Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-12 / 189. szám

57. évfolyam, 189. szám Ára: 50 fillér Szombat, 1987. augusztus 12. Mai számunkból: ISMÉT BOMBÁZTÁK HANOIT ESZMÉNYI VEZETŐ — 1968 HOL CSATTAN A NEM LÉTEZŐ OSTOR? A KÉPVISELŐK MUNKÁJA MINDENNAPI VIZÜNK Kétmilliós túlteljesítés 0 igyekezetből A kábelgyáriak kezdeményezései Új tanév, új iskolák Az illetékesek országosan felmérték, hogyan haladnak az új óvoda-, illetve iskolaépítkezések. Az oktatási jellegű beruházások jórésze szeptember l-ig elkészül, s azokban megkezdődhet az oktató-nevelő munka. Több új létesítmény átadására szeptember 1. és december 31. között kerül sor. A tanév kezdetéig új óvodával gazdagodik Kazincbarcika, Győr, Gyöngyös, Szombathely, Szolnok. Hódmezővásárhelyen több mint négyszáz személy befogadására alkalmas középiskolás diákotthont adnak át rendeltetésének. Földeákon és Pitvaroson napközi otthon létesül, ezekben 120 —120 általános iskolai tanulónak biztosítanak helyet. Kétmillió forint sok pénz. Még egy vállalat számláján is soknak számít. Különösképpen értéke van ennyi pénznek, ha „terven felül" üti a markát. A Magyar Kábelművek szegedi gyárában évvégére hozzájutnak a címben is jelzett kétmillió forinthoz. Ebben az üzemben érzik, tudják, hogy a nyereségnek meghatározó szerepe van, s méginkább lesz az új gazdasági mechanizmusban. Ezért is keresik az útját és módját annak, hogy miként lehet milliókhoz, nyereséghez jutni. Alacsonyabb költségekkel Mivel a nyereség lesz a domináló, jobban előtérbe kerül a műszaki fejlesztés, és minden olyan ráhatás a termelés menetére, amelynek eredményeképpen csökken a termékek előállítási költsége. A kábelgyárban már az idén is nagy körültekintéssel foglalkoztak a műszaki intézkedési tervvel. Sőt, amint azt Puskás János osztályvezető elmondta, már a jövő esztendei terveket készítik. mert a műszaki fejlesztés pontos és élőrelátó munkát igényeL Persze a műszaki intézkedési tervet nem tekintik merev mutatónak, a termelés mindennapi menetében szükségessé válnak intézkedések, amelyek valamilyen formában kihatnak az előállítási költségekre is. A gyár műszaki gárdáját egy cél vezérli: gazdaságosabban termelni. A műszaki intézkedések hatására az első félév során 735 ezer forint megtakarítást sikerült elérniük. A „szüret" viszont a második félévre esik. Ekkor érik be az a példás munka, amelyet az első félévben végeztek. Az év második fele kétszeres eredményt hozhat, s így válik valósággá a kétmilliós többlgt. Takarékosság dollárral Hogyan is lehet hozzájutni ahhoz a kétmillió forinthoz, mit tettek ennek érdekében. Nem találták fel a perpetuum mobilét, hanem kisebb és nagyobb újításokkal, ésszerűbb szervezéssel és technológiával emelték gazdálkodásuk színvonalát. A vállalatok közötti együttműködés is hasznot hozott számukra. A Szegeden gyártott, s közismert rugózó telefonzsinórok műanyag bevonata színes. E zsinórok gyártásánál a PVC színezését itt végezték eddig. A keverésnél viszont igen sok anyag veszendőbe ment, de még így sem volt biztos, hogy sikeres a kívánt színárnyalat. Emiatt sok reklamációt kaptak, ami nem közömbös a magyar ipar számára, hiszen a rugózó telefonzsinór már nevet szerMagyarország villanyszámlája Látogatás a% Országos Energiaelosztó Központban Van Budán, a Várban egy Öreg műemléképület, ahonnan kilátás nyílik az egész országra, sőt bepillanthatunk a környező államokba is. Ahogy belépünk a kapun, lifthez vezetnek, amely lassan ereszkedni kezd velünk lefelé: ötven méter mélyen vagyunk a Várhegy gyomrában. Szavazás importárammal Meglehetősen hosszú séta után jutunk el utunk céljához, a központi kapcsolóteremhez, amelynek egyik falát teljes egészében műszertáblák foglalják el, s középen kapcsolókkal, műszerekkel, telefonközpontokkal egybeépített diszpécserasztal mellett végzik munkájukat azok, akik az egész ország energiaellátását irányítják. Kísérőnk Bozsik Ferenc, az Országos Energiaelosztó Központ vezetője. — A televíziónézők egy alkalommal már beleshettek hozzánk — emlékeztet a „Riporter kerestetik" vetélkedőre, amelynek során a nézők lámpagyújtással szavaztak; s az eredményt a központi kapcsolóterem egyik okos műszerének segítségével állapították meg. Hogyan jutott el idáig a szegedi, szombathelyi, pécsi, debreceni nézők lámpaoltogatással jelzett „szavazata"? Ha erre a kérdésre válaszolni akarunk, meg kell ismerni az országos energiarendszer irányítását. — Ez volt az a bizonyos műszer — mutatják meg a diszpécserasztalba beépített jelzőszerkezetet. Fölötte egy számlálóberendezés látható. Ez, akár csak a lakásokban működő árammérő-óra, fogyasztást mutat, mégpedig azt, hogy mennyi elektromos áram érkezik külföldről. Amikor a nagy szavazást „tartották", legalább félmillióan meggyújtották a villanyt. Az ehhez szükséges elektromos energiát külföldről kellett kérni, mégpedig annyit, amennyi már látványosan kimozdította a jelzőszerkezet mutatóját. Rövidzárlat Pa I konyán A szemközti falon látható az ország elektromos hálózatának modellje. Az egyes erőműveket vonalak kötik össze. Ezek a vonalak tulajdonképpen vezetékek, amelyek összeköttetést biztosítanak az erőművek között. Ha a Szegedi Ünnepi Játékokon kigyulladnak a szabadtéri színpad reflektorai, nem lehet tudni, hogy nyugat-ukrajnai áram. vagy énpenséggel a kelenföldi hőerőműből érkező energia táplálja a fényforrásokat. Amikor még nem építették ki az országos rendszert, akkor egy-egy erőmű a „környező" fogyasztókat látta el árammal. S ha üzemzavar miatt leálltak a dinamók, elsötétedett minden, és amíg a hibát kijavították, nem dolgozhattak a gyárak sem. Az egységes energiahálózat mindezt kiküszöböli. Minden erőmű egy közös „kasszába" dolgozik, s onnan osztják el az áramot az ország Vidékei között. Nemrég például egyik pillanatról a másikra leállt a tiszapalkonyai erőmű. Zárlat keletkezett az elosztósínekben, ezért a védőberendezés automatikusan kikapcsolta az összes dinamót. — Itt ültem a műszerek előtt — emlékezik az ügyeletes diszpécser, s azonnal észrevettem, hogy az importáram mennyisége hirtelen megnőtt. Nagy erőműnek kell ehhez leállni, gondoltam, s végignézve az egyes erőművek műszereit, nyomban kiderült, hol történt a hiba. Nemzetközi energiabank A szocialista országok nemzetközi energiaközpontja Prágában működik. A központ ügyeletesei, a tagállamok — a környező szocialista országok — szakembereiből kerülnek ki. Felhívtuk a prágai központot, ahol éppen magyar mérnök töltötte be a diszpécser szerepét. — Mennyi a tartalék a szocialista országok „energiabankjában"? — Akár kétszeresére is emelkedhetne a magyar fogyasztás, nem lenne zavar akkor sem — mondta a magyar ügyeletes. B. B. L zett a külföldi piacokon. Ekkor tárgyaltak a berentei vegyiművek szakembereivel. hogy szállítsanak az előírt színekben PVC alapanyagot. A berenteiek vállalták és kifogástalan alapanyagot küldenek Szegedre. Az eredmény: dollárt takarítanak meg a festék révén, s kevesebb a kifogás a zsinórok ellen. Bizonyítja mind ez, hogy a dollárral is lehet takarékoskodni. Jobb, mint a külföldi Ennél is nagyobb deviza megtakarítást jelent, hogy a szegediek kísérletezték ki a vékony, úgynevezett Switskábelek gyártásának technikáját és technológiáját. Az ilyen méretű kábeleket régebben importálta a magyar ipar. Állítják, hogy az általuk gyártott Swits-kábel jobb mint a külföldi. Bár a gyártás kezdeti időszakában még sok volt a hullalék, most olyan forrasztási eljárást alkalmaznak, amely megfelel a vilamossági előírásoknak is, s lényegesen kisebb a veszendőség. Ugyanennél a kábelnál áttértek az 500 méteres hosszúságról az ezer méterre. Ezzel a módszerrel jobban kihasználják a gépek kapacitását és ezáltal is csökken a hulladékba kerülő értékes anyag mennyisége. A hazai kábelgyártás hírnevét, rangját nagymértékben emelték ezzel a cselekedetükkel a fiatal szegedi gyár fiatal szakemberei. E vékony szálú vezetékekkel teljes mértékben kielégítik a magyar ipar szükségleteit, s akár a külföldi piacon is megjelenhetnek vele. Eddig devizát adtunk érte, ezután devizát szerzünk gyártásával. Megduplázódott kapacitás A gyár műanyagüzemében új összecsapó sodrógépet konstruáltak. Saját erejükből, házilag végezték el ezt a munkát, s olyan gépet állítottak üzembe, amilyen eddig nem volt a hazai kábelgyártás frontján. Az 1200 milliméter átmérőjű dob előnye, hogy egyszerre dupla mennyiséget képes felvenni a kívánt vezetékből, mint elődje. A masina sebessége is megduplázódott, így a szegedi kábelgyár sodró kapacitása kétszeresére emelkedett. Ennél a gépnél, illetve technológiánál is el lehet mondani, hogy a vezetékek hosszának a növekedésével arányosan csökken a hulladék mennyisége. Ezt a gépet az idei első félévben helyezték üzembe, eredménye ezután realizálódik. Könnyen belátható e példák után, hogy a műszaki fejlesztésnek miiven fontos szerepe van a vállalat eredményes gazdálkodásában. Említésre méltó az is. hogy a szegedi kábel wár sokoldalúan felhasználja, igénybe veszi a számítógépek segitséoét termelésének szervezésében, a gazdálkodás iránirításában. Ez is önköltségcsökkentést eredményez, énnen úgy, mint a nagvobb fordulatszámmal működő gépi oiajcsöveket fektetnek a Tisza ittléte Tápéról fényképezve, madártávlatból a fél Tiszát elfoglalja a kotróhajó Révész István főkolrómester Irányítja a vontatóhajót, hogy hova vigye az önürítős uszályt (Dr. Somogyiné felveteiel) A parton és a vízen Összehangolt munkát végeznek* hogy mielőbb ágyat kapjanak az olajcsövek Nem régen adtunk hírt lapunkban arról, hogy a Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat szegedi kirendeltségén dolgozó FK— 130-as számú kotró Tiszalöknél dolgozik, a vízlépcsőket szabadítja meg az iszaptól. Azt befejezve a Keleti főcsatornát kotorta, s a közeli Holt-Tisza medrét is mélyítette. Azután a kotrót visszarendelték Szegedre egy nagyszabású munkához. Szegedtől néhány kilométerre állt be az FK—130-as kotró három önürítős uszállyal a Tiszára. Ezúttal nem a folyó medrét mélyíti, hanem speciális feladatot végez: a két part között olajcsöveknek készít ágyat a Tisza medrében. A munkát Révész István fokot rómester kalauzolásával tekintettük meg. Elmondotta. hogy a Tisza vízállása most rendkívül kedvező ehhez a munkához. Mínusz 100 centiméter körüli a vízállás, s ettől számítva a 730 centiméteres mélységig kotortak — tíz méter szélességben — a Tiszán. A kotrással egy időben a két parton földmarkológépek csinálnak utat a csővezetékeknek. Innen valamivel távolabbra vontatják majd a kotrót, hogy az olajcsöveknek egy másik ágyazatot is elkészítsen. A felszínre hozott iszapot, homokot nem rakják ki a partra. hanem azonnal hasznosítják: az önürítős uszályok a lefektetett olajcsöveket a második ágyazatból kitermelt iszappal, homokkal takarják le. A teljes apparátussal működő kotrón és a kiszolgáló uszályokon dolgozók éjjel-nappal a Tisza hátán laknak. Egy tanyahajón kényelmesen berendezkedtek, s ott is főznek részükre. Csak ivóvízért jár be Szegedre az FK -326-os vontatóhajó. #