Délmagyarország, 1967. július (57. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-06 / 157. szám

1968. január l-től: v Oj termelői árak Reálisabban fejezik ki a termékek és szolgáltatások értékét — Az Anyag- és Arhivatal tájékoztatója A gazdaságirányítás re- dolgozásában. Mivel az új nek, másrészt pedig azért, formjának bevezetésével árak elsősorban a vállalato- hogy a vállalatokat ily módon 1968. január l-től az új ter- kat érintik, ezúttal nemcsak tájékoztassák a hatóságilag melói árak is életbe lépnek, a népgazdaság vezető szer- nem rögzített új árak nagy­Ezek az eddigieknél reálisab- veit, hanem a vállalatok ságrendi változásairól, ban fejezik majd ki a ter- szakembereit is bevonták az Az új árak gyors és egy­mékek és a szolgáltatások áralakítás munkájába, értékét, s egyben olyan Az új termelői árakat nyersanyagok és alkatrészek az összes termékekre, szol­felhasználására ösztönzik a gáltatásokra kidolgozzák, vállalatokat, amelyek a nép- függetlenül attól, hogy azok gazdaság számára a leghasz- hatóságilag megállapított ár­nosabbák. ként lépnek-e életbe január Mint az Országos Anyag- 1-én, vagy hogy a vállalatok cs Árhivatalban elmondot- megegyezése szerint alakul­ták hatnak. Az új ármechaniz- <rhivatal ieefrisebb összesí­az új termelői árak ki- musban ugyanis az áraknak tése szerint & gépipari az dolgozása befejezéséhez kö- csak egy részét rögzítik ha- építőipari az építőanyag­zeledik. tóságilag, azonban a többi iPaH és a evoCTsz^nart A nagyszabású munka kö- termék új árának központi késztermékek továbbá " M fblbelul ket evvel ezelőtt kxszamtiasara is szükség vaiu élelmiszeripart cikkek kivé. kezdodott, s azóta korulbe- Egyrészt azért, hogy azokkal léve, már vaIamennyi ter. lul tízezer szakember vett kulonfele atfogo népgazda- mék üj tcrme,5i árát kidol. reszt az uj termelői árakki- sági szanutásokat vegezze- gozták ^ megi,mer­ben körültekintő kidolgozása rendkívül fontos, mert a vál­lalatoknak csak az új árak Ismereté­ben kezdhetnek hozzá jövő évi terveik kialakításá­hoz, szerződéseik előkészíté­séhez. Az Országos Anyag- és Köze! másíé! millió könyv Minden harmadik fiatal beiratkozott könyvtári olvasó Szeged közművelődési A tanácsi és a szakszerve­könyvtárainak alapvető fel- zeti könyvtárakból kölcsön­adata a lakosság világnézeti, politikai, általános és szak­mai műveltsége emelésének elősegítése. A statisztikai adatok alapján Szeged könyvtári ellátottsága kedve­ző képet mutat. A tanács, a szakszervezetek és a felsőok­tatási intézmények kezelésé­ben működő 209 könyvtár­zött kötetek 54 százaléka szépirodalmi munka, jelentős arányt képvisel az ifjúsági Irodalom is, a többi társada­lomtudományi, műszaki és egyéb ismeretterjesztő mű. Az olvasómozgalom fejlődé­sében jelentős szerepet tölt nak több mint 1,2 millió kö- be a könypropaganda, az ol­tetes könyvállománya van. A beiratkozott olvasók száma meghaladja a 36 ezret. Ezen kívül az alsó és középfokú iskolákban még 176 ezer, a műszaki szakkönyvtárakban közel 100 ezer kötet könyv található A fiókkönyvtárak és a köl­csönzők száma a második öt­éves tervben 16-ról 22-re emelkedett Sajnálatos, hogy az Odessza lakótelepen nem biztosítottak klub-könyvtár megnyitására lehetőséget, pe­dig Újszeged a legrosszabbul ellátott városrész könyvtári szempontból. A nem tanácsi közművelődési könyvtárak többsége az üzemekben mű­ködik, átlagosan 1500—1600 kötetes állományuk van. A könyvtárak olvasófor­galmát jellemző adatok 1960 —1965 között kedvezően ala­kultak. A beiratkozott olva­sók száma és a kölcsönzött kötetek száma kétszeresére emelkedett. A Somogyi Könyvtárba több mint 8 ezer új olvasó iratkozott be, és az olvasóforgalom tekintetében 1966-ban első helyre került a megyei jogú városok könyv­tárai között. Nem ilyen elő­nyös az az adat, amely a So­mogyi Könyvtár könyvbe­szerzési lehetőségeit illuszt­rálja. A többi megyei jogú város közművelődési könyv­tárai lényegesen jobb hely­zetben vannak. Igaz, hogy viszonylag fiatal könyvtárak, nincs a múltból visszamaradt „hagyatékuk". A Somogyi Könyvtár évenként mindösz­sze 170—190 ezer forintot tud könyvbeszerzésre fordí­tani. A könyvtárak olvasóinak nagy része a fiatalabb kor­osztályokból kerül ki. Az egyetemi és az iskolai könyv­tárak esetében ez természe­tes, azonban a Somogyi Könyvtár beiratkozott olva­sóinak egyharmada is 18 éven aluli. Minden harmadik szegedi fiatal valamelyik szegedi könyvtár beiratkozott olvasója. A szakszervezeti és tanácsi könyvtárak mintegy 5200 munkás olvasót tarta­nak nyilván. vasószolgálat, az iró—olvasó találkozó. A városi tanács végrehaj­tó bizottsága megtárgyalta Szeged könyvtári ellátottsá­gának helyzetét és határoza­tokat hozott a munka javítá­sára. A végrehajtó bizottság szükségesnek tartja, hogy a következő ötéves tervben kö­zös épületben helyezzék el a Somogyi Könyvtárat, az Egyetemi Könyvtárat, bizto­sítva ezzel az eddiginél is jobb együttműködésüket. ték a vállalatok. Ezzel az új áraknak több mint a fele, vagyis majdnem száz nagy termékcsoport árai ismerete­sek. Az Anyag- és Árhiva­taltól kapott tájékoztatás szerint legkésőbb szeptember l-re a gépipari és az építő­ipari termékek új termelői árai is készen lesznek. 1968. január l-től egyéb­ként valamennyi termelői ár megváltozik. Például az eszközlekötési járuléknak az árakba építése ott is szük­ségessé teszi a változást, ahol azt esetleg egyéb ok nem indokolná. Egyes cikkcsoportok ter­melői árai magasabbak, másoké alacsonyabbak lesz­nek, mint eddig, azonban mindenütt a terme­lői és fogyasztói árak válto­zásáról van szó. A vállalatok január l-től olcsóbban kap­ják például az energiahordo­zókat, alacsonyabb lesz a kohászati termékek árszínvo­nala, .csökkennek az áruszál­lítás költségei. Viszont drá­gábban kaniák majd egy­mástól a vállalatok az im­portigényes termékeket, ösz­tönözve arra, hogy gazdasá­gosabb. hazai anvaggal he­lyettesítsék a külföldit. Bár valamennyi termelői árszín­vonal megközelítően azonos lesz a jelenlegivel, ettől leg­feljebb 2—3 százalékkal tér majd el. (MTI) [LYegnyomnak egy gombot 1 * és a rakéta elindul ki­jelölt pályáján. Felpöccint­jük a villanykapcsolót, s a szobában fény ömlik szét Rálépünk a fékpedálra és megtörik a suhanó autó len­dülete. Ilyen a gép: engedel­mes végrehajtója az ember akaratának, s anélkül, hogy megsértődne, a mechanika törvényei szerint végzi a maga dolgát. Ha „egészsé­ges", akkor nincs vele prob­léma, gyerekjáték boldogul­ni vele. Hejh, ha az ember is ilyen volna! Akkor az igazgatók meg a műhelyfőnökök dolga csuda kényelmes lenne. Ki sem kellene mozdulniok az irodából, mégis haladna a termelés. teljesülnének a tervek meg az álmok, ömle­ne a prémium, szaporodna az elismerés. Valószínűleg ilyenformán gondolkodnak a szegedi üzemekben is azok a művezetők, akik jó szó és megfelelő politikai érvek hí­ján megint feltűnően gorom­báskodnak a hozzájuk be­osztottakkal. Ha nem is fo­galmazzák meg kategóriku­san, nyers modoruk, durva magatartásuk azt a felfo­gást tükrözi, hogy a politikai nevelés és meggyőzés a párt­szervezetek dolga, nekik pe­dig egyetlen feladatuk, hogy a gyár mindenáron teljesítse termelési tervét. Azt hiszik, hogy amikor így gondolkod­nak és cseelkszenek, akkor tulajdonképpen helyesen járnak el, hiszen — mond­ván — az új gazdasági me­chanizmusban egyetlen szem­pontot kell maid szem előtt tartani; a vállalati nyere­séget Ez a nézet erősen sántít s ha teret engednénk neki, súlyos károkat okozna. Ná­lunk minden a dolgozó tö­megek érdekében történik — hangsúlyozzuk lépten-nyo­mon. Az elégedettséghez, a jó közérzethez természetesen az anyagi igények fokozatos kielégítése is hozzátartozik, de ennek záloga a szilárd munkafegyelem, a pontos tervteljesités. Ezért szorgal­mazzák a munkát valame'ny­nyi vállalatnál nemcsak a gazdasági vezetők, hanem a pártszervezetek is. Nem min­degy azonban, hogy milyen eszközökkel. Ahol a kőműves úgy illesztgeti egymásra a téglát hogy közben mind­untalan megalázzák és utá­Üzemben az űj benzinkút (Snmogylné felv.) A megnyitás perceiben egymás mögé sorakoztak az új töltőállomásnál a „szomjas" gépjármüvek. Szabályozták itt a közlekedési rendet is: a kijelölt vonalon sem átlép­ni, sem leállni, sem előzni nem szabad. Tegnap, szerdán délelőtt átadták rendeltetésének az ÁFOR beruházásában épült új benzinkutat Szegeden, a Brüsszeli körúton. A négy­oszlopos, két 25 ezer literes tartállyal rendelkező kút mindkét oldalán kiszolgál­nak szuperbenzint, keveré­ket, benzint és mindenféle kenőanyagot. A kúthoz mo­dern vonalú kiszolgáló épü­let tartozik, ebben kapott helyet az iroda, az öltöző, az olaj terem, s az elektro­mos hálózat központja. Lévai László, az ÁFOR főépítésvezetője, aki a ku­tat átadta a forgalomnak, hangsúlyozta, hogy a kitű­zött határidő előtt egy hó­nappal készültek el e nagy­szabású beruházással, amely tehermentesíti a többi sze­gedi benzinkutat. Az új kút három műszakban üzemel, gyakorlatilag tehát éjjel­nappal nyitva van a töltőál­lomás. Elmondotta, hogy a közterület rendelkezésükre bocsátásától kezdve min­denben segítséget kaptak a Szeged m. j. városi tanács vb építési és közlekedési osztályától. Jól működtek össze a közműveket áthelye­ző vállalatok, a DÁV, a Gázmű, a Víz- és Csator­namű és a városgazdálko­dási vállalat. E vállalatok munkájának is köszönhető, hogy a szabadtéri játékok megnyitása előtt át tudták adni rendeltetésének az új kutat. Az ÁFOR ugyan­ilyen kutat épített az idén Siófokon és most kezdtek hozzá Szarvason is hasonló teljesítményű kút létesítésé­hez. na jogos panaszát sincs aki meghallgassa, akkor hiába kérés ezreket is havonta, rosszul érzi magát, nem lel­kesedik a legmagasztosabb eszményekért sem. A munka csak akkor ad á™- örömet, ha azt kelle­mes légkörben, elvtársias közösségben lehet végezni. A munkás nem érzéketlen szervezet, akire közömbö­sen hat a környezete. A munkás magatartását, han­gulatát — még a kommu­nistákét is — állandóan be­folyásolják érzelmek, emlé­kek, különféle benyomások, s ha a műhely vezetője mindezt figyelmen kívül hagyva csak szidalmakka! akar a termelésre „ösztö­nözni", ez a módszer előbb vagy utóbb megbosszulja magát. A pártszervezetek éppen azért vannak ott mindenütt, hogy ügyeljenek a normális viszonyokra, illetve gondos­kodjanak arról: elsősorban a szép szó, a jóakarat, a tü­relmes meggyőzés legyen á tökéletesebb munka hajtó­ereje. Ennek kell dominál­nia az új gazdasági mecha­nizmsu idején is, ha azt akarjuk, hogy a kollektíva teljes lendülettel hajtsa vég­re a nagyobb nyereség el­érése végett szükséges fel­adatokat. Valószínűleg lesz­nek 1968. január 1. után is olyanok, akiknek mit sem használ a jószándékú figyel­meztetés és igyekeznek maid kijátszain a fegyelmet. Ta­lán összetett kézzel fognak könyörögni nekik, hogy le­gyenek szívesek csinálni va­lamit a fizetésért? Szó sincs róla. Kádár János elvtárs azt mondotta erről a KISZ VII. kongresszusán: „Aki megszegi a törvényeket, az­zal szemben ingadozás nél­kül, pontosan és szigorúan alkalmazzuk a törvényeket. Mi soha nem élünk vissza azzal, hogy a hatalom a munkásosztály kezében van, s a párt kormányoz, s ha a választás rajtunk múlik, mi mindig a szép szó hívei le­szünk." Tehát a messzemenő humanizmustól csak ott és akkor térünk el, ahol és amikor rosszindulatú kerék­kötők és munkahalogatók erre rákényszerítenek. Per­sze ez is humánus intézke­dés lesz. mert a becsületes társadalom érdekében törté­nik. Ygen ám, csakhogy a helyes elveket nem olyan egyszerű érvényesíteni a gyakorlatban. Egy szegedi gyárigazgató így sóhajtott fel: „Az emberekkel való foglalkozás végtelenül nehéz dolog!" Valóban. Ahány em­ber dolgozik a gyárban, szinte annyi egyéniséggel kell számolni. Az egyiket csak az érdekli, hogy meny­nyi pénzt kap a borítékban, a másik azt is zaklatásnak veszi, ha a normája teljesí­tésére buzdítják, harmadik tfclev van apró-cseprő pa­nasszal és így tovább. Mind­ez azonban nem ok arra, hogy a kommunisták elve­szítsék a fejüket és a po­litikai nevelést megpróbál­ják rideg, mindenkit elné­mító parancsolgatással he­lyettesíteni. A munkások zö­me ugyanis érti és tudja a kötelességét. készségesen helytáll a legnehezebb kö­rülmények között is. Remek példa erre, hogy a textil­művek nagy rekonstrukció­ja idején gyakran fullasztó melegben is úgy dolgozott az egész gárda, hogy a válla­lat vezérigazgatója is csak büszkeséggel és elismeréssel tud szólni róla. Az általános lendület azóta sem lankadt. Vietnami műszakot kezde­ményezett vasárnapra az üzemi pártbizottság? Olyan sokan jelentkeztek a párton­kívüliek közül is, hogy vé­gül meg kellett osztani a műszakot, hogy az áldozat­kész munkások közül senki ne maradjon ki. Egy sző­ve tfaj tárói az a vélemény terjedt el, hogy automata gépen nem lehet előállítani. És ml történt mégis? Az önzetlen szakemberek addig bujkáltak a gépek alá, ad­dig kopácsoltak, szereltek néha két műszakban is egy­folytában, míg hat hét alatt megoldották a problémát Túlnyomó többségben ilyen emberek találhatók a szegedi üzemekben. A mun­kások öntudatát, fegyelmét elemezve kétségkívül tarka képet kapunk, de — mint a Szeged városi párt-végrehaj­tóbizottság legutóbb megál­lapította — a színek között hatalmas színfoltként do­minál a rendes szövők, laka­tosok, kőművesek, asztalosok és ácsok tömege. Erre a szi­lárd bázisra nyugodtan tá­maszkodhatnak a pártszer­vezetek, amikor egy-egy fontos feladat végrehajtása kerül előtérbe. Sok-sok tapasztalat iga­zolja: nem kell minden ügyet a kommunistáknak in­tézniük, hiszen a tömegszer­vezetek pártonkívüli tagjai, a lelkes KISZ-fiatalok na­gyon szívesen segítenek a napi politikai munkában. Ehhez csak fokozottabb bi­zalomra és egy kis szerve­zésre van szükség. Nem a a fontos, hogy a párttitkár naponta odaköszönjön min­denkinek és ezzel elintézett­nek könyvelje el a politikai munkát. Erre egyrészt nincs ideje, másrészt értelme is alig van. A munkások nem azt várják el vezetőiktől, hogy egy-két sablonos mon­datot váltsanak velük, ha­nem azt, hogy az egész kol­lektívát érintő lényeges kér­désekben mindenkor meg­hallgassák őket, gyors, ha­tározott intézkedések szü­lessenek és nyugodtak lehes­senek afelől: ha igazságta­lanság történik velük, ak­kor mindig közbelép és se­gít pártszervezet. A z egész üzemet átfogó politikai munkameg­osztás és rendszeres ellen­őrzés valóban sokkal ne­hezebb, mint az irodában várni az esetlegesen befutó jelentéseket, vagy panaszo­kat. Mégis a nehezebb utat kell járniuk a pártszerveze­teknek, ha azt akarják, hogy valamennyi munkahelyen tovább növekedjék szerepük, tekintélyük és a dolgozók bennük lássák jogaik első számú védelmezőjét Ahol a kommunisták mindig tudják, ho!?y miiven problémák fog­lalkoztatják munkatársaikat és ezekre őszintén, kielégí­tően adnak választ ott szin­te biztosra vehető: a gyár a legbonyolultabb feladatokat is teljesíteni tudja. F. NAGY ISTVÁN MepIaW! a szegedi lantnál a mezőgazdaság! és élelmezésiéi osztály A gazdaságirányítási rend­szer reformjára való elő­készületek a tanácsi munka bizonyos átszervezését is megkövetelik. A Szeged m. j. városi tanács végrehajtó bizottsága tegnapi, szerdai ülésén az eddigi mezőgaz­dasági osztály helyett, új államigazgatási szervként létrehozta a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályt. Az osztály vezetője Hovor­ka István, a mezőgazdasági osztály eddigi vezetője. csütörtök, 1967. július 6. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom