Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-06 / 184. szám

Magyar marad-e a fűszerpaprika? Mostanában tudományos sejtek kromoszómáinak a szá- jék. Lehetővé váljék a kora berkekben gyakran hangzik mát a korábbiakhoz képest tavaszi magról való vetés, el ez a furcsa kérdés: ma- megkétszerezni. S e kétszere- Ne kelljen palántát nevelni, gyar marad-e jövő évtize- zést takarja a tetraploid meg- kézzel és gépekkel ültetni, dekben is a fűszerpaprika? jelölés. A tetraploid paprikák Továbbá az, hogy a tetrap­XJgyan miféle veszély fenye- az öthalmi állami kísérleti loid fajok új alapanyagokat (téti paprikánkat? Hisz több- gazdaságban láthatók. Magja- szolgáltassanak a nemesítók száz éves múltja, kifor- ik hónapokon át tartó labora- számára. S ezek a fajok el­rott kultúrája van a szegedi tóriumi elemzésen, beható, lenálljanak a vírusos, gom­tájban. Keresve a feleletet a mikroszkópos vizsgálaton es- bás betegségeknek. Ennek le­kérdésre, el jutottam a Sze- tek át, s most már megfelelő hetőségeiről szovjet tudósok gedi József Attila Tudomány- tudományos bizonyítékok áll- is beszámoltak már. M. A. egyetem Növényélettani In- nak rendelkezésre ahhoz, Lebegyeva, a Der Züchter tézetébe, ugyanis először a hogy a kezelésbe vett 57— című nyugatnémet tudomá­kérdést — immár nem is 13-as fajtájú szegedi fűszer- nyos folyóiratban írta le. mostanában — itt fogalmaz- paprika tövek valóban tet- hogy a poliploid, tetraploid tak meg. raploidokká váltak, kromo- növények nagy ellenálló ké­Dr. Pálfi Gábor kandidá- szomáik száma 24-röl 4R-ra pességet mutatnak, s általuk tus, növénybiokémikus a tu- emelkedett, de 96 kromo- vad növényfajok is bevihe­dományos bizonyítékok töm- szómás egyedek is találha- tők a gazdaságilag hasznos kelegét vonultatta fel arra, tók. növényekbe, hogy a tudomány számára Az első szegedi siker után , mennyire élő probléma pap- óriási nemzetközi érdeklő- Ci/plü Tfslnrlntn rikánk jövője. aés bontakozott ki. Dr. Pál- /C/UUULU fi Gábor eddig a földkerek- . ... Pnlihlnirlnk sé* 42 országából kapott le- Az említett nemzetközi is­rUlipiülUUK veleket. Tudományos megfi- meretek, arra ösztönzik a 2\ eleseit kutatási eredmé- szeSe<h kutatót, hogy megte­Szerte a világon új utakat ,2 nemzetközi rangú *z»ett erővel folytassa tovább keresnek a tudosok a no- Jakfoi óirat közli rendsze- a munkát. A nagy verseny­yenynemesitesben s mar a- ^ Amjkor a/ intézetben futasban nekünk, magyarok­altak is. Ez pedig a poliplo- n Indiából é nak dukálná az elsoseg a ídizalas. Az első lepéseket SzovjetumoDÓ!, Krasznodar- tetraploid paprika megterem­hazankban is siker koronáz- Ml kéabesitett számára le. teseben is, ehhez azonban ta. Például koztermesztesben veleket a pos|a Egy indiaj meg hosszú evek kemeny van mára magyar „polibeta" tu<Jte arra kéri ' szegedi kol_ munkája szükséges. Dr Pálfi cukorrépa, melynek holdsn- légáját te«ven lépeseket Gábor kitűnő segítőtársakra kénti terméshozama közel a„ért 'hogy "szegeden a Jó talált GulVás Sándor ad­ketszerese a hagyományosan zs"ef Attila Tudományegyetem to"ktusban és Somogyi termesztett cukorrépáknak, Növényélettani Intézetében Gy°rSy kutatóban, s ma mar cukortartalma pedig 20 szá- gzemélyegen tanulmányoz- hárman ébrednek minden zalekkal nagyobb. Japan tu- hassa a poliploidizálást nap a tetroploid paprika dosoknak különféle szálasta- Krasznodari tudósok pedig gondjaival. Erdei István, a ksrmanvokat is sikerult mar an.ól ^testeik a szegedi ku- Del-alíóldi Mezogazdasagi poliploidokká tenni. Rampal }atót k ' folyóiratuk 19HR Kísérleti Intézet paprikane­bangalorei (India) tudós p.;- janudri számában két cikkét m«sitője is sokat segített az­dig a Current S-ci című, azandéko2nak közölnk nemzetközi tekintelyu tud )­m&nyos folyóiratban adta . / r , íj kézre 1965-ben, hogy sik.e- Y GtGS mOgrOlí rült poliploidizálnia egy b: által, hogy helyet adott az öthalmi fajtagyűjteményben. Azonban még az anyagi se­gítség mindig kevés. Eddig csupán 7 ezer forint állt Vizes ügyek Hajóval Jugoszláviába. Ez a városképhez tartozik, a téma több szempontból örömünkre szolgál. Mégis a időszerű. Egyrészt azért, Móra Ferenc Múzeum előtti, mert általában napirenden valamint az Anna-kútnál a Tiszának, mint víziútnak levő szökőkút varázsát egy a kihasználása, másrészt: a kis „szeplő"' rontja. Eszre­folyó nyaranta felajánlja vettük ezt tavaly is és az hátát, hogy hajóval uta- idén is. Tud róla az I. kerü­sokat vigyen Jugoszláviába leti tanács építési és közle­és onnan Szegedre. A szabadkai—szegedi kis­kedési csoportja, mint köz­vetlen fenntartó és üzemei­határforgalom rendkívül tető. nagy; különösen az ünnepi Arról van szó, hogy a két hetek idején kölcsönösen ez- szökőkútnál a puszta cső­rével látogatják a két test- csonkokon tör elő a víz, ami vérvárost. A kishatárforga- esztétikailag rossz. A megol­lomban naponként állandó dás kézenfekvő és igen kis és rendszeres az autóbusz- költséggel megtalálható: a járat Szegedről Szabadkára csőcsonkokat akár műanyag, és onnan vissza. Naponta akár vas kelyhekkel vehet­egy vonat is indul é.s érke- jük körül, s máris eltűnik a zik. Az autóbuszokra azonban „szeplő". Ennyivel tartozunk nem egyszer előre kell je- szökőkútjainknak, elsősor­gyet venni, mert ha valaki ban pedig a városban élők­indulása napján próbálkozik, nek és ide látogatóknak! már nem juthat hozzá. Van Ideje, hogy intézkedjenek az tehát forgalom, sőt bonyolí- I. kerületi tanács illetékesei, tását olykor-olykor nem is Annál is inkább, mert már győzzük. Ez is indíték ah- tavaly is ígérték! hoz, hogy az illetékes szer- Boyler és víz. Szeged víz­vek, elsősorban a MAHART gondjai — a város vezeté­intézkedjék: közlekedjen ha- sének körültekintő intézke­jó, legalább a jövő nyártól dései nyomán — megszün­kezdődően a két testvérvá- tek. A város megsokszorozó­ros, Szeged é.s Szabadka vo- dott vízszükséglete minden nalában. Persze nem nagy időben, még ebben a káni­hajóra, de lagalább egy ví- kulában is biztosított; a zibuszra, vagy ennek megfe- legfelső emeleteken sem lelő befogadóképességű mo- apad el a csap. Néhányan torosra gondolunk. Érdeklő- viszont azért panaszkodnak, dés és utas, úgy hisszük, hogv most és nappal a gáz­bőven lenne a szép, kelle- bovlereket melegvíz „előállí­mes hajóútra. Bízunk, hogy tására" esetenként nem tud­a MAHART vezetői érdem- ják használni, ben foglalkoznak a témával, Ennek természetesen nem s a határőrség és a vámhi- vízhiány, vagy vízszegény­vatal is a Tiszánál mind a ség az oka, hanem időnként magyar, mind a jugoszláv a bovlér működtetéséhez részről biztosítja az úti ok- elégtelen víznyomás. Átlagos mányok kezelését, illetve a hőmérsékletű nyáron nincs vámhivatali munkát. és nem lesz ilyen gond. most A szökőkutak. A szegediek viszont a kánikula idézi elő. is és az ide érkező idegenek Alapvetően jó viszont, hogy is jogos elismeréssel szól- víz mindig van elég. s csak nak Szeged szép, hangulatos vége lesz a nagy hóségnek 1 szökőkútjairól. Valamennyi is! Morvay Sándor Találka Az özvegy nyugdíjas­nak már sehogyan sem ízlett a magányos élet. Válaszolt egy neki al­kalmatosnak látszó há­zassági hirdetésre. Az idős hölgy azt javasolta, a bácsi tartsa kezében az ö levelét, ő meg sár­ga sált visel rr™.iú a? eszpresszóban, ahol ta­lálkozhak. Az alább következő­ket már maga az öreg­úr mondta el nekem, mármint a saját részé­ről; így aztán a néni monológját nem volt nehéz elképzelnem, mi­velhogy az öregúr elő­adásából kiderült, hogy mindketten ott voltak ugyan a megállapított időben a budai esz­presszóban. mégsem ta­lálkoztak! Hát ez hogy lehet? Meg kell magya­ráznom, — Várjunk csak, mondok — így a bá­csi — ha meglátom, mikor belépek a presz­szóba, hogy a sárga sá­lat viselő mama túl öreg vagy nagyon csú­nya, akkor nem veszem elő a levelet, hanem csöndesen meglépek. Ugyebár, most már némi logikával, ideír­hatom a néni morfon­dírozását is: — Hogy én máris felvegyem a sárga sálat és hogy nemcsak az le­gyen a nyakamon, ha­nem aztán még valami pocsék vénember is? A sál a retikülben, s megnézem magamnak azt az urat Így történt hát, hogy az öreg párocska nem találkozott Gy. P. Ráérnek, hát pletykálnak új osztású, egysoros Róna Ka, az intrika, a rágalom. zasoknak "meg nincs gyerme­lií-nrio n rftr oóción A A „„1 ítil — — I % . . Csépi József 1 utaea egy részén. A levegőt Hétpecsétes titokból játék A vokális szisztéma — Az „a" helyet cserél A leggyorsabb megfejtő: a gép — Tessék, fejtse meg! zése szerinti mássalhangzók- héber betűk eltűnnek, és he­Értetlenul nezem a szőve- kai helyettesitették — egé- 1 vett ük a latin betűket arab get: szíti ki dr. Donáth Regina, számokkal, kis vonásokkal, T5rgy515st k6zd6tt... Kfrfm b jflfntfst... Mi a pontokkal és más önkényes — Ne töprengjen, ez a zűrzavaros betűtömeg értei- figurákkal helyettesitik. A legkezdetlegesebb diploma- rne? Az illesztés kulcsa, az rni'ánói titkosírásban pól­ciai titkos szisztéma. Kulcsa akkoriban roppant elterjedt dául a XV. század legvégén öt számjegy: 56637, vagyis megoldás: a = b, e = f, a magyar királyné titkos je­ÍÍZ öt magánhangzó behe- i = k, o = p, u = x rendsze- lölésére egy fejtetőre áilí­lyettesílésének jelei... Meg- rű magánhangzó-helyettesi- tott kis m-betű, s mellette felelői: a5, c6, i8, o3 és u7.„ tés. 22-es szám szolgált — Tárgyalást kezdett... — Voltak ezeken kívül Ilyen körülmények kö­— Igen, ez a megoldás — természetesen más titkos- zött bizony nem egyszerű mondja dr. Donáth Regina írás-rendszerek, amelyek a feladat a diplomáciai titkos, tudomanyos osztályvezető, latin ábécé betűjeleinek fel- vras szempontjából ' legjelen­aki a Budapesti Eötvös Lo- használásával készültek oly fösebb korszaknak a"xVII ránd Tudományegyetem módon, hogy a betűk a-tól század „hieroglifáinak" meg­kónyvtárában több kutatási kezdve w-ig a helyüket meg- fe jtése. ' cérnája mellett a diplomáciai változtatták, azaz az a he- . , , . titkosírás felderítésével is lyet cserélhetett b betűvel, AZ asztalon most a kora­íoglalkozik... majd a c-vel és így tovább % ,C™" fcplomatak ko­— Kénytelen voltam... _ zott legnevezetesebbnek sza­Seregnvi kéziratot nem ér- ^^ mito Jf>hann Ludwig Kuef­iünk, ha nem találjuk meg ~ Nézzük csak, mennyire ste.n jelentése fekszik. Egy titkos szisztémájukat. - Per- áttekinthetetlen a szöveg, ha o.dalnyi jelentesenek mog­— Azelőtt, míg keves új kük. A pletvka őket is ki­ház épült fel — írta innen kezdle. szerkesztőségünknek küldött — Meddő kóró — fújják panaszlevelében egy három- az asszonyra, gyermekes asszony — fisz- — Magtalan kakas — teltük és megbecsültük egy- mondják a ferjére. mást. Most minél többen la­kunk, annál több a rágalom. A rágalom fekete madara A férfiak kivülállnak Nehéz szerte a gyermekek kedvenc jatékai. Hogyan fejlődött ki diplomáciai titkosírás? lünk, ha nem találjuk meg ~ Nézzük csak, mennyire stein jelentése fekszik. Egy áttekintheti sze nem a kezdetleges „szö- az ábécé csupán egyetlen lejtése hosszú hónapokmun­vegrejtésekkel" van gond _ betúv*l ..csúszik" tovább: ^laha került. Pedtg a szó­mért mindezek ma már a vagyis a = b, c = rt és így ^jgyszecu.szín 1c sem mű­szó szoros értelmében világ- folytatva végig: „Reggel, mi- mondó. Kuefstem levelet s^rt* a ov^ra.v.1, dón felkeltem..." szöveg- egy főpaphoz címezte, latin rész ebben a rendszerben nve vu bevezető sorokkal, egv fest: „Pdffdk, lhcnm "melyben a főpapot arra edkjdksdl... kéri- h°gy a következő tit­— Az úttörők mai ked- kosirású szöveghez az ábécét venc titkosírás-játékában a haditanácstól kérje el. Kelt . , . .... ,. minden második, vagy har- Konstantinápolyban, 1628. . ÍV1'3'* e.^" 0 maciik betű jelzését veszik december 23-an. eszköze. A titkosírás eppen fjgveIembe Ez a szókép haj. «... tó^ T^T 3 g0nd0late"ep- danában megbízható, keve- u­lezés eszköze. . .. . *feilh-.td reit_ — Hogyan jutott a meg­— Bizonvos, hogy már s , • , et, c1|l,,eto lejl oldáshoz? .... • , ,-.. jelzesnek számított... lobb ezer evvel ezelőtt a _ Mog kelI jegyezni - ~ Hetekig csak nézeget­gorogok es a romaiak is is- rTlondja % kutatóJ ^ hogy lem a papirost, összefüggé­Firenzében hangjegyeket is szabályosságok után .. .. ., használtak titkosírási je- kutattam. Szemügyre vettem AZ első teljes ilyen rend- Az eddig relsoroIt az. ismétlődéseket, majd pró­szer valojaban a gyorsírás. . , r ... , . .. Mivel csupán a császári lendszelek megfejtese ma balgatással - néha több kancellária kevés számú írás- ^ir. t i .' • T o" 'szazzal 18 ~ hchelyettesítel­tudója ismerte: a fontosabb ^ ^^ l « Az tisztségviselők _ legalabbis chiffre_jét _ s a7 eiektm meny a legrövidebb szavak­kezdetben - titkosírásként njkus géppk' masodpercek nal született meg először. A a alatt elvégzik a megoldást, névelőknél, s általában a A fejlődés következő allo- , . . , ... . . •••••• soloszavaknal. Aztan mar masa: a vokális szisztéma. , . , A XV. század kozepen a 6>'orsan haladtam. mertek különféle titkosírási rendszereket. — Vagyis: a magánhang­leteben a paprika növényi zokat a hasznalok megegye- korábban hasznait gorog és Szőke Sándor Honnan e kispolgári rák­fene olyan emberek között, kibogozni, hogy akik mindig keménven dol­zonyos, hazánkban is jól is- A szegedi tetraploid pap- évente rendelkezésre vegy­mert, de csak kisebb mer- rika külső megjelenésében szerekre és efélékre. Mert a fékben termesztett paprika is messze elüt testvéreitől, téma, fiatalsága miatt még fajtát. Rampal új paprikája- Például az ötszírmú papri- nem emelkedett a „tervtéma" I nak C-vitamin tartalma (10 kavirágok helyett általánossá rangjára. Érdemes lenne na­százalékkal volt nagyobb, vált a 7—8 sziromlevél, de gyobb anyagi áldozatot hoz­mint az eredeti fajtáé, s lé- találtak már négy centiméte- ni az ügyért, hiszen már ed­nyegesen növekedett festék- res átmérőjű, 16 sziromleve- dig is jelentősen gyarapította] tartalma is. Baranov, világ- lű paprikavirágot is. a József Attila Tudomány­hírű szovjet tudós pedig így Az egyik tudományos cél egyetem nemzetközi tekinté- Nincs békesség Tápén, az valósággal mérgezi a plety- az is baj ha nár éves há írt mostanában: „A poliploi- az, hogy a fűszerpaprika hi- lyét. 1 •'•- — — dok kísérleti terülele óriási, degtűrését lényegesen növel­Lehetővé teszi teljesem új növény változatok létrehozá­sát. Megkönnyíti az egy mástól biológiailag távoli növényfajok keresztezhetősé- I gét." A nemzetközi szakte- j kintélyek véleményeire még visszatérünk. Most inkább I arra válaszoljunk, tulajdon-1 képpen mi a poliploidizálás len vege? Ismeretes, hogy az egyes élőlények örökítő anyagai az osztódó sejtek kromoszómái­ban tömörülnek. S a sejtek­ben lévő kromoszómák száma az egyes fajok meghatározó­ja. A növénynemesités eddigi klasszikus módszerei alapján a meglévő növényi törzsek legjobb egyedeit válogatták ki a nemesitők. Ezek keresz­tezésével állították elő az új­jabb, jobb minőségű gazda­ságilag hasznosabb fajtákat Az így keletkezett új fajták sejtjeinek kromoszóma szá­mai azonban mindig válto­zatlanok maradtak. Tartja magát az a felfogás, hogy ez az a terület, melybe a bioló­giai objektív törvényei nem tűrnek beleszólást. Ma azon­ban a világon már mintegy 5 ezer tudós, kutató döngeti ennek az „objektív" termé­szeti törvénynek a falát. Sőt, — mint a cukorrépa eseté­ben is — már jókora rése­ket ütöttek rajta. Levelek 42 országból E tudósok, kutatók soraiba szegődött tíz evvel ezelőtt Pálfi Gábor is. S a fűszer­paprika poliploidizálását tűz­te ki célul. A paprika virá­gok nemi sejtje 12 kromo­szómát tartalmaz. (Ezt szak­nyelven haploidnak, egysze­resnek nevezik.) A megter­mékenvüléskor két ilyen 12 kromoszómás sejt egyesül, s 24-es kromoszómaszám ke­letkezik. Másszóval diploid képződik. Az egyesült sejtek további osztódása következté­ben nő a növény, azonban a 24-es szám többé már nem változik. Erélyes vegyszeres kezeléssel. Colchicinnel — azonban mar Szegeden is si­került dr. Pálfi Gábor kiser melyik asszony miért ha- goztak megélhctüsékért? A ragszik a harmadik, negye- férfiak ugyan többnyire lá­dik szomszédra. A gyerekek vol tartják magukat" az tsz­is beavatottak a felnőttek szonyok pletykáitól, munxa pletykáiba. Rosszat minden- után a sarki verideglőben ki tud mondani a másikról, másról beszélgetnek, sem­jót azonban még elszólás- hogy az asszonyok dolgába képpen sem. Jártak már pa- ártsák magukat. Hanem ot­naszukkal a községi tanács- hon rágjak a fülüket, addig nál is. Este azzal fekszenek, duruzsolnak nekik, míg az hogy másnap milyen újabo asztalra csapnak, vagy ma­pletykafordulatra ébrednek, gukba fojtiák a szót, esetleg Itt ugyanis azt tartják, visszamennek a borospohár hogy a rágalom fekete ma- mellé, dara leginkább éjjel bonto­gatja szárnyát. Elsírták magukat Mindegyik új házban vol- __ tam, az asszonyokat otthon megbékéljenek. találtam. Volt, akit a Tisza­táj Tsz kertészetében keres­tem meg, hogy szót vált­sunk. Egyikük-másikuk a Mint az itat.ós a tintát, a test is magába szívja a pletyka ártalmas mérgeit Két szomszédasszonyt, pró­báltam békíteni egymással, hogy általuk a többiek is Átok a küszöbön — Száradjon re a lábam. E*1/ M'vbe, V5y a, .fej- ha átlépem a küszöböt­kendőbe törölgette kony- mondta az egvik. n iro i f • m inrln i-r-t r i 1 • nrri K ," ., „ , . nyeit: mindegyik azt bizony­— Hova gondol? Még gatta hogy o az aldozut, hogy én nyissak rá ajtót? nem hagynak nek, nyugtot. Nyisson rá a lepra! -' fa­A akasok rendesek, tiszták. lo!la ol a - ma*!™* A házban bent a víz, a vil­íotta el a méreg a masikat. Hát így állunk itt a ta­lány. Tobb helyen radto, te- pói Kor,a utca egv részével, ve, s napilap ,s jar a hazak- odacg fajult a dolog, hogy hoz. A környezetet latva, el az c2vik há™., fplmonHtík sem hinné az ember, hogv az egyik háznál felmondtak a tejhordást egy többgyer­... i" a wrjuoiucist eto CflODe. er­milyen adaz gyűlölködő mekes anyának,' mert a ha­v.nne olre-hajra a szomsze- ragosa is ,mnan hordja a te­dokat. Van, akinek meg az iet. Xcll6k ezt pedig aUitV is szemet szúr hogy harma- lag a b(.kess6s jegében, rl l u- MÍ1IY1 L-,,,,1 f—1_ ' dik szomszédjának felesége nem jár el dolgozni apró g.ver-mekei mellől. csakhogy a több tej vásárló­ját el ne veszítsék. Érdemes eltűnődni rajta. a • • . t ... hogy felnőtt emberek nan AZ iriqyseq KUTia mint nap mennyi hiábar'aló ° J dolgot művelnek, csakhogy — Miből élnek mégis ilyen minden ok nélkül megkese­rítsék egymás életét. Sajnál­ni való s egyben nevetséges is ez. Tükröt kellene tar'.a­gig a házsoron az alaptalan ni eléjük, hogy ismerjenek gyanúsítás. magukra és szégyenkezz* ­— Arra csak ránéz az ura nek. Hál ha ilyen tükör lesz és máris „úgy" marad — ez az írás is, bárha azaá sutyorogták egy sokg.verme- valna! kes asszony hátamögött. De Lödl Ferene jól? — ötlik fel az irigyben a kérdés. — Lopnak! — szalad vé yasárnap, 1967. augusztus ^DÉL-MAGYARORSZÁG ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom