Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-25 / 200. szám

Gáspár Sándor látogatása Haidá-Bibar megyében Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára szerdán és csütörtökön Hajdú-Bihar megyében tett látogatást. Szerdán több megyei vezető társaságában megismerkedett a Hortobágyi Állami Gazdaság munkájával. Csütörtökön délelőtt Debrecenben találkozott a megyei pártvégrehajtóbizottság tagjaival. Karakas László, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta a vendéget a megye politikai, gazdasági és kulturális életéről. Délután Gáspár Sándor részt vett a Szakszervezetek Megyei Tanácsának debreceni aktivista ülésén, amelyen az időszerű kül- és belpolitikai helyzetet, valamint a szakszervezeti munka feladatait ismertette. Megnyílt a Barátságtábor A KISZ Központi Bizottsága csütörtökön Balatonföldváron megnyitotta a magyar és szovjet fiatalok Barátsági táborát. Hatvan komszomolista és KISZ-ista tíz napot tölt Balatonföldváron. A táborozást a Komszomol kezdeményezésére, a Nagy Október 50. évfordulója jegyében tartják. Minden kész az új tanévre A pedagógusok már megkezdték az iskolai munkát A diákok még vakációjukat töltik, de az új tanév előkészületei már javában tartanak. A nevelők megkezdték a munkát, tegnap mindenütt benépesedtek a tanári szobák. A szegedi általános és középiskolák, a szakmunkásképző intézetek és a diákotthonok, kollégiumok igazgatói, a pedagógus alapszervezetek párttitkárai és a szakfelügyelők pedig a városi tanács vb művelődésügyi osztálya által összehívott évnyitó igazgatói értekezleten vettek részt a városi tanácsháza nagytermében. Tulajdonképpen minden esztendőben ez az értekezlet az iskolai élet, munka „nyitánya". Az igazgatói értekezleten Kovács József, a Szeged városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője köszöntötte az iskolák, oktatási intézmények vezetőit, továbbá a párt- és a társadalmi szervezetek képviselőit, közöttük Perjési Lászlót, a Szeged városi pártbizottság első titkárát, Deák Bélát, a városi párt-végrehajtóbizottság tagját, a pártbizottság osztályvezetőjét, Papp Gyulát, a városi tanács vb elnökhelyettesét. Ezután a résztvevők meghallgatták Faragó Péternek, a művelődésügyi osztály oktatási csoportvezetőjének elemző beszámolóját az elmúlt tanévről és az idei legfontosabb oktatási és neveiéri feladatokról. A beszámolóból kitűnt, hogy eseményekben és eredményekben gazdag tanév volt az 19G6—67-es, aminek legszemléletesebb bizonyítéka a tanulmányi eredmény. Az általános iskolások bizonyítványaiból 3,7-es tanulmányi átlag kerekedett ki év végére, vagyis 0,2-del javult tanulmányi átlaguk a félévi osztályzatokhoz képest. A bukott tanulók száma is csökkent, s nemcsak az első félévhez, hanem az előző tanév végeredményéhez képest is: 481 általános iskolás kapott elégtelen osztályzatot. S bár ez a szám önmagában elég magasnak tűnik, kisebb az országos átlagnál, s csak Budapesten kisebb százalékban az osztályismétlők aránya. Szegeden az általános iskolai tanulóknak mindössze 2,8 százaléka köteles osztályismétlésre. A középiskolások évvégi tanulmányi átlaga 3,36 volt, de egyes iskolákban ennél jóval magasabb. A Radnóti Gimnázium tanulóinak átlaga 4,03, a Ságvári Gimnázium tanulmányi átlaga 4,00. E kiugró eredmények elsősorban azzal magyarázhatók, hogy ezek az iskolák a jelentkezők nagyobb csoportjából válogathatták kl felvételkor a tanulókat. A középiskolásoknak 7,1 százaléka kapott elégtelen osztályzatot, vagyis majdnem fele a félévkor bukott tanulóknak. Osztályismétlésre a középiskolások 1,2 százalékát kellett utasítani. Megvonták az idei érettségik mérlegét is: a jelöltek 9 százaléka nem felelt meg, nem kapott érettségi bizonyítványt. Számos új oktatási kísérlet kezdődött az elmúlt tanévben, melyek folytatását az oktatás szüntelen korszerűsítésének igénye a jövőben is megköveteli. A kísérletekhez mind több a szegedi iskolákban a technikai eszköz, a felszerelések bővítéséhez a tanács komoly összegekkel járult hozzá. Kitűnő volt az együttműködés a társadalmi szervesetek és az iskolák között, a pedagógusok' rengeteg segítséget kaptak oktató-nevelő munkájukhoz a pártszervezetektől, a KISZ-től, a szakszervezettől, s erre a jövő tanévben is számítanak. Szeptembertől az iskolákban annak a fejlődésnek a töretlenségét kell biztosítani, amelyet az oktatási reform végrehajtása során elkezdtek, gondosan ügyelve arra, hogy az oktatás minél célszerűbb, a nevelés minél hatékonyabb legyen, segítsen a szocialista embertípus kialakításában. Már az első értekezleten is rendkívül sok hasznos javaslat hangzott el, melyek hozzájárulhatnak az oktatás és nevelés színvonalának emeléséhez. Annus Antal, a Béke utcai általános iskola igazgatója azoknak a tanulóknak sürgette a társadalmi és pedagógiai segítséget, akik nevelési szempontból veszélyes környezetben élnek. A Béke utcai iskola tanárai különös gonddal kísérik majd munkájukat, magatartásukat, rendszeresen meglátogatják őket, s ahol nem lehet változtatni a környezeten, a gyermekek érdekében más gondoskodást kezdeményeznek. Legalább 300 ilyen általános iskolással kell számolni városszerte, ezért a társadalmi szervezetek' figyelmét is megérdemli az ügy. Az egyetemi felvételek tapasztalatai alapján Lévay Béla középiskolai szakfelügyelő arról beszélt, hogy a középiskolákban nagyobb gondot kell fordítani a tanultak alkalmazásának gyakorlására, az összefüggések' megértetésére, felismertetésére. Pedagógiai szempontból rendkívül nagy figyelmet érdemel a negyedik osztályból az ötödikbe való átmenet az általános iskolában — dr. Soós Istvánné általános iskolai szakfelügyelő az átmenet megkönnyítésére alkalmas módszerek összegyűjtését kezdeményezte. Dr. Bánfalvi József, a Radnóti Gimnázium igazgatója a testi nevelés, az iskolai sportélet fellendítésére tett javaslatot. Nagyobb figyelmet érdemel a középiskolai sport, az iskolák és a sportegyesületek kapcsolata akkor lehet eredményes, ha az egyesületekben tiszteletben tartják az iskolák tanulmányi és fegyelmi követelményeit, az iskolák pedig erősítik tehetséges sportolókkal az egyesületeket. Rácz László rendőrszázados, a Szeged városijárási rendőrkapitányság ifjúságvédelmi főelőadója a pedagógus önkéntes rendőrök eredményes munkáját dicsérte, s elmondta, hogy szükség lenne létszámuk megerősítésére. Az iskolai ifjúsági szervezetek tevékenységét méltatta dr. Mészáros Rezső, a KISZ városi bizottságának osztályvezetője; a szemléltetőeszközök gazdaságos felhasználásának, gyorsabb javításának szükségességéről beszélt Turay Kálmán, a Tanárképző Főiskola 1 .sz. gyakorló iskolájának igazgatója. László Nándor, a MüM 600. iparitanuló-iskola igazgatója pedig annak jeléntőségét méltatta, hogy az igazgatók' és az iskolai pártalapszervezetek titkárai együtt tanácskoznak az új tanév feladatairól. Szó esett a honvédelmi nevelés fontosságáról is — erre Szabó Árpád, az Ady Endre kollégium igazgatója hívta fel a tanácskozás figyelmét. Az értekezleten felszólalt Perjési László, a városi pártbizottság első titkára is. Az MSZMP megyei és városi bizottságának köszönetét tolmácsolta a pedagógusoknak az elmúlt tanévben végzett eredményes munkájukért és az új tanév legfontosabb nevelési, oktatási feladatairól szólott. Az évnyitó igazgatói értekezleten Kovács József osztályvezető mondott zárszót. A következő napokban az iskolákban tantestületi nevelési értekezleteket tartanak, biztosítják a tanévkezdés minden feltételét, hogy szeptemberben zavartalanul kezdődhessen minden oktatási intézményben az új tanév. Szovfet tudományos kísérletek a Csendes-óceán térségeken A világóceán tanulmányozását célzó tudományos munkálatok keretében a Szovjetunió szeizmikus kutatásokat végez a Csendes-óceánban a földrengések és más természeti jelenségek előrejelzésére. Az említett munkálatok biztosítására bombázásokat végeznek a Csendes-óceán két meghatározott térségében. A közlemény pontosan meghatározza az említett térségeket határoló koordinátákat és erre felhívta az országok kormányait. A mérések elvégzésére az említett terségekbe a Szovjetunió megfelelő műszerekkel felszerelt hajókat küld. A bombázást az első térségben szeptemben 2—5 között helyi idő szerint 10 órától 18 óráig végzik. A második térségben pedig szeptember 5—10 között naponta 10—18 óra között helyi idő szerint. Ma nyitja kapuit az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár Odaítélték a kiállítás élelmiszeripari díjait A Csongrád megyei Húsipari Vállalat nagydíjat kapott A minden eddiginél gaz- szoros kapcsolatot, amely a portra és belföldi fogyasz A minden eddiginél gazdagabb és nagyobb idei 66. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár ma, pénteken ünnepélyesen nyitja kapuit. A megnyitó előtt csütörtökön, tegnap sajtótájékoztatót rendeztek az Országos Mezőgazdasági Kiállításon és Vásáron. A tájékoztatót a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala nevében József Gábor nyitotta meg, majd dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes ismertette a kiállításon bemutatásra kerülő mezőgazdasági és élelmiszeripari eredményeket, a kiállítás változatos programját. Az idei kiállítás méreteiben, főleg pedig tartalmai gazdaságában felülmúl minden eddigi kiállítást. Most első ízben mutatják be a szoros kapcsolatot, amely a mezőgazdaság és a mezőgazdaság részére szükséges alapanyagokat, gépeket gyártó ipari üzemek, valamint a feldolgozó élelmiszeripari üzemei között az utóbbi időben kialakult. A miniszterhelyettes részletesen kitért c mezőgazdaság technikai forradalmát jelző komplex gépesítési, automatizálási és kemizálási bemutatók, a legújabb mezőgazdasági építési eredményeket dokumentáló Agroterv-pavilon, valamint a kiállítás eseményeit kísérő látványos kulturális és sportműsorok ismertetésére. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár bíráló bizottságai csütörtökön odaítélték az élelmiszeripari eredménybemutatóra érkezett legkiválóbb termékek díjait, összesen 510 — exportra és belföldi fogyasztásra gyártott — élelmiszeripari terméket küldtek be bírálatra az ipari vállalatok, üzemek, valamint állami gazdaságok és termelőszövetkezetek, s ezeket a nyolc szakmai bíráló bizottság döntése alapján kilenc iparági nagydíjjal, 84 arany-, 100 ezüst- és 69 bronzéremmel jutalmazták. A kiállítási iroda nagydíjait az alábbi gyárak, illetve üzemek kapták: a Hatvani Konzervgyár, a tokodi Aranykalász Tsz, a Csongrád megyei Húsipari Vállalat, a Budapest és Vidéke Tejipari Vállalat, a Baromfiipari Országos Vállalat kecskeméti gyáregysége, a Csemege-Édesipari Gyár, az Országos Likőripari Vállalat, a Magva? Dohányipar egri gyáregysége, a Budapesti Híjtőhaz. Társadal Az országos mezőgazdasági kiállítás mindig is társadalmi eseménynek számított hazánkban. Különösen megnőtt a rangja azóta, amióta a magyar mezőgazdaság a tartós fellendülés időszakát éli, s a szocialista átalakulás révén határozott lépéseket tesz a modern nagyüzemi gazdálkodás felé. E minden tekintetben számottevő fejlődés hű tükrének ígérkezik a ma nyíló — sorrendben immár 66. — Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár. Magával az eseménnyel kapcsolatban sokféle jelzőt hasznúinak: nevezik seregszemlének, bemutatónak, a módszerek és eszközök felsorakoztatásának, ünnepi alkalomnak. Mindegyik jelző kifejezi az igazságnak egy-egy részletét. Az idei kiállításon szereplő 401 termelőszövetkezet, 165 állami gazdaság, 9 vállalat és 34 egyéni kiállító azt a haladást mutatja be, amit a nagyüzemi gazdálkodás az átszervezés óta eltelt hét év alatt felmutatott, s amelyet a közeli évek során valósít meg. Van mit kiállítani! A gabonatermelésben most már több év óta folyamatosan emelkednek a termésátlagok. Hasonló a helyzet csaknem valamennyi fontosabb kapásnövény esetében. Fejlődik hazánkban a kertészkedés, a gyümölcskultúra. Az alkalmazott munkamódszerek, a technika térhódítása máris kiemelték évszázados elmaradottságából a paraszti munkát. A gazdálkodás színvonala a növekvő szakember ellátottság jóvoltából össze sem hasonlítható az akár csak negyedszázaddal ezelőttivel. Űjabban több jel mutat arra, hogy a mezőgazdasági munka mindinkább ipari jellegű tevékenységgé válik. Megértük, s nem is hosszú idő alatt következett ez be, hogy a gépek, különféle berendezések és vegyszerek olyan tömege árad évrőlévre falura, amely gyökerestől átalakítja a gazdálkodást. Az idei kiállítás a hazai ipar seregszemléje is egyben; jól érzékelteti, hogy iparunk legnagyobb hazai „megrendelője" az átalakult mezőgazdaság. A dolgozó osztályok teremtő ereje mutatkozik meg ezen a mostani seregszemlén. A munkás—paraszt összefogás eredménye is mindaz, amit ezúttal láthatunk: ez a legbiztosabb záloga a termelés eddigi és a jövőre nézve kilátásba helyezett fejlődésének. Az idei kiállítás a már elért sikerek bemutatására helyezi a fősúlyt. Ezeket az eredményeket általában a megerősödött, szilárd közösségek produkálták. Világos azonban, s ezt jól érzékelteti a bemutatásra kerülő anyag, hogy ezeknek a sikereknek az elérése nem jelent privilégiumot, a maga sajátos viszonyai között minden mezőgazdasági üzem képes a rekordokra — ha az adottságainak valóban megfelelő üzemágakat fejleszti. A növekvő önállóság előtérbe helyezi a gazdálkodni tudás szükségességét. Sokan ezt kezdik úgy magyarázni, hogy a szövetkezeteknek meg kell tanulniok a kereskedés, az üzletelés tudományát — helyenként ezt tekintik a legfőbb feladatnak. A mezőgazdasági kiállítás rácáfol erre a szemléletre. Nem azért, mintha nem lennének árusító tsz-ek, vagy mert az állam nem igyekezne a jövőben az eddiginél jobban figyelembe venni a kereskedelmi érdekeket. Ekörül ma már nincs különösebb hiba. A kiállítás azt bizonyítja, hogy a termelés a legfontosabb. Minden azon múlik: sikerül-e évről-évre több árut termelni, tisztes hasznot hozó önköltség mellett, magyarán szólva minél olcsóbban. Az állami segítség sokféle formája is erre serkenti az üzemeket. Az árpolitika továbbfejlesztése. a hitelpolitika alkalmazkodása a reális igényekhez, az anyagi ösztönzés elvének helyes értelmezése mind-mind abban az irányban hat, hogy érdemes legyen termelni, s a végzett munka ellenértékéből jusson elegendő az emberhez méltó megélhetéshez és a gazdaság fejlesztéséhez. * A mezőgazdaságnak a kiállításon lemérhető fejlődése mindenben igazolja pártunk parasztpolitikájának helyességét, az utóbbi években napvilágot látott intézkedések gyümölcsöző célszerűségét. Győzelem ez, ha nem is beszélünk sokat róla, siker akkor is. ha önmagunk dicsérgetése helyett inkább a közeljövő tennivalóiról esik több szó. Minden esetre: a 66. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár olyan látnivalót tár az ország színe elé, amely mindnyájunkat joggal lelkesíthet. Megtestesül benne a felszabadult alkotóerejű termelőszövetkezeti parasztság szorgalma, helytállása. K. 1. F6povtlon . 2. Művelődésügyi Minisztérium pavilon^ 2. Nehézipari Minisztérium pavilonja 4. Gépkorbontort6s 3. Kohó- és Gépipori Minisztérium pcvtlonio 6- AGROTROSZT pavilonja 7. Kemizálós pavilonja 8. Gépbemutató pavilonja 9. Növénytermesztés pavilonja 0. Kertészeti povilon 11. Országos Takarékpénztár povilonio 12. Vetőmag povilon 13. Üzemszervezési pavilon 14. Mozi 18. Erdészet pavilonja 20. lóistálló 21. SZOVOSZ dokumentációs 22. Aliami Biztosító pavilonja 23. Könnyűipari pavilon 25. Élelmiszer povilon 26. Egészségügy pavilonjo 27. Állategészségügy pavilonja 3a Marhaistólió 38. Sertéibemutotá 43. Fővárosi Kertészet pavilonja 46- OKISZ pavilonja 47. Dísznövény pavilonig AUTÓPARKOLÓ 49. ARGOTERV pavilonja 51. Bemutatópálya 121. Vendéglő 131. Bűié 132. Vendéglő 136. SZOVOS7 vendéglá 137. Gyümö!csárvsít6 144 Szabadtéri színpad ÚTMUTATÓ TÉRKÉP A MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍTÁSRÓL ÉS VÁSÁRRÓL Péntek, 1967. augusztus 25. DÉL-MA6YAR0RiZA€ 3