Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-11 / 188. szám

Történelmi parancs S zülőfalumban tavaly három helyen is átkelőhelyet jelöltek ki, zebracsíkozást festettek a nagyutcán, hogy a növekvő gépjármű-forgalomban ezzel is elejét vegyék a baleseteknek. Erre a műveletre aztán ke­rült sor, hogy eltávolították a régi macskaköves útbur­kolatot, s újat, pormenteset varázsoltak helyére. Ostor­nyeles neonvilágítást szereltek fel kétoldalt, s csatornáz­ták a községnek ezt a központi részét. A nagyobb üzle­tekre fénybetűket tettek, a járda és az úttest közötti sza­kaszt parkosították, hosszú sávban virágokat ültettek, amelyek egész nyáron át pompáznak. Most kezdték el a háromemeletes lakóház építését. Korábban már megépült az új kétszintes általános isko­la, a gimnázium is új épületet kapott. Itt már évek óta valamit mindig fölavatnak: milyen nagy esemény volt a hidroglóbus üzembe helyezése, az, hogy minden utcában új kutak kezdték ontani a vizet. Vagy az önkiszolgáló bolt fölavatása. Az első hetekben az is végigjárta, aki nem akart vásárolni: egyszerűen csak gyönyörködött a csillogásában és azt mondták az emberek: ez éppen olyan, mint a városi üzletek. Éppen olyan mint városon.:: Hányféle jelenségre mondhatjuk el ugyanezt? S az önkiszolgáló boltok, a kagylófoteles eszpersszók csillogása? A felszín mögött sok­féle változások játszódnak le éveinkben, amelyekre pon­tosan ráillik az „épp olyan, mint városon" kitétel. Biztos jövedelem, fizetés, a munka könnyebbé válása a technika térhódítása révén. Társadalombiztosítás, családi pótlék, nyugdíj és anyasági segély. Villany a házban és gáztűz­hely. Többszobás, gangos házak és televízió. Nem más változott itt röpke néhány év alatt, mint maga az egész életforma. Hasonlóvá lett, közeledett, s egyre közeledik a városi ember ugyancsak fejlődő életformájához. Azt mondjuk, ma az öltözékéről már nem lehet fel­ismerni a falusi embert, a paraszti foglalkozásút. Nem ám, mert hiszen változáson megy át a mezőgazdasági munka egész jellege. Nincs már parasztság a szónak ab­ban a régi értelmében, amikor ez a meghatározás az el­maradottságot, a szívszorító alázatosságot, a sötét kilá­tástalanságot jelentette. Az egyes családok állapota is jól mutatja ezt. Megszűnt a múlt és valami új kezdődött, amelyben a szülő és gyermek, férj és feleség kapcsolata az egyenlőségre alapozódik, nem a juss a döntő, a bol­doguláshoz, hanem a szakma megszerzésének reális lehe­tősége, az elhelyezkedés, az emberhez méltó megélhetés mindenki számára nyitott távlata. Ez pedig magával hoz­ta a városi divaton túl, hogy milliók ébredtek emberi méltóságuk tudatára, s elkezdtek felemelt fejjel járni — mert ez a lényeg. K önnyű lenne mindezt azzal elintézni, hogy a techni­ka alkalmazásának köszönhetjük mindezt. Annak is.. Az a körülmény, hogy az ipari eredetű nyers­anyagok és berendezések növekvő mértékű betörése a gazdálkodásba lassan az egész mezőgazdaságban uralko­dóvá teszi az ipari jellegű tevékenységet, természetesen kihat az emberek gondolkozására, kultúrájának, igé­nyeinek korszerűsödésére. A technikai haladásnak, az élet bármely területén mutatkozó fejlődésének a mi viszo­nyaink között politikai feltétele van. Ez a feltétel: a munkáshatalom. A sikerek forrása pe­dig a két nagy dolgozó osztály, a munkásosztály és a parasztság összefogása, szövetsége. Van annyi tapasztalatunk, hogy nyugodtan elmond­hatjuk; — a munkások és parasztok összefogása nélkül, ma nem tartanánk ott ahol tartunk, ezek a szép új vilá­gunkat megalapozó békés építőmunka évei nem követ­keztek volna el. A munkásosztály segítsége nélkül a pa­rasztság sorskérdései nem nyertek volna megoldást sem­miképpen. Amint azt Fehér Lajos elvtárs, miniszterel­nök-helyettes, a Termelőszövetkezetek I. Országos Kong­resszusán elmondott beszédében megállapította: „A ma­gyar történelem kézzel foghatóan példázza, hogy a pa­rasztság leghűségesebb barátja, érdekeinek legkövetkeze­tesebb képyiselője a munkásosztály. A marxizmus—le­ninizmus eszméi és a kommunista párt által vezetett ipa­ri munkásság az az egyetlen erő, amely képes a dolgo­zó osztályok javára fordítani a történelem menetét". M ost, hogy végleg javunkra fordult a történelem, el­mondhatjuk, hogy a parasztság is mindent megtett az ország fejlődése érdekében. Tudott dolog, amennyire a parasztságnak szüksége van a munkásosz­tály állandó és sokoldalú segítségére, ugyanúgy a mun­kásság és általában a városi lakosság nem lehet meg a parasztság cselekvő támogatása nélkül. Ezt általában ls igaznak ismerjük, hát még ha jobban belegondolunk: a két osztály kapcsolata az élet minden területén érvé­nyes, közös gazdasági érdek is. A parasztságnak létérde­ke, hogy fejlődjék az ipari termelés, hiszen enélkül nem korszerűsödhet a mezőgazdaság, amely az ipar egyik leg­jelentősebb „megrendelője". Ugyanakkor azonban az ipar sem lehet meg a fejlődő mezőgazdasági termelés nélkül. Nyugodtan elmondhatjuk tehát, hogy az egymásra­utaltság tényét a nap minden órájában látjuk és érez­zük. erről tudomást nem venni lehetetlen. Úgyszintén fel­ismerhető mindebből az érdekek teljes azonossága ls. Ezért van igazuk azoknak, akik azt mondják, hogy a két osztály összefogása, a kölcsönös támogatás politikája tör­ténelmi parancs. KOVÁCS IMRE VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! T " A MAG T A R SZOCIALISTA MUNKÁSRA'RT LAPJA 57. évfolyam, 188. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1967. augusztus 11. Kádár János elvtárs Fejér megyei dolgozók körében Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Fejér megyei körútja során csütörtökön délelőtt Tóth Mátyásnak, a Központi Bizottság osztályvezetőiének, Darvast Istvánnak, a KB osztályvezető-helyettesének társaságában a csaknem 20 ezer holdon gazdálkodó Agárdi Állami Gazdaságot kereste fel. A látogatásra elkísérte Herczeg Károly, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Tapolczai Jenő, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, a Köz­ponti Bizottság tagjai. A tanácsteremben Váncsa Jenő, a gazdaság igazgatója ismertette a mintegy 1600 dolgozót foglalkoztató gaz­daság termelési eredménye­it. természeti adottságait, fejlesztési terveit. A tájékoz­tató után Kádár János fel­kereste a gazdaság több részlegét, járt a vegyszere­sen kezelt kukoricatáblák­nál, megnézte a több mint 300 holdas újtelepítésű sző­lőt és a jánosmajori hús­csirke-nevelőtelepet, ahol A nagygyűlés előtt munkásokkal és műszakiakkal találkozott « Központi Bizottság első titkára. Képünkön: A VTRGY tv-szerel (léjében Schiller Jánosncval beszélget egyszerre mintegy negyed­millió csirkét gondoznak. Délután a magyar alumí­niumipar egyik nagyfontos­ságú üzemében, a Székesfe­hérvári Könnyűfémműben folytatódott a program. Kal­mq.r Dezső, a székesfehér­vári városi pártbizottság első titkára, Juhász Já­nos, a vállalat igazgatója, Borbás Sándor, a gyári párt­bizottság titkára és Schip­pert László főmérnök üdvö­zölte a párt Központi Bi­zottságának első titkárát. A vállalat igazgatója részlete­sen ismertette a gyár mun­Székesfchérvár dolgozói a lek-víziógyárban tartott nagygyű­lésen hallgatták meg Kádár János beszédét Szavaira Kádár János vála­szolt. Ezután gyárlátogatás kö­vetkezett. A vendégek meg­nézték az üzem most épülő szélesszalag hengerművének csarnokát, és felketesték az öntödét, a présművet, a gyár termékeit bemutató kiállí­tást. A látogatás befejező ak­tusaként Kádár János a vá­rosi tanács tanácstermében aktívaértekezleten találko­zott Fejér megye pártmun­kásainak képviselőivel. A Központi Bizottság első tit­kára beszámolt a résztve­vőknek a megyében szerzett tapasztalatairól, majd idő­szerű bel- és külpolitikai kérdésekről adott tájékoz­tatást. Az aktívaértekezlet után a megye és a város veze­tői fogadást adtak a vendé­gek tiszteletére. Kádár Já­nos szívélyes búcsút vett a ,, . . . házigazdáktól, és az esti seget, termelest eredmenye- órákban visszaindult Buda­it és a fejlesztési terveket, pestre. (MTI) káskollektívájának tevékeny­Jol minősép rizst ígérnek a gazdaságok Terjednek az új hazai fajták Hazánk fontos rizsterme- tették, mint a külföldről pusú korszerű rizskombájnt lő vidéke az Alföld dél-ti- származókat. A múlt évi ta- várnak, amelyek a mély, sá­szántúli része. Csongrád és pasztalatok alapján szívesen ros talajokon is biztonsá­Békés megyében a Tisza és foglalkoznak ezeknek ter- gosan dolgoznak. Ezenkívül a Körös mentén mintegy melésével a gazdaságok, szovjet rendre vágó gépeket hétezer holdat foglal el az mert — bár valamivel hosz- is munkába állítanak, s a idén a vízi gabona. A kez- szabb tenyészidejűek — ter- learatott termést rendfelsze­dőben gyengén fejlődő nö- mésük nagyobb szemű, jobb dővel ellátott gabonakom­vényre a huzamos ideje tar- minőségű. Előnyös tulajdon- bájnokkal csépelik. A kü­tó száraz, meleg időjárás ságuk még a Kákái fajták- lönböző gépi kedvezően hatott s most nak az is, hogy géppel jól zavartalan már szép fejlettek a kalá- arathatok, csépelhetők, a MHS helyett MHSZ Ülésezett az MHS megyei elnöksége Az MSZMP Csongrád me- szövetség vezetőinek, tag­gyei végrehajtó bizottsága, jainak, aktivistáinak. Egy­a megyei tanács, a szegedi ben arról is tájékoztatta a m. j. városi tanács, továbbá a tömegszervezetek és a fegyveres testületek képvi­résztvevőket, hogy az MHS szervei, szervezetei, klubjai, szakkörei tovább dolgoznak, selőinek jelenlétében teg- programjuk, tervük érvé­nap ülésezett Szegeden MHS Csongrád megyei az nyes. Az új szövetség foko­el- zatosan veszi majd át az nöksége. Jánoska Gergely MHS szerepét azzal a cél­alezredes, a szövetség orszá- lal, hogy a honvédelmi ne­gos intéző bizottságának veíés, a katonai elő és utá­szok. Ez az év az első, ami­kor az új, hazai nemesítésű berendezések munkáját jól szervezett növényvédelem­mel készítették elő. A re­pülőgépes növényvédelmi kétszeri szempergési veszteség egé­szen minimális. A két me­gye állami gazdaságaiban szolgálat brigádjai fajtákat, a Szarvason neme- negyven százalékosra terve- permetezéssel pusztították sített Kákái 203-as és 162-es zifc a gépi betakarítást. Hat ki a rizskalickák káros ví­rizst nagyobb területen ve- jugoszláv Zmaj—Kondor ti; zi gyomnövényeit. tagja, megyei elnök ismer tette a Minisztertanács au­gusztus 3-i határozatát az képzés színvonalának eme­lését elősegítse. arról, hogy az MHS járási, városi, községi szervei, szer­vezetei a következő hetek­MHS helyzetéről és megszű- . elnökségi ülés a tájé­néséről, valamint a Ma- koztató alapjan hatarozott gyar Honvédelmi Szövetség létrehozásáról. Megállapította, hogy az , . ... .... . .. MHS fennállásának éveiben J*11 elnökségi üléseken, il­naau népszerűségre tett letve taggyűléseken ísmer­szert, jelentősen hozzájárult Minisztertanács ha­Végül az elnökség jóvá­a honvédelmi feladatok megvalósításához, évről év­re nagyobb tömegeket moz- hagyta a megyei intéző bi­gósított részint a katonai zottság döntését, amelynek előképzésben, másrészt pe- értelmében Hegedűs Lász­dig a különböző klubokban, lót, a szövetség megyei el­szakkörökben, nem utolsó­sorban a tömeges honvé­nökhelyettesi tisztsége alól felmentették és kinevezték delmi rendezvényeken. Elis- az MHS megyei szervezőjé­merését fejezte ki ezért a nek. Kapunyitás előtt a mezőgazdasági kiállításon Nagy iramban készül, S napról-napra csinosodik a 66. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár területe. Több mint rnásfélezer főnyi technikus- és munkásgárda dolgozik a bemutatótereken, pavilonokban és a kertésze­ti mintaparcellákon. Sürget az idő: két hét múlva, au­gusztus 25-én ünnepélyes kapunyitás. Dr. Kádár Ödön, a kiállí­tási iroda sajtóföneke tá­jékoztatásul elmondta, hogy az idei kiállításon 35 önálló cég, vállalat, in­tézmény bemutatója te­kinthető meg. A növényter­mesztési bemutatókon 212 állami gazdaság, illetve ter­melőszövetkezet, a kertésze­ti bemutatókon pedig 169 gazdaság vesz részt. A külföldi kiállítók min­den korábbinál nagyobb számban szerepelnek: az idén kilenc nyugati ország­ból 73 cég jelentkezett. A baráti országok mezőgazda­ságát, illetve mezőgazdasági iparát a bolgár Agromas, a csehszlovák Motokov, az NDK Transportmaschinen cég, valamint a szovjet Ex­portles külkereskedelmi vál­lalat képviseli. A kiállítás iránti élénk ér­deklődésre jellemző, hogy ed­dig hatvan különvonatot és többszáz különautóbusz-já­ratot foglaltak le a látoga­tók gyors és kényelmes szállítására. Új szerződéses formák az exportban A Gazdasági Bizottság ha­tározata alapján a külke­reskedelmi miniszter most megjelent utasításában meg­jelölte azoknak az árucso­portoknak, termékeknek, il­letve tevékenységeknek a körét, amelyeknél a saját­számlás elszámolási rend­szert fenntarthatják. Saját számlára vásárolhatják a külkereskedelmi vállalatok például azokat a terméke­ket, amelyek viszonylag kis mennyiségben exportálha­tók és kollekcióikban szé­les áruválaszték szükséges. Fenntartható az eddigi el­számolási rendszer akkor is, ha az üzem készítményeinek olyan csekély hányada ke­rül exportra, hogy a terme­lőnek nem számottevő a kö­zös érdek megteremtése. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetését követő­en, tehát a jövő évben, a Külkereskedelmi Minisztéri­umhoz tartozó vállalatok exportjának várhatóan csu­pán 10—12 százaléka, az importnak pedig 4 százalé­ka bonyolódik majd le sa­játszámlás elszámolás sze­rint Ez egyben azt jelenti, hogy az árucsere-forgalom túlnyomó részénél az újsze­rű, a közös gazdasági érde­keltségen alapuló kapcsola­tok érvényesülnek. A külkereskedelmi és az ipari vállalatok megkezd­ték az új elszámolási for­mák kialakítására irányuló tárgyalásokat, szerződéskö­téseket, hogy a jövőben már export-import feladataik többségéről együttesen vál­lalhassanak gazdasági fele­lősséget és ennek megfele­lően az eredményekből kö­zösen részesedhessenek. (MTI1

Next

/
Oldalképek
Tartalom