Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-08 / 185. szám

Ék hancgB3@m mechanizmusa A

zt hiszem, nincs olyan ember, aki napjában legalább tízszer ne emlegetné az új gazdasági mechanizmust valamilyen formában, valamivel kapcsolatban. Ha lassan intézik hivatalos ügyeit, ha nem kapja meg a keresett cikket a boltban... elhangzik a megjegyzés: „Várjunk csak, majd az új mechanizmusban!" Arra gondolnak ilyenkor, hogy az új gazdasági mechanizmusban egyszerűbben és gyorsabban intézik el ügyeiket, hogy kevesebb lesz a bürokráciának is a hajtása. Lesz elegendő áruválaszték az üzletekben, javul a minőség és a kereskedelem valóban kereskedelemmé válik. Jogos ez a várakozás, s jól esik az a bizalom pártunk politikája iránt, amely az ilyen mindennapi megjegyzésekben is hangot kap. Az új gazdasági mechanizmusban valóban sok minden másképp lesz,, sok minden megváltozik. A- mechanizmus reformjára azért került sor, hogy erősítsük szocialista fejlődésünket, jobban, gazdaságosabban termeljünk, gyorsabbá tegyük előrehaladásunkat. E mindennapi megjegyzésben találni azonban vadhajtásokat is. Egyik példával egy intézménynél találkoztam. Az osztályvezető és egy régóta ott dolgozó szakmunkás „vágta egymás fejéhez" az új mechanizmus megjegyzést. Az osztályvezető gyakran ingerlékeny, utasításait olyan hangnemben adja ki, amelyet nem mindenki fogad el sértődés nélkül. Nem is az utasítás, a rendelkezés tartalma ellen esik kifogás, hanem a „körítés" ellen, ahogyan azt a beosztottak tudomására hozza. Egy ilyen utasítás alkalmával hangzott el a szópárbaj is. A szakmunkás: „Az új mechanizmusban nem fog így beszélni a beosztottjával!" Az osztályvezető: „Az új mechanizmusban maga lesz az első, akit kirúgok!" Közben hivatkoztak az új Munkatörvénykönyvre is, amely nagyobb szabadságot és lehetőtéget biztosít a felmondásra mind a két fél részéről. Ez igaz is, az új törvénykönyvben kevesebb lesz a merevség, a megkötöttség, de a nagyobb szabadság nem jelent nagyobb szabatosságot egyik félnek sem. Csak úgy, indokolatlanul a jövőben sem lehet utcára tenni dolgozót, különösképpen nem olyan dolgozót, akinek a munkája kifogástalan és már hosszú ideje egy helyen dolgozik. Az ilyen embereket külön is védi a most készülő törvénykönyv. A másik példával egy új üzletben találkoztam. Villanyégőt vásároltam a műszaki osztályon. A pult előtt nem volt zsúfoltság, s amikor megkaptam a blokkomat, egy ideig még nézegettem a polcokon levő cikkeket. Közben jött egy vevő és 26-os drótperemes kerékpárkülsőt kért. Az eladó fel sem nézett, rá sem pillantott a vevőre, hanem lakonikusan mondta: „Nincs." A vevő ott állt még egy-két másodpercig, bizonytalankodott, hogy kérdezősködjön-e tovább, majd mint akire „rászóltak", elfordult és elment. Aztán jött egy másik vevő, aki éppen úgy járt, mint előző sorstársa. A harmadik nem bizonytalankodott annyira, mint emezek, hanem amikor elindult, félhangosan megjegyezte: „Várjunk csak, majd az új mechanizmusban!" Az eladó valamit hümmögött, én pedig a pénztárhoz mentem és teljes mértékben igazat adtam a harmadik hoppon maradt vevőnek. Sokat gondolkodtam a mechanizmuson ezidáig. Tudom, hogy a gazdaság irányításának eddigi rendszere kívánja, követeli meg a reformot, s hogy a reform nem cél, hanem eszköz annak érdekében, amit a cikk elején is leírtam. A hangnemről nincs szó a gazdasági mechanizmus reformjának irányelveiben. A hangnemmel kapcsolatban nem kell reformot meghirdetni, annak megváltoztatására nem kell direktívákat, Irányelveket kiadni. A hangnem erkölcsi oldal, az emberi magatartás kérdése elsősorban, de van valami köze a mechanizmushoz is. Nem véletlenek azok a mindennapi megjegyzések a beosztott éj> a vezető,, az eladó és a vevő között sem. A. hangnem mechanizmusa is változást igényel nagyon Sok embernél. Annál a vezetőnél is, aki nem képes meggyőzően, a mi erkölcsi normáink szerint tárgyalni beosztottjaival, s annál az eladónál is, aki csak lakonikus választ présel ki a vásárlónak. Az a két ember, aki felkereste az üzletet, igen nagy gondban lehet, hiszen kerékpárját nem tudja használni. Meglehet, hogy azzal jár munkahelyére, s mivel nem jó a kerékpár, értékes időt veszít el pihenéséből, otthoni munkájából vagy szórakozásából. Nincs ez hatás nélkül még hivatalos munkájára is. Tajagyon értékes dolog a hangnem a munkahelyen is. I wl Sokszor többet ér, nagyobb haszna van, mint egyegy alkalmi pénzjutalomnak. A kislányom az iskolai Szünetben gyárban dolgozik. Egyik nap örömmel számolt be arról, hogy csoportvezetője megdicsérte. Csak annyit mondott neki, hogy megvan elégedve munkájával, igyekezetével. A kislány elmondta azt is, hogy ezután még jobban igyekezett, még szorgalmasabban dolgozott. Jól esett neki az elismerés. Higgyék el, a felnőtteknek is éppen olyan jól esik a „szép szó", az elismerés, ha csak annyit mondanak — az arra érdemes dolgozónak —, hogy „meg vagyok magával elégedve". Amikor erről a mechanizmusról, a hangnem mechanizmusáról szólok, nem akarom a hanyagokat, a renitenskedöket védelmembe venni. Persze, velük szemben sem „hanggal" lehet legeredményesebben eljárni, hanem igazságos és törvényes eszközökkel. Magam is bízom abban, hogy másképpen lesz ez az új gazdasági mechanizmusban, de egyúttal megjegyzem: e tekintetben nem lesz törvényerejű rendelet. GAZDAGH ISTVÁN VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK1 MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 57. évfolyam, 185. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1967. augusztus 8. Milliókat jelent Uj kezdeményezések a gumigyárban Mostanában, az új gazdasági mechanizmus előkészületei során minden üzemben keresik az újat, kutatják a jobb eredményhez vezető utakat, módokat. Különösképp vonatkozik ez a keresés az Országos Gumiipari Vállalat szegedi EMERGÉ gyárára, amely maga is új üzem, s igen fontos, hogy már a kialakulás-formálódás Rádiumában a legcélravezetőbben szervezzék meg termelétét. Ezen fáradoznak az EMERGÉ vezetői, dolgozói, s ma már számos eredménye is van ennek a gazdaságosabb megoldások keresésének. Az Országos Gumiipari Vállalat és a Gumiipari Kutató Intézet sikeres kísérleteket folytatott: úi. jobb minőségű hevederborító gumit állítottak elő. A minőtégi javulást jellemzi, hogy az új gumifajta az eddigihez képest felére csökkenti a gyártási hibákat. Kísérletképpen már júniusban bevezették az úgynevezett vonalas programozást, majd a tapasztalatok felhasználásával továbbfejlesztették. A teljes megvalósítást szeptember végére tervezik. A vonalas programozásnak az a lényege, hogy nem műhelyekre, hanem gépekre adják meg a feladatokat, kísérik figyelemmel a munkát. Előnye, hogy állandóbb és teljesebb így az ellenőrzés, adott esetben gyors beavatkozást tesz lehetővé. Az üzemek vezetői a pontos program birtokában, már jó előre felmérhetik, elemezhetik tennivalóikat. A gyár egész életét, tevékenytégét átfogó program kidolgozásában kiemelkedő munkát végzett Pigler István, Klölzl Ferencné, Kalmár Magda, valamint Nótás György. — Ami történt, azonnal jusson a tudomásunkra — mondják a gumigyári vezetők, s mindent megtesznek ezért az optimális célkitűzésért. Különösen vonatkozik ez a termelési költségvetés állandó „szemmel tartására". Szeptembertől ezt is alaposan megszervezik majd, mégpedig úgy, hogy mindenki pontosan tudja, mennyit használhat fel, s azt is, hogy mennyit költött, és a tények tudatában jobban törekedhessen a gazdaságosságra. Az EMERGÉ gyár tömlőosztályán kitűnő eredmények születtek a selejtcsökkentésben. Az úgynevezett selejtanalízis segítségével felényire „faragták le" a selejtet; mindez a hibák, s hibaforrások alapce „feltérképezésének", a teendők gondos elemzésének a következménye. A gumigyárban hetek óta folynak már a szerelési munkálatok: ez az üzem is teljes egészében átáll a földgáztüzelésre. Mintegy 8 millió köbméter lesz az évi gázfogyasztásuk, ez természetesen évről évre növekszik, amint kialakul a gumigyártás szegedi fellegvára. A szerelést saját erőből hajtják végre; a gyár karbantartó munkásai végzik. Eddigi fűtőanyaguk a pakura volt, a földgáz könynyebben kezelhető, biztonságosabb, szállítani, tárolni sem kell, tehát mindenképpen nyereség a gumigyáriak számára. Igazi haszna a megtakarítás, ez a gyár fejlődésével egyenes arányban nő majd, s milliókat jelent a következő években. A lemezüzem és a tömlőüzem még az idén harmadik társat kap a gumigyárban. A mélyfúró tömlőket gyártó budapesti üzem költözik le Szegedre. Már itt vannak a gyártás legjobb értői, s megkezdték az új munkások betanítását. A mélyfúrótömlők nagy részét exportálja az OGV, belföldön pedig a hazai olajipar a legnagyobb fogyasztójuk, tehát a hazai felhasználókhoz is közelebb kerülnek a Szegedre költözéssel. S. M. ffyguszlus 29-re javasolják az arab csúcsértekezletet Sztrájk Jeruzsálemben Szíriai katonai küldöttség Moszkvában Tito Kairóba utazik A külügyminiszteri érte-iszony megjavításáról, s a kezlet végeztével tovább jemeni konfliktus rendezéfolytak Khartoumban a séről. megbeszélések a miniszterek A szaúd-arábiai delegáció elutazásáig. Mahgub szudáni kétnapos várakozás után a miniszterelnök és külügymi- konferencia utolsó percében niszter tanácskozott Mah- közölte válaszát az egyipmud Riad egyiptomi külügy- tomi kezdeményezésre. Szarrriniszterrel vasárnapi el- úd-Arábia nem ellenezte az utazása előtt. Riad ez alka- EAK javaslatát, de el se folommal átadta a külügymi- gadta. A szaúd-arábiai korniszteri értekezlet titkánsá- mány magyarázatot kért az gának címzett jegyzéket, egyezmény egyes cikkelyeiamely pontokba szedve is- nek értelmezéséről. Sajtóérmerteti az EAK javaslatát a tesülések szerint Mahgub Szaúd-Arábiával való vi- erőteljesen támogatja az egyiptomi kezdeményezést és ez ügyben személyes rádiótelefon-üzenetet intézett Fejszál szaúd-arábiai uralkodóhoz. A szudáni kormányfő külön megbeszélést tartott Buteflika algériai és Makhusz szíriai külügyminiszterekkel is. E két külügyminiszter elfogadta a csúcstalálkozó elvét, de úgy vélte, hogy előbb meg kell szüntetni az egyes arab államokra gyakorolt idegen befolyást, amely különös erővel nyilvánul meg az olajszállítás folytatása érdekében. Vasárnap hat delegáció utazott Khartoumból Kairóba, Három küldöttség — a (Folytatás a 2. oldalon). MM SZftMlWfBÖL: Helikoptereket lőttek le Válságban egy kiállítás? A cigánybáró bemutatójáról A Gazdasági Bizottság újabb határozata Szegedi Fotoszalon r Meghalt Aprily Lajos Ji Irányítást a kitűnő versenyszellemhez A mezőgazdasági dolgozók jubileumi versenymozgalma aHazajias Népfront megyei elnökségi ülésének napirendjén „A mezőgazdasági munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom eredményei, további feladatai" — ez a szép és érdekes téma szerepelt tegnap délelőtt a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának elnökségi ülésén, őszinte örömmel mentünk el a tanácskozásra, azt remélve, hogy ezután sommásan tájékoztathatjuk olvasóinkat a tszekben kibontakozó, mind nagyobb méreteket öltő szocialista munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom eredményeiről. Végül azonban vegyes érzelmekkel, bizonyos csalódással távoztunk az értekezletről. Az elnökség meghallgatta Tóth Imrének, a megyei versenybizottság titkárának beszámolóját. Ebből az derült ki, hogy a szocialista brigádmozgalom mostanára mély gyökeret eresztett a szövetkezeti parasztság soraiban is. A termelőszövetkezetek többsége — különösen a makói járásban és Hódmezővásárhelyen — nagyértékű vállalást tett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának méltó megünneplésére. A szegedi járásban a kisteleki Magyar— Szovjet Barátság Tsz jubileumi versenyfelhívásához is sokan csatlakoztak, s milliókkal mérhető a szegedi járásban is a verseny várható eredménye. Az azonban már nem derülhetett ki a tanácskozáson, hogy jelenleg Csongrád megyében egyáltalán hány szocialista címért küzdő brigád dolgozik a tsz-ekben. Azt sem lehetett megtudni, hogy a versenyvállalások várhatóan mennyivel gyarapítják majd a termelőszövetkezeti gazdák jövedelmét, s mit jelentenek a népgazdaság számára. Ennek pedig az az oka, hogy sok helyen nem, vagy csak tesséklássék képpen hajtják végre a Forradalmi MunkásParaszt Kormány 1962/24. számú határozatát a versenybizottságok megszervezéséről. azok működéséről és a szocialista munkaverseny nyilvánosságának biztosításáról. Katona Sándor országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Csongrád megyei elnökségének titkára felszólalásában példaként említette, hogy a megyei versenybizottság elnöke — aki hivatalból tölti be ezt a funkciót — személyes molesztálásnak vette egy alkalommal, amikor a termelőszövetkezeti munkaverseny eredményei iránt érdeklődtek nala. Olyan esetek is megtörténtek, hogy egyikmásik tsz vezetősége, tagsága csak akkor értesült róla, hogy állítólag részt vett a szocialista munkaversenyben. amikor a felsőbb szervek arról értesítették, hogy díjat nyertek a versenyben. Ezt a ténylegesen elért termelési eredményeikből számították ki a vonatkozó rendelkezés alapján. Rendjén való is lett volna ez akkor, ha a benevezés nem marad el. Az efajta értékelés egyáltalán nem segíti a munkaversenyt, inkább árt annak. Különösen a szegedi járást érte sok bírálat. A szegedi járási tanács vb. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya semmilyen megbízható áttekintést nem tudott adni arról, hogy jelenleg a járásban milyen eredmények várhatók a jubileumi versenyben. Hiányzik a megbízható nyilvántartás is. Mint elhangzott az értekezleten, azzal sem törődtek eddig eléggé a szegedi járásban, hogy a vállalások reálisak legyenek, s azok mindenekelőtt a nagyobb termelési eredményeken alapuljanak, s még jobb eredményekre ösztönözzék a tagságot. A vitában felszólalók — Czabarka András, ambróz* falvi tsz-elnök. Nagy István, a szegedi Űj Élet Tsz elnöke. Hofgesang Péter, a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának titkára, dr. Szántó Elemér megyei bíró, Sulyok József, a MEDOSZ megbízott képviselője, Katona Sándor, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára — valamennyien kifejezésre juttatták azt a véleményüket, hogy a tsz-ekben folyó szocialista munkaverseny eredményeinek elbírálását teljesen új alapokra kell helyezni, s a legmesszebbmenő nyilvánosságot kell biztosítani. Ebben nagy munka vár majd a közeljövőben megalakuló területi szövetségekre. Addig is azonban és a távolabbi jövőben is a társadalmi szervezeteknek —. a pártnak, a KISZ-nek, a nőtanácsnak, a Hazafias Népfrontnak — minden eszközzel segítenie kell a termelőszövetkezetekben a szocialista munkaversenyt és a szocialista brigádmozgalmat. Szovjet nyersanyag a magyar textilgyárakban A magyar textilruházati cikkek egyik legfőbb vásárlója a szovjet külkereskedelem. A HUNGAROTEX összkivitelének mintegy 40 százaléka a Szovjetunióba irányul. A szovjet vásárlók körében különösen nagy keresletnek örvendenek a magyar konfekcióáruk és más divatcikkek. Férfiöltönyöket, kabátokat, női és gyermekruhákat, fehérneműket növekvő mennyitégben rendelnek a szovjet vállalatok. A HUNGAROTEX-hez idén beérkezett szovjet megrendelések értéke már megközelíti a 30 millió rubelt. A Szovjetunióban igen keresettek a magyar kötöttholmik is, amelyek választéka az utóbbi időben lurex-szálas és más jersey-ruhákkal, szintetikus fonalból kötött pulóverekkel, kardigánokkal gyarapodott. A magyar textilipar ezzel szemben a Szovjetunióból tetemes mennyiségű alapanyagot kap: idén csaknem 40 000 tonna szovjet gyapotot, s ez a pamutipar nyersanyagszükségletének körülbelül a fele. A gyapjúipar durvagyapjú-szükségletének 26 százalékát, a rostfeldolgozóipar az importlennek 39 százalékát kapta tavaly a Szovjetunióból, és ez évben is hasonló arányú a behozatal. Az utóbbi években kezdték el a magyar textilgyárak a szovjet műszál felhasználását.