Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-24 / 199. szám

Szovjet és Bsssagyar belkereskedelmi tapasztalatcsere ABC-áruház Moszkvában, Leningrádban A szovjet belkereskedelmi szakemberek csoportja tíznapos magyarországi tapasztalatcsere — budapesti és vidéki ABC-áruházak, vendéglátóhelyek, valamint Siófok, Tatabánya és Esztergom kereskedelmi hálózatának megtekintése, s a kereskedelem vezetőivel, szakembereivel való tárgyalás — után elutazott hazánkból. A delegációt fogadta Borsos László belkereskedelmi miniszterhelyettes. A küldöttség vezetője, N. I. Vaszenyin, a szovjet Belkereskedelmi Minisztérium kollégiumának tagja elmondotta, hogy Magyarországon különösen az ABC-áruházak, a legújabb vendéglátó létesítmények és a kirakatkultúra nyerte meg tetszésüket. Moszkvában, és Leningrádban magyar szakemberek közreműködésével építenek és nyitnak rövidesen ABCáruházat Az itt szerzett tapasztalatok alapján a magyar kereskedelemben alkalmazott ösztönző bérrendszerek bevezetését is tervezik. A két ország kereskedelmének műszaki—gazdasági együttműködését kibővítik a munkaügyi — munkaszervezési kérdések rendszeres, kölcsönös tanulmányozásával. (MTI) A MEDOSZ Központi íiöséö ülése Szerdán Hunya István elnökletével ülést tartott a MEDOSZ Központi Vezetősége. Kovács István főtitkár beszámolt a szakszervezeteknek az utóbbi négy év alatt végzett munkájáról, majd megvitatták a következő időszakra kitűzött feladatokat, valamint a Központi Vezetőség határozat-tervezetét, amelyet kiegészítés után a MEDOSZ szeptember 29-30án megrendezésre kerülő 22. kongresszusa elé terjesztenek. Vándorserleget nyert a kéziszerszámgyár Jól végezte el termelési feladatait 1967 első félévében a Kéziszerszámgyár szegedi gyáregysége. Az ország öt gyáregysége közül a legjobb eredményt érte el; a jubileumi verseny során, az első félévben 22 millió 200 ezer forint értékű árut állítottak elő a dolgozók, fél millióval többet az előirányzottnál. Végrehajtották a műszaki fejlesztési terveket, csökkent az önköltség, s a múlt év hasonló időszakához képest közel a felére mérséklődtek a balesetek is. A jó eredmények alapján a szegedi kéziszerszámgyár elnyerte a legjobb gyáregységnek járó vándorserleget, amelyet tegnap dr. Simon Imre, a Kéziszerszámgyár gazdasági igazgatója adott át Juhász Gézának, a szegedi gyáregység vezetőjének. emzefi önismeret é% nemzeti Ábránd A mechanizmus törvényeinek műhelyében A gazdaságirányítás reformjával kapcsolatos törvények előkészületeiről A gazdasági mechanizmus 1968. január 1-én életbelépő reformjának előkészítése a lakosság érdeklődésének középpontjában áll. A reform természetcsen a gazdasági élet jogi szabályozására is kihat. A jogszabályok előkészületéről dr. Szép György, az Igazságügyminisztérium törvényelőkészítő főosztályánál! helyettes vezetője tájékoztatott bennünket Jogi ésközgazdasági munka — A mechanizmus-reform megvalósításához szükséges jogszabályelőkészítő munkát végző szakemberek előtt kezdetben az a nehézség állott — mondotta dr. Szép György —, hogy már a közgazdasági elképzelések kimunkálásának viszonylag korai szakaszában hozzá kellett látniok a jogi szabályozásra váró feladatok számbavételéhez, sőt magához a kodifikációs munkához is. Ez nem is lehetett másképpen, hiszen a régi gazdaságirányítási rendszer alapvető intézményeit jogszabályok foglalták magukban, és az új mechanizmus működéséhez ugyancsak sok fontos jogszabály szükséges. Ez azzal jár, hogy a túlhaladottakat hatályon kívül kell helyezni. — Kiindulásként — a reform közgazdasági alaptételeinek megismerése után — azokat a főbb elveket igyekeztünk megfogalmazni, amelyek a jogi szabályozás egészét új szemlélettel egyBéges irányba terelik. Ilyen elv például az állam gazdaságirányítói, tulajdonosi és közhatalmi feladatkörének elválasztása a jogi szabályozás során; a kockázatvállalás és a jogi felelősség viszonyának tisztázása; a gazdasági kapcsolatokkal összefüggő jogvitás ügyek intézésének egyszerűsítése. Novemberben: „közhírré tétetik" — Ezután a jogrendszernek a gazdsági élettel összefüggő valamennyi területén gyors ütemben megindult a tételes jogszabályelőkészító munka, amely éppen ezekben a hetekben folyik a legnagyobb jntenzttással. A reformmal összefüggő jagszabályok időben történő megjelenését azért tartjuk különösen fontosnak, mert — érthetően — az a célunk, hogy a január 1-én életbelépő új irányítási rendszer fő vonásait, 'a gazdálkodás feltételeit a vállalatok ne csupán közvetlenül a reform életbelépése előtt ismerjék meg, hanem lehetőleg egy-két hónappal korábban. — Az illetékesek ezért a reformmai összefüggő jogszabályok többségének tervezetét már szeptemberben el akarják készíteni, s rövidesen a kormány elé terjesztik. Ilyenek például a Munka Törvénykönyve, a termelőszövetkezeti törvény, a beruházási jogszabályok, az árszabályozás rendszere, a vámtarifák, az állami vállalatok vállalkozási és bizományi szerződései és az újítási rendelet. A törvényi szabályozást kívánó témákat az országgyűlési állandó bizottságok felülvizsgálata után októberben az országgyűlés plénuma tárgyalja meg; így biztosítható, hogy a gazdasági reform jogi szabályainak zöme már novemberben megjelenjék. Mint dolgozók és mint fogyasztók —. A jogi szabályozás egy része az állampolgárokat mint dolgozókat érinti, érdekli. A munkaviszony, a termelőszövetkezeti tagsági viszony új szabályozása közvetlenül milliókat érint. Ezeknek lényeges rendelkezései a nyilvános viták, sajtócikkek útján már viszonylag széles körben ismeretessé váltak. Fontos vonásukként emelném ki, hogy az illetékes állami szervek jogalkotása után az érdekelt kollektívák (vállalatok, termelőszövetkezetek) maguk fogják kialakítani — kollektív szerződés, alapszabály, különféle szabályzatok formájában — e jogszabályok által szándékosan nem érintett viszonyokat. — Ennek a módszernek több előnye ls van. Egyrészt a központi szabályozás eleve nem tudia figyelembe venni az egyedi, a helyi sajátosságokat: a vállalatok, a szövetkezetek közössége viszont igen alkalmas erre. De arról sem szabad megfeledkezni, hogy a munkaviszony részletkérdéseinek, az adott gazdasági egység működési szabályainak kidolgozásában való részvétel nagyban fokozza az érdekeltek aktivitását, amire a mechanizmusreform — mint ismeretes — különleges súlyt helyez. — A jogszabályok másik csoportja az állampolgárokat mint fogyasztókat érdekli, védi. A mechanizmusreform előkészítése során néhány helyen felmerült az aggály: a nagyobb vállalati önállóság, a vállalat tevékenységének értékelésénél a nyereség központba-állítása nem jár-e esetleg majd azzal, hogy ezt a nyereséget meg nem engedett eszközökkel, hellyel-közzel a vásárlók megkárosítása utján is nevelni próbálják majd. Ha ezzel tömegméretekben nem is kell számolnunk, a jogi szabályozás felkészül az esetleges visszaélések megakadályozására, erélyes viszszaszorítására. — Ezért a most előkészületben levő tervezetek külön csoportja foglalkozik a fogyasztók érdekeinek védelmével. Újlaki László A

rról minden ember meg van győződve, hogy az életben szükség van az önismeretre. Ami az egyes embernél eléggé nyilvánvaló, nem ilyen magától értetődő egész nemzetek esetében. A nemzetek nagy tarkasága és nemzetközi egyöntetűsége mellett több oldalról is felmerülhet a kétség: szabad-e egyáltalán az önmegismerést, az egyes ember lelki életének ezt a fontos jelenségét, a legnagyobb mai társadalmi közösségen, a nemzeten is számon kérni? A kérdés annál jogosabb, mert az emberi történelem első nemzetrajzai, elragadtatott önarcképei és Szatirikus ellenportréi a nemzeteket az egyes ember tulajdonságaival ruházták fel, magasztalták és gyalázták, így olvashatunk hős és gyáva népekről, serény és lusta nemzetekről, nyílt szívű és álnok nációkról, jóllehet, hogy az ilyen sommás jellemzések tulajdonképpen az egyének1 értékelésére se alkalmasak. A nemzeti önismeretet helyettesítő jellemképfestés talán a leggyanúsabb, legroszszabb ;hírű művelet a politikai gondolkozás történetében. Az ártatlan romantikusoktól a sötét lelkű fasisztákig húzódik azok sora, akik egész külpolitikai rendszereket építettek valamely gyökerében hibás nemzeti „jellemtanra". Ám éppen ez bizonyítja — ha a fonákjáról is —, hogy milyen fontos helyet foglal el a modern politikában az az ítélet, amelyet a nemzetek alkotnak önmagukról. M

ert az önismeret a nemzetek elemi szükséglete. Minden emberi társadalom alapvetően tükrözi az egyetemes történelmi fejlődés törvényszerűségeit, valamint a fejlődés helyi, egyedi sajátságait. Ezek a tényezők tudományos módon megismerhetők, tanulmányozhatók. Csakhogy az ilyen vizsgálatnál szükséges, hogy hátat fordítsunk a régi, kezdetleges módszereknek. A nemzetek cselekvését nem az egyes ember hajlama, hanem a társadalmi közösségek általános és sajátos szabályai határozzák meg. A modern nemzeti önismeret tehát a" nemzeti társadalmak gazdasági alapjait, társadalmi struktúrája alakulását, politikai és jogi hagyományait, s persze a rendkívül fontos tömegpszichológiai jelenségeket igyekszik pontosan megállapítani, hogy galmak történeti eredméígy minél gyorsabbá tegye a nyeire, hogy közben engednemzeti közösségek tovább- ményeket tettünk a magyar fejlődését nacionalizmusnak. Ahogy akA nagy nemzetek, még a kori jelenünkre inkább a történelem által leginkább teljes magyar autarchia, a elkényeztetettebbek sem le- magyar önellátás szemponthetnek meg alapos nemzeti jából néztünk, úgy a törtéönvizsgálat nélkül. Az an- neti fejlődés megítélésében gol gyarmatbirodalom, vagy sem szakítottunk teljesen, Németország újkori törté- következetesen a kuruckodó nelmének megrázkódtatásai provincializmussal. Azonnal nemzedékek számára tették nyilvánvalóvá válik ez a korparanccsá az alaposabb tény, ha arra gondolunk, nemzeti önismeret kimun- hogy éveken keresztül mikálását. S napjainkban a lyen egyoldalúan tüntette fel vietnami háborúba, faji tőre történetírásunk és sajtónk zsalkodásokba bonyolódott például Ausztria és a nyuEgyesült Államok legjobb gati szomszédok szerepét néelméi körében is érik az el- Pünk sorsának alakulásában, határozás: újrafogalmazni az A hiba az volt, hogy csak amerikaiak eddigi önítéletét. a függés, csak a külföldi kiA kis nemzetek, s köztük zsákmányolás mozzanatát is különösen a mostohább . , sonsúak számára gyakran E hibak ugyan jelentősen szinte létkérdés a nemzet gyengítettek a helyes matudatának, magabecsülésé- gyar on.smeretert vívott harc nek alakulása. Ha például hatásfokát, de nem tettek Kelet-Európa sokat sanyar- ^ .. eredn^nytelen. gatott népeire tekintünk, ^^ 'Ss^sSSS'* as^rssss SK a^őusr-K B-EROCRHI az örökös résenállás a szellemi önboncolást mindennapos gyakorlattá tette. A nemzeti büszkeség megalapozása és ébresztése elengedhetetlen volt a nemzeti felszabadító küzdelmekhez. Épiil a „tanuló-reaktor" A Dél-Magyarország jelentette, hogy hazánkban is épül nagyteljesítményű atomerőmű. Ennek eredményes működését jól képzett szakemberekre kell bízni. Szükség van tehát az atomszakmához értő elméleti és kísérleti fizikusokra, tervező és üzemvezető mérnökökre, technológusokra. Indokolt éppen ezért, hogy egyetemeink az elméleti képzés mellett, korszerű gyakorlati oktatást is nyújtsanak. A felsőoktatás ehhez ma már nem nélkülözheti az „oktatóreaktort". Az egyetemeken 6—8 évvel ezelőtt elkezdődött az elméleti és gyakorlati atomtechnikai oktatás, de az izotóplaboratóriumokon kívül más oktató létesítményekkel az egyetemek mindeddig nem rendelkeznek. — Ezen a hiányosságon segít a Budapesti Műszaki Egyetem területén már épülő reaktor — mondták az egyetem atomfizikai tanszékén. Maga a reaktor épülete a Műszaki Egyetem területén kapott helyet —, így a reaktor az oktatást végző tanszékek közelében van. A reaktor és a hozzákapcsolódó laboratóriumok teljesen zárt csarnokban helyezkednek el, amelyből mindennemű légnemű, folyékony vagy szilárd anyag, csak megfelelő ellenőrzéssel hagyhatja el az épülettömböt. Az ilyen, mintegy kémiai és fizikai laboratóriumként üzemeltethető oktató reaktor környezetében mérhető rádióaktív szennyeződést nem áraszt, tehát veszélyt sem jelent a környező épületek, és a távolabbi lakóépületek részére. A reaktor amellett, hogy oktatási célokat szolgál, a gyakorlati élettel is kapcsolatban van, hiszen a reaktorban termelt izotópok felhasználását a kutatási programban elképzelt olyan kérdések megvizsgálására kívánják fordítani, amellyel az ipar és a technika fejlődését is elősegíti}!. Különféle műanyagok besugárzása, csomagoló anyagok, csomagolt élelmiszerek besugárzása, rövid felezési idejű izotópokkal végzendő légtechnikai, légáramlási vizsgálatok mind olyan kérdések, amelyek az oktató reaktor segítségével megoldhatók. Zs. L. keresztül. Az utolsó évtizedben történeti vonatkozásban is előnyösen tovább fejlődött önismeretünk. A szűkkeblű értékelési módszerrel szakítva történettudományunk a bonyolultabb sorsú hősök iránt Azáltal, hogy Kelet-Euro- is megertest tanúsít (például pa nepei — köztük a ma- Deák Ferenc, Jászi Oszkár, gyar nemzet is — a nyuga- Károlyi Mihály, a nyugati tiaknal sokkal eroteljeseb- kulturális és technikai vívben voltak kénytelenek ön- mányok, a nyugati demokramagukra figyelni, politikai tikus ^ munkásmozgalmak kultúrájuk reszben izmoso- hazai hatása pedig tárgyiladott, részben torzult A pol- gosabb megvilágításban szegári nemzeteszme, amely itt repel. később kezdett kifejlődni, Annak, hogy az ábrándhétmérföldes léptekkel hozta kergetés most is előfordul, be lemaradását. Ugyanakkor hogy napjainkban is talála nemzeti öntudat kirívó .kozhatunk még a régi matulzásokat is mutatott, bu- gyar sovinizmus egy-egy vasján kezdett tenyészni a nem- kos megnyilatkozásával, százeti ónzés, tragikomikus for- mos oka van. Hivatkozhamaban jelentkezett a kis- tunk a régi politikai nevelés allami ágaskodas, a gazda- utóhatására, a polgári nézesági-társadalmi realitások tek beívódottságára, a szoonáltató leplezése. A nem- cializmussal ellenséges elezeti egyseg ürügyen gyakran mek küls5 ^ belső ideoiókapott bocsanatot az ósdi- giai aknamunkájára. De azt ság. A nemzet misztikus tör- sem felejthetjük el, hogy a ténelmi elhivatottságába ve- helyesebb önismeret térhódített balhit, a politikai mes- fásának' lassúsága helyensianizmus, az arisztokratikus ként még mindig meglevő, kiválasztottság érzése, a tör- vagy PZ eszmei-politikai tenelrm szerepjátszás és pó- munka újabban keletkezett zolas joboan kisarjadhatott fogyatékosságaival függ öszezen a talajon. Sokan hit- iSze ték az a tény, hogy bele- Ezek közül megítélésünk szulettek egy nemzetbe, azt szerint különös figyelmet érjeienti: marsallbottal jöttek demel az a frissebb keletű a vilagra. S nem kevesebben irányzat, amely a magyar voltak, akik nemzetük köte- provincializmus elleni harcleket megváltoztathatatlan ra hivatkozva túllő a célon, sorstragédia jelének fogták s megszéníti az osztrák uralfel. Vegeredmenykcppen a k'odó osztályok hazánkkal kelet-európai népekben kü- szemben folytatott egykori Ionosén megerősödött vala- politikáját, kisebbíti a mamifele kollektív elidegene- gyar függetlenségi mozgalom des, a más nemzetekkel érdemeit, szemben táplált mélységes bizalmatlanság. yakran vált ki bizoMindez a magyar történe- Ijf nyos nyugtalanságot a lemre is érvényes. A magyar . nacionalizmus elleni önismeretet is ilyen élesen aSfne^ kétarcú formaban örököltük szembenálló nacionalizmusok a múlttól. Komoly reális kölcsönösségét, hanem csak elemek, időtálló tapasztala- a magyar nacionalizmust bitók fonódtak össze a nem- fúlja, ami által az a benyozet tudatában képtelen, sőt más keletkezhet, hogy a sokáros ábrándokkal. vinizmus csak nálunk jelent , , ,, , , problémát. A történészekhez * z elmúlt ket évtizedben szellemi életünkpéldául többen fordultak azben óriási munka zaI a kérdéssel, hogy vajon folyt annak érdekében, hogy a Hide£ napok című film a magyar nép történelemié- reálisan bírálja-e a Horthytásában megerősítsük azt, Magyarország politikáját? A ami jó, és kigyomláljuk a válasz csak az lehet, hogy a rosszat. Közvetlenül a máíilmben ábrázolt újvidéki sodik világháború katasztró- vérengzés kétségbevonhatatfája után jóval kevesebbet 130 történelmi tény. láttunk meg népünk demok- Mindenesetre a Hideg naratikus, nemzeti teljesítmé- P°k című film fogadtatása, nyéből, mint amit a magyar amely nem volt mentes a történelem felmutatott. Nem- nacionalizmus vakságát jelzett felszabadító mozgalma- lem7-0 állásfoglalásoktól sem. ink nem egy ellentmondásos mutatja, hogy van még bőéletű figuráját (főleg húsza- ven feladatunk a reálisabb dik századbelieket) a dog- magyar önismeret kimunkámatikus múltszemlélet mos- lása és a nacionalizmus eltohán ítélt meg. Ezzel egy leni harc tökéletesítése teidőben az is előfordult, hogy rén. Más népekkel együtt a a német fasizmus és revan- magyar nemzetnek is van sizmus elleni jogos harcban sok „felejteni- és tanulniúgy támaszkodtunk a koráb- valója", bi polgári függetlenségi mez- DOLMÁNYOS ISTVÁN Csütörtök, 1967. augusztus TA. DJL'MAGÍARORSZAG 3