Délmagyarország, 1967. szeptember (57. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-22 / 224. szám

Korszerű szőlőfeldolgozó flsottiialmon Hazánkban egyedülálló megoldással — vasvázas szerkezettel — épült fel Ásotthalmon az új szőlőfel­dolgozó, amelyet az Élelmi­szeripari Tervező Intézet szakemberei terveztek. A feldolgozó üzem nagytelje­sítményű zúzó, bogyózó és egyéb gépei egy szüreti idényben — lényegében egy hónap alatt — huszonötezer mázsa szőlőből préselnek mustot. A berendezések óránkénti kapacitása mint­egy háromszáz mázsa. Az új létesítmény nagyban meg­könnyíti és meggyorsítja a szegedi járás fontos borter­mő vidékén az idei termés átvételét, feldolgozását. A Magyar Állami Pincegazda­ság Csongrád—Szolnok vi­déki üzemének területén — vagyis a két megyében — csaknem tizenhét millió fo­rintos költséggel épültek feldolgozó telepek és tároló­helyek, illetve végeztek bő­vítéseket, átalakításokat. UíjmJO A lnk> UViHu >CH/f\AZz vl fCLK* Nem veit gebonotüz ez idén Tegnap a szegedi járási tűzrendészeti bizottság ér­tékelte a nyári mezőgazda­sági tűzvédelemmel kapcso­latos tapasztalatokat, az el­lenőrzési munkákat. Megál­lapították, hogy a korábbi évekhez viszonyítva a sze­gedi járás valamennyi köz­ségében és közös gazdaságá­ban sokat fejlődött a tűzvé­delem, az ezzel kapcsolatos szervezettség. Az önkéntes tűzoltó testületek felszerelé­sei jobbak, tökéletesebbek. A szegedi járásban egy szem kenyérgabona sem esett a tűz martalékául. Vil­lámcsapás sem okozott tüzet sehol. Jól összehangolt munká­val vették diejét mindenfé­le tűzkárnak. Segített az el­lenőrzésben a községeknek és a tsz-eknek valameny­nyi rendőrőrs és a határőr­ség is. A rendszeres ellen­őrzéseken hibákkal is talál­koztak, a többi között Csen­gelén és Pusztaszeren, ahol a tűzoltó szertárak rendje volt kifogásolható. A dóci Virágzó Tsz-ben a tűzrendé­szeti előírások be nem tar­tását észlelték. Kitűnő fel­készültségről mutattak pél­dát viszont Domaszéken és Rúzsán, ahol minden esz­közt biztosítottak, hogy adott esetben eredményesen avatkozhassanak a tűz oltá­sába. „ Van jó fegyverem... A nyugdíjas szemével Oláh Jenőné nyugdíjas ol­vasónk szeptember 16-án volt munkahelyén, a szegedi cipőgyárban nyugdíjas nap­ra volt hivatalos. Nagyon jólesett neki és meghatotta az a szerető gondoskodás, mellyel őt és társait az üzem dolgozói körülvették. Amint levelében írja, már a 10 órára hirdetett talál­kozó előtt megtelt az üzem ebédlője, de még félóráig vártak a későnjövőkre, ugyanis sok nyugdíjasnak nem tudják az üzemben a megváltozott lakcímét és at­tól tartottak, hogy későn kapták kézbe a meghívást. Ezért javasolja levélírónk, hogy a nyugdíjasok jelent­sék be esetleges lakásvál­tozásukat az üzem szak­szervezeti bizottságán. A ta­lálkozót üzemlátogatással is egybekötötték. Oláh Jenőné két évvel ezelőtt jött el a gyárból, s most meglepődés­sel tapasztalta, mennyi min­den változott, szépült azóta: aszfaltos az udvar, tiszták', újak az öltözők, fürdők és sok olyan új gép is dolgo­zik, melyeket azóta szerez­tek be. Azzal az érzéssel tért haza a nyugdíjas nap­ról az otthonába, hogy a gyárra, a gyáriakra ezentúl is mindig számíthat Három levél — három észrevétel A Kárász utcáról Z. K. olvasónktól kaptuk a követ­kező észrevételt: „A Képcsarnok üzletével szemben áll egy hirdetőosz­lop, tetején az ÁB mono­gramjával. Az oszlop üve­gei hiányoznak, hetek óta üresen tátong az egész. Le­het, hogy már nem is az Állami Biztosítóé, ezért ilyen elhanyagolt. Kár. hogy csúfítja a legforgalmasabb belvárosi utca képét". özv. Szabó Menyhértné olvasónk írja: „Még mondja valaki, hogy nem becsületesek az emberek! A napokban el­vesztettem pénztárcámat az utcán, amiben megtakarí­tott pénzem fillérig benne volt. Még aznap jött a ház­mester és hozta a pénztár­cát, mondván, hogy egy fia­talember adta be hozzá, mert megtalálta benne egy levélre írt lakcímet A fia­talember nevét nem tudom, így próbálom megköszönni neki tiszteletre méltó be­csületességét". A tápéi Búzavirág falato­zóban szerzett tapasztalatá­ról számolt be ifj. Göbölyös János, Tápé, Táncsics Mi­hály utca 13. szám alatt la­kó olvasónk: „Szeptember 14-én este betértünk a Búzavirágba egy korsó sörre. Amikor a sötét a felszolgáló az asz­talra tette, már csak imitt­amott volt egy kevés sárga habja. Megkóstoltuk, de savanyú volt és roppant kellemetlen szagú. A fizetés­re való várakozás alatt fel­merült bennünk a kérdés: miért kell tálcát tenni a po­harak alá, amikor a sört eresztik? Tán csak nem azért, hogy az se menjen kárba, ami mellé jut? Job­ban kellene ellenőrizni a vendégek kiszolgálását!" Sorbanállás lángosért K. J., Szeged, Kossuth La­jos sugárút 30. szám alatt lakó olvasónk hozzánk kül­dött levelében a következő­ket írja: „Örömmel vesszük tudo­másul mi, szegedi lakosok, hogy városunkban évről év­re több kereskedelmi és ven­déglátó üzlet nyílik. S ez utóbbiak egy része mosta­nában már nem csupán a nyári idegenforgalmi sze­zont, hanem az állandóan itt lakókat is szolgálja. Mint például a Kossuth Lajos su­gárút elején levő birkacsár­da is, - amelyben már több­ször megfordultam. Mond­hatom, az ott fogyasztott éte­lekkel, s a kiszolgálással is elégedett vagyok. Egy do­log azonban nem tetszik en­nél az új vendéglátó üzlet­nél. Ismerőseimtől is hal­lottam már a kifogást: miért az ablakon át árulják regge­lenként, délelőttönként a lángost? Hogyan adhatott engedélyt a városi kereske­delmi osztály az ablakon át történő árusításra, s ezáltal lehetőséget a legtöbbször 10 —15—20 várakozóból álló csoportosulásra?"... M A közelgő fegyveres erők napjára gazdag tartalmú műsorfüzetet jelentetett meg az Ifjúsági Lapkiadó Válla­lat. Leginkább az ifjúsági szervezetek hasznosíthatják, de támpontul szolgálhat más szervek rendezvényein is. A füzetben egész estét betöltő műsor van. Az ün­nepi beszéd vázlata bemu­tatja azt a történelmi fejlő­dést, ahogy néphadseregünk a honfoglaló ősök, Dózsa felkelő parasztjai, Rákóczi kurucai, 1848 honvédéi, a Tanácsköztársaság vörös ka­tonái hagyományain kiala­kult. Az irodalmi műsorban Balassi Bálint, Zrínyi Mik­lós, Petőfi Sándor, Karikás Frigyes, Balázs Béla, Pataki István, Nógrádi Sándor, Ha­vas Ervin, Bertha Bulcsu és Devecseri Gábor műveiből ajánl a füzet az ünnephez alkalmas szemelvényeket.. Bírósági ítéletek HANYAGSÁGBÓL LELTÁRHIÁNY ührin György 28 éves, Asotthalom IV. kerület 414. szám alatti lakos, büntetett előéletű korábban az ásott­halmi Alkotmány Tszcs rak­tárosa volt. A vegyiraktár kezelését bízták rá. A tszcs tagoktól átvette a műtrágyá­ra befizetett pénzt is, amely­ből 2314 forintot elsikkasz­tott, saját céljára fordította. A sikkasztás leleplezésekor ezt az összeget megtérítette. Rábizonyult azonban az is, hogy hanyagul kezelte a raktárt. Több esetben mér­legelés nélkül vett át műtrá­gyát, a raktárt nem zárta be, s megengedte, hogy oda felügyelet nélkül mások is bejárjanak. Leltározáskor mintegy 8 ezer forint értékű áruhiány keletkezett. A sze­gedi megyei bíróság a társa­dalmi tulajdon elleni sik­kasztás és hanyag kezelés miatt jogerősen 4 hónapi szabadságvesztésre ítélte Uhrin Györgyöt. A szabad­ságvesztést szigorított bünte­tésvégrehajtási munkahelyen tölti le. RABLÓK A VÁDLOTTAK PADJÁN Még áprilisban történt, hogy Zádori Tibor Károly 20 éves segédmunkás Kis­kundorozsma, Kun utca 42. szám alatti lakos egy este megállt beszélgetni egy is­merősével. Mellettük haladt a sértet. Balogh József, aki jelenleg ismeretlen helyen csavarog. Belekötött a be­szélgetőkbe, majd Zádori úgy megütötte, hogy eltört az állkapcsa. Az esetet látva a sértett segítségére siettek Joó Kál­mán 19 éves, Kiskundorozs­ma, Deák Ferenc utca 7„ és Kolompár István 21 éves, ugyancsak Kiskundorozsma, Vásár tér 11. szám alatti la­kosok. Miközben a leütött embert felsegítették. Kolom­pár kivette annak zsebéből pénztárcáját, több száz fo­rinttal. A pénzt megosztotta Joó Kálmánnal. Megállapod­tak, hogy Baloghnak elve­szik az óráját is. A templom­kertig kísérték, ahol Joó le­ütötte a védtelen embert, Kolompár pedig elvette kar­óráját. A rablást és Zádori Tibor Károly súlyos testi sértését együtt tárgyalta a szegedi megyei bíróság Joó Kálmánt és Kolompár Isti vánt jogerősen személyen­ként 1 év és 8 hónapi, mig Zádorit 4 hónapi szabadság­vesztésre ítélte, Büntetésü­ket valamennyien szigorított büntetésvégrehajtási munka­helyen töltik le. FELHÍVÁS! A Szeged M. J. Városi Tanács Kórháza „Szeged Városi Tanács Kórház Ambulancia" lenyomató bélyegzője ismeretlen körülmények között BlvBszeit A bélyegző 1967. augusztus 7 utáni lenyomatai ér­vénytelenek. S. 99 281 Megérkezett!!! Megérkezett!!! ük R§8nán Nagycirkusz Szegedre a Kolozsvári térre Vendégjáték: szeptember 21—22—23—24. Előadasok kezdése: este 7, délután fél 4 óra. Jegyek a helyszínen és a színházi jegyirodában válthatók. Kárász u. 15. Telefon:12-365. S. 93 717 9 tervtől a kulcsátadásig A Szegedi Tervező Ktsz­ben sok és sokféle terv ké­szül az idén. Egyebek közt itt készítik az Országos Ta­karékpénztár számára a la­kótelepek irányterveit. Ti­zenkét lakástípust terveztek az OTP-kölcsönnel építke­zőknek, s ezek alapján az ország legtávolabbi részei­ről is érkeznek rendelések a szegedi szövetkezethez. A ktsz egyébként a terv­készítésen túl újabban komplexebb feladatokra: egyéni és társas építkezések, közületi beruházások lebo­nyolítására is vállalkozik, az előkészítéstől a tervezésen, a kivitelezés ellenőrzésén ke­resztül a kulcsátadásig. Új filmek Gumisapka tejesüvegre Az ipar nagyon régen esedékes tartozását egyenlí­tette ki a tejesüvegre készí­tett gumisapkákkal. A töl­tés után az üvegre helye­zett papírzár ugyanis csak „tessék-lássék" védi a tejet a kiborulástól és a'szennye­ződéstől. Nagyon gyakran előfordult, hogy mire a há­ziasszony hazaért a tejjel, végigfolyatta ruháját, az utca pora pedig beszennyez­te a tejet. Sokszor a papír­fedél — vagy az üveg szá­jára ráhelyezett papírszal­véta beleesett a tejbe. Nylonzacskóban, három darabos csomagolásban ke­rül forgalomba a Tauril Gyár új terméke, a tejes­üvegre készült gumisapka. Egy szerelem hárem éjszakája Szegeden is játszották, emlékezhetünk még a szín­darabra, amelyből ez a film készült. Tudjuk, legfőbb ereje abban volt, hogy nagy intenzitással állított szín­padra egy sajátosan, erő­teljesen megfogalmazott lírai hangulatot. Azelőtt a háború mint dráma, mint tragédia szerepelt színháza­inkban. Ez a darab — anél­kül, hogy ezek a háborútól elválaszthatatlan színek hi­ányoztak volna belőle — másképpen beszélt. Annak a halk kis dalnak lírai alap­hangulata, amellyel megkez­dődött, vonult végig az egész drámán, s különös erővel, intenzitással töltötte meg. Ezzel a dallal, ezzel az if­júságról szóló költői val­lomással kezdődik a film is. S mégis egészen más. Valahogyan elveszett belőle a líra. Nem úgy, mint anyag, hiszen szöveg sze­rint a színdarab lírai részel szerepelnek benne. Hangula­ta, atmoszférája változott meg, .ereje, intenzitása csök­kent. Hubay Miklós, a darab szövegének és egyben a film forgatókönyvének írója epi­kailag jelentősen kibővítette az eredeti mű cselekményét Új figurákat, új epizódokat írt a filmbe. Ez persze ön­magában még nem baj. Ezek az utólag megírt ré­szek azonban ellenkező irá­nyúak, mint a színdarab alaphangulata. Nem erősítik, hanem oldják, lazítják lí­raiságát. Sajnos ugyanebben az irányban halad, az átdolgo­zásnak ezeket a vonásait erősíti a rendező Révész György is. A színdarabban az erőteljes liraiság valami állandóságot jelentett, at­moszférában és tempóban egyaránt. A filmben viszont gyors, izgatott képsorok váltják, követik egymást, sokszor groteszk, bizarr megfogalmazásban. Egészen más hatású ez, mint a szín­darab halk, lassú líraisága. Ráadásul ezek az izgatott képváltósok tartalmilag sem felelnek meg a darabnak. Persze megint nem az a baj, hogy a sorrend, az időrend más, hanem itt is az, hogy ezek a képiek a mű hangulatának intenzitá­sát csökkentik. Emlékszünk például, mi­lyen nagy hatású volt a színdarabban a Háromkirá­lyok döbbenetes jelenete. Miért? Részben azért, mert ök képviselték talán a leg­szemléletesebben azt, hogy a háború milyen pusztítást végez az emberekben. Rész­ben pedig és talán főkép­pen: megjelenésük kont­raszthatása miatt. A szín­darab első részében a há­ború a cselekmény hátteré­ben húzódott meg. Igazi ar­cát a hirtelen megjelenő Gáspár, Menyhért és Boldi­szár képviselte; . tragédiát, drámát hoztak a színdarab lírai anyagába. Mi történik a filmen? ök tűnnek fel először a vász­non, s aztán még nagyon sokszor felbukkannak a cselekmény közben, s mire nagyjelenetükre sor kerülne, mire megcsinálhatnák azt, amiért tulajdonképpen sze­repelnek, legfőbb erejük, a kontraszthatás egyáltalán nem érvényesül. Mindezzel természetesen nem akarjuk tagadni, hogy nincs sok szép, erőteljes részlete ennek a filmnek. Ránki György zenéje most is nagyhatású, a Háromkirá­lyok — Sinkovits Imre, Darvas Iván, Latinovits Zol­tán — kiemelkedőek, a két főszereplő, Tóth Benedek és Venczel Vera lírai hangula­tú alakítást nyújt, s a mon­danivaló sem torzul el. A film azonban mégis gyen­gébb, erőtlenebb, mint a színdarab. ö. I* A bosszúállók Ez a színes, szélesvásznú szovjet film — Sz. Jermo­linszkij és E. Keoszajan kö­zös forgatókönyve, Keosza­jan rendezése — témáját a fiatal szovjet köztársaság el­ső napjaiból, az intervenció és polgárháború zsúfolt ese­ménynaptárából meríti. Va­lós, vagy kitalált történet, mennyi belőle a történelem­hű anyag, milyen fokú a szerzői fantázia — lényegte­len, szinte eszébe sem jut a nézőnek. Mindenekelőtt, mert A bosszúállók nem el­lenállási film. Ha ilyen szándékkal készül, aligha kerülheti ki a partizánfil­mek merev sablonjait, egy ma már kevésbé korszerű, önismétlésekre szabadkozó háborús filmkészítési mód­szer kövült sémáit. A ko­molyan vett patetikus túlzá­sok, aránytalanságok, hihe­tőt lenségükben hősies, frá­zisszerű fordulatok egy az Közlekedési balesetek Súlyos, beláthatatlan kö­vetkezményű baleset okozó­ja lehetett volna Szegeden, a Fonógyári úton Pesti Ist­ván, Szeged, Bocskai utca 6. szám alatti lakos, a Csong­rád tmegyei Építőipari Vál­lalat rakodója. A vállalat Dorozsmai úti előregyártó telepéről munka után kivit­te a 10. AKÖV-nek egy te­hergépkocsiját. Rajta négy szál 3 méteres eternit csö­vei, amelyet a. telepről el­lopott. Pesti István, aki nem rendelkezett gépjárműveze­tésre jogosító vizsgával, a tehergépkocsival a Belváro­si-temető kerítésének sza­ladt. Amint a vizsgálat meg­állapította, ittas volt. A rendőrség büntető eljárást indított ellene. Műszaki hiba miatt az al­győi Tisza-hídnál a sorom­pónak szaladt tehergépko­csival Szabó György, az Or­szágos Vízügyi Főigazgató­ság alkalmazottja. A kocsin mintegy 6 ezer forintos kár keletkezett. Szabálytalanul egy gépko­csi elé fordult Szeged és Algyő között a segédmotor­kerékpáron haladó Bai Já­nos, a Csongrád megyei Építőipari Vállalat gépkeze­lője. Az összeütközés kö­vetkeztében Bai súlyos sérü­lést szenvedett. Az általa okozott kár mintegy 3 ezer forint. Mentőautóval okozott bal­esetet az algyői Tisza-híd előtt Konti Ferenc, Makó, Hámán Kató utca 7. szám alatti lakos. A gépkocsival áttért a felezővonalon és összeütközött Berkecz And­rás, Szegvár, Iskola utca 8. szám alatti lakossal, aki mo­torkerékpáron közlekedett. Berkecz sérüléseket szenve­dett. az ügyben vizsgálat folyik. egyben értése, befogadása most csalóka útra vezet. A bosszúállók ugyanis — kalandfilm. Pontosabban if­júsági kalandfilm. Arról szól, hogy Ukrajna sztyep­péinek — háborús időkbe, igazságtalanságokba, fegy­verzaj teremtette emberalá­zó kényszerbe tudatlanul be­lecseperedett — négy ka­maszhőse miként zabolázza meg a fehér atamán garáz­dálkodásait, a harc szülte kuszaság knnjunktúralovag­jait. Egyikőjüket apja kion­tott vére vezeti — testvé­rével együtt — erdők, mo­csarak, nádasok banditaleső rejtekhelyére, a másik ket­tőt az igazságtalanság, meg­aláztatás parancsolja kama­szosan bájos szolidaritással melléjük. Végeredményben revansot vesz.nek a kiállt szenvede.sek.6rt, nem is akár­hogy, a maguk módján, az ősi bosszújog „receptje" sze­rint. Szemet szemért, fogat fogért. Izgalmas, látványos film, a hősiesség igaz, tettre buz­dító szimbóluma. N. I. „Zsebszínház" Budapest legújabb, legki­sebb színházát, a Mikrosz­kóp Színpadot a napokban mutatta be a sajtó képviselői­nek Komlós János igazgató. A „zsebszínház" a Nágyme­ző utcában, a Rátkai Már­ton színészklubban kapott helyet, tenyérnyi színpadát, 150 látogatót befogadó néző­terét a klubhelyiségeiből vá-. lasztották le. A Mikroszkóp Színpad művészi mondani­valói a szatirikus alaphang­ra épülnek majd, s hetente négyszer, csütörtöktől va­sárnapig tart előadást. Tár­sulata csupán hattagú: Gor­don Zsuzsa, Soós Edit, Agár­di Ilona, Harkányi Endre, Gera Zoltán és Hável Lász­ló. Nyitás október 13-án, pénteken. Vasamap. 1967. szeptember 497. DÉL-MAGYARORSZÁG 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom