Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-08 / 185. szám

fl cigánybáró Strauss-est a szabadtérin Szegeden a „Nők Könyvespolca Az immár hároméves múltra visszatekintő Nők könyvespolca mozgalom ..életrajzát'' máris kivételes sikerek jellemzik, s a szervezőknek. a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalatnak azt a törekvését igazolják, mennyire helyes volt ezt a klubot — egyrészt a család súlypontját, összetartó erejét jelentő nőkre alapozni, s mozgalmuk sorsát az eddig keveset, vagy alig olvasó asszonyokra bízni. A kezdeti négyezer (háztartásbeli, tsz-tag, ipari, kereskedelmi dolgozó, pedagógus, közalkalmazott, tisztviselő és diák) jórészt vidéki tagok száma már 23 ezerre emelkedett. Az elmúlt évben négymillió forint értékű könyvet vásároltak a Nők könyvespolcától, magas, 210 forintos egyéni vásárlási átlagban. A klubtagokkal a 1 kapcsolatot erősítik személyes. baráti kapcsolatokkal, külön rendezvényekkel, különböző színházakba szóló bérletkedvezménnyel — s a tavalyi sikeres találkozóhoz hasonlóan az idei szegedi találkozóval ls. Az Ide érkező 800 vendég közül 600-an különvonaton jöttek, a többiek egyénileg, az ország minden résaéből. Szom balon a Cigánybáró premierjét nézték végig, tegnap délelőtti ankétjukon színültig megtöltötték a Vörös Csillag mozi nézőterét Jászberényi József/iek, a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat igazgatójának és Kertész Magdának, a Nők Lapja rovatvezetőjének megnyitó szaval után az írók, művészek bemutatkoztak a közönségnek. Váradt László mulatta be a két legnépszerűbb író vendéget: Várnai Zsenit és Hegedűs Gézát — Kelen Dóra. Dőry Virág ás Balázsovits Lajos Interpretáló közreműködésével. Hogy a szórakozás, vidámság se hiányozzék, a szüneti könyvdedikálás után Darvas Szilárd, Komlós János művei hangzottak el. Még két színésznőt: Komlós sy Erzsébet operaénekesnőt és Fónav Mártát; s a Fortuna-zenekar szereplését köszöntötték sok tapssál, szeretettel a könyvek barátai, akik tegnap városnézés után elbúcsúztak Szegedtől. J. A. Amikor a mesteri pálcát vonő V Ultin fel. Willl Boskovsky A cigánybáró III. felvonásának elején Hétezren a virágkiállításon Nagy sikere volt az országos virágkiállításnak Szegeden. két és fél nap alatt több mint hétezer vendég és helyi lakos látogatta meg. Ma este 8 óráig még bárki megtekintheti a nagysikerű kiállítást. Az őszibarack- és borkiállítás, valamint a virágkiállítás díjait augusztus 20-án, a szegedi ünnepek záróestéjén a Tisza szálló tükörtermében osztják kt a nyertesek közt. Addig is megtekinthetők a dijak a Korzó cukrászda kirakatában. A második felvonásbeli huszir-Jelenet. fordulopont A rigánvna ró históriájában. Balról jobbra: Mtrabella (Turján Vilma), sróf Carnero (Katona l.a|os). a huszárok, Gábor diák (Gvlmcsl Kálmán) ís karinkny Sándor (Faluid Sándor). Másodszor került kilenc év óta Johann Strauss daljátéka a fesztivál programjába. s átrendezett, szövegkönyvét nem egy pontján merészen megtoldott, meghúzott változata arra a törekvésre utal, hogy a szegedi nagyszínpad rendezői keresik-kutatjók módját egy speciális, nevezhetnénk népszínházi koncepció kialakításának. A kísérletezés persze az operett-daljáték műfajában adott leginkább, amit a szerzői szándék rugalmasan bocsát korízlés-közönségigény rendelkezésére. Tiszteletreméltó tehát a próbálkozás. ami a Szinetár Miklós— Félix László rendezőpárost vezette a frissebb, megfésült szegedi Cigánybáró megkomponálására. Tiszteletreméltó, ha a végeredményben moet bizonyos mértékig problémák is jelentkeznek. Amit feltétlen dicsérni lehet: néhány márkás Strauss-kerlngő, polka átvétele, mellyel lehetőség.nyílott impozáns koreográfiával nagylétszámú balettkar szerepeltetésére. Barkóczy Sándor nagyjából élt ezzel az alkalommal, bár igyekezete nem annyira bravúros, kifejezetten szótókra koncentrált táncokat állított össze, hanem együtteseket mozgató, Összhatásában nivellált produkciót. ami helyenként erénye, máskor — fiatal, rutintalan balettkarának kivitelezésében — hátránya volt az előadásnak. Szólistát — Szumrák Vera, Dózsa Imre, Slpeki Levente — a harmadik felvonásbeli pas de trois-ban tetszettek. Szinetár Miklós érdeme továbbá, hogy megtalálta módját miként veszítse talaját a Cigánybáró majd évszázados távolságból fakón idefénylő, huszármentés-csinadarattás, császárpárti, mégis Habsburg-ellenes abszurdum-histórlájának — éppen népszínházra adaptálásával. Amivel viszont kevésbé lehet egyetérteni, az előadás egészének elmozdítása a kabaré-bohózatos hangvétel felé. Noha a műfaj önmagában cseppet sem mond ellent a szellemes bemondásokkal Ötletes helyzetkomikumokkal, akár rögtönzött, akár tudatosan átírt operettszövegkönyvének (éppen a felismerés dicséri a rendezést!), ám ez a vasárnap látott-hallott változat részben nem volt eléggé szellemes, részben kissé stílszerűt lenné vélt. Mert a probléma alapvetően az, hogy a Strauss muzsika — ilyen átvételekkel tovább erősített, dekoratívebbé. gazdagabbá tett zenei anyagával — sokkalta igényesebb annál, semmint kommersz trükkökkel sekélyesiteni lehessen egészében sajátságos couleur locale-ját. Félreértés ne essék, semmi kifogásunk a kitűnő cigánytrió — Ktbédy Ervin. Kovácé János, Pagonyi Nándor — harsány, sárszagú-életvidám játéka, sem Fónay Márta rusztikus oldaláról ellenpontozott. egészségesen karikírozott Mária Teréziaparódiája ellen, csakhogy... csakhogy nem egy gyöngyszemekkel ékesített kisebb fajta Strauss-oeuvre mellé való, hanem például a „mindenki kedvére" tervezett, vidám, szatirikus kabaré-műsorba. Ebből a szegedi Cigánybáróból nem hiányzott tulajdonképpen semmi idevaló látványelem — düledező Zsupán ház, vadregényes cigányéjszaka, fenns(kra-érkezés és sárkunyhókhoz levezető bevonulás. csillogó Burg és vibráló fényű kincs-felfedezés mind-mind Bakó József díszletező, Móric Tivadar jelmeztervező korhangulatot idéző, gazdag koloritú fantáziájával készültek — csak éppen az arányokkal nem sikerült mértékkel-értékelően bánni. Willl Boskovsky közreműködése élményszámba ment. A kitűnő karmester nemcsak a különleges fényű és csillogása bécsi Strauss-slílust hozta magával a szegedi Dóm elé, hanem néhány forró pillanatra a múlt század nevezetes Strauss-koncertjelnek cslllogó-konfettis, pezsgós-mámoros emelkedett atmoszféráját. Vezénylése egyszerű mozdulatokkal, hihetetlenül természetes elegánciával, graciőz pontossággal avatta be környezetét a Strauss-muszlka minden szépségének, önfeledt áradásának rejtelmeibe, s hála szorgalmas műhelypróbátnak. a zenekar engedelmes nagyvonalúsággal társául tudott szegődni. S- mikor Boskovsky a harmadik felvonás elejére kölcsön.vott Mesék a bécsi erdőről, hegedűszólójához a pálcát vonóra cserélte, akartuk remélni és sikerült hinni, maga a Kerlngökirály muzsikál itt édes dalamaival. Az énekes szereplők közül Komlóssy Erzsébet (Czlpra) plasztikus színekkel felrakott, dinamikusan értelmezett cigányasszonyt Játszott. Dunszt Mária belülről formálta meg Saffi érzékeny, vibráló szépségű alakját. A Cigánybárót színpadra állító Palcsó Sándor teljesítményének legfőbb értéke az egyenletes, biztos tartás énekesprózai feladatokban egyaránt. Szalma Ferenc szólamainál helyenként zavart a basszusára transzponált hangszín, mégis pórias-piknlkus Zsupánja egyik kiemelkedő erőssége az előadásnak. Berdál Valéria énekesi kvalitásaival feledtette. hogy Arzénája a kelletnél rokonszenvesebbnek hatott. Katona Lajos Carnero gróf maszkjában stílusos, vérbő operett-figurát alakított. csakúgy Király Levente (Ottokár), aki egészségesen harsány, remekül felépített karakterfigurája az előadás üde színfoltja volt. Kisebb szerepekben Gyimesl Kálmán, Mentes József és Csíkos Gábor nevét kell megemlíteni. A zenekart Szalatsy István, a kórusokat Szalay Miklós készítette elő — gondosan. N1KOLÉNYI ISTVÁN Szegedi Fotoszaton A Juhász Gyula művelődési otthonban helyet kapott III. Szegedi Fotószalon című kiállítást Kéli Pál, H Fotóművész Szövetség elnökségi tagja nyitotta meg vasárnap délelőtt. Ez a harmadik1 országos bemutatkozás kilenc vidéki amatőrklub munkáját, a budapesti, debreceni, dunakanyari, dunaújvárosi. győri, kecskeméti. mecseki, miskolci és a vendéglátó szegedi fotósok reprezentáns1 ulkotásait. kísérletező törekvéseit mutatja be, pontosan 178 kiállított képen. A budapestiek Színes kollekciója önmagában is élmény. Akár Szentornyai Ferenc Kikötő című „litográfiáját". akár Morltng Róbert művészien komponélt Gyümölcscsendéletét, vagy Réti Pál impresazionisztikus, technikai bravúrral készült Régi városát vizsgáljuk. A kiállítás anyagában különben is jelentős helyet kapott a technikával, a különböző műfajokkal való kísérletezés. Litográfián kívül sok a „grafika", aminek egeszen szép ritmusú képek — mint például a szegedi dr. Porszász János Köcsögök című, vagy Radák Mária Kerítés című képe is bizonyít. Helvet. kap a montázs — mindjárt egy érdekei, szürrealista kompozíciót említve képviseletéül: Horváth István. debreceni fotós Fotomontázsát, vagy Juhász Gyula Szabadságot című, Vietnam mellett mozgósító lendületes erejű képét. Persze a kitaposott út, a „szokványos" formaeszközökkel megoldott képek gazdáinak sincs mit szégyellniük. Formakultúrájuk a beléjük sűrített mondanivaló közöl újat a munkáról, például dr. Porszász János Cséplőmunkás, vagy a győri Z. Szabó László Szénhordók című képén. S művészi színvonalú, harmonikus egységbe komponált, érzékeny képi megfogalmazásúak a Csendélet és Tornáccsendélet című képek. — gazdái: Mihalecz Lajos és dr. Sidló Gábor miskolci klubtagok. Tillai Ernő mecseki fotós képei: az Alma kancsóval és a Vlllánykövesd című konstruktív alkotása. S a rangos amatőr képekből megemlítünk még két kivételesen sikerült, lendületes, általánosító erejű „állatfotot", Horváth Dezső Birkafolyó és a dunaújvárosi Laezy Zsolt Csikók című képét A megnyitón már megszületett döntés szerint egyébként a bíráló bizottság a Magyar Fotóművészek tiszteletdíját a legkiemelkedőbb kollekcióért — a Budapesti Fotoklubnak adományozta. A Népművelési Intézet díját a rendkívül változatos anyagért a Szegedi Fotóklub kapta, a Foto című lap szerkesztősége a dunaújvároslak egységes színvonalú képelt Jutalmazta, s valamennyi kiállító klub bronzplakettet kapott jutalmul. Jakab Ágnes . Meghalt flprily Lajos Ismét nagy veszteség ért* irodalmi (Hetünket: Kassák Lajos, Füst Milán után hétfőn a magyar irodalom másik nagy öregje, a 80 éves, József Attila-díjas Áprily Lajos, költő és műfordító távozott az élők soréból. Áprily Lajos — családi nevén Jékely — költői munkássága Erdélyben kezdődött: tehetsége nagyenyedi tanárkodása idején bontakozott ki. A lassan érő költők közé tartozott. Első kötete a Falusi elégia, viszonylag későn, 34 éves korában. 1921-ben Jelent meg. Már ebben az első kötetben feltűntek tehetségének, költői egyéniségének sajátos vonásai: a mívesség. a mesterség szeretete. a cizelláltság, a forma feltétlen tisztelete. Nagyobb visszhangot, jelentősebb elismerést azonban csak 18 évvel később megjelent hatodik kötete. A láthatatlan írás váltott kl. Nemcsak a kritika fogadta feltétlen elismeréssel ezt a szép kötetet. hanem a közönség ts felfigyelt rá, s ettől kezdve Áprily az ország eg.vik legnépszerűbb. legtekintélyesebb költője lett. Áprily nem tartozott a formabontó, formát újító művészek közé. A XX. század sokféle kísérletezéseitől mindig bizonyos távolságban tartotta magát. Tisztelte a hagyományokat, a múlt nagy értékeit, s ügy törekedett újat adni, hogy ezektől a tradícióktól sohasem szakadt el. Költői magatartását egyfajta nemesség határozta meg; Áprily a világ bántó hatásai elől menekülő természet. Szeme a közvetlen környezetén pihen, legközelebb áll hozzá a természet, az erdélyi hegyek és hatalmas erdők világa, a táj s verseiben ez a világ olvad össze, válik eggyé a klasszikus kultúrával, az ókori irodalom nagy hagyományaival. Egyik legszebb verse a Marathon című szonett, a magyar irodalom egyik legtökéletesebb szonettje például a klasszikus történelmi eseményből kiindulva beszél a tavasz és a tél küzdelméről. Két legutolsó kötete, az Abel füstje és a néhány hónapja megjelent Jelentés a völgyből mintegy összefoglalása költészetének. Ezekben az utolsó kötetekben ls ugyanannak az érzékeny költőnek, ugyanannak a természettel szoros kapcsolatban álló embernek a lírája áramlik, amely a fiatalkori munkáiban. A kidolgozás azonban dísztelenebb, esz* köztelenebb. egyszerűbb, tömörebb és modernebb tehát. Áprily munkásságában nagy jelentőségű, műfordítói tevékenysége. Olyan Irodalmi remekműveket fordított le és tett tízezrek közkincsévé mint például Puskin Anyeginje és Ibsen Peer G yntje. Aprily Lajost a Magyar Írók Szövetsége saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. Műszaki hiba miatt balesetet okozott motorkerékpárjával Kistelek és Kiskunfélegyháza között Andirka Pál, kaskatyi lakos, összeütközött az ugyancsak motorkerékpáron szabályosan szemben haladó Plgnlczkl Sándor, Balástya. Tanya 627. szám alatti lakossal. Pigmczkl cs mögötte utazó felesége súlyos sérülést szenvedtek. Az ügyben a vizsgálat folyik. Fának szaladt kölcsönkért gépkocsival Kisteleken, a Munkácsy utca 16. szémú ház előtt Nagy János, Szeged, Maros utca 1. szám alatti lakos. Nagy és a kocsiban utazó felesége sérülést szenvedtek. Az általa okozott kár mintegy 15 ezer forint. Ittasan hajtott kerékpár1 Jún u Szóregi úton Héja Közlekedési balesetek Sándor, Hódmezővásárhely, Pálma utca 26. szám alatti lakai. Balra eseljent, s egy mögötte haladó gépkocsi elütötte. Héja súlyosan megsérült. Gyorshajtás következtében személygépkocsi val fának ütközött Kisteleken a Kossuth i|tca 38. számú házelótt Bfettsláv Jeniesek bolgár állampolgár. A kár mintegy 5 ezer forint. Nem adott áthaladási elsőbbséget Szegeden, a József Attila sugárút és ti Római körút kereszteződésében a személygépkocsival közlekedő Maurlcs Andria jugoszláv állampolgár, öszszeütközött a 10 AKÖV egy szémélygépkoesijával. Maurlcs és két utasa sérüléseket szenvedtek. Az általa okozott kár mintegy 10 ezer forint. A követési távolság be nem tartása miatt személygépkocsival a fának szaladt Kistelek és Kiskunfélegyháza között Macek Tomns csehszlovák állampolgár, axi könnyebben megsérült. A kér mintegy 4 ezer forint. Gyorshajtás következtében Szeged és Balástya között az jitmerti árokba borult 'személygépkocsiiéval Belopolísc Borivaja jugoszláv állampolgár. Felesége és 15 éves fia életveszélyes sérüléseket szenvedett. A kocsiban keletkezett kár mintegy 10 ezer forint. A nem biztonságos közlekedésre vonatkozó szabályok miatt a nyomozás érdekében lakhely elhagyási tilalmat rendeltek el vele szemben Kodd, 1967. augusztus 8. OÍLMAGYARQRSZAG 5 »