Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-27 / 202. szám

EBBBBSE! Mit mutat a külkereskedelmi mérleg Két én fél méter átmérőjű csövek A gazdaságirányítás új rendszere az egységes devizaszerzők alkalmazásával megteremti a termeles es az export, az import és a felhasználás gazdasági egységét, a belső es a külső piac szoros kapcsolatát. A külkereskedelem és az ipar új elszámolási formái — mindenekelőtt a bizományi konstrukció és a különféle társulások „egyenes adásban" közvetítik a termelőhöz és az importtermék felhasználójához a külföldi piacok értékítéletét, meghatározzák bevételének és kiadasainak összegét Nyilvánvaló, hogy a termelés es a külső piac élő kapcsolata. a devizaszorzekon keresztül kifejeződő értékítélet és a vállalatok anyagi érdekeltsége alapvetően megváltoztatja a gazdálkodó egysegek szemléletét es magatartását a nemzetközi arucsereforgalommal kapcsolatban. Ennek a folyamatnak máris tanúi vagyunk: az új termelói árak es a devizaszorzók ismeretében a vállalatok számításokat végeznek s behatóan vizsgálják, milyen lehetőségeik vannak — a termelés, vagy a külföldi értékesítés összetételének módosításává! — az exportból származó bevetelek növelésére. Természetesen azt i.s mérlegelik, milyen költségeket ró a vállalatra az import s általában az anyag- es alkatrészbeszerzés. hol célszerű az import hazai termékekkel való helyettesítése, avagy megfordítva. kereskedelmünk mérlegenek hiányát, másrészt. — s ez gyakorlati szempontból fontos — a fejlett tőkés országok is exportjuk növelésére törekszenek, elvárják partnereiktől — ielen esetben Magyarországtól —•. hogy a kereskedelmi mérleg aktívumát abban az országban használják fel. ahol az létrejött. Meg kell jegyeznünk. hogy a kereskedelmi egyezményeket kiegészítő fizetési megállapodások nem i.s teszik lehetővé — avagy csak kivételesen és korlátozott mertékben — az aktív mérlegből adódó devizakövetelések más piacokon, más országokban való felhasználását. A szovjet gazipari minisztérium szakértői a Paton-i.otézettel karöltve kidolgozzák a két es tél meter átmérőjű csövek gyártásának technológiaját. Az ezzel kapcsolatos elméleti kérdéseket 1697. végéig meg kell oldani. Az előzetes gazdasági számítások azt mutatják, hogv az ásványolaj- éa - gázvezetékekben a ket és fe! ineter átmérőjű csövek alkalmazása igen nagv jelenlöségü lesz. Átbocsátóképességük 8—10-szeresen haladia meg az. 1220 mm-es átmérőjű csövek átbocsátóképességét. Jelenleg a különböző szervezetek c nagyátmérőjű cső. vek előállításához, szállításához és lefekletesehez szükséges új gépek es aeregátok létrehozásán dolgoznak. A helyes út Reklám a küszöb alatt Kapcsolat 50 országgal Az Ilyesfajta merlegeles, amelj- a vállalatok anyagi erdekeltsegén nyugszik, nemcsak helyén való, hanem — ha a cselekvés is a gazdasági számításokra épül — a népgazdaság érdekeivel is összhangban áll. A termelő sállalatoknak azonban — akár önállóan külkereskednek, akár pedig bizományos szakvállalat útján értékesttik termékeiket — a nemzetközi árucsereforgalom egyéb összefüggéseit, szakmai problémáit is tanulmányozóitok, ismoiniök kell. Mert hiába kalkulálják ki a vállalatok külön-külön a számukra leggazdaságosabb piaci és termékstruktúrát, a külföldi értékesítésnél és vásárlásnál hazánk kereskedelempolitikai erdekeit, a megkötött és érvényben lévő kereskedelmi megállapodások nyújtotta lehetőségeket s az azokból származó kötelezettségeket is figyelembe kell Venniök. A nemzetközi kereskedelem altalános gyakorlata, hogv az egves országok — így hazánk is — a kölcsönös arucsereforgalom kiegyensúlyozott fejlesztésére törekszenek, az importot exporttal egyenlítik ki. A kereskedelmi egyezmények többnyire értékben is rögzítik a kétoldalú szállítások nagyságát. Magyarországnak mintegy 50 országgal — a KGST-államokon kívül csaknem valamennyi európai és igen sok tengerentúli országgal — van érvényes kereskedelmi megállapodása. Ezek a megállapodások értékben pontosan meghatározzák árucsereforgalmunk pici struktúráját, az import és exportlehetőségeket. Sőt, a kereskedelmi megállapodások rendszerint árulistákat is tartalmaznak, amelyek általában azt írják elő, hogy a partner-országokban a különféle árukból milyen mennyiség vásárolható és értékesíthető. Ilyen körülmények között kell áruforgalmunk egészére s külön-külön az. egves országokkal a kölcsönös áruszállítások kiegyensúlyozott fejlődését, a kereskedelmi mérleg egyensúlyát biztosítani. Nemzetközi árucsereforgamunk krónikus jelensége a fejlett tőkés országokkal lebonyolított kereskedelem mérlegének passzívuma, vagyis az a tény. hogy ezekben az országok bán már hosszabb idő óta többet vásárolunk. mint amennyit eladunk. Illusztrálják ezt az alábbi számok is: a fejlett tőkés országok részesedése 1966-ban az importban 28 százalék, az exportban 26 százalék volt. Fzek a számok a fejlett tőkés országok összességére vetítve tükrözik az import és az export eltérő részarányán keresztül — a kereskedelmi mérleg hiányát. Természetesen nem minden viszonylatban paszsz.ív a tőkés országokkal folytatott kereskedelem mérlege. Az elmúlt évben például a magyar—osztrák, a magyar—dán, a magyarholland. a magyar—svájci éí a magyar—olasz árucsereforgalom aktivummal zárult. Az import értékét felülmúló exportból származó aktívumok, devizakövetelések azonban nem enyhítik a mérleghiánnyal kapcsolatos problémáinkat. Két okból sem: egyrészt az. egyes viszonylatokban jelentkező aktívum nem fedezi az egyéb tőkés országokkal folytatott Kétségtelen, hogy Magyarorszag és a fejlett tőkés országok árucsereforgalmának egyenletes — export e.s import oldalon egyaránt nagyjából azonos ütemű — fejlődését azok a megkülönböztető intézkedések is zavarják. amelyeket a tőkés gazdasági tömörülések — elsősorban a Közös Piac országai — Magyarországgal szemben alkalmaznak. Nekünk azonban ilyen körülmények között, i.s biztosítani kell a kereskedelmi mérleg kedvező alakulását, a fejlett tőkés országokból származó import ellenértékének exporttal történő kiegyenlítését. A kereskedelmi mérleg egyensúlya természetesen nem olyan követelmén amelyet minden egyes evbei feltétlenül biztosítani kellene. Nyilvánvaló, hogy nem lehet mindig annyit eladni, mint amennyit vásárolunk, éppen ezért az a normális, ha a mérleg nyelve ide-oda billeg. Csakhogy a tőkés országokkal folytatott kereskedelmünk mérlege már évek óta passzivumot ..mér" s ez az állapot végtelensegig nem tartható fenn. Elsősorban azért nem, mert azokon a piacokon. ahol éveken át többet vásároltunk, előbbutóbb kénytelenek vagyunk az export minden áron való növelésére ez pedig a kivitel gazdaságosságát rontja. Az egyetlen járható út: a magyar áruk eladhatóságának export- és versenyképességének széleskörű fokozása, ami lehetővé teszi tőkés orsz.á"i- a irányuló kivitelünk gazdaságos fejlesztését. a k- eskedelmi mérleg kedvezőbb alakulását. Garamvölgyi István Kamera les rán Hipnózissal is A reklám régi találmány, de gyakran a tudomány legújabb felfedezéseit is szolgálataba fogadja. Moziban vetítenek például egy filmet. A nezn csak a cselekményhez tartozó képeket látja, alig várja azonban a szünetet, hogy a büfehez szaladjon. — s megigyon egy pohár utas koktélt, Nem sört, és nem is narancslét, mert a film vetítése közben mégis történt valami... Hogyan készül az ár? Az új gazdasági mechanizmusban — mivel a termeles és az értékesítés folyamatát többé nem tervutasítások szabályozzák — megváltozik az árak szerepe is Olyan árrendszert kell megteremteni. amely képes lesz híven tükrözni a termeié, költségeit is. de a vevők értékítéletet. is a.7. egyes termékekről. Tehát az új termelői árrendszer megszerkesztése közben az Árhivatgi szakembereinek számtalan körülményre kell ügyelniük. Nézzünk néhány példát: Elsősorban mielőtt a termelői árrendszer ..elkészítéséhez" hozzáfoghattak, az ú.í ipari nyersanyagárakat kellett kidolgozniuk. Itt az importbeszerzés arányainak helves meghatározása volt a legfontosabb kérdés. A felhasználok a jövőben behozott nversanvagokért a devizaszorzókkal átszámított forint árat fizetik. Az új nyersanyagárak általában fedezik majd a népgazdaság tényleges kiadásait, » ugyanakKor jól tájékoztatják majd a termelőket az. anyagok valódi költségeiről. (Ez. lényeges szempont, hiszen az. ipari nycr»> es műgumi szükséglet 1 Oftt százalékát, a textil. bőr. és faanyagok 60 szazalek,i(. a vegyi ipari anyagok 40 százalékát, a színesfémet 50—00 száoalékát impoiik^Tl fedez.i a népgazdaság.) PÁldául a réz áiánál is arra k^tl törekedni, hogy abban kifejezésre jusson a világpiaci arhelvzet. tgv a világpiaci magas rézárak vagy arra ösztönzik majd a vállalatokat. hogy heivettesítő anyagok után nézzenek, vagv art a. hogy olyan technológiát dolgozzanak ki. amellyel takarékoskodhatnak a rézzel. Továbbá: a vas és nehézfém kohásza ti termékek és az alumínium termékek közötti helyes árarányokkal elérhető az. hogy a nazaj nyersanyagból készült alumínium felhasználása — a műszakilag lehetséges esetekben — kedvezőbb iegven a gyárak számara. mint a zömében importból származó acél feleségeké. Ugyanígy a nuianvagok árat pl. nem lehetett, a jelenlegi magas, hazai előállítási költségek alapján meghatározni, hiszen köztudott, hogj' a hazai mű. anyag-gyártás gyors ütemben fejlődik, a lafordítási köitsegek tehát minden bizonnyal csökkennek majd — s egy mai termelés költségeket tükröző müanyagár a műanyagok rendkívül kívánatos terjedését gátolná. Hogv mennyire érzékeny a gazdasági elet az arakra, s hogy az Arhivatal munkatársainak ezt az érzékenységét mennyire figyelembe kellett venni, amikor az árképzés alapél veit dolgoztak ki, arra nézzünk még egy példát: a gyapjú belföldi felvásárlási ára a világpiaci árnál jóval magasabb. Ebből az következik, hogyha a belföldi gyapjú átvételi árát a világpiaci árhoz akarnánk igazítani, le kellene szállítani a gyapjú felvásárlási árát. Ha viszont az árat csökkentenénk, bizonyos, hogy az. utóbbi években nekilendült magyar juhtenyésztés fejlődese megtorpanna. mert pusztán csak a juhtej értékesítése önmagában nem lenne jövedelmező. Nem nehéz elképzelni, hogy ilyen vejlpmeny milyen nehéz gondokat. támasztana éppen a mostoha viszonyok között gazdálkodó mezőgazdasági üzemeknek. Az átszámítások tehát a nyers és alapanyagok új árainak „elkészítésével" kezdődtek meg. Csakhogy probléma itt is akadt, éspedig az, hogy a nyersanyagok kitermelésénél szükség van olyan anyagokra, termékekre is (pl. a szénbányászatban bánvafara), amelynek árat egy későbbi fázisban lehet csak meghatározni — a termelői árrendszer kidolgozásakor. A szén új arához, azonban kellett a bányafa költsége is, hiszen ez a költségtényező is szerepel a szén önköltségeoen. Nos, az ilyen termékek árait, előre el kellett készíteni — ez matematikai módszerek, elektronikus gépeken végzett modellszámítások segítségével meg is történt. 1966, őszére elkészülte* ,z ipari nyers- és alapanyagok, segédanyagok, energiahordozók új árai és az új közlekedési tarifa kalkulációja. Elkészültek azóta már a feldolgozó ipar alsó vertikumaiban előállított termékek árai is- pl. a vas és szinesfemkohászati termékek, az alumínium és műanyagfélgyá11mányok, iüresz-lemezipari áruk, textilfonalak. készborök árai. Elkészültek a könnyűipari árszámílások alapelvei az ún. kalkulációs sémák, a textil méteráru iparokban, a konfekció és cipő: iparban, a papír-nyomda és bútpi iparban, Elkészülték a gépipari, szilikát ipari. élelmiszeripari árképzési irányelvek is. sőt a iekioigo7óipar egves területein mar be i.s fejeződött az új termelői árak kiszámítása is. Voltaképp 1967 közepéig — néhány hét. múlva tehát — befejeződik a teljes feldolgozóipari új termelői árrendszer, s az új kereskedelmi árrések kidplgozasa is. A.z új termelői árrendszer és az egesz uj ármechanizmus (az üj gazdasági irányítási rendszer lényeges alkotó része) valójában évt.i, zedes munka eredménye lesz. Tárgyalások, hazai é» külföldi viták. elemzések, számítások serege előzte meg az alapelvek kidolgozását, amelyek alapján a minisztériumok, vállalatok hozzáfoghattak az új árak kiszámításához, a részletes kalkulációk, árvetések elkészítéséhez. A kimunkált részletes arakat a megszervezett szakmai árrreform bizottságukban valamennyi érdekeli léi megegyszer alaposan megvitatja, elemzi, hiszen egyel len rossz ár a karos következmények egész, sorozatát képes elindítani. Most a napokban kell eldönteni azt is. hogy melv termékek árai lesznek majd szabadok, melyek rögzítettek, vagy maximáltak. (Az árak ..szabadsága" azonban az új mechanizmusban sem lesz korlátlan. Különböző árképzési szabályok, adórendelkezések, é.s a vev ők magatarlasa megadják a vállalati hatáskörben változtatható arak mozgási lehetőségeit is.) Eoksjiáz szakember közgazdász es műszaki — több ezer adminisztratív dolgozó munkája érkezik most. a befejezéshez — elkészül az. új termelői árrendszer, s most már kezdődhet a vállalatoknál a konkrét kalkuláció, a vátlalatok pénzügyi és üzletpolitikájának kidolgozás®. G. F. Ingerküszöb A vetített filni szalagra ugyanis 30 kockánkent bevágtak egv olyan filmkockát, amelynek szövége a reklámozott ital fogyasztására buzdított. A néző ezt tulajdonképpen nem látta, mert az egyetlen kocka olyan villanásnyi idő alatt futott at. a vásznon, hogy az.j a szem képleten volt felfogni. A film cselekménye egy pillanatra sem szakadt meg, a reklám mégis hatott. Miért? A pszichológia egy sajátos aga, a reklámpszichológia ezt így magyarázza: A szem valóban nem fogjn .fel csupán a villanásnyi képet, mivel az nem látható olyan hosszú ideig, hogy elérné az úgynevezett ingerküszöb értékét,. Az ingerküszöb olyan határ, mely alatt, az. emberi szervezet érzékelő szervei már nem kepesek felfogni jelzeseket. Ha azonban sikerül megtalálni azt az. értékéi, amely pontosan megegyezik a „küszöb-számmal", akkor az történik, hogv sokszori ismétlés titán az, agy mégis csak rögzíti a feléje küldött jelzést, jelen esetben a reklámszöveget. Tulajdonképpen ugvanezt a jelenséget, használják fel az álom közben történő nyelvtanulásnál is. A reklámpszichológia einellett a régebbi, bevált módszerek hatását is vizsgál • ja, s igyekszik fokozni azt. Megakad a szem A kirakat vásárlásra ösztönző szerepe például joideje köztudott; elismert, önk a kirakatból | , . .; próbálkoztak álló szakma letj a kirakat, rendezés is. Azonban . mindeddtg nem tudták pontosan riiegligyelni, hogy a kirakatban elhelyezett árúk közül melyiken akad meg legjobban a szem. Most többhelyütt rejtett kamerákat epítenek be a kirakat portálj® mögé, s ezek filmszalagra rögzítik a néző mozdulatait. A ülm levetftése után meg tudjak maid határozni a leghatásosabb elrendezési módúkat. igy legközelebb a legfeltűnőbb helyre azt az arut teszik. melyet leginkább akarnak reláirtózni. A nagyvárosok és kisebb települések utcáit is ellepilc a piakátok. Különféle vizsgalatokkal meghatározzák a plakálkész.itéshez legalkalmasabb betűtípusokat és színeket, melvek alkalmasak • figyelem felkeltésere. A retelém-psjyoholngus feladata ilyenkor az elképzelt formák hatásának elemzese. „m«gjúsolása", „Boszorkánykonyha?" Csak néhány példát bilioltunk a pszicnologia es a reklám újszerű kapcsolatáról, de ez elég - ahhoz, hogy felmerüljön a kérdés: értünk, — a vásárlóért — vagy ellenünk irányul ez a tevékenység? „Laboratóriumok boszorkánykonyhájában kísértet®zák ki azokat a módszereket, melynek segítségével minden vacakot ránksózhatnak..." — így aggódik az egyik ember. „Korunkban, amikor sw üzletek annyiféle és fait® árut kínálnak. . közös érdek, hogy felkeltsük a vásárló igényét a jó es hasznos dolgokra ..." — ez a másik álláspont. Miridketlőt példák támasztják alá. Egyes nyugati országokban még a hipnózist is alkalmazzák „rábeszélő" módszerként. Benedek B. István Áldozat Mennyire kifi• eamították mostaj nában az értei1 mét! Cinikusan, 1 hencegőn. viccesen es meggyőződéses komolysággá! emlegetik az, emberek az áldozatot.. A sertéssüllhöz burgonya helyett tökfőzeléket kertem megszokott vendéglömben, a pincér a fülembe súgta: önért meghozom ezt az áldozatot. Információért telefonáltam az. egvik szolgáltató vállalat főmérnökének, szenvelgő hangon válaszolt: jó. feláldozom neked ezt a félórát. A villanyborotvámon garanciahs javítást. kellett végezni a ktsz-ben. a segéd kegyesen kijelentette: áldozok rá egy új áramvezető zsinórt. Nősülendő barátomnak azt íiha a men yaszszonya a lillafüredi üdülésre invitáló kérés után: egy hetet tudok rá áldozni, Pityu. A minap aztán már felnyomta a vérnyomásomat egvik operaházi művészünk televízióban tett kinyi, lalkozlatása: a nyári szabadságomat áldoztam föl, hogy a Kötelékben cimű filmben reszt vegyek s eljátsszam első prózai szerepemet Ezután azon sem csodálkoznék.' ha a futballista álde. zatból rúgna gólt az ellenfélnek, ha az orvos áldozatbot Operálna, ha az ügyvéd áldozatból védené megbízóját — ha ezt a par csúfolódó sort áldozattal olvasná el a* újsagelófizető. Igaz én hivatásomnál fo?va tettem pellengérre az ostoba divatot: Azért könvnyen megeshet, hogy bokán t •Ugrik érte s így én is áldozattá vál. hatok. Kondoros) János Vasárnap, 1967. augusztus 27. DÉL-MAGYARORSZÁG *