Délmagyarország, 1967. július (57. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-16 / 166. szám

Finn—magyar barátsági bét kezdődik Hétfőn Csongrád megyei bckekiitdöltség is indul Finnországba A magyar és finn testvér­népek történetében egyedülál­ló az a kezdeményezés, hogy a július 18—25 között, mind­két országban megrendezen­dő finn—magyar barátsági napokra Magyarországra 360 tagú finn küldöttség ér­kezik, s ugyanilyen létszá­mú magyar békedelegáció utazik Finnországba, köz­tük Csongrád megye 13 ta­gú küldöttsége is. A Hazafias Népfront me­gyei delegációjában hétfőn Finnországba utazik: Erdei András, a megyei tanács fő­előadója, dr. Bacskay Jenő szentesi főorvos, Fenyvesi József, a szatymazi Finn— Magyar Barátság Tsz fő­könyvelője és Fodor József, a szövetkezet elnökhelyette­se, Gombos István, a szege­di földművesszövetkezet igazgatóságának elnöke. Im­re István, a Csongrád me­gyei KISKER osztályvezető­je. dr. Lőkös Zoltán, a Dél­Magyarország főszerkesztő­je, Mészáros Borbála, a Vö­röskereszt szentesi járási titkára, Rácz Lajos, a Csongrád megyei Hírlap fő­szerkesztője, dr. Szentpéteri Imre, a makói járásbíróság elnöke, Szilágyi Júlia, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője, Tóth Júlia, a Gabonafeldolgozó Vállalat vásárhelyi revizora, vala­mint a küldöttség vezetője­ként Radnai Ferencné, a Hazafias Népfront megyei titkárságának munkatársa, aki lapunknak elutazás előtt a következőket mondotta: — Négy MALÉV-géppel hétfőn este utazunk Hel­sinkibe. Csongrád megye népfront- és békeaktivistái­nak csoportja Budapesten csatlakozik a többi megye. valamint a főváros küldöt­teihez. Ez a 360 fős delegá­ció egész népünk képvisele­tében vesz részt északi ro­konainknál azokon az ün­nepségeken, amelyeket jú­lius 18—25 között Helsinki­ben és más városokban a finn—magyar barátság, a népek békés egymás mellett élése jegyében rendeznek. A barátsági hét gazdája ide­haza a Hazafias Népfront és a védnökségben magas ran­gú állami személyiségek, a kultúra és művészet kivá­lóságai vesznek részt. — Ügy tudjuk, Finnor­szágban a Finn Nép De­mokratikus Uniójának (SKDL), a Centrum Párt­nak, a Szociáldemokrata Pártnak, a Liberális Nép­pártnak és a Finn—Magyar Baráti Társaságnak a kép­viselőiből alakult bizottsága magyar küldöttség fogadá­sára és programjának meg­szervezésére. — Ezt a hetet a finn­magyar kapcsolatok elmé­lyítésének, a két nép élete kölcsönös tanulmányozásá­nak szenteljük. A program szerint — amelyről hazaté­résünk után megyénk két napilapja részletesen is be­számol — Helsinkivel, So­meroval, Porvooval és más finn helységekkel ismerke­dünk. Baráti találkozókon, műsoros esteken veszünk részt, meglátogatjuk a Seu­rasaari-i híres nemzeti par­kot és a szabadtéri múzeu­mot, és ismerkedünk a finn emberekkel. — Bizonyos, hogy ez az egyhetes barátkozás tovább erősíti a Magyar Népköztár­saság és Finn Köztársaság szépen fejlődő barátságát — fejezte be nyilatkozatát Rad­nai Ferencné. Sajtótájékoztató a koreai nagykövetségen „Az amerikai imperialis­ták elleni összefogás harci hónapjáról" tájékoztatta Szon Za Rjong, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete szom­baton az újságírókat. Hang­súlyozta, hogy a harci hó­nap különösen feszült nem­zetközi helyzetben zajlik le, ennek oka az amerikai im­perialisták fokozódó dél-vi­etnami és közel- keleti ag­resszív tevékenysége. Beje­lentette, hogy a harci hónap alkalmából a koreai társa­dalmi szervezetek közös nyi­latkozatot, valamint egy emlékiratot tettek közzé. Ez többek között megállapítja: a Koreát sújtotta három éves háború óta immáron 14 esz­tendő telt el, de mindezide­ig nem sikerűit tartós békét biztosítani. Az amerikaiak provokációi miatt a demar­kációs vonalon szüntelen fegyveres csatározások foly­nak és napról-napra fokozó­dik a feszültség. A dokumentum a továb­biakban kifejti, hogy az amerikai agresszorok hábo­rús mesterkedése Koreában bármikor nyílt fegyveres konfliktushoz vezethet, ez pedig nemcsak Korea béké­jét fenyegeti, hanem újabb veszélyt jelent mind Ázsia, mind pedig az egész világ békéje ellen. A nagykövet végül ki­emelte, hogy a Dél-Koreát megszálló amerikai imperia­listák kiűzéséért tartó harc szerves része annak a vi­lágméretű népi küzdelem­nek, amely a békéért, a nemzetek függetlenségéért, és a társadalmi haladásért folyik. (MTI) Az országgyu/és határozatai n közel-keleti helyzetről Megnyílt a Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás (Folytatás az 1. oldalról) Városi kapcsolatokat, erősíti a két város, a két nép ba­rátságát. Dr. Biczó György ezután köszönetet mondott a kiál­lító vállalatoknak, kisipari termelőszövetkezeteknek, magánkisiparosoknak fá­radságos munkájukért, amellyel a megnyitás nap­jára ilyen szép, színvonalas kiállítást hoztak létre. A ki­állítást azzal a gondolattal, s reménnyel nyitotta meg, hogy sikerrel tölti be hiva­tását, szolgálja v a szocializ­mus építésének ügyét. Újdonságok A megnyitó után a ven­dégek megtekintették ' az ipari vásárt. Először a Kép­csarnok épületébe vezetett az útjuk, amelyet idén első ízben vehettek birtokukba a kiállítók. Itt találtak ideig­lenes otthonra a Pamutnyo­móipari Vállalat kilenc gyá­rának — köztük a Szegedi Textilműveknek — termé­kei is. Az ország legna­gyobb textilipari vállalatá­nak vezérigazgatója, Végh László is Szegedre látoga­tott ez alkalommal Kérdé­sünkre elmondotta, hogy a vállalat legmutatósabb, leg­újabb cikkeivel jelentkezik az ipari vásáron. Az 1968­as minták ugyan még csak szép ígéretet jelentenek a látogatóknak; viszont a ki­állított áruk egy része — összesen 20 ezer méter! — a Kárász utcai Különleges Méteráruk Boltjában meg­vásárolható. A szem már a Képcsar­nokban is mindenütt talál­kozik valami újdonsággal: a Kenderfonó és Szövőipar: Vállalat fóliaszövetből ké­szült praktikus termékei­vel, a Szegedi Ruhagyár, a Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár legfrissebb modelljeivel. Különösen megkapó az üveg-, porce­lán- és műanyag-kiállítás, ahol a hollóházi, pécsi, he­rendi márkák ad'ak rande­vút a cseh kristályremekek­nek, eozin dísztárgyaknak, célszerű műanyag áruknak. S a további séta során pa­Résziet a Szegcdi Ruhagyár kiállító terméből vilonról pavilonra, teremről teremre haladva is ezt álla­píthatták meg a kiállítás el­ső vendégei, hogy sokrétű, érdekes, minden eddiginél színesebb, tartalmasabb az idei ipari seregszemle. S hasonlóképp a nagyközön­ség is, amely előtt délben tárultak ki a kapuk. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy 12 óra után 15 perccel már közel 500 jegy talált gazdá­ra a pénztáraknál. Sikeres nyitány Különösen nagy volt az érdeklődés a bútorok iránt. A Bútorértékesítő Vállalat pavilonjában sok csodálója volt például a nagykani­zsai bútorgyár szép szoba­berendezésének, de annak a Viktória-garnitúrának is, amely a szegedi lakberen­dezési áruházban kapható. A Deák Ferenc utcában, ahol a víkendházak valósá­gos kis külön utcát alkot­nak, szintén sokan álldo­gáltak, s számosan érdek­lődtek a Szegedi Építőipari Vállalat ugyanitt felállított varia kisgarázsai iránt. S lehetne még sorolni a vá­sári „sztárokat", de minek folytassuk; hiszen a gitár­tól a mosógépig, az össze­csukható kerékpártól a ga­rázszekrényig, a szegedi sza­lámitól a szabadkai csoko­ládéig, a gumicsónaktól a kempingcikkekig minden áru „személyesen" várja a látogatókat. Mivel pedig lendület és nagyvonalúság — s ezzel együtt a részletek kimun­kált szépsége — s főként nagyon sok érdekesség, új­donság fogadta az első fél­ezer látogatót. A jó kezdet, jó folytatást is ígér. Arra enged következtetni, hogy az idei részvételi csúcs láto­gatási rekorddal párosul majd a Szegedi Ipari Vásá­ron és Kiállításon. A magyar országgyűlés — mint lapunk tegnapi számában jelentettük — megtár­gyalta a közel-keleti helyzetet és — te­kintettel arra a veszélyre, amely az arab államok ellen végrehajtott izraeli kato­nai agresszió nyomán nemcsak e térség, hanem a világ békéjét és biztonságát is fenyegeti — állásfoglalását az alábbi nyi­latkozatban ismerteti: A magyar országgyűlés a fegyveres konfliktus miatt kialakult súlyos közel­keleti helyzetért, az arab államok szu­verenitása és területi integritása ellen előre kitervelt katonai agresszióért egy­értelműen Izrael állam szelsőséges, ka­landor politikáját követő kormányköreit, valamint az Egyesült Államok imperialis­ta vezető csoportját tekinti felelősnek és mélységesen elítéli a békebontókat a nemzetközi jog elemi szabályainak durva megsértéséért. A magyar országgyűlés megállapítja, hogy a közel-keleti béke helyreállításának útja: az agresszió következményeinek maradéktalan megszüntetése. Ez az arab népeknek, Izrael népének és e térség biz­tonságának egyaránt érdeke. Minden más kísérlet, amely előnyökhöz kívánja jut­tatni az agresszort, a béke további ve­szélyeztetéséhez vezet. A magyar or­szággyűlés ezért követeli, hogy Izrael ha­ladéktalanul vonja vissza csapatait a jú­nius 4-i fegyverszüneti vonalak mögé. A magyar országgyűlés egyúttal test­véri szolidaritásáról biztosítja az agresz­szió áldozatául esett arab országokat és népeiket. Kész velük közösen tevékeny­kedni az agresszió következményeinek felszámolásáért, segítséget nyújt a népeik felemelkedését szolgáló békés társadalom­építő munka folytatásához, amelyet az izraeli agresszió az amerikai, angol és nyugatnémet imperializmus jóváhagyásá­val és együttműködésével kísérelt meg eltéríteni helyes útjáról. A magyar országgyűlés a fentiek figye­lembevételével helyesli, hogy az ENSZ rendkívüli és sürgős közgyűlése összeült Annak a reményének ad kifejezést, hogy a békebontó erők mesterkedései ellenére is létrejön olyan határozat ezen a rend­kívüli ülésszakon, amely elítéli az agresz­sziót, megengedhetetlennek tartja, hogy bármely ország az általa jogtalanul meg­szállt területeket annektálja vagy ütő­kártyaként használja a vitás kérdések rendezésénél. A területhódítás gyakorla­tának egyértelmű elítélését annál is in­kább szükségesnek tartja, mivel ennek elmulasztása a jövőben biztatást jelent­het bármely agresszor számára. A szoci­alista országok testvérpártjai és kormá­nyai vezetőinek a napokban Budapesten megtartott tanácskozása szellemében az országgyűlés ugyancsak helyesli az ag­resszió elleni harc és a közel-keleti béke helyreállítása érdekeit szolgáló törekvé­sek és eszközök még hatékonyabb alkal­mazását. Ezzel egyidejűleg a magyar országgyű­lés kifejezi azt a meggyőződését, hogy az arab népek az őket ért imperialista agresszió ellenére tovább haladnak előre a nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás maguk választotta útján, és e küzdelmükben számíthatnak a világ sza­badságszerető népeinek, köztük a magyar nép cselekvő szolidaritására. Hz európai biztonság kérdéséről A Magyar Népköztársaság országgyű­lése megállapítja, hogy a nemzetközi helyzet a vietnami háború fokozása, a közel-keleti háború kirobbantása és más imperialista provokációk miatt feszülteb­bé vált. Mindez fenyegeti a világ béké­jét és ezen belül veszélyezteti kontinen­sünk békéjét és biztonságát is. Szükség van tehát a békeszerető erők fokozottabb együttműködésére és erőfeszítéseire. Európában az utóbbi időben növeked­tek a békés fejlődés, az országok közötti politikai, gazdasági, kereskedelmi, kultu­rális és tudományos együttműködés le­hetőségei. Az európai biztonság megszi­lárdítása és a békés egymás mellett élés biztosítása örvendetes módon egyre több európai parlament, politikai párt és ál­lamférfi részéről növekvő megértéssel ta­lálkozik. Ezzel egyidőben azonban olyan nyug­talanító jelenségeknek is tanúi vagyunk, amelyek újabb erőfeszítéseket tesznek szükségessé Európa békéjének biztosítá­sára. Ezeknek az erőfeszítéseknek és kezde­ményezéseknek a sorában kiemelkedő je­lentőségű a Varsói Szerződés politikai ta­nácskozó testületének a múlt év júliusá­ban kibocsátott felhívása, valamint az európai kommunista- és munkáspártok ez évi Karlowy-Vry-i közös nyilatkozata. Az európai helyzet kedvező alakulását olyan tendenciák akadályozzák, amelyek — ha érvényesülhetnek — veszélyezte­tik Európa békés fejlődésének folyama­tát. Amíg a Német Szövetségi Köztársa­ság és számos más kormány a két né­met állam tényét nem veszi tudomásul, amíg külpolitikai tevékenységükben és a nemzetközi fórumokon tagadják ezt a realitást, amíg a két német állam mai határainak érvényét a Német Szövetségi Köztársaság kormánya és egyes szövet­ségesei nem ismerik el, mindig fennáll az európai államközi viszonyok romlásának veszélye. Ez az európai feszültség állandó forrása, amely egyben szerves része a NATO tevékenységének is. A stabilitásra törekvés, a békés fejlő­dés kedvező tendenciái leginkább akkor kerülnek veszélybe, amikor egyrészről megfeledkeznek az elmúlt emberöltő ke­serű tapasztalatairól, másrészről nem is­merik el, vagy nem ismerik fel a máso­dik világháború után kialakult realitá­sokat. A magyar országgyűlés az alábbiakban látja az európai biztonság megszilárdí­tásának feladatait: — Alapvetően fontos, hogy valamennyi európai parlament és kormány ismerje el a második világháború után kialakult realitásokat, a fennálló határok sérthe­tetlenségét és nemzetközi kapcsolataiban mondjon le az erőszak alkalmazásáról. — Nagymértékben elősegítené és köny­nyítené az Európában fennálló helyzet enyhítését az összeurópai együttműködési és biztonsági szerződés megkötése. Egy ilyen szerződés jelentősen hozzájárulna az Európában egymással szembenálló két szövetségi rendszer viszonyának a javí­tásához és feltétlenül csökkentené a fegy­veres konfliktusok kitörésének veszélyét Az összeurópai biztonsági szerződés meg­valósítását előmozdítaná, ha Európa kü­lönböző térségeiben az egyetemes bizton­ságot szolgáló regionális megállapodások jönnének létre. — Elengedhetetlen követelmény Európa népeinek érdeke és biztonsága szempont­jából a két Németország tényének tudo­másulvétele, a jelenlegi határok elisme­rése és a lemondás a határok megváltoz­tatásának követeléséről. — Nagy jelentőségű az Európában egy­mással közvetlenül szembenálló két ka­tonai szövetség viszonyának alakulása is. A két szövetség viszonyát úgy kell ren­dezni, hogy — addig is, amíg kölcsönös és egyidejű feloszlatásuk lehetővé válik — a közvetlen konfliktus kitörésének ve­szélye és lehetősége a minimálisra csök­kenjen. A magyar országgyűlés, népétől nyert megbízatása alapján legfőbb feladatának tekinti népe békés életének biztosítását, valamint minden nép békés fejlődésének előmozdítását. A magyar országgyűlés — teljes össz­hangban az európai parlamentek érte­kezletét előkészítő belgrádi tanácskozás­sal — támogatja és helyesli azt a javas­latot, hogy az európai biztonság és együttműködés érdekében hívják össze valamennyi európai állam közös értekez­letét. A magyar országgyűlés felhívással for­dul Európa parlamentjeihez: népeik ér­dekében fokozzák az európai béke és biztonság megszilárdításáért folytatható akciókat és működjenek együtt Európa biztonságának, országaik békés fejlődé­sének, politikai, gazdasági, kereskedelmi, kulturális és tudományos kapcsolatai fej­lesztésének és elmélyítésének érdekében (MTI) Vasárnap, 1967. júUus 16. DÉL-MAGYARORSZÁG <*

Next

/
Oldalképek
Tartalom