Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-26 / 201. szám

Egy lakásszövetkezet gondjai Hét ház lakóinak érdeke Jogos panasz Az újszegedi Odessza la­szövetkezet elnöke az alap- tét! Szekeres István, a Sze­kónegyed IV. lakásszövetke- szabályzat biztosította de- ged m. j. városi tanács vb zetének lakói nagytürelmű mokratizmust? Ha intézett építési és közlekedési osz­emberek. Ezt bizonyítja, hogy valamit, azt kinek vagy kik- tályának főelőadója elmon­nyolc hónapig vártak az nek a meghallgatásával tet- dotta, hogy Bárdos Károly­alapszabályban előírt ig<K- te? A szövetkezet felett fel- lyal többször beszélt az gatósági ülés és közgyűlés ügyeletet gyakorló Szeged ügyek rendezéséről, az alap­megtartására, de hiába. Tü- m. j. városi tanács vb épí- szabály előírásainak betartá­relmük ugyan korábban már tési és közlekedési osztálya sáról. Ennek elmaradását vi­fogytán volt, s ezért írtak e tekintetben hogyan látta el szont mindig objektív okok­levelet a Szeged m. j. vá- feladatát, ugyanis az igaz- kai igazolni tudta az elnök, rosi tanács vb építési és köz- gatósági üléseken és az év­lekedési osztályának. Onnét záró közgyűléseken képvisel­17 841/1967. Ép. sz. iktatással tetnie kell magát? Mi ér­kaptak válaszlevelet ez év telme van az alapszabály­július 17-1 keltezéssel. Eb- nak, benne a demokratikus ben a következőket olvas-' vezetési módnak, ha azt nem hatjuk: „Odessza IV. lakás- tartják, és nem is tartat­szövetkezet elnökét, Bárdos ják be? Károlyt osztályunk utasítót- A panaszlevélben feltett _ Ha „pntpmhpl. _ ta, hogy az igazgatósági ülés kérdésekre kerestük a vá- mondtota ^zeker^ lS _ összehívásáról azonnal intéz- Iaszt mi is Először Bárdos monaoua bzelíeres lsr„ ' L-oriték- TYtéiv niécro S7 I iív ," A . earaos nem tartják meg az ígazga­kedjek, mely ülésre az i. Károlyt, a választott igaz- tósági ülést akkor hivatal­ker. tanács vb építési és köz- gatósági elnököt kerestük fel. bói hívjuk dssze lekedési csoportját, a ME- válaszát azzal kezdte hoev . „ SZÖV szövetkezetpolitikai a mlStoTm^ostárt^ °TP Gso3grád főosztálvát is híviü mee Az megnivokat mar postazta. ffokjánál Tombácz László _* , • szeptember 1-én tartanak kéröeztiik hew OTP Csongrád megyei igaz- iga£gatósági ülést. De mi főelőadótól kerdeztúk, hogy gatosagat pedig írasban van M eidhhiekk©l és a Csorbult szövetkezeti demokrácia Évadváltás a TIT-ben Több munkásakadémia —Előtérben a gazdasági reform , , .„ , , , , van az előbbiekkel, megkertuk, hogy a lakásszo- közgyűlés elmaradásával? vetkezetnél a pénzügyi el­lenőrzést a legrövidebb időn belül tartsa meg. Megjegyez­ni kívánjuk, hogy Bárdos Károly, mint a lakásszövet­kezet elnöke, felkeresés al- „ J kaiméval az igazgatósági nagy' az elfoglal tságöm.~Részt a szóban forgó lakásszövet­kezetnél megtartották-e a pénzügyi ellenőrzést a Sze­ged m. j. városi tanács vb építési és közlekedési osztá­lyának átirata után? Azt a választ kaptuk, hogy még — Munkahelyemen — vá- nem. laszolta — kétségtelenül Elfogta!! cmbsrek — A terv szerint — mon­ülés elmaradásának okául v^m"hazaf'és küíföídMtí- dotta Tombdcz Lász10 — er" külföldön való tartózkodását állítások rendezésében, köz- re, szept,ember középén ke­jelölte meg.'' hun KtóhudiiWn » rul maJd «>r- Nekünk' nincs Kié a döntés joga? ben szabadságon voltam, s utána is lekötött a mun­hatáskörünk a nincs lakásszövet­kám. Mindemellett elisme- ^igazgatóságának össze­rem, hogy a lakásszövetke- ^rfffl3'../3®'. megtartását sürgetni. Ez a felettes hatóság, a Szeged m. j. városi tanács vb épí­zet dolgait magam is egy kicsit könnyen hagytam. A helyettesem a lakásszövet- , , . .. , , ... A 27-tól a 42-ea számig kezeti elnöki funkciók vég- tesi és kozlekedesi osztalyú­terjedő 7 épületben több zésében szintén nagyon el- nak hatáskörébe tartozik, mint száz lakástulajdonos foglalt ember munkahelyén. Annyi bizonyos: nehéz ma­iakik. Ügy vélik, hogy érde- Üzemvezető, s emellett egye- gyarázatot elfogadni arra küket nem megfelelően kép- temen tanul. A naptéri év vonatkozóan, hogy hosszú viselik, s ezért fordultak pa- lejártával három évre vá- , . ,, naszlevelünkkel szerkesztő- lasztott tisztségemről úgyis hónap^, 32 >*>«««»­ségünkhöz is. A többi között le szeretnék mondani, más ulósek a közgyűlés írják: miért nem hívják ösz- elfoglaltságaim miatt. mlért maradt el, hiszen an­sze a szövetkezet évzáró A lakásszövetkezeti elnöki nak idején az elnök ezt a közgyűlését, amelynek vegso tisztséget Bárdos Károly tisztséget vállalta. Az igaz­dátuma — az alapszabaly nemcsak társadalmi munká- gatósági tagoknak viszont ra^ra* T?Mtért ban végzk HaVonta 60(1 ío" i°bbap 3 sarkukra kellett koveto március 31.? Miért rint tiszteletdíjat élvez. Mi volna á,,nii.k hmrv nincs tudomása a tagságnak tagadás csak ezért is volna aürüuk' hogy a szo" a szövetkezet pénzügyi és jobban' kellett volna szor_ vetkezeti demokráciát gazdasági helyzetéről? A la- galrnazni a több mint érje csorbulás, késszövetkezet vezetésében, lakó érdekeinek képvlsele- Lődi Ferenc a döntések meghozatalában » a közgyűlés után a szövet­kezet választott igazgatósága foglalja el a második helyet. Kérdezzük, hogy e szerv ho­gyan látja el feladatát, ha tudomásunk szerint 1966 ősze óta nem ülésezett? Ilyen ne Hatalnas tűz Belgrádban Belgrádban pénteken dél­módon hogyan tartja be a után teljesen leégett a „To­Vasúti kedvezmény a Szovjet tudomány és technika 50 éve jubileumi kiállításra A Magyar Államvasutak Igazgatósága lehetővé tette, hogy a budapesti Városliget­ben szeptember 1—24. között megrendezésre kerülő a Szovjet tudomány és techni­ka 50 éve jubileumi kiállí­tás megtekintésére Buda­pestre utazó vidékiek 33 vehetnek igénybe menettérti­jegyet. A kedvezményes me­nettérti-jegyek vásárlására szolgáló „utazási igazol­vány"-t vidéken a METESZ, TIT, és MSZBT városi szer­vezetei adják ki 3 forintos értékben az utazók részére. Az utazási igazolvány a kiállítás többszöri megtekln­százalékos kedvezménnyel tésére- jogosít. Űj villamosigazolványok a tanulóknak Pár nap és megkezdődik egy évig, minden év szep­dor Dukin" faipari vállalat. Ebben a tragédiában, amely a vállalatot és a környék­beli lakosságot érte, nem le­het elhallgatni a zord iróniát: a tűz nem egészen 200 mé­terre a tűzoltó állomás épü­letétől dühöngött. A tűzol­tók tehetetlenül küzdöttek a lángokkal. A tüzet lapzártáig nem si­került eloltani, de elhárult annak a veszélye, hogy a tűz a szomszédos lakóépületek­re is átterjedjen. A Tan­jug a belügyi szervek­től nyert értesülése alapján közli, hogy a „Todor Dukin" belgrádi faipari vállalat ol­tása közben egy tűzoltó éle­tét vesztette. Halálát oxigén­palack-robbanás okozta. Sú­lyosan megsérült a faipari vállalat egy munkása is. A tűz keletkezésének oka egye­lőre Ismeretlen. Nyugodtan választhattam volna ilyen címet is: ri­port a számokkal. A TIT Kárász utcai klubjában üt­köztem bele az adatok, té­nyek könyörtelen statiszti­kai rendjébe, ahol az el­múlt szegedi ismeretterjesz­tő évad értékelése nemrég készült el. Az új műsorterv naprakész programjának ki­dolgozása előtt kerestem választ arra, miben hozott újat az 1966/67-es évad, hol várható további előrelépés a küszöbön álló évadban. Muncz Károly, a TIT vá­rosi titkára válaszol: — 1966/67-ben 1047 elő­adást tartottunk Szegeden, 154-gyel többet, mint az elő­ző évadban. A korszerűség­nek megfelelően kiváltképp a természettudományi szak­osztályokat bővítettük, 449 előadást szerveztünk, te­hát pontosan annyit, ameny­nyl társadalomtudományit 1965/66-ban. Természetesen ez utóbbi szakosztályok iránt változatlanul nőtt az érdeklődés: az elmúlt idő­szakban 558 ilyen programot bonyolítottunk le. — Milyen a látogatottsági grafikon, honnan adódik az előadástöbblet? — Elsősorban a fizikai té­mák vonzottak sok érdek­lődőt, olyannyira, hogy a szakosztály működése orszá­gos jelentőségű volt; a ta­valyi 21 után 109 fizikai előadást tartottunk. De nép­szerűek voltak az agrártu­dományi, biológiai, művé­szeti, jogtudományi és a nemzetközi kérdésekkel fog­lalkozó összejövetelek is. Érdekesség, továbbá, hogy a korábban népes egészség­ügyi előadásokat az elmúlt évadban csökkentettük, hall­gatósága viszont stabil ma­radt. — Hol tartják a rendez­vényeket, mely szervekkel alakult ki tartalmas, jó kap­csolat? — Városszerte körülbelül 70 helyen bonyolítjuk le előadásainkat, zömmel mű­velődési otthonokban, üze­mekben, egyetemi épületek­ben. A művelődési házak közül a Postás, az újszege­di November 7., valamint a Nyugdíjas művelődési ott­hont említeném első he­lyen, ahol a közönségigény és a mi javaslataink egyez­tetésével gyakran rendeztek telt házas TIT-esteket. Ter­mészetesen közrejátszik eb­ben az előadások komplex módszere: az élőszavas és vetítettképes megoldás ru­galmas alkalmazása. Az üze­mi „rangsor" élén a textil­művek áll, ahol várakozá­son felüli érdeklődést ta­pasztaltunk a szakmai mun­kásakadémián, az anya- és csecsemővédelmi, illetve pe­dagógiai sorozatunknál. Jól mennek a TIT-előadások még a cipőgyárban, a há­ziipari szövetkezetben, a fo­nalfeldolgozóban, a férfi- és női szabó ktsz-nél, az elekt­romos ktsz-nél és néhány vasutas munkásakadémián. Változatlanul probléma egyes üzemekben, hogy üt­köző rendezvények alkalmá­val szinte hagyományszerü­en az ismeretterjesztés ma­rad el. Ami ügyesebb nap­tárkezeléssel persze elke­rülhető. Az egyetemi épüle­tekben — jellegüknél fogva — szabadegyetemi előadáso­kat szerveztünk, ahol meg­különböztetett érdeklődés kísérte a biológiai, fizikai és közgazdasági szekciók működését, valamint a kö­zépiskolai fizikai kísérleti délutánokat. Az országosan egyedülálló helytörténeti sorozatunk a Hazafias Nép­front városi székházában kapott helyet — Milyen tendenciával gazdagodott az 1960/67-ea évad, mely területen vár­ható további előrelépés? — Jellegükből fakadóan főleg a jogtudományi és közgazdasági sorozatok te­matikája foglalkozott a gazdaságirányítás új rend­szerével. Az ecsetgyár Cser­zy Mihály utcai telepén pél­dául öt előadás tárgyalta a vállalatvezetés, szállítási szerződések, értékesítés új módszereit. A fent említett két szabadegyetemünkre több mint száz neves fővá­rosi szakembert hívtunk meg, miniszterhelyettest, különféle ipari főhatóságok vezetőit. Az elmúlt évad­ban több munkásakadémiát indítottunk. Javultak kap­csolataink a művelődési ott­honokkal, az MSZBT-vel, a Hazafias Népfront városi szervezetével és a Tanár­képző Főiskola oktatói ka­rával, ahol jelentős felada­tot vállaltak a TIT-munká­ban. Rájuk a jövőben is fo­kozottan számítunk. 1967/68­ban természetesen egyre in­kább előtérbe kerülnek az új gazdasági mechanizmus­sal foglalkozó előadások. A közgazdasági és jogtudomá­nyi programok mellett ki­szélesíti működését a tör­ténelmi, csillagászati és űrhajózási, a filozófiai, va­lamint matematikai szakosz­tály. Valamennyi területen külön tervezet készül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileumára. nemcsak féléves. hanem egész évadra szóló perspek­tívával. Hamarosan meg­kezdődnek a TIT májusban Budapesten tartandó V. kül­döttközgyűlésnek. illetve a decemberi szegedi küldött­közgyűlés előkészületei. Egy­szóval: izgalmas, mozgalmas évadra lesz kilátás. N. I. Őrzik, javítják, újat készítenek A szegedi csónakgyártásról Szegeden már évekkel ez­előtt is többszáz csónakot ringatott a Tisza. Javításuk, karbantartásuk nagy gondot okozott tulajdonosaiknak; a városban mindössze egy-két kisiparos van, akik nem győzik a megrendeléseket. A növekvő igényre alapított o Szegedi Fürdők- és Hő­forrás Vállalat, amikor évekkel ezelőtt létrehozta ja­vitórészlegét. Az első idő­szakban még veszteségesen, de később már nyereséggel dolgozott a „csónakos mű­hely". A szegedi vízi sportkörök és a vízi „maszekok" között is egyre több ügyfél akadt. Tavaly már egyaránt készí­tették a versenykajakokat, a halászladikokat, motor­csónakokat vállalatoknak és magánosoknak. Mindemel­tesen szegedi sportkörök ls vásárolták ezeket az evező­lapátokat. Bárdos Miklós, a vállalat igazgatója elmondotta, az idén mintegy 240—250 ezer forint értékű árutermelésre vállalkozhattak. Nemrég a szegedi ipari kiállításon is sikeresen mu­tatkoztak be a vállalat leg­újabb készítményei. Az eve­zős hajó, a motorcsónakok nagyobb része mér gazdára talált. De ami szintén fon­tos messzebbre is híre kelt a szegedi csónakoknak. Néhány hónapja fejlesz­tették az ifjúsági csónakház­ban berendezett műhelyt. A hat ember korszerű gépek­kel dolgozik, csiszoló és kombinált famegmunkáló berendezéseket és kéziszer­lett evezők gyártására is fu- számokat vásároltak. A meg­totta az új részleg erejéből; rendeléseket azonban így 1966-ban már budapesti, sem győzik, hiszen kicsi a győri, szolnoki és termesze- rendelkezésre álló terület. az Iskolai év. A tanszerek, a tankönyvek, egyéb iskolai eszközök beszerzése mellett most már sort kell keríteni a villamos bérletigazolvá­nyok kiváltására és a szep­tember l-től a következő év augusztus 31-ig érvényes. Tehát minden tanulmányi évre új igazolványt kell vál­tani, amihez egy fénykép és 1 forint szükséges. Az új tember havi bérletjegy meg- igazolványra csak akkor vá­vásárlására is. Általános is­kolásoktól az egyetemi hall­gatókig sok ezer fiatalt érint ez, ezert kérdeztük meg a Szegedi Közlekedési Válla­lat forgalmi osztályának ve­zetőjét, mi a teendőjük az érdekelteknek. Megtudtuk, hogy a Közle­kedés- és Postaügyi Minisz­térium ide vonatkozó leg­újabb rendelkezése szerint a tanulok berletigazolványa súrolható meg a havi bérlet­jegy — aminek az ára to­vábbra is 15 forint —, ha az igazolvány hátlapján a tanuióviszonyt a tanintézet igazolta. Ezek szerint mától szep­tember -5-ig gondoskodniok kell a tanulóknak új bérlet­igazolványról, mert a tava­lyira szeptemberi bérletet már nem szerezhetnek be. Száz nap telt el azóta, hogy két ro­mantikus hajlandó­ságú arhangelszki lakos, a hatalmas termetű vadölő: Dmitrij Butorin ós a törékeny alkatú író: Mihail Szkorohodov egy Lajka-kutya Kalandos út folyó az Ob torko­latának tőszomszéd­ságából fuvarozták viszontagságos ten­geri úton az értékes prémet és mammut­ki partjai mentén, majd felhajózott a Jamal félsziget fo­lyóin. Olykor heli­kopterről látták a csónak két piros vi­hoz, hiszen ilyen kisméretű alkalma­tosságon nem lehet három és félhónapra elegendő ennivalót és italt tárolni. A bárka a 2500 kilométeres út végé­re ért: befutott a hajdani Szibéria ke­társaságában - ve- tgyart Arhangelszk' torlaját' ^gef« az reskedelmi fővárosa­szélyes útra vállal­kozott Elhatározták, hogy nyolc méter hosszú, másfél mé­ter széles, régimódú vitorlás bárkán el­hajóznak Mangazéjá­ba, a XVI. század élénk forgalmú, de azóta elfelejtett orosz kereskedőváro­sába. A hajdani ke­reskedők innen a hatalmas szibériai be. A bárka két uta­sával — és a mellé­jük szegődött kutyá­val — rádióösszeköt­tetés, műszerek es részletes liajózásl térkép nélkül — Butorin szavai sze­rint csupán az intu­ícióra hagyatkozva — hóviharban, sűrű ködben úszott el Eu­rópa és Ázsia észa­is, hogy ők figyeltek fel a motoros szita­kötőre, de a pilóta nem vette észre őket. Ilyenkor szá­razföldön kutattak utánuk. A bárka utasai ugyanis ti­zenöt alkalommal partra szálltak, hogy akárcsak a rég volt kereskedő ba, Mangazéjúba. A két műkedvelő hajós bebizonyí totta: nem legenda, hanem hét­köznapi valóság le­hetett, hogy több­száz évvel ezelőtt szinte menetrendsze­rű járatok bonyolí­tották le a forgal­... . mat Mangazéja és najosoK, Arhange]szk között élelmiszert és ivívi- az Északi-tenger je­zet vegyenek maguk- ges térségein ét. Emiatt például a Csongrád megyei Kiskereskedelmi Vál­lalatnak az igényeit is csak jövőre tudják kielégíteni. A megoldás kézenfekvő — új üzemet kell építeni. En­nek azonbun jelenleg nem érkezett el az ideje — mond­ta Bárdos Miklós, majd hoz­záfűzte: — Az igaz, hogy csónak­építőinknek van bőven mun­kája, s az utóbbi három év­ben 25 százalékkal fejlődött a termelés. A teljes piacot azonban még nem ismerjük; egyelőre csak az a célunk, hogy kipuliatoljuk a hazait — és elárulhatom — némi­leg a külföldi vásárlókedvet. A K-Szeged egy- és kétsze­mélyes versenykajakok után ugyanis az ARTEX is érdek­lődik. Ha a munkánk meg­felel, ráállhatunk a soro­zatgyártásra. A fürdőválla­lat piackutatása a jövő év első-feléig tart. Amennyiben a lehetőségek továbbra is kedvezőek, akkor megépít­jük új műhelyünket. Sokan kérdezik — érde­mes-e csónakot készíteni, nem ráfizetéses-e egy egé­szen másfajta szolgáltatással foglalkozó vállalatnak. A kérdés lényegére a pozitív eredményekkel már meg­kaptuk a választ. Az igaz­gató azonban még megálla­pította: — Valóban minden meg­rendelőnek feltűnik, hogy szolgáltatói feladatunk mel­lett árutermeléssel is foglal­kozunk - Nincs ebben titok: igy alakult. A vállalat fog­lalkozik a szegedi csónakok őrzésével, önként adódott, miért ne javíthatnánk eze­ket, vagy miért ne gyárt­hatnánk új csónakokat? Ma már bebizonyosodott, helye­sen cselekedtünk, hasznos, jó a mellékfoglalkozás. Valóban így van! M. I. Szombat, 1967. augusztus 26. DÉL-MAGYARORSZA9 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom