Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-26 / 201. szám

ás a város és fi falu együttes muakájának gyümölcse (Folytatás az 1. oldalról) kásosztályunk, paraszttá- A bemutatók megismerégunk, értelmiségünk együt- se, a bemutatott módszerek retek. A gépesítési és kemi- ^ hozzáértő, szorgalmas elterjesztése egyaránt haszmunkájának az eredménye, nos parasztságunknak, s záiásí bemutatókon az új gépek, technológiai berende- Ez alkalomból is elismerése- egész dolgozó népünknek. aések és kémiai anyagok met egész sorát ismerhetjük meg ki a komplex megoldásokban. A gépesítés, a kemizálás köszönetemet feje- Arra kérjük paraszttágunkiállító gazdasá- kat, a mezőgazdaság, azélel-' goknak, gyáraknak és válla- miszerioar és az erdőgazdállatoknak kiváló eredményei- kodás dolgozóit, hogy minél lehetőségeiről tájékoztatnak a kért, a kiállítást szervező és többen tekintsék meg kiálrészt vevő szocialista országok bemutatói is. Ezek hűen munkásoknak, bizonyítják országaink testrendező szakembereknek, lításunkat, s hasznosítsák az kutatóknak, itt látottakat mindennapos szakmai, műszaki és művészi munkájukban. Szeretettel véri, szocialista együttműkö- kivitelezőknek fáradhatatlan várjuk kiállításunkra a vádfcének eredményességét és és eredményes munkájukért, rosok dolgozóit, az ipari * * ~ " " Végül a miniszter hang- munkásokat, értelmiségieket, súlyozta: az Országos Mező- mert szükségességét, azt az együttműködést, amely — elsősorban a KGST keretében — gazdasági Kiállítás és Vásár eddig is segítette, erősítette országunk, dolgozó népünk életében fontos esemény. szocialista építésünket, s amelynek szimbóluma a Nagy Hűen mutatja be, hogy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának megünneplése. Ezután a miniszter szeretettel üdvözölte a testvéri szocialista országok kiállítóit. Köszöntötte a nyugati országok hetvenhét kiállítóiát, akiknek jelenléte a kölcsönös egyenjogúságon és előnyökön alapuló gazdasági együttműködés lehetőségét jelképezi. A továbbiakban rámutatott: A 66. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár fontos feladata* hogy tájékoztasson és tanítson. Ezért a bemutatásra kei-ülő témák, módszerek, technológiák, üzem- és munkaszervezési kiállításunk a munkás-paraszt szövetség, a város és a falu dolgozói együttes munkájának gyümölcse a part és a kormány poli- , . , . ... ,, . es sok hasznos ismeretet íikajanak változatlanul központi kérdése a mező- nyújt számukra is. gazdaság és az élelmiszer- A 66. Országos Mezőgaztermelcs fejlesztése, dolgo- dasági Kiállítást és Vásárt zó népünk élctszínvonalá- e gondolatok jegyében megnak állandó emelése. nyitom. Miniszteri fogadás Losonczi Pál pohárköszöntője A mezőgazdasági kiállítás megnyitó ünnepségén adott miniszteri fogadáson Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke az alábbi pohárköszöntőt mondta: — A mezőgazdaság szocia-' megoldások alaposabb lista "átalakításának* kezdeti megismerése erdekeben szak- időszakában többen íüerdezmaj napokat is rendezünk. Ezek keretében szakembereink érdeklődési körüknek megfelelően kiváló szakér- könnyűipar, az tők segítségével tanulmá- külkereskedelem nyozhatják a kiállítás bemuték, vajon a mezőgazdaság képes lesz-e kielégíteni a lakosság, az élelmiszeripar, a exportáló állandóan növekvő igényeit. Erre tatóit. A szakmai napokra kérdésre a mindennapi gyatöbb mint 20 ezer mezőgazdasági szakember jelentette be részvételét. A szakemberek egyrészt a kiállítás bekorlat mellett ez a kiállítás is világos választ ad. Dicsekvés nélkül elmondhatjuk: a mezőgazdaság dolgozói hamutatóin, másrészt tizenhá- zánkban nagyszerű eredmérom bemutató gazdaságban tanulmányozhatják a legjobb módszereket, eljárásokat, korszerű berendezéseket. nyeket értek el. Akik a mezőgazdaság gondjaival, bajaival foglalkoznak, nagyon jól tudják, hogy mennyi volt a nehézség az indulás, a szöA most megnyíló Országos vetkezetek megalakulása ideMezőgazdasági Kiállítás és Vásár — mondotta — munjén. Azóta sokat haladtunk, ezt érzékelteti az is, hogy idén már holdanként több mint 14 mázsával fizetett a búza, s jelentkeznek az eredmények, a nagyüzemi gazdálkodás előnyeinek szép bizonyságai a kertészetben, az állattenyésztésben is. — Ma már — legalábbis az induláshoz képest — könnyebb a mezőgazdasági munka. A magyar parasztság — amely nemcsak földjét, hanem, szívét, szorgalmát is bevitte a termelőszövetkezetekbe — évről-évre jobb eredményeket ér el. Az eddigi munkáért és ezért a szép kiállításért is köszönet illeti a mezőgazdaság és az élelmiszeripar minden dolgozóját, a gépipar, a vegyipar, s minden olyan üzem munkásait, mérnökeit és a tudományos kutatókat, akik segítették a mezőgazdaságot törekvésünk, hogy társadalmi üggyé tegyük a mezőgazdaság fejlesztését, valóban sikerekkel járt. Országgyűlési bizottságok tanácskozása a Munka Törvénykönyv tervezetéről Az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint ipari állandó bizottsága pénteken a Parlamentben Molnár Ernő elnökletével együttes ülésen tárgyalta meg az új Munka Törvénykönyv tervezetét, amelyet a kormány legutóbbi ülésén már elfogadott. A tanácskozáson, amelyjn részt vett Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke is, Veres József munkaügyi miniszter tájékoztatta a képviselőket. Utalt arra, hogy 1951, a jelenleg érvényben levő Munka Törvénykönyv elfogadása óta mélyreható politikai, társadalmi, gazdasági változások történtek az ország életében, s emiatt vált szükségessé, hogy az új követelményeknek és feladatoknak megfelelően szabályozzák a dolgozókat és a vállalatókat érintő munkajogi kérdéseket. Elmondta, hogy hazánkban a dolgozók 70 százalékára terjed ki a Munka Törvénykönyv hatálya, majd arról beszélt, hogy az új Munka Törvénykönyv kettős célt szolgál: a gazdasági mechanizmus reformjának megfelelően elősegíti a vállalatok önálló gazdálkodásának érvényesítését, ugyanakkor pedig kiszélesíti a dolgozók jogait, s gondoskodik érdekeik védelméről is. Az új Munka Törvénykönyv áttekinhetőbb és világosabb, mint a régi. Amíg az előző 158, a jelenlegi tervezet mindössze 72 paragrafust tartalmaz, s több mint 50 százalékos a csökkenés a végrehajtásról intézkedő kormányrendelet paragrafusainak száma is. A bevezetőt sokoldalú véleménycsere követte, amelynek résztvevői — Balogh László, Erdész Dezső, Gácsi Miklós, Hegyi Jánosné, Imri Gyula, Zajbinsek Vilmos, dr. Jókai Lóránd, Kéri Vencel, Kovács Sándor, dr. Mátay Pál, dr. Szokola Károlyné, Tóth SzilveszterBégét, külső nemzetközi körülmények is alátámasztották. A második világháború óta a szocialista országok szempontjából fokról-fokra kedvezőbben alakultak a nemzetközi erőviszonyok is, és mind hatékonyabban érvényesül a két rendszer békés együttélésének és versengésének politikája. De még mindig jelentős imperialista hatalmak ragaszkodnak a szocializmus elleni fegyverkezés és fenyegetés elavult politikájához. Ha pedig a szocializmust építő munkásosztálynak számolnia kell ellenséges környezet támadásával, akkor természetesen a forradalmi vívmányok külső védelme is szervezett hatalmat, egyszóval államot — tételez fel. Ebben az újtípusú államban a politikai hatalom a munkásosztályé, de a munkásosztály ezt a hitalmat nem egyedül gyakorolja, hanem a társadalom más, nem proletár dolgozóival együtt. Ez oly elengedhetetlen feltétele a munkáshatalom megteremtésének, megtartásának és történelmi feladatai teljesítésének, hogy azt Lenin elválaszthatatlannak tartja az általa megfogalmazott proletárdiktatúra fogalmától. A kizsákmányolás felszámolása és a szocializmus fejlesztése során a munkásosztály ezért egyesíti erejét a dolgozó parasztsággal, a kisiparosokkal, általában a kisárutermelőkkel, az értelmiséggel, bizonyos feladatok megoldásában nem zárkózik el szélesebb koalíciók elől sem. A parasztságnak különös jelentősége van a proletárdiktatúra megvalósításában. A proletárdiktatúrának ez az oldala jut kifejezésre a proletárdiktatúra azon meghatározásában, hogy az munkás—paraszt szövetség, amelyben, a vezető erő a munkásság. „A diktatúra legfőbb elve — tanítja Lenin — a proletáriátus és a parasztság szövetségének támogatása, avégből, hogy a proletáriátus megtarthassa vezető szerepét és az államhatalmat." A népi demokratikus államok létrejövetelének lenini útjára az jellemző, hogy az már meglévő szocialista ország, a Szovjetunió segítségére támaszkodott, antifasiszta, antiimperialista, nemzeti felszabadító mozgalomma, szövődött össze, a régi hatalom megdöntése után átment a proletáriátus és a parasztság forradalmi demokratikus diktatúráján és széles koalición keresztül jutott el a dolgozó paraszttággal szövetséges munkásosztály diktatúrájához. A Szovjetunió támogatása és tapasztalatai folytán a második világháború után létrejött néphatalmak viszonylag hamarabb jutottak el a szocialista rendszerük megteremtéséhez, mint a Szovjetunió, amelynek szocialista fejlődését az első években késleltette az intervenció és a polgárháború. A proletáriátus és a paraszttág forradalmi demokratikus diktatúráját az tette szükségessé átmenetileg, hogy a győztes népi forradalomnak be kellett fejeznie a polgári demokratikus forradalom feladatait mielőtt áttérhetett volna a szocialista forradalomra, meg kellett erősítenie és ki kellett szélesítenie a munkás—paraszt szövetséget. A demokratikus feőlődés első szakaszában a népfrontok bizonyos mértékben pártkoalíciók voltak, amelyekben a kommunista pártok vezető és irányító szerepet töltöttek be. A proletárdiktatúra kibontakozása során azonban a népfrontok is jelentős átalakuláson mentek át, és elvesztették koalíciós jellegüket. Ami a népi demokratikus államok politikai rendszerét illeti, a népfront rendszer mellett mint közös, de sajátos vonásukat emelhetjük ki, hogy viszonylag békésebb módszerekre támaszkodnak. Így pl. az európai népi demokráciák a hitlerista fasizmus és a vele szövetséges erők felett aratott győzelem eredményeképpen elkerülték a polgárháborút. Általában szűkebb keretek között és rövidebb időtartamra alkalmazták a volt kizsákmányolókkal szemlrin a különböző politikai korlátozásokat. Végül meg kell jegyeznünk, hogy a kommunizmusba való átmenet államának a történelem sajátos feltételeit tükröző jellemvonásai maguk is átmeneti, történelmi jelenségek, amelyek a történelmi helyzet módosulásával, a szocialista építés előhaladasával eltűnhetnek, vagy új vonásokkal gyarapodhatnak. Ilyennek kell minősítenünk a szocialista államnak össznépi állammá való fejlődését is, melyet egyesek úgy „értelmeznek", hogy az nem illeszkedik, bele a marxizmus klasszikusainak az államról vallott nézeteinek eszmekörébe. Ezzel szemben a marxista államtudomány meggyőzően kimutatta, hogy Lenin is különös gonddal ügyelt arra, hogy államelméleti tanítá/a se merevedjék dogmává. Hangsúlyozta, hogy a jövőben létrejöhetnek olyan fejlődési szakaszok, amelyek lényegesen eltérnek az általa ismert történelmi feltételektől s ezért nem is értékelhetők előre. Nem egy munkájában figyelmeztet a társadalmi törvények tendenciaszerűségére. Az 1917 nyarán megírt lenini államelméleti mű ma is sok segítséget nyújt olyan problémák megoldásához, mint éppen azon tényezők vizsgálata, amelyek elősegítik a proletárdiktatúra össznépi állammá alakulását, vagy annak jellege vizsgálatát. De még olyan kérdések kimunkálásánál is biztos alapot nyújt, mint éppen a szocializmust építő országok államszervezetei továbbfejlesztésének kulcskérdései. Nálunk is számos elméletileg is kimunkálandó probléma adódik. Ezek közül csupán a tanácsi szervezet fejlesztésére utalunk. A tanácsi szervezet jelentős fejlődése ellenére sem mondható kielégítőnek a tanácsok hatalmi-képviseleti jellegének fejlődése. Különös súllyal merül fel ez a kérdés a fejlődés jelenlegi időszakában. A szocialista demokrácia kibontakozása egyenesen feltételezi a tanácsi szervek társadalmi-politikai jelentőségének és szerepének erősilését. Ma a tanácsi hatáskörök fokozatonkénti és szervenkénti differenciált pontos kidolgozásában, a tanácsi választott testület kizárólagos hatáskörének szélesítésében, az igazgatási tevékenységben betöltött irányító és ellenőrző szerepenek növelésében jelölhető meg a tanácsok továbbfejlődésének egyik lényeges eleme. A tanácsi igazgatási szervezet és apparátusa felelősségével, szakképzettségével szemben támasztott követelmények is egyre növekednek. Egyenesen alkotmányi rögzítésre várnak azok a szocialista országokban általában érvényesülő tendenciák, amelyek a helyi igazgatás társadalmi elemeinek és módszereinek fejlesztésére irányulnak. Természetesen ezek a problémák is csak gondos tudományos elemzés után, a különböző igazgatási területek és tanácsi fokozatok sajátosságaitól függően, a reális lehetőségek figyelembevételével kerülhetnek elméleti megválaszolásra és gyakorlati megoldásra. Mindezeknél ma is megbízható kiindulópont az 50 éve íródott Állam és forradalom. Dr. ANTALFFY GYÖRGY né és dr. Varga Pálné képviselők — sok megszívlelésre érdemes javaslatol terjesztettek elő. Általánosságban elismeréssel adóztak a tervezet megalkotóinak, ugyanakkor azonban gyakorlati tapasztalataik alapján jó néhány kérdésben a jelenleginél is egyértelműbb megfogalmazást ajánlottak. A képviselők nyomatékosan hangsúlyozták: a törvény teljes szigorával lépjenek fel a Munka Törvénykönyv rendelkezéseinek megsértői ellen. Az üzemek életének minden területén teremtsék meg a feltételeket ahhoz, hogy mind a fegyelmi felelősségrevonás, mind a kártérítés arányban álljon az elkövetett hiba, mulasztás mértékével. A vitában felszólalt Kállai Gyula is. Az új Munka Törvénykönyv megszületése — mondotta — egyenes következménye az ország nagyarányú fejlődésének és a szocializmus teljes felépítésében előttünk álló feladatoknak. Szoros kapcsolatban áll a gazdasági mechanizmus reformjával. Az üzemekben és a vállalatoknál 1968. január 1-től kialakuló új feltételek között biztosítja a dolgozok jogait, s meghatározza kötelességeidet. Az üzemi, vállalati önállóságnak megfelelően szélesíti az üzemi demokráciát és a dolgozók érdekvédelmét. Az eddiginél nagyobb lehetőségeket teremt arra, hogy a munkás-' ooztály kezdeményezései, javaslatai jobban érvényesüljenek az üzemek és vállalatok tevékenységében. — A Munka Törvénykönyv kerettörvény. Erre épülnek majd azok a konkrét jogszabályok, vállalati szerződések, amelyek a munkaviszonnyal kapcsolatos kérdéseket részletesen rendezik — mondotta egyebek között Kállai Gyula. A vitában elhangzott ész-' revételekre és javaslatokra Beckl Sándor, a Szakszervezetek Országds Tanácsának titkára és Veres József válaszolt. Ezután az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint ipari állandó bizottsága határozatban mondta ki: általánosságban egyetért a Munka Törvénykönyv tervezetével és alkalmasnak, megfelelőnek találja arra, hogy a kormány a parlament elé terjessze tárgyalásra. (MTI) Hetvenötezerrel több utas a vonatokon és buszokon Megírtuk már, hogy az idei szegedi szabadtéri játékok iránt a vártnál nagyobb érdeklődés mutatkozott: a tavalyi 80 ezerrel szemben közel 90 ezren látták az előadásokat. A Szegedi Ünnepi Hetek kiállításait, sport és egyéb rendezvényeit a szabadtéri játékok nézőin kívül mintegy 260 ezren látogatták és tekintették meg. A minden eddigi évhez képest jelentősen megnőtt idegenforgalom nagy feladatot jelentett a helyi és a távolsági közlekedést lebonyolító szerveknek. A MÁV az előző évek tapasztalatainak felhasználásával készült a csúcsforgalmi időszakra, ami tulajdonképpen július közepétől augusztus 20-ig tartott. Ez alatt az idő alatt a Szeged—Budapest vasútvonalon közlekedő két pár gyorsvonat vontatására nagyteljesítményű Diesel-mozdonyokat alkalmaztak, s több személyszállító kocsival erősítették meg a szerelvényeket. A többi vasútvonalakon is hasonló intézkedéseket tettek, elsősorban a bejelentett csoportos utazások zavartalan lebonyolítása érdekében. Menetrend szerint közlekedtették a szabadtéri játékok előadásainak befejezése utáni órában induló Szeged—Budapest és Szeged —Makó közötti személyvonatokat. A többi menetrendszerű vonatokon az ünnepi hetek alatt naponta mintegy 800 utassal többet szállítottak az átlagosnál. Mindezeken kívül az IBUSZ szervezésében Budapestről négy, recenből és Jászberényből egy-egy különvonat érkezett Szegedre. Ezek utasaival együtt mintegy 45 ezerrel többen utaztak Szegedre, mint máskor ennyi idő alatt szoktak. A vasutas dolgozókat dicséri, hogy a közlekedés ennek ellenére zavartalan volt, a menetrend szerinti és a rendkívüli járatok is pontosan, a közölt időben indultak és érkeztek. A 10. Autóközlekedési Vállalat is időben felkészült a nagyobb utasforgalom lebonyolítására. Az autóbuszok, a taxigépkocsik, a mikroszerelvény és a panoráma autóbusz személyzete, valamint a személyforgalom valamennyi dolgozója előzetesen oktatáson vett részt a várható feladatok sikeres elvégzése érdekében. A Szeged területén közlekedő 26 helyi és a Szegedet a környező községekkel, valamint a távolabbi városokkal összekötő 44 autóbusz az ünnepi hetek alatt 30 ezerrel több utast szállított, mint más időszakban egy átlaghónap alatt. Az AKÖV a szabadtéri játékok ideje alatt Szeged— Tápé, Szeged—Szőreg, Szeged—Hattyastelcp, Szeged— Mihálytelek, és Szeged—Kiskundorozsma útvonalon az előadások befejezése után külön járatokat indított. Különösen nagy sikert volt a Szegedre érkezett hazai és külföldi vendégek körében a mikrobusz városismertető járatainak. A vároí nevezetességeit magyar, angol, orosz és szerb-horvát Nyíregyházáról kettő, Győr- nyelvű szöveg ismertette bői, Békéscsabáról, Tatáról, meg az ideérkezett vendéSátoraljaújhelyről, Szolnok- gekkel. Csupán a mikroburól, Komáromból, Kecske- szon több mint 5 ezer utast métről, Miskolcról, Székes- szállított a vállalat az ünnefehérvárról, Karcagról,- Deb- pi hetek idején. Szénhidrogén a Tisza medre alatt A szakemberek számításai szerint Szeged környékén — az algyői mezőben — a Tisza medre alatt is számottevő szénhidrogén va gyón rejtőzik. Feltárása, mivel közvetlenül a parton, a rossz terepviszonyok miatt, a fúrótornyokat nem állíthatják fel, úgynevezett irányított ferde fúrásokkal „csapolják" meg a Tisza medre alatt levő energiaforrást. Az első berendezéseket már fel is állították. A napokban megkezdődik a különleges műszaki és technikai felkészültséget igénylő munka Szombat, 1967. augusztus 26. DtL-MAGYARORSZAG 3