Délmagyarország, 1967. szeptember (57. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-20 / 222. szám
fiz oiaj és a gáz nyomában Lekanyarodtunk a közút fiPftlnCTIlCnlf I ténetet elmondtam Tenkei Lekanyarodtunk a közút aszfalt szalagjáról, s a kuko ricaföldeket borító pára mögül egyszeriben elővillant a fúróberendezés acélteste, ahol a sárgasisakos emberek dolgoznak a vasszerkezetei® között A kutatófúrás munkásai. — Megérkeztünk! — Jöjjön, „szemrevételezzük" a mai kőzetmintáinkat — invitált Tenkei Sándor geológus. Maroknyi anyag Jóformán csak a szája mozgásából tudtam olvasni a dübörgő kompresszorok mellett. A geológus amolyan konyha stelázsifélére mutatott; a polcokon kis földvagy homokkupacok álltak. Ezek a mélység követei — mondta Tenkei Sándor. A szemre szinte egyforma fekete színű maroknyi anyag a laikusnak nem mond semmit — a geológus olvas a kőzet titkaiban. — Látja, ott az apró kavicsszerű darabkákat. Ezek jelzik a kvarcit réteget. Itt elértük a tároló szerkezetet, a konglomerátumot. Előkerül a főfúrómester. Nagy Lajos is. Mutatja a berendezés naplóját, amelyben minden elért méternek benne van a története. A legfelső lapon ez áll: szeptember 8. — Algyő — 51-es berendezés. Balra hosszú számoszlop, ez jelzi az elért métereket. Olvasom; 2480. jobbra — 29 perc — azaz ennyi idő alatt fúrtak 1 métert. Aztán 2481. 2482, már 32 perc. tovább 36 perc ... A hozzáértő ebből megtudhatGeológusok között ja: hamarosan befejeződik a mélyítő munka. Közel van a fúrás végcélja. A barakképület egyik kis asztalán üvegek, kémcsövek állnak. Tenkei Sándor gyors kísérletre készüL Az egyik lapos üvegből acetont önt a kőzetmintára, A kémcsőben a folyadék színre is olyan lesz, mint a tej. összenéznek az emberek. És Tenkei Sándor már mondja: gázt találtunk. — Az már biztos, hogy itt földgáz lesz. A naplóba már alig jegyeznek ezután. A geológus újra megszólal: — Nagy elvtárs, haladjanak még két métert, azután öblítsenek. Utána mehet a magfúró, mintát veszünk, — főfúrómester azonnal mozdul s néhány perc múlva a csigasor emelni kezdi a fúrószárat... Fel berreg az autó motorja, indulunk a geológusok „főhadiszállására". „Üj fogalmakat hoztunk" Nemrég megkérdeztem egy embert, hogy tudja-e, mit csinálnak errefelé a geológusok. Bizonytalanul válaszolta: talán azt, mint a biológusok. Csak nem rovarokat, hanem különböző köveket, meg mindenféle ásványi anyagot gyűjtenek. Míg Dorozsmára értünk, a kis történetet elmondtam Tenkei Sándornak is. Nem mosolygott rajta. — Ujak vagyunk mi itt, új szakmát, új fogalmakat hoztunk. Nem lehet csodálni; még nem tudnak bennünket hová tenni, és főleg azt nem tudják, milyen emberek vagyunk mi, akik megkeresik az olajat meg a gázt a földben... Munka és jó szavak ^-s. rvk- «7:n ©sí ír mnstaná- tnssá&ii munkát., akik mint- Nvilván iffa7.nk van abban Leningrád —Szeged Ünnepi munkásőrgyűlés a ruhagyárban Tegnap délután a Szegedi Ruhagyár művelődési termében ünnepi gyűlést tartott a szegedi Gera Sándor munkásőr zászlóalj IV. százada a közelgő fegyveres erők napja alkalmából. A gyűlésen részt vett minden olyan vállalat párttitkára és igazgatója is, amelynek dolgozói ebben a században munkásőrök. Az ünnepségen ott volt Ozvald Imre, az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottságának tagja, a pártbizottság osztályvezetője is. A munkásőr zenekar eljátszotta a Himnuszt, majd Peták József munkásőr megnyitója után Babinszky László, századparancsnok mondott beszédet Ezután a vállalatok, intézmények megbízottai jutalmakat adtak át a munkásőr dolgozóiknak. A Béke utcai általános iskola úttörőinek nevében Altorjai István csapattitkár köszöntötte a századgyűlést. Az Internacionálé hangjai után a munkásőrök uzsonnán látták vendégül munkahelyeik meghívott képviselőit Tenkei Sándor fiatalember. Diplomáját Leningrádból hozta, hat évvel ezelőtt — A mi tudományunk rengeteg tapasztalatot és ismeretet követel. A legszükségesebbeket én a világ másik végén gyűjtögettem, az iskolapadból egy expedícióval egyenesen a Karakumsivatagba utaztam, öt hónapig dolgoztam a Jenyiszej folyó medencéjében, az AlsóTunguzka folyónál. Földtani kutatás volt a feladatunk, nekem pedig ez a diplomamunkámat jelentette. A Szovjetunió földje után megismertem hazánkét is. előbb Dél-Somogyban, majd Nagylengyelen dolgoztam, míg végül „vándorutam" ide, Szegedre vezetett. Amit jó néhány ezer kilométerrel arrább tanultam és megismertem, azt itt is jól hasznosítom. Kitűnő bizonyítvány Dorozsmán minden délelőtt valamennyi szegedi geológus találkozik egymással és vezetőjükkel, Somfai Attilával. Minden délelőtt napirendre kerül az elmúlt huszonnégy óra összes eredménye és eseménye. A szobában térkép függ a falon. Apró, színes papír tornyocskák mutatják, hol dolgoznak az olajbányászok. A rózsaszín kutatófúrást, a kék lyukbefejezést, a sárga javítást jelent. Hamarosan már laboratórium is segíti a munkánkat Szegeden. Azt mondják, a szegedi medence kútjai „nem csapták be gazdáikat". Előre tudiák, honnan jön az olaj és honnan gáz. Nincsenek váratlan. hivatlan események sem. Ez ta'án szerencse? Nem a szegedi geológusok kitűnő bizonyítványa' Matkö István S ok szó esik mostanában az anyagi érdekeltségről; méltó helyükre kerülnek a köztudatban is meg a vállalati életben is a prémiumok, részesedések és egyéb ösztönzők. Szükség van erre a szeref)meghatározásra, hiszen új gazdaságpolitikánk egyik sarkalatos elvéről van szó. Olyan elvről, amely hatékonyabbá teheti a termelés új vonásait, jelentősen hozzájárulhat az egyes üzemek, s ezáltal egész gazdaságunk fejlődéséhez. Eddigi és jövendő fejlődésünkben azonban munkál egy másik, nem kevésbé fontos hatóerő, amelyet erkölcsi ösztönzésnek szoktunk nevezni. Morális vonatkozásokról lévén szó. ezt nem lehet rendszerbe foglalni, öszszegezni, kiutalni, sokkal bonyolultabb, problematikusabb annál, sokkal inkább emberhez kötött, jellemből fakadó. Ezért is bújnak el némelyek az „én szakember vagyolc és nem pszichológus" kényelmes hangoztatása mögé, nemtörődöm vagy rideg magatartásukat mentegetve. Még sok' hasonló kibúvó akad — ezek megkeresésére ugyanis nem sajnálják a fáradságot —, de mindben csak részigazság van, egyoldalú felfogása ennek a kérdésnek. A szocialista társadalom pszichikai-morális vonatkozásban éppúgy egyre nagyobb célokat tűz maga elé, mint a gazdasági vagy más területeken. Még egy sőt is ide kívánkozik — hisz végső soron minden az emberebb emberért van. A közösségben formálódó embert szolgálják gazdasági célkitűzéseink, neki szól az új mechanizmus egész bonyolult rendszere is, amelyet az anyagi értékek megteremtése mellett a morális értékek növelésére, kamatoztatására is felhasználunk. Helyénvaló hát, hogy erre is, arra is ráemeljük' a reflektorfényt, — Én is a piacról élek — szoktak mondani. Most, amikor fokozottabban érvényre juttatjuk a piacot, a gazdasági élet különböző mozgásait. nem árt hozzátenni: azért nem mindent pénzért tesznek az emberek. S nemcsak a kommunistákra, a mozgalmi aktivisták legjobbjaira gondolok itt, nemcsak azokra, akik napjukat éifélig megtoldva, meggyőződésből végeznek nagy fontosságú munkát, akik mintegy belső parancsra állandóan és fáradhatatlanul dolgoznak a közösségért. Ez vonatkozik minden becsületes dolgozóra is, társadalmunk, jövőnk megannyi szorgalmas építőjére. S ahogy a munka tisztességéhez nálunk hozzátartozik az anyagi megbecsülés, erkölcsi elismerést is érdemelnek ezek az emberek; a borítékolt és borítékon kívüli juttatások mellett környezetük, vezetőik és az egész társadalom tiszteletére is rászolgálnak. E nnek a megbecsülésnek a kifejeződése ezerféle lehet. S legyen is ezerféle; egy oklevél szimpla átnyújtásával nem érhet véget a vezető számára ez a fajta „kötelesség". Az már maga is baj, ha külön és nehéz kötelességnek tekintik, erőltetetten, mesterkélten, a leereszkedéstől nem mentesen csinálják. Megfigyelhette akárki: az emberek azokat a feletteseket szeretik, akik nem „megjátsszák", hanem élik a hozzájuktartozást, akik emberséges, megértő, segítőkész légkört tudnak maguk körül teremteni. Közelebbről: azokat, akik nemcsak szakmai tekintélyek, hanem a szocialista magatartási normákat is példázzák a maguk posztján. „Kenyér, szabadság, munka és jószavak" — a költő szerint egyaránt kellenek a dolgos tömegeknek. S az emberséges szót nyilván nem egy-egy napi jócselekedelben lehet jóváírni — az egész vezetési stílusban szükség van rá. Pártunk és kormányunk , nagy erőfeszítéseket tett és tesz az állampolgár jó közérzetéért. A gazdasági vezetőknek, akik a mi államunk funkcionáriusai is egyben, a maguk helyén szintén nagy fontosságot kell ennek tulajdonítani, hisz a jó közérzetbe nagyon sok munkahelyi tényező is belejátszik. Szerencsére számos helven már nyitott kapukat dönget ez a kívánság. Beszéltem vezetőkkel, akik esküdtek rá. hogy szóbeli prémiumokkal is „meg lehet venni" az emberek szívét, lelkesedését. Nyilván igazuk van abban is, hogy a kétféle ösztönzés akkor a legszerencsésebb, ha együttesen, egymást felerősítve hatnak az üzemben. Ha a jó szóért, segítő tanácsért, eligazításért nem hiába kopogtat a beosztott. Ha a vezető magatartása, érdeklődése nem a függést, hanem az együvétartozást hangsúlyozza a munkapad melletti beszélgetések alkalmával. Érzékeny anyag az ember, jólesik neki, ha a teljesítményt párban kíséri az értékelő figyelem, ha nem mérik fukaron az érdemhez a dicséretet sem, sőt megtalálják a módját, hol, hogyan, mikor adhatnak nagyobb súlyt az elismerésnek. Ezek már valóban pszichikai vonatkozások is: mindenki örül a jól végzett munkának, sikeresen megoldott feladatnak — ez az úgynevezett siker-élmény. Nem sokból áll ezt, az egyes ember, vagy egy-egy brigád örömét közös örömmé tenni, mindenütt meg lehet találni a megfelelő alkalmat. Emberi dolog: mindnyájukban ott a „mit szólnak hozzá?" kérdése, az önbecsülés általában arányos a másoktól kapott megbecsüléssel, s ugyanígy az önbizalom is a kapott bizalommal. Hány embert ösztönzött már további vállalkozásra, újításra a megbecsülés; hiánya pedig hánynak szegte kedvét — noha praktikusan gondolkodva anyagilag igy is, úgy is pontosan annyi a fizetség. A hol a hideg ész mellett helyén van a vezetők szíve, ott helyére kerül az erkölcsi ösztönzés is. Fontos, hogy egyre inkább így legyen; a munkások. szakemberek megbecsülése kiemelkedő fejezet az új gazdasági mechanizmus most iródó könyvében, az alkotókedv, mint termelési ténvező is egyre naevobb szerepet kap. Az épülő szocializmus nemcsak termékeket, anyagi javakat ad; az emberi méltósáeot. a munkás önérzetét is magasabbra emeli, előbbre heivezi. Ezért is sokat kell tehát tennünk, hisz e tekintetben is többet várnak a holnaptól az emberek. SIMÁI MIHAl.T Negyvenötmillió tonna árut szállított a dunai Holta Valahol Magyarországon Gyakorlatoznak a néphadseregünk egységei ,Támad" a barckocsidandár Közvetlen vízi út a Morván át az Oderával és az Elbával A IV. hajóipari konferencia kedden Balatonfüreden folytatta munkáját. A hazai és a külföldi szakemberek ezúttal a folyami áruszállítás teljesítménynövelésének lehetőségeit vitatták meg. A témával kapcsolatban dr. Fekete György, a MAHART vezérigazgató-helyettese elmondotta, hogy egy év alatt 45 millió tonnányi árut szállítottak a Dunán a hajózási vállalatok. Ezt a forgalmat nyolc ország dunai flottája bonyolította le. öszszesen hárommillió tonna befogadóképességű hajótér állt rendelkezésükre. A konferencián most megvitatják többek között azt is, hogyan lehetne még több árut szállítani a Dunán. Az elkövetkező 10—15 évben ug.yanis a vízi fuvarozás újabb lehetőségekkel élhet. Tervek szerint megvalósul a Rotterdam—Szulina közötti 3500 kilométeres víziút-rendszer, amely két tengert és számos közbeeső országot köt össze. Közvetlen vízi út létesül a Morván át az Oderával és az Elbával. Számolnak a tervezett kelet-európai körforgalmú vízi út átadásával is. (MTI) fi Magyarok Vílágszövelsége elnökségének ülése A Magyarok Világszövetségének elnöksége dr. Bognár József elnökletével ülést tartott. Megemlékeztek az elnökség nemrég elhunyt tagjairól, Abelovszky Józsefről, Gyetvai Jánosról és Kodály Zoltánról, s érdemeiket jegyzőkönyvben örökítették meg. Az elnökség — kérelmére — felmentette Beöthy Ottót a szövetségben főtitkári tiszte alól és elismerését fejezte ki eredményes munkásságáért. A volt főtitkár továbbra is megmarad a Magyarok Világszövetsége elnökségének tagjaként. Az elnökség ezután tagjai közül főtitkárrá választotta és tisztségébe iktatta Kárpáti Józsefet. (MTI) Új kollégium Középiskolás fiúkon és leányokon kívül hatvan általános iskolás tanuló is otthonra talált Hódmezővásárhely űj, most avatott 400 személyes kollégiumában. A négyemeletes épület 16 millió forintba került. Vasamap. 1967. szeptember 3. DÉL-MAGYARORSZÁG 7 Rádiólokációs rendszerek és műszerek biztosítják tájékozódást a földön és a levegőben a MTI Foto — Frledmann Ferenc felvétele A 18 éves korban bevonult légvédelmi tüzérek bemutató gyakorlata R