Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-27 / 202. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MŰNK A'S P AR T LAPJA 57. évfolyam. 202. szám Ara: 80 fillér Vasárnap. 1967. augusztus 27. Mai számunkból: Több mint százmilliós beruházás Új tankönyvek jj Polietilénüzem Magyar nap Moszkvában Az ellenőrzés joga - a segítés kötelezettsége J

ogaink növekedése egyet jelent kötelességeink bővülésével, s csakis akkor élünk jól e jogokkal, ha azokat hatékony eszközöknek tekintjük, olyan eszközöknek, amelyeket például a kapkodás megszüntetésére, a túltengő levelezgetés-adminisztrálgatás felszámolására, a lélektelen, mechanikus ügyintézés ma még meglevő gya( korlaténak erőteljes megváltoztatására használunk föl. A mondat egyik hivatali pártszervezetünk taggyűlésén a vezetőség beszámolójában hangzott el. Felelet volt ez, és maga az egész beszámoló azoknak, akik a párt IX. kongreszBzusának határozatát, a hivatali pártszervezetek ellenőrzési-, beszámoltatási jogáról, enyhén szólva is különösen értelmezték. Akadt ugyanis néhány párttag, aki úgy vélte, hogy a jogok növekedése a hivatal irányításának kormányrúdját „átcsúsztatja" majd a vezetőség kezébe, azaz ettől kezdve a pártvezetőség „dirigál". A hivatal, ahol az említett eset megtörtént, egyike azoknak, amelyek nap mint nap állandó kapcsolatban állnak a lakossággal, s ha valahol, itt igazán döntő kérdés, milyen az ügyintézés stílusa, tartalma, milyen eszközök szolgálják — vagy éppen akadályozzák — a sokat emlegetett „ügyfelet". A pártszervezet eddig is igyekezett segítséget adni a munka javításához, ám nem volt meg az a joga, hogy ne csak adjon, hanem kérjen is, mégpedig számonkérjen helyes, de elsikkadt intézkedéseket, félúton megtorpant ügyviteli egyszerűsítést. A párt vezető szerepének minden területen való erősítése, továbbfejlesztése logikusan magával vonta a korábbi, üzemi és hivatali-intézményi pártszervezetek jogkörére vonatkozó megkülönböztetések megszűntetését, annak egységes kimondását, hogy a pártszervezetek joga és kötelessége a területükön folyó munka átfogó ellenőrzése, a vezetők beszámoltatása. Az említett pártszervezet tehát jogot kapott arra, hogy ne csak segíteni igyekezzék, hanem segíthessen, ha kell, a vezető beszámoltatásával, ha kell, átfogó és alapos ellenőrzéssel, a jó értelmű-tartalmú közbeavatkozással. A kommunisták észrevételei, javaslatai eddig sokszor elsikkadtak, s ha megpróbálkoztak azzal, hogy a hivatal néhány osztályán felmérjék, megvizsgálják az újra és újra felbukkanó hibákat, s azok okait, akadtak, akik „okvetlenkedést" láttak benne. Ha nem is egy az egyhez, de nagyjából hasonló gondokkal küzdöttek másutt is a hivatali-intézményi pártszervezetek, s most e gondok feloldása „zöld utat" nyit a hasznos, előrelendítő, munkát javító elképzeléseknek, tevékenységnek. A pártszervezet jogainak növekedésével a hivatal, intézmény vezetőjének hatásköre, felelőssége jottányit sem csökken, sőt, erőteljes támogatást kap a pártszervezettől, valamennyi kommunistától ahhoz, hogy az irányítása alá tartozó intézmény, hivatal jól valósítsa meg a maga területén a párt politikáját, még hatásosabban végezze rendeltetésszerű munkáját. E segítség és támogatás fejében azonban időről-időre /a kommunisták vezető testülete előtt számot kell adnia arról, amit tett, s arról is, mit mulasztott. Oda kell figyelnie a kommunisták véleményére, javaslataira, fel kell használnia a pártszervezet ellenőrző munkájának tapasztalatait, de jnindez olyan többlet, ami •nemhogy nehezítené, hanem jelentősen megkönnyíti helyzetét A jogok kiterjesztése pártszervezeteink számára felelősségük erőteljes fokozódásával jár: tudniok kell, hogy mi a lényeges, s mi a lényegtelen kérdés, nem szabad öszszetéveszteniök a hathatós ellenőrzést az apró ügyekbe való eltemetkezéssel, s a vezetők beszámoltatása sem lehet formális aktus, hanem nagyonis lényegretörő, a csomópontokat megragadó, elismerést és bírálatot egyaránt alkalmazó eszmecserének kell lennie. Hivatali és intézményi pártszervezeteink e feladataiknak úgy tudnak igazán jól eleget tenni, ha már munkatervükben, a pártvezetőségi ülések, taggyűlések napirendjének meghatározásakor nagy alapossággal, körültekintéssel járnak el, ha nem akarnak túl sokat markolni, mindennel foglalkozni, hanem erejük ésszerű koncentrálásával elsősorban területük legégetőbb, megoldás esetén tehát legtöbb haszonnal járó kérdéseivel foglalkoznak. A kutatóintézetekben vizsgálni lehet például az új eljárások ipari alkalmazásának mértékét: a hivatalban lényeges kérdés lehet például, hogy eléggé tisztázottak-e a különböző osztályok hatáskörei, vannak-e párhuzamossságok, átfedések a szakosztályok tevékenységében, s így tovább, azaz mindig a sajátos helyzet szabja meg hol lehet, hol kell kamatoztatniok pártszervezeteinknek a kommunista közösség kollektív bölcsességét, kezdeményezőkészségét, jobb melgoldásokat kínáló erőfeszítéseit. A

lenini mondás, az inkább kevesebbet, de azt jól, nélkülözhetetlen útmutatás az új körülmények között tevékenykedő hivatali, intézményi pártszervezeteink számára. Necsak éljenek, hanem célszerűen éljenek jogaikkal, necsak szándékuk legyen a segítés, hanem öltsön valós alakot felelősséggel és ellenőrzéssel megoldást adó javaslatokkal, mert ezzel adják a legbiztosabb erkölcsi alapot ahhoz, hogy jogaik gyarapodása a pártszervezet tekintélyének, rangjának gyarapodását is jelentse a hivatalban vagy intézményben. MÉSZÁROS OTTÖ Az első áruszállítási szerződés megkötése óta Több mint ötvenszeresére emelkedett a mapvar—szovjet áruforgalom Ezerkilenszáznegyvenöt s ez azt jelenti, hogy a foraugusztus 27-én írták al az galom mintegy 70 százalékelső magyar—szovjet kölcsö- kai növekszik. Ez az ütem nős áruszállításokat szabá- jóval gyorsabb a magyar iyozó egyezményt, 36—36 millió rubel amely külkereskedelem összforgalértékű mának növekedésénél, 1970áru exportjára—importjára ig ugyanis az átlagos forgavonatkozott. Ez az egyez- lom 50 százalékos emelkedémény a háború befejezése sére számítanak. után a gazdasági kapcsolatok első fontos volt és a már megindult áruszállítások kiszélesítését, normalizálását jelentette. A magyar—szovjet gazdaokmánya sági kapcsolatok eredményekorábban it olyan nagy létesítmények testesitik meg, Az első magyar-szovjet mint például a Dunai Vasmű áruszállítási egyezményt a. Székesfehérvári Könnyűszámos nagyfontosságú megállapodás követte. A felszafémmű, a Debreceni Gördülő csapágygyár, a Pécsi Hőbadulás előtt Magyarország er°mü, a most épülő Dunai külkereskedelmi forgalmá- Erőmű, továbbá a Tiszai veban a Szovjetunió mindössze Sri Komibnát, a Szegedi 0,1 százalékkal részesült. Textilművek új fonodája és Jelenleg a Szovjetunióval szövödéje, ahol a Szovjet bonyolódik a magyar kül- unióból vásárolt gépek dolkereskedelcm áruforgalma- Sóznak, illetve ahol a szov nak egyharmada. jet-technológiákat alkalmazA felszabadulás utáni első nak- A MÁV leguiabb ket" szerződés kötés óta a forga- ezer loeros Diesel-elektromos lom több mint ötvenszere- mozdonyai, a MALÉV repü sére emelkedett. A Szovjet unióval bonyolódó magyar export—import értéke ez év. lőgépei szintén a Szovjetunióból származnak és onnan érkezik a személygépbaüMBiár ínuHöalaaia a*, kocsik, az építőipari és meegymilliárd rubelt. A most ^gazdasági gépek nagy réérvényben levő, 1970-ig szóló ?ze A most folyo öteves hosszúlejáratú megállapodás tervidőszakban például előújabb nagy távlatokat nyit; relathatolag öt év alatt a kölcsönös szállítások értéke megközelítette az 5,5 milliárd rubelt, több mint tízezer traktort és ötezer kombájnt vásárol külkereskedelmünk a Szovjetunióból. A hosszú lejáratú és az éves kereskedelmi megállapodásokon kívül számos más nagy jelentőségű szerződés is megalapozza a magyar— szovjet gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztését. Ezek közé tartozik az az alumínium-timföld szállítási egyezmény, az első atomerőmű létesítésére vonatkozó megállapodás, a kohászati, a gyógyszeripari és az orvosi műszergyártási együttműködési szerződés, továbbá a gyümölcs- és zöldségszállítási egyezmény. Ez utóbbi alapján például az 1965. évi 16 ezer tonnával szemben 1970re elérik a 160 ezer tonnát a Szovjetunióba irányuló magyar gyümölcs- és zöldségszállítmányok, a konzervek mennyisége pedig évi 90 ezer tonnáról 165 ezer tonnára emelkedik. A szovjetunióba irányuló magyar autóbuszexport 1970-re elérheti a négyezret. A Szovjetunióval kötött megállapodások a nyersanyagellátáson, a nagy létesítményekhez szükséges berendezések beszerzésén kívül azt is jelentik, hogy a Szovjetunió biztos, állandó piacot nyújt a magyar exportcikkek tekintélyes részének értékesítéséhez. (MTI) Az EMERGÉ-ben „megtört a jég" Nyereséggel zárták a fél évet — Jobb technológiát alkalmaznak — További kísérlet A szegedi EMERGÉ gumigyár életében először jelentős nyereséggel zárta termelési időszakát Az első fél évben „megtört a jég", a gyár az előirányzott 187 millió 131 ezer forint helyett 189 millió 036 ezer forint értékű különféle műszaki árut állítottak elő a dolgozók. Az eredmény azért különösen szép, mert az elmúlt évben a kulcsfontosságú üzemrészekben milliós elmaradások keletkeztek. A helyzeten alapos, az üzemrészek technológiáját is. érintő reformokkal változtattak. A KISZ-fiatalok segítségével először az úgynevezett terméklistát állították öszsze azzal a céllal, hogy rendszerezzék az előforduló gyártmányokat. Ezután o technológiai folyamatokat vették gondosan szemügyre. A tömlő üzemrészben egy vegyészmérnököt bíztak meg azzal a feladattal, hogy mindennapos vizsgálatokat végezzen, derítse fel a selejtet okozó leggyakoribb okokat. A lemezüzemben is hasonló módszert vezettek be: a gyári szakemberek itt a Gumiipari Kutató Intézet munkatársainak segítségét is igénybe vették. Mindkét fontos üzemrészben teljes sikerrel jártak a selejtanalízisek. Ennek alapján új technológiát, új keverési receptúrákat dolgoztak ki. A gumigyárban összességében mintegy 5 század százalékkal csökkentették a felhasznált alapanyagot. Jelentősen csökkent a selejt is, az ellenőrzések megszüntették a gyakori hibakat. Mindebből csaknem 2 millió forint származott az EMERGÉ-nek. A javuló termeléssel a gumigyár az idén már teljesíti fontos megrendeléseit Kitűnően dolgozott a mélyfúrótömlő-részleg az elmúlt időszakban. Az előirányzót 37 ezer helyett 39 ezer méter készterméket állítottak elő, s ezzel 4 millió forint értékű túlteljesítés született. A termeléssel együtt fontos kísérletet is folytatnak: a mély fúrótömlő olajálló változatát kívánják létrehozni. A munkát az OGV több szakemberének segítségével végzik, Szegeden a minőségi ellenőrző osztályon belül külön szakfelügyelő csoport foglalkozik a témával. Szoros kapcsolatot tart az EMERGÉ a szegedi kőolajfúrási üzemmel, ahol kilenc, eddig legyártott tömlőt a gyakorlatban, is megvizsgálnak. A tervek szerint a mélyfúrótömlő-részleget is tovább fejlesztik, a még Budapesten működő részlegeket is Szegedre telepitik. Ha sikerül kidolgozni a szigorú követelményeket kiálló olajálló tömlőket — az Országos Gumiipari Vállalat nagyobb tételeket szállíthat ebből a termékből a KGSTországoknak, főként a Szovjetuniónak. Matkó István Jereván mm Üzem a mikrokozmosz titkainak megismeréséhez Örményországban, a Jereváni Fizikai Intézet dolgozói megkezdték egy hatmilliárd elektronvoltos részecskegyorsító üzembehelyezését. Az üzembehelyezés első szakaszának befejeztével odáig jutottak, hogy a jereváni szinkrotron minden másodpercben 1000 milliárd részecskét ad, amelyeknek mindegyikét a szinkrotrop 2,7 milliárd elektronvolt energiára gyorsította fel. A részecskegyorsító teljes üzembehelyezése novemberre várható. Petroszjanc, a Szovjet Atomenergia Bizottság elnöke a TASZSZ tudósítójának elmondta, hogy az új részecskegyorsító egyedül áll a maga nemében. Az atomok bombázásához általában használt nehéz nukleáris részecskék — protonok — helyett a gyorsítóban könnyű részecskéket, elektronokat használnak. Ez újabb távlatokat nyit meg a mikrokozmosz titkainak megismerésében. Megnyílt a khartoumi értekezlet Szudán fővárosába az arab külügyminiszterek sorra megérkeztek. Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszter a szombatra virradó éjszaka szállt le a khartoumi repülőtéren. Az egyiptomi delegáció tagja Hasszán Szabri El Kholi, Nasszer elnök személyes képviselője is. Szaúd-Arábia delegációja, amelyet Omár Szakaff külügyminisztériumi államtitkár vezet, szombaton délben érkezett meg a szudáni fővárosba. Elfoglalta szállását a Nílus-parti Sudan Hotelben a marokkói, a kuwaiti, az iraki, a jordániai, a líbiai és a jemeni küldöttség is. Várják a szíriai, a libanoni és a tunéziai delegációk megérkezését is. Az utóbbit Monzsi Szlim, Burgiba elnök személyes képviselője vezeti majd. Buteflika algériai külügyminiszter vasárnap érkezik. Mahgub szudáni miniszterelnök és külügyminiszter rövid beszédével szombaton este 19 óra 40 perckor megkezdődött Khartoumban az arab külügyminiszterek értekezlete. Mahgub megnyitó beszédében határozott gyakorlati lépésekre és egyöntetű határozatok meghozatalára szólított fel, amelyek — mondotta — kiküszöbölik majd a közel-keleti háború következményeit. Román—VDK egyezmény Bukarestben befejeződtek a Románia és a Vietnami Demokratikus Köztársaság közötti gazdasági tárgyalások, amelyek eredményeként aláírtak három egyezményt. Az egyik szerint Románia 1968-ban segítséget nyújt a VDK-nak, valamint teljes ipari berendezéseket szállít. A másik egyezmény a két ország , közötti árucsereforgalmat és fizetést szabályozza, míg a harmadik okmány értelmében Románia halasztást ad a VDK-nak eddigi fizetési kötelezettségeire. flz NDK helyesli az aiomsorompót A Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztériuma nyilatkozatban üdvözli az atomsorompó-szerződés tervezetének a 18-hatalmi leszerelési bizottságban történt benyújtását. A nyilatkozat megállapítja, hogy a tervezet benyújtása új fontos szakaszt nyitott meg a szerződés megkötésének előkészítésében. A német nép különleges felelősséget érez a béke biztosításáért és ezért kötelességének tartja minden olyan törekvés támogatását, amely ezt a célt szolgálja. A Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztériuma elítéli a bonni kormány álláspontját, vagyis azt, hogy ellenzi az atomsorompó-szerződés megkötését, s befejezésül újból leszögezi, hogy a Német Demokratikus Köztársaság a béke biztosítása érdekében határozottan síkraszáll a szerződés megkötéséért. (MTI)