Délmagyarország, 1967. július (57. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-13 / 163. szám

Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás a 3. oldalról.) lesztésének. A kooperáció, a szakosítás, a közös beruhá­zások módszereivel és más lehetőségek kihasználásával segítjük a szocialista orszá­gok gazdasági, műszaki erőinek jobb és célszerűbb koncentrálását. Arra törek­szünk, hogy gazdasági és kulturális együttműködé­sünk a szocialista országok­kal a KGST-ben, vagy an­nak keretein kívül két és többoldalú együttműködés formájában szélesedjék. A baráti országokhoz fű­ződő kapcsolataink fejlődé­sének kimagasló jelentőségű eseménye volt a Német De­mokratikus Köztársasággal a közelmúltban megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírása. A ma­gyar nép létérdekei védel­mében feladatának tekinti a még ma is fennálló nyugat­német imperialista-milita­rista törekvések elleni küz­delmet. A szuverén Német Demokratikus Köztársaság léte és politikája az európai biztonság egyik alapvető té­nyezője. Az imperializmus, minde­nekelőtt annak vezető hatal­ma. az Amerikai Egyesült Államuk, az utóbbi idő­ben egyre agresszívabb. Ez a fokozódó agresszivitás azonban helyenkénti, idő­leges és részleges sikerei ellenére sem gyakorolhat döntő befolyást a nemzetkö­zi erőviszonyok világméretű alakulására. Az erőviszo­nyok végérvényesen a szo­cializmus és a társadalmi haladás javára tolódtak el. Mindez mégsem jelenti azt, hogy lebecsülnénk az im­perializmus kalandor fellé­péseinek veszélyességét. Az Amerikai Egyesült Ál­lamok népirtó bűnös há­borúja a vietnami nép el­len mind szélesebb körű til­takozást vált ki világszerte, igy hazánkban is. A testvéri vietnami nép hősi harcához továbbra is minden lehető támogatást megadunk. A vietnami nép elleni leplezetlen fegyveres ag­resszió mellett az imperia­lizmus erőteljes aknamun­kába kezdett az antiimpe­rlalista front élvonalába tar­tozó fejlődő országok politi­kai rendszerének megdönté­sére, új háborús tűzfészkek létrehozására és szítására. A múlt hónapban háború robbant ki a Közel-Keleten. Izrael agressziót követett el az arab országok ellen. A háború előkészítésében az USA imperialista körei és más imperialista erők is jelentős szerepet játszottak. A magyar kormány nyi­latkozatban ítélte el Izrael közel-keleti agresszióját. Kormányunk szolidaritásá­ról biztosította az agresszió elhárításáért küzdő arab államokat és felhívta az Egyesült Nemzetek Szerve­zetét, határozottan lépjen fel a világ békéjét fenye­gető támadás ellen. Ezt kö­vetően a kormány Külügy­minisztériuma útján felhív­ta Izrael kormányát az. ENSZ Biztonsági Tanácsa tűzszüneti felhívásának be­tartására és kilátásba he­lyezte ellenkező esetre a diplomáciai kapcsolatok megszakítását. Miután Iz­rael kormánya nem vette fi­gyelembe sem a Magyar Népköztársaság kormányá­nak, sem más kormányok felhívását, ezért a magyar kormány megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel. A szocialista országok kommunista és munkáspárt­jainak, valamint kormányai­nak vezetői június 9-én Moszkvában megtárgyalták a Közel-Keleten kialakult, a világbékét fenyegető helyze­tet. Nyilatkozatban leszögez­ték, hogy az előállott hely­zetért elsősorban az Ameri­kai Egyesült Államok és más imperialista körök fele­lősek. Követelték a hadmű­veletek beszüntetését és a csapatok visszavonását a konfliktus előtti határok mögé. Június 10-én a Biztonsági Tanács ismételt felhívásai és a szocialista országok hatá­rozott fellépése eredménye­ként tűzszünet jött létre Iz­rael és az arab országok kö­zött. A Szovjetunió kérése alapján került sor az ENSZ­közgyűlés sürgős és rendkí­vüli ülésszakának összehívá­sára. A szocialista országok többsége a közgyűlésen szi­lárdan támogatta a szovjet álláspontot. Leleplezték Izrael agresz­sziós tevékenységét, az ame­rikai és angol imperialisták felelősségét a konfliktus kö­vetkezményeinek, kirobban­tásának és lefolyásának ese­ményeiben, azt az összefüg­gést, ami nyilvánvalóan és láthatóan fennáll a vietna­mi amerikai agresszió és az amerikaiak által a közel­keleti térségben támogatott izraeli agresszió között Ugyanakkor meghatároz­ták viszonyukat Izrael ál­lamhoz. annak hangsúlyozá­sával. hogy a határozott ál­lásfoglalásuk nem Izrael ál­lam léte, hanem az izraeli kormánynak az Imperializ­mus közel-keleti érdekeit kiszolgáló agresszív politi­kája ellen irányul. A Magyar Népköztársaság kormányának ismert állás­pontját június 23-án fejtet­tem ki az ENSZ-ben. Az Ülésszak alatt eredményes megbeszéléseket folytattunk különböző delegátusokkal. Bízunk benne, hogy e meg­beszélések is elősegítik a közel-keleti helyzet békés rendezését és hozzájárulnak országunk kapcsolatainak erősítéséhez. Az ENSZ rendkívüli köz­gyűlésének összehívása hasz­nos és eredményes volt Nem volt ország, amely ál­lást foglalt volna Izrael te­rületi hódításainak igazolása mellett A felszólalók döntő többsége az izraeli csapatok visszavonását követelte. A szavazás eddig az amerikai imperialisták mesterkedése következtében nem hozott kielégítő döntést Jó néhány küldöttség meggyőződése ellenére sza­vazott, engedve az amerikai nyomásnak. Mi — bár elé­gedetlenek vagyunk a hatá­rozattal — a továbbiakban is számítunk az ENSZ-re a nemzetközi kérdések elren­dezésében. Bízunk benne, hogy a közgyűlés végül is megfelel rendeltetésének, az alapító határozatban foglal­taknak. Tisztelt országgyűlés! Az a tény, hogy az impe­rializmus világszerte foko­zódó agresszivitása ellenére is ma Európa, a viszonyla­gos nyugalom szigete, az a Varsói Szerződésbe tömö­rült szocialista országok — elsősorban a Szovjetunió — erejének és következetes bé­kepolitikájának köszönhető. A jelenlegi európai hely­zet viszonylagos enyhülése, bizonyos fokú stabilitása alapján a korábbinál ked­vezőbb lehetőség mutatko­zott arra, hogy a Varsói Szerződésbe tömörült álla­mok közös akcióival, együt­tes fellépésével fokozatosan további előrehaladást ér­jünk el az európai feszült­ség csökkentésében. Á szocialista országok aktív békepolitikát folytatnak A továbbiakban Fock Je­nő szólott arról, hogy a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ta­valyi bukaresti nyilatkoza­tában az európai béke és biztonság előmozdítására tett javaslatok e célok meg­valósításához reális progra­mot adtak. A bukaresti nyi­latkozat lényegében Európa­szerte kedvező visszhangot váltott ki. A nyugateurópai országok közvéleménye és számos vezető politikai sze­mélyisége ma már nem hisz a „kommunista agresszióról" szóló hidegháborús propa­ganda meséjében. Nyugat­Európa — a szocialista or­szágok aktív békepolilikájá­nak és a nyugat-európai kommunista és munkáspár­tok fáradhatatlan harcának eredményeként — egyre kö­zelebb jut ahhoz a felisme­réshez. hogy békéjét és biz­tonságát nem a kiagyalt „kommunista agresszió", ha­nem az Egyesült Államok háborús politikája és a nyugatnémet revanslzmus sodorhatja veszélybe. Ezek nyomán a válság je­lei jutottak felszínre az Észak-Atlanti katonai tömb­ben. Franciaország vezetői levonták a kézenfekvő kö­vetkeztetést: kiléptek a NA­TO katonai szervezetéből és a Szovjetunióval, valamint a kelet-európai szocialista országokkal való kapcsola­tok fejlesztésén munkál­kodnak. Mas nyugat-euró­pai országokban is vitatják a NATO katonai szövetség jellegének értékét, célsze­rűségét. Az Egyesült Álla­mok vietnami agressziója a NATO-tagsággal járó kato­nai kockázatra hívta fel a figyelmet. A görögországi katonai puccs pedig szá­mos haladó polgári politi­kust döbbentett rá a NATO jellegéből fakadó politikai veszélyekre. Igen nagy nemzetközi je­lentősége van annak, hogy a Bukarestben, majd nem­régiben Karlovy Varyban tartott értekezleten az eu­rópai békérőL és biztonság­ról elfogadott nyilatkozat javaslatot tartalmaz az At­lanti paktum és a Varsói Szerződés katonai szerveze­tének egyidejű felszámolá­sára. Kormányunk magáévá te­szi az európai kommunista és munkáspártok küldöttsé­geinek tanácskozásán Kar­lovy Vary-ban elfogadott nyilatkozatokat, teljesen egyetért a Magyar Szocia­lista Munkáspárt képviselői­nek a tanácskozáson kifej­tett állásfoglalásával és ja­vaslataival. Támogatja az európai biztonsági konferen­cia ügyét, kész közreműköd­ni minden olyan két- vagy többoldalú akcióban és tár­gyalásban, amely alkalmas lehet a feszültség enyhítésé­re, a különböző társadalmi rendszerű európai államok együttműködésének fokozá­sára. tehát az európai béke és biztonság megszilárdítá­sára. — Az általánosságban ja­vuló tendenciát mutató eu­rópai helyzetben a Német Szövetségi Köztársaság kül­politikája egyre inkább zsákutcába jut. Kormányunk üdvözölné, ha az NSZK kormánya eb­ből a tényből levonná a he­lyes következtetéseket. A fejlemények azt mutatják, hogy az NSZK kormánya által újnak nevezett kül­politika csak szavakban ho­zott újat, mert lényegét nézve azt kell megállapíta­nunk, hogy a régi, veszélyes utat folytatja. Továbbra is fenntartja revansista törek­véseit, nem akar lemonda­ni az egész német nép „egyedüli képviseletére" vo­natkozó, a nemzetközi jog szempontjából teljesen kép­telen igényéről, nem haj­landó tudomásul venni a Német Demokratikus Köz­társaság letét, s igyekszik elszigetelni a német mun­kások és parasztok államát. Ami a Kiesinger-kormány­nak azokat a kijelentéseit il­leti, hogy rendezni kívánja viszonyát a szocialista or­szágokkal, a magunk részé­ről nagyon nyílt választ tu­dunk adni. A Magyar Nép­köztársaság kormánya a bé­kás egymás mellett élés el­vétől vezettetve normális ál­lamközi kapcsolatokra és kölcsönösen előnyös gazda­sági kapcsolatokra törekszik a Német Szövetségi Köztár­sasággal is. Ehhez azonban az NSZK eddigi, az európai helyzet realitásait figyelmen kívül hagyó politikájának nemcsak szavakban, hanem tettekben is megnyilvánuló megváltozását tartjuk szük­ségesnek. Az utóbbi időben jelentő­sen bővült a különböző tár­sadalmi rendszerű európai or­szágok közötti érintkezés. Ehhez a szocialista államok következetes, a békés egy­más mellett élésen alapuló külpolitikája mellett hozzá­járult a nyugat-európai or­szágok részéről újabban megnyilvánuló készség az érintkezés, a párbeszéd foly­tatására. Jónak tartjuk, hogy több nyugat-európai állam vezető köreiben ma már növekvő készség mutatkozik a két­oldalú kapcsolatokon túlme­nő problémák vizsgálatára is. Az általános európai pár­beszédek keretei között je­lentősen szélesedtek hazánk kapcsolatai is több nyugat­európai országgal. Ha csak az idei év eseményeit te­kintjük, akkor is széles kö­rű aktivitásról számolha­tunk be. Külön megemlít­jük Klaus osztrák kancellár látogatását. Személyében a szomszédos, semleges Auszt­ria kormányfőjét üdvözöl­hettük. A magunk részérül arra törekszünk, hogy a lá­togatás eredményeit kapcso­lataink, együttműködésünk további elmélyítésére hasz­náljuk fel. A kölcsönös látogatások, eszmecserék gyakorlatát a jövőben is folytatni, sőt a lehetőség szerint bővíteni kívánjuk. Meggyőződésünk, hogy a szuverenitás tiszte­letben tartása, a belügyek­be való be nem avatkozás, az érdekek kölcsönös figye­lembe vétele alapjan a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű európai államok közötti együttműködés hozzájárul kontinensünk békéjének megszilárdításához, az euró­pai biztonság megteremté­séhez. Mint eddig tettük, a jö­vőben is ápoljuk és fejleszt­jük kapcsolatainkat a har­madik világ országaival. Teljes szolidaritásunkról biz­tosítjuk őket és szerény le­hetőségeinkhez képest min­den baráti segítséget meg kívánunk adni számukra függetlenségük megszilárdí­tásához, az újgyarmatosító törekvések visszaveréséhez, gazdaságuk fejlesztéséhez, társadalmi előrehaladásuk­hoz. Tisztelt országgyűlés! — Befejezésül ismét sze­retnék hivatkozni az ala­kuló ülésen elmondott be­szédemre, amelyben az or­szággyűlésnek — mint leg­főbb törvényhozó szervnek — a bírálatát igényeltem az egész kormány nevében. Kértem, hogy az országgyű­lési képviselők sokoldalú gyakorlati tapasztalataik alapján tanácsaikkal, aktív ellenőrző tevékenységükkel segítsék a kormányzati munkát. Ehhez most hozzá­teszem: közéletünkben száműzni igyekszünk min­den formalizmust. Ezzel szemben a szocializmus épí­tését szolgáló merész ötle­tek. bátor javaslatok, a fe­gyelmezett, kitartó munka hívei vagyunk. Kérjük te­hát, hogy a vitában adja­nak hangot ^ népben élő sok okos teremtő gondolat­nak, javaslatnak, bírálatnak, segítsenek bennünket mun­kánkban, a közös érdeket szolgáló intézkedésekben. Ügy vélem, ez természetes velejárója a kölcsönös bi­zalomnak. Köszönöm szíves figyel­müket. (Nagy taps!) A világpolitika esemenyei — sorokban © New York (MTI) Az ENSZ-közgyűlés sür­gős, rendkívüli ülésszaka, amely a közel-keleti helyzet vitáját július 5-én felfüg­gesztette, szerdán este, ma­gyar idő szerint 21.00 órakor folytatta munkáját. Pazsvak, a közgyűlés elnöke az ülés megnyitásakor bejelentette, hogy tovább folytatódnak a múlt héten elkezdett kon­zultációk. Az ülésen Pakisz­tán küldötte új határozati javaslatot terjesztett elő. A javaslat felszólítja a közgyű­lést, marasztalja el Izraelt, mert az nem tett eleget an­nak a július 5-re virradó éj­szaka elfogadott határozat­nak, hogy szüntesse meg Je­ruzsálem óvárosának belce­belézését. Indítványozza to­vábbá, hogy a Biztonsági Tanács tegyen lépéseket Je­ruzsálem óvárosa izraeli el­lenőrzésének megszüntetésé­re, hozza meg a szükséges Intézkedéseket a határozat végrehajtásának biztosításá­ra, © Kairó (MENA) Nasszer az EAK elnöke ós Aref tábornok, iraki elnök szerdán folytatta tanácskozá­saidtól negyven kilométerré került sor. Mint ismeretes, itt tartózkodik most a szov­jet hadiflotta egyik egysége. A MENA egyiptomi hírügy­nökség értesülése szerint a szovjet flottaegységet fel fogják kérni, hogy hosszab­bítsa meg eredetileg egyhe­tesre tervezett látogatását. © Bonn (AP) De Gaulle francia elnök kétnapos hivatalos látogatás­ra Bonnba érkezett, és meg­kezdte tárgyalásait Kiesin­ger nyugatnémet kancellár* ral. De Gaulle-t bonni út­jára elkísérte Pompidou mi­niszterelnök, Couve de Mur­ville külügyminiszter ós a francia kabinet néhány máé tagja. © Saigon (UPI) Dél-Vietnamban tovább folytatódnak a harcok. A keddről szerdára virradó éj­szaka Binh Doung tarto­mányban a szabadságharco­sok sorozatos rajtaütéseket hajtottak végre a kormány­csapatok ellen. Súlyos har­cok folynak Pleikutól nyu­gat-délnyugatra, a kambod­zsai határ közelében az la AZ ENSZ-KÖZGYÜLES FOLYTATJA MUNKÁ­JÁT — PAKISZTÁN IIATAROZATI JAVAS­LATA — TÁRGYALÁSOK KAIRÓBAN ÉS DA­MASZKUSZBAN — ÜJARB INCIDENS A SZU­KZI-CSATQRNA ÖVEZETÉBEN — DE GAULLE BONNBAN — SÜLYOS HARCOK DÉL-VIET­NAMBAN — ÖSSZECSAPÁSOK HONGKONG­BAN — INTERJÚ CSOMBÉVAL salt a közel-keleti helyzet­ről, s a jelentések szerint megbeszéléseiket este foly­tatiák. Kairóba érkezett Odd Bull tábornok, az ENSZ közel-ke­leti fegyverszüneti bizottsá­gának vezetője, hogy tárgya­lásokat kezdjen az egyip­tomi kormánnyal ENSZ­megfigyelők elhelyezéséről a Szuezi-csatorna övezetében. A tábornok ezt megelőzően Tel Aviv-ban hosszasan ta­nácskozott Dajan izraeli hadügyminiszterrel. © Damaszkusz (MTI) Szerdán véget értek Da­maszkuszban a szíriai—algé­riai megbeszélések. Bumedi­en algériai elnök közel hat órán keresztül tanácskozott Atasszi szíriai államfővel a közel-keleti helyzetről. A megbeszélésekről közleményt nem adtak ki. Bumedien a délután folya­mán Damaszkuszból Kairóba repült. © Kairó (MENA) A Szuezi-csatorna övezeté­ben Ismailiától délre szer­dán hajnalban, majd szer­dán délelőtt tűzharcra ke­rült sor az egyiptomi és az izraeli fegyveres erők kö­zött. A kairói rádió mindkét esetről adását megszakítva számolt be. Az EAK katonai szóvivő­je szerint az első összecsa­pás 75 percig tartott, két iz­raeli katonai jármű megsem­misült. A második in­cidensről kiadott kairói közlemény szerint az izraeliek páncélosokat von­tak össze ugyanazon a pon­ton, ahol korábban a jár­műveket találat érte és tü­zet nyitottak azokra az egyiptomi állásokra, ame­lyek megsemmisítették a két izraeli jeen-et,. Az EAK fegyveres erői viszonozták a tüzet és kilőttek két izraeli tankot. Egy egyiptomi tank is megsérült. A párbaj más­fél óva hosszat tartott. © Tel Aviv (UPI) Egy izraeli katonai szóvi­vő szerda délelőtt bejelen­tette, hogy kedden a késő éjszakai órákban a Földközi­tengeren, a Sinai-félszigettül 25 kilométerre, El Aris ma­gasságaban tűzharcra került sor egyiptomi torpedónaszá­dok és egy izraeli haditen­gerészeti egység között. Az izraeli szóvivő állítása sze­rint a tengeri párbajt az EAK erői kezdték és az iz­raeliek megsemmisítettek két egyiptomi torpedónaszádot. Egyiptomi részről még nem történt bejelentés az incidensről, amelyre Port Drang folyó völgyében, ahol 1965 es 1966 Őszén szintén súlyos harcok voltak. Az amerikaiak helikoptereken erősítéseket kaptek. © Moszkva (TASZSZ) Ahmgdou Ahidjo kameru­ni elnök júhus 5-tól 12-ig hivatalos látogatást tett a Szovjetunióban. A látogates ideje alatt találkozott és megbeszéléseket folytatott Nyikolaj Podgomijjal, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének elnökével és Alekszej Koszigin kor­mányfővel. © Lagos (Reuter) Szerda esti hírügynökségi jelentések arról számolnak be, hogy Enugutól, Nigéria keleti tartományának fővá­rosától mintegy 70 kilomé­ternyire a szövetségi kor­mány csapatai továbbra is körülzárva tartják és páncé­los járművekkel támadják Nsukka városát, amelyet a leteti tartomány fegyveres erői elkeseredetten védel­meznek. Az enuguj rádió szerint a támadást sikerült Visszaverni és a lagosi kor­mány csapatait visszaszorí­tották a határig. © Hongkong Hongkongban szerdán Újabb összecsapásra került sor az angolellenes tünte­tők és a karhatalom között. A hongkongi hatóságok keddtől éjjeli kijárási tilal­mat rendeltek el. A kínai területről biztosított vízszol­gáltatás beszüntetése miatt súlyos vízhiánnyal küzd Hongkong. A város lakói naponta csupán néhány órán át juthatnak vízhez. © Kinshasa (AP) Kongóban a kisangani re­pülőtér és egy kórház még mindig a zsoldosok kezén van. A zsoldosok kalózrá­diót létesítettek, s ezen ke­resztül vezetőjük, Jean Schramm belga őrnagy fel­hívást intézett a kongói néphez, hogy döntse meg Mobutu kormányát. © Hamburg (Reuter, AFP) A Stern című nyugatné­met magazin munkatársának sikerült megtalálnia Csom­bét Bufarik közelében (Al­gírtól 40 kilométerre) egy katonai táborban. Csőmbe, akiről a riporter fényképet is készített, a kérdésekre vá­laszolva elmondta, hogy „semmilyen kifogása nincs a bánásmód ellen". Csőmbe kijelentette, nem hisz abban, hogy sikerrel járna bármi­lyen kísérlet kiszabadítására, de „meggyőződése, hogy az algériaiak nem fogják ki­adni Kongónak". 4 Díl./YIAGYARORSZÁG Usülörlök, 1967. július 13,

Next

/
Oldalképek
Tartalom