Délmagyarország, 1967. július (57. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-16 / 166. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Szegedre látogatott Apró Antal elvtárs 57. évfolyam, 166. szám Ara: 80 fillér Vasárnap, 1967. július 16. Apró Antal elvtárs, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese szombaton délután Szegedre látogatott, hogy mint a város or­szággyűlési képviselője ismerkedjék az időszerű gondokkal és főként a város gaz­dasági, fejlesztési problémáiról, terveiről tájékozódjék. Ezekről a kérdésekről a vá­rosi tanácsházán folytatott megbeszélést, amelyen részt vett Győri Imre, a me­gyei pártbizottság első titkára, Rózsa István, a megyei pártbizottság titkára, Sí­pos Géza, a Szeged városi pártbizottság titkara, dr. Biczó György, a Szeged m. j. városi tanács vb elnöke, és Deák Béla, a városi párt-végrehajtóbizottság tagja, pártbizottsági osztályvezető. A megbeszélést követően Apró Antal elvtárs a megyei, városi párt- és állami vezetők társaságában a Dóm téren meg­tekintette a szabadtéri játékok előkészü­letét. Itt dr. Tari János, a Szegedi Sza­badtéri Játékok igazgatója bemutatta a múlt héten felavatott új, korszerű'beren­dezéseket, a föld alatti öltözőfolyosókat, műszaki felszereléseket. Apró Antal elv­társ nagy érdeklődéssel nézte végig eze­ket a jelentős beruházásokat, amelyek a szegedi játékokat az ország legkorszerűbb színházává fejlesztették. A városból Mihálytelekre, az Üj Élet Termelőszövetkezetbe vezetett Apró Antal elvtárs útja. Megnyílt a Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás Több mint 100 kiállító — Nagy érdeklődés Tegnap, szombaton dél­előtt 10 órakor került sor a Szegedi Ünnepi Hetek első nagy idei eseményére: ün­nepélyes keretek között megnyílt a Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás. Népes vendégsereg gyűlt össze eb­ből az alkalomból a Hor­váth Mihály utcában. Meg­jelentek a megnyitón dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Csá­penszki István, a járási pártbizottság első titkára, Sípos Géza, a városi párt­bizottság titkára, Papp Gyu­la és Árvái József, a Sze­ged megyei jogú városi ta­nács vb elnökhelyettesei, dr. Csikós Ferenc, a városi ta­nács végrehajtó bizottságá­nak titkára és Szögi Béla, a KISZ Csongrád megyei Bizottságának első titkára. Eljött az ünnepi esemény­re Katona Sándor, a Haza­fias Népfront Csongrád me­gyei Bizottságának titkára, országgyűlési képviselő, és Hofgesang Péter, a nép­front városi bizottságának titkára; megjelentek Bódi László és Lacsán Mihályné is, Szeged országgyűlési képviselői. Ott volt a ven­dégek között Szeged ju­goszláv testvérvárosának, Szabadkának két vezető sze­mélyisége: Gyánics Vlado, a • szabadkai városi pártbi­zottság titkára és Bolto Mi­lankovics, a szabadkai köz­ségi szkupstina alelnöke is. Rajtuk kívül jelen volt a megnyitón a megyei és vá­rosi pártbizottság, KISZ-bi­zottság, a megyei és váro­si tanács, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa több vezető munkatársa, az ipari kiállításon részt vevő vállalatok, üzemek számos képviselője. Rangos seregszemle A mihályteleki Uj Élet Tsz-ben Dr. Biczó György, a Sze­ged m. j. városi tanács vb elnöke mondott megnyitó beszédet. Köszöntötte a vendégeket és kiállítókat, s külön üdvözölte a szabad­kai vezetőket, az ottani vál­lalatok képviselőit. Ismer­tette, hogy a mostani, XXI. (Somogyiné felvételei) Szegedi szalámicsokrok, ajándékkosár a kiállításon A forró, mozdulatlan le­vegőben még a nyárfák ér­zékeny levelei sem rezdül­tek, amikor estefelé Ápró Antal elvtárs a megye és a város vezetőivel együtt Mi­hálytelekre érkezett, hogy megtekintse az Üj Élet Ter­melőszövetkezet gazdasá­gát. A mutatós művelődési ház előtt Nagy István, a tsz elnöke, Árendás József, a tsz párttitkára és más szövetkezeti gazdák üdvözöl­ték a vendégeiket Szó sem lehetett egy kis pihenésről. Apró Antal elv­társ a hűsítő italnál fonto­sabbnak tartotta, hogy mi­nél előbb szétnézhessen a gazdaságban. Hiába szerény­kedtek a vendéglátók, ami nálunk van, azzal még alig­ha lehet reprezentálni, né­hány perc múlva már a nagykiterjedésű major föld­útjain poroltak az autó ke­rekei. Ékes bizonyíték Dr. Biczó György megnyitja a kiállítást kapunyitásra régi és nemes szegedi hagyományok foly­tatásaként kerül sor; hogy már az elmúlt évben is, idén azonban különösen na­gyot nőtt a kiállítás tekin­télye és vonzása; ma már méltán nevezhetjük és te­kinthetjük egy nagy ható­sugarú dél-magyarországi ipari vásárnak. — Ez az ipari vásár és kiállítás jó alkalom arra, hogy az ország déli részének ipari fejlődését reprezen­tálja — mondotta dr. Bi­czó György, majd arról be­szélt, hogy ez a dél-magyar­országi seregszemle kéz­zel foghatóan igazolja a párt és a kormány helyes iparfejlesztési politikáját, bemutatja a letelepített ipa­ri vállalatok fejlődését, a termékek minőségj színvo­nalának emelkedését Emel­lett a kiállítás egyes válla­latok lehetőségeit, fejlődését is jól tükrözi, minőségben és formában egyaránt jelen­tős előrehaladást körvona­laz. Az a törekvés, hogy a vál­lalatok minél szélesebb kör­ben ismertessék hagyomá­nyos és legújabb termékei­ket, kutassák az igényeket, a piacot, még erősebbé vá­lik most, az új gazdasági mechanizmusra való felké­szülés időszakában, s éz^Kü­lönös .jelentőséget ad a vá­sár mostani megrendezésé­nek. Űj színfolt Az ipari vásár és kiállí­tás, megtartva jellegzetes arculatát, a 114 résztvevő között olyan országos vál­lalatoknak is helyet ad ma már, amelyeknek jelenléte az egész vásár rangját emeli. Ilyenek többek kö­zött a Pamutnyomóipari Vállalat és az Orion Gyár. A testvérváros, Szabadka 16 vállalatának megjelenése űj és fontos színfoltja az idei seregszemlének. Ez a fajta együttmunkálkodás — ne­vezetesen a szegedi vállala­tok szabadkai kiállítása és a szabadkai kiállítók rész­vétele az itteni ipari vásá­ron — bizonyára gyümöl­csöző lesz, bővíti a testvér­(Folytatás a 3. oldalon.) Mint kiderült, az Üj Élet Tsz vezetőinek semmi okuk a restelkedésre. A Minisz­tertanács elnökhelyettese el­ismeréssel nyugtázta a há­rom új, egyenként 108 férő­helyes szarvasmarha istál­lót, a hozzá való épületeket és az állatgondozók részére épült új iker-lakóházakat, amelyek összesen mintegy 12,5 millió forintba kerül­tek. Több mint 530 szarvas­marha, közte 170 tehén és 107 kisborju kérődzött a jászlaknál, illetve ugrándo­zott a karámban, ékes bizo­nyítékául annak, hogy ez a szövetkezeti gazdaság is rá­lépett a határozott fejlődés útjára. Imre Antal állattenyészté­si brigádvezetőnek bizony össze kellett szedni minden tudományát, hogy szaksze­rű válaszokat adhasson Ap­ró Antal elvtárs sok-sok kérdésére. Mert bizony min­den érdekelte, szinte a leg­apróbb részletekig. Kíván­csi volt az állatok korára, minőségére, tejelő képessé­gére, takarmányfogyasztásé- erősítette a tsz-elnök. — ra. Így tudta meg, hogy a Mert mindig találnak vala­közös gazdaságban egyelőre mi kifogást, például azt, még inkább a mennyiségről hogy görbe az uborka, lehet beszélni, a minőség Az uborkásoknál még es­kialakítása most van folya- ^ negyed nyolckor is élénk matban. mozgás volt, s Apró elvtárs A borjunevelőben derűs időt, fáradságot nem ki­kép fogadta a vendégeket. méivei készségesen váltott Nemeth Ferenc borjugondo- velük is néhány szót. Kéz­zó éppen vacsoráztatta a fogással köszöntötte a kis A Minisztertanács elnökhelyettese megtekinti az uborkái válogatást. Vele szemben Fekete Erzsi, mögöttük balról jobbra: Nagy István, Győri Imre és Imre Antal CUebmann Béla felvételei) Imre Antal állattenyésztési brigádvezető tájékoztatja) Apró Antal elvtársat a tehenészet beruházásairól ricákat, elgyönyörködött a hízóállományban, mindenütt téve egy-egy szakszerű megjegyzést. A baromfiház­ban Tóth István arról szá­molt be neki, hogy 15 ezer 900 darabból áll a csirkeál­lomány. Bábolnáról kapják a jófajta baromfit, amelyek háztáji gondozásban képe­sek öt kilogrammosra is meghízni darabonként. — Nagyon szép csirkéi vannak — búcsúztak tőle a vendégek. — Ma még elég aprócs­kák, de jöjjenek el megnéz­ni hat hét múlva — büsz­kélkedett a baromfigondo­zó. — Akkorára már hűlt he­20—30 napos magyartarka Fekete Erzsit, aki nagy mű Dorjakat. Kajér alakban, ki- gonddal válogatta, osztályoz­csiny boxokban cuclizták a |a az uborkát, szülei fel­kedves, mozgékony kis jó- ügyelete mellett. A kiadós szagok a soványtejet, olyan termés között valóban jó rendkívül nagy érdeklődés- néhány olyan akadt, ame­sel, hogy muszáj volt rajtuk ]yeket, ha nem tennének mosolyogni. léire, szemet szúrna az át­— Így gazdaságos — ma- vevőnek. A vendégek és a gyarázták a szövetkezetbe- szövetkezeti eazdák cvaránt i C-'v'vulala "lar "u;'­liek — Az itatásos horinna- gazaaK e^arant iyuk iesz mert eladjuk va­G i ltatas°? borjune- ugy ítélték meg, hogy a sok jamennvit — szólt közbe a velésnek az az előnye, hogy gyenge minőségű uborkának ts£-elnök. a teljes tejet, napi 700 li- a nagy meleg az oka. test, szeparálni lehet, vagyis körülbelül 77 liter tejszínt ii r­átadhatnak a kereskedelem- NOOV TIZ6t nek közfogyasztásra. A bor­Elismerés jaknak ebben a korban már nincs szükségük zsíros tejre. Egy kis panasz a gabona? Miután a vendégek a nö­vendékbikákat is megtekin­tették, amelyeket olasz ex­portra hizlal a közösség, a tsz-elnök szerét ejtette, hogy ja bár az is iB hoev . I^áSPanrk<Xi^PrÓ ^ vízkárunk' £otty Jf­m^tS?^, A , adták meg a választ. - El­mesztes es ezzel kapcsolat- lenben itt van a másik szín — Hogy fizet az árpa? — érdeklődött Apró elvtárs, miután alaposan szemügyre vette a száradó gabona mi­nőségét egy tetős fészer alatt. — Most elég gyenge, úgy 11 mázsa körül adott hold­ban az átvételi problémák kerültek ugyanis szóba. — Amikor vitára kerül a sor, legtöbbször nekünk kell engednünk — mondotta Nagy István elvtárs. — Talán mégsem mindig — vetette köze Apró elvtárs. — Amikor vita van, igen­csak mi maradunk alul alatt a már learatott 190 holdnyi San Pastore búza­fajta termése: 28,30 mázsá­val fizetett holdanként. Sorra következett a ser­téstelep, majd a baromfi­ház megtekintése is. Apró Antal elvtárs a füllesztő melegben is alaposan vé­gignézte a malacnevelő kut­Rövid séta következett ez­után a majorban, s Apró Antal elvtárs mintegy han­gosan gondolkozva az olcsó fehérjetermelés gondjairól beszélt a szövetkezet veze­tőinek. Elmondotta, hogy.az államnak évente sok millió dollárt kell kiadnia külön­féle fehérjék beszerzéséért, érdemes tehát törni a fe­jünket azon, hogyan oldjuk meg a táptakarmányok problémáját. Este a mihályteleki mű­velődési házban tovább folytatódott az eszmecsere. Apró elvtárs elismeréssel nyilatkozott a látottakról és annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy az Üj Élet Termelőszövetkezet szemlátomást fejlődő gazda­ság, amely biztos megélhe­tést nyújt tagjainak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom