Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-25 / 200. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! fjk * • • Mai számunkból: Leleplezett izraeli mesterkedések Barátság-tábor | Olvasóink írják 57. évfolyam, 200. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1967. augusztus 25. Minden készen az új iskolai évre Kevesebb tanulópénzzel T ársadalmi-gazdasági folyamatok várható hatásainak mérlegelésekor nem célravezető módszer a túlzó egyszerűsítés. A valóság bonyolultabb semminthogy beleférne a fotlyamatoknak csupán egyik vagy másik ele­mét rögzítő sémákba. Fokozottan érvényes ez olyan méretű változás hatásáinak áttekintésekor, amilyen az új gazdaság­irányítási rendszer. Sokan és sokféleképpen gondolkodnak a január 1. utá­ni gazdálkodás várható eredményeiről. Nem meglepő az sem, hogy egymással szögesen ellentétes álláspontok is akadnak a színskálában. Vannak akik félreértik a reform alkalmazásának azt a stratégiai módszerét, hogy január 1­én egyszerre, egy időben „startol" az új gazdaságirányítási rendszer minden lényeges eleme; ebből azt a következtetést vonják le, hogy másodikától „minden megváltozik", a re­form valamennyi hatása azonnal kiteljesedve érvényesül. A másik, ellenkező álláspont viszont a látóhatár peremén túlra helyezi az új mechanizmus teljes megvalósulását. Ér­dekes és tanulságos rámutatni a két gyökeresen ellentétes vélemény sajátságos érintkezőpontjára: mindkettőből az kö­vetkezik ugyanis, hogy a reform „magától", a gépezet ön­működésével, tehát különösebb erőfeszítések nélkül érvé­nyesül majd — mert egyaránt ez a logikájuk az azonnali, „gombnyomásra", illetve a milliméteres előrehaladással a messziség ködébe helyezett reform-feltételezéseknek. A valóság azonban valahol középütt van; ott tehát, hogy a januári egyidejű indulás csupán az újszerű gazdál­kodás kereteit teremti meg — s bár ez a „csupán" önma­gábanvéve is történelmi korszakváltozás a gazdaság irányí­tásában, de a korszak tartalmát az előttünk álló időszak tényleges munkája határozza meg. Ebből a reális feltétele­zésből következik az is, hogy a gazdaságirányítási reform hatásainak széleskörű kibontakozása aligha képzelhető el sikeres és kevésbé sikeres kockázatvállalás — magyarán: bizonyos „tanulópénz" megfizetése — nélkül. Meg kell jegyeznünk közbevetőleg, hogy ez a tanuló­pénz nemcsak a fogalom eredeti jelentésében, tehát az új­szerű gazdálkodás tapasztalatainak megszerzésével járó, szükségszerű „ráfizetés" szempontjából értendő. Bizonyos mértékű „tanulópénz" megfizetésével azonban a reform ele­ve számol, helyesebben: a törvényszerűen várható hatások közé számítanak ezek a tényezők is. Ismeretes, hogy a re­form lényeges alapelve az önálló vállalati manőverezés — ami magábanfoglalja a téves döntés valószínűségét is —, ilyen alapelve a reformnak az is, hogy tudatosan épít bi­zonyos érdekütközésekre, ez pedig az „ütközésben" alul­maradó vállalatnál ugyancsak a kifizetett tanulópénz for­májában jelentkezik majd. (Talán azt sem árt megjegyez­nünk erről szólva, hogy — társadalmi méretekben — gyü­mölcsöző „ráfizetés" lehet ez, mert hiszen az ilymódon fi­zetett tanulópénzből a vállalat sokkal hatékonyabban okul majd jövőbeli döntéseit tekintve, mint korábban, amikor esetleg csak a minisztérium számára kellett a „bizonyít­ványt" megmagyaráznia.) A reform lényegéből következő, szükségszerű tanuló­pénzek mellett azonban, jócskán fizethetnek a vállalatok olyan tandíjakat is, amelyeket pedig megtakaríthatnának. Teljes bizonyossággal állítható, hogy éppen a jelenlegi he­tek, hónapok azok, amikor ez a takarékosság szinte válla­lati kockázattól mentesen megkezdhető. A mostanában fo­lyó vállalati felkészülés intenzitása, sokoldalúsága, gondo­lati merészsége — amelyet már nem gátol a „régi" me­chanizmus, de még nem köt a jövő évtől szigorúan határt szabó nyereség-elv —, nagymértékben befolyásolja majd a január utáni tanulópénzek mennyiségét is. A vállalatok, ebből a szempontból nézve, hozzávetőle­ges csoportosítással • két kategóriába oszthatók. Ügy tűnik, zömében felismerték a jelenlegi, átmeneti Időszak rendkívül előnyös és bizonyos értelemben vissza nem térő lehetőségeit — ezt tükrözi a vállalkozási, kísérle­tezési kedv, a felkészülés üteme és sokszínűsége. Megfigyel­hető viszont az is, hogy egész sor vállalatnál az uj gazda­ságirányítási rendszer teljes jogszabályi kiépülésére, a gaz­dálkodási körvonalak végleges meghatározására várnak. A tárgyilagosság követeli, hogy megjegyezzük: természetesen a holnapi vállalati gazdálkodás sok alapvető tényezőiét ma még valóban nem lehet teljes bizonyossággal áttekinteni, kidolgozni, valóban hiányzik még olyan, minden mást be­folyásoló szabályozás, mint például az új árrendszer. En­nélfogva — természetesen — nem is várható, hogy már most elkészüljenek a jövő évi végleges vállalati tervek, hi­szen az árak ismerete nélkül aligha mondható meg, mit érdemes termelni, milyen minőségben, összetételben, meny­nyiségben, hogyan célszerű a konvertálható kapacitásokat lekötni stb. Mégis, egész sor ponton már adva vannak az érdemleges felkészülés lehetőségei! A felkészülésben már előrehaladott vállalatok tapasztalatai bizonyítják, miyen széles a mai lehetőségek skálája is. Nem árt most — időben! — emlékeztetni tehát arra: jövőre sokszorosan értékessé válik, méghozzá saját, vállala­ti forintban számolva, minden olyan ma elvégzett munka, amelynek összegezve kifejezett alapelve: a tanulópénz csök­kentései TÁBORI ANDRÁS Hz INTERMETHLL­országok értekezlete Az INTERMETALL buda­pesti irodájában csütörtökön zárult a tagországok — Bul­gária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió — képviselőinek tizedik ter­mékcsere értekezlete. A ta­nácskozáson 314 902 tonna hengerelt áru negyedik ne­gyedévi kölcsönös szállítá­sára kötöttek megállapodást. Ezzel együtt az idén össze­sen 1 252 553 tonna külnféle hengerelt áru cseréjét bo­nyolítják le. Magyarországot ebben az évben 160 420 tonna hengerelt áru kölcsönös szál­lítása érinti. Többek között az NDK és Lengyelország részére 68 ezer tonna öntecs hengerlését végezte el. A középsori U, I és L profilú idomacélok ellenében beton­acélt, pontos méretű rúd­acélt, golyóscsapágyacélt és hengerelt huzalt kaptunk az INTERMETALL tagorszá­goktól. A termékcsere-értekezlet résztvevői felmérték a köl­csönös szállítások jövő évi programját is. A tagorszá­gok legközelebb november közepén találkoznak Buda­pesten. (MTI) Műszergyártást szerződés A Szovjetunió magyaror­szági kereskedelmi képvise­letének székházában csütör­tökön orvosi műszergyártás­ra vonatkozó műszaki tudo­mányos együttműködési megállapodást írt alá B. Sz. Babajev minisztériumi osz­tályvezető és Maros István, a Medicor Művek műszaki igazgatója. Az aláírásnál je­len volt B. K. Puskin, a Szovjetunió magyarországi kereskedelmi képviselője és Láng Géza, a Medicor Mű­vek vezérigazgatója. Légi offenzíva Hanoi ellen A VDK erősödő légelhárítása újabb kalózgépeket lőtt le feernard Joseph Cabanes, és az északkeleti külvárost, madás a csúcsforgalmi idő­az AFP tudósítója jelenti: a összesen 35 géppel. pontban érkezett. Az egyik szerdai nap Hanoiban gya- A külföldi nagykövetsége- bomba pontosan egy villar korlatilag egyetlen szünte- ken, ahol mindeddig az óvó- mosmegállóban robbant, len légiriadó volt. Nem le- helyeket nemigen vették A célpontok: gyógyszertár, het megállapítani: 8, 10 vagy igénybe, a személyzet most fűszerkereskedés, étterem, 12 alkalommal szólaltak meg már ugyancsak menedéket szabóműhely a szirénák, mivel keres, mert például a Hai _ mindenütt javában folyt amint lefújták az egyik fa zubant ^^ a riadót, máris jelezték a le?zlk' bogy már ™5os A VNA hírügynökség je­következöt központja sem marad hábo- lentése szerint csütörtökön " „ . . , ritatlan. Az áldozatok szá- délután Lang Son légiteré­Delutan az amerikaiak két mát még nem tudják pon- ben lelőttek egy támadó F— ízben bombázták az északi tosan megállapítani, de a tá- 4-es típusú amerikai repülő­" ' ~ gépet. A pilóta katapultált Szoviet határozati javaslat A nukleáris fegyverek terjedésének betiltására Az Egyesült Államok is azonos szerződéstervezetet nyújtott be A genfi leszerelési érte- sító nemzetközi ellenőrzésre kezlet 325. ülésén, amely vonatkozó cikkelyt. E cik­magyar idő szerint csütör- kelyről további eszmecserék tök délután tizenöt órakor folynak, amelyek célja a kezdődött, Roscsin szovjet szerződés egyeztetett szöve­küldött szovjet határozati gének kidolgozása, javaslatot terjesztett elő a . _ ..... .... . .... nukleáris fegyverek terjedé- p^.ntt An^nl, ^" sének betiltására vonatkozó- Bgyesult, ÁUam?k f fzmten an hatarozati javaslatot terjesz­Á szovjet javaslat szerint lett eíő' ameljmf szövege a szerződés megtiltaná, hogy +egyezlkf a SZOVJAet f«*ződés­a nukleáris hatalmak akár l^f*1 TTCT^ közvetlen, akár közvetett f^r ^i küldött az USA-ja­úton nukleáris fegyvereket, ^Jf^otT vagy más nukleáris robbanó Deszeűet tartott, szerkezeteket továbbítsanak bárkinek. Az atömhatalmak­nak a szerződés ugyanakkor azt is megtiltaná, hogy az atomfegyverek vagy más nukleáris robbanószerkeze­tek feletti ellenőrzést más­ra átruházzák. A szerződés javasolja, hogy a nukleáris fegyverrel nem rendelkező országok kötelezzék magu­kat: lemondanak a nukleá­ris fegyverek, vagy más nukleáris robbanószerkezetek gyártásáról, illetve birtok­lásáról és semmilyen forrás­ból nem fogadnak el ilye­neket. Roscsin beszédében hozzá­fűzte, hogy az előterjesztett szovjet szerződés-tervezet mindeddig nem tartalmazza a szerződés betartását bizto­és elfogták. Ugyancsak csü­törtökön délután Ha Tay tartomány légiterében is megsemmisítettek egy pilóta nélküli, amerikai felderítő repülőgépet. Róbert Kennedy szenátor szerdai New York-i beszéde eddigi legélesebb támadás a kormány vietnami politikája ellen. Kennedy beszédében állást foglalt a vietnami bombá­zások megszüntetése mel­lett, és sürgette, hogy az ameri­kai kormány tegyen békés kezdeményezéseket a háború befejezése érdekében. A sze­nátor egyébként a beszéd­ben igyekezett kihasználni meggyilkolt testvére, John Kennedy tekintélyét is. Utalt arra. hogy a néhai elnök vi­etnami belügynek minősítet­te a háborút, az ySA kor­mánya viszont amerikai há­borúvá változtatta azt. Gyékényáru 12 millió forint értékben Szegedtől a Hortobágyig aratnak a tápéiak Százötven kilowatt a háromszázból A Tápéi Háziipari Szövet­kezet tagjai közül több mint kétszázan kezdték meg az ország különböző tájain a gyékény aratását. A leg­többen a Szegedi Tógazda­ságban dolgoznak, ahol mintegy tízezer kéve vízi növényt gyűjtenek. A terü­letet még a télen előkészí­tették: letakarították, fer­tőtlenítették, hogy jó minő­ségű árut gyűjtsenek. Ide­gen munkaerőt is foglalkoz­tatnak a távolabbi vidéke­ken, mint például a Horto­bágyon és a Tiszapolgári Halgazdaságban. Az aratás első eredményei szerint jó termést várnak az idén, mert a csapadékban bővelkedő tavasz kedvezett a növény fejlődésére s a ké­sőbbi száraz időszak pedig elősegítette a gyékény rost­képződését. Tavaly 73 ezer kévét gyűjtöttek össze s most legalább százezret sze­retnének haza vinni, hogy növelhessék a termelést Er­re minden remény meg van, s a jelek szerint nem lesz hiány nyersanyagban. A múlt évben 8 millió 600 ezer forint értékű árut állí­tottak elő s az idén 12 mil­liós teljesítéssel számolnak. Az utóbbi esztendőkben nagymértékben bővültek az exportmegrendelések s je­lenleg is öt ország vásárol­ja a gyékényes falu híres termékeit. Ausztriába szaty­rokat, Belgiumba pedig a hagyományos flamand szé­kekhez gyékényből font ülő­lapokat szállítanak. A Német Szövetségi Köztársaságban, Svédországban és Hollandiá­ban szívesen vásárolják a Tápén készített ipari és me­zőgazdasági gyékénytakaró­kat, szőnyegeket. A háziipa­ri szövetkezet „gyártmányai­nak" több mint ötven szá­zaléka kerül exportra 5 az olcsó vízi növény — a tápéi­ak munkája nyomán — de­vizát hoz a népgazdaságnak. (MTI Foto — Fényes Tamás felvétele) Készül a 300 kilowatt teljesítményű Kossuth-adó. Az Elektromechanikai Vállalat műhelyében már befejezték az első 150 wattos egység munkálatait. Az „erősebb" adó 1968-ban országszerte megjavítja a vételi viszonyokat Képünkön; az új adó egy részlete

Next

/
Oldalképek
Tartalom