács úgy határozott, is felülvizsgálják és az új hogy 1968. július 31-ig min- követelményekhez szabják denütt felül kell vizsgálni a rendeleteiket, helyi jogszabályokat — tá- — Az Elnöki Tanács hajékoztatták a Magyar Táv- tározata figyelembe vette a iratj Iroda munkatársát. tanácsok munkájának fejlő....... . , , deset, nagyobb onallosagat, s - A dontest a varosok es ezért nem a fels6bb> hanem falvak megváltozott elete, az érdekelt államhatalmi valamint a gazdaságirányí- szervekre bízta a felülvizstási rendszer közelgő re- gálatot. Kimondta, hogy a formja indokolja — mon- fővárosi, valamint minden dották. — A mezőgazdaság- megyei, megyei jogú városi, ban megszűnt az egyéni ter- járási, városi, városi kerümelés, kialakult a termelő- leti és községi tanács maga szövetkezetek hálózata, meg- vegye sorra érvényben levő újhódott az ipar és a keres- rendeleteit, s bírálja el: mi kedelem, fejlettebb módsze- az, amire továbbra is szükrekkel bonyolítják le a me- ség van, melyik rendelet zőgazdasági termények fel- vesztette el időszerűségét — vásárlását, értékesítését is. ezeket hatályon kívül kell Ezzel egyidejűleg javult az helyezni. A határozat végreállamigazgatási munka, ön- hajtási utasítása úgy intézállóbbakká váltak az állam- kedett, hogy a felsőbb szinhatalom és az államigazga- tű tanácsok kezdjék a felültás helyi szervei. A gazda- vizsgálat munkáját, mert így sági, társadalmi és politikai az alsóbb szervek már enélet fejlődését a jogszabá- nek tapasztalatait is figyelyoknak is nyomon kell kö- lembe vehetik. Özemben az újjáépített atomreaktor Pénteken üzembe helyezték a Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutató Intézetének újjáépített atomreaktorát. A reaktor eredeti állapotában nyolc éven át dolgozott folyamatosan és zavartalanul. Az idén március 31-én azonban üzemen kívül helyezték, mert már nem volt képes kielégíteni az egyre növekvő igényeket és néhány berendezése is megérett a felújításra. Az április 1-én megkezdett újjáépítés határideje október 1 volt, de a reaktorüzem dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére feladatukat több mint egy héttel korábban fejezték be. A rekonstrukció részleteiről és eredményeiről dr. Jánossy Lajos Kossuth-díjas akadémikus, az intézet igazgatója, Szabó Ferenc főosztályvezető és Várkonyi Lajos. a reaktorüzem vezetője adott tájékoztatást pénteken a sajtó munkatársainak. Eszerint a rekonstrukció jelentős mértékben bővítette a kísérleti és besugárzási lehetőségeket. Az új reaktor neutronhozama kétszerese, izotóptermelő kapacitása négyszerese a régebbinek. A rekonstrukció generáltervezői és generálkivitelezői a KFKI szakemberei voltak, bizonyos vonatkozásban együttműködve csehszlovák, lengyel és NDKbeli szakemberekkel. Maga az újjáépítés megközelítőleg harminc vállalat példás együttműködésével folyt. Igy a tatabányai alumíniumkohó határidőre kifogástalan reaktortisztaságú alumíniumot gyártott, a Fémipari Kutató Intézet pedig az alumíniumhegesztéshez. dolgozott ki kiváló új technológiát. Az újjáépített reaktort pénteken a sajtótájékoztató keretében „gyújtották be". (MTI) Szakszervezeti kongresszusok Hatmilliárd az iparág fejlesztésére Textilipar Felavatták a moszkvai úi magyar nagykövetséget Pénteken ünnepélyes keretek között felavatták az új magyar nagykövetséget. Hazánk moszkvai külképviseletének modern, minden követelményt kielégítő és építészetileg is nagyon sikerült épülete a Lenin-hegyen van. A megnyitó ünnepségen Szipka József nagykövet üdvözlő szavai után magyar részről Böjti János külügyminiszter-helyettes mondott avató beszédet. Utána a Moszkva városi tanács elnöke, Promiszlov szólt a megjelentekhez. Az ünnepélyes megnyitó után Szipka János nagykövet fogadást adott. Pénteken a Vasas Szakszervezet székházában 135 ezer textilipari dolgozó képviseletében mintegy 500 küldött és meghívott vendég részvételével megkezdte kétnapos tanácskozását a Textilipari Doglozók Szakszervezetének 22. kongresszusa. Részt vett a kongresszuson Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Nagy Józsefné könynyűipari miniszter, Geréb Sándorné, a SZOT titkára. Ott volt Milada Nyetusilova, a Szakszervezeti Világszövetség textil-, ruha- és bőripari tagozatának főtitkára. Az elnökség a munkabizottságok megválasztása után Tóth Anna, a szakszervezet főtitkára ismertette a Központi Vezetőség beszámolóját. — A szakszervezet négy évvel ezelőtt megtartott legutóbbi kongresszusa óta eltelt időszakban — mondta többek között az előadó — államunk mintegy 6 milliárd forintot fordított a textilipar fejlesztésére. A beruházások, csakúgy mint a dolgozók eredményes munkája, lendületes versenye nagymértékben hozzájárultak a lakosság ellátásához, a termékek iránt megnövekedett kereslet kilégítéséhez. Az új létesítmények és rekonstrukciók következtében javultak a munkakörülmények, csökkent a nehéz fizikai munka. — Az elmúlt négy év alatt a textilipar termelése 26,7 százalékkal emelkedett, s ennek 71 százalékát az üzemek a munkatermelékenység emelésével érték el. A szakszervezet főtitkára a beszámoló további részében arról szólt, hogy az új gazdasági mechanizmus keretei között megnövekednek az üzemi demokrácia érvényesülésének lehetőségei, ugyanokkor növekszik a szakszervezetek felelőssége is. A beszámoló elhangzása után megkezdődött a kongresszus vitája, amely szombaton is folytatódik. Élelmiszeripar A lakosság igényeinek jobb kielégítéséért Az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezete 42. kongresszusa Gorkij-fasori székházában tartotta első napi ülését. A tanácskozáson részt vett dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Virizlai Gyula, a SZOT titkára, Dimiter Dimitrov, az Élelmezési-, Dohány- és Vendéglátóipari Dolgozók Nemzetközi Szakszervezeti Szövetségének főtitkára, valamint Oscar Mayada, az Uruguayi Élelmezési- és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének fótitkár-helyettese. Az élelmezésipar csaknem 150 ezer dolgozóját képviselő több mint kétszáz küldött előtt a Központi Vezetőség négy év munkáját értékelő, s a következő időszak feladatait meghatározó beszámolóját Putics József, a szakszervezet főtitkára ismertelte. A beszámoló egyebek között hangsúlyozta, hogy 02 élelmezési ipari dolgozók felelősséget éreznek a lakosság megnövekedett igényeinek jobb minőségű, választékosabb kielégítéséért, valamint az exportszabta követelmények megvalósításáért. A tanácskozás a fontosabb problémák közül kiemelten foglalkozott a sütőipari dolgozók munkakörülményeivel. Hangsúlyozta, hogy az élelmezési és mezőgazdasági vállalatokat irányító szervek között eredményesebb termelési kapcsolatokat kell kialakítani. Külön foglalkozott a beszámoló a szakszervezeteknek az új gazdasági mechanizmusból adódó feladataival. A beszámolót vita követte. Ruházati ipar Nagyobb választék, termelékenyebb munka Kőbányán, a férfi fehérneműgyár művelődési termében pénteken megkezdte tanácskozását a ruházatipari dolgozók szakszervezete 23. kongresszusa. A tanácskozáson részt vett Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Földi László, a könnyűipari miniszter első helyettese és Timmer József, a SZOT elnökségének tagja. Az elnöki megnyitó után Varga József, a szakszervezet főtitkára terjesztette a kongresszus küldöttei elé a Központi Vezetőség beszámolóját. Kiemelte: növekedett az iparág műszaki színvonala, bővült a ruházati cikkek választéka, korszerűbb technológiákkal, új alapanyagok felhasználásával újabb termékeket állítottak elő. Az utóbbi időszakban az életszínvonal növekedése következtében örvendetesen megnőtt a ruházatipari termékek kereslete. A fokozódó igényeket az állami ruhaipar csak a termelőerő koncentrálásával, a gyártás szakosításával, egységes technológiák bevezetésével, új telephelyek létrehozásával, a végrehajtott mintegy 340 millió forintos beruházással és a dolgozók fokozódó aktivitásával, eredményes versenyével tudta kielégíteni. A ruházati iparban a termelékenység négy év alatt 18,2 százalékkal emelkedett. Az exportrészarány 28,8 százalékról 34,4 százalékra nőtt. Varga József a beszámoló további részében taglalta azokat az okokat, amelyek hátráltatják az iparág eredményesebb munkáját Bőripar Jobb munkakörülmények, több cipő A Bőripari Szakszervezet pénteken megtartott 17. kongresszusán a főtitkár elmondotta: a bőr-, cipőipar dolgozóinak egyharmad része, csaknem 11 ezer munkás tagja különböző brigádoknak. Hatezren tartoznak a szocialista brigádokba, több mint száz brigád kapott eddig ezüst-, vagy bronzplakettet azért, mert négy vagy hat éven át megfelelt a szocialista cím viselésére jogosító követelményeknek. A legutóbbi kongresszus óta eltelt időszakban Szovjet hajóegység baráti látogatása a Dunán Jugoszlávia, Magyarország és Csehszlovákia kormánya a szovjet állam 50. jubileumának előestéjén kifejezte azt az óhaját, hogy o legendás hirű Fekete-tengeri flotta hajóegysége látogasson el azokba a Duna-menti városokba, amelyek felszabadításában szovjet tengerészek vettek részt. A baráti látogatásról Vaszilij Gresanov, a szovjet haditengerészeti flotta vezérkarának tagja a következőket mondotta: — Huszonhárom év elteltével Újvidék, Budapest és Pozsony lakosai ismét szovjet tengerészekkel találkoznak. De nem azokkal, akik a német tüzérség gyilkos tüze alatt átkeltek a Dunán, hanem ezek fiaival és unokáival. A baráti látogatásra érkező három hajó legénységének átlagos életkora 19—20 év. De vannak közöttük veteránok is, a történelmi harcok résztvevői. Közöttük van például Ivan Szoljannyikov másodkapitány, a Szovjetunió Hőse, Bronyekatyerov volt hadosztályparancsnok és Szergej Resetov kapitány, aki a Duna-menti ütközetekben tanúsított bátorságáért a Szovjetunió Hőse kitüntetést kapta. A hajóegység parancsnoka Nyikolaj Zsolobov kapitány szintén a Duna-menti csaták részvevője. Zsolobov aknakereső hajójával a Dunán 600 aknát semmisített meg. A szovjet hajóegység először a jugoszláviai Újvidékre látogatott, amelynek lakói meleg szeretettel köszöntötték a szovjet tengerészeket. A szovjet hajók szeptember 23-án érkeznek Budapestre. (MTI) a bőripar termelése tizenhat, a cipőipar termelése huszonegy százalékkal emelkedett. 1966-ban több mint huszonöt millió pár cipő készült, s ebből csaknem nyolcmilliót exportáltak. A cipőipari termékek exportja egyébként ötven százalékkal fokozódott. Az üzemek dolgozói nagy igyekezettel versenyeztek a gyártmányok minőségének javításáért, s az első osztályú cipők aránya 90—91 százalék körül van. A főtitkár ismertette azokat a műszaki-technológiai változásokat, amelyek mind a bőr-, mind a cipőiparban javították a munkakörülményeket. A beszámoló részletesen kitért a szakszervezet előtt álló feladatokra, amelyeket a kongresszus elé terjesztett határozati javaslat is tartalmaz. A beszámoló és a határozati javaslat felett pénteken megkezdődött a vita. Szombat, 1967. szeptember 23. DÉl-MAGYARORSZAG 3