Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-02 / 180. szám

Nyári tárlat Szegeden Örömteljes, hogy az ün­nepi hetek rendezvénysoro­zatában már hét évvel ez­előtt — először 1960-ban — helyet kapott a képzőművé­szet is. A nyári tárlat szükséges­sége soliasem volt kérdéses. A kiállítás jellegét Illetően már különböző vélemények merültek fel. A'vita akörül mozgott, helyi jellegű le­gyen-e a kiállítás vagy ad­jon általános képet az or­szág művészeti életéről. Vé­gül is a két koncepció — véleményem szerint szeren­esésen — összebékült és ma részt vesznek a kiállításon a Dél-Alföldön élő képzőmű­vészek és a fővárosból ls azok a művészek, akik kö­zösséget vállalnak a rende­zők törekvéseivel. A néhány év előtti átme­neti színvonalcsökkenés ide­jén olyan elképzelés is fel­merült, hogy talán helye­sebb lenne egy-egy nagy magyar klasszikus múzeumi anyagának bemutatása az ünnepi hetek idején. Sze­rencsére a következő évek színvonalemelkedése, gazda­godása ennek a javaslatnak az erejét teljesen elvette. Nyilvánvaló, hogy az élő művészet bemutatása sokkal érdekesebb, változatosabb, mint lezárt életmű múzeumi anyagának bemutatása. A koncepcióval tehát, melynek alapján a Szegedi Nyári Tárlat megrendezésre kerül, egyet kell érteni, még akkor is, ha igaz, hogy a ki­állítás sajátos karaktere még nem alakult ki, A vizu­ális kultúra területén csak akkor tudunk előre lépni, ha szavak ismétlése helyett elsősorban kiállításokat ren­dezünk — mondotta Somo­gyi József Kossuth-díjas szobrászművész megnyitó szavaiban. E kiállításon több mint tízezer ember találko­zik túlnyomóan kvalitásos művekkel. Ez már önmagá­ban megadja a kiállítás íz­lésformáló súlyát és művé­szi örömet nyújtó szerepét. Emellett a kiállításokon mindig akadt néhány olyan munka, amely az egész ma­gyar művészeti életet gazda­gítja. És mindez nem is ke­vés. A kiállítás szélesebb ívét az is fokozta, hogy ez évben — szerencsésen — a Fiata­lok Stúdiójának tagjai a ko­rábbinál nagyobb számban kaptak meghívást és vesz­nek részt a tárlaton. A kiállítás anyagát mű­fajonként vizsgálva: a leg­magasabb színvonalat a gra­fikai művek képviselik. A plasztikai anyag viszont számszerűen sem nagy és erejében sem éri el a koráb­bi évek szintjét A fest­ményanyag jelentős szám­ban tartalmaz kvalitásos műveket, de a szegedi mű­vésziek kiállított anyagán ér­zik, hogy ez évben erejüket — érthetően — a Magyar Nemzeti Galériában augusz­tus 12-én megrendezésre ke­rülő reprezentatív kiállítás­ra koncentrálták. A szobor-anyag két év előtti rendkívüli gazdagsá­gát minisztériumi vásárlá­sokból származó alkotások beiktatása eredményezte, amit meg lehetett csinálni egy alkalommal — kérdés, hogy helyes volt-e —, de nyilvánvalóan nem lehet ál­landó jelleggel fenntartani. Emellett a részvételi kiírás nemes anyagra korlátozta a beküldhető műveket. Ennek megvan az anyag nemessé­ge szempontjából az indo­koltsága. ugyanakkor azon­ban szükitö jellegű is. Nyil­vánvalóan le kellett monda­ni olyan érdekes művekről, esetleg éppen újabb kísérle­tekről. amelyeknek nemes anyagban való kivitelezésé­re anyagi lehetősége vagy a kiérleltség fokát illetően el­határozottsága még nem volt az alkotónak. Véleményem raarint ezek gazdagították volna a plasztikai anyagot, annál inkább, mert a ter­rakottanak sajátos, önálló íze, érdekessége van, füg­getlen attól, hogy csak agyagból készült. A kiállítás grafikai anya­gának magas színvonaláról említést tettem. Néhány ki­állító nevének említése a művészeti életet figyelemmel kísérők számára nyomban bizonyításul is szolgál. Csohány Kálmán, Czinke géről vallanak. Vecsési Ferenc, Gacs Gábor, Kajári Sándor Kendős lány-a rend­Gyula. Würtz Ádám neve kívül finom koloritjával és fémjelzi az anyagot. Min- kifejező rajzával érdemel denekelőtt Würtz Ádám dí- figyelmet. Stefániay Edit zo­jazott Shakespeare: Romeo máncai ötletteliek és deko­és Júlia sorozatáról kell szól- ratlvak. Frank Frigyes köny­nunk. A rajzok és az írás nyeden festett önarcképe sajátos együtthatásban él­nek. A rajzok modernek, az írás viszont archaikus ízt ad a lapoknak, de a kettő együtt nagyonis egyéni őszinte, egyéni vallomás. Kokas Ignácz Lear király-a, maszk szerű megoldása el­lenére — vagy éppen ezért — szuggesztív erejű. V. Ba Würtz Ádám-1 és egyben zsonyi Arany munkái közül mégis Shakespeare-i. a Fekete templom lírai rend­Csohány Ká'lmán és Czin- 3é,vel> és, színeinek mélysé­ke Ferenc népi ihletésű mű- gével Valik emlékezetessé, veket mutatnak be a tárta- A szeqediak közül Dér ton és mégis ezen a kozos Istvón toyáhbi egyszerűsítés, talajon is mennyire sajato- summázottsag felé halad, san mas a két alkotó müve- Most kiállított művel közül szete. Csohany_ Kálmán a a Kecskét tartjuk sikere­nepdal egyszerusegében, tisz- sebbnek Zombori István fe­taságaban áll előttünk lap- szültséget teremtő ereje a jaival. Czinke Ferenc színes csendélet meleg barnájában karcai viszont a nepi diszi- ^ ta ai monUmentálís tomuveszet yilagara. eppen formájában érvényesült. Az a fafaragások bő ékítmé- útkeresésének nyeire emlekeztetoen hatnak reánk. Gacs Gábor összetet­tebb világa emlékképe gra­fikai megjelenítésével ér­demel figyelmet. Kajári Gyula ereje, dinamizmusa, feszültsége ez alkalommal is a tőle megszokott magas­szintű rajzokban nyújt él­ményt Melléjük a tehetséges gra­fikusok egész sora csatlako­zik és éri el nem egy alko­egyik állomását érezzük. A szegedi festők idősebb gene­rációjából Dorogi Imre szí­nességével, Vlasics Károly pedig, éppen ellenkezőleg, színeinek fáradt, fátyolos hatásával beszél szűkebb környezetéről. A plasztikai anyagból Fe­kete János mértéktartóan díszített világos, jól tagolt megoldású Disztál-ját és si­ma felületekből, összefogot­Új Moszkvics a forradalom évfordulójára Az a gyár, mely most a dolgozik. A már futó próba­Moszkvics személygépkocsi- kocsi még nem végleges, kat gyártja, 1930-bán épült sőt a gyárból kiszivárgott fel. kezdetben csak össze- hírek szerint a karosszérián szereléssel foglalkozott. A nagyon is szembetűnő vál­Szovjetunió első ötéves ter- tozások lesznek. A négy ve nyomán rendezkedett be lámpát más hűtőrácsba fog­az önálló gyártásra. lalják, s a hátsó, eddig füg­A huszonhét éves üzem- gőleges elhelyezésű lámpák ben május 20-án készült el vízszlrítesen fekszenek. A az egymilliomodik Moszk- karosszéria alul krómozott vics. Testvérei ma már 75 díszlécet kap. országban futnak, és öreg- Jelentős változáson esik át bítik a szovjet autóipar hír- a kocsi belső tere is. A mű­nevét. szerfalat a legkényesebb igé­A gyárat a következő nyek szerint alakítják kl, években kb. háromszorosára s a sebességváltókar a kor­bővítik. Az építési munkák mány mellől a két ülés kö­már megindultak, és a ter- zé, a padlpra kerül. A fo­vek szerint 1970-ben az évi kozott kényelmet újszerű termelés az új üzemrészek karfák, fogantyúk és fotel­bekapcsolásával eléri a szerű mélyített ülések szol­gálják. A 412-cs típust már gyárilag feleszerelik bizton­sági övekkel is. Az 1500 köbcentiméteres, feliilszelepelt motor 70—75 SAE lóerejét újfajta erőát százötvenezret, 1978-ban pe­dig a háromszázezret. Az új üzemrészekben maximálisan automatizálják a gyártást, a karosszéria sajtolásától a szerelésig min­den műveletet elektronikus vitel! rendszer továbbítja a kibernetikai rendszerek irá­nyítanak majd. A jelenlegi gyárrészekben ekkor már csak a futóműveket gyárt­ják. A Moszkvics-gyár fejlesz­tési gárdája jelenleg nagy két hátsó kerékhez, az el­sőkhöz pedig tárcsaféket terveztek. A kocsi végse­bessége 140, tartós utazási sebessége 120 kilométer lesz. A Moszkvics-gyáriak sze­rint a nullszéria a_ Szovjet­tásban ugyanazt a szintet tan komponált özét. továb­Ki kell emelnünk az anyag­ból Gácsi Mihály humorral teli, könnyedén formált Ze­nészekjét, Lóránt János il­lusztrációit, Ravasz Erzsébet kedves, subtilis mesevilágát., bá Mészáros Mihály Anya gyermekév el-jének kifejező erejét Simon Ferenc Stel­lájának érzelgősség nélküli lírai gazdagságát. .Szabó Iván Anyaságának bensősé- L munkában van. Egy új mo- unió 50 éves jubileumának delien, a Moszkvics 412-en fő ünnepségére készül el. Válaszolnak az illetékesek Eltűnnek a poharak Lapunk július 8-i számá­ban „A vendéglátás hibái a rád megyei Vendéglátó Vál­lalat igazgatója válaszolt cikkünkre: „Mivel nem zárt üzletek­Vinkler László archltektóri- gességét, továbbá Egyed Em- j PO-rtfürdőn" címmel foglal- ről van szó, a kus elemekkel megoldott Alsóvárosi requiemjét, Ko­pasz Márta sajátos, egyéni Szent György-ét, továbbá Benlcő Katalin szenvedélyes, drámai vietnami lapjait poharakat, ma Szabó Gábor és Tóth ! koztunk azzal, hogy nem ad- korsókat sokan elviszik a Sándor érmeit kell kiemel- ' nak üvegpoharat a palackos kabinokba vagy eldobálják nünk. I sörhöz a strand „talponállói- őket. Máris több száz poha­DÖMÖTÖR JÁNOS 1 ban". Szabó József, a Csong­A feslményanyag a mai magyar piktúra különböző törekvéseinek viszonylag bő áttekintését nyújtja. A leg­kellemetlenebb számomra nem egyes művek kevésbé kvalitásos volta, hanem az a Braque-utánzat csendélet­dömping volt, ami országos kiállításon, úgy látszik, egye­lőre elkerülhetetlen. A zsűri beveszi ezeket a műveket, mert megkomponáltak, szín­ben is megoldottak, csak éppen azonos, Tiszát rekesz­tő tömegüknél fogva egyre unalmasabbakká válnak ki­állításainkon a művészet­kedvelő közönség számára, s reméljük, egyszer majd a zsűri számára is. A festői törekvések kü­lönbözőségét a három díja­zott művész alkotása ls nyomban világossá teszi. Magos Gyula az alföldi fes­tészet hagyományaira épülő erőteljes, dinamikus, a kék­re és a feketére épített gra­fikai fogaltnazású művei és Somos Miklós összetettebb, intellektuális szemlélete, fes­tőiségének finom árnyaltsá­ga és Iirizmusa az anyag színképének két karakterisz­tikus része. Ezt bővíti Erdélyi Mihály kedves, gyermeki mese és játékvilága, mely tulajdon­képpen sehova sem sorolha­tó. annyira egyéni. A nyári tárlat díja számára már rég­óta esedékes és megérdemelt, még akkor is. ha a mostani tárlaton kiállított művei nem képviselik oeűvrje leg­javát. Kiállított műveiből a Marostorkolat és a Tyúkok csillogtatják festészete sa­játos erényeit. Szalay Ferenc Nyár-ja szí­neinek merészségével, B. F.­portréja pedig mélységével, Buda Ferenc költészetének lényegét kifejező szimbólu­maival nyújt örömet szá­munkra. Az alföldi táj ki­egyensúlyozott nyugalmát és részletgazdagságát KuruczD. István két művén át érez­zük, Tájon túli tartalmat fe­jez ki sikeresen Lóránt Já­nos jól komponált, egy szín­re hangolt műveiben. Csiz­madia Zoltán Veszprémi táj-a és Sárga ház-a, éppen ellentétesen, a szfnek egy­másnak felelő élénkségére épül. Ircsik József AJcác/ója és Szürke ház-a tiszta, vilá­gos szerkezetével nyugalmas és bensőséges. Koszta Rozá­lia portréi meleg embersé­Orgonahangverseny a Dómban Kívül a Cigánybáró jel­mezes próbája; aprólékos műgonddal, sok-sok ötlettel, fantáziával színpadrakészre óhajtás, előkészület — belül, a templom hatalmas csend­jében koncert, a megvalósu­lás, a kész. A szegedi fesz­tivál Dóm téri metamorfó­zisa ez: a játékok immár hagyományos kiegészítő és kísérő műsoraként Európa­hírű orgonánk is szerepet vállal és kap mindabból, amit szegedi szabadtérinek neveznek. Igaz, kívül még beszűrődik a színpadzaj, de­hát ezen tényleg lehet majd segíteni. Hétfő este orgonahangver­seny-soroz'at kezdődött a Dómban. Előnyösen Ismert hazai előadóművész, Mar­gittay Sándor koncertje nyi­totta á sort. s a műsorköz­lőtől mindjárt megtudtuk, Victor Lucas és Peskó György estje követi majd. Rangos gárda; a filharmónia figyelemre méltóan teremti meg a folytonosságot a ta­vasszal bezárult, ősszel újra induló hangversenyévaddal. Margittay Sándor dicséreté­ül a hangszer fölényes is­merete és kezelése mellett mindenekelőtt azt kell el­mondani, hogy tisztában van a szegedi Dóm hangver­senylehetőségeivel. Az orgo­na hátul, a közönség mö­gött és felett helyezkedik el, így a megszokott kon­cert-környezet fordított arányaiban hosszabb művek figyelmes hallgatása bizo­nyos idő után fárasztó. Olyan programot választott tehát, ami végig frissen él­vezhető. ugyanakkor isme­retszerző aspektusa ls van. Műsora első részében Vival­di—Bach: a-moll concerto­ját, Bach egyik praeludium és fugáját, valamint Tele­mann (bicentenáriumáról szerte a világon megemlé­keznek) szólókantátájának két részletét választotta, s a továbbiakban két Liszt­művet és három mai ma­gyar szerző: Farkas Ferenc, Hidas Frigyes és Koloss Ist­ván egy-egy olyan darabját mutatta be, ami ritkán hall­ható. Partnere Pavlánszky Edina volt, aki a Telemann kantáta két áriáját, vala­mint Liszt Ferenc és Far­kas Ferenc Ave Mariáját szólatatta meg — ez utóbbi előadásakor alkalmazkodva leginkább a templom sajá­tos akusztikai viszonyaihoz. N. I. Kapuzárás a barack­és borkiállításon Ma zárja kapuit a szegedi rack és bor szegedi bemu­unnepek egyik hagyomá- tatóját dr. Kozma Pál, a nyos rendezvénye, az orszá- budapesti Kertészeti és Szó­gos őszibarack- és borkiállí- leszeti Főiskola rektora, aki tás. A Horváth Mihály utcai a táj üzenetét érez.ve e ki­pavilont tegnap estig több állításban, a vendégkönyv­mint 4 ezer hazai és külföl- ben megjegyezte: az itt lá­dj turista kereste fel, s a tottak hűen tükrözik e táj vendégkönyv tanúsága sze- gazdagságát, rint emlékezetes élménytje- Á kiállítás zárása alkal­lentett az ízlésesen és tanul- mából ma délután 3 órakor ságosan rendezett kiállítás, a szegedi MTESZ (Széche­Német, francia, román, nyi tér 3. szám) eloadóter­orosz nyelvű bejegyzések mében Gubicza József ker­iáthatók a vendégkönyvben; tészeti mérnök. Az őszibarac­példázva, hogy a szegedi táj kosok telepítésének hazai jó hírét Bécsbe, Drezdába, problémáiról, utána dr. Be­Lipcsébe, Bukarestbe és más retzk Péter kandidátus, a külföldi. Illetve hazai váró- neves ornitológus Madárvé­sokba elvitték a látogatók, delem—növényvédelem cím­Tegnap megtekintette a ba- mel tart előadást. runk és korsónk hiányzik. Az egyik vasárnap a rend­őrség segítségével kellett el­járni egy személlyel szem­ben, mivel a poharakat be­dobta a medencébe." Csomagolt liszt Az Olvasóink írják össze­állításban adtuk közre egyik levélírónk panaszát arról, hogy a fogyasztási szövetke­zet 10. számú boltjában rossz minőségű csomagolt lisztet vásárolt. A választ Gombos István igazgató-el­nök adta meg: „Vizsgálatot folytattunk, s megállapítottuk, hogy a pa­naszoson kívül a liszt minő­ségét egyetlen vásárló sem kifogásolta. Mivel a pana­szos a kifogásolt bolti cso­magolású lisztet nem mu­tatta be, nem lehetett meg­állapítani a liszt származá­sát és a csomagolást végző személy kilétét Utasítottuk a boltvezetőt az előírt sza­bályok betartására." n parancsnok búcsúztatása A városi pártbizottság épületében búcsúztak teg­nap a szegedi Gera Sándor munkásőr-zászlóalj törzska­rának tagjai és az alegysé­gek parancsnokai Kelemen Sándortól, hosszas betegsége miatt nyugállományba vo­nuló volt parancsnokuktól. Az ünnepségen részt vett Rózsa István, a Csongrád megyei pártbizottság titkára, Perjési László, a szegedi városi pártbízottság első tit­kára, Sípos Géza, a városi pártbizottság titkára és Má­kos István, a megyei párt­bizottság tagja, a munkásőr­ség megyei parancsnoka is. Perjési László a megyei és a városi párt-végrehajtó bizottság nevében, Mákos István pedig a munkásőrség megyei parancsnoksága ne­vében fejezte ki elismerését Kelemen Sándornak a mun­kásőrség megalakulása óta kifejtett munkájáért. Kele­men Sándor meghatott sza­vakkal köszönte meg a zászlóalj törzskarának és rajtuk keresztül az egység személyi állományónak ar áldozatkész együttműködést és a feladatok végrehajtásá­hoz nyújtott segítséget. Barátság-tábor Magyar—szovjet barátság­tábor nyílik augusztus 23­án Balatonföld váron. A nép­szerű üdülőhelyen a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom közelgő 50. évforduló­jának jegyében hatvan ma­gyar és hatvan szovjet if­júkommunistát lát vendégül két hétre a KISZ Központi Bizottsága. A közös táboro­zás — csak úgy mint a Nagy Otóberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját megelőző hetek, hónapok számos ifjúsági rendezvénye — a szovjet és a magvar fiatalok barátságának erősí­tését szolgálja. A program összeállításakor arra töre­kedtek, hogy a részvevők még sokoldalúbb képet kap­janak a Szovjetunió és ha­zánk, valamint a Komszo­mol és a KISZ tevékenysé­gének mai eredményeiről. Elpusztult tölgyes A karok felmérése során újabb tételek kerültek a Baranyát sújtó nyári viha­rok „számlájára". A mecseki erdőgazdaság területén 10 000 -12 000 köbméternyi, több­ségében értékes tölgyfa pusztult el. A legnagyobb veszteség, a sellyei erdőgaz­daságban történt: Várad ha­tárában elpusztult hazánk legszebb tölgyerdeie. A 110 esztendős szlavontölgyes vé­dett erdő volt. Halálos fürdőzés a Tiszán A Tisza—Maros torkola- dolgozója sem, hasonlókep­tanal a vízből kibukkant a pen munkatársa. Juhász homokpadka, s mind többen Magdolna, mégis bemeré.sz­beljebb mereszkedtek a sze- kedett a Bertalan szobor fö­szelyes folyóba. A Maros lött a Tiszába. Egv- gödörbe nagy esessel rohan a Tiszába, lépve mindketten fuldokolni f okozza> hogy a torko- kezdtek, de Juhász Magdol­latnal állandóan örvénylik, ' ' ' " ~ hullámzik a víz. Ez a jelen­ség csalta be Mucsi István 14 éves, Szeged, Radnóti Miklós utca 28. szám alatti lakost és öccsét a Maros öi-vényébe. A két gyermek alól a rohanó folyó kivitte a gumimatracot és elme­rültek. Segítségükre siettek Szépfalusi Péter és Dunai József. Szeged. Mikszáth Kálmán utca 26.. illetve 24. szám alatti lakosok,' s a ki­sebbik Mucsi gyereket ki­mentették, Mucsi Istvánt azonban elsodorták a hullá­mok. Nem tudott úszni Strankó Hona 17 éves. Szeged. Kállai fasor 27. szám alatti lakos. az újszegedi kendergvar nát kimentette Faragó Lász­ló. a Radnóti Miklós Gim­názium II. osztályos tanu­lója. Szeged, Tiszavirág utca 22. szám alatti lakos. Stran­kó Ilonát már nem tudta megmenteni, az örvénylő víz elsodorta. Átkaimi rakodókat naponta foglalkozatunk a nap klllünbözö szakaiban, jó kereseti lehetőséggel, a 10. sz. AKÖV Tisza-pálya­udvari kirendeltségén. KÖZÖLJÜK VENDÉGEINKKEL, HOGY A Jácfkuuifhó Eszpresszói átalakítás után megnyitottuk Nyitva: 8-tól 04 óráig. Hangulatos zene. Énekel: FARKAS EDIT. CSM. VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT. X. S. 84 893 Szerda, 1967, augusztus 2. QÉL-MASXARQRSZÁS 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom