Délmagyarország, 1967. július (57. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-04 / 155. szám

A K/SZ-kongresszus fináléja flz első pol-beat fesztivál A Magyarországon először tesek kategóriájában Máté gi fesztiválja kicsit szimbómegrendezcsre került poli- Péter—Vass Valéria Sakk- lum volt: a fővárosi Vígtikai sanzonfesztivál startja tábla lett a világ című szá- színház nézőterén ott ültek — amit a tv is közvetített— ma szerezte meg a zsűri el- a KISZ-kongresszus résztvejól sikerült. Jó volt szerve- ső díját. Máté Péter kapta vői, s az egész est hangulata Lesében, zavartalan ritnr.i- — megérdemelten — a leg- a fiatalok egyre erősödő dekában. jobb férfi szólista címet is, monstrációját jelképezte az A 420 beküldött szerze- így ő képviseli hazánkat a újraéledő háborús feszültményből bemutatásra került Szocsiban megrendezendő seggel szemben. Ezt igazolja 15 számnál talán a sokolda- nemzetközi pol-beat feszti- az elhangzott műsor tematilúságra való törekvés okoz- válón. A legjobb női szólista kája, valamint az a tény is, iá, hogy kevesebb hely ju- díját — ugyancsak egyhan- hogy a meghívott külföldi tott a közvetlenebb él/né- gúlag — Magay Clementina vendégművészek politikai nyékét adó, a mi valósá- kapta, megszerezve egyúttal sanzonjai szintén a békegunkhoz kapcsolódó közéleti Flamm Ferencnek és Szálkái szerető emberiség merénygondok megéneklésére. De a Sándornak Kettő, egy, fél lőit vették célba. A kongbemutatkozás mindenképpen című számáért a második dí- resszus fináléjára bevonult jól sikerűit. Az amatörök — jat és a DÍVSZ különdíját, beat-zene így új tartalmat szerzők és előadók — a szü- A második kategória külön- nyerve méltón reprezentálta lető műfajban. reméljük, díjasa Neményi Bela—?S. mindazt, ami fiatal, népszellem hervadó babérokat sze- Nagy István Ki ölte meg ^ ^ poiitikus Kitűnő kezKennedyt című száma lett. , , A politikai sanzonok elő- demenyezes volt! szőr rendezett magyarorszá- Jakab Ágnes BIP Egyszemélyes színház Marceau Budapesten reztek Az elsőt — a szólisták és kisegyüttesek kategóriájában mindenesetre a Gerillaegyüttes nyerte. Vámos— Haraszti Várunk este a szobornál, a Disszidensek és Berki Tamás Nem lehet tudni című számaiért, valamint a rádió és tv-elnök különdíját is, a műfaj népszerűsítéséért. S akiknek itthon szurkoltunk: a szegediek is jól szerepeltek. Dinnyés József és Veress Miklós Karrier című száma megosztott második dijat szerzett, elnyerve a közönség különdíját valamint Veress Miklós á rádió és tv-újság legjobb szövegdíját is. A gitáregyütKisorsolták a lottó júniusi tárgynyereméoyeit A sorsoláson a 23. hét játékmelcényei veitek részt Hétfőn délután Budapesten, az OTP Nádor utcai Székhazában kisorsolták a lottó 19S7. június havi tárgynyereményeit. A sorsoláson a 23. játékhét szelvényei vettek részt. Az alábbiakban közöljük a szegedi toto-lotto körzeti iroda területen vásárolt és nyereménnyel kisorsolt lottószelvények számát. 098 804 háztartási gépek. 099 624 hűtőgép. 090 923 rádió. 107 077 éléskamra-utal- óra. 1 872 989 ruhazati cikk. vany. 125 670 rádió. 127 663 ruházati cikkek. 140 239 éléskamra-utalvány? 144 857 utalvány. 149 453 rádió. 149 781 bútor-lakberendezés. 149 834 varrógép. 158190 utalvány. 636 872 fényképezőgép. 638 705 televízió. 644 711 utalvány. 653 272 óra. 653 706 „ruházati cikk". 653 707 lakástextil. 655 822 OFOTÉRT-utalvány. 674 514 porszívóg. 679 428 tv. 680 683 utalvány. 686 104 „ruházati cikk". 688 595 hűtőgép. 696 205 zenegépek. 896 559 hűtőgép. 701 072 óra. 1 501 445 háztartási gépek. 1103 339 tv. 1 504 845 ruházati cikk. 1 509 039 utalvány. 1 510 908 rádió. 1 512 394 utalvánv. 1 528 275 ruházati cikk. t 538 473 óra. 1 543 215 hűtőgép. 1 545 328 bútorutalvánv. 1 560 641 utalvány. 1 565 226 utalvány. 1 566 929 bú tor-lak beren dezés. 1 572 797 éléskamra-utalvány. 1 589 455 varrógép. 1 595 056 éléskamra-utalvány. 1 595 959 ki mit választ? 1 621 547 utalvány. 1 629 646 éléskamra-utalvány. 1 629 797 éléskamrautalVánv. 1 635 405 hűtőgép. 1 642 616 rádió. 1 643 378 éléskamra-utalvány. 1 643 406 mosógép. 1 655 577 tv. 1 658 519 bunda. 1 681 708 zenegépek. 1 691 126 fényképezőgép. 1 696 862 fényképezőgép. 1 700 078 utalvány. 1 708 383 rádió. 1 722 672 utalvány. 1 727 319 OFOTÉRT-utalvány. 1 734 291 ruházati cikkek. 1 736 799 utalvány. 1 738 881 lakástextil. 1 747 525 utalvány. 1 756 363 utalvány. 1 757 226 háztartási gépek. 1 784 332 zenegéppk, 1 775 363 írógép. 1 777 124 ruházati cikk. 1 777 717 filmgép. 1 779 403 utalvánv. 1 794 117 utalvány. 1 794 233 magnó. 1 801 878 háztartási gépek. 1 818 089 rádió. 1 836 121 zenegépek. 1 837 305 hűtőgép. 1 842 450 porszívógép. 1 844 418 tv. 1 846 520 lakásberendezés. 1 860 412 ruháKözel-Keletiül a járásokig — tájékoztat a Pártélet új száma Az MSZMP Központi Bi- perializmus jelenlétét bizozottsága folyóiratának most nyitó agresszióról szól. Szónmegjelent számában a veze- tó György kandidátus cikkétő anyagok a nemzetköri ben azt fejtegeti, hogyan helyzettel és a munkásmoz- tükröződnek a Kariovi Vagalom időszerű kérdéseivel ry-i tanácskozás dokumentufoglalkoznak. Garai Róbert maiban az antiimperialista írása a közel-keleti válság akcióegység összetevői és mozgató rugóiról, e térség feladatai, politikai, gazdasági és stra- A gazdasági reform előkétégiai jelentőségéről, az im- szitásét szolgáló rovatból kiemelkednek a termelő társadalmat élénken foglalkoztató gondolatok. Dr. Beckl Sándor SZOT-titkár arról ir, milyen változó vonások lesznek az új Munka Törvénykönyvében. illetve az új kollektív szerződésekben. Dajka Ferenc cikke ezt lényegében tovább boncolgatja: az egyszemélyi vezetés és az üzemi demokrácia egymásrahatásának követelményeit fogalmazza meg. Propaganda munkánk irányítói és vezetői több szinten is hasznos segítséget kapnak a júliusi számtól. Dr. Dankovics László táblázatokkal bizonyító cikkében összefoglalja öt esztendő pártoktatási tapasztalatait. Harsányt Iván írása a Politikai Bizottság határozatát kommentálja: a jövőben /negyei pártbizottságaink nagyobb önállóságot kapnak a pártiskolai oktatás fejlesztésére. Az alapszervezetek i segítését szolgálja Rákos Imre cikke. A közelgő 50 éves jubileumi ünnepségeket előkészítő sorozatban Fencsik László arról szól, mit jelentett Oroszországban az 1917. júliusi fordulat. J. L. zati cikkek. 1861 232 éleskamra-utalvány. 1 866 827 1 892 591 éléskamra-utal vány. 1 894 504 mosógép. 1 906 033 éléskamra-utalvány. 1 911 746 óra. 1 931 571 hűtőgép. 1 938 458 hűtőgép. 1 949 007 utalvány. 1 953 130 óra. 1 958 158 filmgép. 1 967 675 óra. 1 982 976 rádió. 1 984 130 Skoda 1000 MB személygépkocsira utalvány. 1 986 161 háztartási gépek. 1 999 658 varrógép. 2 000 120 hűtőgép. 2 006 637 rádió. 2 011 052 éléskamra-utalvány. 2 019 838 éléiskamra-utalvány. 2 019 879 rádió. 2 054 049 méteráru. 2 056 016 magnó. 2 059 019 ki mit választ? 2 065 773 utalvány. 2 069 178 éléskamra-utalvány. 2 074 273 óra. 2 244 754 éléskamra-utal vány. 2 245 033 bútorutalvány. 2 258 347 mosógép. 2 454 070 éléskamra-utalvánv. 2 463 529 mosógép. 2 467 04 L zenegép. 2 477 858 éléskamra-utalvány. 2 488 126 ruházati cikk. 2 488 411 utalvány. 2 493 817 bútor. 2 504 147 utalvánv. 2 772 141 bútor. 4 241 178 tv. 4 245 295 zenegép. 4 250 072 óra. 4 254 497 ki mit választ? 4 260 130 varrógép. 4 261 842 utalvány. 4 262 307 ki mit választ? 4 264 945 ki mit választ? 4 467 264 ki mit választ? 4 474 133 tv. 4 496 998 hűtőgép. 4 499 525 utalvány. 4 500 962 utalvány. 6 325 360 éléskamra-utalvány. 6 325 384 rádió. 14 349 744 zenegépek. 14 349 748 zenegépek. 14 349 894 írógép. 14 358 237 tv. 14 359 878 éléskamra-utal vány. 15 304 382 ki mit választ? A nyertes szelvényeket 1967. július 20-ig kell eljuttatni a Sportfogadási és I/Ottó X ;azgatóság lebonyolítási osztályához (Budapest, V., Nádor u. 15.). A gyorslista közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleges számhibákért felelősséget nem vállalunk. (MTI) Bippel, a csetlő, botló, nagy szívű kisemberrel a magyar közönségnek csak most volt alkalma megismerkednie, Pedig éppen húsz esztendeje született, helyesebben formálódott meg a pantomim egyik legkiválóbb, világhírű egyéniségének teremtő fantáziájában. Megálmodója és életrekeltője, Marcel Marceau, akinek művészetét most a budapesti Erkel-színházban csodálhatták azok, akiknek sikerült a három este egyikére jegyet szerezniük. A világ számos országában tapsolták vörösre tenyerüket az emberek pompásfiguráinak, ennek a szavak nélkül is olyannyira beszédes — sőt még beszédesebb — sajátos művészetnek láttán. Szerepelt a Szovjetuniótól Amerikáig több mint ötven országban. Tavaly ősszel Berlinben találkozhattam vele. Az egyik legnagyobb színház, a Volksbühne előtt még az előadás kezdetekor is tömeg csoportosult, az előcsarnokban duplára tekergőzött emberkígyó várta, hátha jegyhez jyt. Mert Marceaut látni es Bipjével megismerkedni felejthetetlen élmény. Ügy értesültem akkor, hogy már régóta készül Magyarországra. Jó fél év múltán sor is kerülhetett arra, hogy közvetlenül csehszlovákiai — prágai és pozsonyi — viharos sikerű fellépései után szombaton, vasárnap és hétfőn este a szó szoros értelmében néma ámulatba ejtse a budapesti közönséget is. E nagyszerű művész már színre lépése első pillanataiban a legpregnánsabban igazolja híressé vált mondását: a pantomim, a gesztus a képpé vált gondolat. Ebben az ősi görög, római művészeti ágban modern iskolát teremtett, amelynek formanyelve a mai gondolatvilágának, nekelőtt a mélységes humánumnak a közvetítője lett. Az emberiség, a népek közötti barátság nagy, szótlan szószólója Marcel Marceau, aki — mint írta valahol — olyan művészetet akar, amely átlépi a sorompókat, melyeket a csalárd szavak oly könnyen emelnek az emberek közé. Ezt találta meg a pantomimban, amelynek egyszerűnek, eredetinek és egészen közvetlennek kell lennie, s minden néphez (Molnár Edit MTI felv.) Marcel Marceau mint Bip külön francia, orosz, angol vagy amerikai öröm és könny. Mozdulatainak, arcjátékáEzt a gondolatot fejleszti tovább az egyik legerőteljesebben komponált pantomim-etűdjében, a Bip, o katonában. Az idilli madárcsinak, képekben kifejezett csergéssel induló erdei kép, gondolatainak őszintesége, aboi Bip sétál, szinte pllábrázolóereje Pesten is for- lanatok alatt alakul át kérő hőfokú megértésre talált. mény gyakorlótérré, majd a Legfőként itt is a kedves háború lövészárkává, halotBip, akinek történetei a mű- tak hullanak karjaiba, sebesor második felét teszik ki. süft bajtársát fogja fel, roKi is ez a Bip? A chaplini hámot roham követ. És Bip kisembert érezzük alakjában, s talán nem is véletlenül, hiszen Marceau indulására — mint maga mondja — óriási hatást gyakorolt. Itt is azonban többről van szó. Az ő szenvedő, szerető, küzdő Bipje önálló életet élő ember, mondhatni testet öltött rokona a világirodalom közismert ifiguráinak. Pompásan egyénitett, egyéni vonásokkal, jellemmel felruházott típus. A mai ember kisemberek életének szótlan mindé- tanúja ő. Szomorkás, tragikus, tragikomikus történeteinek vagy hamvas bájjal, meleg líraisággal megfogalmazott életképeinek egyike sem üres játék: mindegyiknek határozott a mondanivalója. A 35 Bip-történetnek csak egv része juthatott el ezúttal Budapestre. Valamennyinek közös sugallata, hogy az ember örömre, boldogságra született. Mennyire kifejező például Bipnek mint utcai muzsikusnak a szomorú küszködése, hogy egyszólónak, mint ahogyan — szerű hangszerét ne nyomja megintesak az ő találó megjegyzésével élve — nincsen el a harsogó katonamars. Akár jelkép is lehet! Bánk bán a gyulai várban A negyedik évadját kezdő gyulíú várszínház — mint már jelentettük — szombaton este Katona Bánk bánjával nyitotta kapuit. A gondos, szép előadást két színész kiemelkedő előadása rangos kulturális eseménnyé avatta. Az egyik a címszereplő Bessenyei Ferenc. Elmélyült, kidolgozott játéka nemcsak azért vált nagysikerűvé és értékessé, mert egyaránt tudott országáért aggódó nagyúr és szerelmes férfi lenni, mert jól tolmácsolta azt a sok keserűséget, amit Katona ebbe a szerepbe beleírt, hanem azért, konvenció megszüntetéséhez. Hagyományos Bánk bán értelmezéseink szerint Bánk a dráma végén Gertrudis megölésének súlya alatt roppan össze. Katonánál azonban nem erről van szó. Ez a felfogás abból született, hogy az értelmezők a drámái belszorították a tradicionális esztétikai normák Proktusztész ágyába. A gyulai előadás viszont arról beszél, amiről Katona. Bánk nem a királynő megölése miatt roppan össze. Amikor meglátja Melinda holttestét, amikor rá' döbben, hogy szerelmét végleg elvesztette, ez a hatalmas az előadáson láttuk. Katona úr, a király helyettese akkor drámájában természetszerű— de csak akkor — valóban leg nincs is szó erről, összeroskad. Ügy, ahogyan Az előadás többi résztvemindezt Bessenyei a gyulai vője kétségkívül szerényebb előadáson világosan, félreért- eredménnyel, de végül is hetetlenül megfogalmazta. nem hatástalanul működött A másik kiemelkedő ala- közre. Iványi József Peturja kítás Horváth Sándoré. A a hagyományoknak megfelekitűnő szolnoki színész mint lően volt tüzes hazafi. SteTiborc nem a siránkozó, te- fanik Irén gőgös, erőszakos. hetetlen öregembert állítja színpadra. Az ő Tiborca okos. értelmes, bátor, keserű jobbágy, aki osztálya, népe nevében is tud és képes hajlíthatatlan — tehát helyes felfogású — Gertrudisának hitelességét csökkentette a modoros beszéd. Gurnik Ilona Melindája kissé szinteszólni. Jelenete Bánkkal az lennek, szürkének tünt. Páelőadás legdrámaibb, legszebb, legnagyobb, torokszotalán mindenekelőtt rítóan izgalmas mozzanata, mert hozzájárult egy Mindez nyilvánvalóan nem alakult volna éppen ilyenné a rendező Miszlay István átgondolt előkészítése nélkül. Az előadás eredetisége, az atörekvés, hogy új vonásokkal, új színekkel gazdagítsa az eddigi Bánk bán interpre kozdy János, mint Ottó. jól hangsúlyozta az alak jelentéktelenségét, kisszerűségét. Szoboszlay Sándor Biberachja egyaránt volt okos és aljas, úgy ahogyan Katona megírta. Közreműködött még az előadásban Simor Ottó (II. Endre). Dánffy Sándor (Mikhál bún), Upor Péter (Simon tálásolcat, mindenekelőtt az bán). Szersén Gyula (Zásző munkájának köszönhető, lósúr), Gyuricza Ottó (MysRendezésének azonban van- ka bán). Kardos Gábor (Sónak kisebb jelentőségű hibái lom mester), Tóth Gabriella is. Ezek jórésze végig nem (Izidora) és Sós László (Udgondolt megoldásokból szü- vornik). letett. Elképzelhetetlen például. hogy a királynői szenvedélyesen gyűlölő Petur házának falán Gertrudis portréja függjön, mint ahogyan A gyulai várba jól illeszkedő díszleteket Suki Antal, a szép jelmezeket Greguss Ildikó tervezte. ö. L. kétségbeesve keresi mindezeknek az értelmét. Müveszi hitvallásnak is beillő képsorok ezek. Ami pedig e páratlan művészet különös érdekességét adja, az a magas fokú technikai tudás, sőt bravúr. Természetesen ugyanis, amint a pantomim jellege megkívánja, mindez egyszerű fekete körfüggöny előtt játszódik, a legcsekélyebb díszlet és kellék nélkül. Marceau hagyományos bajazzo jelmezben, fehérre festett „lisztes" arccal, bokáig érő szűk nadrágban, mellényes trikóban játszik. Ez Bip figurája is, csak trikója más és fejét fedi groteszk fekete kalap, hosszú,' rezgő szárú piros virággal. Marceau a maga tulajdonképpen egyszemélyes színházában mindvégig egyedül van a színen, s így teremti meg a varázslatot, amellyel nemcsak újabb és újabb színhelyeket, de a szereplők egész sokaságát hozza látásra nyílt képzeletünk elé. Egyedül játszik páros, sőt tömegjeleneteket, pillanatok alatt képes át- meg átlényegülni. Első képeiben, márcsak talán a közönség szoktatása érdekében is, inkább a műfaji „trükk" érvényesül, a pantomim „alaplépései", magas színvonalú helyzetgyakorlatai, hogy ezután mindjobban a lényegre, a gondolatiságra terelődhessék a figyelem. Jelenetei, történetkéi (különösen A hét főbűn sorozata) szatirikus, csípős hangvételükkel kitűnően megszerkesztett önálló drámák, társadalombírálattal, az emberi gyengeségek vissza-visszatérő kigúnyolásával fűszerezve. Mindez együtt Marcel Marceau művészetének lényege. Sajátos és tökéletes formaművész, aki újjá tudta teremteni a pantomim ősi formáját úgy, hogy mélyen emberi, általános érvényű és mai tartalommal, társadalmi mondanivalóval töltse meg. Kár, hogy idejebői (vagy kulturális szervezőink mulasztása folytán?) csak budapesti szereplésre futotta. Pedig méltóképpen illeszkedhetett volna a Szegedi Ünnepi Hetek eseménysorozatába is. 1.0 KÖS ZOLTÁN Kedd, 1967, július l. QÉL'MAGYARQRSiAG § f